Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
AZ IDÉN IS GYARAPODTUNK p6. december 31. • PETŐFI NÉPE'« 4 JSZAKI FE. ILESZTÉS A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁRBAN Új sű rítok, termelővonalak, et íergia- és létszám-megtakarítás igazgató» előretekint i töÚb év óta tartó aszály — a kora tavaszi fagyokkal lermcsak a mezőga zdaságnak, hainem a konzervipar ; is jelentős gondok« it okozott A hullámzó mennyisé- yümc 'lcs- és zöldsé, gtermés, a ny ersanyagárak emel- lése meglehetősen st )k terhet rótt a Kecskeméti Kon- Tvgyárra.! Ennek ellen 'éré a gyár talpon maradt, sőt szaki fejlesztést hajt végre, amely megalapozza a jót, a feldolgozás gyors, aságát, minőségét, csökkenti az }rgiafelha& ználást, köm nyebbé teszi a munkát Erről Izélgettünk Hantos Józs ef igazgatóval.- Hogyan sik erűit az idei t esztendő a lalatnak?- Sajnos ez az tív sem kénye, ztetett el Inünket. Az asztíly miatt szil ite miniből kevesebb tei inett a terve zettnél, (különösen súlyod volt a heilyzet a I babnál, a sárgabaracknál, é s sok- I kevesebb lett a szamóca, a me, ggy, a resznye és a málna is - Szerencsé re tájunk olyan megoldás okát, ame. lyekenyhíteni tudtunk helyzetűm kön. Iz, hogy ezek — elsősorban a ny ers- lagárak emelkedése kivetkeztél ien leientős terhet róttak a vállalatra, de |id időn belül volt munká.nk, és júlit as fsodik felétől már olyan n agy meny '- Iségben érkeztek a különféle nyers - Tagok, hogy a feldoldozásuk igen gy erőfeszítést kívánt dolgozóinktól, (előző évhez képest, ha szerény mér- |ben is, de nőtt a termelés és az »értéke- cs is. A belkereskedelmi eladásunk lb mint nyolc százalékkal, a dollárár- - (étel pedig várhatóan 6—8 százalékhaladja meg az előző évit Sajnála- , hogy a rubelelszámolású export az lő évi szinten maradt. • Tudomásunk szerint ebben az év- is történt a gyárban korszerűsítés, (llhatnánk erről valamit? — A gyár korszerűsítésével kapcso- 3s elképzeléseink megvalósultak. Itervezett ütemben haladt a szenny- (hálózat kiépítése, befejeződött a do- züzem áttelepítése, elkészült az I-es árrészlegben az új dzsemgyártó, a í es gyárrészlegben az új ivóléfeldol- |zó vonal. Az I-es gyárrészlegnél már jaSél az új Hunister, a csemegekuko- |a gyártásánál áttértünk az alacso- abb dobozokra, ezért új vákuumzáró gépet vásároltunk. Elkezdtük az or- goványi telep építését. Nem sikerült megegyeznünk a gyártó céggel, ezért nem érkezett be a paradicsomporító- hoz a fluidágy. Gondot okozott, hogy az üzembe helyezett beruházások egy része kezdeti nehézségekkel küszködött és ebben az évben még nem hozta a várt eredményt. — Melyek az 1987. évi műszaki fejlesztési célkitűzések? — A jövő évi célkitűzéseket egyeztet- t ük a vállalati tanács ülésén, ahol teljes volt az egyétértés, A termelést 8—9 százalékkal, az értékesítést viszont ezt meghaladó mértékben kell növelnünk. Lejjebb kell szorítani a készleteket, ezzel jelentősen csökkenthetők a költségek, kevesebb lesz a hitelkamat. Az eddigieknél nagyobb ütemben folytatjuk a gyár korszerűsítését. Mivel nem remdelkezünk érdekeltségi alappal, ezt részben hitelfelvétellel, részben bérlete- zétssel valósítjuk meg. A legfontosabb a paradicsomgyártás k orszerüsítése. Most folynak a tárgya- lá sok egy napi 50 vagon paradicsom fel dolgozására képes új sűrítő megvá- sái lásáról és beépítéséről. Az I-es gyár- egy. séghez két, a Il-es gyáregységhez egy új aszeptikus vonal kerül, melyek lényt igesen egyszerűsítik a paradicsom-, a gy, ümölcslevek és a dzsemek alapanyag tának elkészítését. Ezzel javul a minős ég, kevesebb energiát használunk f. él, s létszámot takarítunk meg. Könny ebb lesz a munka, jobbak a körűimén; vek, azáltal is, hogy átalakítjuk a kuko ricamorzsolókat, automatikus lesz az etetés”. Ezzel huszonöt dolgozó munl táját takarítjuk meg. A nagyobb kapacitás érdekében az I-es konzervüzemünkben egy folyamatos pasztőrözőt, a Il-es gyáregységben pedig gyümölcstöltő' és zárógépeket állítunk be. Feltételezhető, hogy jövőre dolgozni fog a régen tervezett fluidágy. A paradicsomsűrítmény minőségének javítása érdekében szaporítjuk ,a nagy teljesítményű paradicsommosó gépek számát. Új targoncákat szerzünk be és új műszereket kap a laboratórium. Befejeződik az I-es gyáregységi csatorna és az orgoványi telep építése. — Mekkora összeget szánnak a tervek megvalósítására, s lekötötték-e a jövő évi nyersanyagot? Számításaink szerint az összes beruházás értéke megközelíti a 200 millió forintot. Mivel egy része bérletezés formájában valósul meg, több éven keresztül évi 30 milliót meghaladó bérleti díjat kell fizetni. Ennek ellensúlyozása érdekében rendkívül szigorú költség- gazdálkodást kell folytatnunk. Ha ezt nem tesszük, nem lesz forrása a következő években sem a személyi jövedelmek növelésének, sem a vállalati fejlesztésnek. El kell érnünk, hogy az óévben nem kielégítő eredménnyel üzemeltetett új létesítmények hibátlanul dolgozzanak, és az új beruházásoknál döc- cenőknek már nem szabad elöfordulni- ok. A jövő évi terv teljesítéséhez szükséges nyersanyagokra a szerződéskötést már megkezdtük. Reményünk van arra, hogy ezt a munkát rövid időn belül befejezzük, s ha az időjárás, valamint a mi fogadókészségünk kedvező lesz, á nyersanyaghiány nem lesz akadálya terveink teljesítésének. Gémes Gábor Világgazdaság Árviták a Szovjetunióban I Rugalmassá kell tenni az árakat, összhangba kell hozini azokat az adott rmék fogyasztói tulajdonságaival, előállításának haitékonyságával — Etette ki nemrégiben az Ekonomicseszkaja Gazetábs in P'etrakov akadémi- ■s. A szovjet gazdaságirányítás változásának egyik 1 egf bntosabb feladata | tervszerű árrendszer kialakítása, márcsak azért is, mert az árak a Dcialista gazdaságfejlesztés szerves eszközei képese k közvetítem, össz- Ingot teremtem az állami, vállalati és az egyéni érdé k éltség között. I Milyen a mostam árrendszer, amely átalakításra s zorul, és amely — int ez a Szovjetunióban folyó árvitából kiderül —, nen i a legalkalmasabb (nek a harmonikus érdekösszhangnak a megteremtést éré. Az árrendszer : erőforrások elherdálására ösztönöz, sokszor a népgaz dasági érdekekkel lentétes hatásokat vált ki — vallják a közgazdászok. KÉMÉNY BÍRÁLATOK | A hetvenes és a nyolcvanas évek ár- Ipzése a termelők maximális érdekeiek kielégítésére épült — olvasható a jproszi Ekonomikiben. Az árak ki- lámitásának alapja jellemzően a ter- lékek gyártásának költsége, mégpedig (tervezett költségé, és az esetek nagy (szében végül is magasabb tényleges "pltséget jelent. Az árak tehát az egyéni Irmelési költségeket tükrözik, nem pe- Ig a társadalmilag szükséges költségejt. Az ár — hangoztatja a Szovjet tudományos Akadémia levelező tagja, |- nem a tervszerű ráfordításoknak fe- I meg, egyre inkább a rossz, a hanyag (unka igazolójává válik. Szélsőséges léldával élve: a veszteséges vállalatok | tervezés során nem azon fáradoznak, agy a veszteségforrást felszámolják, ; így csökkentsék a többletköltségeket ; az árakat, hanem, hogy az árakban „elismertessék”, szükséges ráfordítanak tüntessék föl a tényleges költsé- leket, a valójában gazdaságtalan gyárostIlyen „önköltség, plusz a nyereség” aria alapján képzett árakat minden ;azat számára készítettek a főhatósá- |ok, és ezekben az elmondottak szerint inden beruházási, termelési költség terepeit, kiegészítve a lakásépítési kö- lezettségekig, más ráfordításokig, tudósok azt hangoztatják, hogy a lódszer nem veszi figyelembe-a gazdáig szerkezeti váltásának követelményét.- Az átlagos jöv ’edelmezőséget garantáló normatíva n em minden vállalatnak felel meg, főké int például a technológiai fejlesztés é lvonalában álló, úgynevezett struk túrameghatározó vállalatoknak nem. Ni incs a szakosított és a nem szakosított i vállalatok, a különböző minőségben g yártók közt kellő különbségtétel. SOK A DO*TACIO Ami az ágazatokat ilk :ti, viszonylag alacsonyak a nyersanyag;- és energiatermelő, magasak a . fe. Idolgo; tóipari ágazatok árai, holott a in ai gazdálkodási körülmények közepet te éppen ennek a fordítottja lenne indokolt. Az Ekonomicseszkaja Gazetá ban közölt számítások szerint az iparban érvényes magas árak mellett mintegy 50 m álliárd rubellel több nyereség képződött;, mint amennyire a beruházásokhoz és az ösztönzéshez szükség volt az ágazat vállalatainál. Az ipar túlságosan la za árképzéséhez az is hozzájárult, hogy ;a mesterségesen alacsonyan tartót t nyers- anyagárak a feldolgozó váll alatokat nem ösztökélik az intenzív gazdálkodásra. Mindennek természetesen láthatásai vannak a termelői és a fogyaszt ói árak közti viszony alakulására, ai nelyről szintén élénk vita folyik a szovje t szak- • lapok hasábjain. A nagykereskedelmi és a felvásárlási árak sok esetbet í a fogyasztói árak szintje felett mozo gnak, és ezért a pénzügyi rendszer rákét lyszerül arra, hogy többszörösen újraossza a nemzeti jövedelmet, óriási szerepet szánjon az árak dotálásának. A viták résztvevői leszögezik: A tudományosan megalapozott árrendszer létrehozásának központi kérdése a kiskereskedelmi árak meghatározása olyan szinten, amelyen egyensúlyba hozhatók a lakossági szükségletek a fogyasztási cikkek termelésével. A fogyasztási cikkek többségének ára egyébként a termelési hiányok, a piac kiegyensúlyozatlansága ellenére stabil maradt. A nagyobb vásárlói kereslethez, és nem a fogyasztási cikkek kínálatához igazodott — állapították meg. CSAK A VALÓS KÖLTSÉGEKET A szovjet közgazdászok a Szovjetunió gazdaságfejlesztési szükségletei alapján fogalmazzák meg, milyen követelményeket kell támasztani az árképzéssel szemben. Az áraknak a mai helyzetben jelezniök kell, hol van szükség műszaki, technológiai vagy szervezési változásokra. Az áraknak mint mondják — a társadalmilag szükséges költségeket kell tükrözniök, és nem szabad kivétel nélkül valamennyi vállalat számára nyereséget biztosítaniok. Az önelszámoló vállalatok valóságos jövedelmezőségi viszonyairól csak ilyen módszer alapján alkothat képet a vezetés. A szovjet közgazdasági gondolkodás változását tükrözi az is, hogy a termelői árak megállapításánál a maximális termelési hatékonyságot és a költség- csökkentés szempontjait tartják elsődlegesnek. A szerzők a jelenlegi, döntően központi árképzésről is kifejtik véleményüket, szerintük a gazdaságosság és a termelés szükségleteinek megfelelően rugalmasabb rendszert kell kialakítani. Rögzíteni kell'az egyes állami szervek és a gazdálkodók illetékességi körét az ármeghatározásban. Marton János # Az Izsáki Állami Gazdaság jelentős beruházással bővítette bortáróló kapacitását. 0 Ebbe a szép óvodába járhatnak november 7-e óta a dusnoki gyerekek. Az idén is gyarapodott, gazdagodott országunk... Ez — és csakis ez — lehet a benyomása annak, aki a fényképeken végignéz. A képösszeállítás választ ad azoknak az aggodalmára is, akik attól tartottak: a lelassult gazdasági növekedés miatt már nem lesz pénzünk olyan beruházásokra, amelyek megalapozzák hazánk holnapját, jövőjét. Nos — amint a mellékelt felvételek tanúsítják — még a szűkösebb anyagi viszonyok közepette is vigyázunk arra: fejlődjön az ország. Kétségtelen, hogy a mai beruházások körében kevesebb a látványos épület, építmény, mint tíz-húsz évvel ezelőtt szokásos volt. Ez azonban — tudatos törekvés. Végtére is világszerte — így hazánkban is — az a cél, hogy a korszerű gépi beruházásokra kevesebb fajlagos építési költség terhe nehezedjék. Összeálh'tásunk nem adhat átfogó képét az ország-, s ezen belül a megyeépítő munka méreteiről és sokoldalúságáról, de ízelítőnek talán ennyi is elég. Ez is meggyőzően illusztrálja, a tények erejével: az idén is gazdagodtunk. 0 A mecseki szénből készít kokszot a Dunai Vasmű ősszel átadott új kokszolóműve. 0 Villamos áramot termel már a Paksi Atomerőmű idén felavatott harmadik blokkja. 0 Az ország földgázellátását javítja a szegedi szénhidrogén-medencében üzembe helyezett gáznyomásfokozó kompresszorüzem. Hü8§IÉ 0 Szánk közösségi házzal gazdagodott.
