Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BEFEJEZŐDÖTT A DÍVSZ XII. KÖZGYŰLÉSE XLI. évf. 282. szám Ára: 1,80 Ft 1986. december 1. hétfő A konszolidáció megteremtéséért (3. oldal) Változások a Munka Törvénykönyvében (3. oldal) A mérnök fizetése (5. oldal) SPORT (7. oldal) Újítók a Kiskun Cipőgyárban m Az anyagi elismerés jelen­tős növelése nagymértékben hozzájárult az újítómozgalom fellendüléséhez a félegyházi Kiskun Cipőgyárban. Az idén bevezetett tizenegy 1 „házi” újítással 1 millió 300 ezer fo­rintos megtakarítást értek el, csaknem félmillióval többet a tavalyinál. Áz újítások több­sége tőkés importot váltott ki. A képünkön látható orrmélyí­tő g®P — mely teljes érté­kűen helyettesíti a korábban Olaszországból vásárolt be­rendezést — Csányi József, Kiss István és Huszka Attila újítása. (Straszer András felv.) A LEGJOBBAK: APOSTAG, LÁSZLÓFALVA, MÉLYKÚT Hulladékgyűjtés a HNF szervezésében LIBANON: Véres vasárnap Közös vágyunk: az atomfegyverek nélküli világ Felhívás antinukleáris koalíció létrehozására Záró plenáris üléssel fejezte be munkáját a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség XII. közgyűlése szombaton este Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülésen Cservény Vil­mos, a DÍVSZ főtitkára elnökölt. érvényesülését értékelve töbt» A DÍVSZ legfelsőbb fórumán részt vett 136 ifjúsági tagszerve­zet küldöttei záró tanácskozásu­kon nyilatkozatot fogadtak el no­vember 29-e, a palesztin néppel való nemzetközi szolidaritás nap­ja alkalmából. A dokumentum a világ haladó ifjúságának támo­gatásáról biztosítja a palesztin nép nemzeti jogaiért — az ön­rendelkezésért és a független ál­lam alapításának jogáért — foly­tatott harcát. A közgyűlés tagfelvételekről döntött: 17, a világ különböző tá­jain élő fiatalokat tömörítő, új ifjúsági szervezet kapcsolódott be a DÍVSZ munkájába. A XII. közgyűlés részeként megtartott regionális és temati­kus tanácskozásokon megvitatták és kimuríká'lták a DÍVSZ legfel­ső fórumának határozátát, s a következő esztendőkre körvona­lazott munkaprogramját rögzítő dokumentumokat, amelyeket ja záró plenáris ülésen terjesztettek a küldöttek elé. Az eszmecserék tapasztalatait összegző előterjesztésekben meg­fogalmazódott: ma az emberiség előtt álló legfontosabb feladat a nukleáris háború veszélyének el­hárítása. Ezzel összefüggésben a résztvevők egyhangúlag támogat­ták a DÍVSZ kezdeményezését az ifjúsági szervezetek széles körét tömörítő antinukleáris koalíció létrehozására, s szorgalmazták az atomfegyvermentes békeöve­zetek létesítését a világ nagy térségeiben. (A dokumentumot a 2. oldalon ismertetjük.) A közgyűlés tanácskozásainak fontos témája volt a különböző politikai erőkkel folytatott együtt­működés erősítése. Ennek része­ként az európai ifjúsági együtt­működés fejlesztésével összefüg­gésben számos kezdeményezés született. így például a DÍVSZ tervei között szerepel, hogy a helsinki folyamat keretében most zajló bécsi találkozó eredményei­hez kapcsolódva össz-európai if­júsági rendezvényt szervezzen Lengyelországban, amelyen részt vennének különböző partner- szervezetei is. Ez a. találkozó je­lentősen hozzájárulhatna az eu­rópai ifjúsági szervezetek kon­taktusainak erősítéséhez. Igen élénk érdeklődés kísérte az ifjúság jogaival és a globális problémákkal foglalkozó tanács­kozásokat. Az ifjúság jogainak küldött rámutatott: a DIVSZ- nek nagyobb figyelmet kell for­dítania a fiatal nők egyenjogú­ságának garantálására. Az antiimperialista szolidari­tás a DÍVSZ munkájának vál­tozatlanul az egyik legfontosabb területe. Az elkövetkezendő esz­tendőkben is akciók sorával tá­mogatják a haladó, nemzett fel- szabadítási mozgalmakat. Ezek részeként fiatalok önkéntes mun­kabrigádjai segítik Nicaraguában a kávészüretet; folytatódik a Nelson Mandela kiszabadításáért indított kampány, s a DÍVSZ is megünnepli a fajüldöző dél-af­rikai rezsim ellen küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus megalapí­tásának 75. évfordulóját. A kül­döttek támogatták a koreai ifjú­sági szervezet javaslatát: a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozót 1989-ben a KNDK fővárosában, Phenjanban rendezzék meg. | Az előterjesztett dokumentu­mokat — így a határozatterveze­tet és az akcióprogramot — a plenáris ülés résztvevői egyhan­gúlag elfogadták. Ezután megvá­lasztották a DÍVSZ vezető testü­letéit. Az elnök tisztét — Valid Maszri személyében — továbbra is a Libanoni Demokratikus If­júsági Szövetség tölti be, a. főtit­kárét pedig Cservény Vilmos személyében — a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség. Kapcsolódva a kormányprogramhoz, országos hulladékgyűjtési ak- -eiót indított el- három évvel ezelőtt a Hazafias Népfront. A cél kettős: a hulladék fém, papír, textília újrahasznosítása, termelésbe vonása és a környezetvédelem.’' Mindezen túl az akció haszna más­ban is jelentkezik: a hulladékért kapott pénzt ugyanis a települések saját érdekeiknek megfelelően használhatják fel. Miként az ország három, legjobb eredményt elért megyéje és települése a jutalmat: az előbbiek a minimum 700 ezer, a maximűm egymillió, az utóbbiak a fél—félmillió forintot. Általában egészségügyi és kulturális, ifjú­ság- és szociálpolitikai célokra fordítják a társadalmi munkával, ösz- szefogással,, szorgalommal szerzett összeget. A megyei és a 'helyi népfront- bizottságok szervezésében Bács- Kiskun is évről évre bekapcsoló­dik a programba. Azok a telepü­lések, amelyek elhatározták a részvételt, először is megalakít­ják az akciót szervező testülete­ket, amelynek tagjai az állami és társadalmi szervek, a KISZ- és az úttörőszervezet, a vöröske­reszt, a gazdasági egységek és a MÉH vállalat képviselői. Leg­többen személyesen is részt vesz­nek a gyűjtésben. A tapasztalatok szérint nagyon sok múlik a szervezés módján. Sok helyen lomtalanítási akció­val is egybekötik a gyűjtést, érért általában két teherautó jár­ja a megadott napon a település utcáit: az egyik a limlomot szál­lítja a szeméttelepre, a másik a hasznosítható hulladékot a MÉH- nek. Nem ritkán — elsősorban a lelkes aktivistáknak köszönhető­en — önálló kezdeményezések is születnek. Ilyen v<?lt tavaly az, hogy az apostagiak a határt, a környező tanyákat’ is bejárták: így összesen 43 tonna hulladékot gyűjtöttek. Példájukat az idén a lászlófalviak követték: nem kis meglepetésükre még a dűlőuta- kon is találtak pénzzé tehető hul­ladékot. Eddig több mint 16 ezer forint értékű fémet, papírt, ron­gyot adtak át a MÉH-nek. Az idén Mélykútort kiemelkedő ered­ményt értek el: november köze­péig fél millió forint értékű hul­ladékot gyűjtöttek. Jól sikerült az akció Sza-lkszentmártonban és Hercegszántón is. ’ Három évvel ezelőtt Harkakö- töny bizonyult Bács-Kiskun me­gyében a legszorgalmasabb gyűj­tőnek, a MÉH-nek átadott hul­ladék értéke egy lakosra vetítve megközelítette a húsz forintot- Nem sokkal maradt el Szeremle, itt az átlagérték 16, Zsanán ti­zenegy forint volt. Az eddigi leg­jobb eredményt viszont tavaly az apostagiak nyújtották: mint­egy 21 forintot fejenként. Év vége felé közeledvén, a Ha­zafias Népfront Bács-Kiskun Me­gyei Bizottsága már -az összesí­tésre készül, a végső számvetésre azonban december végén, az or­szágos értékelésre, á legjobb me­gyék, legjobb települések jutal­mazására és a legkiválóbb akti­visták kitüntetésére a jövő év tavaszán kerül sor. Aztán kezdő­dik az 1967. évi akció. A. M. SZIKH TERRORAKCIÓ PANDZSÄBBAN Lemészárolták egy busz utasait Rácz Péter, az MTI tudósítója jelenti: SréDsőséges szikh terroristák szörnyű tömeggyilkosságot követitek el vasárnap Pandzsáb indiai szövetségi államiban1. Négy fegyveres egy autóbusz vezetőjét megállásra kényszerítette, majd a félreeső úton az utasokait kiszállította a járműből és géppisztolyokból tüzet nyitott rájuk. A Kudda falúnál történt merényletben a PTI hírügynökség szerint tizenöt, az UNI hírügynökség nemhivatalos közlésekre hivatkozó je­lentése szerint pedig huszonkét embert mészároltak le a támadók. Valamennyi áldozat hindu. A fegyveresek elmenekültek a helyszín­ről. A szövetségi államban ez volt eddig a legtöbb halottat követelő .szikh terrorakció. Az indiai fővárosban teljes 'készültségbe helyezték a rendőrséget, tartva • attól, hogy a tömegmerénylet hírére zavargások törhetnek ki a hindu és,a szikh közösség,között. Bárányexport Harkakötönyből, Rémről Az elmúlt évek nehézségei után az idén már vigasztalóbb a juh­tenyésztő gazdaságok helyzete. A derűlátás oka: ismét megindulha­tott a dollárért való értékesítés. Egyre több közös gazdaság tervezi az ágazat fejlesztését. A legfőbb feladat: a minőség további javítá­sa és a mainál jövedelmezőbb tenyésztés. Vasárnap hajnal óta Libanon minden frontján teljes erővel dúl a síita Amal-mozgalom és a pa­lesztinok közötti háború. A Da- maszkuszban folyó politikai egyezkedések zsákutcába jutottak, a Szíria által támogatott Palesz­tinái Nemzeti Megmentés! Front — amely eddig Arafat ellenfe­leit tömörítette — most teljes egységben cselekszik a PFSZ VB elnökével. Szíriára — az ellene Nyugat-Európában folyó kam­pány mellett — mind nagyobb nyomás nehezedik az' arab világ részéről, hogy tegyen valamit az összecsapások megfékezésére. Libanonban a palesztinok foko­zatosan elveszítik eddigi hívei­ket. Húszéin Huszeini, a parla­ment (síita) elnöke szerint az or­szág élethalálharcot vív, Kara­mi kormányfő pedig ismételten figyelmeztette a palesztinokat: Palesztina felszabadításához nem Dél-Libanonon keresztül vezet az út. (Folytatás a 2. oldalon) Megyénk juhtenyésztő gazda­ságaiban a teleltetés előkészítése folyik. Szerencsére megjöttek az esők, felélénkültek a mezők. Nem kellett túl korán megkezdeni a takarmányozást. A boglyák és a bálák sértetlenül várhatják a ke­mény, fagyos tél beálltát. A ma­jorokban a bárányeladást szerve­zik. Amint azt Torday Zsolt, a har- kakötönyi Egyesülés Termelőszö­vetkezet elnöke elmondta, náluk csaknem 3000 darabos az anya­állomány. Jó volt a szaporulat, s a következő hetekben háromszáz­ötven 14—18 kilogrammos tejes­bárányt és ugyanennyi pecsenye­bárányt adnak el olasz partne­reiknek. Tervezik még, hogy a közeljövőben szír vevőknek 1200 kosbárányt értékesítenek, 40-től 70 kilogrammos súlyig. Probléma — lassítja a szállítást, növeli a költségeket —, hogy az állomány jelentős része a vevők által igé- nyeltnél súlyosabb. A közel-kele­ti partnerek 55 kilogrammos át­lagsúly felett nem szívesen vásá­rolnak. Mi kell ahhoz, hogy az új géppel, s a hozzá tartozó tech­nológiával megkétszerezzük a termést? — tette fel a ripor­ter a kérdést a mezőn álló és álmélkodó szakembereknek. — Valóban, mi is kell még eh­hez, hiszen a csodálatos gép már adva van, a technológia éppen most bizonyítja be, hogy megérte-e megvásárolni? De mintha mégsem bíznának egyértelműen a sikerben. Mig végül valaki nem mondja ki, amit mindenki gondol: : — Még az is kell hozzá, hogy ha elmegy ennek a csodálatos masinának, meg a technoló­giának az amerikai szakértő­je, akkor a magyar szakem­bereknek is úgy szót fogadja­nak az emberek, mint az öregúrnak. Az öregúrnak természete­sen könnyű dolga volt, mesz- sziről, Amerikából jött em­ber, azért hívták ide, hogy a gyakorlatban is bemutathas­sa, mit tud a paradicsomfel­szedő kombájn, s az a tech­nológia, amelyik kétszeresé­re emeli a termést. Az öreg- úrnak elemi érdekei kívánják úgy, hogy minden rendjén le­gyen. Hiszen, ha nem képes bebizonyítani, hogy a vásárol­ni kívánt berendezés jobbat produkál, s tudja mindazt, amiért a sok dollárt kiadja ez a dollárszűkében levő ország, füstbe megy az üzlet, s úgy kirúgják az otthoni cégétől, ahogyan az számos irodalmi alkotásban, például Az ügy­nök halálában is írva van. — Ezért nyilván a, körmére né­zett az embereknek, s azok sem trehánykodhatták el a dolgukat. Igenám, de az öregúr el­megy, mi meg itt maradunk. S itt marad a nagy kérdőjel is az emberekben: Csakugyan, miért nem hallgatunk a jó hazai szakemberekre ugyan­úgy, ahogyan áz amerikaira? Végtére nálunk is vannak ki­váló szakértők! Igaz, nemcsak a munkahe­lyünkön nem hallgatunk ar­ra, aki okosabb nálunk. Nem hallgatunk arra, aki azt mond­ja: a mély vízbe bele is le­het fulladni, a gombától gom­bamérgezést lehet kapni, hogy az alkohol megmérgezi a szer­vezetet, hogy a túltáplálkozás veszélyesebb folyamatokat indít el, mint dz éhezés, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk, hogy az agresz- szivitás a közutakon életkoc­káztatás, hogy a dohányzás növeli az infarktusveszélyt, a rákképződés esélyét. És még mennyi igazság van, aminek az emlegetőjét jobb esetben akadékoskodóknak, vagy ok­talan gáncsoskodóknak tart­juk. A munkahelyeknél marad­va: gyakran nemcsak a cso­portvezetőre, művezetőre, s a mérnökre nem hallgatunk, hallgatnak az emberek, ha­nem a technológiára, a biz­tonsági, tűzvédelmi előírások­ra, a műveleti utasításokra, előírásokra sem. Amelyeket nem egy ember, hanem szak­emberek sokasága tervezett, alakított ki. Amelyek legtöbb­ször az akkor elérhető lég­éi Alkonyati itatás Csukaháton, a Solti Szikra Termelőszövetkezet majorjában. Sikeres csak úgy lesz az ágazat, ha az ősi tapasztalato­kat az állatbiológia és a közgaz­daságtan legújabb eredményeivel ötvözik. Hasonlóan lelassult az év vé­gi export Rémen is, Bács-Kis^ kun másik jelentős juhtenyésztő közös gazdaságában. Mint azt Szabó Károly juhászati ágazatve­zetőtől megtudtuk, az anyaszám Rémen 4641. Szíriába — a Gyap­júd és Textilmyersanyag-forgal- mazó Vállalat közvetítésével — november 20-án kezdődött a szál­lítás. A problémák hasonlóak, mint Harkakötönyben, vagy a többi Közel-Keletre exportáló gazdaságnál: egyeztetési hiányos­ságok miatt túlsúlyosak a bárá­nyok, s nehéz egyezkedni az igé­nyes vásárlókkal. Remélik azon­ban, hogy sikerül kiszállítani az idénre tervezett mennyiséget. F. P. J. jobb technikát, a tudomány akkori állását tükrözik. Statisztikát, forintban vagy másban kimutatható adatsort persze, nehéz készíteni arról, hogy mibe kerül társadal­munk számára ez a szófoga- daüanság. De a maga életta­pasztalata mindenkit eligazít­hat. Egyelőre nem csökken az üzemi balesetek száma, több időt töltünk táppénzen, mint korábban. Kisebb a termés, nagyobb az önköltség a k*á- natosnál, megbukhat — sőt, nem egy helyen megbukik — a drága pénzen vásárolt tech­nika. Emberek sokasága válik rokkanttá, vagy hal meg az országútjainkon, különösen a nyári hétvégeken, mert va­lakik megsértik, felrúgják az elemi közlekedési Szabályo­kat. A legkönnyebb akadékosko- dónak nevezni, aki ésszerűsé­get, rendet és fegyelmet kö­vetel meg a munkahelyen és az élet más színterén. De aki ezt teszi — s netán a „jópo- fáskodás” álarcába rejtőzve teszi —, egyszer már eltöp­renghetne azon: mi ennek az ári? \ Gaz József IGÉNYES VEVŐK

Next

/
Oldalképek
Tartalom