Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

4 to PETŐFI NÉPE e 1986. november 18. MŰVÉSZTANÁROK Kecskemét zenei életének rangos eseménye a Ko- dály-iskola hangversenysorozata. Legutóbbi kon* certjük előtt beszélgettünk a fellépő művésztanárok ■ ■ iPÉi közül hárommal, a pedagógus- és művészpálya rej­telmeiről. ® Dratsayné Herényi Bea. • Dratsay Ákos, • Sáros! György. Több hívet a komolyzenének Az ihletet a fellépés adja — Pécsre jártam zeneművésze­ti szakközépiskolába, ahol Bantih István egész életre szóló instrúk- ciókikatl látott el — mondta Drat- sayné Berényi Bea fuvolaművész. — Azután a budapesti Zeneaka­démián Pröhle Henriik tanítványa lettem, 1984-ben diplomáztam, azóta tanítok e kecskeméti isko­lában. — Milyenek a benyomásai az idei első koncertről? — Korábbi koncertjeink for­róbb hangulatúak voltak, mint ez. Petiig szerintem | játékunk színvonala nem Volt rosszabb, mint máskor. Lehet, hogy hiba csúszott a művek összeállításá­ba: talán kissé nehezen hallgat­ható hosszú lélegzetű műveket adtunk elő, s mivel a közönség legnagyobb részét* gyerekek al­kották. ezek nem kötötték le a figyelmüket. — A fellépést — úgy gondo­lom — hosszú felkészülés előzi meg. A manuális gyakorláson túl szükség van lelki „ródllftódás- ra” is? — A hangszeremen naponta gyakoriok. A „légkört” azonban.' nem lelhet elpróbálnii. A valódi, ihletett hangulatot kizárólag a fellépés adja, ha adja. A szóló- koncerteken ez könnyebb, ment hosszabb időt töltök a közönség­gel. s ha látom, hogy tetszik a játékom,- még jobban sikerülhet a következő darab. A csoportos fellépésen erre nincs mód. Mire megszoknánk egymást a hallga­tósággal, más lép a színpadira. — Befolyásolja a tanár—diák kapcsolatot, hogy tanítványaik rendszeresen hallják önöket ját­szani? Példát jelenít a gyerekek számára. A közelmúltban az egyik TÁRLATNAPLÓ tanítványom fellépésekor rácso­dálkoztak kollégáim, hogy meny­nyire hasonlít a játéka, a stílu­sa az enyémhez. Ez az, amit nem lehet megtanítani. Észrevétle­nül, ösztönösen utánozzák le a gyerekek. Előfordul, hogy közös hangversenyre készülünk, közös öltözőben. Ezek a pillanatok töb­bet érnek minden tanítási ótá- náL Napi 12—13 óra a hangszerrel Dratsay Ákos fuvolaművész Szegedre járt zeneművészeti szakközépiskolába, ahol dr. Se­bestyén Istvánnál tanult. A bu­dapesti Zeneakadémiáról j— még ' mint hallgató — átjárt Kecske-, métre, hogy hetente egy napot taníthasson a Kod á ly-iskolában. Pröhle Henrik tanítványaiként diplomázott 1983-ban. — Ügy tartják, a zenészek egy kicsit különcök, ön annak véli magát? — Van, aki ezt a közhelyet a magáévá teszi, s mindent elkö­vet, hogy megfeleljen' ennek az elvárásnak. Az ilyen embert nem tartom példaképemnek. Ha azon­ban azt lehet különcnek tartani, akinek a munkája az ideje na­gyobb részét betölti, s mindez még kedvére is van, akkor — sok zenésztársammal együtt — ma­giam Is az vágyók. — A jó művész jó tanár is? — Biztos, hogy jót tanít. Hogy mindezt jól csinálja-e, az már más kérdés, hiszen ehhez peda­gógiai érzék is keik Azonban le­het valaki született pedagógus, ha nem tudja, nem érzi a szak­mát. Mindkettő szükséges ahhoz, hogy tudjuk: mit és hogyan kö­zelítsünk a tanítványokhoz. — A nap huszonnégy órájából átlagban mennyit tölt zenével? — Délelőtt három órát gyakor­lók, délután tanítóik, majd esite újra „edzek”. Tehát napi 12—13 órát töltök a hangszeremmel. Ez hosszú időnek tűnik, de mégis kevés ahhoz, hogy. mindaz bele­férjen, amit szeretnék. A munkája hobbija is Sárosi György brácsaművész 1981-től, diplomája megszerzé­sétől tanít a Kodály-iskolábam. 1977-iben hegedűsként végzett Debrecenben, majd 1981-ben brá­csásként a budapesti Zeneaka­démián. — Nekem a zene a munkám, a hobbim ... Tehát betölti az egész napomat — vallja magá­ról. — Ezenkívül? 1 ' — A családom. Ha sikerüli időt szakítanom — ez inkább nyáron fordul elő —, akkor sokat ki­rándulunk, alkalomadtán olva­sok, de legszívesebben zenét hall­gatok, mivel számomra a kikap­csolódást is ez jelenti. — Kedveli a könnyebb mű­fajt? — Ritkán jutok hozzá. Ha úgy alakúi f tneghalligatom, de inkább csak háttériként: Direkt módon nem foglalkozom ezzel a műfaj­jal, mivel nem is ismerem. Még arra is kevés az' időm, hogy a komolyzenéről megtudjak min­dent, ami érdekel. — További tervei?­— Mint tanár, legfontosabb az, hogy megtanuljak jól tanítani. Mint művész, szeretném, ha si­kerülne a városban kialakítani egy széles körű, zenét szerető és értg közönséget, akik szívesen járnak a koncertjeinkre. Bízom benne, hogy a következő’ évek­ben még színvonalasabb szerep­lésekkel még több hívet szerez­hetünk a komolyzenének. Tóth Tímea „Nagy belső nyugtalanság...” Nem túl gyakran fordul elő, hogy egy kiállítás alkalmából egy terembe lépve nemcsak egy han­gulatba, hanem egyenesen a ké­pek terébe érkezünk. Szinte ér­zékelhetően, és anélkül, hogy ezért megdolgoztunk (felismer­tünk, azonosítottunk, behelyet­tesítettünk) volna. A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola kiállítótermének falain elhelyezett , tizenhárom festményről túlzás nélkül azt is állíthatom, hogy szinte közremű­ködésünk nélkül — esetleg aka­ratunk ellenére — is erőteljesen képesek kifejteni hatásukat. Esetleges elutasításunk Oka föl­tehetően a megközelítés szoká­sostól eltérő módjában rejlik, ugyanis az alkotások a XX. szá­zadi festészetnek ahba a tarto­mányába tartoznak, ahová nem vezetnek irodalmi kapaszkodóik. A tanácstalanság gyakori minden olyan esetben, miikor a tárgytól végleg eloldott, nem ábrázoló jeli egű művészi kifejezésmód megnyiivánulássával állunk szem­ben. Ami szokatlan még. hogy ezúttal címként sem kapunk ta­nácsot. utasítást a látvány érzel­mi. értelmi megfejtéséhez. A képek alkotója Szörtsey Gá­bor. aki számos hazai és nem­zetközi kiállításon mutatkozott már be jelentős sikerrel. A Ko­lozsvári Képzőművészeti Főisko­lát 1979-ben végezte el. s 1977 óta láthatía a közönség^ munkáit rendszereden. Egyéni kiállításai- msk színhelye /Kolozsvár, a szent­endrei Vaida Laiós Stúdió, a bu­dapesti Stúdió Galéria és a Fia­tal Művészek Klubja volt Cso­portos tárlatai közül — a mosta­ni munkák bevezetéseiként is — érdemes megemlíteni az 1985-ös Új szenzibilitás III. című óbudai kiállítást, melyen .kis méretben, de már megjelent a legutóbbi, immár nagy méretben megva­lósított munkák felfokozott drá­mai szemlélete”. Az egységesen erőteljes anyag­ban — segédeszközeik híján — a rendezés nyújt csak némi segít­séget a tájékozódáshoz. Az alko­tások mondanivalójuk szerint, falanként differenciáltak. Azo­nos falon találhatók a tragikus, a groteszk és az örömtelibb álla­potokat sugalló képek. Előzmé­nyeik a magyar képzőművészet­ben elsősorban Komiss Dezső nevéhez kötődnek, aki munkás­sága igen jelentős szakaszában annak a — Szörtseyéhez hasonló — lírai absztrakciónak a jegyé­ben tevékenykedett, amely min­denfajta kötött, tiszta kontúnú, zárt formát elvetve a drámai, exipresszív, pszichikai-festő ön­kifejezést közvetlenül hordozza. A színek plaszticltása, lükte­tése, az érzelmek vibrálása, a 'minden elemet meghatározó drá­mai valóság-látás Szörtseyt az 1980 után kibontakozó, az infor­mál tradíció újrafogalmazására vállalkozó „új festészet” képvi­selőjévé avatja. Hegyi Lóránd jellemzése szerint: jnagy belső nyugtalanság mozgatja ecsetjét, a pillanatnyi létállapot spontán ki­írása összefonódik egv monu­mentális kompozíció felépítésé­nek igényével. Képein jellegze­tes mozzanat a tisztán festői esz­közökkel elért mélységhatás, il­letve a képsíkna terített ecsetfu- taimok és a mélységre utaló kép­mezők egymásra vetítése, olvkor ütköztetése. Mintha Szörtsey ma­gát a festői folyamatot személye­sítené. meg egy-egy képi konf­liktusban.” Károlyi Júlia GYERMEKEVEK - GYERMEKÉLET Kerékpáros­iskola Az elmúlt tanévben a kecske­méti Autóközlekedési Tanintézet, a megyei közlekedésbiztonsági tanács, a megyei tanács művelő­désügyi osztálya összefogásával megszervezték az úttörők gyalo­gos—kerékpáros képzését. Ennek keretében kilenc városban és községben összesen nyolcszáz­negyvenen vizsgázhattak KRESZ- ismeretekből, gyakorlati tudniva­lókból, s kaptak hivatalos kerék­párvezetői igazolványt. Vdlt a kilenc iskola között olyan, ahol valamennyi úttörő jelentkezett a tanfolyamra: Ku nszáll ásón! Az idén újból lehetett jelent­kezni az ATI-szervezte tanfolya­mokra. örvendetesen sek gyer­mek értette meg a lehetőség nagyszerűségét, ez idő szerint .már úgy tűnik: többen kapnak a tanév végére kerékpárvezetői iga­zolványt, mint tavaly. A kecskeméti ATI-tanpály ára akkor látogattunk el, amikor a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulóinak gyakorlati vizsgája zajlott. • Borús, esőre hajló időben száll­tak egymás után kerékpárra a gyerekek, hogy számot adjanak mindarról, amit megtanultak. Pontosan indultak, mentek végig a kijelölt 'pályán, karjuk lendíté­sével jelezve a megállást, fordu­lást. Figyelembe vettek minden 'táblát, jelzést A vizsgázó har­mincnégy gyermekből valameny- nyian megfeleltek a követelmé­nyeknek, megkapták az igazol­ványt, és azt a lehetőséget, hogy segédimiolborkerókpár-vezetői vizs­gára ‘jelentkezzenek, kedvező fel­tételek mellett. • A sikeres vizsga után a csoport néhány tagjával a Hunyadi János iskola úttörőszobájában találkoz­tam, hogy választ kapjak arra, mi késztette őket a tanfolyamon való részvételre? — Nagyon hasznosnak tartom, hogy megtanultam szabályosan (közlekedni — felelte Szarvák La­jos —, mert 'gyakran megyek a városba. • Adamik Mónika minden mozdulata szabályos volt! (Gftál Béla fel­vétele) Csányi István így kapcsolódott a beszélgetésbe: — Gyakran kirándulok a csa­ládommal a Csalánosi-erdőbe. Ezután már úgy fogok kerékpá­rozni, ahogyan mindenkinek kel­lene, betartva a KRESZ előírása­it. Már tanítgatom testvéreimet is! A vizsgán Adamik Mónika re- . mékelt, ő így látta a tanfolyam lényegét: — Boltba legtöbbször kerékpár­ral megyek. Most már -tudom, mit kell tenni előzésnél, megál­lásnál. Ami teljesen új volt szá­momra,, az a ,,'hátranézés”. Pedig milyen fontos! — Éppen tíz éve tudok kerék­pározni — tűnődött Dombai Márk — vagyis, hát, azt hittem, hogy tudok. Mert Igazán most tanul­tam meg. Most már bátran me­rek menni a közutakon, nem kö­veitek el hibát. — Eddig csak szerettem kerék­pározni, de most már tudok is! — mondta örömmel Banos Rita, akit, édesapja biztatott, hogy je­lentkezzen. — A tanfolyam százharminc forintba került — 'tájékoztatott Für} Feri. — Nekem az' is nagyon tetszett benne, hogy a vizsga után, ha betöltjük a tizennegye­dik évünket, kedvezményt ka­puink a segédmotor-vezetői tanfo­lyamon. Fülep Zsolt és Szegedi Attila előtt tavaszi kerékpártúrák lehe­tősége lebeg. Szeretnének a Tős- erdő mégtekintése után átkelni a Tiszán, és megkeresni tiszasa.si barátaikat. Azt azért mindketten hozzáfűzik, hogy szüleik biztatá­sára jöttek, sóikat tanultak, és most már TUDNAK KERÉKPÁ­ROZNI ! Az iskolában Végh Ferenc tanár szervezte a gyerekek számára fontos tanfólyamot; az ATI kecs­keméti vezetőivel karöltve tartot­ták az elméleti és 'gyakorlati ok­tatást, a vizsgát. Az ATI vezetői örömmel szá­moltak be arról, hogy egyre-más­ra jelentkeznek a kecskeméti és Kecskemét környéki iskolákból. Amikor ezek a sorok meg jelen­nek, már gyakorolnak a Jókai Mór úttörőcsapat tagjai, sorakoz­nak a Magyar Ilona iskola, a kertvárosi, a Halasi úti. a Petőfi, a II. Rákóczi Ferenc, az ÉZ.I, a Forradalom és a Zója utcaialk is. Megtudtuk, hogy minden cso­portból egy-egy kitűnő tanuló vagy arra családi okiak miatt rá­szoruló gyermeknek elengedik az oktatási díjat. Tavaszra fogadják a környék­beli — ha igény van irá, akkor a .távolabbi községék és városok — szabályosan kerékpározni kívánó 13—14 éveseit is a kecskeméti ATI-nál. sei— KÖNYVESPOLC Fel, fel vitézek— A rodoszi lovag A honfoglalás uitán királyi székhelyeken épültek első kővá­raink (Esiztergam, Széikesfelhérvár, Veszprém), ezzel is erősítve az uralkodó központi hatalmát. A tatárjárás szomorú tapasztalatai nyoméit IV. Béla egyre-másra osztogatta a várépítési engedélye­ket megbízható főurainak. Elő­ször lakótornyok, majd belsőtor­nyos várak épültek ... Váraink­nál hogyan kap szerepet a torony, a kaputorony, a várfal, a bástya? Hogyan, Ikrfc építették a kuruc kor és az 1848-as szabadságharc kilenc legendás várát: Sárospata­kot, Resécet. Simmtornyáit. Sik­lóst. Sárvárt. Sümeget, Budát. Komáromot és Aradot? Melyik várnak mi a rej^éTves 'története? Megtudod Illés György: Fel, fel vitézek című könyvéből, mely a Móra Ferenc Könyvkiadónál je­lent meg. Az 1330-as években Anjou Ká- roly volt a királyunk. Visegrádi várában Záoh Fellciáni, az «’ke­seredett apa, lányát ért sérelme miatt merényletet követett el az uralkodó ellen, melyért a király egész családját kiirtotta. Három unokája csodával határos módon maradt életben, a pici gyerekeiket Rodosz szigetére vitték hű alatt­valóik, ahol johannito lovaggá nevelték őket. Hogyan éltek a középkoriban Nápolyban? Md lett a sorsuk a hazától oly messze került, nevü­ket megváltoztatott, a múlt fele­désére ítélt Paláath y -f iúkraak. ? Megtudod Fehér Tibor A rodoszi lovag című könyvéből. HAIH KOHKyPC no pyccKOMy H3HKy^ Orosz nyelvi vetélkedő Negyedik forduló — úttörőknek hadi kohktpc no tyccKOiy nancy (gaa mKOJEBHBKOB) a a ír a s a a 17. BpeMBHa róna. Äoporae pectoral CerogHH bh nosHasoioreoB o Beoltani vexoBentou - EéaBaflRoS. Xoth oh öoxbboS ZBaoryH h bhz^huche, erő otohb jddűht Bee oobot— ősze gera. "SgpaBCTBytTe! Mens sobjt HeaHaftga, ho mho He HpaBHTCH moö som, BegB h rag uHoro 3H3d! Hanpmiep, o BpeiieHax roga: roto, oceHH, 3HM6, B0CH9 B Hamm RpaHzI ■ÜSTÖM 0H6HB ZOXOgHO. Horga H Hgy K8T3TBCH HS R0HBR8X HUH HOOR, H HSge- B8D myőy h Ternyi) mamcy. Eme hotoh ÖHBaeT npa3gHE£ - HobhS rog. Pedara Hapasaor árny. K hhm b tooth npmogar Heg Mopoa a CHerypoma. Oobhld Ha gepeBBHX paonyoKasTOH jihotlk. npueranT Ha Temmz cTpan nTHHH. Uh o gpyaBHUH Bemaeii ckbopohhhkh h nyosaeM jtopadm- KH. Shmoé Bee zogHT b geo aa rpnűaim h arogauH. B oagax apem hőjiokh, rpymH a bhdihh. flpraie őaőoHKH nepejieTariT o hbstks hb UB9TOK. Become pectora jresar Ha öepery y peicn. BecHofi Ha 3eiun> nagam nepsae choxhhkh • OgeBasTOH b őanyn myőy 3aítuu, rojkhtoh cnaTB MegBegB, a hthqh ygeTanr b rémmé CTpaHH". KaR bh gyuaeTe, pectora, npaBRgiHO m HeaHaftgy kaaHBanr He3HaÄKoä? üozajiyficTa, npanuoiTe eiqr Bann paooKasH o BpeMeHax roga b Bamzx Rpaaz. Oh npoHHTaer m a yaHaer, hto Ha oaiiou gerne <Jh— ■ Baer geroM, ocohlb, 3hmoS h BecHofi. A Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti kihelyezett tagozatával közösen hirdetett vetélkedő „fél­idejéhez”,- a negyedik fordulóhoz érkeztünk. Arra kérünk bennete­ket, hogy a megoldásaitokhoz to­vábbra is mellékeljétek külön la- pop (!) adataitokat: név, lakcím, anyja neve, iskola, osztály, vala­mint az orosztanár neve. Á 'megoldásokat továbbra is a következő címre küldjétek: A Szovjet Kultúra és Tudomány Hátat Puskin Orosz Nyelvi Inté­zet budapesti kihelyezett tagoza­ta. i HAM KOHKYPC nŐ PYCCKOMY H3MKY 1052 Budapest V., Semmelweis u. 1-—3. A beküldési határidő: a megje­lenéstől számított ikót hét. Öröm­mel közöljük: sok ügyes, szelle­mes megoldást kaptak eddig tőle­tek a Puskin Intézet munkatár­An , AiUUnn Ií> ir>n.w4oile Air r\.4­Tudósítóink jelentik Rácz Anikó Izsákról irt levelet. „Az elmúlt napokban Izsákon tar­tózkodott a lengyel Harcer Szövetség elnöke és vezetőségének tagjai. Gdanskból érkeztek hazánkba, s el­látogattak iskolánkba is. Mi, hetedi­kesek kaptuk a megtisztelő lehető­ségei. hogy köszöntsük őket; magyar és lengyel dalokkal. Szervezetükről is sokat megtud­tunk." Elmondták például, hogy ná­luk iskolától, lakóhelytől függetle­nül, barátságok alapján alakulnak meg a rajok. Megmutatták egyenru­hájukat, mi pedig beszámoltunk ün­nepeinkről» éves programjainkról, megmutattuk 1 őrsi búvóhelyeinket, helytörténeti 'múzeumunkat, majd barátságunk jeléül nyakkendőt cse­réltünk vendégeinkkel” — fejeződik be a tudósítás. *.#' * A MÉH által szervezett nagyszabá­sú, országos futóversenyről küldött beszámolót a kecskeméti leninváro- si iskolából szakálas Mónika. „10 ki­logramm papírral neveztünk be Bu­dapesten a Népligetben tartott futó­versenyre. Rajtszámmal a hátunkon futottuk végig a 10 kilométeres tá­vot. Nehéz volt, de valamennyien tel­jesítettük a feladatot. Kiváló ered­ményt ért el két társunk: Lövel Z*oIt és Telek András, valamint négy kö­zösség: a 6. B, a «. c, a l. b és a 8. b. Valamennyien osztályfőnöki di­cséretet kaptak” * * * Lajosmizsérőj Józsa Adrienn kül­dött levelet. B£§f , 1 „Községünk felszabadulásának év­fordulóján kézilabda-bajnokságot tar­tottunk, a nálunk vendégeskedő nagy­kőrösi. kecskeméti, újkígyós! és kis- kunhalasl kézUabdásokkal. A lányok „csatája” a halasiak győzelmével vég­ződött. a fiúknál a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából ■ érkezett sportolók győztek. A legtak- ttfcusabb játékos címet Gattyán Kati és Kislőrlnc György ériemé'>‘e ki. a legjobb kapusnak Szabó Ildikó és Dudás Sándor bizonyult, a gólkirály- nő Acs Anita 24 góVal. a gólkirály pedig Apró Ferenc lett 20 góllal. Vaíams'-irnyien nagyon reméli ük, hogy jövőre újra találkozhatunk, ösz- szemérhetjük erőnket, tudásunkat.” * * * Kecskemétről, a II. Rákóczi Feren* Általános Iskolából az ötödikes Haul Balázs számolt be egy érdekes vetél­kedőről. „Városunk felszabadulásának év­fordulóján nagyszabású, Kecskemét­tel kapcsolatos vetélkedő vdllt nálunk. Először anyaggyűjtésbe fogtunk: el- özönlöttük a könyvtárat, megkeres­tük a híres emberek szobrait, em­léktábláit. iAz egész olyan volt, mintha labirintusban kutatnánk kin­csek után ... Azután ml, a felsős ra­jok tágjai a Pajtás klubban talál­koztunk. Sok feladatot megoldottunk az Iskola falai Iközött. társaink ez­alatt a városban „dolgoztak”, végez- ' ték el a kitűzött feladatokat. Végűi a nyolcadikosok győztek, de ez csep- . pet sem búsitott el bennünket — egy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom