Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

QQzdQ/QgpolitikQ y munko y Icljc/rtmcnyck • PETŐFI NÉPE • 5 1986. december 5, ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE Ahol az óriási konténeres járműveket gyártják Nem csak a szövetkezet hírnevét öregbíti a Budamobil kalocsai telepe # Indulásra várnak a LIAZ áruszállító szerelvények. Cticél: az NDK, (Straszer András felvétele) 'A hatvanas éveik végén hagy feltűnést keltett, hogy egy buda­pesti szövetkezet állami céget vett meg: a kalocsai gépállomást. Azóta felnőtt egy új nemzedék, az adásvétel pikantériája fele. désbe merült. Azt azonban min­déin helybeli itudjia, hogy a haj­dani gépállomás helyén a Buda- mobil Jármű Szövetkezet 5. szá­mú telepe működik. S ha tudjak, azt jelenti': számontairtják. magúi­kénak vallják, szívesen vállalják. Ritka tevékenység A nyolc-tíz holdas telep nyár­fái között kamionra emlékeztető, vadonatúj, pótkocsis, alumínium- konténeres járművek parkolnak. Méretük lenyűgöző, formájuk ke­cses, színük vidám: narancssárga. Oldalukon kék, német nyelvű fel­irat. Az. összkép olyan, amire azt szokták mondani: ezt sikerült „megfogni”. Alighanem ez a telep legfőbb terméke. — Inkább a leglátványosabb — pontosít Csala László műszaki ve­zető. — Ilyen értelemben nem „kategorizáljuk” termékeinket, mivel mindig a piac igényeihez alkalmazkodva változtatjuk ter­mékszerkezetünket Az elmúlt két évben — tehát 1984-ben és 85-ben 180 ilyen áruszállító sze­relvényt gyártottunk Volvo gép­kocsira — mi úgy mondjuk: gé­pes alvázra —] N DK-béli meg­rendelésre. Az idén ugyanennek a cégnek nyugatnémet i'icenc alapján, LIAZ-alvázra készítjük a szerelvényeket. A licence! szö­vetkezetünk vette meg, a világon mi vagyunk az ötödikek, a szo­cialista országok között az egyet-* lőnek, akik a CARGO-VAN tech­nológia alapján dolgozunk. iHa már a kivétel ességről- van szó, tegyük) a sort teljessé: ha­zánkban egyelőre a Budamobil kalocsai telepe az egyetlen, ahol ilyen .nagy méretű nyerges félpót­kocsit gyártanak. — Mi tette erre képessé üze­müket? — Alkalmassá a telep mérete — ami csaknem akkora, mint’ a szövetkezet három másik telepe együttvéve —, képessé a műszaki fejlesztés.-1- A megfelelő szakemberek-. kel... ? — ők már régiek. Terméke­ink túlnyomó részét — a mosta­niak közül kettő kivételével vala­mennyit — a budapesti műszaki gárdánk tervezte. Telepiünk szak- ég betanított munkásai törzsgáir- datagok. A volt gépállomás me­zőgazdasági gépszerelőiből, egy korábban megszűnt kalocsai üzem dolgozóiból és a saját kinevelésű szakmunkásokból tevődik össze. Hogy kiválóan megfelelnek fel­adataiknak — különösebb gond nélkül állnak át. az új és újabb termékek gyártására —, annak •nemcsak az a magyarázata, tyogy jó szakemberek. Tagjai, gazdái a A műhelycsarnokok többségét ■mái- a szövetkezet építette. Ter­mékeikhez méretezve valameny- nyi épületük nagy, a gépek, be­rendezések egyike-másiika szinte monumentális. Ezek közül legér- dekesebb a „habosátó”. Ez teszi lehetővé — híradástechnikai fel- használásra — a szigetelt konté­ner-panelek, illetve szigetelt kon­ténerek gyártását. A híradástech­nikai panel külső 'borítása alumí­nium-, belső burkolata vaslemez, a kettő közötti üreget az eredeti állapotában folyékony, j később megkeményedő hSbbail töltik ki. Másik figyelemre méltó üzemük a galvanizáló: minden egyes alkatrészt elektrokémiai eljárás­sal kezeltem építenek be a szemel­vényekbe. A kész járművek'rek­szövetkezetnek: ez alapvetően meghatározza a munkához való hozzáállásukat. Telepünkön min­denki mindent csinál, ahogyan a szükség diktáljál. Nem presztízs­kérdés .számukra, ha szakmunkás létükre segédmunkát kell végez­niük. Rugalmasságukat, megbíz­hatóságukat jórészt ennek köszön­hetjük. — Anyagilag is megtalálják számításaikat a telep dolgozói? A mintegy 76 ezer forintos át­lagjövedelemmel az egyik legjob­ban fizető termelőegység vagyunk a városban. S ■ próba nélkül nem hagyhatják el a telepet: e munkához is meg­vannak a szakembereik, a meg­felelő berendezéseik. — A termelés gépesítettségét, műszaki színvonalát milyennek minősíti? — Közepesnek. De nem célunk a nagyobb fokú gépesítés, hiszen akkor elveszítenénk képességün­ket az egyedi darabok gyártására, a kisszériás megrendelések elvál­lalására. Ez az egyik nagy elő­nyünk, nem akarunk lemondani róla. ' — Milyen termékeik vannak az említetteken kívül? * — NDK-bélj megrendelésre 18 tonnás bútorszáJílító nyerges fél­pótkocsit is gyáriunk, hasonló járművet ponyvás kivitelben a Hungarocamionmaik, a Rába gép­gyárnak 24 ezer- literes üzem­anyag-szállítót, íróknak speciális járműveket, be 'i megrende­lésre sorszámtól. Ezek az évről évre visszatérő termékeink, ame­lyék közé rendszeresen „besorol­nak” az egyszeri megrendelésre készülők, illetve a szövetkezetünk által kifejlesztett gyártmányok. Az idei BNV-n aiiumíniumlemez- böl készült (szigetelt) hétvégi házzal „rukkoltunk ki”. A faház­zal szemben nagy előnye, hogy időtállóbb, emellett szállítható. Igaz, drágább is. Csökkenő létszámmal növekvő bevétel Fehérvári Imre gazdasági veze­tő számok, adatok segítségével támasztja alá mindazt, amit a telep munkájáról a műszaki ve­zető elmondott — Tavaly 261 millió forint volt lelepünk összes termelési értéire, ezen 'belül a 'tőkés exportunk 81 millió forintot tett ki. Az idén ez a két szám várhatóan 280-ra. illetve 135-re alakul. Tehát nö­veltük termelésünket, ezen beiül is a dollár-elszámolásút Azt ugyan nem .tudom megmondaná, hogy telepünk .tevékenysége mennyire nyereséges, szövetkeze­tünk valamennyi üzemiének be­vétele ugyanis a „közös kalapba” megy. Ez így van. rendjén, hiszen a munkánk is összefügg: a Bu­damobil szabadszállási telepe pél­dául a mi szerelvényeinkhez gyért különböző alkatrészeket. Nehéz így kimutatni munkánk javuló .tendenciáját, de sokat mondó tény, hogy csökkenő lét­számmal éviről évre nagyobb ár­bevételt érünk el. Igaz, éhhez a műszaki fejlesztés (gépesítés, technológia-váltás) is hozzásegi- ,tett bennünket, de nem olyan ■ mértékben, hegy a mumkahaté- konyság növelésének eredménye­ink javításában ne lett volna nagy szerepe. A Budamobil kalocsai telepe az idén 206 dolgozónak adoft munkáit, jó kereseti lehetőséget. Termékeivel nemcsak a szövetke­zet hírnevét öregbíti, hanem a város 'nevét is megismerteti szer­te az országban, s határainkon túl is. Almást Márta Hatalmas csarnokok, monumentális gépek ........................_______............... ..............................»'____________ P ÉLDAMUTATÓ BRIGÁDOK A KECSKEMÉTVINNÉL A közös érdek lelkesít A töltőgépsor kezelőjé Lázár. Andrásáé Szabó Gabriella üzemveze­tő a palackozás minőségére is figyel. (Gaál Béla felvételezi Változóban és átalakulóban van a borpiac — írtuk az" utóbbi idő­ben többször is. Az igények mó­dosulása a borászati üzemektől alkalmazkodást kívánt, s ‘azok tudnak napjainkban — s a jövő­ben még inkább — a termékből ■megélni, akik kevésbé késleked­nek. A Kecskemétvin Borgazda­sági Kombinát a gyorsan reagáló vállalatok közé tartozik. Már az év elején áttekintették és meg­határozták tennivalóikat A ke- reillÉlthez igazodva a palackos- bor-export növelését, és a. feldől, gozás technikai-technológiai hát­terének korszerűsítését kezdték meg, ezt tartva ebben az eszten­dőben a legfontosabbnak. A gyorsítás éve Két kényszerítő ok még külön is említést érdemel. Az egyik: a .nemzetközi piacokon megrendült a borok iránti bizalom, az oszt­rák és nyugatnémet borhamisítá­si botrányok miatt. A magyar bo­rokat semmilyen formában nem marasztalták el. Ezért is feltéte­lezhető, hogy a nyugat-európai országok (sőt még a tengerentú­liak is) szívesen fogadják palac­kos italainkat, amelyek minősé­ge és eredete szavatolt, ellentét­ben a hordóban szállított borok­kal, amelyekkel bármelyik kül­földi kereskedő kedve- szerint „pancsolhat”, azaz keverheti, „házasíthatja”. A másik,-hogy fő exportpiacainkon — elsősorban a Szovjetunióban — megcsappant a magasabb alkoholtartalmú ita­lok iránti kereslet. A Kecskemét- vin gyors szerkezetmódosítás­sal, valamint a borok minőségé­nek javításával a béltartalmai ér­ték, a stabilitás növelésével az elsők között jelentkezett a kül­piacokon. A sikeres lépésváltást egyebek között a nemzetközi bor­versenyeken elért első helyezések és kitüntetések bizonyítják. De valamennyi termékük színvonala emelkedett: a borok jól vissza­adják a fajtajelleget, gazdagok íz-, zamat- és iila-tamyagokban, minőségüket hosszú ideig meg­őrzik, és ami ugyancsak rendkí­vül fontos: külső megjelenésük­ben Is — például a címkék esz­tétikájában — felfedezhető a kedvező változás. Természetesen nem mondha­tó, hogy mindez csupán egy év eredménye. Már az elmúlt öt esz. tendőben fokozatosan elkezdődtek a technikai fejlesztések. Azon. ban tény, hogy az idén felgyor­sult ez a folyamat, és a jövő esz­tendő első felében lezárul az a szakasz, amely után minőségi és mennyiségi szempontból egy­aránt megfelelnek a palack osbor- kereslet piaci igényeinek. Az export teljesítéséért Az idei exportmegrendelések égyenetlendége, a kereslet hullám­zása időszakonként nagy feladat megoldására késztette a Kecske, rnétvin gyáregységeiben dolgo­zóikat. Csőke Józsefnétól, a válla­lat szakszervezeti bizottságának titkárától megtudtam: a megren­deléseknek csak úgy lehetett pon­tosan eleget tenni, hogy dolgo­zóik feláldozták szabad idejüket, szombatokon, vasárnapokon, nyújtott műszakban palackoz­tak, csomagoltak, szállítottak. Az egész évi munkaórákat összead­va már karnyújtásnyira tartanak attól, hogy egy esztendő munka­idejét elérjék. Mégsem mondják: befejeztük, s hogy miért, a vá­laszra Lázár Andrásnét, a kecs­keméti gyár Haladás szocialista brigádjának vezetőjét kértem: — A műit hónap uitóUán ter­melési tanácskozásra hívtak ösz- sze bennünket, ahol ismertették, hogyan is áll vállalatunk. A terme­lési im7geitó arról' beszélt hogy van még lehetőség bort szállíta­ni külföldre, s arra kért bennün­ket. hogy segítsünk, ha kell túl­órában. szombatokon is dolgoz­zunk az év végéig. Azután üzem­részenként is tartottunk tanács­kozásokat A mi brigádunk tag­jai vállalták a túlmunkát is. Meg­tudtuk. hogy a többi brigád ugyancsak azt mondta: amikor csak kell. ’bejövünk és dolgozunk. Még a Márka-töltősoron dolgozók is szóltak, ha segítségre van szük­ségük a borosoknak, rájuk is számíthatunk. Azért a nagy lelkesedés, mert a többletmunka — több pénz ösz­szefüggés a mozgatórugó ? Szóvá is tettem a brigádvezetőnek. — Többet keresünk, az biztos — mondotta —, de meg is kér­tek bennünket a túlmunkára, és nekünk is jó, ha a vállalat teljesí­teni tudja az exportot. Érdekünk, hogy sikerüljön. A vállalat is ha­lad, meg mi is. Szóval nem tudok mást mondani, csak azt, hogy mindannyiunk közös érdekéről van szó. Márciusiban is volt ha­sonló helyzet, akkor sem szök. tünk meg a feladattól. Számítunk a vállalatra, hogy lesz megfelelő munkánk jövőre, és azután is, és számíthatnak rá a vállalat veze­tői, hogy megcsináljuk, amit kell. Alap a jó folytatáshoz Vagyis nemcsak a /pillanatnyi anyagi előnyről van-itt szó, ha­nem a jövőről, s kiérződik még más is: ragaszkodás a vállalat­hoz, a munkahely megbecsülése. Mennyit beszélünk manapság az „emberi tényezőről”, tudásról és helytállásról! S min. múlik (leg­többször) egy sikeres év, egy ex­portteljesítés? Éppen azon, amit Lázár Andrásné mondott: a „mindannyiunk közös érdeké­ben” végzett cselekvésem- A bor­palackozó üzem vezetője, Szabó Gabriella magyarázatképp még hozzátette: — Érezhetően nőtt a dolgozók körében a vállalat iránti biza­lom, s a feladatok nagyságáinak, nem utolsósorban a jó minőségi munkáért kiérdemelt prémiu­moknak tulajdoníthatóan ja­vult a munkafegyelem is. Feszes ütemben most is teljesíteni tud­juk — szinte biztos vagyok eb­ben — a decemberi programot. S hogy ez mit jelent, erről Vá- czi István, a kecskeméti gyár ve­zetője szólt: — Decemberben hatszázezer palack megtöltése minőségi szá. ráz fehérborral, és az elszállítás a feladatunk. Ennek nagyobb része exportra kerül, a többi bel­földre, mert azt szeretnénk, ha karácsonykor és újévkor nem hiányoznának itthon' sem az ün­nepi asztalokról boraink. És az üdítők sem, ezeknek — ugyan­csak az igényekhez alkalmazkod­va — már hetven százalékát li­teres palackokba töltjük, az idén új ízekkel és több szénsavmentes italféleséggel is jelentkeztünk. Szóval van feladata a kecske­méti gyár kollektívájának. Ezt azonban Hornos Ferenc, a válla­lat pártvezetőségének titkára még kiegészítette:— —„Nemcsak á kecskemétiek, hadern a kombinát mindegyik gyárának, pincészetének, kör­zeti üzemének dolgozói vállalták a termelési és üzemi tanácskozá­sokon, hogy szükség szerinti mun­kabeosztásban dolgoznak, a na­gyobb 'teliesítményért, a töibb ex- V portért. Határidőre és jó minő­ségben. elszállított termékekkel szeretnénk zárni az évet, s ez­zel megalapozni a januári lendü­letes folytatást. Csabai IStTán ÚJ VÁLLALATVEZETÉSI FORMÁK ÉS A PÁRTSZERVEZET (2.) Meggyőzés, érdemi vita A kollektív döntések meghozatalához szükséges ismeretek birtoklása az új vállalatvezetési. forma eredményes működésének Jg döntő láncszeme, ezért annak megszerzése nem­csak joga, hanem köteles- sége is a testület minden tagjának. A rendszeres, itestresza. bott információk, a lénye­ges összefüggéseket meg­világító ismeretek bizto­sítása a pártszervezetek feladata is. A pártte&tüle- tek politikai, gazdaság­ii - politikai döntései, állás- foglalásai csak akkor vál­hatnak valósággá, ha az irányítótestületekben részt J* vevő párttagok megfelelő ismereteket, érveket kap­nak azok következetes ér­vényesítéséhez. A vállalatirányítási rend­szerben végrehajtott vál­toztatások hatására — a sok helyen tapasztalható ezzel ellentétes nézetek­kel szemben — tovább nö­vekszik a munkahelyi párt- J§3 szervezetek önállósága, fe. lelőssége. Az új követelmé­nyek a pártirányítás tar­talmában és módszerében is váltást követelnek. A pártszervezetek gazdaság- irányító, ellenőrző, segí­ti tő munkájának módsze­reinek állandóan igazodni kell a megváltozott helyi körülményekhez, sajátos­ságokhoz. A gazdaság pártirányítása még ke­vésbé jelenthet paran­csolgatást, hanem a meg­győzés, az érdemi vita, a politikai befolyásolás kell, hogy jellemző módszerré g váljék. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a pártszer­vezetek vezetői ideológiai felkészültségűk mellett a korábbinál szélesebb kö­rű és megalapozottabb köz- gazdasági, szakmai ismere­tekkel, naprakész infor­mációkkal is rendelkez­zenek. j m Az új vállalatirányítá­si rendszer bevezetésé­nek, működésének kez­deti tapasztalatai arra fi­gyelmeztetnek, hogy a mun­kahelyi pártszervek és -szervezetek számára a jövőben is alapvető fel- Jp- adat a vállalatirányítás ta­lp vábbfejlesztésének széles körű megértetése, elfo­gadtatása. Most már nem deklarációkra, hanem tény­leges jogokra lehet alapoz­ni a tulajdonosi szemlélet kialakítását, a vállalat egészéért érzett felelős­ségvállalást. Folyamatos se­gítséget, szüntelen báto­rítást kell adni az új veze­tő testületek hatékony mű­ködéséhez, mindenáréi ott azon feltételek megte­remtésével, amelyek biztoT sítják, hogy a vezető. tes­tületek tagjai döntéseik­ben a népgazdaság és a he­lyi kollektíva egészének valós érdekeit érvénye­sítik. Ösztönözni kell a vál­lalati belső mechanizmus, és ezen belül az irányítási és érdekeltségi rendszer fejlesztésére irányuló tö­rekvéseket, a vállalati bel­ső mechanizmus korsze­rűsítését, és az új feltéte­leknek megfelelően, a mun­kahelyi demokrácia in­tézményrendszerének ön­tevékeny, az érdekeltek számára rokonszenves át­alakítását. A vezetők kiválasztá­sáért, a politikai-szakmai alkalmasság és a vezetői rátermettség követelmé­nyeinek következetes ér­vényesítéséért a párt- és az állami, vállalati, társa­dalmi szervek egyaránt fe­lelősek a jövőben is. Szín­vonalasabb, demokratiku­sabb káder munkával biz­tosítani kell, hogy a veze­tők kiválasztásánál csak az emberi, politikai, szak­mai alkalmasság legyen a meghatározó. Szubjek­tív, személyes indítékok alapvetően ne befolyásol­hassák a döntéseket. A ká­derhatáskörök gyakorlásá­hoz ki kell alakítani a kap­csolattartás új formáit és módszereit. A pártszer­vezetek igényeljék, kez­deményezzék a konstruk­tív együttműködést a fel­ügyeleti szervekkel, ugyan­akkor segítsenek elháríta­ni minden jogellenes gyám­kodást. Az új vállalatirányítá­si formák bevezetésének és működésének kezde­ti tapasztalatai újabb poli­tikai állásfoglalást nem igényelnek. Viszont a mű­ködés során eddig tapasz­talt feszültségek feloldá­sa, a helyi kezdeményezé­sek mellett (pL joghézagok pótlása; szakszervezetek érdekvédelmi funkciójának gyakorlása) illetékes álla­mi, társadalmi szervek to­vábbi döntéseit is igényli. A vállalati tanácsok, vá­lasztott vezetőségek ered­ményes munkájának alap­vető feltételeit azonban 'mindenütt helyben lehet legeredményesebben meg­teremteni. Gampel István, az MSZMP KB munkatársa (Vége) Krupp-berendezésekből épült 1 Új létesítménnyel gyarapodott ia Budapesti Szeszipari Vállalat budafoki élesztő- és szeszgyára. (Tegnap Szabó Ferenc mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes felavatta a gyár desztillációs üzemét, amelyet a Krupp cég berendezéseiből, g Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat (VEGYÉPSZER) épített (föl. A beruházással létrehozták a hazai szeszipar első, folyama­tos technológiával működő fer­mentációs üzemét. A BÄCSKA KERESKEDELMI VÄLLALAT 1987. január 15. napjától 3 éves időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadja a Baja, Bartók B. u. 6. szám alatti 163. sz. cipőboltját Az írásos pályázatok benyújtásának határideje: 1987. január 5. A cipőbolttal kapcsolatos versenytárgyalás ideje: 1987. január 8-án (csütörtökön) 10 óra. A versenytárgyalás helyszíne: központi iroda (Baja, Április 4. tér 10.). A pályázattal kapcsolatos felvilágosítások (pályázati feltéte­lek) a vállalat jogtanácsosától szerezhetők be. HHW 2744

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom