Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1986. november 13. BAJA, JÁNOSHALMA, KECSKEMÉT Könyvtári helyzetkép 1985-ben tizenegy könyvköl­csönző szűnt meg Bács-Kiskun megyében. A felszámolások leg­főbb oka a megfelelő működési feltételek hiánya volt. Így pél­dául a helyszűke, a szakember- hiány, de gyakran előfordul, hogy a kedvezőbb anyagiak és jobb munkahelyi körülmények csá­bítják el a pályáról a szakembe­reket. A városi • könyvtárak kö­zül Kalocsán, Kecskeméten, és Kiskunfélegyházán a legnyomasz­tóbb 'a zsúfol tág. Aggasztó az a tény is, hogy míg egyfelől a ter­vezettnél is nagyobb mértékben nőtt a könyvek, folyóiratok és egyéb dokumentumok ára, addig a könyvtárak beszerzési kere­teit nem emelték, sőt több he­lyen csökentették. Így tovább csökkentek a többpéldányos be­szerzések, s egyre szegényesebb a törzsanyagon kívüli választék is. Sokrétű munka — vonzó környezetben 1985-ben a legjelentősebb könyv­tári beruházás a bajai zsinagóga e célra történő felújítása, átala­kítása volt. — Egy esztendeje vehettük bir­tokunkba ezt az épületet — mond­ja dr. Eördögh Endréné, a köny- tár vezetője —, s a további bő­vítésre a VII. ötéves tervben ke­rül sor. 115 ezer kötetünk táro­lására most már elegendő a hely, csak az nehezíti a munkánkat, hogy a város három különböző részén, vannak a könyvleraka- taink. 13 ezer kötetből áll a szerb- horvát nyelvű báziskönyvtárunk, mely Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye délszláv lako­sainak igényeit igyekszik kielé­gíteni. Mióta ebbe az épületbe költöztünk, a látogatóik száma nagymértékben növekedett. So­kan vannak, akik elsősorban az épületet kívánják megtekinteni (1985-ben 1612 ilyen látogatónk volt). Lehetőségünk nyílik arra is, hogy most már rendezvényein­ket itt, a könyvtárban tartsuk, vagyis nem kell más intézmé­nyekben kopogtatni ezért, mint korábban. S mivel e programok célja, hogy olvasókat nyerjünk, ki is használjuk a szerencsés adottságokat. Rendkívül jó például a zsinagóga akusztikája. Ezért akár hangversenyeket is tartha­tunk. Űj sorozatunk a különböző folyóiratok szerkesztőségének bemutatása e falak között. Rend­szeresen tartunk író—olvasó ta­lálkozókat, alakult eszperantó­• 1985-ben újították fel a bajai zsinagógát, mely a város könyvtárá­nak ad otthont. Ezzel a város könyvkölcsönzőjének alapterülete 1218 négyzetméterre nőtt. (Straszer András felvétele) körünk és most indul a nyelv- tanfolyamunk. Nálunk tartották az őszi megyei könyvhetek meg­nyitóját is.., — Tízezer régi könyvünk van — meséli a könyvtár vezetője — amelyek a bajai főúri és egyhá­zi könyvtárakból kerültek hoz­zánk. Egyik legbecsesebb köte­tünket a költözés alatt fedeztük fel. Ez egy francia nyelvű biblia, ami Ady Endre tulajdonában volt, s Csinszka bejegyzéseit is tartalmazza, összesen tizennyolc könyvtárosunk várni s ez a lét­szám az olvasók kiszolgálására elegendő is. Ahhoz azonban, hogy színvonalasabb szakmai munkát végezhessünk, több szakember­re lenne szükség. Gyermekkönyv­tárunk vezetője, dr. Michna Ot- tóné ebben az évben kapta meg a Szocialista Kultúráért kitün­tetést. Több éve működtetik a Kincskereső Klubot a KOCKÁT, mely az olvasó gyerekek alkotó köre, s immár másodszor szer­veztek olvasótábort. Űjra kinőtték Horváth Attila, a jánoshalmi nagyközségi könyvtár vezetője: — 1980-ban három szintűre bő­vítették a könyvtárat, de azóta már újra kinőttük. Szükségünk lenne raktárra, mivel az értékes, régi könyveink az irodában po­rosodnak, és nélkülö2flietetlen lenne egy klubszoba is. A bőví­tésnek azonban anyagi akadályai vannak, éppúgy, mint a gáz be­vezetésének. Sok gondot okoz a fűtés, amit olaj kályhával vagyunk kénytelenek megoldani. Könyv­beszerzési keretünk 100 ezer fo­rint évente, ami a könyvárak emelkedése mellett ....meglehetős. s en kevés. A helyi általános is­kolával, a szakmunkásképzővel és a gimnáziummal egyaránt jó a kapcsolatunk. A szakmunkás- képzőnek például csaknem vala­mennyi diákja olvasónk, A klub- foglalkozásokat, a könyvtárhasz­nálati órákat az olvasóteremben tartjuk, de ennek hátránya, hogy ez idő alatt a többi látogató nem tud zavartalanul válogatni. Tar­tunk még rendhagyó órákat, ve­télkedőket, ismeretterjesztő elő­adásokat is. Több alkalommal részt vettünk a rádió Üdvözlet az olvasónak című irodalmi vetél­kedőjén, szerkesztőségi esteket szerveztünk, s rendszeresen meg­hívjuk Jánoshalma híressé vált szülötteit. Gyakran előfordul, hogy különböző összejövetelek­nek, őrsi vagy rajfoglalkozások­nak a könyvtár ad otthont. Meg­kerestük a helyi öregeket, s tő­lük több, Jánoshalma történe­tét demonstráló anyagot sike­rült szereznünk. Ezekből’ is ter­vezünk majd egy .kiállítást. A mozi előcsarnokában van egy ál­landó kiállítási részünk, ahová az aktualitás szerint válogatjuk össze a bemutatandó könyveket. Eredmények, gondok a lakótelepen Tóth Tiborné, a kecskeméti szé- ehenyivárosi fiókkönyvtár gond­jairól és eredményeiről így nyi­latkozik : — 1980-ban adták át az épüle­tet. Nagyon modern, de sok ben­ne a holt tér, amit nem tudunk semmire használni. Most fejez­tük be a katalogizálást, amin három évig dolgoztunk. Ez már azért is nehéz feladat volt, mert a négy dolgozóból mindössze egy a szakképzett. Hozzánk igen sokrétű olvasóközönség jár. Minden korosztály megtalálható, az óvodástól a nyugdíjasig. S mindegyik igényét igyekszünk ki­elégíteni programjainkkal is. A környék óvodáival, iskoláival tart­juk a kapcsolatot. Szeretnénk elérni, hogy körzetünkben egyet­len gyermek se menjen úgy az iskolába, hogy ne tudja milyen egy könyvtár. A nagyobbaknak például rendhagyó órákat szer­vezünk, gyerekklubunk műkö­dik, s a tagok munkáit rendsze­resen bemutatjuk. Volt már ki­állításunk a Széehenyiváros múlt­járól, s több művész alkotásait is közszemlére tártuk. Évekig működött a zenei klubunk. Óriási .sikere volt. Egyaránt látogatták felnőttek és gyerekek. Ebben az évben sajnos nem találtunk sen­kit, aki vállalta volna a klub ve­zetését, így nem folytathattuk. Pedig nagyon hiányolják olvasó­ink ezeket a hangversenyeket. — Elég szép számú hangle­mezkészletünk is van. Kölcsön­zésükre nem kaptunk még enge­délyt,- de már sokan beülnek hozzánk zenét hallgatni. Kelle­ne egy technikus, aki kezelné a készülékeket. Erre sincs vállal­kozó. Hiába, nagyon szerények az anyagi lehetőségeink, mint napjainkban valamennyi könyv­tárnak ... Tóth Tímea KÜLFÖLDI TURNÉN A GÉDERLAKI TÁNCOSOKKAL (3.) Síi 'WKStmtKKmmB 1 »«11111 v j Siker — előzményekkel Brand-Erhisdorf járás telepü­léseinek gazdasági és politikai vezetői tartottak nagygyűlést a következő napon, értékelve ter­melési — aratási — eredményei­ket. A tanácskozás végén, mű­sort adott itt a Géderlakd Ha­gyományőrző Népi Együttes. Tur­néja során a legjobbat. Fergete­ges lendülettel, nagyszerű össz­hangban, szinte teljesen hiba nélkül táncoltak, énekelitek. Ezen a szombati napon még két fellépés várt a géderlakiak- ra, vagyis az együttesnek átöl­tözni sem volt ideje. Közvetle­nül ebéd után Brand-Erhisdorf immár majálisra emlékeztető te. reinek egyikén felállított szín­pad dübörgött a táncosok csiz­mái alatt, este pedig a közeli Langenau művelődési házának parkettje. S a siker nem maradt el egyik alkalommal sem. Az aratás végi rendezvény­sorozat ünnepi hangulata vasár, nap tetőzött. Reggel színpompás felvonulás volt Brand-Erbásdorf utcáin. A járás gazdaságad mu­tatták be termékeiket; kilomé­terekre nyúlt a gépek vagy ál. latok vontatta díszes karaván, melynek közepe táján vonultak a géderlakd táncosok, legszebb öltözékükben. Előttük égy kicsi kocsi haladt, amelyet két pará­nyi póniló húzott. A kocsi olda­lán jókora tábla hirdette a du. naszentbenedeki és az erbisdorfi téesz egy évtizedes testvéri kap­csolatát, s köszöntötte a géder- laki folklóregyüttest, mely ze­nészei kíséretében énekelve, tán­colva vonult. Sok ezer tenyér csattogott hosszan, ütemesen, ahol elhaladtak az érdeklődők sűrű sorfalai között. A kicsit fá­rasztó táncos felvonulást köve­tően ismét műsort adtak a gé- derlakiak. Ez volt NDKJbeti tur­néjuk utolsó fellépése, hiszen másnap hajnalban már hazafelé indult velünk az Ikarus. A hagyományőrző együttes si­kereinek titkát hosszan lehetne bogozni. Fellépéseik színvonala ingadozó volt, amit természete­sen csak az vett (vehetett) ész­re, aki valamennyi műsorukat megtekintette vendégszereplésük során. Erre azonban csak a cső. port kísérőinek nyílt lehetősé- • • A nagyszabású, díszes felvonulás élén négy népviseletbe öltözött lovas haladt. • Táncmenetben Brand-Erbisdorf utcáin. gük, hiszen legtöbbször külön­böző településeken léptek fel, s az új közönségre mindenütt a meglepetés erejével hatottak a díszes népviseletű magyar tán­cosok. Szinte minden alkalom, mai az volt az érzésem, külön­leges eseményként figyelik pro­dukcióikat. Azaz: egy külföld! folklórprogram nem minden­napi esemény az NDK kisváro­saiban, falvaiban stem. Másrészt, s ezt többször hangoztatták ven­déglátóink is, —, a magyar nép­zene, néptánc temperamentuma, sajátos lendülete, lüktetése már önmagában, is újdonság északi barátainknak, akiknél a lágyahb zene. lassúbb tánc a megszokott. Továbbá: a géderlaklaik fellépé­sei ideién már eleve ünnepi hangulat uralkodott Brand-Er- bisdorfban és környékén. S ha mindehhez hozzátesszük a ven­dégszeretetet. újabb lépéssel ke. rültünk közelebb az együttes ál­talános sikerének titkához. Pon­tosabban: a titok egyik oldalá­hoz. A másik maga az együttes, mely alig három éve alakult. 'Berényi István, a táncosok ve­zetője így emlékezik vissza a kezdetekre: — Egy alkalommal mondtam a művelődési ház igazgatójának, Kovács Sanyinak, hogy a mu­tatkozó igényre alapozva, szer­vezzünk egy táncegyüttest. Ha­marosan létre is hoztunk egy KISZ-es korosztályú, meg egy gyermekcsoportot. Az első fellé­péseinket meglepő érdeklődés­sel kísérte egész Géderlak, s ez nagy ambíciót adott. Olykor éj­félig próbáltunk,' fáradhatatla­nul. Egy évvel később változtat­tunk a felállásunkon, ugyanis a ha.gyamányőrző kategória meg­követeli, hogy több korosztály táncoljon együtt az együttesben. Egyrészt ezért kerestük fel a ré­gi, úgynevezett gyöngyös.bok- rétás időszak (harmincas, negy­venes évek) táncosait, másrészt pedig, mert ők ismerik legjob­ban e vidék népdal- és néptánc; kincsét. Néhányam vállalkoztak arra. hogy folytatják közöttünk. 1984-ben bronz, az Idén pedig ezüst minősítést kapott együtte­sünk. melv ma már hatvan ta­got számlál... Tehát három esztendő elszánt, lelkiismeretes munkája, s meg­annyi házai fellépés, elismerés előzte meg a géderlaklaik első külföldi turnéját. NDK-beli si­kereit, amiket mé’tá.n arattak. Vagyis ők i.s vetettek, s kémé. nyen megdolgoztak azért, hogy arathassanak... Koloh Elek (Folytatjuk) SZÉPEN MAGYARUL — SZÉPEN EMBERÜL Tűnt idők szavai Örökéletűek a szavak. Nem halnak meg, csak alámerülnek egy emberöltőnyit az idő sodrá­ban. Elég a megforduló szélirány a divatban, máris a felszínre ke­rülnek a szókincs tengeréből. Ilyen’ egyszer volt szavakat so­dor magával' mostanában a nősz. taligiahull'ám. Érdekes, hogy ép. pen a jövőre mohó fiatalok me­rítenek a'letűnt, idők nyelvi vilá­gából. Ez még nem lenne baj. El. lenkezőieg. Nyelv,gazdagodást és múLtfeltárást jelent. Mi a zavaró ebben a szóhasz­nálatban? A zavarosság, a stihis- talanság, amely az eredeti jelen­tések felületes ismeretéből kö­vetkezik. Ezeket a szavakat miég nem fürdette tisztára az idő, ar­cukon látszik koruk hozzátapadt pora. Ezért illetlen a megjelené­sük a teljesen más igényű kör­nyezetben; ■ Mentségükre legyen mondva: a divat tuszkolta he őket a tőlük idegen világba. . Néhány példa.­Az ifjúsági klub kapujában har­sány plakát kiált a belépőre: „Meg­nyílt a dipkkaszinó! Belépés csak igazolvánnyal!” Bár tudom, hogy a kaszinó fogalmi jegyeiből csak a „zárt társaskör” lehet az igaz ma, mégis megriadok az arisz­tokrácia, a „felső tízezer” e szó- palackból kiszabadult szellemé, tői. Az egyik képes hetilapunk fia­taloknak címzett rovatában hó­napokig dúlt a játék, a „pop-pó­ker”. A kaszinóban nemcsak póke­reznek, . hanem ruletteznek is — a KISZ-tagok. Ez a szerencsejá­ték-forma ugyanis ajánlott mód. szer a politikai vitakörökön. Az egyik középiskolában megnyílt már a „pol-bár”, ahol politizálni lehet ugyan, de italozni — re­mélem— még nem. Mi következhet ezután? A tőzsde.diszkó, a lóverseny-érett­ségi, a Monte-Carló-iskola. .>. Költői Adám A ZOM BORI SZERB NÉPSZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA Bácska az irodalomban Az utóbbi évtizedekben vált általánossá az a felismerés, hogy Ke­let- és Közép-Európa többet jelentett az egyetemes emberi kultúra számára, mint korábban vélték. Részben kiváltói, részben kife­jezői voltak itt élő tudósok a szá­zadvég, a századforduló mindent megkérdőjelező, újat teremtő, építve romboló válságának. Ősrégi kultúrák feszültek egy­másnak, viszonylag kis területen nagy nemzeti mozgalmak ideoló- ' giája ütközött. Az orosz terjesz­kedés veszélye, a hanyatlásában is félelmetes török birodalom szo­rítása, az önállósodás lehetőségé­nek felvillanása megsokszoroz­ta az összezsúfolódott, összekeve­redett népek vitalitását. Az ide­gen uralom miatt átmenetileg’ Európa más tájaira menekült mozgalmi vezetők új életérzések­kel, az elmaradottság tudatával tértek vissza övéik közé. Legjobb- jaik a magyar Ady Endréhez ha­sonlóan lobogták, vergődtek, a „mindenki újakra készül” hevüle­te és a „nekünk Mohács kell” sorvasztó, lefegyverző kétségbe­esés között. Bácskában sűrűsödtek talán a legsúlyosabb ellentétek, itt vált a szülőföld tisztelete, szeretete a hazaszeretet oltóágává és itt vált legidőszerűbbé népek történel­mi kézfogása. Érintkező sorsok itt kanyarodtak legmesszebbre, távolról indult életpályákat so­dort hosszabb-rövidebb időre közös táborba a történelem. Nézzünk egy példát. Az Ómo- ravicához, Zomborhoz sok szál­lal kötődő Papp Dániel a negyed­századdal korábban született szintén bácskai Laza Kostichoz hasonlóan jogot tanult Budapes­ten, de csak néhány évig dolgo­zott képzettségét igénylő állás­ban. Papp Dániel újságíró lett, majd társaival megalapította a magyar irodalmi életben fontos szerepű Budapesti Naplót. Az alsókaboli szerb írót, drámaszer- zőt, műfordítót, esszéistát, a ké­sőbbi újvidéki főjegyzőt, gimná­ziumi tanárt kétszer is letartóz­tatták a magyar hatóságok nem­zetiségi mozgalmak szervezésé­nek vádjával. Papp Dánielnek Osváth Ernő szerint „erős érzéke van a rea­litás iránt, de megfigyelésének nedvét logikája erős láncain a philosophia mélységeibe is le- bocsátja”. — Az erős intellektu- sú író azonban csak tervei töre­dékét valósíthatta meg betegsége, ideges kimerültsége és korai ha­lála miatt. Laza Kostic A szép alapjai a világban című kötetében foglalta össze esztétikai nézeteit. Roman­tikus-hazafias érzéseit kortárs modern francia költők stílusában fejezte ki. Mindketten a Bácskát írták egész életükben. Egyikük sem az onnan elmenekülő Kosztolányi Dezső modorában, lemondó fájdal­mával. Igaz, A szegény kisgyer­mek panaszainak szerzője is a különöst, a sajátost, a meghök­kentőt próbálta felidézni („A trombiták estente mint a ször­nyek — egy vörös kocsmaablak­ból röfögnek... az ördög is fel­pántlikázva lumpol”. Papp Dánielnek „édesen szólt a tambura”, csodálta szerb fér­fiak „búgó kórusát”. Ezt a furcsa világot idézte a Zombori Szerb Népszínház Kecs­keméten is bemutatott A repülő ember című életképsorozata. Prokics Nenád a valóságos és a legendákban, a népi képzelet­ben élő Kosztics Lázár furcsa­gyönyörű életét, a kort, a költó környezetét, a titkokat is rejte­gető zsíros, disznószagú bácskai hangulatok felidézésével kíván­ta bemutatni. Meg sem kísérelte drámai szi­tuációk kialakítását, a hagyomá­nyos drámaépítkezést. Lényegé­ben minden és mindenki a ma­gában Koszticsban dúló viasko- dások jobb megértését szolgál­ta... A kitűnő Bogomir Dorde- vic, a vad duhajokban, tivornyák­ban, megálmodott rác mennyor­szágban és finom lelki elmélye­désekben tobzódó, vergődő, esz­mélő költő megszemélyesítője, hosszú, erőteljesen átélt mono­lógokban tárta föl a szerb hazafi életét. Szimbólumokkal, képek­kel, zsúfolt szövegének parádés pompáját természetesen elhal­ványította a szinkron tolmácsolás, de így is érződött: nagyformátu­mú költő volt aiz egy bécsi hotelben elhunyt Kosztics. Mondják, a 26 méter mélységű zombori színházban hatalmas technikai apparátus segíti a bács­kai falvakban, a régi kolostorok­ban és a legújabb filozófiában egyaránt ottho'nos, az élet földi gyönyörűségeit habzsoló poéta küzdelmeinek és furcsa utóéleté­nek megjelenítését. Az Erdei Fe­renc Művelődési Központ szeré­nyebb adottságai több látványos mozzanat elhagyására késztették a zombori vendégeket. Talán en­nek is tulajdonítható, hogy a szemet gyönyörködtető részlet­szépségek ellenére A repülő em­bert aligha sorolja a szerb nép­színház legsikerültebb előadá­sai közé. Így is szívesen néztük a föld­rajzilag oly,közeli, de hagyomá­nyokban, életérzésben még ma is szokatlannak tűnő Bácska nagy szülöttéről készült képeskönyv színpompás lapjait. Voltak pil­lanatok, amikor már-már bele­éltük magunkat abba a világba, ahol természetesnek tűnik: vad zivatarok évadján egy ősrégi ko­lostor aranykupolái' fölött röp- dös a táj nagy költője; aki hol­tában sem tud 'elszakadni a sze­retett vidéktől. Pillanatok, rhon- dom, mert néhány jó epizódala- kitás sem feledtethette a dráma hiányát, a felszínes megoldáso­kat. Heltai Nándor Riportműsor nemzetiségiekről A Magyar Rádió Kossuth adó­ján pénteken 15 órai kezdettel riport-összeállítás hangzik el a bajai nemzetiségiekről, nyelvi kultúrájuk . megőrzésének lehető­ségeiről. Megszólal — többek kö­zött — dr. Zorn Antal, a lyia- gyarországi Németek Demokra­tikus Szövetségének alelnöke, tanszékvezető főiskolai docens, dr. Fekete Bertalan, a bajai Eöt­vös József Tanítóképző Főisko­la tudományos főigazgató-he­lyettese, dr. Kőhegyi Mihály ré­gész, a bajai Türr István Mú­zeum igazgatója, valamint Oszt- heimer Ildikó és Állaga Hajnal­ka nemzetiségi óvónők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom