Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

SZOMSZÉDOLÁS • Üvegmosás a sörgyárban • Szerelik a Réka 16-os számítógépet. (Nagy Miklós felvételei) Számítógépgyártás a termelőszövetkezetben Sörgyár összefogással A Magyar Újságíró Szövetség gaz­daságpolitikai szakosztályának szerve­zésében a közelmúltban Szolnok me­gyébe látogattunk. Tájékozódtunk a szövetkezeti mozgalom egyes ágazatai­nak eredményeiről, gondjairól. Bene­dek Fülöptől, a megyei TESZÖV titká­rától megtudtuk, hogy hasonló gon­dokkal küzdenek a megye közös gaz­daságai, mint a mi mezőgazdasági nagyüzemeink. A Jászberényben tar­tott tájékoztatón szó volt arról, hogy az aszály, a fagykár ellenére az üzemi termelési érték tavaly meghaladta a 15 milliárd forintot, ami 20,6 százalékkal több az 1981 . évinél. A növénytermesz­tés és az állattenyésztés egyaránt több mint 12 százalékkal bővült. Az alapte­vékenységen kívüli termelés 41,1 száza­lékkal nőtt. A több évi aszály a megye szövetke­zeteit 2 és fél milliárdos termeléskiesés­sel sújtotta, a nyereség egymilliárd fo­rinttal csökkent, Mérséklődött a beru­házások volumene. Réka 16 ­■n.... nran A termelőszövetkezetek a károk el­lensúlyozására különböző vállalkozá­sokat kezdeményeztek. A Zagyvaréka- si Béke Termelőszövetkezet számító­gépgyártó melléküzemágat létesített. Számítógépgyártás máshol is van me­zőgazdasági üzemekben, de az itteni egyedülálló az országban. Budai Kál­mán részlegvezető elmondta, hogy ki­fejlesztették a Réka 16 fantázianevű típuscsaládot, s képesek a sorozatgyár­tásra. Nem személyi számítógépeket, hanem többféle felhasználású, ügyvite­li, szupermikro-kompútereket állíta­nak elő. Az alapgép kétmillió forintba kerül és a szükségletek szerint növelhe­tő a teljesítménye. Programot is adnak hozzá, más szóval — ahogy ők mond­ják — „kulcsra készen” adják át a gé­peket. Számítástechnikai rendszerük a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üze­mek olyan segédeszköze, amely lehető­vé teszi a döntésekhez szükséges infor­mációk megfelelő helyen és időben tör­ténő beszerzését, ezek elemzését. A Réka 16 típuscsaládot továbbfej­lesztik, még nagyobb teljesítményű gé­peket szeretnének gyártani. Az érdeklődés egyre nagyobb a me­zőgazdasági üzemek részéről és bíznak abban, hogy ez a melléküzemág „kinö­vi magát”. Aranvhordó v; . ■ A jelentősebb beruházások ma már csak összefogással valósithatók meg a mezőgazdaságban is. Martfűn 28 üzem részvételével megalapították 1981-ben az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Gazdasági Társulást. Ügyintézője a Mezőhéki Táncsics Termelőszövetke­zet, amely a beruházási összeghez 56 százalékkal járult hozzá. A főbb beren­dezéseket a svéd Alfa-Laval cég adta. A tenveket az Agrober készítette, 1982- ben kezdték az építkezést, tavaly pedig megindították osztrák licenc alapján a Gold Fassl gyártását. A magyar válto­zatot is forgalmazzák Aranyhordó né­ven. A dobozokat Ausztriából hozzák, a sör nagyobb részét azonban még pa­lackokba töltik. Aradi László üzemvezető körülveze­tett bennünket, megmutatta a gyártási folyamatokat. Jelenleg 260 ezer liter sört gyártanak évente. A kereslet nö­vekszik, 150 ezer hektoliterrel szeret­nék bővíteni a kapacitást. A lehetőség megvan erre, nincs szükség új építkezé­sekre. Megkezdték a félliteres dobozos Sör töltését is. A sörgyártás alapanyagát, a komlót, árpát az alapító mezőgazdasági üze­mek termesztik. Az iizem nyereséges, az osztrákok a minőséget állandóan ellenőrzik. Kereskedő Sándor KÉNYSZERŰEN VISSZAFOGOTT TELJESÍTMÉNY VÁLTOZÁS ÉRLELŐDIK A bedolgozói rendszer szabályozása: fából vaskarika Az ipari szövetkezetek IX. kongresszusára több olyan hotzászó- iás-tervezet készült, amely a bedolgozói foglalkoztatással kapcsola­tos problémákat taglalta. Pedig nem sok szövetkezetét, viszont annál szélesebb társadalmi réteget érintenek ezek a kérdések, ame­lyeknek szociális és gazdaságpolitikai vetűletei egyaránt lényegbe- vágóak. Erről beszélgettünk Farkas Jenővel, a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet elnökével. «Ügy tudom, az ország háziipari'Szö­vetkezetei között a félegyházi a legna­gyobb bedolgozói hálózatot működtetők közé tartozik. — Valóban, az ezeregyszáz fős tag­létszámunk 82 százaléka bedolgozó. Harminchárom évvel ezelőtt az idős, szakképzetlen, illetve a valamilyen ok­nál fogva otthonukhoz kötött nők fog­lalkoztatásába alakult szövetkezetünk. Ez eleve meghatározza adottságainkat, amelyen változtatni nem is akarunk: így van ránk szükség, ebben a „felállás­ban”. Termékeink hiányt pótlók: ha­gyományt őrző,' túlnyomórészt ipar- művészeti kézimunkák, egyedi, hímzett finomneműk, gyermekruhák, amelyek megvarrása nagy teljesítményű gépek­kel ráfizetéses lenne. Ide tartozik az is, hogy éppen az adottságaink révén ké­pesek (és kénytelenek) vagyunk lépést tartani a divattal^ szemben a nagy szé­riában dolgozó üzemekkel. A kézmű­ipar létjogos.ultsága kétségbevonhatat­lan. — A kézműiparban pedig a bedolgo­zóké? — Minden mellettük szól. Munká­jukat nem terheli akkora rezsi és beru­házási költség, mint a közös műhely­ben dolgozókét. Ez a szövetkezet könnyebbsége. És a népgazdaságé? Az otthon dolgozó gyerekének nem kell hely a bölcsődében, óvodában, napkö­ziben, idős szülőjének a szociális ott­honban. De nem kell számukra ipart sem telepíteni, vagy újabb buszjáratot indítani a városba. Mindebből kitűnik, kik azok, akikből bedolgozók lesznek. A, sort a tanyán élőkkel folytatnám, akikhez a legközelebbi buszmegálló is messze van, az idős, szakképzetlen asz- szonyokkal, akik már nem tudnak új életet kezdeni, de nagyon szépen kézi­munkáznak, ügyesen varrnak. Szép számmal vannak, akiket a háztáji köt az otthonukhoz, van aki azért nem vál­lalhat üzemi munkát, mert beteges, vagy ha éppen csökkent munkaképes­ségű, lakóhelyén nem tud elhelyezkedő ni. — Sok feszültséget okozna a társa­dalomnak, ha nem lenne lehetőség a jö­vedelemszerzésnek erre a módjára. í - Ari A XIII. pártkongresszus határo­zata kimondta, hogy növelni kell a be­dolgozók számát. Sajnos, az elmúlt öt évben ez a létszám nagymértékben csökkent a kézmű- és háziiparban. Oka a jogi és gazdasági, pénzügyi szabályo­zókban van. A jogi szabályozással az a gondunk, hogy a bedolgozást több vo­natkozásban még ma sem ismeri el a bent dolgozók tagsági, illetve munkavi­szonyával egyenértékűnek. Például nem illeti meg őket fizetett ünnep. Má­sik apróság, de bonyodalmak láncola­tához vezet, hogy ha a bedolgozó átlag- keresete a havi ezerötszáz forintot nem éri elE- mert gyermekgondozási sza­badságon vagy táppénzen volt —, a munkakönyvébe nem lehet bejegyezni a munkaviszonyát. Ugyanakkor — ér­dekes módon — nyugdíjjárulék-alap- nak már a havi ötszáz forint is megfe­lel. Viszont a szabályozók ellentmon­dásossága miatt elesik a bedolgozó a pótszabadságtól, a jubileumi jutalom­tól stb. — Nehéz lehet megértetni az érintet­tekkel, hogy emiatt nem éri őket na­gyobb hátrány. — Munkaügyi osztályvezetőkkel is, hogy miért van ez.'De sokkal húsbavá­góbb a jogi szabályozásnak egy másik visszássága. Hiába teljesít a bedolgozó átlagon fölül; keres például havi ötezer forintot legálisan — hiszen a jogsza­bály lehetővé teszi ez után -fizeti a nyugdíjjárulékot, a szövetkezet pedig a nem kis összegű társadalombiztosítási és egyéb bérjárulékot; egy másik jog­szabály viszont nyugdíjalapnak csak háromezer-kétszázötven forintos kere­setet ismer el. Hasonló korlátozás van érvényben a táppénz alapjának megál­lapításánál is.-— De miért? — Az évek során sikerült több szempontból előbbre lépni a bedolgo­zói státusz elismertetésében — például a bedolgozó is jogosult a gyedre, sza­badságra stb, de a fent említett elleni- mondások megszüntetését kérő sok­sok beadvány nem hozott eredményt. Ezek a gondok azonban bármennyire is lényegesek, az utóbbi években mégis a gazdasági-pénzügyi szabályozók je­lentették számunkra a legnagyobb problémát. Tisztában vagyunk a sza­bályozás szigorításának szükségességé­vel, megértjük, hogy az élőmunka­ráfordítás egyre növekvő terhei azt cé­lozzák, hogy az üzemek hatékonyab­ban gazdálkodjanak. a munkaerővel, igyekezzenek kiváltani azt korszerűbb technikával, technológiával. De a kéz­műiparból a kézi munkát kiválta-; ni..,?! — Nem lehet. Mik a követelményei? A bedolgozókat nagy arányban foglalkoztató szövetkezetekben a költ­ségeknek 30—40 százaléka munkabér­költség. Ennek következtében még a viszonylag* kis mértékű kéresetszint- növekedés után is akkora adót kell fi­zetni, hogy a szinttartó beruházásokra, tehát az egyszerű újratermelés lehetősé­geinek megteremtésére sem marad az érdekeltségi alapból. — Ilyen körülmények között hogyan kerülte el szövetkezetük a tönkreme- nést? — Egyedi elbírálás alapján mindig az adott évre vonatkoztatva adómen­tességi kedvezményt kaptunk 3,5 szá­zalékos keresetszint-növeléshez. Gya­korlatilag ez azt jelentette: „belőttük” azt a termelési szintet, amit még bün­tetlenül elérhettünk. — Pedig többre is képesek lettek vol­na? —' Ha valamennyi dolgozónk a ké­pességének megfelelően teljesítene, cső­döt mondhatnánk. Például a kilepc-tíz százalékos termelésnövekedést szinte akaratunk ellenére is elérhetnénk, ha nem „vigyáznánk”. Az ezzel járó kere- setszint-növekedés után viszont több mint egymillió forint adó terhelné szö­vetkezetünket jórészt a kivételes ked­vezménynek köszönhetően ES| amiről sosem tudtuk, nem az utolsó-e, — szö­vetkezetünkben végül is csak kilenc százalékkal csökkent a bedolgozók száma az elmúlt tervidőszakban. Igaz, eltűnt a piacról a közkedvelt kézihor­golt bébiruha... — Várható-e változás azellentmon- dásos szabályozásban? — Véleményem szerint hamarosan. A kongresszuson a karcagi háziipari szövetkezet elnöknője mondta el ezeket a gondokat, a kapott válaszból egyér­telműen kiderült, hogy a bedolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos problé­mák megoldása „sínen van”. Almási Márta VALUTAÉHSÉG VONZZA A CSALÓKAT VIGYÁZAT, HAMISÍTVÁNY! \ ' Hamis 100 márkások árasztották el a hazai' feketepiacot idén nyáron. A bankjegyek a pénzhamisítás fellégvá­rában, Milánóban készültek. Innen szállították át Nyugat: Berlinbe, ahol a könnyebb „térítés” érdekében kiporci- ózták az eladók részére. Ők a nyugat­németeken kívül az osztrák és a ma­gyar illegális vevők valutaéhségét igye­keztek és igyekeznek hamis nyugatné­met márkával enyhíteni. Az első darabokat két esztendővel ezelőtt dobták be. Próbaképpen. A ve­vők pedig rögtön „megették”, a készí­tők jól vizsgáztak. A sikeren felbuzdul­va már tavaly is, de különösen az idén kínálják a bankjegyeket nagy előszere­tettel a feketepiacon. Rendszerint több pénzváltó csoport dolgozik egyidőben, s ezek általában* tudnak egymásról. Sőt, azonos trükkökkel dolgoznak. , Nepperek a hálóban Szokatlan eset hozta felszínre a ha­mis nyugatnémet, márkák jelenlétét. Egy lengyel állampolgár 700 márkát vett Fonyódon. Szállására érve vette észre, hogy a bankjegyek azonos sor­számúak. Dühében feljelentést tett a rendőrségen. Két órán belül letartóz­tattak két eladót, a harmadik még szö­késben van. Ami ezután kiderült, az jól jellemzi a profi pénzhamisítók világát. A nepperek, csalók, vevőket felhajtok Nyugat-Németországban bérelt Audi 80-as személyautóval érkeztek, a rend­számot az indulás előtt, este Bécsben lopták. (Feltételezhető, hogy az autó is lopott —■ a magyar rendőrök a nyugat­nemetek visszaigazolását várjak.) A kocsiban egyébként találtak egy Franciaországban lopott rendszámot is, s hozzá francia nyelvű hamis papíro­kat. A hamis okmányok ellenére bebi­zonyosodott: mindhárom eladó len­gyel. Egyikük konzuli útlevéllel él Ang­liában, a másodiknál szintén hamis út­levél volt, a szökésben lévő társuk „ott­hona” Bécsben van ugyan, de Ausztriá­ban pénz- és okirat-hamisítás miatt kö­rözik, és eljárást indítottak ellene az NSZK-ban és Olaszországban is. Amíg a két neppert el nem fogta a rendőrség, igen eredményesen dolgoz­tak. Az Audiban mindössze 29 hamis 100 márkást találtak, de annál több más, valódi valutát, a kanadai dollártól kezdve az angol fontig, majd’ vala­• A grafikusoknak a rézmetszésen kívül a bankjegykészítés filozófiáját is el kell sajátítaniuk. • Ahol a bankjegyeket méretre vágják. mennyi pénznemet, összesen egymillió forint értékben. A magyar feketepiac jó piacnak bi­zonyul. Mert nem csupán honfitársa­ink közül próbálnak mind többen ille­gális úton valutához jutni, hanem szá­mos ideérkező külföldi is. Többnyire csak közepes minőségű, külföldön gyártott hamisítványok kerülnek hoz­zánk. Leggyakrabban nyugatnémet márka és ÜSA-dollár. Illegális százdolláros Egy-egy címlet'’négy-öt változatban készül, s amelyik a piaci puhatolózás­kor beválik, azt nagy tételben is terítik. Közelmúltban történt, hogy egy ma­gyar tudományos kutató kiutazás! előtt három 100 dolláros bankjegyet vásárolt illegálisan itthon. A meglepe­tés akkor érte, amikor az NSZK-ban legálisan, a bankban szerette volna be­váltani — letartóztatták. A rendőrök először hamisítónak nézték. Végül is a magyar rendőrség tisztázta az osztály- vezetőt, de mindaddig egy nyugatné­met cellában töltötte idejet. Tanulság: ne a feketepiacon vásárol­junk valutát! Mondhatni: tiltott fának férges a gyümölcse. Nemcsak azért, mert tilos illegálisan valutát vásárolni, hanem azért is, mert hamisítónak mi­nősülhet a vevő. Sőt, ha felismeri a hamis bankjegyet és továbbadja: szán­dékos bűncselekményt követ eL Ezért, pedig akár nyolc évig. teijedhető bör­tönbüntetés jár. Tökéletes hamisítás nincs. A jobb minőségűek talán meg is téveszthetik a váltókat, az üzletekben, a postán, a bankokban dolgozókat, de a legjobb minőségű hamisítványokat nem ná­lunk értékesítik a nepperek. Itt a gyen­gébbek is vevőre tatainak. Mindeneset­re egyre több hazai pénzváltó hely kap olyan berendezést, amely képes megkü­lönböztetni a hamis bankjegyet a való­ditól. Dollár esetében a papír minősége és az alkalmazott technikai eljárás a leg­szembetűnőbb áruló jel. Hamis bankje­gyen vagy egyáltalán nincsenek, vagy torzak a grafikai vonalak.' Buta kísérletek Amióta létezik a pénz, mint fizető- eszköz, azóta hamisítják. Magyaror­szágon a felszabadulás előtt történt több hamisítás is. Kiváló vésnökökkel szinte gyerekjátéknak tűnhetett az arany- es ezüstérmék másolása.! 1945 óta csak elvétve akadnak próbálkozók. Ezek együgyű, buta kísérletek. Évente öt-hat alkalommal kísérleteznek fény­másolt bankjegyek elsózásával. Egy­szer egy nyomdász három ötszázast ál­lított elő ofszetgépen. A játékautoma­ták" hazai fénykorában. a diákok egy üzemi gyakorlaton titokban fémpénz­zel méretre és súlyra teljesen megegye­ző fémlapocskákat gyártottak. Az elenyésző számú hamisítási kísér­let ‘részint azzal myagyarázható, hogy a forint nem konvertibilis. Másrészt már a pénzjegynyomdában olyan véde­lemmel látják el a bankjegyeket, hogy szinte lehetetlen hamisítani. — Keserves dolog bankjegyet készí­teni^- hallottuk dr. Egyed Bélától, a Pénzjegynyomda vezérigazgatójától. — A grafikusok a főiskola elvégzése után további öt évig tanulók marad­nak; a rézmetszésen kívül leginkább a pénzkészítés „filozófiáját” kell elsajátí­taniuk. Kevés írásos —=■ igen szigorúan őrzött könyvek — anyag őrzi a bank­jegygyártás csínját-bínját. Á papír, a festék és a grafika külön- külön es együttesen is rendszert alkot, éjapen a hamisítás lehetőségének csök­kentésére. A hivatásos bankjegygyár­tók ötféle iskolát ismernek, az egye­dülálló szovjetet, az angolt, a franciát, az osztrákot és a kommercionálist. Zö­mét mi is alkalmazzuk. Hatvanegy esz­tendővel ezelőtt épült bankjegynyom­da Budapesten, a Markó utcában. Be­indításához osztrák szakembereket hívtak, vezetője is osztrák volt 1944-ig. Azóta persze már a magyarok is meg­tanulták a bankjegygyártás tudomá­nyát. Ha kiállta a próbát Csaknem három esztendeig készül egy-egy címlet. A grafikusok kidol­• A'pénzjegynyomdában. gozzák a próbanyomatokat és eze­ket tesztelik. Egy svájci próba­nyomat tesztelésekor kiderült: köny- nyen hamisítható a bankjegy. Csak ak­kor kerülhet a bankjegy forgalomba, ha a hamisítás valamennyi próbáját ki­állta. A bankjegyhamisítás egyike azok­nak a bűncselekményeknek, amélyek csökkentéséhez, megakadályozásához feltétlenül nemzetközi együttműködés­re van szükség. A BM Országos Rendőr-főkapitányságon külön stáb dolgozik a bankjegyhamisítók és a ha­mis bankjegyek terjesztőinek felderíté­sén, „lefülelésén”. Dr. Kiss László alez­redestől és dr. Bónis József őrnagytól tudjuk: az idegenforgalmi alosztály igen jó kapcsolatot alakított ki mind a hazai, mind a külföldi szervekkel. Sike­res együttműködésüket egyebek mel­lett a hamisbarikjegy-gyűjtemény is ér­zékelteti. H. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom