Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

• PETŐFI NÉPE * 5 1986. december 23. QQzdo/QQpolitikQ y munko y Icljc/ílmcmjck / A VERSENYKÉPES KONZERVIPARI TERMÉKEKÉRT Előrelépés a csomagolástechnikában Az utóbbi időben a hagyományos technológiával dobozolt konzervipari termékeink világpiaci elhelyezése egyre na­gyobb nehézségekbe ütközött. Mivel Bács-Kiskun megye is érintett az élelmiszeripari termékek feldolgozásában, olyan gyárüzemet kerestünk fel, ahol jelentős előrelépés történt a csomagolóeszközök gyártásában. Ezzel az üzeinmel a munka- megosztás tekintetében hagyományosan jók a kapcsolataink. Antal Lászlót, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatóhelyettesét kérdeztük meg, hogy az exportteljesítések során milyen ter­mékmegjelenítési követelményeknek kell megfelelni, és mit tett a nagykőrösi gyár a nemzetközi felzárkózás érdekében. — Á külföldre szállított kon- | zerv élelmiszereket már a vám­vizsgálatok alkalmával lényeges szempont alapján ellenőrzik — válaszolja Antal László. — A mikrobiológiai szennyeződések mellett a termékekben feloldó­dott szermaradványokat, ' vala­mint fémsók és nehézfémek je­lenlétét is vizsgálják. Üzleti kapcsolataink megőrzése érde­kében elkerülhetetlenné vált a korszerű eljárások bevezetése a csomagolástechnikában. A kisze­relési méretek szintén megvál­toztak, jobban közelítenek a fo­gyasztók által igényelt kisebb ■— két-három személyes — ada­gokban eladható termékek felé. — Budapesten és Hatvanban beüzemelés alatt áll, a Nagykő­rösi Konzervgyárban pedig már az idén megkezdte termelését az új csomagolóipari gyártósor. Együttesen minden olyan dohoz- átmérőt elő tudunk állítani, ami ez ideig a hagyományos techno­lógiával forgalomba került. A kialakult szakosodás és munka- megosztás folytán a Kecskeméti Konzervgyár is korszerű csoma­golóeszközökhöz juthat. Az idén például tízmillió darab, az étke­zési kukorica töltéséhez szüksé­ges fémdobozt rendeltek tőlünk. — Mi az új technológiai eljá­rás lényege? [ — Eddig a konzervdobozok ol- dalzárását korcolással készítették, a tömítést pedig az ón-ólom ötvö­zetű forrasztással oldották meg. A svájci Sudronik cég eljárásá­nak alkalmazásával most a tö­kéletes zárást az egymásra il­lesztett palástlemez megolvasz­tásával tudjuk kialakítani. Var­ratlakkozás — és magasabb fe­hérjetartalmú termékek eseté­ben pedig — teljes pigmentált alumínium-lakkbevoniat akadá­lyozza meg, hogy az élelmisze­rek káros kölcsönhatásba léphes­senek a fémfelülettel. A beruhá­zásnak köszönhetően a hagyo­mányos technológiával készült és ma is gyártott dobozainkat szin­tén ellátjuk ezzel a védőbevo­nattal. A csupa elektronikával és automatikával ellátott beren­dezéseket, amelyek között dán, francia, NSZK. és svájci gyárt­mányok is találhatók, az NSZK- beli Krupp-művek fővállalko­zásában szerelték össze. — Mibe került és mikorra várható a beruházás megtérülé­se? — A gyártósor beszerzését csak fejlesztési bankhitellel tudjuk megvalósítani, bekerülési költ­sége 178 millió forint. A hitel visszafizetését és a beruházott ö.szeg megtakarítását három év alatt vállaltuk. Ebből is megál­lapítható, hogy mennyivel gaz­daságosabb az új eljárás. Lehe­tővé teszi a vékonyabb fémle­mez felhasználását, aminek 90 százaléka tőkés importból szár­mazik. A keskenyebb illesztési sáv miatt a felület 7—8 száza­lékkal csökkenthető. A gyártás­hoz nem kell ón és ■ ólom, ez/ ugyancsak jelentős importanyag­megtakarítást jelent. A technoló­giához szükséges kontaktáló fém, a réz visszanyerhető és újra fel­használható. Nem beszélve arról, hogy az új gépek teljesítménye kétszerese a régieknek. Mindez azt eredményezte, hogy a ma­gyar konzervipar jobban meg­felelhet a vele szemben támasz­tott követelményeknek és nem­zetközi színvonalon mérve is versenyképes exporttermékekkel jelentkezhet a piacon. K. A. TÉL A MELEGHÁZBAN razvirágot szállítunk külföldre, Ausztriába, NSZK-ba, Hollan­diába, Olaszországba. Ennek sze­dését megszervezni mindig a leg­nehezebb. Egyébként belföldön is forgalmazzuk ezeket a növénye­ket,. sőt a választékbővítés miatt most vásároltunk az NSZK-ból körülbelül 40 fajta különleges, egzotikus, nagyon mutatós szá­razvirágot, terméseket. Ezek a tsz saját boltjaiban találnak majd vevőre. Az idén az eddig lekerült vi­rágok majd mindegyike megfe­lelt a várakozásnak, jövőre pe­dig azokat, amelyek nem termel-, hetők gazdaságosan, lecseréljük.' A terveink között szerepel — a gazdaság többi egységéhez ha­sonlóan — a nyereségérdekelt­ségre való áttérés. Ebben az év­ben már ehhez „alapoztuk” a körülményeink javítását. Felépült egy húsz négyzetméteres hűtő- tárolónk, korszerűsítettük a fű­tést, az üvegházakat, új automa­tikus csepegtető öntözőberende­zést szereltünk fel. Kopognak. Vevő érkezik. Hor­váth János a Balaton partjáról, Szegfű, orchidea és szárazvirág I Odakinn szikrázik a hó, ide- ibenn ki kell gombolni a kabá­tot. Odakinn fehér minden, -ide- ibenn hamvaszöld a ’ világ. A szegfűk engedelmesen hajtják fejüket a szedők keze alá. A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság -Termelőszövetkezet dísznövény-termesztési telepé­nek egyik üvegházában szorgos­kodik, szedi, válogatja a virágo­kat Pernyész Csilla és Szűcs Ta- imásné. ! ,— Hatvanezer tő szegfű van la két üvegházban — mondja lSzűcsné. — Egészen pontosan tu-, dom, mert én ültettem. Most is naponta adnak munkát, bim­bózni, szedni kell őket. Három- mégyszáz szálat rendelnek ■. min­dennap, most karácsony ' előtt, mindig egy kicsivel többet. Néz- ke -milyen szép — mutat egy Ipüspöklila szálat. — Ebből a na­pokban nagyon sokat kértek, most kevesebb van belőle. I — Nekem inkább ez a ciklá­menszínű tetszik — szól .közbe Pernyész^ Csilla. — Pedig én jó néhány színnel találkoztam már. Alig három hete dolgozom itt, Jászberényből egy virágüzlet pultja mellől kerültem Ide. Ez érdekesebb, bár egy kicsit ki­jöttem a gyakorlatból. Ott a csok­rokat, koszorúkat kellett kötni, vevőkkel foglalkozni, itt inkább az igazi szakmát művelem, t — Azért itt is van gond elég — veszi át a szót Szűcs Tamás­aié. — Szegény szegfűk most kezdenek magukhoz térni. Nem Volt áram a közelmúltban, leáll- Itak a kazánok, a fűtésrendszert töltik fel éppen. A nap is mele­gíti az üvegházat, úgyhogy egy kicsit magasabb a hőmérséklet a megszokottnál. | Bezzeg melegebben kell öltöz­nie a szárazvirággal foglalkozó asszonycsapatnak. A jövő évi só- virágmag-készletet gyűjtik ösz- sze. Bus Jolán néhány szó ide­• Nők a szegfűk kö­zött, Per. • nyész Csilla és Szűcs Ta­másáé. (Tóth Sándor felvételei) jére sem hagyja abba az apró szemek pergetését: — Néhány napig tart csak ez a munka, utána már következik a karácsony. A mi csoportunk nem érzi az ünnep előtti feszí­tettebb tempót. A megrendelések nagyjából egész évben egyenle­tes teljesítményt igényelnek. Mindig az éppen időszerű dolgok­hoz fogunk hozzá. i — Ez elég idegölőnek látszik, de mi nyugodt emberek vagyunk — neveti el magát Szabó János- né. — Ez még a könnyebb mun­kák közé tartozik. A palántane­veléssel már több a bajunk. '< 1 Faragó László, a telep vezető­je szinte végszóra érkezik, hogy a gazdaság dísznövényeiről át­fogóbb képet adjon: ' — Mintegy két és fél ezer négyzetméter az üvegházi felüle­tünk. Van itt minden: a csere­pes növények közt néhány érde­kesség is akad. Háromszáz tő orchidea, 50—60 Strelitzia-papa- gályvirág, a szegfűk. Hozzánk tartozik a szárazvirágok sokasá­ga, a gladióluszok termesztése. Évente körülbelül 30 vagon szá­• A sóvirágtnagot gyűjtő asszonycsapat. Fonyódról! jött gladióluszgumó. kért: — Kilencszáz négyszögöles a területem, mindenfélét terme­lek rajta, zöldségeket és az idei tapasztalatok után nagyobb mennyiségben kardvirágot. Ná­lunk a bordó színűeket keresik legtöbben, a fehér, a rózsaszín gumójából így csak kevesebbet viszek. Innen vásároltam tavaly is, kitartok az itteni kertészet mellett. Míg a számokkal bíbelődik, . Faragó László magyaráz is: • — A vevőink cimét mindig elkérjük és a következő évben automatikusan árjegyzéket kül­dünk nekik. így mindannyiunk dolgát megkönnyítiük. Könnyebb a választás és mi is jobban fel .tudjuk mérni az igényeket. Á párás langyosságból kelle- "metlen kilénnl a havas hidegbe. Valón a virágok is meaborzon- ganak, ha elhagyják a meleghá­zat? Gál Eszter SZOLGÁLTATÁS A 80-AS ÉVEKBEN A feladat: növelni a kínálatot Ma Magyarországon a kitört ablaküveget pótol­tatni, az elromlott televíziót, hűtő- vagy mosógépet, illetve autót megjavíttatni nem tartozik a legegy­szerűbb feladatok közé. Szilas Pált, az Országos Tervhivatal főtanácsosát, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság titká­rát kértük, mondja el, miként látja a hazai fo­gyasztási szolgáltatások jelenlegi helyzetét. — Kezdjük a tényekkel. A fogyasztási szolgálta­tások — mely kategóriába beletartozik a cipőjaví­tás és a gépkocsi szervizelése éppen úgy, mint a vízvezeték-szerelés vagy a hajvágás és a ruha­tisztítás — értéke tavaly megközelítőleg 50 milliárd forintot tett ki. Ennek kétharmada a lakosság ré­szére nyújtott szolgáltatás volt. A szolgáltatások mennyisége — összehasonlító áron számolva — az elmúlt fél évtizedben, azaz 1985-re 20 százalékkal emelkedett az V. ötéves tervben elért színvonalhoz képest. Az áremelkedés mértéke pedig ' mintegy 40—45 százalék volt. Mindez azt jelenti, hogy a már említett 50 milliárd forint 75 százalékkal ha­ladta meg — az elmúlt évben — az V. ötéves terv hasonló mutatószámát. — A különféle szolgáltatásokat jelenleg 3400 vál­lalat és szövetkezet — ez a szocialista szektorban hozzávetőlegesen 18 ezer egységet jelent —? vala­mint körülbelül 100 ezer kisiparos . végzi. Teháf pillanatnyilag a szolgáltatásban dplgozók : száma 200 ezer. Harminckilenc százalékuk épitőipari, har­mincnégy százalékuk más ipari tevékenységet foly­tat. mig huszonhárom százalék a közlekedésben vállalt munkát. — Hosszabb távon milyen változások mentek végbe a szolgáltató „ágazatban”? — Egy közhellyel kell kezdenem. A szolgáltatás a világon mindenhol neuralgikus terület. Ez a mun­ka nem szériatermelés, hanem mindig egyedi. Ezért folyamatosan egyre drágább is... Nálunk a szo­cialista építés első éveiben az volt az elképze­lés, hogy a szolgáltatásoknak olcsóknak kell len­niük, hogy mindenki számára elérhetők legyenek. Ezért az ilyen jellegű munkát államilag sokféle­képpen támogattuk, főként költségvetési eszközök­kel, azaz pénzt injekcióztunk az ágazatba. Azután a 70 években megtörtént az országos szolgáltató- hálózat átfogó fejlesztése, sok milliárd forintos ál­lami támogatással. A fogyasztók ellátása mégis hát­térbe szorult, mert a nagy értékű állami támogatás következtében a szolgáltatóknál elveszett az önálló gazdasági érdekeltség, hiszen az e területen mű­ködő vállalatok a fejlesztéshez költségvetési támo­gatást kaptak, az adókat nem kellett megfizetniük, a különféle preferenciák érvényesültek. Ennek ha­tására eltompultak a fogyasztói igényekkel szem­ben, mert nem az volt a középpontban, hogy az embereket jól ki kell szolgálni, hanem az, hogy meglegyen bizonyos számú szervizrekonstrukció és új szie’tviz. Mindehhez még jött az is, hogy az indo­koltnál lényegesen nagyobb szolgáltató szerveze­tek jöttek létre, melyek vállalati stílusban gazdál­kodtak, és emiatt elbürokratizálódtak. E mamutszervezetek nem bizonyultak életképes­nek, nem voltak képesek az egyedi megrendelése­ket megfelelő színvonalon teljesíteni. Jó példa erre a Gelka vagy az AFIT, ahol már-már hatóságos- dit játszottak a megrendelőkkel. — A nyolcvanas években már változott a hely­zet... — Igen, a szolgáltatásban is új „Időszámítás” kezdődött. Az volt a cél, hogy egy piacérzékeny, a kereslet-kínálat törvényeit figyelembe vevő, sok kis egységből álló szolgáltató hálózat alakuljon ki, s álljon a fogyasztók rendelkezésére. Ezt a folya­matot indítottuk el a szolgáltatás szervezetének korszerűsítésével 1980—82-ben, amikor a nagyvál­lalatokból kisebb, önállóan gazdálkodó egységeket hoztunk létre. Ezzel megteremtettük- a valóságos piac egyik alapfeltételét, a konkurenciát. — A másik feltétel a reális árak kialakítása. Bár­mennyire is nem tetszik nekem, mint fogyasztó­nak, hogy magasak a szolgáltatások árai, mint köz­gazdász azt kell mondanom, hogy ezek az árak ala­csonyak, mert az általános árviszonyoktól elmarad­tak: magas az üzletbér, sokba kerül az energia, a szállítás és más olyan költségek is folyamatosan emelkednek, amelyek befolyásolják ezeknek az egy­ségeknek a gazdaságos működését. És ezenkívül még valamit figyelembe kell venni, nevezetesen, hogy a fogyasztói árakhoz képest is olcsók a hazai szolgáltatások. így a szolgáltatást végzők jövedelem, termelő képessége kicsi, ez.t támasztják alá a mér­legadatok is. — Mi a kibontakozás útja? — Illúzióink nem voltak, láttuk, hogy a szolgál­tatási szektor új pályára állítása csak hosszabb folyamat eredménye lehet. Ehhez pedig meg kell teremteni a feltételeket, mindenekelőtt az esélyek egyenlőségét. Ennek érdekében folyamatosan — az elmúlt öt évben háromszor — változtattuk meg a szabályozókat, amelyek azután megkönnyítették a 'szolgáltatók gazdálkodását. Az esélyek egyenlősége hozta magával a szervezetek differenciálódását, a konkurenciaharcot is. Van olyan gazdálkodó egy­ség, amely adott feltételek között prosperál, míg a másik segítségért l^iált.’ — Kialakulóban van tehát a versenyszellem az állami szektoron beiül. Létezik-e ugyanez az álla­mi vállalat és a kisiparosok között? — Gazdasági szempontból nem szeretem ezt gr megkülönböztetést, nem vagyok híve annak, hogy éles határvonalat húzzunk a magán-, a szövetke­zeti, az állami szektor közé. . Itt egy megközelítés lehetséges, mégpedig az, hogy milyenek a szolgál­tató szervezetek, vizsgálva a 'dolgot, kiderült, hogy a kisebb szervezetek — ide értem- a kisiparosokat is — gyorsabban, rugalmasabban alkalmazkodnak a piaci, a fogyasztói igényekhez. Ezt bizonyították áz utóbbi évek, amikor e'zek az egységek nyertek teret a szolgáltatási ágazaton belül a nagyobb szer­vezetek rovására. Mert senki sem azért megy a kisiparoshoz, mert az maszek, hanem mert gyor­sabban és jól dolgozik, s ha egy szövetkezet csinál­ja ugyanezt, akkor az ugyancsak tisztességesen megél. — Mit tart neuralgikus pontnak? — Mindenekelőtt tovább kell folytatni a szolgál­tatási szférában a szervezeti korszerűsítést. Még több szolgáltató egységet kell létrehozni, vagyis nö­velni kell a kínálatot. Készben úgy, hogy az állami és szövetkezeti vállalatokról újabb kisebb egysé­gek válnak le, újabb gmk-k alakulnak, részben úgy, hogy a kisipar fejlődik. A belső működési rendszere pedig kedvezzen a vállalkozói szellem­nek. Ne várja senki ölbe tett kézzel, mig a fogyasz­tó megkeresi, hanem igyekezzenek elébe menni. Végül, de nem utolsósorban az anyag- és alkatrész­ellátási gondokon való enyhítést tartom fontosnak, ami csak részben függ maguktól a szervezetektől, részben külső körülmények befolyásolják. Ha az említett tényezőkön sikerül valahol változtatni, már kevesebb lesz a neuralgikus pont. Ezenkívül azt szintén igen nagy előrelépésnek tartanám, ha sikerülne a gyártókat és a szolgáltatókat közelebb hozni egymáshoz, és közös érdekeltséget megterem­teni közöttük. Ez nagyon nehéz feladatnak tűnik. Mert ma még az érdekeltsége más a gyártónak, az alkatrészellátó vállalatnak és más a szerviznek, a sor végén pedig sajnos a fogyasztó kullog... Csávás Sándor LITVÁN SZSZK Képernyőgyártás—automaták vezérlésével • Zinaida Tujnojte technológus és Janina Slapeiite operátor a színen képernyők védőrétegét felvivő gyártósor mellett. A Vincentasz Novickasz igaz­gató szobájában látható „Arany Merkur” szobrocska a televíziós képernyők gyártásában, a nem­zetközi együttműködésben el­ért eredményeket jelzi. A litvá­niai Panyevezsben gyártott kép­csöveket a szocialista országo­kon kívül Olaszországba, Angliá­ba, Görögországba és Japánba is exportálják. \ Hogy a panyezsevi televíziós képcsövek megfelelnek a világ­színvonalnak, az mindenekelőtt annak köszönhető, hogy az IK­RÁN ŐSZ gyár automatizálta a termelési folyamatokat. Ma már ez a gyár gyakorlatilag egységes robotizált központ. A mostani ötéves tervidőszakban az EKRA- NOSZ alaptermelésének gépesí­tése eléri a 86 százalékot. Különös figyelmet fordítanak a műveletközi alkatrészszállítá­sokra. Ismert tény, hogy a ro­botok vagy manipulátorok csak akkor hatékonyak, ha gépesített a raktári alkatrészszállítás és a késztermékek elszállítása is. A vállalatnál a műveletközi alkat­részszállítást biztosító szalagso­rok hossza nyolc kilométer. Bz megoldja az alkatrészgyártás folyamatosságát. • A termelés és a nemzetközi együttműködés fejlesztésében el. ért eredményekért adományozott .Arany Merkur” díj. yCdUntts kcLKCunojiyi iln.njip.tktl ti nyjtttméjvjjtkkin. g.a.zdag., koldjM}. i±i iixtt kiadnunk minden ktdati laqnctánknak! Bács-Kiskun megyei totó-lottó kirendeltségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom