Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-23 / 301. szám
• PETŐFI NÉPE * 5 1986. december 23. QQzdo/QQpolitikQ y munko y Icljc/ílmcmjck / A VERSENYKÉPES KONZERVIPARI TERMÉKEKÉRT Előrelépés a csomagolástechnikában Az utóbbi időben a hagyományos technológiával dobozolt konzervipari termékeink világpiaci elhelyezése egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. Mivel Bács-Kiskun megye is érintett az élelmiszeripari termékek feldolgozásában, olyan gyárüzemet kerestünk fel, ahol jelentős előrelépés történt a csomagolóeszközök gyártásában. Ezzel az üzeinmel a munka- megosztás tekintetében hagyományosan jók a kapcsolataink. Antal Lászlót, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatóhelyettesét kérdeztük meg, hogy az exportteljesítések során milyen termékmegjelenítési követelményeknek kell megfelelni, és mit tett a nagykőrösi gyár a nemzetközi felzárkózás érdekében. — Á külföldre szállított kon- | zerv élelmiszereket már a vámvizsgálatok alkalmával lényeges szempont alapján ellenőrzik — válaszolja Antal László. — A mikrobiológiai szennyeződések mellett a termékekben feloldódott szermaradványokat, ' valamint fémsók és nehézfémek jelenlétét is vizsgálják. Üzleti kapcsolataink megőrzése érdekében elkerülhetetlenné vált a korszerű eljárások bevezetése a csomagolástechnikában. A kiszerelési méretek szintén megváltoztak, jobban közelítenek a fogyasztók által igényelt kisebb ■— két-három személyes — adagokban eladható termékek felé. — Budapesten és Hatvanban beüzemelés alatt áll, a Nagykőrösi Konzervgyárban pedig már az idén megkezdte termelését az új csomagolóipari gyártósor. Együttesen minden olyan dohoz- átmérőt elő tudunk állítani, ami ez ideig a hagyományos technológiával forgalomba került. A kialakult szakosodás és munka- megosztás folytán a Kecskeméti Konzervgyár is korszerű csomagolóeszközökhöz juthat. Az idén például tízmillió darab, az étkezési kukorica töltéséhez szükséges fémdobozt rendeltek tőlünk. — Mi az új technológiai eljárás lényege? [ — Eddig a konzervdobozok ol- dalzárását korcolással készítették, a tömítést pedig az ón-ólom ötvözetű forrasztással oldották meg. A svájci Sudronik cég eljárásának alkalmazásával most a tökéletes zárást az egymásra illesztett palástlemez megolvasztásával tudjuk kialakítani. Varratlakkozás — és magasabb fehérjetartalmú termékek esetében pedig — teljes pigmentált alumínium-lakkbevoniat akadályozza meg, hogy az élelmiszerek káros kölcsönhatásba léphessenek a fémfelülettel. A beruházásnak köszönhetően a hagyományos technológiával készült és ma is gyártott dobozainkat szintén ellátjuk ezzel a védőbevonattal. A csupa elektronikával és automatikával ellátott berendezéseket, amelyek között dán, francia, NSZK. és svájci gyártmányok is találhatók, az NSZK- beli Krupp-művek fővállalkozásában szerelték össze. — Mibe került és mikorra várható a beruházás megtérülése? — A gyártósor beszerzését csak fejlesztési bankhitellel tudjuk megvalósítani, bekerülési költsége 178 millió forint. A hitel visszafizetését és a beruházott ö.szeg megtakarítását három év alatt vállaltuk. Ebből is megállapítható, hogy mennyivel gazdaságosabb az új eljárás. Lehetővé teszi a vékonyabb fémlemez felhasználását, aminek 90 százaléka tőkés importból származik. A keskenyebb illesztési sáv miatt a felület 7—8 százalékkal csökkenthető. A gyártáshoz nem kell ón és ■ ólom, ez/ ugyancsak jelentős importanyagmegtakarítást jelent. A technológiához szükséges kontaktáló fém, a réz visszanyerhető és újra felhasználható. Nem beszélve arról, hogy az új gépek teljesítménye kétszerese a régieknek. Mindez azt eredményezte, hogy a magyar konzervipar jobban megfelelhet a vele szemben támasztott követelményeknek és nemzetközi színvonalon mérve is versenyképes exporttermékekkel jelentkezhet a piacon. K. A. TÉL A MELEGHÁZBAN razvirágot szállítunk külföldre, Ausztriába, NSZK-ba, Hollandiába, Olaszországba. Ennek szedését megszervezni mindig a legnehezebb. Egyébként belföldön is forgalmazzuk ezeket a növényeket,. sőt a választékbővítés miatt most vásároltunk az NSZK-ból körülbelül 40 fajta különleges, egzotikus, nagyon mutatós szárazvirágot, terméseket. Ezek a tsz saját boltjaiban találnak majd vevőre. Az idén az eddig lekerült virágok majd mindegyike megfelelt a várakozásnak, jövőre pedig azokat, amelyek nem termel-, hetők gazdaságosan, lecseréljük.' A terveink között szerepel — a gazdaság többi egységéhez hasonlóan — a nyereségérdekeltségre való áttérés. Ebben az évben már ehhez „alapoztuk” a körülményeink javítását. Felépült egy húsz négyzetméteres hűtő- tárolónk, korszerűsítettük a fűtést, az üvegházakat, új automatikus csepegtető öntözőberendezést szereltünk fel. Kopognak. Vevő érkezik. Horváth János a Balaton partjáról, Szegfű, orchidea és szárazvirág I Odakinn szikrázik a hó, ide- ibenn ki kell gombolni a kabátot. Odakinn fehér minden, -ide- ibenn hamvaszöld a ’ világ. A szegfűk engedelmesen hajtják fejüket a szedők keze alá. A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság -Termelőszövetkezet dísznövény-termesztési telepének egyik üvegházában szorgoskodik, szedi, válogatja a virágokat Pernyész Csilla és Szűcs Ta- imásné. ! ,— Hatvanezer tő szegfű van la két üvegházban — mondja lSzűcsné. — Egészen pontosan tu-, dom, mert én ültettem. Most is naponta adnak munkát, bimbózni, szedni kell őket. Három- mégyszáz szálat rendelnek ■. mindennap, most karácsony ' előtt, mindig egy kicsivel többet. Néz- ke -milyen szép — mutat egy Ipüspöklila szálat. — Ebből a napokban nagyon sokat kértek, most kevesebb van belőle. I — Nekem inkább ez a ciklámenszínű tetszik — szól .közbe Pernyész^ Csilla. — Pedig én jó néhány színnel találkoztam már. Alig három hete dolgozom itt, Jászberényből egy virágüzlet pultja mellől kerültem Ide. Ez érdekesebb, bár egy kicsit kijöttem a gyakorlatból. Ott a csokrokat, koszorúkat kellett kötni, vevőkkel foglalkozni, itt inkább az igazi szakmát művelem, t — Azért itt is van gond elég — veszi át a szót Szűcs Tamásaié. — Szegény szegfűk most kezdenek magukhoz térni. Nem Volt áram a közelmúltban, leáll- Itak a kazánok, a fűtésrendszert töltik fel éppen. A nap is melegíti az üvegházat, úgyhogy egy kicsit magasabb a hőmérséklet a megszokottnál. | Bezzeg melegebben kell öltöznie a szárazvirággal foglalkozó asszonycsapatnak. A jövő évi só- virágmag-készletet gyűjtik ösz- sze. Bus Jolán néhány szó ide• Nők a szegfűk között, Per. • nyész Csilla és Szűcs Tamásáé. (Tóth Sándor felvételei) jére sem hagyja abba az apró szemek pergetését: — Néhány napig tart csak ez a munka, utána már következik a karácsony. A mi csoportunk nem érzi az ünnep előtti feszítettebb tempót. A megrendelések nagyjából egész évben egyenletes teljesítményt igényelnek. Mindig az éppen időszerű dolgokhoz fogunk hozzá. i — Ez elég idegölőnek látszik, de mi nyugodt emberek vagyunk — neveti el magát Szabó János- né. — Ez még a könnyebb munkák közé tartozik. A palántaneveléssel már több a bajunk. '< 1 Faragó László, a telep vezetője szinte végszóra érkezik, hogy a gazdaság dísznövényeiről átfogóbb képet adjon: ' — Mintegy két és fél ezer négyzetméter az üvegházi felületünk. Van itt minden: a cserepes növények közt néhány érdekesség is akad. Háromszáz tő orchidea, 50—60 Strelitzia-papa- gályvirág, a szegfűk. Hozzánk tartozik a szárazvirágok sokasága, a gladióluszok termesztése. Évente körülbelül 30 vagon szá• A sóvirágtnagot gyűjtő asszonycsapat. Fonyódról! jött gladióluszgumó. kért: — Kilencszáz négyszögöles a területem, mindenfélét termelek rajta, zöldségeket és az idei tapasztalatok után nagyobb mennyiségben kardvirágot. Nálunk a bordó színűeket keresik legtöbben, a fehér, a rózsaszín gumójából így csak kevesebbet viszek. Innen vásároltam tavaly is, kitartok az itteni kertészet mellett. Míg a számokkal bíbelődik, . Faragó László magyaráz is: • — A vevőink cimét mindig elkérjük és a következő évben automatikusan árjegyzéket küldünk nekik. így mindannyiunk dolgát megkönnyítiük. Könnyebb a választás és mi is jobban fel .tudjuk mérni az igényeket. Á párás langyosságból kelle- "metlen kilénnl a havas hidegbe. Valón a virágok is meaborzon- ganak, ha elhagyják a melegházat? Gál Eszter SZOLGÁLTATÁS A 80-AS ÉVEKBEN A feladat: növelni a kínálatot Ma Magyarországon a kitört ablaküveget pótoltatni, az elromlott televíziót, hűtő- vagy mosógépet, illetve autót megjavíttatni nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé. Szilas Pált, az Országos Tervhivatal főtanácsosát, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság titkárát kértük, mondja el, miként látja a hazai fogyasztási szolgáltatások jelenlegi helyzetét. — Kezdjük a tényekkel. A fogyasztási szolgáltatások — mely kategóriába beletartozik a cipőjavítás és a gépkocsi szervizelése éppen úgy, mint a vízvezeték-szerelés vagy a hajvágás és a ruhatisztítás — értéke tavaly megközelítőleg 50 milliárd forintot tett ki. Ennek kétharmada a lakosság részére nyújtott szolgáltatás volt. A szolgáltatások mennyisége — összehasonlító áron számolva — az elmúlt fél évtizedben, azaz 1985-re 20 százalékkal emelkedett az V. ötéves tervben elért színvonalhoz képest. Az áremelkedés mértéke pedig ' mintegy 40—45 százalék volt. Mindez azt jelenti, hogy a már említett 50 milliárd forint 75 százalékkal haladta meg — az elmúlt évben — az V. ötéves terv hasonló mutatószámát. — A különféle szolgáltatásokat jelenleg 3400 vállalat és szövetkezet — ez a szocialista szektorban hozzávetőlegesen 18 ezer egységet jelent —? valamint körülbelül 100 ezer kisiparos . végzi. Teháf pillanatnyilag a szolgáltatásban dplgozók : száma 200 ezer. Harminckilenc százalékuk épitőipari, harmincnégy százalékuk más ipari tevékenységet folytat. mig huszonhárom százalék a közlekedésben vállalt munkát. — Hosszabb távon milyen változások mentek végbe a szolgáltató „ágazatban”? — Egy közhellyel kell kezdenem. A szolgáltatás a világon mindenhol neuralgikus terület. Ez a munka nem szériatermelés, hanem mindig egyedi. Ezért folyamatosan egyre drágább is... Nálunk a szocialista építés első éveiben az volt az elképzelés, hogy a szolgáltatásoknak olcsóknak kell lenniük, hogy mindenki számára elérhetők legyenek. Ezért az ilyen jellegű munkát államilag sokféleképpen támogattuk, főként költségvetési eszközökkel, azaz pénzt injekcióztunk az ágazatba. Azután a 70 években megtörtént az országos szolgáltató- hálózat átfogó fejlesztése, sok milliárd forintos állami támogatással. A fogyasztók ellátása mégis háttérbe szorult, mert a nagy értékű állami támogatás következtében a szolgáltatóknál elveszett az önálló gazdasági érdekeltség, hiszen az e területen működő vállalatok a fejlesztéshez költségvetési támogatást kaptak, az adókat nem kellett megfizetniük, a különféle preferenciák érvényesültek. Ennek hatására eltompultak a fogyasztói igényekkel szemben, mert nem az volt a középpontban, hogy az embereket jól ki kell szolgálni, hanem az, hogy meglegyen bizonyos számú szervizrekonstrukció és új szie’tviz. Mindehhez még jött az is, hogy az indokoltnál lényegesen nagyobb szolgáltató szervezetek jöttek létre, melyek vállalati stílusban gazdálkodtak, és emiatt elbürokratizálódtak. E mamutszervezetek nem bizonyultak életképesnek, nem voltak képesek az egyedi megrendeléseket megfelelő színvonalon teljesíteni. Jó példa erre a Gelka vagy az AFIT, ahol már-már hatóságos- dit játszottak a megrendelőkkel. — A nyolcvanas években már változott a helyzet... — Igen, a szolgáltatásban is új „Időszámítás” kezdődött. Az volt a cél, hogy egy piacérzékeny, a kereslet-kínálat törvényeit figyelembe vevő, sok kis egységből álló szolgáltató hálózat alakuljon ki, s álljon a fogyasztók rendelkezésére. Ezt a folyamatot indítottuk el a szolgáltatás szervezetének korszerűsítésével 1980—82-ben, amikor a nagyvállalatokból kisebb, önállóan gazdálkodó egységeket hoztunk létre. Ezzel megteremtettük- a valóságos piac egyik alapfeltételét, a konkurenciát. — A másik feltétel a reális árak kialakítása. Bármennyire is nem tetszik nekem, mint fogyasztónak, hogy magasak a szolgáltatások árai, mint közgazdász azt kell mondanom, hogy ezek az árak alacsonyak, mert az általános árviszonyoktól elmaradtak: magas az üzletbér, sokba kerül az energia, a szállítás és más olyan költségek is folyamatosan emelkednek, amelyek befolyásolják ezeknek az egységeknek a gazdaságos működését. És ezenkívül még valamit figyelembe kell venni, nevezetesen, hogy a fogyasztói árakhoz képest is olcsók a hazai szolgáltatások. így a szolgáltatást végzők jövedelem, termelő képessége kicsi, ez.t támasztják alá a mérlegadatok is. — Mi a kibontakozás útja? — Illúzióink nem voltak, láttuk, hogy a szolgáltatási szektor új pályára állítása csak hosszabb folyamat eredménye lehet. Ehhez pedig meg kell teremteni a feltételeket, mindenekelőtt az esélyek egyenlőségét. Ennek érdekében folyamatosan — az elmúlt öt évben háromszor — változtattuk meg a szabályozókat, amelyek azután megkönnyítették a 'szolgáltatók gazdálkodását. Az esélyek egyenlősége hozta magával a szervezetek differenciálódását, a konkurenciaharcot is. Van olyan gazdálkodó egység, amely adott feltételek között prosperál, míg a másik segítségért l^iált.’ — Kialakulóban van tehát a versenyszellem az állami szektoron beiül. Létezik-e ugyanez az állami vállalat és a kisiparosok között? — Gazdasági szempontból nem szeretem ezt gr megkülönböztetést, nem vagyok híve annak, hogy éles határvonalat húzzunk a magán-, a szövetkezeti, az állami szektor közé. . Itt egy megközelítés lehetséges, mégpedig az, hogy milyenek a szolgáltató szervezetek, vizsgálva a 'dolgot, kiderült, hogy a kisebb szervezetek — ide értem- a kisiparosokat is — gyorsabban, rugalmasabban alkalmazkodnak a piaci, a fogyasztói igényekhez. Ezt bizonyították áz utóbbi évek, amikor e'zek az egységek nyertek teret a szolgáltatási ágazaton belül a nagyobb szervezetek rovására. Mert senki sem azért megy a kisiparoshoz, mert az maszek, hanem mert gyorsabban és jól dolgozik, s ha egy szövetkezet csinálja ugyanezt, akkor az ugyancsak tisztességesen megél. — Mit tart neuralgikus pontnak? — Mindenekelőtt tovább kell folytatni a szolgáltatási szférában a szervezeti korszerűsítést. Még több szolgáltató egységet kell létrehozni, vagyis növelni kell a kínálatot. Készben úgy, hogy az állami és szövetkezeti vállalatokról újabb kisebb egységek válnak le, újabb gmk-k alakulnak, részben úgy, hogy a kisipar fejlődik. A belső működési rendszere pedig kedvezzen a vállalkozói szellemnek. Ne várja senki ölbe tett kézzel, mig a fogyasztó megkeresi, hanem igyekezzenek elébe menni. Végül, de nem utolsósorban az anyag- és alkatrészellátási gondokon való enyhítést tartom fontosnak, ami csak részben függ maguktól a szervezetektől, részben külső körülmények befolyásolják. Ha az említett tényezőkön sikerül valahol változtatni, már kevesebb lesz a neuralgikus pont. Ezenkívül azt szintén igen nagy előrelépésnek tartanám, ha sikerülne a gyártókat és a szolgáltatókat közelebb hozni egymáshoz, és közös érdekeltséget megteremteni közöttük. Ez nagyon nehéz feladatnak tűnik. Mert ma még az érdekeltsége más a gyártónak, az alkatrészellátó vállalatnak és más a szerviznek, a sor végén pedig sajnos a fogyasztó kullog... Csávás Sándor LITVÁN SZSZK Képernyőgyártás—automaták vezérlésével • Zinaida Tujnojte technológus és Janina Slapeiite operátor a színen képernyők védőrétegét felvivő gyártósor mellett. A Vincentasz Novickasz igazgató szobájában látható „Arany Merkur” szobrocska a televíziós képernyők gyártásában, a nemzetközi együttműködésben elért eredményeket jelzi. A litvániai Panyevezsben gyártott képcsöveket a szocialista országokon kívül Olaszországba, Angliába, Görögországba és Japánba is exportálják. \ Hogy a panyezsevi televíziós képcsövek megfelelnek a világszínvonalnak, az mindenekelőtt annak köszönhető, hogy az IKRÁN ŐSZ gyár automatizálta a termelési folyamatokat. Ma már ez a gyár gyakorlatilag egységes robotizált központ. A mostani ötéves tervidőszakban az EKRA- NOSZ alaptermelésének gépesítése eléri a 86 százalékot. Különös figyelmet fordítanak a műveletközi alkatrészszállításokra. Ismert tény, hogy a robotok vagy manipulátorok csak akkor hatékonyak, ha gépesített a raktári alkatrészszállítás és a késztermékek elszállítása is. A vállalatnál a műveletközi alkatrészszállítást biztosító szalagsorok hossza nyolc kilométer. Bz megoldja az alkatrészgyártás folyamatosságát. • A termelés és a nemzetközi együttműködés fejlesztésében el. ért eredményekért adományozott .Arany Merkur” díj. yCdUntts kcLKCunojiyi iln.njip.tktl ti nyjtttméjvjjtkkin. g.a.zdag., koldjM}. i±i iixtt kiadnunk minden ktdati laqnctánknak! Bács-Kiskun megyei totó-lottó kirendeltségek
