Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-17 / 296. szám

QQzdQ/QQpolitikQ j munko y Icljc/ítmcnijch f • PETŐFI NÉPE • 5 1986. december II. NŐTTEK AZ IGÉNYEK Takarmánygyártók társulása Folyamatos fejlesztés Lassan hét éve, hogy kicserél­ték a cégtáblát a Bajai Épület­asztalos. és Faipari Vállalat be­járatánál. Akkor történt ugyanis, bogy az ÉPFA szétválása során elnyerték önállóságukat. Az új helyzetben új lehetőségek nyíltak a nagymúltú, de fiatal cég szá­mára. Mit is Jelentett valójában a BÉFA-nak ez a váltás? Erről kérdezem először Földvári István igazgatót. — Sokkal nagyobb mozgásteret és bizonyítási lehetőséget — vála­szolja, majd magyarázatképpen felidézi az 1984-es évet: — Az ÉPFA össz vállalati eszközeinek csupán 13 százalékát mondhattuk magunkénak. Ez 25—26 millió fo­rintos állóeszközt és 60 millió fo­rintos forgóeszközt „takart”. Ez­zel termeltük a vállalati nyereség több mint felét. Vissza viszont ebből csak keveset adtak. Na­gyobb fejlesztésre csupán nyolc­tíz évvel ezelőtt kaptunk 12—13 .millió forintot. Ilyen körülmé­nyek között nem csoda, hogy nem tudtuk megfelelően javítani .munkakörülményeinket és kicse­rélni elhasználódott gépeinket. — Ezek szerint meglehetősen mostohán bánt önökkel a fővá­rosi központ. 1985. január 1-jétől azonban önállóvá váltak. Milyen feladatokat kellett először megol­daniuk? — Első lépésként ki kellett ala­kítani az új vállalat szervezetét. Ä korábbi műszaki osztály mellé életre hívtuk a közgazdasági, a pénzügyi, a számviteli, az értéke­sítési, az anyag-, az igazgatási, a személyzeti és a szociálpolitikai osztályt. 1985 júliusában pedig áttértünk az új vállalatvezetési formára. Ennek lényege, hogy közgyűlés és választott társadal­mi vezetőség irányítja a cégét. — A szervezeti változások köz­ben hogyan sikerült teljesíteniük termelési terveiket 1985-ben? — A múlt esztendőben az épí­tőiparban tapasztalható pangás miatt másképp alakultak a dol­gok, mint ahogy azt év elején Megszoktam már, : hogy a moszkvai emberek mámdemlhal kihasználják a várakozás per­ceit újságolvasásra. Kinttartózko­dásom idején az érdeklődés kü­lönösen magasra csaipottt, min­denki bújta a tudósításokat a Legfelsőbb Tanács ülésszakáról, a jövő évi tervről, és (termé­szetesen a magán munka-tevé­kenységet szolgáló (törvényről. Nem 'lehetett kikerülni ezt a témát az utolsó napon sem, ami­kor Moszkvában a Kalinyin Gép­gyártó Egyesülés központi gyá­rába és a harisnyagyárba láto­gattunk el. Lehet, hogy furcsa párosítás, pedig volt, ami közös értelmet adott neki. Egyrészt a gépipar pzerepe kulcsfontosságú, másrészt most olyan a légkör, hogy nem szorul háttérbe a fo­gyasztási cikkek * (termelése sem. S ez mindenképpen új most, az átalakítás, a társadalmi-gazda­sági fejlődés gyorsításának idő­szakában. A Kalinyin Gépgyártó Egyesü­lés háromezer dolgozót foglal­koztat a három gyárban és a te­lepen. Hidraulikai berendezései és szivattyúi jód ismertek a vi­lágpiacon, hazáinkban is. Eddig is magasra tették a mércét, hi­szen nyugati cégekkel keltek versenyre az exportpiacokért. — Mi, elsősorban itt. az egye­sülésben szeretnénk elérni a gyorsabb növekedést — kezdte fvan Mihdjlovics Kalinyin fő­igazgató. — Olyan termékeket szeretnénk kibocsátani, ame­lyekre valóban szüksége van a népgazdaságnak, éppen ezért az ötéves tervidőszakban kétszere­sére növeljük a legjobb minő­elképzeltük. Akkor úgy véltük, hogy gyárthatunk 215 ezer ter­méket (ablak, erkélyajtó, szak­ipari fal). 420 millió forintos ter­melési értékben. 63 milliós nyere­séggel. Valójában azonban meg­rendelőink 197 ezer darab termé­két vittek el tőlünk. 390 millió forintos termelési értékben. A nyereségünk azonban meghaladta a hetvenmillió forintot. — Ez hogy lehet? — Csupán azzal, hogy már nem volt központunk, 4,5 milliót nyer­tünk. Ezt az összeget nem kellett átutalnunk. Ez persze nem lett volna elegendő. A hőszigetelési szabványod szigorodásával a ko­rábbi 60 ezer helyett 90 ezer hő­szigetelt üvegezésű „Dunaterm” ablakot vásároltak tőlünk. Meg­változott tehát a kereslet szerke­zete a * termékeink iránt. A „Du­naterm” munkaigényesebb, de jö­vedelmező áru. 1 —- Ezek után milyen célokat tűztek ki az Idei esztendőre? — Terveinket a ’85-ös piaci helyzet alapján szándékosan ki­csit „visszafogottra” készítettük el: 207 ezer darab termék gyár­tását irányoztuk elő, 420 milliós termelési értékkel, 63 millió fo­rintos nyereséggel. Év közben azonban megélénkült a piac, ezért módosítottuk elképzelésein­ket: 450 milliós termelési érték­kel 220 ezer termék előállítását határoztuk el. A nyereségtervün­ket 78 millió forintra emeltük. Az év folyamán tovább nőtt a „Dunaterm” ablakok iránt az igény. Több fnint 110 ezer dara­bot vásároltak. Ráadásul folya­matosan javult gyártmányaink minősége. Az I. és II. osztályú termékeink arányának növekedé­séből idén kétmillió forint tiszta nyereséget könyvelhettünk el. — Milyen eszközökkel tudták ezt elérni? — Űj ösztönzőrendszert alaki, tottunk ki, amelyben kiemelten díjazzuk a minőségi munkát. Azok a fizikaiak, akik a legjob­ban dolgoznak, akár havi 2—3 ezer forint plusz mozgóbérrel nö­velhetik jövedelmüket. A moz­ségű hidraulikus berendezések gyártását. Ehhez megteremtett ük és megteremtjük a műszaki és a technikai feltételeket. — A nálunk gyártott hidrauli­kákat.. szivattyúkat a legkorsze­rűbb építő-, útépítő- és egyéb gépekben használják — mondta Alekszandr Petrovics Popon fő­technológus, akt egyben a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság (tagcsoportjának elnöke is. — Termékeink felért Nyugat-Euró- pába exportáljuk, de száll!tűrik belőlük Magyarországra is. S gondoskodunk a pótalkatrészek utánpótlásáról is. Jövő évtől fokozatosain beve­zetik az egyesülésben az állami minőségellenőrzési és termékát­vételi szolgálatot. Ez az évi 54 millió rubeles termelési érték mellett egyáltalán nem mellék«. — Nagy gondot fordítunk a műszaki fejlesztésre — mondta a főtechnológus. — Más üzeme­ket is bekapcsolunk a kooperá­cióba. így teljes kapacitásunkat a hidraulika, az újfajta szivaty- tyúberendezések gyártására for­díthatjuk. Növeljük és automati­záljuk a nélkülözhetetlen sze- lepgyártásft telepünkön. A teljes két műszak bevezetésével jobban kihasználjuk a termelőberende­zéseket. és szeretnénk robotokat is beállítani. Kidolgozzuk az új ösztönző rendszert, ugyanakkor csökkentjük a létszámot. Csak a jó mérnököket, technikusokat, munkásokat tartjuk meg. őket azonban jobban megfizetjük. Az egyesülés húsz éve tart fenn baráti kapcsolatot a buda­pesti Élgép Vállalattal. Most magasabb szintre lépnek, áttér­• Földvári István: — A Dana. term munkaigényesebb, de jőve- delmező termék. góbéreket differenciáltabban, a műhelyedben a művezető, a cso­portvezető és a szakszervezeti bi­zalmi osztja fel minden hónap végén. — Most tehát keresettek a ter­mékeik, mert viszonylag olcsóak és jé minőségűek, de ml arra a biztosíték, hogy a jövőben is si­kerük lesz a piacokon? — A folyamatos gyártmányfej­lesztés. Tavaly, az őszi BNV-n bemutatkoztunk gz Íves és dísz- rácsos ablakokkal és erkélyajtók­kal. Az idén pedig már megkezd­tük a sorozatgyártást, hiszen máris népszerűek e termékeink a klslakásgpítők körében. Jövő év elején beindítjuk a középen nyíló „Dunaterm” ablak gyártá­sát. Ezt az idei nemzetközi vásá­ron mutattuk be. — Ötletek, elképzelések és jó szakemberek tehát vannak; mi­lyenek a termelés technikai fel­tételei? — Bár gépeink elhasználódtak, öregek, első lépésként mégsem tudunk újakat beszerezni, mert sürgetőbb a termelés egyéb felté­teleinek javítása. Így az elszívó- rendszer, a kazánház felújítása, a fedett tárolási lehetőségek bő­vítése, az anyagmozgatáshoz hasz­nálatos targoncák cseréje fonto­sabbnak bizonyult Az idén 25— 26 millió forintot fordítunk ezek­re. Jövőre, hasonló összeget költ- hetűnk fejlesztésre. Ebből azon­ban már termelői berendezéseket — elsősorban keresztmetszeti megmunkálógépeket — kívánunk vásárolni. — Hosszabb távon milyennek látja a BÉFA jövőjét? — Először röviden a jövő év­ről: 520 milliós termelési érték mellett 94 milliós nyereség eléré­sét tervezzük. A növekedés ismét elég komoly, de kapacitásaink már most le vannak kötve. Ha pedig maradéktalanul végre tud­juk hajtani technológiai fejlesz­tési elképzeléseinket, hosszú tá­von is képesek leszünk megfelel­ni vásárlóink igényeinek. Gaál Béla nek ugyanis, a gazdasági együtt­működésre, a kereskedelmi in­formációik, a technológiai ta­pasztalatok cseréjére. Sőt hid­raulikus berendezéseket is szál­lítanák a magyar cégnek. A gyárlátogatás során különösen a patikatiszta üzemék, a legkor­szerűbb, képernyős-digitális ki­jelzésű japán, NSZK-bell és svájci féiamegmunkáló berende­zések meggyőzték arról: így le­het a világszínvonalhoz közeli, versenyképes termékeket előál­lítani. • Más szempontból ragadott meg a tisztelet jelvényével kitüntetett harisnyagyár, amely az egyik legnagyobb az országban. Két műszakban évi 47 milMó pfi gyermek-, női harisnyát, zoknit és harisnyanadrágot készítenek itt — Ml szintén a műszaki fej­lődést tartjuk a legfontosabbnak — szögezte le Raisza Nyikola- jevna Kuznyecova igazgatónő. — A .gazdasági önelszámolástól azt várjuk, hogy a várható nyere­ségből <több pénzünk jut gépek. Ez év november közepén lé­pett életbe az ipari takarmá­nyok előállításáról és forgalom­ba hozataláról szóló rendelkezés. Az Intézkedés célja: követni az állattenyésztés támogatására ho­zott központi kezdeményezése­ket. Előírja, hogy milyen össze­tevőket kell tartalmazni a keve­réktakarmányoknak, . például mennyi fehérjét, keményítőt, ho­zamnövelő anyagot és így to­vább. A legnagyobb gyártó és for­galmazó a megyei gabonaipar. Valastyán Mihályt, a Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat kereskedelmi Igazgatóhelyet­tesét arról kérdezem/hogyan ké­szültek fel a feladatra? — Az előirt minőséget, össze­tételt mindenképpen biztosítjuk, örvendetes, hogy az állatte­nyésztés fejlesztését elősegítő központi intézkedéseknek máris megvan a hatása. Ezt mutatja a növekvő itakarmánydigény. A jövő esztendőben előreláthatóan 300 ezer tonna keveréktakar­mányt forgalmazunk. Ebből 210 ezer tonnát magunk állítunk elő. A többit partnergazdaságainkkal közösen. A Halasi Állami Gaz­dasággal, a Hosszúhegy! Mező­Az aszálykár mérsékléséért Az állattenyésztés eredményei­nek javításával sikerült csökken­teni az aszály okozta kárt Szol­nok megye több termelőszövet­kezetében. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben, ahol a becslések sze­rint az aszály 18—20 millió fo­rint árbevétel- és 5—6 millió fo­rint nyereségkiesést okozott, a kárnak körülbelül az egyharma- dát tudták ellensúlyozni az állat­tenyésztés többlethozamával. Sör­törköly etetésével növelték a tej­termelést, és az eredeti baromfi­program módosításával terven felül 82 ezer broilercslrkét állí­tottak elő. A Jászból dogházi Aranykalász Tsz-ben á kalászo­sokban, a kukoricában és a ta­karmánynövényekben keletke­zett aszálykár mintegy 6,5 millió forint. Ezt részben a napraforgó és a cukorrépa kedvező termés- eredménye és jó minősége, rész­ben pedig a tejtermelés és a juh­tenyésztés eredményessége ellen­súlyozta. A Törökszentmiklósi Béke Tsz-ben 12 milliós aszály­kárral számolnak, a sertéságazat termelésének növelésére tett in­tézkedésekkel viszont terven fe­lül ötmillió forintos bevételhez jutottak. berendezések beszerzésére. Ak­ikor sikerül termelésünket és termékeink 30 százalékát meg­újítani. S mi is jobban élünk, ha többet termelünk az állam­nak is be tudj ük fizetni a 70 százalékot. A tartalékok között tartjuk számon, hogy szorosabb kapcsolatra lépjünk a Budapesti Harisnyagyárral. — A minőséget mi magunk garantáljuk — mondta az igaz­gatónő. — Csak a csomagolás­ban vagyunk még elmaradva. Jobb berendezéseket várunk a hazai ipartól, mert termékeink nagy része most Is olasz, cseh­szlovák gépeken készül. Elutazásom előtt két nappal utasszámlálást tartottak a moszk­vai metrón. Arra gondoltam, milyen könnyű megállapítani, ki hová jutott el. Ugyanez nehe­zebb a változás napjait élő szov­jet gazdasággal. Így ez a riport­sorozat is csak néhány .Jelző­oszlop” megmutatására vállal­kozhatott Lajos Gésa (Vége) gazdasági Kombináttal, valamint a borotai termelőszövetkezettel bérkeverésre kötöttünk megálla­podást. A Bátyai Sertéstenyésztő Közös Vállalattal, valamint a Kis. körösi Állami Gazdasággal tár­sulási szerződést kötöttünk ta­karmánygyártásra. A minőség javítását célozzák a hozamnövelő szerek. A baromfitápba a naia- zln hatóanyagú Montebánt 'ke­verjük premixbe, ezenkívül több­féle antibiotikumot a betegségek megelőzésére. A sertések szá­mára készült a Tylan nevű leg­újabb hozamnövelő szer, a ma­lacok nevelésénél a lafctostarter- rel értünk el eredményeket. A továbbiakban elmondja, hogv különös gondot fordítanak a kisgazdaságok segítésére, a ta­karmányellátás megszervezésé­re. Több mint 100 üzletben áru­sítják a keveréktakarmányokat. Ha a tenyésztő 2500 kilogramm­nál több keveréktakarmányt, vagy 10 ezer kilogrammnál na­gyobb mennyiségű szemes árut vásárol, kedvezményt kap, nagy­kereskedelmi áron juit a takar­mányhoz. Januártól egyébként mintegy 3 százalékkal emelked­nek az árak. A gabona!par rendszeresen el­A nemzetközi összehason­lítások szerint legfontosabb hazai iparágaink átlagosan 30—60 százalékkal több anya­got, energiát és még ennél is több élőmunkát fektetnek be termékeikbe, mint a fejlett or­szágokban. Több-kevesebb el­téréssel nemcsak a magyar, hanem a hasonló profilú tő­kés vállalatokra is jellem­ző ez a megállapítás. Bármilyen szomorú ránk nézve az, hogy nálunk a ter­melékenység általában 60— 70 százalékkal alacsonyabb, mint a fejlett országokban, ezen nem siránkoznunk, ha­nem tennünk kell ellene. Mind­addig, amíg vállalataink csu­pán a saját korábbi mutató­ikhoz, a bázishoz mérik ma­gukat, s nem a nemzetközi él­vonalhoz, addig ez a különb­ség inkább növekszik, mint fogy. Hiába látja bemár sok száz gazdasági vezető, hogy az exportképesség fokozása a gyorsabb műszaki fejlesz­téstől és radikális önköltség- csökkentéstől függ, megvaló­sítani, elérni saját vállalatá­nál egymagában csak sziszi­fuszi küzdelem árán tudná. Elméletileg ugyanis igaz az, hogy aki kevesebb ráfordítás­sal, hatékonyabban termel, az nagyobb nyereséget reali­zál, de gyakorlatilag a gazda­ságirányítás és ösztönzés fe­lemás szabályozói sokszor éppen ez ellen a kívánatos irányzat ellen hatnak. Az akadozó anyagellátás, a megbízhatatlan kooperáció körülményei között, a kény- szerűségből torzult és kap­kodó munkaerő-gazdálkodás, valamint kereskedelempoliti­ka amúgy is halomra' dönte­lenőrzi laboratóriumaiban a ta­karmányösszetételt. ügyelve ar­ra. hogy a törvényben előírt komponenseket tartalmazza a gyártmány. ■Horváth Ernőtől, az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat termelési igazgatóhe­lyettesétől érdeklődöm a két vál­lalat kapcsolatáról. — Az .együttműködés korrekt. A megyei gabonaipar gyártja a komplett premixet és a malac- gtarter tápszert partnergazdasá­gaink számára. A premix, mint ismeretes, nyomelemeket., vita­minokat, hozamnövelőket tartal­maz. A már említett Tylan al­kalmazásával átlagosan 5 száza­lékkal gyorsabb a napi súlygya­rapodás. Kevesebb takarmány­ból rövidebb hizlalás! idő alatt érhetnek el ugyanannyi súlygya­rapodást. Az átlagosnál •. 5 szá­zalékkal jobb a takarmányérté- kesülés. Szükséges még az előbbi ékhez hozzátenni, hogy az ISV, az or­szág legnagyobb sertéstenyésztő rendszere, mintegy 300 partner­gazdasággal kötött szerződést. Ezekben 2 millió sertést hizlal­nak évente. Kereskedő Sándor ne minden hatékonyságra vezető, önköltségcsökkentést célzó törekvést. Akkor pedig nem tehetünk semmit a rá-' fordítások nyomasztó növe­kedése ellen? De igen, s ennek már több helyen biztató eredményei is jelentkeznek. A példák azt bizonyítják, hogy nem pusz­tán az anyag, az energia és a létszám takarékosabb fel- használásával, hanem a mű- . szaki feltételek, a kereskedel­mi piackutatás előkészítésé­vel, a' termelési folyamatok pontosabb megtervezésével kell. kezdeni. Vagyis a ter­melés fejlettebb fokán tör­vényszerűen megnövekszik a szellemi ráfordítás részaránya, s olykor — gondoljunk csak a vegyipar, a számítástech­nika, a mezőgazdaság világ­színvonalú eredményeire — a dologi tényezőknél is na­gyobb jelentőségre tesz szert I Gazdaságpolitikai szóhaszná­lattal élve: a tudomány ter­melőerővé válik. Az is nyilvánvaló, hogy a nem indokolt, pazarló anyagi ráfordításainkat a világpiac nem ismeri el. A nemzetközi árucsere-forgalomban az egy­re növekvő cseresrányrom- lás ebből fakad. S ezt a fo­lyamatot megállítani, ' sőt megfordítani csak akkor le­het, ha a jövőben kevesebb anyaggal, energiával és több ésszel dolgozunk. Vagyis im­már észrevehetően növeljük a szellemi ráfordítás részará­nyát. Az olyan szellemi ráfordí­tásokét, amit a világpiac Is elismer. Zs. C». A BÁCSBOKOD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre ágii felkínálja 1987. február 1-jétől 3 éves időtartamra az alábbi egységeit: L sz. tápbolt, Bácsbokod, Kossuth u. 3., Cukrászüzem, Bácsbokod, Kossuth u. 4., 5. sz. Vegyesbolt, Bácsbokod, Kossuth u. 29., 8. sz. Vegyesbolt, Bácsbokod, Vörös Hadsereg u. 36. sz. Tej bolt, Bácsbokod, Hunyadi u. 30., 1L sz. Olcsó áruk boltja, Baja, Piaccsarnok. A versenytárgyalás január 26-án, 9.00 órakor az áfész köz­ponti irodájában lesz, a pályázatokat január 20-ig kérjük benyújtani. Cím: Bácsbokod és Vidéke Afész 6453 Bácsbokod. Kossuth Lajos u. 4. • Idén 113 ezer „Dunaterm”-ablakot készítenek. ­A GYORSÍTÁS JELZŐOSZLOPAI (ÜL) Versenyképes termékek • Gazdasági önelszámolisra térnek át a vállalatok. Kevesebb anyaggal - több ésszel ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE Jó piacuk van a bajai épületasztalosoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom