Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
QQzdQ/QQpolitiho v mufiko j teljc/ilmcnijch f • PETŐFI NÉPE • 5 1986. december 3. ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE Megnyugvás, hangulatváltás, bizakodás Bácsszőlősi Állami Gazdaság — leányvállalatként Az iparban már elterjedt leányvállalati szervezeti forma — úgy tűnik — bevonul a mezőgazdaságba is. Magyarországon ma két Ilyen vállalkozás létezik, az egyik a Hortobágyon, a másik itt, Bács-Kiskun megyében. Ez év január elsején alakult meg a Kunbaja- Bácsszőlősi Állami Gazdaság jogutódja, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát Bácsszőlősi Állami bazdasága, amely leányvállalat. A Változásról, az azóta eltelt időszakról dr. Alföldi Lajos igazgató beszél: — Többségükben óbjektív okok miatt az állami gazdaság eredményei évek óta fokozatosan romlottak. Olyan mélypontra jutottunk, ahonnan kilábalni önerőből képtelenek voltunk. A külső segítségek számbavétele után egyetlen lehetséges megoldásnak a leányvállalattá alakulás látszott. A döntést az akkor fél éve működő vállalati tanács hozta meg, automatikusan felszámolva ezzel önmagát. — Ez a helyzet, gondolom, nem egyik pillanatról a másikra alakult ki, — A vállalat alapításakor, 1951-ben már megvolt} a lehetőség a veszélyhelyzet kialakulásához/ Az állami gazdaság egyetlen profilt vállalt, a szőlészetet-borászatot. Amíg ez a húzóágazat szerepét töltötte be, élen jártunk. A hetvenes évek közepén kezdődött az ingadozás. A jövedelempozíció romlott. Aztán 1978-ban a gazdasághoz csatlakozott a szomszédos Mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet szőlő-gyümölcs ágazata. Ez mintegy 1000 hektáros ültetvényt jelentett, szó szerint csupán az ültetvényt. Ugyanis a műveléshez szükséges eszközöket már az állami gazdaságnak kellett volna előteremteni. Ez-' zel a gazdaságban csak tovább nőtt a „válságágazat”. Az ültetvények termésének fogadására felkészülve óriási pince, épült. Kellő átgondoltság híján pontosan kétszer akkora, mint szükséges lett volna. Természetesen hitelt vettünk igénybe, ugyanúgy, mint a telepítésekhez. Mindezek fölborították az akkori ötéves terv pénzügyi terveit. A gazdaság képtelenné' vált arra, hogy az 500 millió forintos árbevétele mellett viselje az évi 44 millió forintos kamatterheket. Ehhez már „csak” a természet járult hozzá: aszály, téli fagy egyaránt tizedelte az ültetvényeket. — Hogyan próbálták ellensúlyozni a veszteségeket? — Időközben megkezdtük a szőlőre alapozott üdítőital-gyártást. Ez jövedelmező tevékenység, de nem lehet vele a szőlő és a bor veszteségét kiigazítani. Mindenképpen segítségre szorultunk, hogy a patthelyzetből ki,r tudjunk mozdulni. — Hogyan fogadták a Hosszúhegy! Mező- gazdasági Kombinátban az anyavállalattá válás gondolatát? — Ez a szervezeti forma végeredményben mindkét fél számára előnyökkel jár. Ä kombinát szőlőtermelési rendszeréhez kapcsolódó ültetvények most fordulnak termőre. Nekünk a tárolókapacitásunk adott. Még egy olyan elképzelés is felmerült, hogy a körzet három nagy pincészete szakosodna, a pezsgő, a vermut és a palackos bor gyártására. Nem szabad szem elől téveszteni- azt a tényt, hogy ez a körzet a hazai borászatban jelentős. A szocialista export 30 százalékát mi álljuk. Az anyavállalat nem vállalja át az anyagi terheinket, de ha a gazdálkodásunk veszteséges, az állammal szemben kezesként szerepel. Az alapító okirat tartalmazza azt is, hogy fejlesztési hitelt csak az anyavállalat jóváhagyásával vehetünk fel. Az éves terveinket is véleményezik, annál is inkább, mert érdekeltek a nyereségben. Ebben az anya-, leányvállalati kapocsban a dolog lélektani oldalát tartom döntőnek. Az a félelem, hogy az állami gazdaság felszámolásával elveszíthetik munkahelyüket a dolgozók, megszűnt. A benti kedélyek megnyugvását követte a hangulatváltás, a belső bizakodás és a külső bizalom helyreállítása. — Közeledik az év vége. Hogyan értékeli a leányvállalatként eltöltött első esztendőt? — A kezdeti benyomások mindenképpen kedvezőek, jó lépésnek tartom a szervezeti- forma-váltást. Az alapító okirat aláírását gazdaságon belüli változások követték. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent szőlőterületünkön — ma 700 hektár^ mintegy harmada a hat évvel ezelőttinek — szupermagas színvonalú művelést igyekszünk megvalósítani. Az alap adott hozzá, hiszen az ültetvény fajtában, korban, művelésmódban korszerű, nagy hozamokra képes. Éppen ezért hosszú távú szerződéseket kötöttünk a dolgozóinkkal, melyek alapján vállalkozóként gondozzák a szőlőt. A gazdaság végzi a talaj- művelést, növényvédelmet, a többit a vállalkozó. A jó gazda gondossága már az első évben kiemelkedő eredményt hozott. Minden munkafázist a legoptimálisabb időben fejeztünk be. A megyei átlagot jóval meghaladó, kilenc tonna szőlőt takarítottunk be hektáronként. — A szőlő területének csökkenésével felszabadult földeket mivel hasznosítják? — A Bácskának azon a részén fekszik a gazdaság nagy része, ahol a környezetből kirívóan homokos a talaj. Termőhelyi viszo^nygirvk ggla 1 környezetünkhöz mérten — gyengék. Mégis az idén — az aszály ellenére — • Dr. Alföldi Lajos, a leányvállalat igazgatója. az 1500 hektáros szántónkon 2 millió forintos eredményt hoztunk. Előnyös társasági szerződést kötöttünk a Bajai Mezőgazdasági Kombináttal vetőmag és étkezési napraforgó termelésére. Az utóbbi egyébként a bázisát adta az ágazat nyereségének. A bajaiaktól kapjuk a nehéz erőgépeket, a betakarításhoz szükséges eszközöket, amelyek a mi ágazat-1 vezetőink irányításával dolgoznak. Hatalmas előny, hogy a vetőmagokhoz szárítót sem kellett építenünk. — Ezek szerint igyekeznek a valamikori egy prof ilú gazdálkodást sokszínűbbé tenni? — Mindenre figyelünk, minden lehetséges alkalmat megragadunk arra, hogy „több lábra” tudjunk állni. Fel kellett figyelnünk például az erdészetben, vadgazdálkodásban rejlő lehetőségekre. Évente 100 hektáron telepítünk akácot, feketefenyőt, szürkenyárt, szeretnénk az évtized végéig elérni, hogy 1000 hektár erdőnk legyen. Egy hetven hektáros nyárfás kitermelését megkezdtük, erre építve egy fűrészüzemet, ahol raklapokat, ládákat gyártunk. Ennek a tevékenységnek a koordinálására a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal kötöttünk hosszú távú szerződést. A vadgazdálkodásunkat a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai Intézete, valamint a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság segíti. Az idén már zárt téren, háló alatt neveltünk 15 ezer fácánt és jövőre kialakítjuk a szintén zárttéri vaddisznó- és dámkertünket. A sörtés állatokat a tervek szerint a mezőföldiek vadfeldolgozó üzemébe szállítjuk majd. — Az eredeti alaptevékenységük nem változik? — A vállalat gerincét most a borászat és az üdítőital-gyártás alkotja. Folyamatos fejlesztési munka eredménye az úgynevezett ABC üdítőital-család, például narancs, citrom, maracuja,/ kiwi ízesítéssel. Az idén dobozos és poharas csomagolással is megpróbálkoztunk. Nyáron adtuk át a termelésnek az üdítőital-gyártó és -palackozó üzemet. Az élelmiszeripari programunk szerves része volt ez, amelyet továbbfejlesztünk. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés licencére támaszkodva új, zöldségalapanyagú üdítőitalokat szeretnénk előállítani. A nyersanyaghátteret már most igyekszünk biztosítani a körzet gazdaságaiban. — Ml áz idei év summázata? — Az utunk elején járunk, az alapozásnál tartunk. Még sokáig szigorú következetességgel kell dolgoznunk, hogy az ez év efed- ményeit stabillá tehessük. A termelésünk növekedett, a fajlagos hozamaink magasak, a vállalati kisebb közösség tagjai jól érzik magukat, nőtt a dolgozók jövedelme.'Tavaly 1,5 millió forint nyereséget értünk el. ebben az évben bátran tervezhettünk 6 milliót és az előzetes számítások szerint elérjük a 10,5 milliót. A továbbiakhoz megteremtettük, illetve megteremtjük a feltételeket. Nemcsak a technikai, hanem szakemberi háttér kialakítására is nagy gondot fordítunk. A gazdálkodás rendszeréhez jobban alkalmazkodik ma a dolgozógárda. A valamikori 900-as állományi létszám ma 700. Sok szervezőmunkába került, míg a távozóknak megfelelő külső vagy belső munkaalkalmat ajánlhattunk. Aránylag zökkenőmentesen bonyolítottuk le ezeket a változtatásokat, amiket tulajdonképpen „minőségi” jelzővel is illethetnénk. Mégpedig úgy, hogy ez lett a kulcsmondat most nálunk: a minőség javításában rejlő tartalékok feltárása. O A korszerű üditőital-palaekozó. (Gál Zoltán felvételei) Gál Eszter SZAKKÖNYVTÁR Hevederek, táblázatok, szerszámgépek A Műszaki Könyvkiadó 1986-os újdonságai közül jó néhányat ajánlhatunk a Bács-Kinikun megyei műszaki értelmiség figyelmébe. A kiválasztott kötetek érdekességét kát esetben az adja, hogy témájuk csaknem húszéves szünet után jelentkezik a hazai szakirodalomban, a harmadik kiadvány pedig széles körű érdeklődésire tarthait számot. Dr. Pap Zsoltnak és Nádudva- ry Józsefnek az' ipari Szakkönyvtár sorozatban megjelentetett Szállítóheve derek című munkáját elsősorban az előbbi szempont miatt említjük. A gumiból vagy műanyagból készült hevederek általánosan elterjeditek a különböző feladatok ellátására alkalmazott szállá tósza tagoknál. A szerzők véleménye szerint a felhasználók — néhány kivételtől eltekintve — sajnos igen kévéséit tudnak a hevedenféleségak tulajdonságairól, s ezek olyan alkalmazási -módozatairól, amelyekkel maximális élettartam érhető el. Dolgozatukat kézikönyvnek szánják, s a szakembereknek a hevederek kiválasztásában, helyes alkalmazásában, s ezen keresztül a tönkremenetelből adódó üzemzavarok megelőzésében, valamint a hibák kijavításában kívánnak segíteni. A könyv tárgyalja az utóbbi években kifejlesztett, az átlagostól eltérő körülmények — például magas hőmérséklet, meredlek dőlésszög — között alkalmazható, különleges hevedereket is. Erénye, hogy hasznos -gyakorlati tanácsokkal szolgál a tárolásra vonatkozóan, s a beszerzőknek útmutatást ad a különböző, fejlett tőkés és szocialista országokban érvényes hevedérszabvá- nyokról. A kötetet ,a megye építőiparral és. kavicsbányászattal foglalkozó gazdálkodó szervezetei gépészeti szakembereinek ajánljuk. A kiadó lefordította és Vízgőz- táblázatok címmel kiadta N. Eisner, S. Fischer és J. Kliinger munkáját, amely az NDK-ban, 1982-ben jelent meg, s amelyhez hasonló -tervezési segédlet Két évtizede hiányzik a -hazad szakemberek könyvespolcairól. A nemzetközi szaktekintélyeknek számító szerzők könyve felsőfokú matematikai apparátust felhasználva tárgyalja a víz termodira- m-'ikai és ihőtedhnikal tulajdonná- -gait, az 1968-ban Tokióban megtartott 7. Nemzetközi Vízgőztáblázat Konferencia Irányelvei alapján. A kiadvány emellett kitér a termodinamikai folyamatok elektronikus adatfeldolgozó -berendezésekkel történő modellezésére, s természetesen tartalmazza a szóban forgó táblázatokat, valamint — -mellékletként — egy hatalmas Möili-er-dlaigramöt. A Bács-Kiskun megyei szakemberek -közül a könyvben különösképpen az Április 4. Gépipari' Művek, valamint a Vegyépszer tiszaikécsked -gyárának mérnökei találhatnak használható információkat. A Kovács Ervin szerkesztésében megjelent Gépbeállítók Zsebkönyvét viszont szerte a megyében haszonnal forgathatják forgácsoló szakmunkásak, -beállító lakatosak és technológusok, de gyakorlati ismereteiket bővíthetik általa a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola hallgatói is. A kiadvány nemcsak az irodák könyvespolcain, hanem a munka- padok sarkán is helyet kér, hiszen elméleti alapfogalmakat, valamint a tervezésnél -és -beállításnál használható adattáblázatokat egyaránt tartalmaz. Az esztergák, fúrók, menettúrók, gyalu-, véső-, maró- és köszörűgépek mellett a szerzők nem feledkeztek meg az NC-tgépek -beállításával kapcsolatos, speciális alapismeretékről sem. Halai F. István CSEHSZLOVÁKIA: Meleg az atomerőműből Nagy megtakarítással számolnak a tervezett hővezeték felépítése után Brnoban. A város területe 23 ezer hektár, állandó lakosainak száma 370 ezer. A városfejlesztési terv szerint 2000- ben a városnak 420 ezer lakosa lesz. Brnoban 1980-ban 140 ezer lakás volt, 1990-ben előreláthatóan 164 ezer, 2000-ben pedig 186 ezer lesz. Ezek az előrejelzések a lakások fűtésének problémáját is magukban hordozzák. Ezért Brno városfejlesztési tervében 2015-ig kidolgozták a távfűtés fejlesztéséről szóló tanulmányt. S ennek alapján az eddigi hagyományos és drága fűtőanyagok helyett a dukoványi atomerőmű hőjének felhasználása kerül előtérbe. Ennek megvalósítását már megkezdték és ez környezetvédelmi szempontból is jelentős lesz az egész környék számára. Azt a nagy meny- nyiségű hőt hasznosítják ily módon, amely egyébként a hűtőtornyokon át minden haszon nélkül a légkörbe távozna el. A dukoványi atomerőmű hőjének elvezetésével évente mintegy 175 millió köbméter földgázt, 50 ezer tonna mazutot, és 80 ezer tonna barnaszenet takarítanak meg. A Dukoványból Br-noba vezető több mint 43 kilométer hosz- szú hővezeték Európa leghosz- szabb hővezetéke, és az_ egyik legnagyobb hőerőművi távfűtési rendszer is. A tervezők leágazásokat is kialakítottak, amelyeken a környező városok hőellátását biztosítják. A fűtés úgy történik majd, hogy az atomerőmű gőze által felhevített vizet három szivattyúállomáson -keresztül elvezetik az elosztóállomásra, Brnoha. Az építés. első szakaszában a hővezeték a város északi és nyugati peremén található lakótelepeket fűti. Ez mintegy 30 000 lakást jelent, amelyeket ma gázkazánokkal fűtenek. A további szakaszokban erre a hővezetékre kapcsolják a mai és a tervezett lakótelepeket' is, amelyeket távol, a mai városhatárokon túl építenek. A beruházás költségei a számítások szerint nem egészen öt év alatt térülnek meg. 6 A dél-morvaországi Dukovanyban épülő második csehszlovák atomerőmű négy WER—440-es reaktorblokkja az 1987-re tervezett végleges átadástól kezdve évente 1760 megawatt villamos energiát fog tér. melni. A képen: az első, már működő reaktorblokk vezérlőterme. 9 Brno, Csehszlovákia második legnagyobb városa. A képen: a Za- bovresky lakótelep, a háttérben a Spilberk-kastély. Űj anyagok a falnedvesség ellen A Kemikál Építőanyagipari Vállalat a régi épületeiknél -meglehetősen gyakori falnedvesedés -megakadályozására, a -talajvíz elleni utólagos szigetelésre új termékeket fejlesztett iká, amelyek könnyebben kezelhetők, és olcsóbbak az eddig ismerteknél. Az új vegyszereket fúrólyukakon át juttathatják a nedves falba, oitit megszilárdulnak és elzárják a talajból Elszivárgó víz útját. A lakóházak szigetelésére szolgáló terméket már forgalomba hozták, rövidesen megkezdik a ranak a vegyszernek az értékesítését is, amely a műemlékek vastag falazatában állítja meg a talajvíz felszívódását A kellő szigetelés után is gond a fal kiszárítása. Ezt segíti és gyorsítja a vállalat másik új terméke, a pórusos vakolat amelynek szemmel nem látható lyukacsai átengedik és-kiszellőztetik a falból a nedvességet. Az eddigi - kísérletek tapasztalatai szerint « az enyhén nedves falaknál külön vízszigetelés -nélkül, tehát egymagában a pórusos vakolat is elegendő a falazat kiszárítására. Ezt a terméket is hamarosan far-' <galomha hozzák. A nedves falakon gyakran megtelepszik a pe- niészgqmba. Ennek megakadályozására páni észgátló festéket készítettek, és — egyelőre kisebb -tételekben ;— megkezdték kiskereskedelmi értékesítését is. A vizsgálatok szerint ez a festék — ha a használati előírásnak megfelelően alkalmazzák — legkevesebb három éven át -biztosítja újrafestés nélküli a penészmentességeit. Használt gépkocsik adásvétele Dunaújvárosban a papírgyárral szemben A DÉLI BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBAN használtautó-telepünkön feltöltött és töltetlen akkumulátorok, futózott személy- és tehergépkocsiabroncsok, fagyálló folyadék és autóápolási cikkek kaphatók. 2738 I
