Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

■Ml iwriiifiiii’" Mi lesz a lemaradókkal I Közeleg az év vége, ilyenkor mind több nagyüzemben latolgat­ják már a várható eredményt, s ko­vácsolnak terveket a jövő esztendő­re. így van ez a mezőgazdasági nagyüzemekben is, ahol finiséhez érkeztek a határban végzett mun­kák: a termények zöme már bizton­ságban van, de járnak még a trakto­rok, helyenként a vetőgépek is. 'S miközben szinte mindenki a jövő évi termés megalapozásán, az idei' elképzelések végrehajtásán fárado­zik, egyre többször lehet hallani a kátyúba jutott üzemekről. Mennyi­en vannak valójában? Milyen gon­dokkal küszködnek? Számíthat­nak-e külső segítségre? Az idei év — a száraz időjárás miatt — nem tartozik a legsikere­sebbek közé. Még nincsenek végle­ges adatok a terméshozamokról, de annyi máris elmondható: a növény- termesztők nem tudják teljesíteni terveiket. Különösen nehéz helyzet­be került az a 325 üzem, ahol a terméskiesés meghaladja a 20 szá­zalékot. Nagy vámot szedett az aszály. Fokozódó differenciálódás Mi lesz velük? Képesek lesznek-e a termelés zavartalan folytatására? Ezek az üzemek fokozott figyelmet érdemelnek, hiszen a szövetkezetek negyedét alkotják. Zömük Borsod, Szabolcs-Szatmár megyében talál­ható, de komoly kárt szenvedtek a Fejér és Pest megyei mezőgazdasági üzemek is. E gazdaságok pénzügyi helyze­tük javítására, a termelés folyama­tossá tételére kedvezményes hitelt vehetnek föl. A kamat egy részét. — pontosan hét százalékát — a költségvetés magára vállalta. Egyes súlyosabb esetekben a teljes kamat összegét megfizetik a megfeneklett gazdaság helyett, s így mód nyílik a szükséges vetőmagok, műtrá­gyák, s más, égetően fontos anya­gok és eszközök megvásárlására. Természetesen — a rossz időjá­rás ellenére —s születtek azért figye­lemre méltó eredmények. Búzaból például a legmagasabb hozamot a Lippói Béke Őre Tsz takarította be, mégpedig 7265 kilogrammot hektá­ronként. A dobogó második fokára a Makói Kossuth Tsz állhat fel: 7234 kiló a teljesítményük. A bronzérem a Száj ki Béke Tsz-t illeti meg, ők 7207 kilogramm ke­nyérgabonát vittek a magtárba. A hat tonna felett teljesítő gazda­ságok száma Tolna megyében volt a legnagyobb. Őkét a baranyaiak, maja a békésiek követték. Feltűnő, hogy az idén több területen — pél- . dáuí Heves, Nógrád, Vas, Veszp­rém és Zala megyében — nem akadt egyetlen olyan gazdaság sem, amely a vízválasztónak számító szintet túlszárnyalta volna. Ebből is kitűnik, hogy a mező- gazdasági üzemek köreben egyre erőteljesebb mértékű a differenciá­lódás, e tendencia különösen felerő­södött az utóbbi két-három évben. 1980-ban 30 százalékot ért el az ala­csony hatékonyságú üzemek szá­ma, 1985-ben már csaknem kétsze­rese volt ennek. Ugyanakkor a 100 forint költségbefektetéssel 12 forint feletti eredményt elérő, magas haté­konysággal termelő gazdaságok aránya 40 százalékról a felére esett vissza. A differenciálódás fölerősödése a mezőgazdasági nagyüzemekben együtt járt azzal, hogy a gazdasá­gokban a korábbinál nagyobb há­nyaddal bomlott meg a pénzügyi egyensúly, állandósultak a fizetési zavarok, végeredményként pedig nagyobb mértékű pénzügyi hiány keletkezett. Mindez a kedvezőtlen adottságú térségekben volt a lege­rőteljesebb. Kritikus térségek Tavaly a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei termelőszövetkezetek pénz­ügyi hiánya volt a legmagasabb: 440 millió forint, Hajdú-Biharban 234 millió, Szabolcs-Szatmár me­gyében pedig 211 millió hiányt „hoztak össze” a közös gazdasá­gok. Egyedül csak Veszprém megye büszkélkedhet azzal, hogy az utób­bi években nem volt egyetlen vesz­teséges gazdaságuk sem. Ha több év eredményét rakjuk a mérlegre, akkor megállapítható, hogy a pénz­ügyi hiány évről évre szinte azonos térségekre koncentrálódik. Elsősor­ban Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza­bolcs-Szatmár és Békés megye gaz­daságainak egy jelentős része nem képes ötről hatra jutni. Az okok többnyire a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal, elemi károkkal, egyes ágazatok eleve ala­csony jövedelmezőségével függnek össze. Oe növekvő számban van­nak olyan gazdaságok, ahol a veze­tési, munkaszervezési hiányossá­gok, a termelési, tenyésztési hozzá­értés alacsony szintje, az ipari—- szolgáltató tevékenység nem eléggé körültekintő vállalkozásai okozzak a növekvő pénzügyi hiányokat. Egyes becslések szerint 400— 500-ra tehető a nehéz helyzetbe ju­tott üzemek száma, közülük sok­nak az egyszerű újratermelés is gon­dot okoz. A világpiac változásai, a szabályozók szigorodása, az évek ótá tartó aszály különösen a gazda­ságilag elmaradott térségekben i idézték elő nehéz helyzetet. Ezek a területek hét megyében találhatók, a már említettek mellett ide tartoz­nak még Baranya, Somogy, Zala és Vas megye egyes vidékei. Kormányprogram a kibontakozásra A kormány nemrég határozatot hozott e területek fejlesztéséről. A program szerint mind a népgaz­dasági, mind a tanácsi tervezőmun­kában kiemelten kell kezelni e térsé­gek fejlesztésének kérdését, s el kell érni, hogy .már a mostani tervidő­szakban mutatkozzanak bizonyos eredmények. Az erőfeszítéseket kezdetben a leghátrányosabb hely­zetű térségekre összpontosítják, így főként Szabolcs-Szatmár es Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyére. A program célja a gazdásági ki­bontakozás megvalósítása, amely a gazdasági szerkezet átalakításával es korszerűsítésével valósítható meg. Az elmaradott térségek fej­lesztéséhez, az ott gazdálkodók megerősítéséhez szükséges pénzt a tanácsoknak, az államnak és a gaz­dálkodóknak kell együttesen előte­remteniük. De mozgósítani kell eh­hez a lakosság erőforrásait is. A mezőgazdaságban mindeneke­lőtt a meliorációt kell fokozni, de nagyobb figyelmet szükséges fordí­tani a kistermelés növelésére is. A fejlesztés konkrét, térségenkénti feladataira a megyei tanácsok leg­később 1987 első negyedévének ve­géig készítenek sajat intézkedési programot. Ám átütő erejű válto­zás csak akkor remélhető, ha a fel­adatok végrehajtásába bekapcso­lódnak a társadalmi és érdekképvi­seleti szervek, a tudományos egye­sületek és intézetek, valamint a la­kosság is. Cseh János Ml VÁLTOZOTT A BEZÁRT VENDÉGLÁTÓ HELYEKEN? Intézkedések a kulturáltabb vendéglátásért „Évente mintegy félezren balnak meg Rács-Kiskun megyé­ben alkohol okozta betegségekben. A túlzott szeszfogyasztás­ból származó közvetlen gazdasági károk mellett nagy társadal­mi veszteség az elpazarolt szellemi és anyagi erő”. Rövid idő alatt alig akadt olyan em­ber, aki a megyei tanács földszintjén olvasatlanul hagyta volna az alkoholiz­mus elleni bizottság felhívását, amely­ből a fenti idézetet vettük. A mindenki­hez szóló sorokból ki-ki tanulságot szűrhetett le magának, vagy elhatáro­zásra juthatott: mit tegyen, hogy egész­ségesebben éljen. Munkahelyek környékén: egy cseppet sem A bevezetőül idézettek annál inkább figyelmet érdemelnek, mivel ugyaneb­ben az épületben a megyei tanács keres­kedelmi osztálya is részt vesz a túlzott alkoholfogyasztás elleni társadalmi összefogásban. Nem kergetnek hiú áb­rándot. Tudják: csupán adminisztratív intézkedésektől máról holnapra nem várhatnak fordulatot az egészségtelen fogyasztási szokások megváltozásá­ban. Mindezzel nem ellentétes, sőt ter­mészetes, hogy az állami szakigazgatási szervezetnél nem hunynak szemet a kocsmává süllyedt vendéglátó helyek láttán. Az osztály egyik feladata ugyanis: közreműködni a kulturáltabb vendéglátás megteremtésében. Első dolguk volt azt megvizsgálni, hogy az italboltok az osztályba soro­lásnak megfelelő üzletprofil és köze­gészségügyi előírások szerint működd nek-e. Tizenkét olyan boltot találtak, amelyek kirívóan eltértek a feltételek­től. Ezeket mindaddig nem nyithatja ki üzemeltetőjük, amíg nem tesznek ele­get a forgalmazási követelményeknek. A határozathozatalnál azt is mérlegel­ték, hogy az italboltok milyen távol­ságra vannak a termelőüzemekhez. Mi­vel a kecskeméti Szolnoki úti „Szívós­kocsmát” Szinte közrefogják a munka­helyek —. elég, ha csupán a sütő- és édesipari vállalatra, a BRG-re, vagy a Kecskeméti Konzervgyárra gondolunk —, úgy döntöttek, hogy abban még átalalutása után sem árusíthatnak sem­miféle szeszes italt. Presszóból süteméhyesbolt — Mi történt (történt-e egyáltalán valami) a többi, bezárásra ítélt vendég­Az Aranyhomok. bisztrójában, a megyeszékhely e nagy forgalmú üzletében is jártak az ellenörök. (Straszer András felvétele) látóipari üzletben? — kérdeztük dr. Jobbágy Lajostól, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának helyettes veze­tőjétől. — Ellenőriztük, hogy határozatain­kat a kulturáltabb vendéglátás érdeké­ben végrehajtották-e — tájékoztatott az osztályvezető-helyettes. — Kedve­zőek tapasztalataink Baján, a piactéri 165-ös Akvárium büfét felújítva, ki­festve megnyithatták, miután mellék- helyiségeit is rendbehozták és bővítet­ték a szeszmentes áruk választékát. Te­át és melegszendvicset is kínálnak. A Tiszakécske és Vidéke Áfész Árkus dűlői italboltjában, ahol azelőtt nem volt folyó víz, egy hidrofor üzembe állí­tásával megoldották a pohármosást. Javítottak a mellékhelyiségek állapo­tán. Kecskeméten, a Kassai utca 1. szám alatti vendéglátó üzletben ál­mennyezettel takarták el a gerendákat, és növelték az ételkínálatot. A Jókai utcai 348. számú presszót üzemeltetője, a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat süte­ményesbolttá alakítja át. A profilnak megfelelően — Cikkünkben hivatkoztunk az üz­letkörnek (profilnak) megfelelő árusí­tásra. Kifejtené bővebben: mit jelent ez a kulturáltabb vendéglátásban? — Egy falatozóból nem hiányozhat­nak a zóna- és a nagy adag ételek. Szendvicsnek is kell lenni. Egy cukrász­dának nem a szeszes italok „lenyűgö­ző” választékával, hanem ellenkezőleg: a cukrászati termékek gazdag választé­kával kell kitűnni. A vendéglátáshoz hozzátartozik a teázás, s hogy mást ne említsek, az üdítő- és a gyümölcslékí­nálat is. Amiről beszéltem, nem szíves­ség, hanem üzletköri kötelesség. S ha mar itt tartunk, hadd szóljak a belke­reskedelmi miniszter októberi rendele­téről, amely lehetőséget ad rá, hogy a szeszesital-forgalmazás jogát egy-egy üzleten belül (külön) is meg lehet von­ni, anélkül, hogy emiatt a boltot be kellene zárni. A közelmúltban KÖJÁL- és keres­kedelmi felügyelők a megyeszékhely központjában, a Széchenyi téri busz­megállóban lévő Aranyhomok bisztró­ba Tátogattak. Feltűnt, hogy bár az il­lemhelyre az automata két forintért „bocsátja be” a vendégeket,, bent nincs papír, és takarítani is sűrűbben kellene. A portál piszkos volt; az ajtóban eldo­bott cigarettavégek hevertek; az ételvá­laszték szűkös, a szeszes italoké viszont bőséges volt. Az ártáblán öntapadós kis címkékre írták fel az árakat, és a vásárlók könyvét a pult mögé tették. Vezet a „tömény” — Mi változott ezután? Az üzletvezető pótolta a hiányossá­gokat, s a hibákat kijavította. Bővítette az ételválasztékot. Ottjártunkkor gu­lyásleves, kétféle szendvics, vagdalthús és lángos szerepelt, az étellapon. A WC-k tiszták. Az ártábla -— olvasha­tóan — eligazítást nyújt a termékek áráról. Csak ne lett volna a kiszolgálók keze ügyében, az egyébként tisztára törölt pulton, 28 röviditalos üveg annak jelé­ül, hogy az értékesítésben itt továbbra is vezet a „tömény”! Kohl Antal HAZAI KUTATÁS KÜLFÖLDI TAPASZTALATOKKAL A penészek éjszaka is nőnek Dr. Bucballa Botond a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karán tanár, főiskolai docens; oktatói tevékenysége mellett tíz éve kutat. Az idén egy tanulmányút kéretében bat betet az NSZK-beli Karlsrubeban töltött. Ez adta az alkalmat, bogy munkájáról, eddig elért eredményeiről és külföldi tapasztalatairól kérdezzük. Ha nem ismerjük, nem veszélyes — A főiskolán a kertészeti ter­mékek élelmiszer­ipari feldolgozá­sát tanítom, amely lényeges tantárgy ugyan, de nem tartozik az iskola fő profiljába. Kutatómunkám a penészek által termelt mérgező anyagokra, az úgynevezett mikotoxinokra összpontosul. Je­lenleg száz olyan penészfajt ismerünk, amely mikotoxint termel. A friss gyümölcsön és a kertészet által előállított termékeken általában igen ritkán fordulnak elő. Ezek közül a legközismertebb mikotoxin a patulin. A kutatásaim arra irányulnak, hogy kimutassam, milyen körülmények között képződik és hogyan teljed tovább ez az anyag a fertőzött helyről az egészséges részek felé, vagy feldolgozás közbén milyen mértékben jut át az élelmiszer-ipari végtermékbe. Ü« " — Ön a szőlészeti tanszéken dolgo­zik, joggal feltételezhető, hogy kutatói érdeklődése is ehhez a szakterülethez kapcsolódik. — Mióta ismerjük őket és mennyire veszélyesek ezek az anyagok? I— Mindenki lá.tott már almán barna foltot. Ha megindul a rothadás, akkor a gyümölcsben mérgező anyagok, bomlástermékek keletkeznek. Szakmai körökben a mikotoxinok 25 év óta is­mertek. A patulint mint anyagot negy­ven éve kimutatták, de ekkor még az antibiotikumok között tartották nyil­ván és azt hitték, hogy gyógyszer. Ang­liában 1960-ban egy hatalmas pulyka­vésznek több százezer állat esett-áldo­zatul. Rájöttek, hogy csak azok az álla­tok pusztultak el, amelyek egy penészes földimogyoróval kevert takarmányt fogyasztottak. A további vizsgálatok során felfedezték az első mérget; az af- latoxint. A későbbiekben kiderült, hogy ez a legveszélyesebb mérgező anyag a mikotoxinok között, amely a táplálékláncon keresztül eljuthat az emberbe is. Igen kis koncentrációban, milliárdnyi résznyi mennyiségben már mérgező hatású. A jobb érthetőség kedvéért: a legerősebb növényvédő sze­rekből például ezerszer ennyit el lehet viselni károsodás nélkül. Az élelmiszer­ipari kutatás feladata, hogy a megelőző és védekező eljárásokat az orvosokkal és vegyészekkel közösen kidolgozza, de nem maradhat ki ebből a munkából a mikrobiológus és agrármérnök sem. Ajánlás van, előírás még nincs — A mikotoxin-vizsgálat megfelelő hangsúllyal van jelen a hazai kutatás­ban? ’ H9-A Magyar Élelmezésipari Tudo­mányos Egyesületnél egy szakbizottság irányítja az ezzel kapcsolatos kísérlete­ket, és fórumot teremt annak a húsz —harminc embernek, aki a téma iránt érdeklődik. A Bács-Kiskun Megyei Ál­lategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson végeznek időnként mérése­ket, és olvastam már KÖJÁL-dolgo- zóktól is eredményekről szóló publiká­ciókat. Az említetteken kívül a megyé­ben másutt is folytatnak takarmány­vizsgálatokat. A hazai tudományos kö­rökben még nem tudatosult eléggé a kutatások jelentősége. Pedig a szépen hangzó, de nehezen megfogható „ha­szon” nemcsak az egészségügy terüle­tén, hanem népgazdasági szinten is ki­mutatható. Arra gondolok, hogy ma már egyre több országban — az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlása alapján — rendeletilég szabá­lyozták a nyers élelmiszerekben és a feldolgozott termékeikben megenged­hető patulin mennyiségét. Január else­jétől a legnagyobb áruátvevő és -közve­títő partnerünk, Ausztria is bevezette ezeket a korlátozó intézkedéseket. Ha a termékeink nem felelnek meg az elő­írásoknak, akkor azokat nem, vagy. csak csökkentett áron lehet exportálni. E felismerésből kiindulva például á Nyíregyházi Konzervgyárban már al­kalmazzák a patulin-vizsgálatokat. — Mennyire költséges és bonyolult eljárásról van szó? '— A méreg kimutatására olcsó és. egyszerű módszerek léteznek, amelye­ket bármely közepes nagyságú feldol­gozó üzem rövid idő alatt bevezethet. Á szükséges rutinvizsgálatok betanulá­sához egyetlen nap is elegendő. — Ez azt jelenti, hogy a kutatómunka sem igényel nagy költséget és jól felsze­relt laboratóriumot? A penészgomba mikroszkóp alatt — négyezerszeres nagyításban. A PATULIN Peúészgombák termékeként keletkező méreg, amely leginkább gyümölcsön és a kertészet által előállított termékeken fordul elő. Például az alma barna rothadá­sa közben is patulin keletkezik. A méreganyag a paradi­csomot kivéve egészséges szövetekbe nem megy át, a vele fertőzött gyümölcsökben, mustokban erjedés köz­ben lebomlik. Egyelőre más módon a termékekből ki­vonni nem tudják. A rothadt almából és szőlőből készí­tett ivólevekben is előfordulhat. Az egészséget károsítja, hatására máj-, ideg-, vér-, vesebántalmak léphetnek fel. Kezdetben rákkeltőnek tartották, de ma már nem sorolják ezen anyagok közé. Állatkísérletekben kimutatták magzatkárosító hatását is. A védekezés jelenlegi módja: rothadt, penészes termé­ket ne fogyasszunk! A feldolgozó iparral szemben pedig alapvető követelmény, hogy az alapanyagot gondosan válogassa ki. A laikus úgy véli, hogy a biokertészet által előállított és esetleg természetes károsodást szenvedett gyümölcs fogyasztása nagyobb biztonságot nyújt a méreganyagokkal szemben. Ez téves felfogás, mert a növényvédő szer mosással többnyire eltávolítható, míg a patulin nem. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján ma már egyre több országban rendeletileg sza­bályozták az élelmiszerekben megengedhető patulin mennyiségét. Magyarországon még nem vezettek be hasonló intézkedéseket. Szerencsére nem pénz- és műszer- igényes a kutatás. Az iskola főigazga- tója és vezetősége segíti a munkámat és megadja a szükséges anyagi támoga­tást. Azonban évente még körülbelül ötezer forintnak megfelelő, csak valu­táért beszerezhető vegyszerre lenne szükségem. Ennek hiányában nem' tu­dok folyamatosan dolgozni, akár két évre is abba kell hagynom, a kísérleté­ket. , ■ Nem a fejekben, a zsebekben van különbség — A pillanatnyi megoldást a külföldi tanulmányút jelentette? Az Országos Ösztöndíj Tanács által minden évben meghirdetett pályázatról van szó. Én már harmadszorra adtam be a jelentkezésemet, most elfogadták és támogatásra talált a nyugatnémet Szövetségi Táplálkozástudományi In­tézetnél elvégezhető , kutatómunka. Amit, ha a szükséges valutakeret meg­van, itthon is meg lehetett volna csinál­ni, olcsóbban. —Milyen körülmények között dolgo­zott Karlsruheban? Már a megérkezésem napján egy jól felszerelt, külön laboratóriumot kap­tam — előre felkészítették a mikoto- xin-vizsgálatok céljára, — kiszolgáló személyzettel együtt. A hat hét alatt nem volt más dolgom, csak a kutatás. Mentesültem az értekezletek és gyűlé­sek időt rabló kötelezettsége alól, nem kellett az oktatás miatt félbeszakíta­nom a munkámat. Sajnos, az itthoni munkabeosztásomhoz a penészek „nem alkalmazkodnak”, azok napköz­ben és éjszaka is nőnek. Örömömre szolgál, hogy a világ összes szakmai folyóirata (magyar is) a rendelkezésem­re állt. Rövid kinntartózkodásom alatt két évre szóló munkát végeztem el. — Milyen tapasztalatokkal tért ha­za? A nyugatnémet intézetnek nem­zetközi híre van. Megítélésem szerint tudásban, ismeretanyagban nem sok­kal tartanak előbbre, mint mi. Nem a fejekben, hanem a „zsebekben” van több. A tanulmányút megerősített ab­ban, hogy idehaza is jó úton járírnk. — Hol tart a kutatásokban? —A megelőzésnél. Kéiiezéssel, alko­holos eijesztéssel szét tudjuk rombolni a méreganyagot. Most olyan módszer kidolgozására törekszem, amellyel vég­legesen kivonható a patulin á gyü­mölcsből vagy a feldolgozott termék­ből. Az elkövetkező években erre irá­nyulnak a kísérleteim. Hosszabb tá­von, ha az igény országosan felismert lesz és a magyar élelmiszer-ipari tör­vény is meghatározza a patulin jelen­létének felső tűrési határát, azt is el­képzelhetőnek tartom, hogy külső megbízások alapján végezzünk mérése­ket. Kisvágó Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom