Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

QQzdQ/QQpolitikQ y munka j teljc/ílménych • PETŐFI NÉPE • & 1986. november 5. VISSZAPILLANTÁS A MŰSZAKI KÖNYVNAPOKRA Langyos megeresztés A „megeresztés” a műszaki nyelvben az acéloknak az ed­zést követő hevítését jelenti. Valamelyest alacsonyabb hő­fokra, de mégiscsak hevítés. Alkalmazásának köszönhetően az anyag szívósabb, nemesebb lesz. Hogy mi köze ennek a műszaki könyvnapokhoz? Egyszerű a párhuzam. A szakem­berképzésben a legfontosabb tréning az iskolai oktatás. Am, hogy a tudás szívósan kiállhassa az idő próbáját, a műszaki könyveket —, ha nem is olyan intenzitással, de —, továbbra is forgatni kell. Vizsgáljuk meg a dolog Bács-Kiskum megyei vetüle- tét, a múlt hé­ten véget ért Műszaki és Közgazdasá­gi Könyvna­pok tükrében. Kezdjük a könyvesbol­tokkal. Van ugyebár tava­szi, őszi könyv­hét, s még ki tudja, hányfé­le ilyen kam­pány. Ahhoz éppen elég, hogy a boltve­zetők megle­hetősen fásul­tan kezdjék a szóbanforgó időszakot (is). A lelkiisme­retesebbek néhány szakkönyvet tesznek ki a polcokra, és a kira­katba, s kiragasztanak egy pla­kátot. (Kecskemét, Katona Jó­zsef, Kiskunfélegyháza, áfész- könyvesbolt.) A legtöbb üzlet­ben azonban szükségtelennek tartják ezt a fáradságot, hiszen * műszaki és közgazdasági könyvek egész évben jelennek meg, s a könyvnapakra beharangozott het­ven kötet sem hiánytalanul lá­tott napvilágot. Némelyik már júliusban megjelent, de például a sokak által keresett „Mozdo­nyok” a mai napig sem hagyta el a nyomdát. Az akció idején egyébként a — szintén október­ben piacra került —, Személy­gépkocsi-vezetők tankönyve volt a legkeresettebb műszaki könyv, noha ez nem szerepel a hirdetett hetven között. Évek óta hiány­zik a televízióantennákról szóló kiadvány, s most sem jelent meg; EZék-'az ellentmondások a kiadókat minősítik, s némileg magyárá&tm sáoIgáinak a könyv­árusok passzivitására. • Csupán Kiskunfélegyhá­zán, az Április 4. Gépipari Művek szakkönyvtárában for­dítottak komoly figyelmet a Műszaki és Közgazdasági Könyvnapokra. Az utolsó hé­ten régi és új kiadványokat árusítottak a vállalat ebédlő­jében. Tanúsíthatna érdeklődést a MTESZ is. Ám egyetlen telefon- hívásból kiderült, hogy a me­gyei szervezetnek az idén sem­milyen kapcsolata sem volt az akcióval, bár az egyesület a mű­szaki értelmiséget tömöríti. Könyvtárak: A megyében kö­rülbelül húsz — az Ipari'Minisz- térium felügyelete alá tartozó —, vállalati szakkönyvtár van. Amel­lett, hogy vásárolnak és kölcsö­nöznek, régebben árusítással és író—olvasó-találkozókkal tették színesebbé a műszaki könyvnapo- kat, hiszen ők állnak legköze­lebb a potenciális vevőkörhöz. ■Legnagyobb a Ganz-Electric könyvtára Baján (12 ezer kötet), ám ott az idén sem árusítás, sem ankét nem volt. Igaz, a kiadók néhány évvel ezelőtt még jutal­mazták' a leggazdagabb progra­mot lebonyolító vállalati könyv­tárakat, de az idén erre nem ju­tott pénz. Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­lán, a megye legnagyobb — 58 ezer kötetes —, műszaki könyv­tárában csak megmozdult vala­mi!? Annyi történt, hogy a könyv­tárosok (hatan vannak), továbbí­tották a listát a tanszékekre. Sem ankétokra, sem alkalmi árusítás? ra nem került sor. Pedig a taná­rok és a hallgatók érdeklődésé­re, gyakorlati tapasztalataik bő­vítésére bizton számot tarthatott volna mondjuk a Szikraforgácso­lás, vagy a Forgácsolószerszám- gépek beállítása, esetleg néhány gazdaságirányítási szakkönyv. Hi­szen a sikeres felkészüléshez a ,kötelező edzésen” túl is szükség volna az ismeretek elmélyítésé­re! Műszaki és Közgazdasági Könyvnapok? Voltak, elmúltak. Nem állítjuk, hogy pusztán si­kerükön múlna a fejlesztés, a korszerű irányítási módszerek bevezetése, s a gyors innováció. De lehetné másképpen is! Bálái F. István ❖Xwíí'X'bWÍSMwKSÍHíSiSRíSSSSSjSKBwiw Ültessünk gyümölcsfát! Az ültetés legmegfelelőbb ideje az ősz, ezen belül is az október végétől november közepéig terje­dő idő. (A ítéli fagyok beálltáig még ültethetünk, azon túl már nem.) Az ideális időszakban ülte­tett csemeték gyötoérsalbai még befcrrnak, és némi gyökérképző­dés is megindulhat. Ha gyümölcs­fánk és bckrunk ősszel is „'meg­vetheti a lábát", akkor tavasszal, amint a föld fagya kienged, rö­videsen képessé válik víz és táp­anyagok felvételére. így időben fakad, és már az első évben erő­teljesen fejlődik. Gyümölcsfáinknak 100X100 centiméteres alapterületű és 70—80 centiméter mély gödröt ássunk. (Ennél nagyabb lehet, kisebb le­hetőleg ne legyén.) A ribiszke, a köszméte, a tüskéiben szeder és a málna szaporítóanyagának a 60X 60X60 centiméteres gödör elegen­dő. Az ültetőgödör jelentősége az, hogy a nagy felületen és mélyen megmozgatott és tápanyaggal fel­itöltött talajban a gyökérzet kez­deti, legerőteljesebb fejlődése akadály nélkül mehet végbe. így a törzs és a korona is egészsége­sen és erőteljesen fejlődhet. Tabletták a gödörbe Gödörásáskor a feltalajt (az első két ásónyomnyi földet), te­gyük az egyik Oldalra. Az altalajt (a harmadik és negyedik ásó- nyom földjét) a másik cídalra halmozzuk. Ásáskor minden szennyező anyagot (gyökénmarad- ványt, törmeléket, fóiliafoszlányt, ' üvegcserepet) távolítsunk el a ta­lajból. Leghelyesebb és a legeredimé- nyesebb i®. ha az ü’tetőgödröt érett szarvesitráigyával vagy kom­posztált kerti hulladékkal töltjük fel. A szervesanyagot 20—30 cen­timéter vastagon terítsük el a gödör allában. A trágyát ugyan­ilyen vasiig felta'aj-rétegiffpt fed­jük be. Ebbe célszerű elhelyez­nünk 2—3 darab Buivi,plant nevű műitrásyaínblettáft, amstv a fő tápelemeket las-san oldódó formá­ban tartalmazza. A visszamaradó gödröt az alta­lajjal töltsük meg, de csak az­után, ha a feltalaj már elfogyott. Ebbe a vdsszatamatatt földbe is keverjünk ed érett trágyát vagy komposztált, mégpedig úgy, hogy három rész altalajhoz egy rész szervestrágyát számítunk. Ha szerves trágyánk egy álltadén nincs vagy csak nagyon kevés, akkor az üilbetőgödör megtöltésé­re szánt talajban keverjünk el egy kilctgrammnyi vegyes műtrá­gyát, és így töltsük vissza. A trá­gya hatásét kiegészíthetjük úgy­nevezett környezetkímélő táp- anyagcövek (ktc) használatával is, amelyből hármat szúrjunk Le az elültetett fácska vagy bokor környezetében, arányosan el­osztva. Yisszametszés .Fontos, hogy ültetés előitst jól készítsük elő a szaporítóanyagot. A kitermeléskor többnyire erősen megcsonkolják az oltványok gyö­kerét, ezért fölösleges, sőt káros is annak további kurtítása. Csak az elhalt, roncsolt gyökénrészeket metsszük vissza az ép, egészséges részig. A jobb megeredés érdekében célszerű pépezni is a gyökereket, mert az óvja a kiszáradástól és némileg a betegségektől is a gyö­kérzetet. Ehihez ássunk egy akko­ra gödröt hogy a legerősebb cse­mete gyökérzete is kényelmesen beleférjen. Az agyagos altalajból vegyünk néhány lapáttal. Terít­sük el a gödörbe, keverjük el vízzel, és így készítsünk belőle ■pépet Cé’szerű. ha ebbe 40—50 gramm Basudin 5G jelű talajfer- tőtlenítő szert is elkeverünk, .amelv megóvja a gvökérzetet a talajban élő kártevőktől. Az elő­készített szaporítóanyag gyökér- zeibét mártsuk ’meg a pépben úgy, hogv bevonja az egészet és így ültessük el. tlltetéskor az előkészített gödör földjéből csak annyit vegyünk ki, hogy a szaporítóanyag gyökérzete vdsszagyűrődés nélkül, kényelme­Öregcsertői áfész­helyzetkép Az öregcsertői községi tanács ülésén számolt be a minap a Kalocsa és Vidéke Áfész vezetősége a helyi ellátás körülményeiről. A községben és környékén há­rom kiskereskedelmi és egy vendéglátóipari ■ egy­séget, valamint egy hús­boltot üzemeltet az általá­nos fogyasztási és értéke­sítési szövetkezet. A terület bolthálózata szétszórt. En­nek éllenére az első félév­ben az árbevételt 9,2 szá­zalékkal sikerült növelni. Oregcsertőn az idén egy új üzlet átadását is terve­zik, amely az ellátásban nagymértékű javulást je­lent majd; Ugyanakkor azt is elmondták az illetéke­sek, hogy az 5. számú hús­bolt jelenleg létszámgon­dok miatt nem üzemel, nem is kívánják újra megnyit­ni. Javítani szeretnék vi­szont a péksütemények vá­lasztékát, míg a tejtermé­kek választékbővítésének a szűkös hűtőkapacitás szab gátat. Talán a 20. szá­mú üzlet önkiszolgálóvá történő átalakításakor si­kerül majd beszerezni egy hűtőpultot, amivel ez a gond is megoldódna. T. L. ÚJ TÖRVÉNY KÉSZÜL Vadból is megárt a sok MAGYAR—NDK TECHNOLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS Szerelés a magasból sen beleférjen. Álltaiéban olyan mélyre ültessünk, amilyen mélyen a 'faiskolában volt a növény. A gyümölcsfablibványoik ültetésekor ügyeljünk, hogy gyökérmyakuk (az olitásforradás helye) 2—3 cen­timéterrel a 'talajfelszín fölött le­gyen. A ribisakebokrakat ugyan­ennyivel mélyebbre ültessük (mint a faiskolában voltak), hogy jobban bokrosodjanak. Az elültetett szaporítóanyag környékén alaposan öntözzük be a itailajt, de úgy, hogy a víz’most ■még közvetlenül ne érje a1 fris­sen pépezett gyökereket. Később (néhány nap elteltével) az ültető­gödör teljes felületén öntözhe­tünk. Ekkor már 'tömöritsük is I tailaijit a gyökérzeíhez. Ügyeljünk, hogy á szaporítóanyag függőlege­sen álljon. Néhány gyümölcstermő növé­nyünk, mint a tüskétlen szeder, a risaméte (Josta)'és a kivi ter- mesztőedénybein (konténerben) kapható. Ezek ültetéséhez a göd­röt úgy készítsük elő, mintha sza­bad gyökerű bokrot ültetnénk. Öntözés, tömörítés Ha a növények gyökérzete fó- liazacskóban van, akkor azt éles késsel hasítsuk fel az egyik ol­dalon, é|S óvatosan göngyöljük le. a földlabdáról, hogy szét ne essen. Ültetéskor a burkolóanyagától megszabadított csemete földlab­dájánál mintegy kétszerié na­gyobb térfogatú földet emeljünk ki az ültetőgödörbőL (A földlab­dát mindig fogjuk meg alul, s úgy emeljük, soha ne a növény törzsénél fogva, mert a labda széteshet s a gyökerek elszakad­hatnak.) Állítsuk a növényt a gödör közepébe, megfelelő magas­ságba, azután kezdjük el a bete­metését A talajt jól tömöritsük a földlabdához, ezért 'gyakran ta­possuk is meg. Amikor a földlab­da már felerészben földbe került, jól öntözzük be. Ezután temessük tovább, és ha elkészültünk, öntöz­zük be ismét alaposan. V. L. Félidőt jelez a naptár a tíz év­re szóló vadászati üzemtervek fe­lelőseinek. A megyei tanácsok és az állami erdőgazdaságok szak­emberei elemzik az 1981—1986. közötti időszak tapasztalatait, fel­térképezik az öt esztendő alatt lezajlott értékes folyamatokat. Felülvizsgálják, hogy a vadgaz­daságok és vadásztársaságok ele­get tettek-e szerződésben vállalt kötelezettségeiknek, megállapít­ják az esetleges hiányosságok okait, intézkednek megszünteté­sük érdekében. A tervek végre­hajtásának felülvizsgálatánál a fő teendő: összehasonlítani a vad­állomány elmúlt öt eszten'dei becslési és vadászati lelövési ada­tait. Ennek alapján kapnak ké­pet a szakemberek a tényleges vadállományról, a szaporulatról; és az így nyert ismeretek alapján tudják megállapítani, hogy a tervezettnél nem nagyobb-e a vadállomány. Erdő, mező óvása Üj módszerrel dolgoznak az NDK távvezeték-építői: a vil­lanyoszlopok „kitűzéséről” beszél­nek. Az oszlop álsó részét, altör­zset helikopter segítségével állít­ják fel, majd erre helyezik rá — szintén- a magasból — a készre szerelt felső oszloprészt. A ha­gyományos módszer szerint a sok alkatrészt külön-külön kel­lett felszerelni az épülő oszlop­ba. A helikopter alkalmazása ré­vén jelentős mértékben nő a munka hatékonysága, és köny- nyebbé válik a szerelés. Ezt a technológiát már az idén tavasz- szal is felhasználták különböző vasútszakaszok villamosításakor a felső vezetékeket tartó oszlo­pok „kitűzésére”. Most azonban 110 kilovoltos távvezetékekről van szó, a tartók lényegesen na­gyobbak és nehezebbek. Az osz­lopok elhelyezése után a vezeté­keket feszítik ki, szintén a heli­kopter segítségével. Mindez je­lentős gazdasági előnyt jelent. Az új eljárást a drezdai Ener- giabau vállalatnál fejlesztették ki. A cég szakemberei immár tíz éve foglalkoznak a „repülő da­ru” alkalmazásával, s eközben több szabadalmat jelentettek be. Munkájuk híre az ország határa­in túlra is eljutott. A felvételün­kön megörökített munkálatok ideién magyar és lengyel szak­emberek jártak a drezdai válla­latnál. Az ÉMÁSZ képviselői el­mondták, hogy vállalatuk jó ta­pasztalatokat szerzett a drezdai technológia alkalmazása során. A vezetékek helikopterre tör­ténő kifeszítéséhez szükséges be­rendezések műszaki dokumentá­ciójának átvétele, az új techno­lógia alkalmazása a Miskolc és Encs közötti, mocsaras szakaszon könnviti meg munkánkat. A drezdai vállalattól Magyarország­ra érkező kollégáink feladata lesz a technológia adaptálásának megszervezése — mondotta Per- nyész Károly, az ÉMÁSZ műsza­ki-beruházási főosztályának ve­zetője. Nagyon fontos, hogy például vaddisznó vagy szarvas ne legyen több, mint amennyi a terület el­tartóképessége, amennyi állat nem okoz számottevő vadkárt. Ellenkező esetben a megyei ta­nács és az erdőfelügyelőség köte­les beavatkozni, meghatározva a vadgazdaság és a vadásztársaság számára, hogy milyen mérték­ben kell csökkenteni a vadállo­mányt. A vadkárok elhárítása érdeké­ben olyan intézkedést is hozhat­nak az illetékesek, hogy például szarvas helyett őzet kell telepí­teni, vagy bekeríteni, őrizni a vadlegelőt. Az önálló vadászati üzemtervek a vad gazdálkodás fejlesztését is szolgálj ák, de olyan körülmények között — például zárttérben, vadaskeritben — kell megőrizni és fejlesztésű a vadál­lományt, hogy minél kevesebb kárt okozva szolgáljon bevételi forrásul. Fontos a 'vad helyhez kötése legelőkön, nem károsítha­tó erdőterületeken, ahol talál elegendő erdei gyümölcsöt. A ta­karmánymennyiség növelése vi­szont nem hárítja el a vadkárt. A népgazdaság szempontjából nagyon fontos, hogy egyeztessék a mezőgazdaság, a;: erdőgazda­ságok és a vad gazdaságok érde­keit. E hármas érdekegyeztetés­nek még. a vadászati tervek ro­vására is érvényesülnie kell — mondotta beszélgetésünk során dr. Tóth Sándor, a MÉM Faipari Hivatala vadászati és igazgatási főosztályának vezetője: — Az együttműködésből ki-ki a maga ereje arányában vegye ki a ré­szét, de ugyanolyan arányban ré- . szesedjen a nyereségből is. Fo - kozni kell a szöv etkezeti érdé kéltségét, például apróvad-t s- nyésztés formájábem, megőriz ;ni a fácán- és őzállornányt, és g: /a- rapítani a dámvadak számát. . a szövetkezeti vadgazdálkodás ban eddig nincs érdemű előrehala .dás, de a szövetkezeti érdekelts égre törekvés tapasztalt lató. Jó p él da, hogy Kiskunfélegy házán a zárt­kerti dámszarvasé* ínyésztés. ( -tar­tás folyamatosan megindi jt. Százmilliós kár A közös vagyoni érd .ékeltség negatív mozgatói a szánk :ciók. Az erdőfelügyelet az erdők ' védelmé­ben állandóan figyelem nel kísé­ri a vadon élő állatok ; által oko­zott kárt, és egyirészt . jelzi a MÉM erdőfelügyeleti í .'főosztályá­nak, másrészt, a k:ár arányában bünteti az erdőgazdas ágot, csök­kentve nyereségét; í gy ösztönzi arra, hogy jobban i ügyeljen a vadgazdaság tevékeny -ségére. Ha végképp nincs mód az érdekek egyeztetésére, akkor sor kerülhet az adott területen a vadászat megszüntetésére is, állami jogo­suits lágot is meg lehat vonni. A megyei tanácsoknak is joguk van szán. kciókat alkalmazni, ha az üzen iterv revíziójának eredmé­nye azt szükségessé teszi: figyel­meztetéssel, vagy a bé rleti szer­ződé s megvonásával sújthatják a vadá isztársas ágokat, hat azok nem tesznek eleget a kon krét gazda­sági együttműködésbe'>1 adódó kö­telez :ettségeknek. Lehetőség; van ari;a, hogy az erdő gazdasagok a mezőgazdasági terül létén, vagy az erdőben tapasz­talt vadkár megtérítését — ha másként nem megy — polgári pe­res úton kényszer ítsék ki a vad- gazdlaságtiól, vagy vadásztársa­ságból. Ez: még nem vált általá­nos gyakorlattá, de ha az erdő- gazdlaság nem él e jogával, akkor ne panaszkodjon a vadkárra, ne oko2:zon ezzel feszültséget —* hangsúlyozta b eszélgetésünk so­rán a MÉM Fiaipari Hivatalának vezejtőhelyettes.e. AhhiJz, hogy» ezeket a rendte- remitésii elképzeléseket meg tud­ják valósítani, meg kell oldani az erdőkárok becsülhetőségét. Az Erd.ésizeti Tudományos Intézet szakemberei becslési útmutatót dől goznak ki, amelyben a konkrét erdiőkár hektár és köbméter sze­rin ti egységáron van „forintosít­va”’. A javasla'c érdekessége a fo­kozatosság. /az első fokozat a gy enge kár, a .mely nem von ma­ga után kártérítést. A második, hairmadik és negyedik fokozat ni jvekvő kár térítést ír elő, meg­szabva a hektáronkénti forint­összeget. A'z ötödik fokozat a tej- ti ílkáros ki ategória, amikor újra kiéli kezdeni az erdősítést. A k.ár- okozó ebtjen az esetben a b alj es telepítési költségen kívül a ki- ííső haszr jn és az esetleges plusz 1 költségei c megtérítésére is, köte­lezhető. Az e’ imúlt egy év ala tt körül­belül ' 100—150 millió 'forint er­dőkárt ; okoztak a vad on élő ál­latok. Az általános gazdasági fe- gyele m érvényesítése., érdekében szűk: jégé van az erdőgazdaságok­nak és a bíróságnak is a körül- teki ntő vadkárb- - lésre. Ez a kör ültekintés azt jelenti, hogy ha az erdőgazda'ság követ el mú­lás jztást, például nem lép fel a ró ,varkár ellen.; hagyja, h.ogy a S /am elnyomja a csemetéket; v agy nem megfelelő talajfa ülteti i í fákat, ese.tleg a fiatal tölgyes­ben helyézi. el a vadetetőt, ilyen esetekben nem számíthat fel vadkárt. Tanulnak a puskások Előkészületben van az'új va­dászati törvény. A jogszabály­tervezet elkészült, és már érezte­ti j'őtékony hatását. Sok helyütt oldódtak a feszültségek, a társa­sági zártság. Betartják például a tervezetnek olyan fontos pontját, rnint a vadászható állatfajok meghatározása. A szakmai to­vábbképzést is előírja a jogsza­bálytervezet. Ennek szellemében rendeletileg középszintre emelték ' a vadászképzést, 1987-től szak- középiskolában tanulhatnak a hivatásos vadászok, felnőttokta­tás is lesz levelezd tagozaton. (A 450 állami vadásznak van érett­ségije, a vadásztársaságok alkal­mazottai közül nincs mindenki­nek.) Nagy előrelépés lesz még az idén az erdőkárokkal kapcsola­tos tennivalók — jnyilvántartás, mérés, vadkár-megállapítás — rendeletbe foglalása. Az erdő- fenntartási alappal való gazdál­kodásra szintén rendeletet hoz­nak, és módosul a vadásztársasá­gok szövetségi alapszabálya is. Mindez a vadgazdálkodás, a va­dászat nemes sportjának fejlő­dését is szolgálja — összhangban az erdészettel és a mezőgazda­sággal, mert ezt követeli meg a népgazdaság érdeke. L E. A KONZUM KERESKEDELMI VÁLLALAT KECSKEMÉT 1986. év i december 1-jétől 1991. november 31-éig, brérbe ■ OSTYASÜTÖ IPARI ÜZEMÉT. (Kecskemét, Szabadkai út 18/a.) A VERSEP JYTÄRGYALÄS: 1986. i íovember 25-én, 10 órától a vállalat központjában. (Kecsl lemét, Csongrádi u. 4.) A PÁLYi* iZATOKAT: 1986. november 20-ig kell leadni, a vállalat központjában. A pá lyázati feltételeket tartalmazó írásos tájékoztatót 1986. november 17-től lehet átvenni ugyanott. 2500

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom