Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
SZOMSZÉDOLÁS • Üvegmosás a sörgyárban • Szerelik a Réka 16-os számítógépet. (Nagy Miklós felvételei) Számítógépgyártás a termelőszövetkezetben Sörgyár összefogással A Magyar Újságíró Szövetség gazdaságpolitikai szakosztályának szervezésében a közelmúltban Szolnok megyébe látogattunk. Tájékozódtunk a szövetkezeti mozgalom egyes ágazatainak eredményeiről, gondjairól. Benedek Fülöptől, a megyei TESZÖV titkárától megtudtuk, hogy hasonló gondokkal küzdenek a megye közös gazdaságai, mint a mi mezőgazdasági nagyüzemeink. A Jászberényben tartott tájékoztatón szó volt arról, hogy az aszály, a fagykár ellenére az üzemi termelési érték tavaly meghaladta a 15 milliárd forintot, ami 20,6 százalékkal több az 1981 . évinél. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt több mint 12 százalékkal bővült. Az alaptevékenységen kívüli termelés 41,1 százalékkal nőtt. A több évi aszály a megye szövetkezeteit 2 és fél milliárdos termeléskieséssel sújtotta, a nyereség egymilliárd forinttal csökkent, Mérséklődött a beruházások volumene. Réka 16 ■n.... nran A termelőszövetkezetek a károk ellensúlyozására különböző vállalkozásokat kezdeményeztek. A Zagyvaréka- si Béke Termelőszövetkezet számítógépgyártó melléküzemágat létesített. Számítógépgyártás máshol is van mezőgazdasági üzemekben, de az itteni egyedülálló az országban. Budai Kálmán részlegvezető elmondta, hogy kifejlesztették a Réka 16 fantázianevű típuscsaládot, s képesek a sorozatgyártásra. Nem személyi számítógépeket, hanem többféle felhasználású, ügyviteli, szupermikro-kompútereket állítanak elő. Az alapgép kétmillió forintba kerül és a szükségletek szerint növelhető a teljesítménye. Programot is adnak hozzá, más szóval — ahogy ők mondják — „kulcsra készen” adják át a gépeket. Számítástechnikai rendszerük a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemek olyan segédeszköze, amely lehetővé teszi a döntésekhez szükséges információk megfelelő helyen és időben történő beszerzését, ezek elemzését. A Réka 16 típuscsaládot továbbfejlesztik, még nagyobb teljesítményű gépeket szeretnének gyártani. Az érdeklődés egyre nagyobb a mezőgazdasági üzemek részéről és bíznak abban, hogy ez a melléküzemág „kinövi magát”. Aranvhordó v; . ■ A jelentősebb beruházások ma már csak összefogással valósithatók meg a mezőgazdaságban is. Martfűn 28 üzem részvételével megalapították 1981-ben az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Gazdasági Társulást. Ügyintézője a Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet, amely a beruházási összeghez 56 százalékkal járult hozzá. A főbb berendezéseket a svéd Alfa-Laval cég adta. A tenveket az Agrober készítette, 1982- ben kezdték az építkezést, tavaly pedig megindították osztrák licenc alapján a Gold Fassl gyártását. A magyar változatot is forgalmazzák Aranyhordó néven. A dobozokat Ausztriából hozzák, a sör nagyobb részét azonban még palackokba töltik. Aradi László üzemvezető körülvezetett bennünket, megmutatta a gyártási folyamatokat. Jelenleg 260 ezer liter sört gyártanak évente. A kereslet növekszik, 150 ezer hektoliterrel szeretnék bővíteni a kapacitást. A lehetőség megvan erre, nincs szükség új építkezésekre. Megkezdték a félliteres dobozos Sör töltését is. A sörgyártás alapanyagát, a komlót, árpát az alapító mezőgazdasági üzemek termesztik. Az iizem nyereséges, az osztrákok a minőséget állandóan ellenőrzik. Kereskedő Sándor KÉNYSZERŰEN VISSZAFOGOTT TELJESÍTMÉNY VÁLTOZÁS ÉRLELŐDIK A bedolgozói rendszer szabályozása: fából vaskarika Az ipari szövetkezetek IX. kongresszusára több olyan hotzászó- iás-tervezet készült, amely a bedolgozói foglalkoztatással kapcsolatos problémákat taglalta. Pedig nem sok szövetkezetét, viszont annál szélesebb társadalmi réteget érintenek ezek a kérdések, amelyeknek szociális és gazdaságpolitikai vetűletei egyaránt lényegbe- vágóak. Erről beszélgettünk Farkas Jenővel, a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet elnökével. «Ügy tudom, az ország háziipari'Szövetkezetei között a félegyházi a legnagyobb bedolgozói hálózatot működtetők közé tartozik. — Valóban, az ezeregyszáz fős taglétszámunk 82 százaléka bedolgozó. Harminchárom évvel ezelőtt az idős, szakképzetlen, illetve a valamilyen oknál fogva otthonukhoz kötött nők foglalkoztatásába alakult szövetkezetünk. Ez eleve meghatározza adottságainkat, amelyen változtatni nem is akarunk: így van ránk szükség, ebben a „felállásban”. Termékeink hiányt pótlók: hagyományt őrző,' túlnyomórészt ipar- művészeti kézimunkák, egyedi, hímzett finomneműk, gyermekruhák, amelyek megvarrása nagy teljesítményű gépekkel ráfizetéses lenne. Ide tartozik az is, hogy éppen az adottságaink révén képesek (és kénytelenek) vagyunk lépést tartani a divattal^ szemben a nagy szériában dolgozó üzemekkel. A kézműipar létjogos.ultsága kétségbevonhatatlan. — A kézműiparban pedig a bedolgozóké? — Minden mellettük szól. Munkájukat nem terheli akkora rezsi és beruházási költség, mint a közös műhelyben dolgozókét. Ez a szövetkezet könnyebbsége. És a népgazdaságé? Az otthon dolgozó gyerekének nem kell hely a bölcsődében, óvodában, napköziben, idős szülőjének a szociális otthonban. De nem kell számukra ipart sem telepíteni, vagy újabb buszjáratot indítani a városba. Mindebből kitűnik, kik azok, akikből bedolgozók lesznek. A, sort a tanyán élőkkel folytatnám, akikhez a legközelebbi buszmegálló is messze van, az idős, szakképzetlen asz- szonyokkal, akik már nem tudnak új életet kezdeni, de nagyon szépen kézimunkáznak, ügyesen varrnak. Szép számmal vannak, akiket a háztáji köt az otthonukhoz, van aki azért nem vállalhat üzemi munkát, mert beteges, vagy ha éppen csökkent munkaképességű, lakóhelyén nem tud elhelyezkedő ni. — Sok feszültséget okozna a társadalomnak, ha nem lenne lehetőség a jövedelemszerzésnek erre a módjára. í - Ari A XIII. pártkongresszus határozata kimondta, hogy növelni kell a bedolgozók számát. Sajnos, az elmúlt öt évben ez a létszám nagymértékben csökkent a kézmű- és háziiparban. Oka a jogi és gazdasági, pénzügyi szabályozókban van. A jogi szabályozással az a gondunk, hogy a bedolgozást több vonatkozásban még ma sem ismeri el a bent dolgozók tagsági, illetve munkaviszonyával egyenértékűnek. Például nem illeti meg őket fizetett ünnep. Másik apróság, de bonyodalmak láncolatához vezet, hogy ha a bedolgozó átlag- keresete a havi ezerötszáz forintot nem éri elE- mert gyermekgondozási szabadságon vagy táppénzen volt —, a munkakönyvébe nem lehet bejegyezni a munkaviszonyát. Ugyanakkor — érdekes módon — nyugdíjjárulék-alap- nak már a havi ötszáz forint is megfelel. Viszont a szabályozók ellentmondásossága miatt elesik a bedolgozó a pótszabadságtól, a jubileumi jutalomtól stb. — Nehéz lehet megértetni az érintettekkel, hogy emiatt nem éri őket nagyobb hátrány. — Munkaügyi osztályvezetőkkel is, hogy miért van ez.'De sokkal húsbavágóbb a jogi szabályozásnak egy másik visszássága. Hiába teljesít a bedolgozó átlagon fölül; keres például havi ötezer forintot legálisan — hiszen a jogszabály lehetővé teszi ez után -fizeti a nyugdíjjárulékot, a szövetkezet pedig a nem kis összegű társadalombiztosítási és egyéb bérjárulékot; egy másik jogszabály viszont nyugdíjalapnak csak háromezer-kétszázötven forintos keresetet ismer el. Hasonló korlátozás van érvényben a táppénz alapjának megállapításánál is.-— De miért? — Az évek során sikerült több szempontból előbbre lépni a bedolgozói státusz elismertetésében — például a bedolgozó is jogosult a gyedre, szabadságra stb, de a fent említett elleni- mondások megszüntetését kérő soksok beadvány nem hozott eredményt. Ezek a gondok azonban bármennyire is lényegesek, az utóbbi években mégis a gazdasági-pénzügyi szabályozók jelentették számunkra a legnagyobb problémát. Tisztában vagyunk a szabályozás szigorításának szükségességével, megértjük, hogy az élőmunkaráfordítás egyre növekvő terhei azt célozzák, hogy az üzemek hatékonyabban gazdálkodjanak. a munkaerővel, igyekezzenek kiváltani azt korszerűbb technikával, technológiával. De a kézműiparból a kézi munkát kiválta-; ni..,?! — Nem lehet. Mik a követelményei? A bedolgozókat nagy arányban foglalkoztató szövetkezetekben a költségeknek 30—40 százaléka munkabérköltség. Ennek következtében még a viszonylag* kis mértékű kéresetszint- növekedés után is akkora adót kell fizetni, hogy a szinttartó beruházásokra, tehát az egyszerű újratermelés lehetőségeinek megteremtésére sem marad az érdekeltségi alapból. — Ilyen körülmények között hogyan kerülte el szövetkezetük a tönkreme- nést? — Egyedi elbírálás alapján mindig az adott évre vonatkoztatva adómentességi kedvezményt kaptunk 3,5 százalékos keresetszint-növeléshez. Gyakorlatilag ez azt jelentette: „belőttük” azt a termelési szintet, amit még büntetlenül elérhettünk. — Pedig többre is képesek lettek volna? —' Ha valamennyi dolgozónk a képességének megfelelően teljesítene, csődöt mondhatnánk. Például a kilepc-tíz százalékos termelésnövekedést szinte akaratunk ellenére is elérhetnénk, ha nem „vigyáznánk”. Az ezzel járó kere- setszint-növekedés után viszont több mint egymillió forint adó terhelné szövetkezetünket jórészt a kivételes kedvezménynek köszönhetően ES| amiről sosem tudtuk, nem az utolsó-e, — szövetkezetünkben végül is csak kilenc százalékkal csökkent a bedolgozók száma az elmúlt tervidőszakban. Igaz, eltűnt a piacról a közkedvelt kézihorgolt bébiruha... — Várható-e változás azellentmon- dásos szabályozásban? — Véleményem szerint hamarosan. A kongresszuson a karcagi háziipari szövetkezet elnöknője mondta el ezeket a gondokat, a kapott válaszból egyértelműen kiderült, hogy a bedolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos problémák megoldása „sínen van”. Almási Márta VALUTAÉHSÉG VONZZA A CSALÓKAT VIGYÁZAT, HAMISÍTVÁNY! \ ' Hamis 100 márkások árasztották el a hazai' feketepiacot idén nyáron. A bankjegyek a pénzhamisítás fellégvárában, Milánóban készültek. Innen szállították át Nyugat: Berlinbe, ahol a könnyebb „térítés” érdekében kiporci- ózták az eladók részére. Ők a nyugatnémeteken kívül az osztrák és a magyar illegális vevők valutaéhségét igyekeztek és igyekeznek hamis nyugatnémet márkával enyhíteni. Az első darabokat két esztendővel ezelőtt dobták be. Próbaképpen. A vevők pedig rögtön „megették”, a készítők jól vizsgáztak. A sikeren felbuzdulva már tavaly is, de különösen az idén kínálják a bankjegyeket nagy előszeretettel a feketepiacon. Rendszerint több pénzváltó csoport dolgozik egyidőben, s ezek általában* tudnak egymásról. Sőt, azonos trükkökkel dolgoznak. , Nepperek a hálóban Szokatlan eset hozta felszínre a hamis nyugatnémet, márkák jelenlétét. Egy lengyel állampolgár 700 márkát vett Fonyódon. Szállására érve vette észre, hogy a bankjegyek azonos sorszámúak. Dühében feljelentést tett a rendőrségen. Két órán belül letartóztattak két eladót, a harmadik még szökésben van. Ami ezután kiderült, az jól jellemzi a profi pénzhamisítók világát. A nepperek, csalók, vevőket felhajtok Nyugat-Németországban bérelt Audi 80-as személyautóval érkeztek, a rendszámot az indulás előtt, este Bécsben lopták. (Feltételezhető, hogy az autó is lopott —■ a magyar rendőrök a nyugatnemetek visszaigazolását várjak.) A kocsiban egyébként találtak egy Franciaországban lopott rendszámot is, s hozzá francia nyelvű hamis papírokat. A hamis okmányok ellenére bebizonyosodott: mindhárom eladó lengyel. Egyikük konzuli útlevéllel él Angliában, a másodiknál szintén hamis útlevél volt, a szökésben lévő társuk „otthona” Bécsben van ugyan, de Ausztriában pénz- és okirat-hamisítás miatt körözik, és eljárást indítottak ellene az NSZK-ban és Olaszországban is. Amíg a két neppert el nem fogta a rendőrség, igen eredményesen dolgoztak. Az Audiban mindössze 29 hamis 100 márkást találtak, de annál több más, valódi valutát, a kanadai dollártól kezdve az angol fontig, majd’ vala• A grafikusoknak a rézmetszésen kívül a bankjegykészítés filozófiáját is el kell sajátítaniuk. • Ahol a bankjegyeket méretre vágják. mennyi pénznemet, összesen egymillió forint értékben. A magyar feketepiac jó piacnak bizonyul. Mert nem csupán honfitársaink közül próbálnak mind többen illegális úton valutához jutni, hanem számos ideérkező külföldi is. Többnyire csak közepes minőségű, külföldön gyártott hamisítványok kerülnek hozzánk. Leggyakrabban nyugatnémet márka és ÜSA-dollár. Illegális százdolláros Egy-egy címlet'’négy-öt változatban készül, s amelyik a piaci puhatolózáskor beválik, azt nagy tételben is terítik. Közelmúltban történt, hogy egy magyar tudományos kutató kiutazás! előtt három 100 dolláros bankjegyet vásárolt illegálisan itthon. A meglepetés akkor érte, amikor az NSZK-ban legálisan, a bankban szerette volna beváltani — letartóztatták. A rendőrök először hamisítónak nézték. Végül is a magyar rendőrség tisztázta az osztály- vezetőt, de mindaddig egy nyugatnémet cellában töltötte idejet. Tanulság: ne a feketepiacon vásároljunk valutát! Mondhatni: tiltott fának férges a gyümölcse. Nemcsak azért, mert tilos illegálisan valutát vásárolni, hanem azért is, mert hamisítónak minősülhet a vevő. Sőt, ha felismeri a hamis bankjegyet és továbbadja: szándékos bűncselekményt követ eL Ezért, pedig akár nyolc évig. teijedhető börtönbüntetés jár. Tökéletes hamisítás nincs. A jobb minőségűek talán meg is téveszthetik a váltókat, az üzletekben, a postán, a bankokban dolgozókat, de a legjobb minőségű hamisítványokat nem nálunk értékesítik a nepperek. Itt a gyengébbek is vevőre tatainak. Mindenesetre egyre több hazai pénzváltó hely kap olyan berendezést, amely képes megkülönböztetni a hamis bankjegyet a valóditól. Dollár esetében a papír minősége és az alkalmazott technikai eljárás a legszembetűnőbb áruló jel. Hamis bankjegyen vagy egyáltalán nincsenek, vagy torzak a grafikai vonalak.' Buta kísérletek Amióta létezik a pénz, mint fizető- eszköz, azóta hamisítják. Magyarországon a felszabadulás előtt történt több hamisítás is. Kiváló vésnökökkel szinte gyerekjátéknak tűnhetett az arany- es ezüstérmék másolása.! 1945 óta csak elvétve akadnak próbálkozók. Ezek együgyű, buta kísérletek. Évente öt-hat alkalommal kísérleteznek fénymásolt bankjegyek elsózásával. Egyszer egy nyomdász három ötszázast állított elő ofszetgépen. A játékautomaták" hazai fénykorában. a diákok egy üzemi gyakorlaton titokban fémpénzzel méretre és súlyra teljesen megegyező fémlapocskákat gyártottak. Az elenyésző számú hamisítási kísérlet ‘részint azzal myagyarázható, hogy a forint nem konvertibilis. Másrészt már a pénzjegynyomdában olyan védelemmel látják el a bankjegyeket, hogy szinte lehetetlen hamisítani. — Keserves dolog bankjegyet készíteni^- hallottuk dr. Egyed Bélától, a Pénzjegynyomda vezérigazgatójától. — A grafikusok a főiskola elvégzése után további öt évig tanulók maradnak; a rézmetszésen kívül leginkább a pénzkészítés „filozófiáját” kell elsajátítaniuk. Kevés írásos —=■ igen szigorúan őrzött könyvek — anyag őrzi a bankjegygyártás csínját-bínját. Á papír, a festék és a grafika külön- külön es együttesen is rendszert alkot, éjapen a hamisítás lehetőségének csökkentésére. A hivatásos bankjegygyártók ötféle iskolát ismernek, az egyedülálló szovjetet, az angolt, a franciát, az osztrákot és a kommercionálist. Zömét mi is alkalmazzuk. Hatvanegy esztendővel ezelőtt épült bankjegynyomda Budapesten, a Markó utcában. Beindításához osztrák szakembereket hívtak, vezetője is osztrák volt 1944-ig. Azóta persze már a magyarok is megtanulták a bankjegygyártás tudományát. Ha kiállta a próbát Csaknem három esztendeig készül egy-egy címlet. A grafikusok kidol• A'pénzjegynyomdában. gozzák a próbanyomatokat és ezeket tesztelik. Egy svájci próbanyomat tesztelésekor kiderült: köny- nyen hamisítható a bankjegy. Csak akkor kerülhet a bankjegy forgalomba, ha a hamisítás valamennyi próbáját kiállta. A bankjegyhamisítás egyike azoknak a bűncselekményeknek, amélyek csökkentéséhez, megakadályozásához feltétlenül nemzetközi együttműködésre van szükség. A BM Országos Rendőr-főkapitányságon külön stáb dolgozik a bankjegyhamisítók és a hamis bankjegyek terjesztőinek felderítésén, „lefülelésén”. Dr. Kiss László alezredestől és dr. Bónis József őrnagytól tudjuk: az idegenforgalmi alosztály igen jó kapcsolatot alakított ki mind a hazai, mind a külföldi szervekkel. Sikeres együttműködésüket egyebek mellett a hamisbarikjegy-gyűjtemény is érzékelteti. H. T.
