Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! az man* bács-kiskün megyei bizottságának napilapja xll évi. sós. szám Ára: 1,80 Ft 1986. december 30. kedd AHOL NINCS MEGÁLLÁS: SÜTŐ- ÉS TEJIPAR Kenyér kilenc üzemből 61 Régi dagasztógéppel készíti a jó kovászt Tóth László. A félegyházi kenyérgyárból naponta 11 ezer kilogramm kenyeret és 50 ezer kiflit, zsemlét szállítanak több mint száz üzletbe. (Straszer András felvétele) Az év végi ünnepekre meg­töltik a hűtőszekrényeket, azon­ban kenyérből, pékáruból, és a gyorsan romló tejtermékek­ből1. aligha érdemes több napra „bespájzolni”. Mind. ebből következik; míg -más a családja körében pihen, ünnepel, addig a pékek s a tejipari szak­emberek dolgoznak. A Kecskeméti Sütő- és Édes­ipari. Vállalat kiskunfélegyházi kenyérgyárába Tóth László ko-t vászoló már 31. éve ment be ka-, rácsony másnapján dolgozni. A délelőtti műszakban hétezer kit logramm kenyérnekvaló kovászt készített. Yagyis ötven csészébe mért egyenként 40 liter vizet, 80 kilogramm lisztet és egy kilo­gramm élesztőt. Ez tiz-tizenöt percnyi gépi keverés után áll ősz- sze kovásszá, amit átlagosan nyolc óra múlva újradagasztanak, zó, liszt, víz hozzáadásával, a ebből sül a finom kenyér. A vállalat központjában Baj­tik Béla igazgató arról tájékoz­tatott, hogy kilenc üzemükben — Kecskeméten, Kiskunfélegyhá­zin, Tiszaalpáron. Tiszakéeskén, Lajosmizsén, Izsákon — készült kenyér karácsonyra, és sül szil­veszterre. Érdekes tapasztalat, hogy az ünnepek előtt mindig nagyobb mennyiséget kémek tő­lük, idén például 23-án és 24-én 210 ezer kilogramm fogyott, 27- én pedig — amikor a laikus azt várná, hogy .az üzleteket megro­hanják a vásárlók a friss pékáru­ért, — csak 49 ezer kilogrammot igényelt a kereskedelem. Szilvesz­terre 200 ezer kilót szállítanak, a másodikai rendelés pedig 52 ezer kilogramm. A sütőipari vállalat emellett mintegy 70-féle, ünnep­re való, finom árut is készített. A pékek karácsonykor két na­pig pihentek, de a Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat kecske­méti üzemében folyamatosan ment a munka: 23-án 90 ezer li­ter tejet szállítottak több mint öt­száz boltba, 24-én a kivitt meny- nyiség százezer Hter volt. A két ünnep között alig éri el a napi fogyasztás — -a vállalat termékei­ből — az ötvenezer litert, szil­veszterre pedig 05 ezer liter te­jet rendeltek az üzletek. Cm. 9. KÉTSZÁZNYOLCVAN HIVATAL SZÁLLÍTMÁNYAI Sok múlik a vasúti postaszolgálaton Ha lötyög az eső, hókásásak vagy fagytól dermedtek az utak, • levelekkel, a képeslapos üd­vözletekkel, az újságokkal, a csomagokkal és a pénzzel ilyen­kor sem késlekedhetnek a pos­tások. Az év vége ünnepei jócs­kán próbára tették és teszik őket ezúttal is, hiszen a december má- aodilT~hetétől növekedett forga­lom ezekben a napokban tovább tart. Az utcákat, lépcsőházakat, falusi otthonokat járó társaikon kívül érzi ezt a kecskeméti pos­taszolgálat ötvenhárom vasút­állomási alkalmazottja is, akik 280 postahivatal szállítmányait fo­gadják és továbbítják. Sok'*-mú­lik rajtuk, hogy a megye tele­ülésein és az ország számos elyén —* Várpalotától, Szentend­rétől, Érdtől Miskolcig és Debre­cenig — a címzettek idejében megkapják a számukra feladott küldeményeket. Decemberben 120 ezer helyi és félmilliónál több átmenő — me­gyei és országos — levélből het­venezerrel karácsony előtt fog­lalkoztak. Ezt a feladatot a ko­rábbinál háromszor nagyobb lét­számmal, tizenketten végezték. Gyors és jól szervezett munkára van szükség azért is, hogy a na­ponkénti 3300 csomag ne kés­sen, jókor azt átvevőkhöz érjen. Az idővel a Teleki Ferenc veze­tőhelyettes irányításával tevé­kenykedő kollektíva a szó szoros értelmében beosztóan gazdálko­dik: egy-egy vonatindulásnál vagy -érkezésnél mindössze 5—0 perc áll rendelkezésükre 300—400 postai csomag be- és kirakodásá­hoz. E munkában kitűnik Hor­váth Pál, Kardot László, Kovács István és Antal János, akikre ne­héz' helyzetben is számíthat a hi­vatal. Példás helytállásukért az Idén ketten kaptak Kiváló Dolgo­zó kitüntetést — 0 nyugdíjassá lett' Torma László csomagkézbe­sítő és Báranyi Ferenc rakodó. Bár a legtöbb dolog — ahogyan a helyettes vezető mondja: a mun­ka dandárja — az estl-éjszakat órákra jut, napközben sem ér­nek rá tétlenkedni. Gyűjtik, to­vábbításra készítik elő a levele­ket az Ágasegyháza, Jakabszál- lás, Fülöpszállás, Soltvadkert, Kis­kőrös, Baja, Hercegszántó és más feliratú zsákokba. A lajosmizse- it most csak háromnegyed részé­ig töltötték meg, holott máskor általában 4—5 zsáknyira valók a nagyközségbe szóló levelek. Az év végét felkészülten vár­ja az állomási postaszolgálat. Szil­veszterkor két műszakban tizen­hatan jönnek be dolgozni, hogy a decembert — s ezzel eevütt ezt az évet is — jó szolgáltatással zárják. K — 1 ysi KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. december 28-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. december 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titká­rai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Mi­nisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői, valamint a napirend előkészítésében közremű­ködő tudományos és gazdasági szakemberek. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: 1 — Pál Lénárd elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudo­mányos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó ál­lásfoglalást. A Központi Bizottság, a kuta­tásban és a műszaki fejlesztés­ben tevékenykedő szakemberek véleményére támaszkodva, meg­határozta a műszaki fejlesztési politika főbb elveit, feladatait és a megvalósításukat szolgáló tár­sadalmi teendőket. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy hazánk­ban % felszabadulás óta a mű­szaki színvonal jelentősen emel­kedett. A technológiai fejlődés a főbb nemzetközi tendenciákat követte, számos haMii és nem­zetközi tudományos eredmény alkalmazására került sor. Olyan gyártási eljárások honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibon­takozásához és elterjedéséhez. Az utóbbi időszakban azonban fo­kozódott a gazdaságilag fejlett országoktól való technológiái el­maradás. A műszaki haladást szorgalmazó központi bizottsági határozatok és kornjányzatú dön­tések nem valósultak meg kielé­gítő mértékben. Ebben szerepet játszott, hogy az igénybe vehető források csökkentek, s a gazda­ságirányítás és a gazdálkodó szer* vezetek még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket- sem használták fel megfelelően. O A XIII. kongresszus hatá­rozatai, a VII. ötéves terv előirányzatai a műszaki fejlesz­tés meggyorsítását igénylik. Eh­hez a Központi Bizottság novem­beri állásfoglalása cselekvési programot adott, megvalósítása a kormányzat és a vállalatok együttes feladata. A műszaki fejlesztésben, a technológiai korszerűsítésben, új termelési kultúrák meghonosí­tásában, a magyar népgazdaság nemzetközi versenyképességének javításában növekvő szerepe van a központi irányításnak és ter­vezésnek. A műszakj fejlesztés színvonalát meghatározza a tu­dományos kutatás, a tudomány eredményeinek alkalmazása; megvalósításának fő színtere vég­ső fokon a vállalat és a szövet­kezet. © A hazai műszaki fejlesz* tési tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves nép- gazdasági terv, a központú gaz­daságfejlesztési programok, va­lamint a. velük összehangolt or­szágos középtávú kutatás-fej­lesztési tervek tartalmazzák. Ezek magukban foglalják: a gaz­daságos anyag- és energiafel­használást, a megtakarítást elő­segítő eljárásoknak, a gépgyártás- technológiának, az elektronizá- ciónak, az információs technoló­giának, a biotechnológiának, a feljesztését, alkalmazását és el­terjesztését. valamint a termelői infrastruktúra műszaki haladás szempontjából fontos területei­nek a fejlesztését. Középtávon- elsősorban a tar­tósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetekben, vala­mint a termelési szerkezet javí­tását szolgáló súlyponti területe­ken kell a műszaki fejlesztést meggyorsítani. Az éhhez szüksé­ges forrásokait a vállalatok kö­zötti átcsoportosítással és a tech­nológiák korszerűsítését célzó be­ruházások arányának növelésé­vel keli előteremteni. A gazdasági szabályozórend­szer, az ár-, bér. és adórendszex jobban segítse a műszaki fejlesz­tést. Bővüljön a jól működő vál­lalatok mozgástere a fejlesztés­ben., — Műszaki megújulásukhoz járuljon hozzá a hosszú távú ér­dekeltség megteremtése, a haté­konysági .követelményeik érvé­nyesítése, valamint a vállalatok közötti együttműködés megjaví­tása. a szerződéses fegyelem be­tartása és betartatása. Fontos feladat a vállalati bel­ső szervezet korszerűsítése, a mű­szaki fejlesztés szakemberszük­ségletének biztosítása, a munka tárgyi feltételeinek javítása. A vállalatoknál a műszaki terve­zésben, m termelési folyamatok irányításában bővíteni kell a számítógépes módszerék alkal­mazását. A termelésiben alapvető követelmény a minősig javítása. Ennek biztosítása érdekében a gyártás minden fázisában növel­ni kell a minőség műszeres el­lenőrzését. O A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anya­gi eszközök a nemzeti jövede­lemnél gyorsabban növekedje­nek. Az alapkutatásokat az anya­gi források differenciált felhasz­nálásával, a pályázati és a meg­bízási rendszer javításával, versenyhelyzet kialakításával kell ösztönözni. Az alkalmazott ku­tatás feladatainak kitűzésében, az eredmények minősítésében, felhasználásában és finanszíro­zásában a termelő és a keres­kedelmi vállalatok töltsenek be meghatározó szerepet. A válla­lati műszaki fejlesztési alap kö­telező képzését meg kelj szün­tetni; döntsenek a vállalatok ön­állóan anyagi erőforrásaiknak műszaki fejlesztésre történő fel- használásáról. Változatlanul szükség van a központi műsza­ki fejlesztési alapra, amelynek a kormányzati irányítás hatás­körébe tartozó feladatok megol­dását kell szolgálnia. A tudományos kutatás ered­ményeinek gyakorlati hasznosí­tására kölcsönös érdekeltségen alapuló, ~ tartós munkamegosz­tást és együttműködést kell ki­alakítani a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között A kutatási, az oktatási és a termelő szerveze­tek együttműködése segítse elő a tudományos-műszaki eredmé­nyek alkalmazásához szükséges idő lerövidítését, a fejlesztési for­rások koncentrált, takarékos fel- használását © Az ország adottságaiból következik, hogy a gazda­ság a műszaki fejlődés tenden­ciáit csak a nemzetközi együtt­működésre építve tudja követni. Fontos, hogy külföldről vegyük át azt, ami ésszerű feltételek mel­lett megszerezhető. Gondoskodni kell az átvett eredmények gyors, hatékony alkalmazásáról és to­vábbifejlesztéséről. A nemzetközi együttműködés­ben meghatározó a szocialista or­szágokkal, különösen a Szovjet­unióval folytatott kooperáció, amelynek fő irányait és felada­tait a tudományos-műszaki ha­ladás 2000-ig szóló komplex prog­ramja tartalmazza. A program végrehajtásában való aktív, ér­demi részvételünk .biztosítása folyamatos kormányzati és vál­lalati feladat. Fontosnak tekintjük a műszaki haladást elősegítő technológia­kereskedelem, valamint az együttműködés és a kapcsolatok más formáinak fenntartását és bővítését a tőkés országokkal. O A műszaki haladás gyorsí­tásában, a szellemi és anya­gi tartalékok mozgósításában alapvető szerepe van az érde­keltségnek, az emberi tényező­nek. A műszaki értelmiség tel­jesítményekhez igazodó anyagi és erkölcsi megbecsüléséért a vállalatok tehetnek a legtöbbet. Az állami, a társadalmi és az ér­dekvédelmi szervezetek gondos­kodjanak a vállalati szakembe­rek. a jelentős műszaki teljesít- fnények megfelelő elismeréséről, díjazásáról. Ezt • jövedelem, és keresetszabályozással is elő kell segíteni. A technika gyors fejlődése' szükségessé teszi a mérnökkép­zés színvonalának emelését, a to­vábbképzés lehetőségeinek szé­lesítését. A műszaki és agrár felsőoktatásban javítani kell a szervezeti és az anyagi feltétele­ket. Különösen az intézmények technikai felszereltségét, szá­mítástechnikai, informatikai hát­terét kall fejleszteni A műszaki haladás elképzel­hetetlen megfelelő szakmunká­sok nélkül. Ezért a szakmunkás- képzés személyi és tárgyi felté­teleit javítani kell. A tovább­képzési programokat össze kell hangolni a vállalatok és a nép­gazdaság technológiai korszerű­sítéséből adódó követelmények­kel. Amennyiben a termékszer­kezet változása munkaerő-átcso­portosítással jár, gondoskodni kell a szükséges átképzésről. O A propaganda, a tömegtá­jékoztatás. a szaksajtó fo­lyamatosan foglalkozzon a tech­nikai fejlesztés kérdéseivel, mu­tassa be a műszaki haladást szolgáló erőfeszítéseket és azok eredményeit. O A pártszervek és a párt- szervezetek gondoskodja­nak s műszaki fejlődéshez szük­séges politikai feltételekről, ala­kítsanak ki a kollektívák és az egyes emberek alkotó tevékeny­ségét támogató közszellemet. Az irányító állami szervekben, a vállalatoknál, a kutatóintézetek­ben és az oktatási intézmények­ben dolgozó kommunisták sok­oldalú kezdeményezéssel, célra­törően segítsék az állásfoglalás végrehajtását. A Központi Bizottság felhív­ja a társadalmi és tömegszer­vezeteket, az egyesületeket, a műszaki fejlesztésben fontos szerepet betöltő kutató-, - fejlesz­tő-, tervezőintézetek, egyetemek dolgozóit, az újítókat, a feltalá­lókat, hazánk egész műszaki ér­telmiségét, hogy az állásfogla­lásban' megjelölj feladatok vég­rehajtásában aktívan és alkotóan működjenek közre. A Központi Bizottság úgy ha­tározott, hogy az állásfoglalást a párt folyóirataiban és a szak­sajtóban nyilvánosságra hozza. * A Központi Bizottság szemé­lyi és szervezeti kérdéseket tár­gyalt. — Ballal László- elvtársat, a Központi Bizottság Gazdaságpo­litikai Osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt —- érdemei elismerésével fel­mentette tisztségéből. — Németh Miklós elvtársait, osztályvezetőhelyettest kinevez­te a Központi Bizottság Gazda­ságpolitikai Osztályának vezető­jévé. • — A Központi Bizottság aján­lásokat fogadott el állami tiszt­ségek betöltésére. (MTI) TANÁCSI ÜTÉPfTÉS A lakosság hozzájárulásával Ebben az évben Bács-Kiskun községeiben és vá­rosaiban 85,1 kilométer új út épült a megyei tanács céltámogatásával — tudtuk meg a közlekedési osz­tályon. A céltámogatás azt jelenti, hogy az útépí­téshez szükséges összeg 50 százalékát a lakosság, 30 százalékát a helyi, 20 százalékát pedig a megyei tanács adja. Akadtak olyan községek, ahol az infra­struktúra megteremtése érdekében a lakosság a ki. vént összegnél többet is áldozott. A már említett 85,1 kilométer útból céltámogatással 71,2 kilométer épült, Kecelem 12, Soltvadkerten 7, Csengődön 2,5, Császártöltésen 4, Fülöpszállláson 3, Akasztón 2, Ti- szakécskén 6,2, Kiskörösön 3,2, Baján 6; a Lakite­leki Útfenntartó Szervezet álltad különböző közsé­gekben 19,6 kilométer utat építettek. Tisztán taná­csi költségvetésből 14 kilométer űt készült el, ebből Kecskeméten 2,6, Kiskunhalason 1,3 kilométer hosz- iszúságbam. Ebben az évben egy kilométer út átlagosain 1,2 millió forintba került, a tanácsok összesen 102 mil­lió forintot fordítottak erre a célra. A lakosság'hoz­zájárulása meghaladta a 69 millió forintot; Kece- len a 11 millió forintos költségből 6,8 milliót vál­lalt. Kiskőrösön a 6,6 millióból 3,8 milliót fizettek az ott lakók. Tompán az egykilométeres betonalapú, aszfaltburkolatú úthoz — ennek a költsége 2,2 mil­lió volt — majdnem másfél millió forintot adtak a helybeliek. Nemcsak új utakat építettek a tanácsi költség- vetésből, igen jelentős összeget fordítottak felújí­tásra és korszerűsítésre is. A megyei tanács a köz­ségekben és a városokban levő utak rendbehozata­lára 48,7 millió forintot biztosított. A korszerűsítés­re szánt 33 millió forintból — ezt a megyei és a helyi tanácsok adták — 28,9 kilométer utat szélesí­tettek ki. illetve láttak el aszfaltszőnyeggel. A biztonságot szolgálja a kerékpárutak építése. Ebben az évben a Közlekedési Minisztérium, a me­gyei tanács és a helyi tanácsok hozzájárulásával • Nyári felvételünk Kecelen készült. 13,7 kilométer hosszú kerékpárút épült, majdnem 20 millió forintért Ebből Lajosmizsén 3,3, Kiskun­félegyházán 1,4, Kiskunhalason 2,3, Dunaveesén 1,4, Kecelen 2, Kiskunmajsán pedig 3,3 kilométer hosz- szú kerékpárutat adtak ót a forgalomnak. a a DUNA MENTI SZOLGÁLTATÓK: Jó minőség, túlteljesített terv Egymásnak ellentmondó ten­denciák érvényesültek gazdálko­dásukban, mégis, fennállásuk óta a legeredményesebb évet zárják 1986-ban a bajai Duna menti Szolgáltató Ipari Szövetkezet dolgozói. Kijelölt szolgáltató - szervezetként működnek, ami azt jelenti: összes árbevételükből a személyi és lakossági szolgáltatás, több mint 50 százalékkal kell ré­szesedjen.- Ha az arány legalább két évben elcsúszik az ipari ter­melés javára, a szövetkezet elesik a dotációtól, Etoélkül pedig gg sőt ezzel együtt is — veszteséges •tevékenység a szolgáltatási. Megyénknek szinte a felére — Bajával együtt mintegy 30 tele­pülésre — terjed ki a Duna men­ti szövetkezet érdekeltsége. Fod­rász, kozmetikus, fényképész — emellett lakáskarbantartásban 15 féle — szakmában állnak a lakosság rendelkezésére. Vala­mennyi üzletet, amit csak lehe­tett. szerződéses üzemeltetésbe adtak, lakáskarbantartóik — a víz-, gáz-, villany-, központifű­tés-szerelők. burkolok stb. — átalánydíjas, a nagyobb szolgál­tatóházakban szoros elszámolású (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom