Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

1986. december 1. 6 PETŐFI NÉPE O 3

^ mm <*;/■,;-w*.

| A KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉÉRT

Bácskában szervezte a pártot

Mint társadalmunk történelmi Jelentőségű átalakulásának cselekvő részesét kérdezem Szabó Istvánt az 1936 utáni évekről. Egyetértünk abban: ahhoz hogy cselekedeteinek indíttatása egyértelmű, világos legyen, életének korábbi fordulóiról, körülményeiről is ejteni kell néhány szót.

Szabó István: — Olyan politika, amely az embereket szembeállítja egymással, nem lesz tSbbé.

— A Viharsarokban levő Nagykamarásra való vagyok. Mint Ismert, hazánknak az a része már negyvennégy október 8-án felszabadult. Nekem talán az életemet mentette meg ez a korai fordulat. Előtte néhány nappal ugyanis a csendőrök összeszedtek bennünket, hogy akadályozzuk meg a szovjetek bevonulását. Ennek megkísérlése Is egyenlő lett volna az öngyilkossággal: a magyar katonák józan érveire hallgatva visszafordultunk. Csakhogy a csendőrök már vártak bennünket: nem mindenki tért haza azok közül, akiket akkor elvittek. Nekem sikerült megszöknöm, de nem tudom, ml lett volna velem, 'ha pár nappal később föl nem szabadulunk.

— Most majd jobb világ jön ránk, szegényekre — mondta akkor édesapám. Hatan voltunk testvérek, a szüléink birtokában lévő két hold föld nem tartott el bennünket, nélkülöztünk eleget. Innen ered az új társadalmi rendszer iránti elkötelezettségünk. Anna nővéremmel együtt léptünk, be a pártba 1945-ben.

Ettől kezdve ez az elkötelezettség ' határozta meg Szabó István életének alakulását. A főbb állomások: 1949-ben egyike volt a nagykamarás! első tszcs-t megalakító tagoknak. Traktoros iskolába küldték. 1950-ben Vas- kútra költöztek felesége nagyszüleihez. 1951-ben elkezdte Baján az egyhónapos pártiskolát. Mielőtt befejezte, megkérdezték tőle, vállalná-e Vaskúton a csúcs- titkári teendők ellátását? Örömmel mondott igent. Később Hercegszántón volt rá szükség — ugyanebben a pozícióban. 1953- ban öthónapos pártiskolát végzett, 1954-ben a bajai városi pártbizottság titkára lett. Azonkívül, hogy elvégezte az egyéves pártiskolát Budapesten, semmi rendkívüli nem történt vele — 1956 október 23-ig.

— Aznap reggel — emlékezik vissza Szabó István — a rádióból arról értesültünk, hogy nyugtalanító a közhangulat a fővárosban. De azért úgy mint máskor, bementünk.a pártbizottságra. Megbeszéltük, hogy szétnézünk a környező községekben, mi a helyzet? Így kerültem Bácsbokodra, ahol Illés János községi párttitkár tőlem kérdezte: mi történik? Nem tudtam válaszolni. Másnap már arról értesültünk a rádióból, hogy fegyveres harcok vannak Budapesten. De hogy nekünk ml a teendőnk, arról semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Huszonhatodlkán, huszon- hetedikén megalakultak a munkástanácsok, mi pedig 30-án, pártmunkások kimentünk a csávói yi úti laktanyába. Ügy döntöttünk, akkor éjjel visszafoglaljuk a városi tanács épületét és a

pártszékházat. Tizenkilencen „beöltöztünk" — tartalékos tiszt voltam —, s katonákkal, tisztekkel éjjeli őrjáratot tartottunk a városban. Engem a tanácshoz küldtek; lefegyvereztünk és a vaskúti laktanyába vittünk onnan húsz embert. November elsején még az utcán járkáltunk, de harmadikán már nem volt tanácsos kitenni a lábunkat. Negyedikére Vince Ferenc bajai tanácselnök telefonált a lakásomra, hogy megjöttek a szovjet csapatok. Másnap már mi, városi párttltkárok mindhárman a helyünkön voltunk, de a rendet még csak végtelennek tűnő napok múlva sikerült helyreállítani. November végén megalakult az MSZMP, a bajai járási bizottság első titkárának engem választottak.

Ebbéli tisztségében minden erejével a társadalmi konszolidáció megteremtésén, megszilárdításán munkálkodott.

— December első napjaiban Vaskútra mentünk, hogy megszervezzük az MSZMP községi bizottságát. Odakint kisebb csoportosulás támadt, a rendbon-1 tók bejöttek a terembe és azt mondták, aki magyar, most nem pártot szervez. Közben tudomásunkra jutott, hogy a tsz-ekből széthordják a közös vagyont. Ezt megakadályozni mentünk aztán községről községre. Azt mondtuk mindenhol: aki akar, lépjen ki, de a többiek készüljenek a mezőgazdasági munkára. Garán, Felsőszentivánon nagyon rossz volt a hangulat. Ilyeneket kérdeztek: lesz-e továbbra is ku- láklista, begyűjtés? A józan észre hallgatva válaszoltunk: olyan politika, ami az embereket egymással szembe állítja, nem lesz többé. Térségünkbe végül is 1957 elején minden településen megalakultak az MSZMP szervei, bizottságai.

— Az elsők között fejeződött be ebben a járásban a mezőgazdaság szocialista átszervezése is. Az ez alkalomból rendezett gyűlésen részt vett Kádár elvtárs. Nem akartam, mégis pohárköszöntőt kellett mondanom. Arról

szóltam, ami bennünket akkor leginkább foglalkoztatott. Hogy eddig eljutottunk, de a továbblépéshez támogatásra — legalább 22 millió forintra van szükségünk. Kádár elvtárs így válaszolt: No lám, alig hogy megszületett a gyerek, máris követel. Maga, titkár elvtárs könnyen beszél: kiteszi a járás határát jelző táblát, hogy itt már befejeződött. De én még nem tehetem meg ugyanezt Hegyeshalomnál... Ügy elszégyelltem magam, hogy elnézést kértem, de Kádár elvtárs azt mondta: sok ilyen elkötelezett elvtársra , van szükségünk ,..

Szabó Istvánt később a Bajai Vörös Fény Tsz elnökének választották, majd a szövetkezetek egyesülése után az Augusztus 20. Tsz ‘ párttitkára volt 1983-ig, azaz nyugdíjba vonulásáig. A Bácskai és Duna melléki területi szövetségnek alakulásától kezdve küldötte volt, a szövetség különböző bizottságaiban elnökként dolgozott. A NEB-nek 25 éve tagja — ezen belül a mező- gazdasági szakcsoport vezetője —, jelenleg az MSZMP bajaszent- istváni (10. számú) alapszervezetének titkára. Elégedett embernek vallja magát.

— Vdn három gyerekem, hat unokám és „elegendő” munkám. Társadalmi megbízatásaim továbbra is annyi időt vesznek el tőlem, mint ha aktívan dolgoznék.

Két alkalommal kapta meg a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri, és a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést. Tulajdonosa a Fel- szabadulási Jubileumi Emlékéremnek, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek, a Pro Űrbe, a Kiváló Népi Ellenőr, valamint a TOT által adományozott Kiváló Dolgozó kitüntetésnek. November 4-én a népi ellenőrzésben végzett munkája elismeréseként a KNEB emlékplakettjét vette át.

Almásl Márta

A KISTELEPÜLÉSEK ÉS A TANYA VILÁG ÁRUELLÁTÁSA

Ne csak az áfészek viseljék a terheket!

Űj bolt Alsócebin és Ökör din

A Kiskőrös és Vidéke Áfész elnöke, Pétervárl János a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusán a kistelepülések népességmegtartó-képességének politikai Jelentőségéről beszélt felszólalásában. Ezze^kapcsoMtban megjegyezfe^iogy^í utóbbit elősegítette az 93 éves rekonstrukciós program, melynek során a kistelepüléseken és a tanyavilágban 107 kereskedelmi egységet 45 millió forintos költséggel felújítottak. Korszerűsítették, kicserélték a berendezéseket, szociális helyiségeket alakítottak ki, javították munkakörülményeiket. Bő* vült az áruválaszték. Megjelent a boltokban a vágott baromfi, a mirelit-, a töltelékáru, ami most már a kistelepüléseken is igényként jelentkezik.

O A kiskőrösiek kiállításon bemutatott áruajánlata. A csehszlovák szakemberek főként a kozmetikai cikkek, ruhaneműk, élelmiszerek érdeklik. Vasipari, tartós ipari cikkeket adnak helyettük.

(Straszer András felvétele)

“Kiskőrösön, az áfészközponitban visszaemlékezve hozzászólására, az elnök egy érdekes számot említ. A felújított üzletekben az átlagnál jobban nőtt a kereskedelmi forgalom, 1985-ben például 24 százalékkal emelkedett az előző évihez viszonyítva.

— Tizennégy tanyai boltunk van, ezeket mind felújítjuk, a rekonstrukciós program egy része már kész, a kiskőrösi határban például Alsócebén és Ökördln létesítettünk új boltot — mondja Pétervári János. — Az a tervünk, hogy a tagság mozgósításával folytatjuk a rekonstrukciót. Bízunk abban, hogy a célrészjegyek révén folyamatosan meg tudjuk valósítani terveinket.

A továbbiakban arról beszélgetünk, ami a kongresszusi felszólalásban is szerepelt, hogy ezeknek a boltoknak az ellátása több áldozatot kíván.

— A tanyai boltokban dolgozó emberek gyalog, biciklin, motoron, gyakran esőben, sárban 10—20 kilométert tesznek meg naponta. Van olyan tanyai bolt, amelybe a nagykereskedelem nem szállít, mert nem gazdaságos számára. A tejipar csak a műúton megközelíthető boltba viszi ki az árut, a sütőipar pedig csak 100 kilogramm feletti mennyiséget szállít, ha az igény ennél kisebb, akkor csak 2—3 naponként juttatja ki az üzletbe. Pedig a tej és a kenyér igazán napi szükséglet — bosszankodik, majd hozzáteszi: Mit lehet ilyenkor tenni? Kiszállítja az áfész, ami természetesen többletköltséggel jár. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a külterületi boltok általában veszteségesek. Szóltam a kongresszuson aról is, hogy van a megyében 7 mozgóbolt, ami sokat segít az ellátásban, de ezek is veszteségesek a szövetkezeteknek, évente 1 millió forint körüli a ráfizetés.

— Az említettekkel együtt az áfészek tudomásul veszik, hogy a kistelepülések lakóinak ellátása továbbra is döntően az ő feladatuk. Ez a kongresszuson is elhangzott. Azzal viszont nem tudunk egyetérteni, hogy az összes terheket csak az áfészek vállalják. A Belkereskedelmi Minisztérium is hozzájárul a gazdaságilag elmaradott térségek, települések üzlethálózatának rekonstrukciójához. Sajnos, Bács-Kiskun megye nem szerepel a tervekben, pedig közismert, hogy az ország legnagyobb tanyás megyéje. A ritkán lakott településeken drágább az ellátás. Éppen ezért ezeket külön kellene kezelni, még a kistelepülésektől is elválasztva.

A tanyai és a ritkán lakott települések áruellátása a kiskőrösi áfésznél is veszteséges. A szövetkezet nemcsak a város, hanem 7 község alapellátásáért felelős, amely összesen 32 ezer embert érint.

— Az idei várható forgalmunk 1,2 milliárd forint. A veszteségeket más ágazatok nyereségével igyekszünk ellensúlyozni. A többi között továbbfejlesztjük az élelmiszeripari ágazatokat és a nagykereskedelmi tevékenységet. Eredményes a nemzetközi árucsere is. Nemrég csehszlovák kereskedelmi szakemberekből álló delegáció járt nálunk, megtekintette árukínálatunkat. Egyúttal megkötöttük a jövő évi együttműködési szerződést is — tájékoztat az áfész elnöke.

Kereskedő Sándor

HANGVERSENYJEGYZET

Születésnapi műsor

Nem tudom, hányán jelentek meg az alapítók, a régi tagok közül a napokban a Kodály iskola dísztermében, a Kecskeméti Pedagógus Énekkar ünnepi hangversenyén, annyi azonban bizonyos, hogy a program kezdete előtt néhány perccel már sem ülő-, sem állóhely nem akadt a helyiségben. Ezúttal természetes is, hogy a rendkívüli érdeklődés egy része nem a megszólaló muzsikának, hanem a megszólaltatoknak: a huszonötödik születésnapját ünneplő, Erdei Péter karnagy által vezetett vegyeskarnak

szólt. Azokat, akik már nem lehettek itt, de a kezdeti években, évtizedekben hitükkel, lelkesedésükkel, munkájukkal tehetségükhöz mérten hozzájárultak ahhoz, hogy ezen az estén így szólalhassák meg a kórus, Kecskemét zeneszerető lakossága nevében ünnepi bevezető idézte meg.

1977 óta áll a kórus élén mai vezetője, aki sokat tett, s tesz azért, hogy munkatársai nem kis áldozatot vállalva minden körülmények között szívügyükként tarthassák számon a zenét.

A kórus sikerlistáján számos esemény sorakozik, szerepeltek Finnországban, Csehszlovákiában, Ausztriában, elismerést szereztek a hazai kórusművészetnek Olaszországban is. A legutóbbi országos minősítésen „Fesztiválkórus diplomát” kaptak.

Az ünnepi műsoron az utóbbi időben tanult legkedvesebb művek sorakoztak; a kórusirodalom klasszikus szerzői mellett Liszt Ferenc és Kodály Zoltán alkotásai csendültek fel. (Egy részük a közelmúltban Szolnokon, a pedagóguskórusok alföldi találkozóján, ezt megelőzően pedig Olaszországban is nagy sikert aratott.)

A program elején friss, inven- ciózus előadásban XVI. századi angol és olasz műveket hallhattunk. Az elsőként megszólaló alkotás címe Flora gave me fairest flowers, szerzője John Wilbye, a XVI. század fordulóján élt kiváló angol madrigálkomponista. Egy mű erejéig megszólaltatta a kórus ezeknek az éveknek olasz vckális zenéjét is, a kortárs, kora hangszeres és énekes zenéjét megújító Giovanni Gabrieli Missa Brevis-ét. Az est első részét Kodály vegyeskarra komponált remekei . zárták, a lendületesen, magával ragadó Játékossággal formált Norvég leányok, majd ezt követően az egészen más karakterű, drámai sodrú Székelykeserves. Kodály művészetétől erre az estére a megrázó % erejű (1947-ben született), gyakran felcsendülő 114. Genfi Zsoltárral búcsúzhatott a közönség.

Az est második felében Liszt Ferenc: Via crucis című vegyeskarra, örgonára, • szólóhangokra írott műve hangzott el, melyet a kecskeméti közönség először a Liszt-évforduló tiszteletére a tavaszi fesztivál nyitó koncertjén hallhatott. (Orgonán kísért ezúttal Miskolczi Katalin.)

Erdei Péter határozottan vallja, hogy Kecskerhéten Katona éi Kodály műveit gyakrabban kellene példaadó szinten a közönség elé vinni. A kórus egyik legfontosabb feladatának tartja, hógj Kodály /műveit a tőlük telheti legjobb színvonalon szólaltassál meg. Azt már az ünnepi hangversenyen elhangzott program | bizonyítja, hogy milyen szinten képes a kórus zenei feladatokho: felnőni. A kiemelkedő színvonalú szerepléssorozatok egyik eredményeképpen Kecskemét elnyerte az előjogot, hogy 1987 májusának elején megrendezhesse a pe dagóguskórusck országos találko kóját.

K. J.

Változások a Munka Törvénykönyvében

Szabadság — Tartozáslevonás 33 százalékig — Az igazolatlan mulasztás következményei

November elsejétől egyszerűsödtek, egyben szigorodtak a folyamatos munkavégzést biztosító, a dolgozók érdekeit védő egyes rendelkezések. A gazdálkodó szervezetek kollektív szerződésükben, munkaügyi szabályzatban többnyire napi, heti, esetleg havi keretben írták elő a munkaidőt. A biztonságos vállalati tervezés, a rövidített munkahétre történt átállás miatt, a munkaidőalap jobb kihasználása, a hatékonyabb termelés, a lakosság ellátásának biztosítása és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében előírták az évi munkanapok számát. A Minisztertanács heti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok számát 255 napban határozta meg. Az e napokon a rendes (átlagos) munkaidőben végzett munka nem minősül túlmunkának. Üj rendelkezés, hogy a gazdálkodó szervezet termelési, gazdálkodási érdekből — a kollektív szerződés módosítása nélkül — előre nem látható körülmény miatt elrendelheti a munkanapnak szabadnappal való felcserélését. Ehhez azonban a helyi szakszervezeti szerv előzetes egyetértését meg kell szerezni.

Termeléskiesést okoz, a folyamatos munkát akadályozza a munkahelyről engedéllyel eltávozás is, magánügyek intézésére. Sok esetben anélkül engedik el a dolgozót, vagy utólag tudomásul veszik távolmaradását, hogy vizsgálnák ennek indokoltságát. Pedig a magánügyek többsége ma már munkaidőn túl intézhető.

Az új jogszabály szerint a munkáltató munkaidőben való eltávozást vagy más tevékenységet csak akkor engedélyezhet, ha az ügy a munkaidőn kívül nem végezhető el.

Ha a dolgozó nem a jogszabályban megengedett okból (hatósági, bírósági idézés, katonai ügyek intézése, véradás, közeli hozzátartozói halála) hiányzik a munkából, arra az időre, ez érvényes jogszabály szerint munkabér nem illeti meg. Az új szabály azonban lehetővé teszi, hogy a dolgozó a munkáltatóval megegyezzen, és elvégezze elmaradt munkáját. Ez a munkavégzés viszont nem kerülhet túlmunkaként elszámolásra. Az új szabály egyértelművé teszi, hogy átmenetileg más munkakörben végzett munka esetén a dolgozót a ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabér illeti meg. Ez nem lehet kevesebb a munkaszerződésben meghatározott munkakörben elért átlagkereseténél.

•

Korábban többször problémát okozott a vállalattól elkerült dolgozó tartozásának a munkabérből való közvetlen levonása, például tüzelőtartozás. Előleg esetén a munkáltatók feltüntették ezeket a távozó dolgozó MIL- lapján, de a még esedékes járandóságából nem vonhatták le. Az új szabály egyszerűsítette az eljárást. A rendelkezés szerint a munkaviszonyát felmondással vagy jogellenesen megszüntető, valamint a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó tartozását a

munkáltató a dolgozó munkabéréből — legfeljebb annak 33 százalékáig terjedően — levonhatja. A munkáltató azonban ebben az esetben is köteles követelését kártérítési határozattal, illető-' leg fizetési felszólítással . érvényesíteni. Ha a jogerős határozat megállapítja, hogy a követelés és így a levonás is egészben vagy részben alaptalan volt, a levont összeget a határozatnak megfelelően vissza kell fizetni.

A Munka Törvénykönyve eddig is lehetővé tette, hogy fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltató kizárja dolgozóját egyes kedvezményekből, juttatásokból, vagy azok csökkentését a fegyelmi határozatban elrendelje. A munkahelyéről igazolatlanul hiányzót november 1- jétől fegyelmi büntetés nélkül is sújtják a szankciók, mégpedig már egy igazolatlan mulasztott nap esetén is. Kimondja a jogszabály. hogy a Munka Törvény- könyvében meghatározott juttatások mulasztott naponként egynegyedükkel csökkennek. A kollektív szerződés további vagy szigorúbb anyagi jogkövetkezményt is előírhat, és annak alkalmazását az igazolatlan késésre is kiterjesztheti.

Az előbbiek szerint' csökkenteni vagy megvonni kell a természetbeni juttatást, a kedvezményes beszerzést, a prémiumot, a részesedési (érdekeltségi) alapból járó év végi juttatást. Az új szabály ezekben az esetekben kizárja azt a korlátozást, hogy a megvonás (a csökkentés) a dolgozó havi átlagkeresetének IQ

százalékát, illetve a fegyelmi eljárás mellőzésével egy naptári évben kiszabott büntetések együttes összege a dolgozó havi átlagkeresete felét nem haladhatja meg. Az igazolatlanul hiányzó és rendszeresen el-, késő dolgozók tehát a jogszabályban előírt mindenféle juttatásból és kedvezményből teljes egészében kizárhatók. Az igazolatlan hiányzással együttjárhat a munkaviszony megszüntetése is. Az új szabály ugyanis azt is kimondja, ha a dolgozó munkahelyén egymást követő három / munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában eltöltött nappal megszüntetheti. Ha a dolgozó utólag alapos okkal kimenti magát, kérelmére a munkaviszonyt vissza kell állítani.

A rendes szabadság kétharmadát, ha a kollektív szerződés ennél többet nem határoz meg, a dolgozó részére egybefüggően kell kiadni. A dolgozó nőnek és a gyermekét egyedül nevelő apának járó pótszabadságot ennél figyelmen kívül kell hagyni, ami természetesen nem vész el. Ha a kétharmad szabadság kiszámításakor töredéknap keletkezik, lefelé kell kerekíteni.

A dolgozó összefüggő pihenését biztosítja az a rendelkezés, hogy a szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Munkatorlódás esetén legkésőbb a következő év március 31-ig. A kollektív szerződés nem írhat elő ettől eltérő rendelkezést. Más eset, ha a dolgozó betegség, vagy személyét érintő, elháríthatatlan akadály miatt nem tudta kivenni a szabadságát. Ilyen esetben az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell a szabadságot kiadni. Üj az is, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató — a termelési, gazdálkodási és egyéb feladatok figyelembevételével — szabadságolási tervben határozza meg. A dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságát a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. Változatlan az a szabály, hogy a dolgozó munkaviszonya első hat hónapjában szabadság kiadását nem igényelheti.

A szabadságra vonatkozó új rendelkezéseket az 1987. évre járó szabadságra kell először alkalmazni.

*

* A munkaügyi ' döntőbizottság eljárását megindító kérelmet a kézbesítést követő 15 napon belül lehetett előterjeszteni. Az új szabályozás kiterjesztette azokra az esetekre is, amikor a dolgozó munkaviszonya közös megegyezésen vagy a dolgozó nyilatkozatán, illetőleg igazolatlan mulasztásán alapul. A 15 napos határidő a munkaviszony megszüntetésére, a munkakönyv kiadására vonatkozó munkáltatói értesítést követő napon kezdődik. A dolgozót a munkáltató köteles erről tájékoztatni.

Dr. M. J.