Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AS MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 299. szám Ára: 2,20 Ft 1986. december 20. szombat Napirenden a megye agrártermelése Tárgyalás az Országos Tervhivatalban Bács-Kiskun megye agrártermelésének helyzetéről, lehetséges fejlesztési irányáról fontos tárgyalás zajlott a napokban az Országos Tervhivatalban. Ezt megelőzően a megyei pártbizottság is foglalkozott e fontos kérdéssel, amely tárgyaláson — ahogy erről a Petőfi Népe is beszámolt — részt vett Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke is. A Budapesten folytatott megbeszélésen az Országos Tervhivatal illetékes főosztálya tette meg az előterjesztést. A tárgyalást Faluvégi L-ajos vezette, és részt vett rajta Váltósa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó Ferenc miniszterhelyettes, valamint az OT, a MÉM és a PénzügymMsztérium több vezető munkatársa. Megyénket dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese és Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály- vezetője képviselte. A helyzetfelmérésre és a fel- adategyeztetésre azért került sor, mert — bár a megye agrártermelésének fejlődése az országoshoz hasonló — több tényező az átlagosnál is kedvezőtlenebbül érintette. Közismert, hogy a több ,éve tartó aszály hátráltatta a mezőgazdasági termelést és ennek negatív hatása a Bács-Kiskun megye jelentős részét alkotó homoki területeken hatványozottan jelentkezett. Az is isimerít, hogy a kertészet és az állattenyésztés fejlesztésének az utóbbi évek nem kedveztek. V'szont megyénkben mindkét ágazatnak meghatározó a szerepe. Mindezek következtében a mezőgazdasági üzemek fokozatosan veszítettek gazdasági, pénzügyi erejűikből, növekedett az alacsony hatékonysággal gazdálkodók száma. Ezért kellett szóba hozni a tárgyaláson a kertészet, ezen belül a szőlő—bor ágazat helyzetét, (Folytatás a 3. oldaton) I Mit mutat a szonda? Több hónapja, hogy szombatonként lapunk hátsó oldalán megjelenik Szonda című rovatunk azoknak a népével, lakcímével — és a büntetés mértékével —, akiket a rendőrség jármű ittas vezeté- I se miatt megbüntetett. Azt előre tudtuk, hogy ez a rovat nem lesz népszerű azok körében, akik képtelenek lemondani a napi egy, vagy egynéhány féldeciről, még akkor sem, ha tudják, hogy járművet vezetnek. De nem is az volt a célunk, hogy előttük legyen népszerű a rovat. A sajtó nyilvánosságával abban akarunk segíteni a lakosság ( törvényt tisztelő, túlnyomó többségének,.hogy az ilyen veszélyes könnyelműségtől visz- szatartsuk az arra hajlamos embereket. Számos levél, sok telefon és még több szóbeli elismerés je- lezté és jelzi szerkesztőségünknek az olvasók tíz. és tízezreinek egyetértését. A „szonda” tehát azt .mutatja, hogy lapunknak ez a kezdeményezése és gyakorlata helyeslő visszhangra talált a józanságot, a kulturált ' közlekedést szorgalmazók széles táborában. De mást is mutat a szonda! Időnként haragoszöldre vált — mert néhány olyan (többnyire névtelen) levelet is kapunk, amelynek szerzője fo- gadatlan prókátorként védelmébe veszi a „meghurcolta- kat”, olyasmire hivatkozva, ami talán szólamnak szép, de az igazságtól messze jár. Az egyik ilyen Anonymus a következőket írja: „mélységesen fölháborit, hogy semmibe veszik az emberi jogokat és köz- lik á neveket, címeket. Hát szabad ezt? Tudom, hogy bűnt követtek el, vegyék el örökre a vezetői engedélyüket, büntessék meg őket, de ez nem tartozik az újságra..." A bátor védelmező, aki még a nevét sem meri odaírni véleménye alá, sokszorosan téved. Mert lehetséges, hogy egyesek szerint berúgni, ittas állapotban autóval közlekedni a közúti forgalomban „emberi jog?, de ennél van egy magasabb rendű emberi jog, I amit a törvény is véd. Neve- I zetesen a józanul közlekedő I férfiak, nők idősek, fiatalok, I gyerekek élethez, testi épség- » hez való joga. Ezt a jogot pe- I dig kötelesek vagyunk mind- I annyian tiszteletben tartani. Aki erre nem képes és nem I hajlandó — viselje a követ- . kezményeit a nyilvánosság előtt is. Mi ézt flz utóbbi emberi jogot messzemenően fontosabbnak, erősebbnek tartjuk és szomorú kötelességünknek teszünk eleget, amikor védelmünkbe vesszük. Téved Anonymus Űr abban is, hogy ez nem tartozik az újságra. Soha nem zárkóztunk el — s a jövőben sem fogunk . elzárkózni — attól, hogy igényeljük és figyelembe vegyük olvasóink véleményét lapunk tartalmi és formai szerkesztésénél. De úgy hiszem, éppen az olvasók érdeke, hogy szélsőséges, vagdalkozó, káros nézeteknek ne adjunk teret. Azt mélységesen sajnáljuk, hogy Anonymus Űr csak általánosságban példálózik, mondván, számos esetet tud, amiről „bezzeg nem ir az újság”. Bizonyára ilyen is van. Soha nem volt a világon -7- nem is lesz — olyan újság, amelyik mindent megír, ami a világon, az országban, a megyében történik. S nem azért, mert szándékosan elhallgat valamit, hantom mert egyszerűen mindent nem érdemes megírni, mert „minden" nem is férne az újságba. De■ ha Ő olyan ’ „nagy bűnökről” tud, akkor kérem, tájékoztasson bennünket. Ez kötelessége is. hogy ne mondjam: emberi joga. A gyógyítás fájdalommal <s Jár. Ilyen „fájdalom” a szonda rovat, amelyet most is megtalálnak olvasóink a 12-ik oldalon. De-mí gyógyítani akarunk. s szeretnénk, ha a közlekedési fegyelem Javulna, 9 ne akkor kelljen leírnunk az ittas vezetők nevét, amikor már megtörtént a tragédia, a jóvátehetetlen. ReméMöfc, hogy olvasóink d.öntö többségének ezt a szándékunkat mutatja a szonda. Gál Sándor MEGKEZDÖDÖfí AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA Program a termelés korszerűsítésére, versenyképessé tételére Pénteken 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés alelnöke tájékoztatta képviselő- társait, hogy Morvay László (Budapest, 33. vk.) kérdést intézett a belügyminiszterhez: tervez-e intézkedéseket a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás és a ki-bejelentkeaés jelenlegi, visszaélésekre is lehetőséget adó rendszerének átalakítására? (A válaszra az ülésszak végén kerül sor.) A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. 9 Törvényjavaslat az 1987. évi állami költségvetésről Hetényi István előterjesztése A kormány azzal a meggyőződéssel terjeszti önök elé a Magyar Népköztársaság 1987. évi költség- vetését, hogy annak a széles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költségvetés az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában és a népgazdaság VII. ötéves tervében foglalt gazdaságfejlesztési célokra épül, azok megvalósítását segíti. E célok változatlanul irányadók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra. Sajnos, 1986- bam a költségvetés bevételei csak megközelítik, a kiadásai pedig várhatóan 3 százalékkal meghaladják a tervezettet. Január és november között a hiány 23 milliárd forinttal nagyobb, mint 1985 azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításiba vett 7,5 százalék helyett csupán 5 százalékkal, változatlan áron számítva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezői a 'megújulásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégítő irányítás és számos vállalat gazdálkodásának alacsony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élelmiszer- gazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csökkentették a jövedelmet. A költségvetés beruházási, intézményi és szociális kiadásai a j övedelepnlkiesés ellenére tervszerűen alakulnak. A reálbér és a reáljövedelem terven felül emelkedik. Az élet- színvonal átfogó mutatójának jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben kitűzött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gazdálkodásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetkiáramlás és a teljesítmények . közötti kapcsolat gyengült. Kedvezőtlen például, hogy az ipari termelés az idén 1 százalékkal elmarad a tervezettől, a keresetek növekedése ugyanakkor legalább 2 százalékkal meghaladja az előirányzottat. A népgazdasági jövedelem lassúbb bővülése mellett az állami beruházások a terv szerint alakulnak, a vállalatok beruházásai a tervet meghaladóan — folyó áron — 8—10 százalékkal nőnek. Mindez együttesen egyensúlyviszonyaink romlásához vezetett, külső adósságállományunk a tervezett csökkenés, illetve stagnálás helyett lényegesen növekedett. A folyamatokban kifejeződnek a kormányzati irányítás gyengeségei is. A sikerhez átgondoltabb intézkedéseket kell következetesebben és átmeneti áldozatok vállalásával is végrehajtanunk. Erőteljesebb teljesítmények alapozása A költségvetés tervezésének alapja a népgazdaság 1987. évf terve. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelmi tömegének legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. E látszólag nem magas előirányzat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési ütemét. Igényes a feladat azért is, mert a növekedést a külgazdasági és a belső pénzügyi egyensúly javítása mellett kell elérnünk; a belső felhasználás növekedését nem tervezzük, nem tervezhetjük. Jövő évi programunk egyfelől megtartja és erősíti a bevált intézkedésék és gyakorlat pozitív elemeit, de egyidejűleg új elemekkel is szolgálja a termelés versenyképessé tételét, korszerűsödését. Új bank- rendszer segíti a társadalmi tőke áramlását, és a hatékony fejlődést jobban szolgálóvá teszik a gazdasági szabályozókat. A lehetőségekhez képest szélesítjük a hatékonyan. , dolgozó vállalatok gazdálkodási lehetőségeit, jobban korlátozzuk a nem hatékonyak tevékenységét. A népgazdasági terv előirányzatával összhangban az 1987. évi állami költségvetés tervezett bevétele 606,9, kiadása 650,7 milliárd forint; a hiány 43,8 milliárd forint. A bevétel körülbelül 6 százalékkal, a kiadás 5 és fél százalékkal haladja meg az idei várható szintet A vállalati bevételek tervezésekor arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem folyó áron 8 százalékkal emelkedik. A vállalati nettó bevételek tervezett növekedése 7 százalék. A nehéz helyzet ellenére is Igyekeztünk elkerülni az adóterhek általános növelését Ez lehetőséget adhat a gazdálkodó szférának az erőteljesebb teljesítmények megalapozására. Az átlagos számok mögött sokrétű belső változást várunk a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való érdemi igazodás, a gazdasági szerkezet kedvező változtatása, a műszaki fejlődésnek és 'a hatékonyság növelésének a meggyorsítása és a racionális költséggazdálkodás terén. Mindezt az ár- és adórendszer meg- bolygatása nélkül, de egy sor új intézkedéssel segítjük. Csökkentjük az adókedvezményeket, a fajlagos' támogatásokat ott, ahol azokat nem népgazdasági érdekből, hanem kisegítő jelleggel állapítottuk meg. Következésképpen számolunk azzal, hogy visszaszorul néhány gazdaságtalan tevékenység: például egyes gazdaságtalan aknákat bezárnak, elavult kohókat helyeznék üzemen. kívül. Másfelől az irányítás központi törekvéseink megvalósulása érdekében támogat és serkent is. Eminens céljaink elérését továbbra is segíteni fóg- ják a pályázati úton elnyerhető export- és egyéb fejlesztési kedvezmények. Ösztönző intézkedések A mezőgazdaság, mindenekelőtt az állattenyésztés számára kedvező, hogy emeljük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágyaárakat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szenvedett üzemeket, és pályázat alapján könnyíti azon nagymértékben eladósodott üzentek adósság- terhelt, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. t c A vállalatok önállóságát segítő tényezők tovább erősödnek. 1987-től szélesebb és szabadabb lehetőség lesz vállalatközi társulásokra. Adókedvezménnyel ösztönözzük az új, kisebb méretű szocialista vállalatok alapítását. Korszakos lépés lesz a már említett kétszintű bankrendszer, az önálló kereskedelmi bankok létrehozása. E bankok újszerű üzletpolitikájának egyik záloga, hogy több száz vállalat tulajdonosi részvételével fognak működni. Megtörténnek .az első lépések a KGST-tagországok felső szintű megállapodásaiban elhatározott együttes fejlesztésekben, közös vállalkozások létrehozásiban. Ennek kiemelkedő távlati jelentőséget tulajdonítunk és elősegítésére eszközöket csoportosítunk át. 1987-ne nem lehetett el tekintetem a keresetszabályozás módosításától, ment meg kellett akadályozni. hogy a munkajövedelem továbbra is gyorsabban nőjön, mint a tiszta jövedelem. A teljesítményeivel alá nem támasztott idei jövedelemkiáramlás már.'s erős inflációs hatást jelent Ezért elkerülhetetlenné vált, hogv az ez évinél nagyobb, 7 százalékos fogyasztói Sremelkedés(Folytatás a 2. oldalon.) Nőtt az export és a nyereség MunkásgyiDés az Április 4. Gépipari Műveknél Néhány percre leállt a munka tegnap reggel Kiskunfélegyházán, az Április 4. Gépipari Művekben. A vállalat dolgozói az I. számú szerelőüzemben munkásgyűlésen találkoztak, amelyen részt vett Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára is. Szabó Lajos, a vállalat vezér- 1 igazgatója az idei évet értékelve elmondta, hogy az Április 4. Gépipari Művek már teljesítette idei tervét. A múlt esztendő 861 millió forintos árbevételét 1986-ban 980 millióra növelték. Ezzel együtt jelentősen bővült mind a szocialista,) mind pedig a tőkés export. Így 12 százalékos nyereségnövekedést könyvelhettek el, ami megteremtette az alapot arra, hogy 9,9 százalékkal emelkedhessen a dolgozók jövedelme. Emellett jelentős eredménynek mondta, hogy az idén. — az import csökkentése és a kon vert ibi- lisexport-szállítások bővítése érdekében — edényt enék-sajtoló műhely kezdte meg a félegyházi gyárban a termelést. A vezérigazgató a sikerek mellett szólt a gondokról is: az Időnként akadozó importszállításokról, amelyek esetenként komoly átcsoportosításokat követelnek a folyamatos munka biztosítása érdekében. Nem hallgatta él, hogy bár kevés alkalommal, de az idén is érkezett a gyár néhány termékére minőségi kifogás. A jövő évi célkitűzésekről szólva elmondta, hogy 1987-ben az Április 4. Gépipari Művek a bűvös egymilllárdot meghaladó árbevétel elérését tervezi. A termelés felfutásával arányosan ez várhatóan 12 százalékos nyereségnö- (Folytatás a 3. oldalon) FELKÉSZÜLÉS A KONFERENCIÁRA A nemzetközi békeév mérlege Kibővített fiiéit tartott tegnap Kecskeméten a megyei népfront- elnökség mellett működő béke- és barátsági társadalmi bizottság. Az állandó tagok mellett részt vettek az ülésen a XI. országos békekonferencia megyei küldöttei is. .Az elmúlt hónapokban 39- en kaptak megbízást a különböző belyi békefórumokon, bogy a januárban sorra kerülő eseményen képviseljék Bács-Kiskun lakóit. A. résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Szegedi Sándorra, aki hosszú időn át volt az Országos Béketanács tagja. Ezt követően Seremet László, a bizottság titkára tartott tájékoztatót a most záruló év eseményeiről. Az ENSZ nemzetközi békeévvé nyilvánította 1986-ot, s a világ- programhoz a magyar békemozgalom Is csatlakozott. Számos olyan eseményhez biztosított keretet a békeév Bács-Kiskun megyében is, melynek nyomán tovább szélesedett a mozgalom társadalmi háttere. (Folytatás a 3, tMtalon) M 9 jS
