Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
QQzdQ/QQpolitikQ y munka y teljg/ítmcn»|gk • PETŐFI NÉPE © 5 1986. november 12. ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉS A KISKUNSÁGBAN III. Csepegtetve másfél tonnával több szőlő A Hetény egy házi Egyetértés Szakszövetkezet területein emberemlékezet óta nem volt ilyen' szárazság, mint az idén — mondja Tóth Béla elnök. — A tanyákon lévő kutak kiszáradtak, a talajvízszint az átlag alatt van 2—3 méterrel. A gabona, a rozs, a búza mind megsínylette az aszályt, legnagyobb kárt a paradicsomiban’tette. A ror«z vízgazdálkodású talajokon még a szőlő is megszenvedte a vízhiányt. — Területeiken mindig is számolni kellett a csapadék, a víz hiányával. Most — igaz, kis részen — nekiláttak a mesterséges vízpótlás feltételeinek megteremtéséhez. — A szövetkezet huszonnégy hektáros nagyüzemi kövidinka szőlőjének öntözését határoztuk el. Pályázatunkat elfogadták, a Dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet csepegtető öntözési rendszerével, technológiájával kívánunk dolgoéni. A tervünk, költségvetésünk készen van, a kivitelezés folyamatos; Jövőre már szeretnénk használni a berendelést. — Az „építkezésnek” vannak gondjai is? — Két csőkutat kell fúrnunk. Ezt a munkát mi végezzük, a terület villamosításával együtt. Ez utóbbival kilericven százalékban készültünk el. A kútfúrással adódtak a legnagyobb gondjaink. Az egyik kút kész, a másik azonban beszakadt, új helyen kellett kezdenünk a munkálatokat. A felhozható víz megtalálása sem volt könnyű, negyven méternél mélyebbre kellett vezetni a csövet.' A dánszentmiklósi csepegtetőrendszert is azért választottuk, mert kevés vízzel, jó hatásfokkal működtethető. Nagy kő esett le a szívünkről, amikor kiderült, hogy a kutakból nyerhető víz minősége minden tekintetben — sótartalmával is — megfelel az igényeknek, Így nem kell tartanunk például a szórófejek dugulásától. A másik gondunkon a dánszentmiklósi szakemberek Segítenek. Ugyanis ha a szőlő állandóan kapja a vizet, a gyökereit nem engedi le elég mélyre a talajba. Ezért kértünk szaktanácsot: mikor, mekkora mennyiségben, mi. lyen gyakorisággal adjuk a vizet? — Ez az üzemeltetés gondja lesz. Most azonban a „pénztárcához” kellett nyúlni. Mennyire? — A beruházáshoz mintegy kétmillió forint szükséges. A pályázat alapján állami segítséget is kaptunk. A megtérülést, a többlettermelést pedig nagyon egyszerűen ki lehet számítani. # Laboratóriumi kísérlettel is bizonyítható többek között az, hogy a tápanyag- és vízfelhasználás szoros összefüggésben van. Egy ilyen korszerű öt-nyolc éves nagyüzemi ültetvénytől elvárható a nyolctonnás hektáronkénti termés, ebből jnásfél tonnát lehet az öntözés javára írni. -Ez jelentős többlet. A mai árakon számolva, négy év alatt ki kell hogy „forogja” a befektetést. — Megállnak a huszonnégy hektár szőlő öntözésénél? — Evés közben jön meg az. étvágy. Jövőre szeretnénk kiterjeszteni a szántóföldekre is az öntözést. Ahova szánjuk, már voltak — igaz, kudarcba fulladt — próbálkozásaink. A meglévő kutakgt újítjuk fel, amelyek lehetőséget adnak negyven-ötven hektár szántóföldi zöldség termőterületén a vízpótlásra. Jövőre elsősorban a paradicsomot és a dohányt öntözzük majd. • — A paradicsomot is? — Ez a növény nem tartozik a föltétien öntözni valók közé. Azonban nálunk a termesztés biztonsága megköveteli a vízpótlást, és — nem túlzók — az ideihez viszonyítva akár száz százalékos termésnövekedést várhatunk. Persze ez nem csupán az' öntözéstől függ, de ez elengedhetetlen hozzá. A Zöltségtefmeszté- si Kutató Intézet Fejlesztő Vállalattal kötöttünk együttműködési megállapodást, hogy dolgozzanak ki egy technológiát. A paradicsom talajelőkészítésétől kezdve egészen a fogyasztó asztaláig vagy a feldolgozókba kerülésig, minden kis lépést alaposan megtervezünk. Közben a ma sokat emlegetett bizonytalansági tényezővel is számolunk. Mert — pél0* . Áruforgalmazás és tárolás Kiskunhalason Tizenkétezer cikk — Télapó-figurák és szaloncukor 11,3 millió, forintért A megye nagy részében forgalmaz a Tisza Füszért Vállalat kiskunhalas! fiókja. A helyi üzleteken 'kívül szállít 12 ezerféle termékéből jSoltvadkert, Kiskunmajsa, Kecel, Jánoshalma, Mélykút, Bácsalmás és Tompa áfész-, vendéglátó- és iparcikküzleteibe is. Az áruértékesítés ebben az esztendőben számottevően emelkedett; a tavaly előtfi 690 millió forint bevétellel szemben az idén 150—160 millió forint forgalomnövekedéssel számolnak. Az év vége közeledőével egyre nagyobb, e. apróba vár a . halasi fiók raktárházának százh ét'dolgozójára. Naponta 10 millió forint értékű érkezett és eladásra való áru rakodását végzik. Kelle István fiákigazgató (egyben a fogyasztók városi 'íanác-iíinak fiókára is) a vevőkör bővülésére utal, amikor azt mondja, hogy a miúlit hónapban — a szövetkezeti és az állami , imisgiriandelőkco felül — hatvanhét magánkereskedőt j is kiszolgáltak. Néhány termék — mint például a diszperzit és egyéb zománc- festék — kivételiével az élelmiszer. és a vegyiáru-ellátás jó. Ez elsősorban annak köszönhető, •hogy a fiók ma inter 180 beszerzőhelyről jut áruhoz. Tavalyhoz képest javult az ellátás ecetes uborkából!. Paprikával készült saivenyúságkonzerv bőségtsen, 1ÍT fajta választékban, .kapható. Az Olympois ivőlevek, a 9-féle rocóés ü'd;T.iő, a tizenkét szálas- és a 8 fí’óaren tea azt mutatja, hogy alkoholmentes cikkeikből sem szűkítették a választékot. Rizzsel, borssal, törőltpaprikávol és más fűszerekkel is fe'lkírzültek a lakosság ellátására a. közelgő disz-' nóvágá-i stezranna, Téíaipó- és karácsonyi idényárukbóil — csokoládéfigurákból és szaloncukorból — 11 mililiió 300 ezer forint érté-' kű a készlet. A forgalom emelkedésével szükségessé válik a mostani, 5032 négyzeiméte rés raktántér bővítése, A fiók, amely 16 éve még maigán- házakban és a tanácstól bérelt helyiségekben tárolta áruit, a következő 2—3 évben 1000 négyzetméterrel növeli raktárkapacitását. Ennek részeként egy hónapja tant annak a vegyiáru-raiktárnak az építése, .lahell 1987 februárjától 400 négyzetméternyi területen tárolhatnak majd mosóport, öbl Mő- és áztatószent, s más' alapvető háztartási cikket. A Miből fogyaszt télen a lakosság? kérdés időszerű e napokban a 25 üzletelek és 20 intézménynek szállító K’kkunhallas és Vidéke Áfésznél is. Mészáros Imre elnök elmondta, hogy szeptemberben 14 vagon burgonya tárolásával kezdték a téli ellátásra való felkészülést. Fedett helyen van 3 vagon vöröshagyma; ugyanennyi fejes kápa-•’.‘■a. 50—50 mázsa cékla és karalábé, s 25 tonna alma is. Az áfész ta« té"ilió.üzeméb'sn 150 tonna paprika, uborka és 14 vegan, fejes káposzta a feldolgozásra való alapanyag. A száraz időben nem feilődött kelteképpen a gyökér, a sárgarépa és a fokhagyma. Piaci áruk az őrz dereka táján már . elég magas; A gyökeret kilogrammonként 20 forint föíniV: míg a fokhagymát 130—150 forintért kínálják az dadák. A tárolási terv szerinti 100—120. 140, iiVietve 50—70 mázsát ezekből a zöldségfélékből még nem tudta megvásárolni a szövetkezeit.. A raktározási feltiééolók javításáért a 2000 négyzetméteres tárolóterület egy részét mesemoitet- ték. Egy rákíónait íflO ezer fori fi- tért betonoztok; másutt abl’iaiko- kafe, és ajtókat cseréltek: a bur- gonvásp'ncé rendhehozására pedig 40 ezer forintot ikö’iicétek. K —1 daként mondva — nem tehetjük meg, hogy esetleg építünk egy cipőüzemet és ha nincs piaca a cipőnek/ üresen hagyjuk: Ügy kell építeni a cipőüzemet, hogy egy ilyen helyzetben kis ráfordítással keresett terméket gyártó üzemmé lehessen alakítani. Így van ez a paradicsommal is. Ha nem lesz jövedelmező, helyette pritamin- paprikát termelünk, amelynek biztos piaca a helyi Univer Áfész.. — Nevezhetik-e majd valaha a hetényegyházi szakszövetkezet területeit öntözött oázisnak? — Csupán a kezdeti lépésekig jutottunk. Most fokozatosan csak azokat a területeinket rendezzük be, amelyek erre a legalkalmasabbak. A meliorációval is csínján kell bánnunk. Nem akarjuk, hogy a meglevő sekély termőréteg is „eltűnjön” földjeinkről. A talajjavítást azonban annál jobban forszírozzuk. Az öntözés csak akkor hatékony, ha a talajban elegendő a tápanyag'és azt a növény fel tudja venni. Azt a. szántót, amelyre az öntözést tervezzük; már úgy készítjük elő, hogy az említett egyéb feltételek sem hiányoznak. A távoli elképzeléseket részleteiben még nem fogalmazhatjuk meg. Az viszont biztos: ha a mostani erőfeszftéseink eredményt hoznak, továbblépünk a szőlő öntözésével éppúgy, mint a szántóföldi zöldségével. Természetesen az akkori lehetőségektől, pénzügyi helyzetünktől függően — mondta Tóth Béla. i fFolytatjuk.1 Gál Eszter Hírek Csehszlovákiából Gázautó. 1986 végére elkészül a sűrített földgázzal hajtott Tatra teherautó prototípusa. A sorozatgyártás 1989-ben kezdődik. Az élelmiszerért. Az Agrozet konszern az évtized második felében — a hazai és külföldi gyárakból — 4200 traktort, 8500 arató-cséplő gépet 5250 takarmány- növény-Aombájnt és több tízezer másféle mezőgazdasági gépet szállít a belföldi piacra. Traktorexport. A háború után a Motokov Vállalat 60 ezer „Ze- tor” traktort exportált. 1986—90 között 130 000 Zetor exportvál- lalását tervezik. JÁSZSZENTLÁSZLÓ ÉLEN JÁR A faültetés, -ápolás összetartó ereje A jászszentlászlói tanács várakozóhelyiségének falát zászlók díszítik. Szám szerint négy nemzetiszín lobogó, amelyet az elmúlt öt esztendőben érdemelt ki a község, kimagasló településfejlesztő társadalmi munkájáért. Az összesen háromezer-nyolcszáz lelket számláló két község — 1982 óta MórlcgfSt — közigazgatását is innen irányítják. Az elnöki dirodábain mégy községi vezető vár. A házigazda Papp József, az MSZMP községi titkára, Csűri Péterné, Toldi László, a Hazafias Népfront jász- szeoMászlói bizattságának elnöke és a 80 éves Papp Ádám, aki 13 évig tanácselnöke ! volt a községnek, a jelenlegi elnök pedig a fia. Napjaink eredményeiről beszélgetünk. — Már csak kétszázötvenen járnak el dolgozni Félegyházára és Maisára az olajosakhoz. A máriegáti és a j ászs zemtilászlói tessz az utóbbi években ágén sokat tett a helybeli munkalehetőségek megteremtéséért. Itt faipari és varrodai, Móricgáton pedig vasipari melléktevékenységgel foglalkoznak. 'Nemcsak nekünk, vezetőknek, de a község lakosságának is célja, hogy Jászszent- lászló és Móricgát ne csak alvó, hanem a szó szoros értelmében élőhelye is legyen az iitt lakóknak — mondja Papp József. •Ezt egészíti ki Csűri Petemé. — Annak már hagyománya van, hogy a társadalmi munkában élenjárunk, 'hiszem anyagi lehetőségeink a múltban, és jelenleg sem olyanok, hagy erről lemondhatnánk. A pánt-, a tanácsi és a mépfrontvazefcás mindig értelmes célokat tűzött ki. A szilárd útburkolatot, az Utcák mindkét oldalán levő járdát, a községi vízmüvet, de a fásítási akciókat is nehezen valósíthattuk volna meg társadalmi összefogás nélkül. Itt nem kell az embereket biztatni. Ezekért a célokért nem sajnálják soha a szabadidőt, sőt az egyéni anyagi hozzájárulást sem. Az egyik legutóbbi nagyabb akácaik az új iskola felépítése volt. Társadalmi akció a gyermekekért Ennek rövid története. 1975-ben a falugyűlésen lakossági Igényként felmerült a meglehetősen rossz állagú iskola ..kicserélése”. Papp Ádám elsőként felajánlotta erre a célra egyhavi nyugdíját. • Széaen díszlenek a fiatal fácskák a Kossuth utcában! • Papp Ádám: — A fásítással kezdődött. Az elmúlt harminc évben a társadalmi munka értéke Jászszentlászlón tízmillió forintokban mérhető. öt követte a nyugdíjas plébános, végül közéi 800 ezer forint gyűlt össze. Az általános iskolások 1978. november 10-én vehették birtokukba az új épületet, aminek tervezője, beruházója és az építő helybeli téesz jócskán adott árengedményt. Az okot is megtudtam. Amit lehetett, társadalmi munkában végeztek. A „miért” sem akármilyen. Látták és tapasztalták a helybeliek példás összefogását, egyéni munkavállalását, amivel a dolgok, előremenetelét. szerették volna siettetni. A társadalmi összefogás Jász- szenitlászldn a fásítási akciókkal kezdődőiét. Ennek motorja Papp Adám, aki 1950-ben tanácselnök volt, ahogy a fiatalabb községve- zetőktől tudom, Ádám bácsi kö- nyörü'letet nem ismerő módon szerettette meg az itt ’lakókkal a fát. • örülhetnek az általános iskolások már egy éve szép tornacsarnokuk is is, szüleik, nagyszüleik jóvoltából van. Gondozzák, ápolják — Tisza menti ember vagyok, aki megszokta, hogy árnyas fák alatt 'éljen — mondja errcll. — Itt, a Hunyadi utcában kezdődött. 1950-ben két-három forintot gyűjtöttünk minden portán. Ebből vettük a facsemetéket. Nem mindenkinek .tetszett, de végül az utcában elültettük a csemetéket. Nemcsak a gödrök ásásáról, a fácskák helyrekerüléséről gondoskodtunk, hapem az ápolásról is. F’tetál gyerekeket bíztam meg, hogy vigyázzák a kis fákat. Egyetlenegyszer fordult elő, hogy megbokrosodott a két ló, |j véletlenül kidíboltak a kocsival két fát. Még aznap' tudtam róla. A fogatas is hamar bejött hozzám, hogy megbeszélje, hál veheti meg a csemetéket, amelyékkel- gyorsan pótolta is a hiányt. Évek folyamán ültettünk fáikat a község minden utcájába, terecskéjére. Volt ezek között gyümölcsöt, termő, de dísznek, sövénynek való is.' Akik itt nőttek fel, tudják, hogy Jászszentlászlón a faültetés esemény. Együtt dolgozik ilyenkor az utca. Amit a legfontosabbnak látck: gondozzák, ápolják is a növényeket. Van egyébként egy nyugdíjasbrigádunik. . tagjai szabadidejükben a „senkihez nem tartozó területet” gondozzák. A siker hitet ad ___A ház előtti, rendbemtanntoitt f asor dísze az utcának, de az épület gazdáját is dicséri — mondja Toldi László, aki Papp Ádám keze allatt vált faültetővé. — A jó példa pedig nagy vonzerő. Az elmúlt öt-hat évben, ha nem is hirdettük meg a minden lakosra egy fát,’ de évente minimum ennyit elültettünk. Ennek az időszaknak a mérlege szerint jóval több mint 15 ezer csemete eredt meg. A fatelepítés anyagi oldala is rendeződött, hiszen a csemetéket az Erdőid! ügyelőség közvetítésével ingyen kapjuk. A fát és a szép kc-rnyezetet szeretőnek és mint népfrorite’cöknek is öröm, amikor az emberek jönnek a nyár végén érdeklődni, hogy idén milyen fákat kapunk, avagy megbeszélték a szomszédokkal, hogy ők ilyet vagy olyat szeretnének. Beszélgetőpartnereim egyetértenek albban, hogy a városi ember nem érezheti eléggé, mit jelent egy kisebb — falanyi — közösségnek, ha tervük, elképzelésük valóra válhat. Legyen ez egy új iskola felépítése, vagy egy utcarész fásítása. Czauner Péter Fűszerpaprika-múzeum Kalocsán • Kalocsán, egy régi malomépületben a Mezőgazdasági Múzeum összegyűjtötte a fűszerpaprika történetével kapcsolatos adatokat, egykori termesztési és feldolgozási eszközöket. A századfordulón mintegy 2000 —3000 hektáron termesztettek fűszerpaprikát. A nyugat-európai országok vevői már akkor többre értékelték a magyar paprikát, mint a spanyolt, mert a Kárpát-medence éghajlata különleges minőséget biztosít. Az őrlemény fűszerező hatása, íz-, aromaanyagai jobbak, mint a hasonló fajtájú külföldi paprikáé. A termelés fokozatosan bővült. Jelenleg 10—12 ezer hektáron termelnek paprikát. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A JÁNOSHALMI TERMELŐSZÖVETKEZETEK KÖZÖS VÁLLALATA 6440 Jánoshalma, Dózsa György u. 91. sz. Tel.: 143, a többször módosított 38/1980. (IX. 30.) MT. sz. r. és a 14/1980. (IX. 30.) BkM sz. rendelet alapján PÁLYÁZATOT HIRDET Jánoshalma, Magyar László utca 21. sz. alatti III. oszt. bisztrójának szerződéses üzemeltetésére Pályázhat az, aki megfelelő szakmai képzettséggel rendelkezik, és nem esik foglalkozási tilalom alá. Pályázhat azon személy is, aki a vállalatnak nem dolgozója, de kötelezettséget vállal arra, hogy sikeres pályázat esetén a vállalatnál munkaviszonyt létesít. A szerződés feltételeire és a versenytárgyalás időpontjára vonatkozó adatok a vállalat kereskedelmi, főágazat-vezetőjénél, Kriván Péternél vehetők át. A pályázatokat 1986. XII. 17-ig írásban kérjük benyújtani. 2334)7
