Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

1986. december 5. © PETŐFI NÉPE • 3 Értékrendünk Kecskemétről nézve Széles körű vita bontakozott ki a Szakszervezeti Szemlében Papp Zsolt társadalmunk értékszemléletét történetileg is, gyakorlatiasan is vizsgáló tanulmányáról. Kárpáti Sándornak, az elméleti folyóirat fő­szerkesztő-helyettesének vezetésével — mint arról lapunkban is be­számoltunk — Kecskeméten kerekasztal-konferenciát szervezett az ér­tékproblémát elemző Írásokról az SZMT. Az élénk, tartalmas vitát legutóbbi számában ismertette a tömegszervezet elméleti folyóirata. Terjedelmi okokból rövidítve közüljük Kárpáti Sándor összefoglaló cikkét. A szakszervezeti mozgalom — ahogyan ez kifejezésre jutott a legutóbbi válasz­tások alkalmával is — érintett és érdekelt az értékek változásában, Imert egyaránt vess részt az értő­itek teremtésében, terjesztésében és megőrzésében. Nincs a Szak- Szervezetek tevékenységének egyetlen területe sem — a termelés segítésétől az élet- és munkakö­rülmények javításán át a jutal­mak és kitüntetések *adományo- zásáig —, ahol mellőzhetők len­nének az értékszempontok. Válság vagy változás? Ami azt a kérdést illeti, hogy jelenleg az értékválság vagy az értékváltás időszakát éljük-e, a kecskeméti fórum egységes volt annak megítélésében, hogy túl­zás leime értékválságról beszél­nünk. Értékváltásról van szó az értékek átrendeződésének va­gyunk tanúi és részesei. Változ­nak, módosulnak az értékek. El- kopnak, elhalnák a régiek, és születnek az újak. Sajnos, csök­ken a házasság, a család, a ba­rátság, az önzetlenség, az ember­ség ^értéke. Értékvesztés figyel­hető meg a munkaerkölcs, a mű­velődés területén, ugyanakkor felértékelődik a vállalkozás, a kockázatvállalás, az új iránti fo­gékonyság, a nyitottság, a rugal­masság, a személyes kapcsolat, a független élet. Mindezek mel­lett — figyelmeztettek többen — van értékvákuum is: hiá­nyoznak egyes értékek. Ne fe­ledkezzünk meg egyszersmind az örök emberi értékekről, még akkor sem, ha egyik-másik ugyancsak leértékelődött az utóbbi időben. Közösséghiány? — A legfontosabb — vélte Ágó János — az értékek védelme. A szakszervezetek sokat tehetnek az értékek alakításában, elfo­gadtatásában, meggyökerezteté­sében, megőrzésében. Kívána­tos, hogy az értékvédelem álta­lánosan elfogadott szakszerveze­ti szóhasználattá váljék — hang­súlyozta Pintér Júlia. Fájó és nagy kár, hogy csökken a tanulás érdekeltsége, a tudás rangja, a szellemi értékek elismertsé­ge. Sokat beszélünk a hiányok­ról. Az áruhiányról, például. De vajon figyelünk-e eléggé az ag­gasztó közösséghiányra? A főidő pótlására? Nem tudunk kulturáltan vitat­kozni — fejtegette Rajnai Mik­lós. Vagy nem vitatkozunk, vagy eldurvulunk. Vannak önhitt ve­zetők — folytatta —, akik nem értik, vagy nem akarják érteni azt, hogy mit mondanak az em­berek. De ismerek olyan vezér- igazgatót is, aki ha elrendeli a munkahelyi alkoholtilalmat, ak­kor elsőként saját hűtőszekré­nyét üríti ki, s ha kimegy a te­lepre munkalátogatásra, ellen­őrzésre, akkor ' előzetesen tájé­kozódik az ott dolgozó emberek­ről, beleértve családi gondjaikat is. Általában nagyobb szükség lenne az emberi értékek felmu­tatására, a vonzó személyes pél­dákra. Ágó János fejtegetése nyomán —: miszerint csökken az önkén­tes munka értéke — élénk dis­puta bontakozott ki. Kovács Pál is úgy ítélte meg, hogy devalvá­lódott a közhasznú, társadalmi munka presztízse. Mindenre tár­sadalmi munkát szervezünk — a járdaépítéstől a Nemzet} Szín­házig —, nem tudunk mértéket tartani. Bács-Kiskun • megye elő­kelő helyen áll a társadalmi munka végzésében (folyamatos elismerések jelzik ezt) — emlé­keztetett Sibalin Istvánná. Va­lós szükségletek kielégítésére, az emberek érdekeivel egyező fela­datokra ■ van szükség és nem a szervezetlenség, a főmunkaidő mulasztásainak pótlására. Érdekekre épül? Az értékek és az érdekek kap­csolata, összefüggése, egymás- raépültsége egyébként végighú­zódott az egész beszélgetésen. A művelődést is össze kell kötni az érdekeltséggel — erősítette Ur­ban Pálné. Érdekekre épült ér­tékrendre van, szükség. Egyál­talán — fogalmazta meg Boor Géza — értékeket lehetetlen ki­nevezni és leváltani. Az értékek nem vágyálmok szülöttei: azo­kat a társadalmi valóság terme­li ki, és az emberi tapasztalatok hitelesítik. Egyetértés alakult ki abban, hogy folyamatos, ál­landó értékeink >a család, a jó­lét, a biztonság, a nyugodt, ki­egyensúlyozott élet. Ám abban is megegyeztek (legalábbis hasonlóak voltak) a vélemények, hogy nagyon nehéz ezt elérni. Nem könnyű eligazod­ni az ellentmondások, az érdek- különbségek szövevényében, nem könnyű állást foglalni a bonyo­lult folyamatokban, az értékek birkózásában, a jó irányba te­relni a cselekvést. íme egy cso­kor dilemma. Legfőbb érték az ember — is­mételgettük korábban. Ha ez ma is igaz — márpedig igaz —, mi­ért vagyunk szemérmesek han­goztatásában? Mi ma a jelszó tartalma? Teljes és hatékony foglalkoztatás. Hogyan lehet ezt együtt jól csinálni, amikor egy gyáron belül is egyszerre van munkaerőhiány és munkaerőfö- lösleg? A munka egyire inkább a pénzszerzés eszköze, mert rá­kényszerülünk a maszekolásra, a többletjövedelemre. A törzs­gárdát korábban támogattuk, dí­jaztuk, ma pedig azt mondjuk, ne a munkahelyhez ragaszkodjunk: mindenki ott végezze munkáját, ahol a népgazdaságnak a legna­gyobb szüksége van rá. A gyengébbek segítését a szo­cialista brigádok jellegzetes ér­tékeként tartottuk számon — emlékeztetett Kovács Pál —, a gmk-k (kérkedve) kivetik ma­gukból a gyengébbeket. Érde­keinknek megTelelően támogat­juk a vállalkozásokat, bátorít­juk a kockázatvállalást. Mi a munka társadalma vagyunk — figyelmeztetett dr. Pohánkovics István —, de jól meg lehet élni a munka nélkül szerzett jövedel­mekből is. Szocialista társadal­munk egyik legfőbb ismertető- jegye a termelőeszközök társa­dalmi tulajdona. De hogyap bá­nunk a közvagyonnal, a közös­ségi tulajdonnal, a természeti ér­tékekkel? Tanítjuk, hirdetjük a szocialista erkölcsi értékeket. De hol tartunk a protekció, a bürok­ratizmus, a harácsolás, a pazar­lás visszaszorításábah? És a hálapénzek, a kenőpénzek? Miből élünk? Valóságos gondok, fejtörő ano­máliák, termérdek tennivaló. Mi­lyen gondolatokat erősített meg, milyen ajánlásokat fogalmazott meg a szakszervezeti tisztségvise­lők kecskeméti kerekasztala? ímoy a címszavak, sűrített tő­mondatokban. Sok mindent újra kell gondolnunk. Egész szocializ­mus-felfogásunkat. önállóbb gondolkodásra van szükség. De ehhez bátorítás is kell: megte­remtve a feltételeket és az érde­keltséget. Merni kell kérdezni a közélet fórumain, s szeretni kell a kérdéseket azoknak is, akik kapják. Több lehetőséget a jobbító ellenvélemények ki­fejtésére, toleráns magatartást azok elviselésére. Nagyobb nyílt­ságot, még jobb tájékoztatást. Ér­zékenységet, affinitást az elmé­leti kérdések iránt. íie csak a felszínt nézzük, lássunk a jelensé­gek mögé. Életszagúbb társada­lomkutatásokat és használhatóbb eredményeket. Mutassuk fel ér­zékletesebben a rosszul, a hanya­gul végzett munka következmé­nyeit. Próbálunk megszabadul­ni a végletektől. Attól például, hogy tegnap csak a tudati ráha­tás, az erkölcsi ösztönzés volt a fontos, ma meg csak az anyagi érdekeltség. Ne késsünk le any- nyi mindenről. Az új mindig jobb? Ügy teremtsünk új értékeket, hogy ne romboljuk le a régieket. Az értékek alkotásában irány­adó szempont: jobbat adunk-e? Nem elegendő az, hogy újat ad­junk. Urbán Pálné fogalmazta meg: a nők egyenjogúságáért ví­vott harcnak nem kell feltétle­nül együttjárnia azzal, hogy csökkenjen a család összetartó ereje, növekedjék az elkallódó gyerekek száma és az alkoholiz­mus. Ez annál is inkább fontos, mert az értékteremtés igazi „mű­helye” a család. Keresztszeghy Istvánná meg­állapításával zárjuk e tájékozta­tót: önmagunk megbecsülését saját közösségünkben kell kivív­nunk. Minden közösség önmagát minősíti azzal, kit Választ bizal­mijának, igazgatójának, vezető­jének. MOZGALMAS NYUGDÍJASÉVEK „Ez a munka az életem? m Deli Ferenc egy évtizedig töltötte be tanácstag­ként a solti 41-es körzet lakói és a helyi tanács közti közvetítő szerepet. Munkahelye is a tanács­hoz köti, hiszen 18 éve karbantartóként itt dolgo­zik. Már csak néhány hivatalos papírra van szük­sége ahhoz, hogy nyugdíjba mehessen. Első meg­választásáról így mesél: — Amikor 1976-ban edmentem a jelölőgyűlésre, nem gondoltam, hogy esetleg én is szóba jöhetnék e feladat ellátására. Nagyon meglepődtem és nem tagadom, jólesett, amikor a körzet lakói a hivata­losan javasolt személlyel szemben engem kértek fel képviseltjüknek. Már azelőtt is kivettem a részem a társadalmi munkából, de utána újult erővel foly­tattam. — Milyen eredményeket ért el a tíz év alatt? — Körzetemben elkészítettük a vízvezetéket, vil­lamos árammal láttuk el a házakat. Több kilomé­ter hosszúságban járdákat és kövesutat építettünk. Természetesen ez nem volt olyan egyszerű, mint most elmondani. Rengeteg társadalmi munka ered­ménye. Szerencsére az emberek szívesen jöttek, hiszen tudták, saját érdekükben dolgoznak. — Gondolom, sok szabadidejébe került a mun­kák szervezése. Mit szólt ehhez a családja? — Kérem, ne beszéljünk múlt időben, hiszen at­tól függetlenül, hogy ebben a ciklusban már nem jelöltettem magam tanácstagnak, ugyanúgy dolgo­zom a közösségért. Régóta pártvezetőségi tag va­gyok és ezen belül ma is az én feladatom a társa­dalmi munka megszervezése. Visszatérve a kér­désre, a családomtól időnként szemrehányást ka­pok, hiszen általában reggel hatkor elmegyek és sokszor csak este tizenegykor érek haza. Így aztán igen kevés idő jut a családra. De mit tehetnék? Ha az emberek szombat, vasárnap ráérnek és vál­lalkoznak a társadalmi munkára, bizony hajtani kell. Nem törődünk mi ilyenkor az idővel. Csak az a fontos, hogy elkészüljünk. Az is előfordult, hogy - amikor Petőfi-telepen építettük a járdát, az egyik házból kivezettük a villanyt az utcára és ennél a fénynél dolgoztunk éjszaka. — Most, hogy nemsokára nyugdíjas lesz, hogyan képzeli el a jövőt? — Remélem, olyan mozgalmas lesz, minit a múlt. Én már nem tudom másképpen elképzelni az élete­met. Az új tanácstaggal, Berkes Gáborral jó kap­csolatunk alakult ki és lehetőség szerint segítem, tanácsokat adok neki. A társadalmi munkát pedig folytatni akarom. Gondolom, itt, a tanácson is Szükség lesz még rám a karbantartási munkáknál, hiszen a ház minden szegletét ismerem, akár a te­nyeremet. Annak idején, amikor felújítottuk, so­kat dolgoztam ezen is. Bármerre nézek az épület­ben, a kezem munkájával találkozom. Szóval én a (nyugdíjbavonulásomtól nem a nyugalmat várom, hanem azt, hogy az életem ugyanilyen mozgalmas (maradjon ... Farkas Andrea Magyarország és Erdély eredeti képekben írja a környékeit, bőséges dsmere­Az Európa Könyvkiadó gondo­zásában megjeleni Hunfalvy Já­nos Magyamonsizág és Erdély ere­deti 'képekben című háromkötetes munkájának hasonmás kiadása. Az akkori Magyarország egészét bemutató képeskönyv 1856 és 1864 között látott napvilágot, szerzője a XIX. század egyik legképzet­tebb magyar tudósa volt. A köny­vészeti ritkaságot több mint 200 aoélmetszet díszíti, amelyeket a nürnbergi Ludwig Röhbock hely­színi rajzai alapján a kor leg jobb magyar és osztrák mesterei-készí­tettek. Az első kötet Budát és Pestet, a második Magyarorszá­got, a harmadik pedig Erdélyt mutatja be. A honismereti munka szerzője részenként, tájegységenként ha­lad. Egy-egy helység, város, illet­ve vidék bemutatásakor összefog­lalja a településhez fűződő törté­nelmi emlékeket, részletesen le­teket nyújt a természeti környe­zetről és a műemlékefcrőL A hasonmás kiadás — amely a Kner Nyomda gyomaendrődi üze­mében, több mint 15 ezer pél­dányban készült — az eredetihez hasonló papíron és költéssel, pa­pírtokban jelent meg. A három kötethez két tanulmány készült: Hunfalvy leírását Véber Károly, Rohbock képeit Rózsa György elemzi. NEMESNÁDUDVAR: Összetart a falu (Tudósítónktól) Falunkat, Nemesnádud- várt — természeti adott­ságaiból eredően — mező­gazdasággal foglalkozó em­berek lakják. Ezért nem véletlen, hogy a község életében fontos szerepet játszik az itteni Kossuth Termelőszövetkezet és a Hosszúhegy! Mezőgazdasá­gi Kombinát. A munka­képes lakosság jelentős há­nyada e két mezőgazdasá­gi nagyüzemben keresi ke­nyerét. A nemesnádudvariak mindennapjaihoz azonban a közösségért, a községért való feladatvállalás, tár­sadalmi munka is hozzá­tartozik. Ezt példázza az utak és a járdák jó ütem­ben haladó építése. 'Nagy gondot fordítunk korunk aktuális feladatá­ra, a környezetvédelemre. A Hazafias Népfront he­lyi bizottsága tanácstagi körzetenként mozgósította a lakosságot, akik 15—25 fős csoportokban munka­idő után rendbetették a temetőt és környékét. S újabb tervekben sincs hiány. A József .Attila ut­cában négy villanyoszlop vár felállításra. A Szőlő és Rémi utca csapadékélveze- tése is megoldatlan még. A temetői ravatalozóhoz hatszáz méter szilárd út­burkolat készítését tervezik a község lakói. Papp István TÁRLATNAPLÓ Kodály virágai - születésnap előtt • Tavaszy Noémi: Galántai táncok (grafika). K ecskeméten, a Szalvay Mi­hály Úttörő- és Ifjúsági Otthon kiállítótermében Tavaszy Noémi festő- és grafi­kusművész kiállítása — a .bejegy­zések tanúsága szerint, részben a figyelmes napközis pedagógusok­nak köszönhetően — az utóbbi napokban sok iskolás élménye lehetett. Hozzájárul ehhez bizo­nyára az is, hogy a képek tárgya és feldolgozás módja a gyermekek számára ismerős, és szinte a leg­kisebb akadály nélkül 'tökéletesen élvezhető. A Budapesten élő, 'gyakran a kecskeméti művésztelepen is al­kotó művésznő ezúttal linóleum- metszeteivel mutatkozik be. Meg­lehetősein gyakran állít ki me­gyénkben. (Hasonló jellegű anya­gával legutóbb a Kodály iskolá­ban találkozhattak az érdeklő­dők.) A metszeteket a választott téma igen Időszerűvé teszi, hi­szen közeledik a Kecskeméten különösen számontartott ünnepi esemény: december 16-a, Kodály Zoltán születésnapja. Tavaszy Noémi Kodály-soroza- ta egészében és minden darabjá­val külön-külön is tisztelgés a XX. századi vokális zene legsokol. dalúbb, legnépszerűbb legna­gyobb hatású zeneszerzője előtt A tematikájában egységes anyag alappilléreit a Kodály világa cí­mű, több önálló lapból álló soro­zat darabjai képezik. Azonos ró­mai számokkal megkülönböztetett főcímük felett érdekes megoldás­ként, a kompozícióba építetten sorakoznak az egyenlítő címek, melyekkel eredetükről is számot adnak. Fehérben és kékben lát­hatjuk — természetesen a met­szett iinóteohnikájánaik szigorú határai között — Kalotaszeg, Ka- rád, Karcag, 'Rábaköz, Mezcség, Sárköz, Csongrád és Kalocsa szí­nes és jellegzetes hímzéseit, var- rottasait. Nem annyira. Kodály zenéjéről, -mint inkább a hímzé­sekben testet öltő népművészet egységes szelleméről szólnak, an­nak az egységes és kimeríthetet­len 'kultúrának az összetevőiről, mélyben egyenlő rangú és szere­pű a zene, a vers és a tárgy. Valamennyi kép matívumrend- szeréről elmondható, hogy a Ko­dály által feldolgozott eredeti népdaloknak csupán a szöveges részét idézik meg melyhez az • Tavaszy Noémi: Micsoda ma­dár (grafika). egyes tájegységek népi hímzés- mintáinak már alapjaikban is végsőkig egyszerűsített forma­nyelvét hívják segítségül. A népi diszítömű vészét jelrendszerében, megfogalmazott kettős figurális motívum, a férfinak és nőnek a közös tánclépés lendületében rög­zített alakja a Kállai kettős című metszet fő témája. A Galántai táncok már három pár még erő­teljesebben egyszerűsített kontúr­jaival — a gyermeki ábrázolásból is ismerős, síkba terített sorcnin- ta-jelleggel — játszik. Az A jó lovas katonának kezdősorát cím­ként hordozó kép a motívumok egyes elemeinek arányait meg­bontva — kicsinyítve, nagyítva, megsokszorozva — mintha Petőfi, János vitézének mesevilágát ele­venítené meg. Érdekes módon hatnak új összefüggésrendszerük­ben ezek a már mindenki számá­ra ismerős, évezredek óta folya­matosan egyszerűsödő, többszörö­sen stilizált motívumok. Az eredeti formák, játékos szimmetriák, aszimmetriák, a gyökeresen átírt szín világnak Ta­vaszy Noémi jelrendszerében vál­takozó mértékben sikerül a pusz­ta dekoraitiwiitás fölé emelkedniük. A kiállítást december 8-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. K. J. Felülvizsgálat az árvédelmi vonalakon Az Országos Vízügyi Hivatal szakemberei és a vízügyi igazga­tóságok vezetői befejezték folyó­ink 4200 kilométer hosszú árvé­delmi vonalárnak őszi felülvizsgá­latát. Méterről méterre ellenőriz­ték a gátakat, a zsilipeket, az át­ereszeket és az egyéb vízügyi be­rendezéseket, különösen azokon a szakaszokon, amelyeken az idén végeztek 'töltéserősítési munkákat. Megállapították, hogy a vízügyi igazgatóságok jó minőségben tel­jesítették ez évi fejlesztési ter­veiket: mintegy 300 millió forint értékű földmunkával a folyók mentén csaknem 30 kilométer hosszúságban szélesítették és 'ma­gasították a gátakat, s ezzel nö­velték az árvízvédelmi biztonsá­got. Egyebek -között a Dunán a Csepel-szi get, valamint Bölcske és Madocsa térségében, a Rábán Nick és Győr környékén, a Ma­ros és a Zagyva torkolati szaka­szán. valamint a Drávánál, a Mu­ránál a Szamosnál, a Fekete- és a Kettős-Körösnél végeztek na­gyobb töltéserősítési munkát, a Bodrog mentén pedig kiegészítet­ték Sárospatak és Sátoraljaújhely körtöMégét. A vízügyi igazgatóságok megfe­lelően gondoskodtak a fejlesztés­ben nem érintett gátszakaszok karbantartásáról, a hullámverés és egyéb erőhatások miatt kelet­kezett sérülések kijavításáról. A szakértők az árvédekezési bizton­ságot veszélyeztető hiányosságo­kat nem tapasztaltak. A vizsgála­tokon feltárt kisebb hibákat . az év végéig meg kell szüntetniük az érintett vízügyi igazgatóságok­nak. Marad tennivaló jövő év elejére is, ment füvesítéssel kell pótolni a szárazság miatt helyen­ként kiégett gyepszőnyegat a töl­tések oldalán. Az ellenőrzés kiterjedt az eset­leg bekövetkező jeges ár elleni védekezés előkészületeire is. Meg­állapították, hogy megfelelő mennyiségű védekezőanyag és. felszerelés áll a vízügyi igazgató­ságok rendelkezésére. 'November végéig 'befejeződött a jégtörő ha­jók felújításai, így szükség esetén a Duna völgyében húsz, a Tiszán és mellékfolyóin pedig. 14 kisebb- nagyobb jégrcmboló hajó beveté­sére kerülhet sor. A jugoszláv vízügyi partnerekkel kötött meg­állapodás szerint — ha a helyzet megkívánja — ezen a télen is négy nagy jégtörőhajónk nyújt­hat segítséget a Duna jugoszláv szakaszán a jég eltávolításához. December közepéig a jégrobbantó osztagok felkészítése ás befejező­dik. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom