Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
/ IDŐJÁRÁS Előre jelié* az oriz&g területére ma estig: Ny ugat-Dunántúlon lassanként ritkul, majd késé délutántól ismét sűrűsödik a köd, megszűnése késő délelőttöt valószínű. Másutt általában derült, száraz, éjszaka, kora délelfitt erősen párás, ködüs ldö lesz. A nyugati szél szerdán klónként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és IS fok kózütt várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI, évi. 286. szám ____Ári! 1,80 Ft 1986. november 12. szerda T estvérpártok vezetőinek munkatalálkozója November 10—11-én Moszkvában munkatalálkozót tartottak a KGST-országok testvérpártjainak vezetői. A találkozón _ részt vett és felszólalt: Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke, Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a kubai államtanács és minisztertanács elnöke, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára, Dzsambin Batmönh, az MNFP KB főtitkára, a Mongol Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke, TSric'h Honecker, áz NSZÉP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, Nicolae Ceaüses- cu, az RKP főtitkára, Románia köztársasági elnöke, > Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Truong Chinh, a VKP KB főtitkára, a vietnami államtanács elnöke. A testvérpártok vezetői megvitatták a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésének és tökéletesítésének alapvető kérdéseit, a szocializmus alko- _ tó ereje minél teljesebb kiaknázásának lehetőségeit. Külön figyelmet fordítottak a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére, a gazdasági és a műszakitudományos együttműködés új, az eddiginél haladóbb formáinak kihasználására annak érdekében, hogy meggyorsítsák, a testvérországok társadalmi és gazdasági fejlődését, emeljék népük életszínvonalát. Véleménycserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet idŐ-> szerű kérdéseiről. A találkozó, résztvevői támogatták azt az elvi áyáspontot, amit a Szovjetunió Reykjavíkban képviselt. Hangsúlyozták, hogy az atomfegyverek felszámolásáért és a hagyományos fegyveréit csökkentéséért, a béke és a nemzetközi biztonság szilárdításáért folyó harc érdekében növelni kell a közös erőfeszítéseket. A találkozó a szívélyesség és az őszinteség, a megvitatott kérdésekben megnyilvánult kölcsönös megértés és egység légkörében folyt le. KGST-tanácskozás az energetikai gépgyártásról A KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának energetikai gépgyártási munkaszerve tegnap négynapos tanácskozásra ült össze Kecskeméten, a Tudomány és_ Technika Házában. A résztvevő szocialista országok delegációit köszöntötte Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára is. Röviden szólt Bács-Kis- kun megye gazdasági életéről. Elmondta, hogy ezen a mezőgazdasági területen fejlődő ipar található, köztük olyan jelentős ipari üzem is, mint Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művek, ahol atomerőművi berendezéseket gyártanak. A tanácskozást Eduárd Saul, Csehszlovákia kohászati és nehézgépgyártási minisztere nyitotta meg. Szólt arról, hogy a KGST 42. ülésszakának határozatai alapján hogyan szervezze munkáját az ágazati iroda. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági fejlődés meggyorsításával a hatékonyság erőteljes javítására több feladatot kell közösen megoldani a tagországoknak az energetikai gépgyártásban. Éppen ezért a műszaki haladással lépést tartva a kulcságazatokra kell összpontosítani a figyelmet, s ezen a területen még szorosabbra fűzni az együttműködést. Ezután a tanácskozás vezetője, Eduárd Saul felkérte V. F. Kur- bakovot, a KGST-titkárság képviselőjét, hogy ismertesse az energetikai gépgyártással kapcsolatos feladatokat, majd a delegációvezetők fejtették ki országuk álláspontját az előterjesztett napirendi pontokkal kapcsolatban. Délután csoportokban folytatta • Eduárd Saul megnyitja az ülést. munkáját a tanácskozás, s ma ugyancsak ilyen jellegű megbeszéléseket tartanak. N. O. VESSZŐ, OLTVÁNY, CSEMETE — KIS ÉS NAGY TÉTELBEN Előkészületek a szőlő- és gyümölcsfa-telepítésre • A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolájában a fekete ribizli szaporítóanyagát szedik fel, és szállítják az árusító lera- katokba. A szőlő- és gyümölcsfa-telepítés egyik legfontosabb mozzanata a megfelelő fajta, egészséges, biztos helyről származó vessző, oltvány, csemete kiválasztása. A megyében az idén mintegy 2— 2,5 millió szőlő-szaporítóanyag kitermelését kezdték meg a közelmúltban, legtöbbet a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban, a Kerekegyházi Kossuth, a Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetekben, az Izsáki Állami Gazdaságban és az ottani Sárfehér téeszben, valamint a bajai és a jánoshalmi áfészeknél. Szőlőfajtákból bőséges a választék, legkeresettebbek a Zalágyöngye., a Kunleány-, a Rajnai Rizlimg-kló- nok, a Chardonnay, a Cserszegi fűszeres fehér, a vörösbort adók közül pedig a Kékfrankos és a Zweigelt. Az Izsáki Sárfehér Termelő- szövetkezet szőlőiskolájában is most kezdik a vesszők kitermelését. A mintegy 400 ezer európai gyökeres vessző háromnegyed része az itt honos Sárfehér fajta, amelyből az utóbbi időben érezhetően többet igényelnek a telepítők. Egyre többen keresik ennek egy továbbfejlesztett változatát a Mátrai muskotályt is. Az egyéni érdekeltség fokozására kialakított szőlőművelési formák hatására nőtt a tagi gazdaságokban a telepítési kedv. A szőlőiskolában most az ő elképzeléseiknek jobban megfelelően, kis tételben szintén kínálnak szaporítóanyagot, törzsszőlőről származó sima vesszőket is. A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolájában az utóbbi évekhez hasonló meny- nyiségű gyümölcs-szaporítóanyagot állítottak elő ebben az évben. A lakosságnak, kistermelőknek mintegy 200 ezret, a hazai nagyüzemeknek 100 ezret, a szocialista országok termelőinek ugyancsak 100 ezret szánnak. Az utóbbiak közül főleg az NDK- ban, »Csehszlovákiában várják a cseresznye-, meggjA- és kajszioltványokat. Á faiskola harminc lerakatából hobbikert-tulajdono- sok és a kistermelők szállítják el egyebek között a legkeresettebb szilvát, korai őszibarackot és kajszit, valamint a pár ezres tételben rendelkezésre álló birs-, naspolya-, málna, és ribdzlitöve-' két. A nagyüzemek érdeklődése — úgy látszik — élénkül a telepítések iránt. A csonthéjas gyümölcsök mellé ismét „felzárkóznak” az almák, főleg a jól tárolható újabb fajták. Sőt, az idén már néhány évre előre is rendeltek szaporítóanyagokat a gazdaságok. G. E. Gyermekruhák, kesztyűk exportra Év vége előtt a Kecskeméti Háziipari Szövetkezetben • Az utolsó leányka ruhák készülnek szovjet megrendelésre. Év vége közeledvén, a kapkodásra is okuk lenne a Kecskeméti Háziipari Szövetkezet dolgozóinak : kesztyűkészítő részlegük termelése időarányosan elmaradt a tervezettől. Ennék egyik oka az, hogy nem sokan, és egy. re kevesebben vállalkoznak erre a munkára. Svájci, svéd és NSZK-beli megrendelésre, drá. ga importanyagból készülnek a kesztyűk, szabásukban, varrásukban hiba nem lehet. Ilyen szigorú feltételeknek megfelelni nagy figyelemmel, kitartással, kézügyességgel lehet. Lévén a megyeszékhelyen elegendő más munkaalkalom, sokan inkább könnyebbet választanak. Egyáltalán nem biztos-, hogy kevesebb pénzért. Pedig a szövetkezet a lehetőségei határáig elmenve — nem mellékes, hogy például más kesztyűkészíftő üzemnél jobban — fizet. Más ok is késleltette ebben az évben a szövetkezet ebbéli munkáját, nevezetesein a bélésanyag, hiány. Importból származik ez a finom minőségű selyem, aminek kései érkezése miatt a részleg dolgozói most feszített tempóban dolgoznak. Ám a legnagyobb erőbedobással sem győzik behoz, ni a lemaradást: bérbe adják a munka egy részét. Azaz mindent elkövetnek, hogy a határidőt betarthassák, él ne veszítsék megrendelőiket. A csomagolásra váró, késztermékeket szívesen megmutatták a szövetkezetiek. Láttunk más. ms, fodros, nyúlszőrrel, selyem- mel bélelt, kígyóbőrből készült kesztyűcsodákat. Ezekből néhány példányt a kecskeméti Alföld Áru- házban, a Kéttemplom közi bőr- díszműboltban, illetve a szövetke. (Folytatás a 2. oldalon.) SEVARDNADZE SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁNAK AMERI KAI VISSZHANGJA: „Még nem született döntés” Több amerikai rádió, és tévéállomás számolt be Eduard Seva rdnadze szovjet külügyminiszter hétfői sajtókonferenciájáról. A jelentések főként azt emelték ki. hogy Sevardmadze szerint az Egyesült Államok a bécsi tárgyaláson visszalépett attól az állásponttól, amelyet Reá. gam elnök Reykjavíkban fejtett ki. nem akarja valamennyi nukleáris fegyver megsemmisítését, hanem csupán a ballisztikus rakéták felszámolását szeretné elérni a leszerelési intézkedések végrehajtására megjelölt tízéves időszakban. Viktor Karpov, a genfi tárgyalásokon részt vevő. szovjet küldöttség vezetője az ARC amerikai televíziós hálózatnak adott marjájában ezzel összefüggésben megállapította: ha a Szovjetunió leszerelné ballisztikus rakétáit, ám az Egyesült Államok megtarthatná európai támaszpontjain lévő nukleáris bombázóit, manőverező robotrepülőgé- peit. ..nem lenne stabil a biztonság”. Karpov azt is aláhúzta, hogy a Szovjetunió szintén foglalkozik a hadászati védelem kérdéseivel összefüggő kutatásokkal. A Fehér Ház egyébként hétfőn igyekezett csökkenteni azt a kedvezőtlen benyomást, amelyet a SALT—2. szerződés egyoldalú amerikai megsértésével, összefüggő jelentések keltettek. Larry Speákes, Reagan elnök szóvivője ismét azt mondotta, hogy erről „még nem született végleges döntés”. Speakes tagadta azokat az értesüléseket, amelyek szerint még ezen a héten hadrendbe állítják az Egyesült Államok 131, Olyan hadászati bombázóját, amelyet alkalmassá tettek manőverező robotrepül őgépek indítására'. A szóvivő szerint ez a kérdés még nem merült fél, és egyelőre nem világos, mikor kerül sor erre —, bár nem tagadta, hogy az átalakítások folytatódnak. A SALT—2. szerződés 130-ban szabja meg az Egyesült Államok ilyen célra átalakított hadászati bombázóinak számát. „Az elnök döntését annak alap(Folytatás a 2. oldalon.) Kokszolóblokkot avattak a Dunai Vasműben Nyolc hónappal a tervezett határidő előtt, kedden megkezdte termelését' a Dunai Vasmű 9,2 milliárd forintos beruházással megvalósuló 3-as számú kokszolóblokkja. Ebből az alkalomból avató és ünnepi munkásgyűlést rendeztek a Kohászati Kombinátban, amelyen részt vett Havasi Ferenc, áz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kapolyi László ipari miniszter, ott volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió, és Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Az évi egymillió tonna kapacitású kokszolómű termelésének indításáról Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója tett jelentést. Elmondta, hogy az új üzem tervezésében, kivitelezésében huszonöt hazai vállalat, közöttük a Kogépterv; a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat, a 26-os számú Állami Építőipari, Vállalat, a Kohászati Gyárépítő Vállalat dolgozói, valamint lengyel és szovjet szakemberek vettek részt. A kokszolóblokk üzembe állításával évente 400—500 ezer tonna koksz importját takaríthatja meg a kohászat, 35—40 millió dollár kiadásától mentesítve ezzel a népgazdaságot. A nagyberuházásra eddig 8 milliárd forintot költöttek, a legfontosabb létesítmények — a szénelőkészítő, a kokszolóblokk, a száraz kokszoltó, a vegyi üzem, a biológiai szennyvíztisztító — működőképesek, de még 1,2 milliárd forint értékű építési, szerelési és technológiai feladatot kell elvégezni a teljes befejezésig. A kivitelezők fontos teendője most, hogy felkészüljenek a téli munkára. A beruházók, kivitelezők és az üzemeltetők gyűrűjében Havasi Ferenc vágta át az új létesítmény avatószalagját. Ezt követően a kombinát kultúrtermében tartották a munkásgyűlést, amelyen Kapolyi László miniszter mondott ünnepi beszédet. Lehet-e, kell-e a munkahelyen művelődni? Ha gazdaság és [kultúra egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak, akkor igen. Ha a kérdés úgy merül fel, hogy a munkahelyeken a művelődés felesleges luxus, ott termelni kell, akkor a válasz: nem. De lehet-e a gazdaságot hatékonyan működtetni szakképzetlen, alacsony műveltségi szintű munkaerővel? Talán egy ideig rrtég bizonyos területeken igen, . de |hosszú távon biztosan nem. A munkahelyi művelődés aktuális gondja, hogy fel tud-e nőni ahhoz a feladathoz, amit a gazdaság intenzív működtetése jelent, vagy megmarad a hagyományos kultúraközvetítő szerepénél.' A vállalati művelődési bizottságok tíz évvel ezelőtt jöttek létre. Tevékenységük segítésére az elmúlt év őszén az Országos Közművelődési Ta. nács és a SZOT új irányelveket adott ki. Természetesen irányelvekkel nem lehet' művelődési mozgalmat éleszteni. De az alapelvek megfogalmazása azzal is orientálhatja, ösztönözheti a munkahelyi művetődés posztjain dolgozókat, hogy egyértelműen jelzi a művelődéspolitika által kívánatosnak tartott irányt. Tudjuk, hogy ma még sok helyen hiányoz, nak a feltételek a vállalati művelődési bizottságok irányelvben megfogalmazott mű. ködéséhez. Nagyon 'sok múlik azon, hogy a gazdasági vezetők mennyire tartják fontos, nak ezt a munkát, hogy a napi gazdasági gondok szorítása közepette tudnak-e messzebbre, előre .tekinteni. Az ipar ma még 300—350.. ezer szakképzetlen munkaerőt igényel. Hosszú távon azonban a magyar ipar és a magyar népgazdaság előtt nincs más feladat, mint a felzárkózás a legfejletteb technikai szintet .képviselő országokhoz, és az nem megy szakképzetlen munkaerővel. Ahhoz, hogy a művelődés partnere lehessen a gazdaságnak, a technikai felzárkózásért folytatott karcában sok mindent másképpen kel. lene tennünk, mint eddig tettük. JCi kell mondani, meg kell fogalmazni egyértelműen a problémáinkat, hogy világosan lássuk lehetőségeinket. Tisztáznunk kell fogalmainkat és egységesíteni törekvéseinket. A munkahelyi művelődés szakembereinek körében ez a murika elkezdődött és folytatódik. A közelmúltban tanácskoztak . Salgótarjánban a munkahelyi népművelők képviselői. A gazdasági fejlődés tudati feltételei címmel meghatározott témáról. A közös gondolkodást közgazdászok, szociológusok, humánpolitikai szakemberek segítették. Á Művelődést Minisztérium Vezetőképző intézete Gazdasági érték, kulturális érték címmel meghirdetett tanfolyama is nagy érdeklődést váltott ki a munkahelyi népművelők körében. A Magyar Népművelők Egyesületének munkahelyi művelődés elnevezésű szakmai szervezete a maga lehetőségeivel igyekszik hozzájárulni a közös gondolkodáshoz. Novemberben sorra kerülő vándorgyűlésen a tervek szerint munkahelyi művelődéssel foglalkozó szekció is leste. E viták során egyre inkább megfogalmazódnak a munkahelyi művelődés lehetőségei és feladatai is. Hadd idézzük végül Vitányi Iván gondolatait, amit a munkahelyi művelődés szakemberei sűrűn mondogatnak egymásnak: „A helyzet tehát olyan, hogy nem maradhatunk benne szenvtelenek. Nem valami széplelkü kultúrsznobiz. musból paposkodunk a kultúra mellett, hanem a szocializmus és a nemzet alavvető érdekében. A közművelődés ügve nem járulékos AZÉRT-EZ-IS-HADD-MENJEN.CSAK. hanem a .nemzet sorsának, jövőjének egyik kulcskérdése. Nem abból ■ kell kiindulni, ■ hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem hoay mennui kultúra kell a pénzhez (értsd: a meglévő erőforrások .ésszerű felhasználásához, a gazdasági fejlődésünk feltételeinek megteremtéséhez). S. J. IMÍTTTTfrfl m ii ■ inuxi r JM I||éé|ééCH|||h|[
