Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-29 / 305. szám
1986. december 29. • PETŐFI NÉPE • 1 ÉV VÉGI BESZÉLGETÉS Számadás és előretekintés az MHSZ-nél Az elmúlt napokban fejeződtek be a Magyar Honvédelmi Szövetség területi vezetőségeinél azok az értekezleteik, amelyeken a klubtitkárok, aktivisták értékelték az elmúlt öt esztendei munkát, s meghatározták 1990-ig a főbb tennivalókat. A vezetőségek és klubdk az említett időszakban jelentős eredményeket értek el a lakosság és az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi nevelésében, a hazaszeretet erősítésében, a haza védelmére történő felkészítésben. Eredményesen hajtották végre a sorköteles fiatalok általános és szakhonvédelmi oktatását, a tartalékosok kiképzését. Továbbfejlődött a tömegsport, emelkedett a versenysportok színvonala. A következő évek feladatairól dr. Budai József alezredessel, az MHSZ megyei titkárával beszélgettünk. — Milyen tő célkitűzések eléréséért dolgoznak a Jövő esztendőben? — Feladataink kapcsolódnak a párt XIII. kongresszusának határozataihoz, illetve a VII. ötéves terv helyi tennivalóihoz. 1987-re célul tűztük ki a klubok szervezeti megerősítését, a személyi feltételek és a klubtanácsok hatékonyabb működésének elérésével. Szeretnénk elérni, hogy a megyében működő 251 klubban — ahol több mint húszezer tag dolgozik — olyan szervezeti légkör alakuljon ki, amely hatásában jól segíti az eszmei, politikai nevelést. Ehhez nagy segítséget nyújtanak a közelgő történelmi és politikai évfordulók. Közülük néhányat említek: felszabadulásunk 45., a KISZ és a munkásőrség létrejöttének 30. és az MHSZ megalakulásának 40. évfordulója. Az MHSZ vezetőségei és a klubok rendezvényeiket már ezeknek jegyében készítik elő, közöttük a Szocialista Hazánkért című országos játéksorozatot is. — Létesítenek-e új klubokat, szakosztályokat, hogyan segítik az általános iskolákban a hazafias nevelést? — Szeretnénk még nyitottabbá tenni a szövetség munkáját, megismertetni a fiatalokkal az MHSZ tevékenységét. Jó lenne, ha minél több fiatal jönne hozzánk a klubokba, s érdeklődésének megfelelően hasznosan töltené el szabadidejét rádiózással, modellezéssel, vagy éppen sportolna. Feladataink között szerepéi, hogy az általános iskolákban és tanintézetekben új klubokat, szakosztályokat, vagy diákszakköröket hozzunk létre. Részt kívánunk vállalni az általános iskolákban folyó hazafias, honvédelmi nevelésben, természetesen együttműködve a pedagógusokkal. Ennek érdekében szeretnénk elérni, hogy a tanintézetek 80 százalékában 1990-ig honvédelmi klubok, vagy legalább szakosztályok működjenek; Tartalmában erősíteni kívánjuk az együttműködésit a KISZ-szel és az úttörőszövetséggel. Az ifjúgárdisták és az úttörőgárdisták felkészítésén túl részt veszünk minden olyan rendezvényen, ahol találkozhatunk a fiatalokkal. — Milyen segítséget kap az MHSZ a Magyar Néphadseregtől, modernizálódtak-e as oktatási eszközök, s létrejöttek-e új sportágak a szövetségen belül? — Munkánkban rendkívül nagy segítséget nyújtottak eddig is a megyében állomásozó katonai alakulatok. Az természetes, hogy ezután is igényeljük a velük való együttműködést, s egyben szeretnénk megismertetni a fiatalokkal a hadsereg életét, technikáját, s elérni, hogy az arra alkalmas fiatalok közül többen válasszák élethivatásul a katonai pályát. Nagy szeretettel várjuk a fiatalokat szakklubjainkba, a repülő- és ejtőernyős, a rádiós, a könnyűbúvár- és a modellező-szakosztályokba. Az oktatás és a felkészítés színvonalának növelését a jól képzett oktatógárdán kívül terveink szerint a legmodernebb oktatási eszközök, videotechnika és számítógép szolgálja. Az MHSZ-nél meghonosodott tömegsportokban szeretnénk növelni a résztvevők létszámát és eredményeiket, ezzel is hozzájárulva az egészséges ifjú nemzedék neveléséhez. Az elmúlt években új sportágakkal- gazdagodott tevékenységünk. Néhány éves múltra tekint vissza a hőlégballonsport, a megyében két szakosztály dolgozik eredményesen. Néhány évvel ezelőtt jelentek meg a sárkányrepülők, ez a sportág olyan gyorsan fejlődött, hogy ma már motoros sárkányrepülőkről beszélünk, s arról, hogy a sportoláson kívül hogyan hasznosítható a népgazdaságban. Kétéves múltra tekint vissza a csúszókorong, amelyet osztrák barátainkkal közösen először megyénkben honosítottunk meg. Ebben az évben volt először ilyen nemzetközi verseny Kecskeméten. — Melyek a legközelebbi tennivalók a klubokban? — Az elkövetkezendő hónapokban a klubközgyűlések előkészítése és megszervezése a feladatunk. A klubvezetőségek az ötéves célkitűzések ismeretében, lebontva azokat helyi tennivalókra, a klubtagsággal együtt beszélik meg a közös teendőket. Figyelembe veszik természetesen mindazokat a javaslatokat, amelyek a fiataloktól érkeznek a munka eredményességének javítása érdekében. Gémes Gábor A baráti kézfogást tettek követték A napokban emlékeztek meg Baja és Zombor testvérvárosi szerződéskötésének huszadik évfordulójáról. Az egyetemes történelemben két évtized parányi időszak, de két város történetében nagyon sokat jelenthet. A jubileum alkalmat ad arra, hogy mérlegre tegyük: megvalósultak-e a kitűzött célok, eredményes volt-e az együttműködés? Jól szolgálta-e a népeink közötti 'testvéri jó vidzony szorosabbra fűzését? Húszéves a Baja—Zombor testvérvárosi együttműködés — Húsz évvel ezelőtt, 1966. december 14-én „a két terület képviselői elhatározták — az eddigi baráti kapcsolat alapján — a kölcsönös ismerkedés kibővítését, a jószomszédi viszony, a széleskörű együttműködés fejlesztését. Megegyezhettek abban, hogy kölcsönösen elősegítik a szocialista társadalom építésében elért eredmények és tapasztalatok cseréjét, a Miagyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népei közötti barátság elmélyítését — olvashatjuk a testvérvárosi megállapodásban. A két ország jó kapcsolata serkentőleg hatott úgy a politikai, mint a gazdasági és kulturális együttműködésre. Kiszélesedett a két város társadalmi testületéinek, vállalatainak, művelődési és egészségügvi intézményeinek, sportegyesületeinek együttműködése. <j tartalmasabbá is vált, új színekkel gazdagodott. A sokrétű kaocso'atok. a belőlük eredeztethető köVsönös előnyök teszik «Hindikét fél számára hasznossá a testvérvárosi jó viszonyt. Élő kapcso’at van a két terület «árt-. á1iami, ifjúsági szervezetei, valamint a Hazafias Népfront és a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége helyi testületéi között is. A gazdasági együttműködés fejlődésében 'mérföld kőnek tekinthető az 1977. január 1-én hatályba lépett határmenti árucsere- és szolgál tatásforgalmi egyezmény. Évenként rendeznek váltakozva, Baján illetve Zomborban közös áru- és termékbemutatót több mint két tucat vállalat részvételével. Számos üzem cseréli egymással a gyártmányait. így például a bajai Fimomposztó Vállalat és a zombori bútorszövetgyár. A mezőgazdaság területén gyakoriak a szakmai konzultációk, tapasztalatcserék. A gazdaságok azonos természeti környezetben és hasonló talajadottságok mellett dolgoznak, termesztési feladataik is nagyjából megegyeznek. A vetőmagcserétől a növényvédelemig számos lehetőség nyílik egymás segítésére. Három évtizedes a múltja a víz gazdálkodási szervezetek közös tevékenységének, amelyet *955 óta államközi szerződés is szabályoz. A Duna árvizeivel szembeni közös védekezés napjainkra • A zombori tanácsháza. már kibővült a vízminőség együttes vizsgálatával, a vízszennyezés ellem küzdelemmel is. A két város olyan sokrétű művelődési programot valósított meg, hogy csak példaként említhetünk , néhányat: a pedagógusok rendszeresen kicserélik a nemzetiségi anyanyelv oktatásával kapcsolatos tapasztalataikat, az Eötvös József Tanítóképző Főiskola szerb-hor- . vát szakos hallgatói pedig a zom- bori Pedagógiai Akadémián is tanulnak. Évente többször találkoznak a zenei és képzőművészeti csoportok, közös hangversenyen, tárlatokon. Az Alsó-Dunavölgyi 'Vízügyi Igazgatóság és a Zombori Szimfonikus Zenekar példamutató kapcsolata meg és előzte a „hivatalos együttműködést”. Gyakran kapuzik ízelítőt a gazdag néptánchagyományokból a zombori művelődési egyesület és a doroszlói táncegyüttes jóvoltából, és a bajai Csitaonica nemzetiségi néptánccsoport mindig szívesen látott vendég a testvérvárosban és környékén. A két város könyvtára ajándékozással gyarapítja egymás állományát: szerbhorvát nyelvű könyveket kap a bajai és magyar nyelvűeket a zombori. A két város, az írók. költők kapcsolata már egy közös kiadású kétnyelvű kötetet ds eredményezett. Évente két alkalommal találkoznak a testvérvárosok sportolói. Gyermek-, ifjúsági versenyek, labdarúgó- és kézilabdatamák követik egymást. Az előbbiekben csak vázlatosan eshetett szó a főbb együttműködési formákról. Részletesen lehetne írni azokról a fontos kapcsolatokról, amelyek például a kél város kórházi orvosai, jogászai között kialakultak. Ha azonban az eddig megemlítettek figyelembevételével értékeljük a Baja—Zombor testvérvárosi együttműködést, bízvást mondhatjuk, hogy mindkét város és mindkét nép gazdagabb lett, előbbre jutott általa. G. Z. KLASSZIKUS POSTA — KLASSZIKUS GONDOK % a magyar telefóniában? ISKOLAKEZDÉS Igazodva a gyermek fejlettségéhez Az általános iskolát kezdő gyermekek fejlettségéhez, testi és szellemi érettségükhöz jobban igazodó beiskolázási rendszer lép életbe a jövőben. A közoktatásfejlesztési programmal, valamint az oktatási törvény célkitűzéseivel és rendeletéivel összhangban kialakítandó iskolakezdés új vonásairól Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Mi várható Biztosira lehetett venni, hogy a posta munkáját taglaló ország- gyűlésen a felszólaló képviselők szinte kizárólag a telefonról szólnak majd. Érthetően, hiszen olyan korban élünk, amelyben az információnak, e főként gyors továbbításának különös jelentősége van. Az információ mozgósító erő, gazdasági-politikai tényező, befolyásolja az élet minőségét, az általános közérzetet is. Különös erőforrás — a gazdaságszervezők, a társadalomkutatók szerint értéke, hatásfoka a gazdaság működésében márna ár megközelíti az energiáét vagy a nyersanyagokét Nálunk az Információtovábbításban a Magyar Posta a legnagyobb szolgáltató. E munkájában használatos technika Jeg- elavultabb és legkorszerűbb két véglete csaknem évszázadnyira van egymástól: a századforduló tájáról való telefonközpontok mellett űrtávközlés segítségével köt össze a posta földrészeket, s Igen korszerű adatátviteli központokon keresztül kapcsolja össze előfizetőit. Kritizálható arányok A magyar telefonhálózat nemcsak felemás, mennyiségi gondjai is vannak. Érdekes összehasonlítás: Budapesten jelenleg 290 ezer lakásban van telefonkészülék, vidéken ennél is kevesebben, 210 ezerben. Igazán kritizálható arányok ezek, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy az országos hatáskörű szervek, s az ipar tetemes résziének jelenléte, valamint a nemzetközi kapcsolatban — Ideértve az idegen- forgalmat Is — betöltött szerepe miatt a főváros információéhsége nagyobb, mint a vidéké. Az bizonyos, hogy kevés a telefon Budapesten Is, vidéken is. A mai felosztás furcsaságát mégis jól érzékeljük, ha a telefon-ellátottságot összehasonlítjuk a gépkocsiéval. Eszerint Budapesten valamivel több szenfélygépkocsl van magántulajdonban, mint lakástelefon. (330 ezer személygépkocsi — 290 ezer telefon.) Vidéken öt az egyhez az arány, azaz a több mint egymillió személygépkocsival szemben mindössze 210 ezer lakástelefon van.) A mennyiségi hiányok mellett a minőségiek is a vidéket sújtják jobban. Mivel a kézi kapcsolású telefonközpontok túlnyomó többsége munkanapokon csak 8—16 óra között működik, hétvégén pedig egyáltalán nem, gyakorlatilag lehetetlen kapcsolatot létesíteni kétezer település 2,7 millió lakójával a hét 168 órájából 128 órában-. Ötvennyolc évvel az első hazai automata telefonközpont üzembe helyezése után itt tartunk. A legutolsó statisztika szerint Magyarország 3064 településéből ötszázat sikerült bekapcsolni eddig a távhívó rendszerbe. Kedvező a kép, ha azt tekintjük, hogy az ötszáz település telefonjai (egyéni, közületi, nyilvános) a hazai 738 600 főállomás 81 százalékát képviselik, tehát most már csupán 19 százalék nem részese a távhívórendszernek. A dolog mégis úgy áll, hogy a hazad városoknak több mint a fele — hetven —, valamint a községek 85 százaléka — 2619 — csak hosszas várakozással és gyenge minőséggel tudja' helyközi telefonbeszélgetéseit lebonyolítani. Az automatizált telefonszolgáltatásban ugyanis Magyarország nemcsak a nyugateurópai. hanem a szocialista országok között is a sor végén áll. Távhívássá! 84 ország * .. „ ;r , v -* a* A-**. A sok évtized alatt felhalmozott problémák aligha oldhatók meg rövid idő alatt, valószínűleg néhány ötéves tervidőszakban is bajosan. A VI. ötéves tervben például üzembe helyezett a posta 120 ezer főállomást, valamint 4100 nyilvános telefont, több mint kétszeresére növelte a távhívásba békapcsolt helységek számát. 27-röl 84-re nőtt a távhívással elérhető országok száma Is. Tény, hogy ott, ahol a feltételek lehetővé tették -a beruházást, jócskán javult a hazai tele- fóniáról alkotott vélemény. Mindazonáltal nagyon sok régió méltán vár az eddigieknél radikálisabb fejlesztésre. De ml várható az évtized végéig? Nos, a Magyar Posta VII. ötéves tervében kiemelt helyet kapott a vidék telefonfejlesztéáe.' -Sokféle forrás — központi, saját, különféle hitelek, helyi támogatás — felhasználása teszi lehetővé, hogy minden korábbinál több telefonállomást létesítsen 1990-ig a posta. A tervekben szerepel, hogy a mostani időszakban valamennyi megyeszékhely telefonhálózatát felújítsák. A tizennyolcból (Pest -megyének nincs székhelye) tizenegyben már befejeződött, míg a tizenkettedikben, Miskolcon túl vannak már a munka egy részén. E program a tervidőszak legnagyobb postád 'beruházása: kétmilliárd forintba kerül. A további hat megye- székhelyen végzendő munkálatok közül' a szombathelyi más« félmllliárd forintot, a székesfehérvári, a veszprémi, a zalaegerszegi, a szolnoki és a kaposvári egyenként egy—másfél milliárd forintót igényel. A fel nem sorolt tizenegy megyeszékhelyen is lesz — a korábbi rekonstrukciókra alapozva — bővítés. A szerelőknek ezeken a településeken könnyebb a dolguk, hiszen a központok bővítéséhez áll már az épület, s létrejött a hálózat egy része is. Napjainkban nemcsak a vasúti és közúti közlekedés Buda- pest-központú, ilyen a telefonhálózat Is. Ennék megszüntetésére alakítanak ki úgynevezett régió- központokat Debrecenben. Miskolcon, Győrött, Pécsett, Szegeden és Budapesten. E hálózat lehetővé fogja tenni, hogy a helyközi távhívásban mindenkor a legkedvezőbb irányba jöjjön létre a kapcsolat. Ma ezek java része kényszerűen foglalkoztatja a budapesti helyközi központot, fölösleges zsúfoltságot okozva. A mostani tervidőszak fontos jellemzője a telefonhálózat fejlesztésében: a kisebb településeken nagyobb arányú lesz az automatizálás. Az évtized végére több mint ezer községben, városban üzemel majd automata telefon- központ. . P. Gy. (Folytatjuk) Űj szakok Veszprémben Gépészeket is képeznek •a vegyipari egyetemen Oj szakokra lehet jelentkezni a Veszpréhü Vegyipari Egyetemen: a jövő év szeptemberétől úiár vegyipari és sziljkátLpard gépész üzemmérnököket, valamint műszer- és automatizálási üzemmérnököket is képeznek itt. A gépész- üzemmérnöki szakot a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolától, a műszer- és automatizálási szakot pedig a Kazincbarcikád Műszaki - Főiskolától vették ót. Mindkét területen a már meglevő oktatási és kutatási gyakorlatra, tapasztalatra alapoznak; segíti majd az oktatást az egyetem géptan tanszékének egyre bővülő tudományos munkája Is. Gyakorlati tapasztalatokat az új szakok hallgatói is a kömyezg vegyipari üzemekben szerezhetnek. A Veszprémi Vegyipari Egyetem fcprábban is igyekezett új kezdeményezésekkel lépést tartaná az igényekkel. Ilyen volt a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel megszervezett . agrárkémikus képzés, majd a szervező vegyészmérnökképzés. Két évvél ezelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karával együttműködve indították a vegyipari műszer. és méréstechnikai szakot. Levelező tagozaton megkezdték az általános Jskolal kémia, ' fizika és technika szakos tanárok kiegészítő képzését; e tanulmányok befejeztével a .hallgatók középiskola! tanári diplomát kapnak. Az egyetem sajátosságai közé tartozik továbbá az emeltszintű nyelvi.képzés. amely olyan nyelvismeretet ad a mér n ök jel öl tek nek, hogy annak birtokában bekapcsolódhatnak a nemzetközi szakmai együttműködésbe. Mint elmondta, e célok valóra váltásának alapvető pedagógiai feltétele, hogy igény, szerint minden gyermek részesüljön óvodai nevelésben, hogy tartalmában és módszereiben színvonalasabbá váljon az óvodai nevelési munka, a gyermek folyamatos megfigyelésére alapozva erősödjön a differenciált egyéni bánásmód. A fejlődésbeli problémák korai felismerésével — az orvosok, szülök, nevelési tanácsadók együttműködésével — ugyanis alapvetően megnőhet a kompenzáció esélye is. A gyermekek fejlettség szerinti beiskolázásához nagy segítséget nyújtanak az Országos Pedagógiai Intézet szakmai-módszertani ajánlásai, valamint az a komplex egészségügy! vizsgálat, amely nemcsak a négy és fél, ötéves óvodásokra, hanem az óvodába nem járó gyermekekre is kiterjed majd. A gyermekek testi és szellemi alkalmasságát figyelembe vevő iskolakezdéshez — ennek megállapításához és az ezzel kapcsolatos tanácsi, óvodai és iskolai feladatok ütemezéséhez — a Művelődési Minisztérium szakmai útmutatót ad ki, amely a közeljövőben a Művelődési Közlönyben is megjelenik. A jogszabályok a gyermek be- Íratását, megfelelő életkora mellett, a fejlettségét tanúsító szak- véleményhez kötik. E szakvéleményt — amely támaszkodik a rendszeres és kötelező orvosi vizsgálat megállapításaira is — az óvoda állítja ki folyamatos megfigyelés alapján azokról a gyermekekről, akik az adott év szeptember 30-lg töltik be hatodik életévüket. E vélemény javaA Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének olajbányászai az idén a tervezett 41 helyett eddig 43 olaj- és gázkutat készítettek. Ezek egy része az algyői, kiskundorozsmai és üllési mezők kitermelését szolgálja, több kút- tal viszont új olaj. és gáztelepeket tártak fel. Az idén fúrt kutakkal befejezés előtt áll a rúzsai olajmező kutatása. Hamarosan elkészítik a készletbecslést, s az erre vonatkozó külön terv alapján megsolhatja a gyermek felvételét az általános iskola első évfolyamába, további egyéves óvodai nevelését, valamint részvételét a nevelési tanácsadó, illetve szakértői bizottság vizsgálatán. A nevelési tanácsadó szakvéleményére van szükség akkor is, ha a szülő nem ért egyet az óvoda véleményezésével, továbbá, ha a gyermek nem járt óvodába. E szakvéleményt nemcsak a szülőknek, hanem az óvodának, illetve a körzeti iskolának is megküldik. A körzeti általános iskola nem utasíthatja el azoknak' a felvételét, akiknek beiskolázását az óvoda, illetve a nevelési tanácsadó javasolja függetlenül attól, hogy a gyermek a hatodik életévét az adott év május 31-iig, vagy június 1. és december 31. között tölti be. Az új gyakorlat tehát szükségtelenné teszi az iskolák által szervezett úgynevezett iskolaérettségi vizsgálatokat. Az óvodák szakvéleményüket a meghirdetett behatást meg« előző 6—8. héten adják át a szülőknek, s a nevelési tanácsadók ekkor hívják be vizsgálatra az érintett gyermekeket. A nevelést tanácsadó szakvéleményét nyolc nappal a beiratkozás előtt kelt eljuttatni a szülőknek, az iskoláknak, -illetve az óvodáknak. A szülő az értesítés alapján köteles gyermekét vizsgálatra vinni, illetve a kijelölt napon az iskolába beíratni. A nevelési tanácsadó vizsgálatára kötelezettek útiköltségét a helyi tanács szociális indokok alapján megtérítheti, illetve — indokolt esetben — a tanácsadó kihelyezett vizsgálatot is szervezhet. kezdik a terület legielentősebb kismezőjének kitermelését. Olajnyomokra bukkantak Mórahal- mon, illetve Ásotthalom határában is. Megállapították továbbá, hogy a már termelő kiskundo- rozsmai olajmező területe és készlete is nagyobb, mint eddig feltételezték. Reményekre Jogosítanak a dél-alföldi mélyfúrások Is. Makó határában 4050 méternél. Szentes térségében már 2800 méternél sokat ígérő főid« gáznyomokra bukkanták. Űj olaj- és gáztelepek Szeged környékén
