Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
AZ 1987. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV (Folytatás az 1. oldalról.) A szocialista szektor beruházásaira folyó árakon 216—219 milliárd forintot lehet fordítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon: a fajlagos anyagfelhasználás romlása megálljon, az állóeszközök kihasználásának hatékonysága javuljon, a munka termelékenysége az előző évinél gyorsabban emelkedjék. A felhasznált munkaerő és anyagi eszközök együttes hozama a népgazdaság egészében is, de különösen a termelő ágazatokban múlja felül az 1986. évit. AZ 1981. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI nemzeti jövedelem belföldi félhasználás ipari (termelés országos építés és szerelés mezőgazdasági termékek termelése lakosság fogyasztása 1986 — (egyenlő) 100 legalább 102 99—100 102—102,5 ücb. 101 104,5—105,5 99,5—100 A termelő ágazatok fejlődése A z iparban.meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését. Mindenekelőtt azon termelő tevékenységek fejlődését kell előmozdítani, amelyek lehetővé teszik a kivitel tartós és gazdaságos növelését. A hatékonyság emelésével el kell érni, hogy a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban növekedjen. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. A kivitel bővülését szolgálják a gazdasági szabályozásban 1986-ban végrehajtott és az 1987 elején életbe lépő változások, az exportképes termelés fejlődését hosz- szabb távon elősegítő pályázati rendszer keretében' megvalósított fejlesztések, illetvé az 1987- ben e célra rendelkezésre álló (bővülő) fejlesztési források és egyéb kedvezmények. A piacképes, korszerű és gazdaságos ipari termékek termelését és kivitelét az átlagot meghaladó mértékben kell emelni. Törekedni kell az ipari termékek iránt jelentkező belföldi kereslet ntinél jobb kielégítésére, bővíteni szükséges a gazdálkodó szervezetek közötti termelési és értékesítési kooperációs kapcsolatokat. Fel kell erősíteni és hatásosabbá kell tenni a drága importot gazdaságosan helyettesítő hazai termelő tevékenységet. A bányászatban, a vaskohászatban és a húsiparban a racionalizálási és szerkezet-átalakítási programokat következetesen meg kell valósítani. A feldolgozóiparban is széles körű intézkedéseket kell tenni a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására, átalakítására, figyelmet fordítva arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből hiány ne keletkezzen. Az építőiparban a termelés szerkezete és területi elhelyezkedése alkalmazkodjon a kereslet tartós változásaihoz, Különös figyelmet kell fordítani a 1 lakásépítés, ezen belül is a budapesti lakásépítések ütemes, jó minőségű és gazdaságos megvalósítására. A kivitelező építőiparnak a csökkenő számú lakás felépítése mellett az ez évinél többet kell felújítania, és az ideihez hasonló mennyiségűt korszerűsítenie. A fővárosi lakásépítés megemelt összegű, támogatásban részesül. Folytatódjék az építőipar szervezeti rendszerének korszerűsítése, szélesedjék a vállalatok közötti verseny. Javítani kell a minőséget, gyorsabb ütemben, szervezettebb keretek között kell kielégíteni a fizetőképes építési igényeket. Javítani kell a külföldön végzett munkák hatékonyságát. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javításával a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, a ráfordítások mérséklésével a ke* reslethez jobban alkalmazkodó termékszerkezet kialakításával szükséges megalapozni. A növénytermesztés az állattenyésztésit meghaladó ütemben bővüljön. Ezen belül az ideinél számottevően nagyobb gabona- termelés elérésére kell törekedni. A szőlő- és a gyümölcsüket* vények telepítése összetételében feleljen meg a hosszabb távon jelentkező keresletnek. Fokozott gondot szükséges fordítani a talajerő visszapótlására és az öntözés növelésére. Az állattenyésztésben a termelés bővülésével egyidejűleg ja* vuljon a termék minősége. A takarmánygazdálkodás váljon hatékonyabbá. További előrehaladást kell elérni a melléktermé* kék, a hulladékok hasznosításában. A szarvasmarha-állomány növekedjék, a vágómarha-termelés minél nagyobb legyen. A hozamok növelésével a tejterme* lés fokozása szükséges. A sertés- állomány számottevő emelkedése párosuljon a tenyészáUomány minőségi cseréjének meggyorsításával. A vágóbaromfi-termelés dinamikusan növekedhet. A juhászaiban a termelés az ez évi szinten marad. Az élelmiszeriparban fokozni szükséges a nyersanyagok megfelelő feldolgozását, gyorsítani a korszerű technológiáik elterjesztését, a térségi ágazati és vállalatközi kapcsolatok fejlődését. A mezőgazdasági és élelmiszer* ipari termékek termelésének és kivitelének hatékonyságát a termékek minőségének javításával, a ráfordítások csökkentésével, a kereslet szerkezetéhez, jobban igazodó feldolgozótevékenységgel. a csomagolás korszerűsítésével, az értékesítési munka' színvonalának emelésével is elő kell mozdítani. A termelő infrastruktúra területén alapvetően a meglévő kapacitások ésszerűbb hasznosí- 'tásával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére. a szállításigényesség csökkentésére. a természeti kömyé* zet ezen belül a vizek minőségének védelmére. Egyenletesebbé kell tenni a szállítókapacitások év közi kihasználását. Az anyagi lehetőségek célszerű felhasználásával törekedni kell a közlekedési .hálózat műszaki állanotának meg* őrzésére. Folytatódik a vasút villamosítása. Megkezdődik a Budapestet elkerülő M0 autóoá- lya épütére. A Ferihegyi repülőtéren a le. és felszáPóoálya re* konstrukciója befejeződik. A távközlésben a lakossági és más források fokozott bevonásával meg kell gyorsítani a távbeszélő-hálózat rekonstrukcióját és fejlesztését. Ja,vuljon a telefonszolgáltatás. . üzembiztonsága, bővüljön a beszélőhelyek száma. Bővíteni kell a korszerű techni* kai bázison nyugvó telex, és adatátviteli hálózatot. A televízióműsor-szóró hálózatban újabb települések vételi lehetőségét javító, kis teljesítményű átjátszóadók telepítésére kerül sor. A Marcaliban üzembe lépő középhullámú rádióadó itthon, a székesfehérvári rövidhullámú adóállomás befe* jezése a határokon túl javítja a vételi lehetőségeket. A vízgazdálkodásiban a közművek összhangolt fejlesztésével folytatni kell a vízminőség javítását. Tovább szükséges növelni az egészséges ivóvízzel ellátott települések számát, ezen be* lü'l elsődlegesen a különösen veszélyeztetett dél-alföldi térségek ellátását kell javítani. Beruházások A beruházások volumene csak kismértékben haladhatja meg az 1986. évit. A rendelkezésre álló eszközök felhasználásakor a közvetlen termelő, főként pedig az exportképes feldolgozóipari tevékenységék fejlesztését kell elő* térbe állítani. A vállalatok és szövetkezetek körében az ötéves tervben erre az évre számítottnál több beruházás valósulhat meg. Űj központi nagyberuházás nem kezdődik. A folyamatban lévők általában a műszakilag indokolt ütemben folytatódnak. A termeléshez szorosan kapcsolódó infrastruktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlésben és a vízgazdálkodásban jelentősen nőnek a célcsoportos beruházások előirányzatai. A nem termelő beruházások ösz- szességében csökkenő volumenén belül elsőbbséget kapnak a tudományos kutatás, a lakásépítés a középfokú oktatás feltételeit javító fejlesztések. •» Minden szinten arra kell törekedni, hogy fokozódjék a fejlesztési döntések gazdaságosság szerinti szelekciója, javuljon a megvalósítás hatékonysága. Foglalkoztatás. A lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülményei Az egy főre jutó nemzeti termelésnek az 1985—86. évek átlagát meghaladó növelését a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával is elő kell segíteni. Ezért olyan munkaerő-gazdálkodási intézkedések történnek, a keresetszabályozási rendszer úgy módosul, hogy a vállalatokat és az egyéneket is érdekeltté tegye a követelményekkel összhangban álló munkaerő-átcsoportosításban. Indokolt esetben az irányító szerveknek kell kezdeményezniük a munkaerő-átcsoportosítást és segíteni az elhelyezkedés zavartalan lebonyolitását. A személyi jövedelmek alakulását a teljesítmények szerint kell differenciálni. A gazdaságosan ■termelő és fejlődd területeken az átlagosnál nagyobb béremelésre lesz lehetőség: az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket, nem, vagy alig növelő gazdálkodó szervezetek pedig a kifizetett ’bértömeg szinten tartására, illetve mérséklésére, a létszám leépítésére kényszerülnek. Az egyéni keresetek alakulása is lobban fejezze ki a végzett munka mennyiségét és 'minőségét. Az átlagkeresetek a szocialista szektorban 5—5,5 százalékkal növekedhetnek. A költségvetési intézményeknél az éves béremelés forrását egyes területeken részben, máshol teljes egészében saját eszközökből kell előteremteni. A kisvállalkozásokon keresztül kiáramló jövedelmek növekedése is lassul. Biztosítani kell a kiáramló vásárlóerő és a rendelkezésre álló árualap egyensúlyát, a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre, a rubelelszámolású behozatal növelésére kell alapozni. Fokozott követelményéket kell támasztani a termékek minősége, a kereskedelmi kiszolgálás színvonala iránt. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 7 százalékot. A hatósági árpolitika az árintézkedéseknél vegye figyelembe a külkereskedelmi egyensúly javításához és a költségvetési támogatások mérsékléséhez fűződő érdekeket. Szigorú árellenőrzési gyakorlatot kell folytatni. A pénzbeli társadalmi jövedelmek közül a 70 éven felülieknél, valamint az első és második rokkantsági csoportba tartozóknál a nyugdíj — az egész évi áremelkedés ellen- súlyozására — .1987. január I- jétől 7 százalékkal, legkevesebb 180 forinttal nő, a gyermekgondozási díj összeghatárai emelkednek. Egyes alapvető termékek hatósági áremelését meghatározott összeg ellensúlyozza a 70 éven aluliak nyugdíjánál, továbbá a családi pótléknál, az egygyermekesek jövedelempótlékánál, a gyermekgondozási segélynél éa a felsőoktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíjánál. Bővülnek a szociális segélyezést szolgáló tanácsi keretek. A lakásellátottság javítását az állami és személyi tulajdonú lakások építése mellett a tanácsi lakásgazdálkodás további korszerűsítése is szolgálja. Ennek .során- a térítési díjak növelésével-, új konstrukció kidolgozásával, a szabályozás egyszerűsítésével tö* rekedni kell az újraelosztható bérlakások számának növelésére, a támogatások differenciált fel- használásával pedig a kiemelt rétegek lakáshoz juttatási programjának ütemszerű folytatá. sára. Az állami és lakossági pénz* eszközök együttes felhasználásával 60—61 ezer lakás építése várható. A személyi tulajdonú laA rubelelszámolású forgalom terén a KGSTországokkal folytatott együttműködés előnyeinek aktív kihasználására, az egyeztetett szállítások minél teljesebb megvalósítására és az áruforgalom kölcsönös bővítése új lehetőségeinek feltárására kell törekedni. A konvertibilis elszámolású ki* vitelt elsősorban a feldolgozóipari termékek körében szükséges bővíteni. Ehhez új vállalkozási forkásépítés segítésére bővülnek a helyi tanácsi támogatási eszközök. Jelentősen nő a felújításra kerülő lakások száma. Az oktatás tárgyi feltételei új tantermek létesítésével, a tanműhelyek, illetve diákotthoni férőhelyek számának gyarapító* sával javulnak. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem, valamint a színházak rekonstrukciós programjának végrehajtása. Az egészségügyi*szociális ellátás területein a műszerezettség, illetve a kórházi kiszolgáló létesítményeik feltételeinek javításán túl új kórházi ágyak, illetve szociális otthoni férőhelyek létesítése szolgálja a betegellátást. mák, vegyes vállalatok létesítése, eredményesebb, intenzívebb piac] munka és harmadik piáéi együttműködés, célirányosabb értékesítési tevékenység szűk* séges. Az idegenforgalomban a meglévő kapacitások jobb kihasználásával, “ hatékonyabb propaganda* és értékesíts munkával, valamint új feltételek megterem, tésével el kell érni a devizabevételeik fajlagos és abszolút növekedését. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer Az 1987. évi népgazdasági terv . megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer, átfogó továbbfejlesztése. A gazdasági szaibályozórend- i szer módosítása azt célozza, hogy p gazdálkodó egységek intenzívebben. törekedjenek az export- képesség és a hatékonyság javítására, a műszaki fejlődés meggyorsítására, mindezzel a jöve- .. delemtermelő képesség és készség fokozására: továbbá szelektív intézkedésekkel hozzájárul a piaci, a külső és belső pénzügyi ; egyensúly javulásához. ; A konvertibilis elszámolású ki- s vitel jövedelmezősége az ez év. ' szeptemberi leértékelés, és azt .kiegészítő intézkedések hatására viszonylagosan emelkedik. A Világbank által finanszírozott programok mindenekelőtt a hatékony, konvertibilis elszámolású kivitel fokozását, a termelési szerkezet ezzel összefüggő korszerűsítését. a háttéripari termékek gyártásának gyorsítását fogják szolgálni. Különböző intézkedések segítik a külföldi tőke beáramlását, vegyesvállalatok alapítását. A keresetszabályozásban bővül a vállalati és egyéni teljesítmények differenciáltabb (és ahhoz szorosan kötődő) díjazását lehetővé tevő szabályozás köre. A többi formában is a szabályozók a bértömeg -takarékos felhasználására, hatékonyabb munkaerőgazdálkodásra ösztönöznek. Az átlagosnál jobban gazdálkodó, teljesítményeiket gyorsan növelő vállalatok számára a feltételek kedvezőbbek lesznek, ugyanakkor a pénzügyi hiányos vagy alacsony hatékonyságú vállalatok nehezebb helyzetbe kerülnek. A ráfordítást mérséklő központi ’ gazdaságfejlesztési programoknál erősödik ezek szabályozásának egységessége, az elbírálásnál fokozódik a hatékonyság szerepe, bővül a pályázatok köre. Az elektronika társadalmigazdasági alkalmazása, elterjesztése központi gazdaságfejlesztési program keretében folytatódik a távközlés és az államigazgatás számítógépes információs rendszerének bővítése; az oktatási és képzési program., megvalósítása; az elektronikának a termelő folyamatokba való beépítését egyes kedvezmények segítik. A társadalmi tőkének a hatékonyabb tevékenységek irányába történő fokozottabb áramlását segíti elő az új kereskedelmi bankok működése, a monetáris irányítás korszerűsítése, a kibontakozásához szükséges működési feltételek fokozatos megteremtése; a kizárólag belföldi vállalati részvétellel működő részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok alapításának 'általános lehetővé tétele; korszerű — hitelen kívüli — tőkeáramlási eszközök bővülő alkalmazása. A piacfelügyeleti tevékenység elősegíti a piaci feltételekés folyamatok erősítését, a gazdálkodó szervezetek kooperációs készségének javítását. A jövő év során a gazdaság- irányító szervek munkájában az éves terv megvalósulását szolgáló folyamatos tevékenység mellett nagy szerepet kap az 1988-ra, illetve későbbre tervezett változtatások előkészítése. Ezen belül különösen fontos a hozzáadottértékadó-rendszer, a személyi jövedelemadó-rendszer és a hozzájuk kapcsolódó ár- és keresetszabályozási, valamint szociálpolitikai változtatások alapos, a sokoldalú gazdasági és társadalompolitikai összefüggésekre tekintettel lévő előkészítése.- * ■, I i •;. * ' A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és a szövetkezeteket, a tanácsokat és intézményeket, hogy saját tervüket a nép- gazdasági célokkal összhangban véglegesítsék, és végrehajtását jól szervezett, színvonalas, fegyelmezett munkával segítsék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat; a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv megvalósításához. (MTI) HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Lázár György munka látogatásra Moszkváiba érkezett. Jaruzelski, a Lengyel Államtanács elnöke megállapodott Jozef Glemp érsekkel, Lengyelország prímásával abban, hogy meghívják varsói látogatásra II. János Pál pápát. Heves harcok Csád északi vidékein. KEDD: A magyar—szovjet kormányfői tárgyalásokon a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés állt a középpontban, de áttekintették a műszaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeit is. Thatcher asszony villámlátogatása Észak-Írországban brit (katonai alakulatoknál. Szaharov atomfizikus visszatérhetett Gorkijból Moszkvába. SZERDA: Mitterrand francia elnök, aiki a karácsonyi pihenőt Egyiptomban töltötte, találkozott Mubarak elnökkel. Afgán törzsi vezetőkkel’ tárgyaltak az ország párt- és állami vezetői. Szudánban a kormányellenes erők egyoldalú tűzszünetet hirdettek. Hét év után kínai—laoszi tárgyalások voltak a kapcsolatok rendezése végett. CSÜTÖRTÖK: Súlyos harcok az iraki—iráni háborúban: Teherán nagy offenzíváról közöl jelentéseket, Bagdadban a támadás megállításáról beszélnek. Pekingiben kínai—pakisztáni tárgyalások voltak az afganisztáni kérdésről. Légi kalózok eltérítettek egy iraki utasszállító gépet, amely kényszerleszállás közben egy szaúd- arábiai repülőtéren fel is robbant. Jordán—egyiptomi tárgyalások voltak, amelyeknek a célja közvetítés Jordánia és a Palesztinái / Felszabadítási Front között. PÉNTEK: Újabb diáktüntetések Kínában, hivatalos helyen figyelmeztettek: nehogy megismétlődjék a „nagy kulturális forradalom” nemzeti tragédiája. Vietnamban a nemzetgyűlés az élelmezési gondok megszüntetéséről tárgyak Tovább tart a francia vasutas- sztrájk. Dél-Afrikában karácsonykor is halálos áldozatokat követelt a fajüldöző hatóságok elnyomása.' A hét kérdése: Miért jöttek mozgásba a frontok a Közelés a Közép-Keleten? Politikai-diplomáciai és katonai értelemben valóban mozgásba jöttek a frontok az egész Közel- és Közép-Keleten: kezdve azon, hogy az Arab Liga külügyminiszterei az úgynevezett „táborok háborújának” akarnának véget vetni Libanonban, egészen odáig, hogy az iraki—iráni igazi háborúban roppant méretű offenziva indult meg, s közben még egy véres-látványos repülőgép-eltérítés is magára vonta a közfigyelmet. Kétségtelen, hogy az előző he- tekben-hónapokban viszonylag kevesebb lehetőséget tulajdonított a világ e térség eseményeinek. Viszont az Iránnak titokban szállított amerikai fegyverek — sőt, minik id érült: izraeli ‘’kÖÜVé- títéssel lebonyolított fegyver- szállítások! — ügye igen sok leleplezést hozott. Napvilágra került, hogy a teheráni kormánynak szíves-örömest juttattak fegyvereket az amerikaiak, akikről viszont az is köztudottá vált, hogy a konfliktus másik résztvevőjének, Iraknak meg értékes katonai információkat juttattak el az iráni csapatmozgásokról... Tették ezt Washingtonban annak ellenére, hogy semlegességet hirdettek az iraki—iráni ellenségeskedésekkel kapcsolatban, s ami még különösen meglepőnek .tűnt: az USA vezetői korábban is „terroristáknak” titulálták a teherániakat, akiknek nem felediték el, hogy 52 amerikai túsz 444 (!) napig volt annak ider jén az irániak foglya... Egészen bizonyos, hogy a „terrorizmus vádját” ismét megformálják Washingtonban, hiszen iraki Boeingot térítettek el és robbantottak fel egyelőre ismeretlen géprablók, akik nyilván Irakkal szembenálló csoport tagjai voltak. Közben a nyugati hírügynökségek egyre arról beszélnek, hogy nagyarányú iráni offenziva indult meg a korábbi iraki légitámadások megtorlására. A valós helyzetet, nehéz kihámozni a két fővárosban kiadott, egymásnak ellentmondó jelentésekből, de az valószínű, hogy a harcok hevessége a karácsonyi ünnepnapokon — amelyeket, persze, a két mohamedán ország nem ismer — csak növekedett... A karácsonynak különös hatása: Mitterrand francia államfő' akárcsak tavaly, most is Egyiptomban töltötte rövid karácsonyi vakációját, s ezt felhasználta árrá; ‘hogy1 Mubarak-elnökkel tárgyaljon. Francia segítséget kap Egyiptom ahhoz, hogy súlyos gazdasági gondjain enyhítendő egy- milliárd dolláros nyugati kölcsönhöz jusson! Ha Kairó túl-, jutna nehézségein, szava az arab világban ismét nagyobb nyomatékkai eshetne latba. Meglehet, hogy a palesztin problémát illetően is. A jordán külügyminiszter mindenesetre Kairóban egyiptomi közvetítést kért a palesztinokkal való vitában. A PFSZ egyszerre áll szemben mostanában Jordániával is, Szíriával is, a libanoni si-lta Amal szervezettel is... Tuniszban, az Arab Liga külügyminiszteri értekezletén Faruk Kaddumi, a PFSZ külügyeinek irányítója megpróbálta egy arábközi bizottság kiküldetését elérni. A hét szokatlan kérdése : Kell-e, hasznos-e karácsonykor sztrájkolni, amikor pedig ez nem szokás? A franciaországi politikai és szociális helyzet meghökkentő újdonsága, hogy karácsony előtt sztrájkba léptek a vasutasok, majd a párizsi metró dolgozói és számos kikötő matrózai. A munka- beszüntetés valósággal megbénította az ország közlekedését. Jellemző, hogy még a nagy nemzetközi vonatok sem jártak mind, pedig általában a vasutasok sztrájkjai azokat nem szokta érinteni. Az ünnep előtti nagy forgalomban különösen érzékenyen sújtotta a tömegeket a sztrájk, amely' népszerűnek nem volt mondható. Ha a szakszervezetek mégis emellett döntöttek, azért tették, mert a munkaadók képviselői elutasították a dolgozók követeléseit. Ugyanakkor elbocsátások réme fenyeget majd mindenütt, a munkakörülmények romlanak, a vásárlóerő csökken. Tulajdonképpen igen merész elhatározás volt a munka beszüntetése, de az bizonyos, hogy hatásosan hívta fel a figyelmet a vasutasok és más közlekedési dolgozók helyzetének romlására. Emberemlékezet óta nem volt ilyen karácsonyi sztrájk Francia- országban. Ennek politikai következményei is lehetnek: a jobboldal, amely a kormányt adja, nemcsak a kommunistákat támadja és a CGT-t, hanem a szocialista pártot is, amelynek legfőbb képviselője az Elysée-palo- tában székel. Mitterrand és Chirac „társbérlete” is veszélybe kerülhet, ha a jobboldal folytatja politikai offenzíváját. Ugyanakkor pedig a sztrájk újabb megrázkódtatást jelentett a kormány számára a legutóbbi nagyarányú diáktüntetések után. Nincs kizárva, hogy politikailag is emlékezetes lesz ez a párizsi karácsonyi* Pálfy József Terrorista merénylet iraki repülőgép ellen (Folytatás az 1. oldalról.) pen azonban tűz ütött ki. A pi* lóta megkísérelt kényszerleszállást végrehajtani egy szaúd-ará- biai repülőtéren, de a Boeing 737-es lezuhant. A rijadi tv szerint leszállás közben a -gépen robbanás következett be, a kifutópályától alig nyolcszáz- méterre. Bagdadiban „iráni ügynököket” vádolnak az akció kapcsán, miközben Teheránban az ÍRNA iráni hírügynökség által közzétett közleményben hivatalosan cáfolták, hogy Iránnak bármi köze lenne a csütörtöki akcióhoz. Eközben Bejrútban egy névtelen telefonáló közölte a hírügynökségekkel: az Iráni befolyás alatt álló „iszlám szent háború” elnevezésű szervezet tagjai haj* tották végre az akciót. A telefonáló az állította, hogy a merénylők nem akarták felrobbantani a gépet. A telefonáló követelte, hogy elfogott társait azonnal engedjék szabadon, és megfenyeget* te a szaűdl hatóságokat arra az esetre, ha meg akarnák büntetni őket. Ugyancsak Bejrútban egy más!ik eddig ismeretlen csoport — a „forradalmi akció szervezet” — is bejelentette, hogy a terrorakciót fegyveresei követték el.
