Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

QQzdo/QQpolitikQ v munko y Icljc/rt menyek f * PETŐFI NÉPE Ö 5 1986. december 4. ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE , y Túlteljesíti tervét a Kunság Volán ÜJ VÁLLALATVEZETÉSI FORMÁK ÉS A PÁRTSZERVEZET (L) Demokratikusabb döntés Az új kecskeméti autóbuszváró. • Az év elején több éve zajló, korszerűsítést szolgáló átszer­vezési folyamat fejeződött be a Kunság Volán­nál. Ennek eredménye­ként öt önál­lóan gazdálko­dó egység jött létre, aminek alapvető célja az egész válla­lat működési feltételeinek javítása, Illetve az . egységek piac- és költ­ségérzékeny­ségének foko­zása volt. Az éves munka nehézségeiről kértünk tájé­koztatást Rigó István igazga. tótól. — Hogyan kezdődött ez az esz­tendő, milyen feladatokat kellett megoldaniuk? — A gazdálkodó egységek éves tervüket a lehetőségek teljes számbavételével, egészen a nye­reség meghatározásáig, önállóan készítették. Alapvető követel­ményként a vállalat határozta meg a béremelés és a megtermelt nyereség összefüggését. A ter­veket • még az emúlt év decem­berében megvitattuk. Célunk az árufuvarozás teljesítménycsök­kenésének megállítása, és a múlt évi szint teljesítése, a csökkenő beruházási lehetőségek ellené­re a termelőeszközök állapotának megóvása, a termelési költségek csökkentése, a helyi és helyközi autóbusz-közlekedésben az igé­nyek kielégítése, a nemzetköz! szállítási teljesítmények növe­lése volt. Nyereségünket az el­múlt évben elérthez hasonlónak terveztük, a 'keresetek növekedé­sét 4 százalékban állapítottuk meg, de ezt a szigorító intézke­dések hatására 3,5 százalékra kellett mérsékelni. — Az év elején sok nehézséggel kellett megküzdeniük? — A VI. ötéves terv során meg. szűnt a Volán-tröszt, amely vál­lalatunkat anyagilag is érintette. A központosított alapba befize­tett összeg visszatérítésétől el­estünk; meghaladja a 300 mil­lió forintot. Ez a vállalat számá­ra mintegy három évi teljes fej- lesztéisiforrás-kiesést jelent, ami elsősorban a létesítmények, au­tóbusz-pályaudvarok, telephe­lyek beruházásainál érezteti hatását. A hátrányos következ­ményekkel sajnos még a' VIII. ötéves tervben Is szzámolni kell. A vállalat egyébként már a 701- es évek első felétől fokozódó pia­ci versenyben dolgozott, s ezért az elmúlt tervciiklustoan. meg­hirdetett piaci verseny nem ért bennünket felkészületlenül! Za­varó volt, hagy a versenyeztetés feltételei nem voltak azonosaik, így az árufuvarozásnál gondok keletkeztek, az árumennyiség Is csökkent. — Merre keresték a kiutat, ml. lyen módszerekkel sikerült a pia­con maradni? — Fokoztuk kereskedelmi te­vékenységünket, az igényeiknek megfelelően átalakítottuk esz. közállományunkat. Üj módsze­rekkel, versenytárgyalásokon való részvétellel, megfelelő ár­politika kialakításával intézke­déseket tettünk az áruszállítási teljesítmények növelésére. Áru. értékesítési feladatokat is átvet­tünk például Dunafoldváron a MAHAJOSZ-tól a 'kavics,eladást. Üj együttműködési formák lép­tek be, mint például a Domus Kereskedelmi Vállalattal közös érdekeltségi alap kialakítása. Az első negyedévben a célkitűzé­seket nem sikerült elérni. Bevé­teleinknél 4,2 millió ’forintos el­maradás mutatkozott, amelyből 1,2 millió az autóbuszüközleke- dést, 2,5 millió az áruszállítást terhelte. Igen jelentős, volt a megmozgatott súlynál a 760 ezer tonna elmaradás. Célirányos munkával a kilencedik hónap le­zárásáig 9 milliós árbevételtöbb­letet értünk el, s mintegy 600 ezer tonnával túlteljesítettük a megmozgatott súly előirányza­tát. A nemzetközi fuvarozásban elért devizatairtalimú bevétel ki­emelkedően növekedett a múlt évi 18,3 millióval szemben 40,5 millió forint volt. — A személyszállítási Igények kielégítése igen fontos tennivaló. Ebben az évben történt-e előre­lépés? — A helyi és helyiközi tömeg­közlekedési feladatokat alapve. tőén teljesítettük, de a személy­szállítással szemben is követel, mány a nyereségesség. Annál is inkább, mert ennek lebonyolítá­• Rigó István igazgató: — A be­ruházások termeléscentrikusak. sa 1,6—2,1 millió forintba kerülő autóbusfojjtalj (Jgudjuk, hogy hélyerutent -gondok ‘jelent­keznek a zsúfoltság, a menetrend betartása tekintetében, ezek mér­séklésén közösen dolgozunk a tanácsokkal. Célkitűzésünk vál­tozatlan, ezért valósítottuk meg a kistelepülések esetében a fővo­nalon haladó járatok beközleked- tetését. Ennek jegyében indítot­tunk új járatot a Kalocsa—Sze­ged, a Baja—Szeged, a Jánoshal­ma—Szeged útvonalakon pén­teken, illetve hétvégén. Szólni kell arról is, hogy új igények esetében meghatározott időre próbajáratokat indítunk. Vég­leges fenntartásuk a gazdaságos­ságtól függ. Ezért kellett meg­szüntetni a Kunpeszér—Kun- széntmiklós, a Szalks zeniten ár- ton—Rév járatokat, de véglegei sítettük a Szánk—Kiskunmajsa között közlekedő autóbuszjára­tokat. A megyeszékhelyen nö­veltük a 14-es járat gyakoriságát. A VII. ötéves tervre jutó fej­lesztést Kecskemét esetében már a jövő évben meg kell va­lósítani, ennek eredményeként a helyi járatok kapacitása 6—8 százalékkal bővül. — Sokan szóvá tették az utas­tájékoztatás hiányát, tőrtént-e ez. zel kapcsolatban valami? — Évente mintegy másfél— kétmillió forintot fordítunk utas. tájékoztatásra. Ide kell sorolni a városokban és' az utakon elhe­lyezett megállóhelytáblákat, az azokon elhelyezett indulásiiidő- jeigyzéket. Kecskeméten a közel­múltban zománcozott menet­rendi és infonmációstáblákat tet­tünk ki. Megkezdtük a város több pontján található vonalhá­lózati térképek felújítását. Sok panasz érkezik hozzánk a megál­lóhelyeknél lévő várakozóhelyi. ségek állapotával kapcsolatban. Ezek nem a vállalat kezelésében lévő létesítmények, létesítésük, karbantartásuk az illetékes ta­nács feladata. — Hogyan csökkentették a költ­ségeket? — Harmadik éve vállalatunk ■meghatározott program alap­ján törekszik a költségek csök­kentésére. A fajlagos hajtóanyag (egy gépkocsira jutó benzin, gáz­olaj) felhasználása ebben az év­ben tovább csökken, a megtaka­rítás eléri a 3,2 millió forintot. Az anyagárváltozást a gazdálko­dás javításával ellensúlyoztuk. Módszerünk a következő volt: a gépjárművezetőket érdekeltté tettük az üzemeltetési költségek csökkentésében, vgmk-kat alakí­tottunk, amelyeknél meghatá­rozó volt: az általuk előállított alkatrészek olcsóbbak legyenek a korábbiaknál A költségeket egészen a munkahelyekig meg­határoztuk, megteremtettük az anyagutalványozások költség­érdekeltségét is. — A Volán járművel elhajózná, lódottak. Ezekre költik a beruhá­zásra szánt anyagiakat? — A vállalat beruházásai ter­meléscentrikusak, ami annyit je­lent, hogy a járművek pótlását tartjuk elsődlegesnek. Az évi átlagos 114 millió forintos beru­házási összegből termelőeszkö­zökre 95,3 millió forintot fordí­tunk. Ebben az évben 31 autó­buszt vásárolunk 43 millió forin­tért. Szükségesnek látszik a jö­vő évre tervezett autóbusz-beszer­zés egy részének előrehozása er­re a.z évre, ami további hét autó­busz megvásárlását jelenti. A se. leitpótlás és a fejlesztés üteme már az előző tervciklu.stb.an sem volt egyértelmű. Az autóbuszokat korábban 6—8 éves korban se­lejteztük ki. ezt 10—11 évre kel­lett növelni. Ezért bővítettük a középjavításokat. , Gondot kell fordítanunk a termelőeszközök szakszerű karbantartására, hogy azok állapota számottevően ne romol ják, de ez 'kétségtelenül nö­veli a vállalati költségeket. Végezetül szeretném elmon­dani. hogy az idei tervünket meg­valósítjuk. sőt az áruszállításban a vártnál is jobb teljesítménvek születtek. Ezek az eredmények a vállalati kollektíva céltudatos, jó munkájának köszönhetők — mondta befejezésül Rigó István, Gémes Gábor A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1984. április 17-1 állásfoglalá­sában meghatározta gazda­ságirányítási rendszerünk to- vábbfej leltéi aek főbb irá­nyait. Ez€% Jött fontos he­lyet foglalt el^az új vállalat­irányítási formák — a válla­lati tanácsok és a választott vezetőségek — 1985. január 1-Jétől 1986 végéig történő be­vezetése. Az 1248 kijelölt vál­lalat — néhány kivételével — már az új vezetési formában dolgozik, így az áttérés előké­szítésének és bevezetésének legjellemzőbb politikai ta­pasztalatait, tanulságait ér­demes összegezni. Az átállás pqfitikai és szer­vezeti előkészítése — a fel­adat újszerűsége, bonyolult­sága, a helyenként keletkező feszültségek, tapasztalatok hiánya miatti zavarok elle­nére — lényegében a politikai állásfoglalásoknak, jogszabá­lyoknak és az irányelveknek megfelelően megtörtént A vi­tát elsősorban az új vezetési formára történő besorolás (maradni a minisztérium szár­nyai alatt, vagy belevágni az újba?), egyes gyáregységek nem mindig megalapozott ön­állósulási törekvései váltot­ták ki. Tulajdonosi jogok A politikai előkészítő mun­ka legfontosabb feladata az volt hogy a munkahelyi kol­lektívák megértsék: nem egy újabb érdekképviseleti fóru­mot kell létrehozni, hanem a helyi gazdálkodás minőségét, eredményességét Is befolyá­soló, a vállalati kollektíva életét alapjaiban meghatá­rozó döntéseket hozó kollek­tív vezetői testületet, más szó­val, „a tulajdonosa jogok gya­korlásának intézményesített formáját”. Azt is fontos volt hangsú­lyozni, hogy az új típusú vállalatvezetési forma önma­gában nem teszi eredményé^ sebbé a vállalati gazdálkodást, de a korábbinál jobb feltéte­leket teremthet a gondokkal való megbirkózáshoz, a táv­latok kirajzolásához, ha olyan dolgozók kerülnek a testület­be, akik a vállalat rövidebb és hosszabb távú érdekeit egyaránt felelősen tudják kép­viselni a testületben is, és vá­lasztóik körében is, eseten­ként az üzemi vagy csoport- érdekekkel szemben is. Az eddigi tapasztalatok- ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy a változások céljának meg­értetése, elfogadtatása leg­több helyen nem egyetlen ak­tust, hanem ma is fontos fel­adatot jelent. A gazdálkodás hatékonyságának növelését biztosító egyik alapvető esz­köz — a tulajdonosi tudat erő­sítése, a tulajdonosi jogok gyakorlása, a tulajdonos fele­lősségvállalása, más szóval a vállalatirányítás új minősége — nem tudatosult kellőikép­pen még a párttagság kiké­ben sem. A munkahelyi kol­lektívák jelentős része a lé­nyeget teljesen félreértve, még ma is csak egy új érdekkép­viseleti, érdekérvényesítési le­hetőséget, a vezetőik egy része eggyel több demokratikus fó­rumot lát az új testületben, és nem tulajdonosi jogainál fog­va a gazdálkodás legfonto­sabb kérdéseiről döntő, a vál­lalat stratégiai feladatait meg­határozó kollektív irányítá- tási formának tekinti. Kevés fizikai dolgozó A vállalati kollektívák az irányító pártszervek és az alapitó szervek javaslatai alapján foglaltak állást a ter­vezett szervezeti változások­ról, a vezetési formákról, és az átállás időpontjáról. A pártszervezetek többségében véleményt nyilvánítottak a választott tagok jelölésénél Is. Az állásfoglalások kialakítása előtt a párttagok és párton- kívüliek széles köréből, a tö­megszervezetekkel is egyeztet­ve kértek véleményt a sze­mélyi javaslatokhoz. A párt- és szakszervezeti szervek leg­több helyen határozottan ösz­tönözték, kezdeményezték az arra alkalmas fizikai dolgo­zók és fiatalok jelölését. Ez azonban neip mindenütt járt sikerrel, meist a jelöltek egy része különböző okokra hivat­kozva (felkészültség, elfog­laltság) nem vállalta a jelö­lést, vagy a kollektíva szán­dékával nem esett egybe a ja­vaslat. A gazdasági vezetők egy része pedig a szakmai fel- készültséget tartotta egyetlen szempontnak, és ennek a hi­bás szemléletnek is következ­ménye, hogy vannak olyan termelő vállalatok, ahol nincs a vállalati tanácsban fizikai dolgozó, vagy számuk elfo­gadhatatlanul alacsony. Az új testületek döntő több­ségében megerősítették, Illet­ve újraválasztották a régi igazgatót. Hetvenegy helyen kellett kiírni pályázatot azért, ■mert az igazgatót nem erősí­tette meg a testület. Azokon a helyeken, ahol az Igazgatót két vagy több menetben sem tudták megválasztani, kimu­tathatók az előkészítő mun­ka hiányosságai, és a párt- szervezetek gyenge politikai munkája is. Az igazgatói cím­re történő pályázati rendszer általában elfogadtatásra ta­lált, de bizonyos fenntartások maradtak, mert a tapasztala­tok szerint a külső pályázók­nak kevesebb esélyük van még akkor is, ha szinte teljes bizonyossággal felkészülteb­bek, alkalmatosabbak a belső, a vállalati jelölttel szemben. A pártszervezetek sem ösz­tönzik, nem szorgalmazzák kellően, hagy éppen az új irá­nyítási forma sikere érdeké­ben a külső pályázók azonos esélyekkel indulhassanak. Helyenként: formalitás A gyakorlat kezdeti tapasz­talatai azt igazolják, hogy rendkívül fontos feladat az •új vezető testületek tagjainak felkészítése. Több helyen a jelöltek kellő tájékoztatás hiányában nem tudták, mire vállalkoznak. Gondot jelent az is, hogy a tanács tagjai a döntések előkészítéséhez, meg­hozatalához nem kapnak meg­felelő differenciált segítséget. Más szóval, vagy nagyon ke­vés, vagy nagyon sok infor­mációhoz jutnak. A vállalat gazdasági, társadalmi folya­matát hűen tükröző informá­ciók hiánya a testületi tagok egy részénél ma még formá­lissá teszi a döntések előké­szítésében, - meghozatalában való részvételt. Gampei István, az MSZMP KB munkatársa (Folytatjuk) / A „VÍZIKOMBÁJN” AMURTÓL A PARÁNYOKIG Aki valamelyest is ért a halá­szathoz, az tudja: az ősz a le­halászás, a „betakarítás” évad­ja. Mindez Százhalombattán, a világhírű Temperáltvizű Halsza­porító Gazdaságban, a TEHAG- ban nincs teljesen így, hiszen a hőerőmű meleg vizének köszön­hetően egész évben „szezon” van. Lévai Ferenccel, a gazda­ság termelési igazgatóhelyettesé­vel beszélgetünk a gazdaság te­vékenységéről. — Milyen új halakkal, kuta­tási irányokkal foglalkoznak mostanában? — A ma már őshonosnak szá­mító amurral kezdtünk el gazda­ságilag jelentős kísérletsorozatot, hollandiai tapasztalatok adaptá­lásával. A pontyhoz hasonló spe­ciális abraJktakarmány-keveré- ken neveljük mintegy húsz de­kagrammos korig az ivadékot, et­től kezdve a természetes vize­ken, főleg az elnövényesedett ön­tözőcsatornákon végeznek igen hasznos tisztító munkát. Az amurt, ezt a „vízikombájnt”, nemcsak hazánkban, de külföl­dön is egyre inkább előnyben ré­szesítik a mechanikus növényir­tással szemben. — Az utóbbi években vissza­esett a növényevő halak iránti külpiaci kereslet. Mutatkozik ez a TEHAG-hoz befutó ivadék­rendelésekben is? Ha igen, mire „állnak át” helyette? — Szerencsére nem kell átáll­ni. A busa iránt csökkent a ke­reslet, az amuré változatlan. Most újra keresik viszont a bu­sát is, elsősorban az exportlehe­tőségek bővültek számottevően, Ma sincs annyi busa az ország­ban, amennyit szovjet, román és lengyel relációban ne lehetne kedvező exportáron eladni. — Fajtatulajdonságok? — Először is említsük meg az Afrikában őshonos Clarias Lasae- ri nevű harcsafélét, amely gyors növekedésével, az oxigéntarta­lom iránti minimális igényével, valamint táplálékának viszony­lag csekély fehérjetartalmával el­sősorban a melegvizes halgazda­ságok'számára lehet intenziven termelhető, kiváló húsminőségű, exportképes újdonság. Hal-hírek a hal-fővárosból — Csak étkezési halakkal fog­lalkoznak? — Ellenkezőleg. Egyre nagyobb súlyt kap munkánkban a dísz­halakkal való foglalatoskodás. Mintegy 300 ezer aranyhal úszik a TEHAG medencéiben, és öt­tonnányi dísz- és horgászcélokat egyaránt szolgáló, japán eredetű koi-ponty került lehalászáskor hálóinkba. Ezek főleg Nyugat- Európában népszerűek, az ottani kertkultúrának szerves részei. Erre lehet azt mondani, hogy nemcsak szépek, de devizaérté- kűek is. — Üj kutatási irány? — '„Halszexológia”. Korábban is kísérleteztünk már legfonto­sabb piaci haszonhalunk, a ponty szexológiai úton történő hozam­fokozásával. Ez annyit jelentett, hogy egy-egy tóban c«ik egyne­mű állományt tartanánk. Bizo­nyított tény, hogy a nőivarú hal­példányok azonos táplálkozási és tartási körülmények között 15— 20 százalékkal jobban fejlődnek. — Ezt a gyakorlatban hogyan lehet megvalósítani? — Az eredetileg XX. illetve XY kromoszómájú szülőpárok. ivartermékeit a megtermékenyí­tés előtt sugárkezelésnek vetjük alá, ennek, és az ezt követő hor- monos kezelésnek köszönhetően csak nőivarú utódokat kapunk. — És a halak étlapja? — Ezirányban is folytatunk kísérleteket. Elsősorban a táp vízállósága befolyásolja jelentő­sen a veszteségéket. — Vízálló táp? Hiszen így is, úgy Is vízben fogyasztja a hal, vagy nem?... . — Igen, de például az ivadék, amely csak apró, daraszerű tá­pot képes felvenni, csupán a be­szórt takarmány 60—70 százalé­kát találja meg, a többi a hul­lámzással elporlad az iszapban. A Pfizer cég nagyhatású takar­mányragasztó anyagával folyta­tunk most kísérleteket, ’amellyel nemcsak az összeragasztást, ha­nem adalékanyagok hozzáadásá­val a víz tetején való lebegést is biztosítani tudjuk, így a takar­mánynak ez az egyharmada sem vész végülis kárba, és naponta ellenőrizhető a takarmányfelvé­tel. — A TEHAG nemcsak terme­lőegység, de alapítási célja értel­mében világméretű oktatási bá­zis is. — Októberben írtuk alá a meg­állapodást a FAO, az ENSZ me­zőgazdasági és élelmezési . szer­vezete édesvízi halászati köz- pontjával. Ennek értelmében jö­vő év tavaszán mintegy ötven, a haltenyésztés iránt érdeklődő különböző nemzetiségű szakem­ber két turnusban tanulmányoz­za majd itt, a TEHAG-ban a halszaporítás, a hidrobiológia és az ivadéknevelés kérdéseit. Ugyanakkor magyar halászati szakemberek csoportját készít­jük fel, hogy a mind gyümölcsö­zőbb magyar—brazil halászati együttműködés keretében a dél­amerikai ország halászatának fejlesztésében nyújtsanak segít­séget. — Végül: devizát is hoznak az országnak, de erről volt már szó. Itt komolyan veszik a tudomány közvetlen termelőerővé válását. E téren mi újság? — Elsősorban halszaporítással kapcsolatos technológiákat adap­tálunk a Közel-Kelet országaiba. Jelenleg is működő’ projektünk, az AGROINVEST fővállalko­zásban Irakban, Egyiptomban és Algériában arat sikert. A tech­nológiák mellett az ehhez szük­séges magyar berendezések, hal- tenyészanyag és anyahalexport is jelentős. Sx. J. L COOP­fi Kuuszeutruiklósi auucDw Kunsági Áruház SZAKÜZLETE VÁRJA VÁSÁRLÓIT. Keresse a cégért, jótállunk a cégért! 2780

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom