Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-13 / 267. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1986. november 13. BAJA, JÁNOSHALMA, KECSKEMÉT Könyvtári helyzetkép 1985-ben tizenegy könyvkölcsönző szűnt meg Bács-Kiskun megyében. A felszámolások legfőbb oka a megfelelő működési feltételek hiánya volt. Így például a helyszűke, a szakember- hiány, de gyakran előfordul, hogy a kedvezőbb anyagiak és jobb munkahelyi körülmények csábítják el a pályáról a szakembereket. A városi • könyvtárak közül Kalocsán, Kecskeméten, és Kiskunfélegyházán a legnyomasztóbb 'a zsúfol tág. Aggasztó az a tény is, hogy míg egyfelől a tervezettnél is nagyobb mértékben nőtt a könyvek, folyóiratok és egyéb dokumentumok ára, addig a könyvtárak beszerzési kereteit nem emelték, sőt több helyen csökentették. Így tovább csökkentek a többpéldányos beszerzések, s egyre szegényesebb a törzsanyagon kívüli választék is. Sokrétű munka — vonzó környezetben 1985-ben a legjelentősebb könyvtári beruházás a bajai zsinagóga e célra történő felújítása, átalakítása volt. — Egy esztendeje vehettük birtokunkba ezt az épületet — mondja dr. Eördögh Endréné, a köny- tár vezetője —, s a további bővítésre a VII. ötéves tervben kerül sor. 115 ezer kötetünk tárolására most már elegendő a hely, csak az nehezíti a munkánkat, hogy a város három különböző részén, vannak a könyvleraka- taink. 13 ezer kötetből áll a szerb- horvát nyelvű báziskönyvtárunk, mely Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye délszláv lakosainak igényeit igyekszik kielégíteni. Mióta ebbe az épületbe költöztünk, a látogatóik száma nagymértékben növekedett. Sokan vannak, akik elsősorban az épületet kívánják megtekinteni (1985-ben 1612 ilyen látogatónk volt). Lehetőségünk nyílik arra is, hogy most már rendezvényeinket itt, a könyvtárban tartsuk, vagyis nem kell más intézményekben kopogtatni ezért, mint korábban. S mivel e programok célja, hogy olvasókat nyerjünk, ki is használjuk a szerencsés adottságokat. Rendkívül jó például a zsinagóga akusztikája. Ezért akár hangversenyeket is tarthatunk. Űj sorozatunk a különböző folyóiratok szerkesztőségének bemutatása e falak között. Rendszeresen tartunk író—olvasó találkozókat, alakult eszperantó• 1985-ben újították fel a bajai zsinagógát, mely a város könyvtárának ad otthont. Ezzel a város könyvkölcsönzőjének alapterülete 1218 négyzetméterre nőtt. (Straszer András felvétele) körünk és most indul a nyelv- tanfolyamunk. Nálunk tartották az őszi megyei könyvhetek megnyitóját is.., — Tízezer régi könyvünk van — meséli a könyvtár vezetője — amelyek a bajai főúri és egyházi könyvtárakból kerültek hozzánk. Egyik legbecsesebb kötetünket a költözés alatt fedeztük fel. Ez egy francia nyelvű biblia, ami Ady Endre tulajdonában volt, s Csinszka bejegyzéseit is tartalmazza, összesen tizennyolc könyvtárosunk várni s ez a létszám az olvasók kiszolgálására elegendő is. Ahhoz azonban, hogy színvonalasabb szakmai munkát végezhessünk, több szakemberre lenne szükség. Gyermekkönyvtárunk vezetője, dr. Michna Ot- tóné ebben az évben kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Több éve működtetik a Kincskereső Klubot a KOCKÁT, mely az olvasó gyerekek alkotó köre, s immár másodszor szerveztek olvasótábort. Űjra kinőtték Horváth Attila, a jánoshalmi nagyközségi könyvtár vezetője: — 1980-ban három szintűre bővítették a könyvtárat, de azóta már újra kinőttük. Szükségünk lenne raktárra, mivel az értékes, régi könyveink az irodában porosodnak, és nélkülö2flietetlen lenne egy klubszoba is. A bővítésnek azonban anyagi akadályai vannak, éppúgy, mint a gáz bevezetésének. Sok gondot okoz a fűtés, amit olaj kályhával vagyunk kénytelenek megoldani. Könyvbeszerzési keretünk 100 ezer forint évente, ami a könyvárak emelkedése mellett ....meglehetős. s en kevés. A helyi általános iskolával, a szakmunkásképzővel és a gimnáziummal egyaránt jó a kapcsolatunk. A szakmunkás- képzőnek például csaknem valamennyi diákja olvasónk, A klub- foglalkozásokat, a könyvtárhasználati órákat az olvasóteremben tartjuk, de ennek hátránya, hogy ez idő alatt a többi látogató nem tud zavartalanul válogatni. Tartunk még rendhagyó órákat, vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat is. Több alkalommal részt vettünk a rádió Üdvözlet az olvasónak című irodalmi vetélkedőjén, szerkesztőségi esteket szerveztünk, s rendszeresen meghívjuk Jánoshalma híressé vált szülötteit. Gyakran előfordul, hogy különböző összejöveteleknek, őrsi vagy rajfoglalkozásoknak a könyvtár ad otthont. Megkerestük a helyi öregeket, s tőlük több, Jánoshalma történetét demonstráló anyagot sikerült szereznünk. Ezekből’ is tervezünk majd egy .kiállítást. A mozi előcsarnokában van egy állandó kiállítási részünk, ahová az aktualitás szerint válogatjuk össze a bemutatandó könyveket. Eredmények, gondok a lakótelepen Tóth Tiborné, a kecskeméti szé- ehenyivárosi fiókkönyvtár gondjairól és eredményeiről így nyilatkozik : — 1980-ban adták át az épületet. Nagyon modern, de sok benne a holt tér, amit nem tudunk semmire használni. Most fejeztük be a katalogizálást, amin három évig dolgoztunk. Ez már azért is nehéz feladat volt, mert a négy dolgozóból mindössze egy a szakképzett. Hozzánk igen sokrétű olvasóközönség jár. Minden korosztály megtalálható, az óvodástól a nyugdíjasig. S mindegyik igényét igyekszünk kielégíteni programjainkkal is. A környék óvodáival, iskoláival tartjuk a kapcsolatot. Szeretnénk elérni, hogy körzetünkben egyetlen gyermek se menjen úgy az iskolába, hogy ne tudja milyen egy könyvtár. A nagyobbaknak például rendhagyó órákat szervezünk, gyerekklubunk működik, s a tagok munkáit rendszeresen bemutatjuk. Volt már kiállításunk a Széehenyiváros múltjáról, s több művész alkotásait is közszemlére tártuk. Évekig működött a zenei klubunk. Óriási .sikere volt. Egyaránt látogatták felnőttek és gyerekek. Ebben az évben sajnos nem találtunk senkit, aki vállalta volna a klub vezetését, így nem folytathattuk. Pedig nagyon hiányolják olvasóink ezeket a hangversenyeket. — Elég szép számú hanglemezkészletünk is van. Kölcsönzésükre nem kaptunk még engedélyt,- de már sokan beülnek hozzánk zenét hallgatni. Kellene egy technikus, aki kezelné a készülékeket. Erre sincs vállalkozó. Hiába, nagyon szerények az anyagi lehetőségeink, mint napjainkban valamennyi könyvtárnak ... Tóth Tímea KÜLFÖLDI TURNÉN A GÉDERLAKI TÁNCOSOKKAL (3.) Síi 'WKStmtKKmmB 1 »«11111 v j Siker — előzményekkel Brand-Erhisdorf járás településeinek gazdasági és politikai vezetői tartottak nagygyűlést a következő napon, értékelve termelési — aratási — eredményeiket. A tanácskozás végén, műsort adott itt a Géderlakd Hagyományőrző Népi Együttes. Turnéja során a legjobbat. Fergeteges lendülettel, nagyszerű összhangban, szinte teljesen hiba nélkül táncoltak, énekelitek. Ezen a szombati napon még két fellépés várt a géderlakiak- ra, vagyis az együttesnek átöltözni sem volt ideje. Közvetlenül ebéd után Brand-Erhisdorf immár majálisra emlékeztető te. reinek egyikén felállított színpad dübörgött a táncosok csizmái alatt, este pedig a közeli Langenau művelődési házának parkettje. S a siker nem maradt el egyik alkalommal sem. Az aratás végi rendezvénysorozat ünnepi hangulata vasár, nap tetőzött. Reggel színpompás felvonulás volt Brand-Erbásdorf utcáin. A járás gazdaságad mutatták be termékeiket; kilométerekre nyúlt a gépek vagy ál. latok vontatta díszes karaván, melynek közepe táján vonultak a géderlakd táncosok, legszebb öltözékükben. Előttük égy kicsi kocsi haladt, amelyet két parányi póniló húzott. A kocsi oldalán jókora tábla hirdette a du. naszentbenedeki és az erbisdorfi téesz egy évtizedes testvéri kapcsolatát, s köszöntötte a géder- laki folklóregyüttest, mely zenészei kíséretében énekelve, táncolva vonult. Sok ezer tenyér csattogott hosszan, ütemesen, ahol elhaladtak az érdeklődők sűrű sorfalai között. A kicsit fárasztó táncos felvonulást követően ismét műsort adtak a gé- derlakiak. Ez volt NDKJbeti turnéjuk utolsó fellépése, hiszen másnap hajnalban már hazafelé indult velünk az Ikarus. A hagyományőrző együttes sikereinek titkát hosszan lehetne bogozni. Fellépéseik színvonala ingadozó volt, amit természetesen csak az vett (vehetett) észre, aki valamennyi műsorukat megtekintette vendégszereplésük során. Erre azonban csak a cső. port kísérőinek nyílt lehetősé- • • A nagyszabású, díszes felvonulás élén négy népviseletbe öltözött lovas haladt. • Táncmenetben Brand-Erbisdorf utcáin. gük, hiszen legtöbbször különböző településeken léptek fel, s az új közönségre mindenütt a meglepetés erejével hatottak a díszes népviseletű magyar táncosok. Szinte minden alkalom, mai az volt az érzésem, különleges eseményként figyelik produkcióikat. Azaz: egy külföld! folklórprogram nem mindennapi esemény az NDK kisvárosaiban, falvaiban stem. Másrészt, s ezt többször hangoztatták vendéglátóink is, —, a magyar népzene, néptánc temperamentuma, sajátos lendülete, lüktetése már önmagában, is újdonság északi barátainknak, akiknél a lágyahb zene. lassúbb tánc a megszokott. Továbbá: a géderlaklaik fellépései ideién már eleve ünnepi hangulat uralkodott Brand-Er- bisdorfban és környékén. S ha mindehhez hozzátesszük a vendégszeretetet. újabb lépéssel ke. rültünk közelebb az együttes általános sikerének titkához. Pontosabban: a titok egyik oldalához. A másik maga az együttes, mely alig három éve alakult. 'Berényi István, a táncosok vezetője így emlékezik vissza a kezdetekre: — Egy alkalommal mondtam a művelődési ház igazgatójának, Kovács Sanyinak, hogy a mutatkozó igényre alapozva, szervezzünk egy táncegyüttest. Hamarosan létre is hoztunk egy KISZ-es korosztályú, meg egy gyermekcsoportot. Az első fellépéseinket meglepő érdeklődéssel kísérte egész Géderlak, s ez nagy ambíciót adott. Olykor éjfélig próbáltunk,' fáradhatatlanul. Egy évvel később változtattunk a felállásunkon, ugyanis a ha.gyamányőrző kategória megköveteli, hogy több korosztály táncoljon együtt az együttesben. Egyrészt ezért kerestük fel a régi, úgynevezett gyöngyös.bok- rétás időszak (harmincas, negyvenes évek) táncosait, másrészt pedig, mert ők ismerik legjobban e vidék népdal- és néptánc; kincsét. Néhányam vállalkoztak arra. hogy folytatják közöttünk. 1984-ben bronz, az Idén pedig ezüst minősítést kapott együttesünk. melv ma már hatvan tagot számlál... Tehát három esztendő elszánt, lelkiismeretes munkája, s megannyi házai fellépés, elismerés előzte meg a géderlaklaik első külföldi turnéját. NDK-beli sikereit, amiket mé’tá.n arattak. Vagyis ők i.s vetettek, s kémé. nyen megdolgoztak azért, hogy arathassanak... Koloh Elek (Folytatjuk) SZÉPEN MAGYARUL — SZÉPEN EMBERÜL Tűnt idők szavai Örökéletűek a szavak. Nem halnak meg, csak alámerülnek egy emberöltőnyit az idő sodrában. Elég a megforduló szélirány a divatban, máris a felszínre kerülnek a szókincs tengeréből. Ilyen’ egyszer volt szavakat sodor magával' mostanában a nősz. taligiahull'ám. Érdekes, hogy ép. pen a jövőre mohó fiatalok merítenek a'letűnt, idők nyelvi világából. Ez még nem lenne baj. El. lenkezőieg. Nyelv,gazdagodást és múLtfeltárást jelent. Mi a zavaró ebben a szóhasználatban? A zavarosság, a stihis- talanság, amely az eredeti jelentések felületes ismeretéből következik. Ezeket a szavakat miég nem fürdette tisztára az idő, arcukon látszik koruk hozzátapadt pora. Ezért illetlen a megjelenésük a teljesen más igényű környezetben; ■ Mentségükre legyen mondva: a divat tuszkolta he őket a tőlük idegen világba. . Néhány példa.Az ifjúsági klub kapujában harsány plakát kiált a belépőre: „Megnyílt a dipkkaszinó! Belépés csak igazolvánnyal!” Bár tudom, hogy a kaszinó fogalmi jegyeiből csak a „zárt társaskör” lehet az igaz ma, mégis megriadok az arisztokrácia, a „felső tízezer” e szó- palackból kiszabadult szellemé, tői. Az egyik képes hetilapunk fiataloknak címzett rovatában hónapokig dúlt a játék, a „pop-póker”. A kaszinóban nemcsak pókereznek, . hanem ruletteznek is — a KISZ-tagok. Ez a szerencsejáték-forma ugyanis ajánlott mód. szer a politikai vitakörökön. Az egyik középiskolában megnyílt már a „pol-bár”, ahol politizálni lehet ugyan, de italozni — remélem— még nem. Mi következhet ezután? A tőzsde.diszkó, a lóverseny-érettségi, a Monte-Carló-iskola. .>. Költői Adám A ZOM BORI SZERB NÉPSZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA Bácska az irodalomban Az utóbbi évtizedekben vált általánossá az a felismerés, hogy Kelet- és Közép-Európa többet jelentett az egyetemes emberi kultúra számára, mint korábban vélték. Részben kiváltói, részben kifejezői voltak itt élő tudósok a századvég, a századforduló mindent megkérdőjelező, újat teremtő, építve romboló válságának. Ősrégi kultúrák feszültek egymásnak, viszonylag kis területen nagy nemzeti mozgalmak ideoló- ' giája ütközött. Az orosz terjeszkedés veszélye, a hanyatlásában is félelmetes török birodalom szorítása, az önállósodás lehetőségének felvillanása megsokszorozta az összezsúfolódott, összekeveredett népek vitalitását. Az idegen uralom miatt átmenetileg’ Európa más tájaira menekült mozgalmi vezetők új életérzésekkel, az elmaradottság tudatával tértek vissza övéik közé. Legjobb- jaik a magyar Ady Endréhez hasonlóan lobogták, vergődtek, a „mindenki újakra készül” hevülete és a „nekünk Mohács kell” sorvasztó, lefegyverző kétségbeesés között. Bácskában sűrűsödtek talán a legsúlyosabb ellentétek, itt vált a szülőföld tisztelete, szeretete a hazaszeretet oltóágává és itt vált legidőszerűbbé népek történelmi kézfogása. Érintkező sorsok itt kanyarodtak legmesszebbre, távolról indult életpályákat sodort hosszabb-rövidebb időre közös táborba a történelem. Nézzünk egy példát. Az Ómo- ravicához, Zomborhoz sok szállal kötődő Papp Dániel a negyedszázaddal korábban született szintén bácskai Laza Kostichoz hasonlóan jogot tanult Budapesten, de csak néhány évig dolgozott képzettségét igénylő állásban. Papp Dániel újságíró lett, majd társaival megalapította a magyar irodalmi életben fontos szerepű Budapesti Naplót. Az alsókaboli szerb írót, drámaszer- zőt, műfordítót, esszéistát, a későbbi újvidéki főjegyzőt, gimnáziumi tanárt kétszer is letartóztatták a magyar hatóságok nemzetiségi mozgalmak szervezésének vádjával. Papp Dánielnek Osváth Ernő szerint „erős érzéke van a realitás iránt, de megfigyelésének nedvét logikája erős láncain a philosophia mélységeibe is le- bocsátja”. — Az erős intellektu- sú író azonban csak tervei töredékét valósíthatta meg betegsége, ideges kimerültsége és korai halála miatt. Laza Kostic A szép alapjai a világban című kötetében foglalta össze esztétikai nézeteit. Romantikus-hazafias érzéseit kortárs modern francia költők stílusában fejezte ki. Mindketten a Bácskát írták egész életükben. Egyikük sem az onnan elmenekülő Kosztolányi Dezső modorában, lemondó fájdalmával. Igaz, A szegény kisgyermek panaszainak szerzője is a különöst, a sajátost, a meghökkentőt próbálta felidézni („A trombiták estente mint a szörnyek — egy vörös kocsmaablakból röfögnek... az ördög is felpántlikázva lumpol”. Papp Dánielnek „édesen szólt a tambura”, csodálta szerb férfiak „búgó kórusát”. Ezt a furcsa világot idézte a Zombori Szerb Népszínház Kecskeméten is bemutatott A repülő ember című életképsorozata. Prokics Nenád a valóságos és a legendákban, a népi képzeletben élő Kosztics Lázár furcsagyönyörű életét, a kort, a költó környezetét, a titkokat is rejtegető zsíros, disznószagú bácskai hangulatok felidézésével kívánta bemutatni. Meg sem kísérelte drámai szituációk kialakítását, a hagyományos drámaépítkezést. Lényegében minden és mindenki a magában Koszticsban dúló viasko- dások jobb megértését szolgálta... A kitűnő Bogomir Dorde- vic, a vad duhajokban, tivornyákban, megálmodott rác mennyországban és finom lelki elmélyedésekben tobzódó, vergődő, eszmélő költő megszemélyesítője, hosszú, erőteljesen átélt monológokban tárta föl a szerb hazafi életét. Szimbólumokkal, képekkel, zsúfolt szövegének parádés pompáját természetesen elhalványította a szinkron tolmácsolás, de így is érződött: nagyformátumú költő volt aiz egy bécsi hotelben elhunyt Kosztics. Mondják, a 26 méter mélységű zombori színházban hatalmas technikai apparátus segíti a bácskai falvakban, a régi kolostorokban és a legújabb filozófiában egyaránt ottho'nos, az élet földi gyönyörűségeit habzsoló poéta küzdelmeinek és furcsa utóéletének megjelenítését. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ szerényebb adottságai több látványos mozzanat elhagyására késztették a zombori vendégeket. Talán ennek is tulajdonítható, hogy a szemet gyönyörködtető részletszépségek ellenére A repülő embert aligha sorolja a szerb népszínház legsikerültebb előadásai közé. Így is szívesen néztük a földrajzilag oly,közeli, de hagyományokban, életérzésben még ma is szokatlannak tűnő Bácska nagy szülöttéről készült képeskönyv színpompás lapjait. Voltak pillanatok, amikor már-már beleéltük magunkat abba a világba, ahol természetesnek tűnik: vad zivatarok évadján egy ősrégi kolostor aranykupolái' fölött röp- dös a táj nagy költője; aki holtában sem tud 'elszakadni a szeretett vidéktől. Pillanatok, rhon- dom, mert néhány jó epizódala- kitás sem feledtethette a dráma hiányát, a felszínes megoldásokat. Heltai Nándor Riportműsor nemzetiségiekről A Magyar Rádió Kossuth adóján pénteken 15 órai kezdettel riport-összeállítás hangzik el a bajai nemzetiségiekről, nyelvi kultúrájuk . megőrzésének lehetőségeiről. Megszólal — többek között — dr. Zorn Antal, a lyia- gyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke, tanszékvezető főiskolai docens, dr. Fekete Bertalan, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola tudományos főigazgató-helyettese, dr. Kőhegyi Mihály régész, a bajai Türr István Múzeum igazgatója, valamint Oszt- heimer Ildikó és Állaga Hajnalka nemzetiségi óvónők.
