Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

2 © PETŐFI NÉPÉ © 1986. november 28. Mihail Gorbacsov beszéde az indiai parlamentben Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről Lengyel szakszervezeti kongresszus Varsóban csütörtökön ünne­pélyesen. megnyílt az előző na­pon. 7 millió lengyel szakszerve­zeti tag kongresszusává nyilvá­nított országos szakszervezeti tanácskozás. Nem véletlen, hogy Alfred Miodowicz, a Szakszervezetek Országos Képviselete Tanácsá­nak elnöke két nap alatt két­szer mondott megnyitó beszédet. Alapvető politikai jelentőségű, hogy a küldöttek először a ta­nácskozás kongresszussá nyil­vánításáról határoztak. Az ál­lásfoglalás azt jelenti, hogy az ország 26 ezer vállalati szak- szervezete, 133 országos szak- szervezeti szövetsége minden kétséget kizáróan a most kezdő­dött fórumot ismeri el az újjá­született lengyel szakszervezeti mozgalom tényleges képviselő­jének és egyben befejezettnek nyilvánítja az érdekvédelmi szervezetek több évig tartó, fá­radságos újjászervezésének idő­szakát. A csütörtöki beszéd te­hát az egységes lengyel szakszer­vezeti mozgalom korszakának megnyitását is jelenti. A szakszervezeti mozgalom .programtervezetét ismertetve Alfred Miodowicz kijelentette: „Az osztályalapon álló, szocia­lista lengyel szakszervezetek lé­te politikai tény, amit ma már senki és sehol sem kérdőjelez­het meg. A dolgozó emberek tö­megszervezeteként politikailag és szervezetileg is egységesen képviseljük a dolgozók érdeke­it. Programunk alapja az a tö­rekvés, hogy jobb munkával te­remtsünk jobb élet- és munka- körülményeket, hogy a megter­melt javakat aszerint osszuk el, ki milyen mértékben járult hoz­zá előállításukhoz.” A CIA is benne volt? Amerikai sajtóértesülések szerinti a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA is részese volt annak az akciónak, amely­nek során az Egyesült Álla­mok fegyvereket adott el Iránnak, s az így szerzett pénz egy részét teljes titokban és az érvényes törvények meg­szegésével a nicaraguai el­leni or radalmárok felfegyver­zésére fordította. A CIA ren­delésére egy — korábban az ügynökség tulajdonában le- , vő — „magán-légitársaság” szállított nagy mennyiségű fegyvert egy amerikai légitá­maszpontról Iránba, és az. ügy­nökség vette fel a megrende­lésért járó összegeket is, — bár állítólag csupán annyit, amennyiért az Egyesült Álla­mok a közvetítő, Izrael ren­delkezésére bocsátotta a fegyvereket. A különbözetet, amelyből a nicaraguai kont- . ráknak vásároltak fegyvere­ket, közvetlenül egy titkos bankszámlára utalták át. Wil­liam Casey, a CIA főnöke azt hangoztatja, hogy „nem volt tudomása” ilyen akció­ról. Washingtonban folytatódik az igazságügy-minisztérium vizsgálata a pénzösszegek ügyében. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, csütörtökön az in­diai parlamentben mondott be­szédében tárgyalásokat . java­solt az Indiai-óceán térségében állomásozó haditengerészeti erők nagyságának és tevékenységé­nek csökkentéséről. Áttekintet­te a szovjet—indiai kapcsolatok helyzetiét, emlékeztetett a leg­utóbbi szovjet békekezdemé­nyezésre, foglalkozott a Reykja­vik után kialakult helyzettel, be­szélt az ENSZ szerepe növelésé­nek szükségességéről, a világűr demilitarizálésának jelentőségé­ről, és más , nemzetközi kérdé­sekből. Kijelentette: a Szovjetunió és India együttműködése a világpo­litika olyan számottevő tényező­je, amelynek fontos szerepe van a nemzetközi kapcsolatok ala­kulásában. — Örömmel tölt el — folytat­ta a szónok —, hogy a Szovjet­unió és India egyező módon kö­zelíti meg az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásá­nak eszméjét. Az Űj-Delhiben csütörtökön kiadott deklaráció úiabb lépés afelé, hogy ez a bé- kekoncepció továbbfejlődjék. Gorbacsov ezután kifejtette azokat az elképzeléseket, ame­lyeket egyfelől Indiának, mint nagyhatalomnak, másfelől ama országok többségének címzett, amelyek a nemzetközi ügyekben az éoítő szellem térnyerését kí­vánják. Ebben az összefüggés­ben mindenekelőtt az ENSZ sze­EGYESÜLT ÁLLAMOK A Fülöp-szigetek kormánya és a gerillaháborút folytató Űj Né­pi Hadsereg képviselői csütör­tökön Manilában tűzszüneti egyezményt írtak alá. A tűzszü­net december 10-én lép hatály­ba, két hónapra szól és a fedek kölcsönös egyetértésével meg­hosszabbítható. A dokumentum aláírásánál a kormány részéről Ramon Mitra és Teofisto Guingona, az Üj Népi Hadsereget képviselő Nem­zeti Demokratikus Front részé­ről pedig Saturo Ocampo és An­tonio Zumel volt jelen. A felek aláírtak egy másik egyezményt is; ebben a kormány garantálja a gerillák képviselőinek szemé­lyes biztonságát és sérthetetlen­repével foglalkozott. A Szovjet­unió — mondotta — azon van, hogy az eddigieknél hatékonyab­ban használják ki ennek az át­fogó nemzetközi szervezetnek potenciális erejét, egyebek kö­zött a világszervezet és főbb szervei tevékenységének de­mokratizálásával. Nézetünk sze­rint az is fontos lenne, hogy teljes mértékben kiaknázzák az ENSZ alapokmányában foglalt lehetőségeket az államközi viták békés megoldására. Mihail Gorbacsov a világűr de- militarizálásának problémájáról a következőket mondta: mély meggyőződésünk, hogy a koz­mosznak, az emberiség közkin­csének mindenképpen békésnek kell lennie. Mi a világűr hasz­nosításában készek vagyunk együttműködni bármely állam-, mai. Köztük az Egyesült Álla­mokkal is, mellyel a közelmúlt­ban olyan kétoldalú megállapo­dás-tervezetet dolgoztunk ki,- amely az emberiség számára fel­becsülhetetlen értékű 16 konk­rét program elvégzését irányoz­za elő. — Javasolnánk — mondta Mihail Gorbacsov —, hogy a ve­zető kozmikus hatalmak segít­ségével hozzanak létre nemzet­közi központot, ahol a fejlődő országok megrendelésére közö­sen dolgoznák ki a különféle kozmikus berendezések, például a természeti - kincsek tanulmá­nyozására szolgáló műholdak prototípusait. ségét a tűzszünet alatt tartandó — a''17 éve tartó gerillaháborút végleg lezárni hivatott — béke­tárgyalások idejére. Manilái jelentések szerint a kormány és a gerillák újabb tárgyalási fordulója 30 napon belül megkezdődik; a szemben­álló erők szétválasztásán és a gerillák leszerelésén kívül a földreform, valamint az amerir kai támaszpontok kérdését is felöleli majd. Ramon Mitra kormányképvi­selő a tűzszünet aláírása után á sajtónak nyilatkozva azt mon­dotta, hogy a hadsereg, amelyet a tárgyalások menetéről folya­matosan tájékoztattak, elége­A Szovjetunió és India támo­gatja a világszervezet azon ha­tározatát, hogy legkésőbb 1988- ban tartsanak nemzetközi kon­ferenciát az Indiai-óceán béke­övezetté nyilvánítását szorgal­mazó BNSZ-deklaráció megva­lósítására. Mihail Gorbacsov továbbá rá­mutatott, hogy a fegyverkezési hajsza óriási anyagi és szellemi erőforrásokat von el a békés fej­lődéstől, s ezért mindenképpen célszerű lenne a katonai kiadá­sok csökkentése. Csakis az atomfegyverek kikü­szöbölésével, az űrfegyverek be­tiltásával, n vegyi fegyverek meg­semmisítésével szerezhetjük meg azokat az összegeket, amelyek a népek életének jobbrafordulásá- hoz szükségesek. A fegyverke­zés beszüntetése ténylegesen elő­mozdítaná az új gazdasági vi­lágrend megvalósulását. Meg­engedhetetlen — mondotta Gor­bacsov —, hogy egy bizonyos fegyverfajtával való versengést másik fajtával való 'vetélkedés­sel váltsák fel. Ha az egyik he­lyen leszerelünk, de csak azért, hogy egy másikon szaporítsuk a tömegpusztító eszközöket, ak­kor az nem leszerelés, hanem csalás. Az SZKP KB főtitkára a szov­jet—indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés fon­tosságának méltatásával fejez­te be parlamenti beszédét. dett az aláírt egyezménnyel. Sa­turo Ocampo az Üj Népi Had­sereg nevében szólva kijelentet­te, hogy a gerillák tiszteletben tartják majd a tűzszünetet, de nem teszik le a fegyvert és nem vonulnak vissza az általuk el­lenőrzött területekről, t A négy hónapos tárgyalások után aláírt tűzszünet, amelyet a Marcos-rezsim által 1983-ban meggyilkoltatott Benigno Aqui­no ellenzéki politikus születésé­nek napján írtak alá, özvegyé­nek, a nemzeti megbékélés meg­teremtésén fáradozó Corazon Aquino elnökasszonynak újabb sikerét-’ jelenti. A tűzszünet várva várt aláírá­sával növekszik a február 2-ára kitűzött népszavazás békés meg­tartásának lehetősége. A refe­rendumon az ország új alkot- mánytervezetéről szavaznak majd. (Folytatás az 1. oldalról) ugyanis egyebek között azt írja elő,, hogy az egyes gazdasági ága­zatokban hány csökkent munka­képességű dolgozónak kell mun­kát adni, vagyis, hogy egy.egy vállalatnak hány ilyen dolgozót kell foglalkoztatnia. Ha valamely vállalat ezt nem venné figyelem­be, vagy nem képes a foglalkoz­tatásukra, akkor úgynevezett rehabilitációs foglalkoztatási hoz­zájárulást kell fizetnie, mégpe­dig annyiszor évi 2000 forintot, amennyivel kevesebb dolgozót foglalkoztatnak az előírtnál. A be­folyó összegekből létrehozzák az úgynevezett Rehabilitációs Ala­pot — ennek várható nagysága több százmillió forintra tehető—, s az alapot az egészségügyi mi­niszter kezeli. Az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben dönt azokról a tá­mogatásokról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyes vállala­tok — amelyek készek és képe­sek erre — munkaköröket léte­sítsenek csökkent vagy megvál­tozott munkaképességű dolgozók részére. A kormányülés másik témájá­ra utalva Bányász Rezső szólt a hosszú távú népesedéspolitikai változtatásokra van szükség, hogy az ne csak előnyt, hanem kény­szert is közvetítsen a termékszer­kezet korszerűsítésére. Marjai József hangsúlyozta; — A minőség javítása nemcsak gaz­dasági kérdés, ez a társadalom fejlődésének elengedhetetlen fel­tétele. A minőség javítása a tár­sadalmi munka hatékonysága, a gazdaság ér.téktenmelése nö­velésében, világpiaci pozíciónk erősítésében jelentkezik, mindent átszövő tényezője népünk élet- színvonalának, az életkörülmé­nyek milyenségének, a társadal­mi közérzetnek. Ezért á minőség javítását össztársadalmi üggyé kell tenni, amelyre a legszélesebb dolgozói rétegeket lehet és kell mozgósítani, hogy "összefogással előrehaladást érjünk é! a népgaz­daság teljesítőképességének ' fo­kozása érdekében. Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhe­lyettese a minőség, a foglalkoz­tatáspolitika, a munkaerő-gaz­dálkodás és a munkaidő-kihasz­nálás összefüggéseiről szólt. Rá­mutatott arra, hogy ésszerű szer­kezetben a magyar gazdaságban nincs társadalmi szintű, valós munkaerőhiány. Gazdasági in­tézkedésekkel elő kell mozdíta­ni azt, hogy a munkaerő a gyen­(Fólytatás az 1. oldalról) készség kialakulhasson. A sze­lektív fejlesztést a munka elis­merése mellett, a számítóközpont tárgyi és személyi feltételein túl, a megyében tapasztalható ked­vező piaci helyzet is indokolta. A tervek a szakemberképzés fej­lesztésére, a személyi számítógé­pek javítókapacitásának bőví­tésére, új vállalkozásként az au­tomata pénztárgépek szervizére, valamint a robottechnikával ren­delkező vállalatok gépi progra­mokkal való ellátására irányul­nak. koncepció, s az azzal összhangban két éve született középtávú in­tézkedési terv megvalósításának eddigi tapasztalatairól (a Magyar Nemzet érdeklődésére). Emlé­keztetett, arra, hogy az elmúlt esztendőkben számos fontos in­tézkedés született; jelentősen növekedett a gyermekes családok támogatása, bevezették, majd kiterjesztették a gyermekgon­dozási díjat. Vannak már biztató jelek — állapította meg —, így például az 1984-es demográfiai mélypon­tot követően tavaly ötezerrel több gyerek született, idén a népesség csökkenésének lassulása észlel­hető. A halandósági arány ugyan­akkor változatlanul aggasztó, s Európában tavaly rekordot dön­töttünk a válásokban is. A ked­vezőtlen folyamatok megváltozta­tásához feltehetően évtizedek kellenek majd. A legelső feladat a gyermekvállalás, a gyermekne­velés feltételeinek további ja­vítása, a család szerepének erő­sítése. A szóvivő kijelentette: már a jelenlegi terviidőszakban is bő­vül. a gyermekgondozási díjra jogosultak köre, s remélhetőleg mód lesz a családi pótlék emelé­sére is. ge hatékonyságú területekről állandóan a felszálló ágba kerü­lő tevékenységek irányába cso­portosuljon át. A foglalkoztatás­politikai törekvések megvalósí­tása, a munkafegyelem és a munkaidőalap védelme határo­zott intézkedéseket tett és tesz szükségessé. ;— A kormányzatnak ezzel kap­csolatban két alapvető feladata van — mondotta. Az első, olyan feltételek megteremtésének . az elősegítése, amelyek között a munkáltatók megkövetelhetik a dolgozóktól, hogy munkaidejüket a munkahelyükön töltsék. A másik az, hogy erősítse az olyan vezetők helyzetét, akik követel­ményeket támasztanak, s igé­nyesek a munkavállalókkal szem­ben. A gazdálkodó egységek és a költségvetési intézmények dön­tő hányadában olyan szabályo­zást kell majd alkalmazni, amely közvetlenül ösztönöz, a felesle­ges létszám átcsoportosítására. A tanácskozáson Tóth János, a MTESZ főtitkára kitüntetéseket adott át a minőségfejlesztésben hosszú időn át kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó szakemberek­nek. A minőségügyi konferencia részt­vevői ezt követően szekcióülése­ken vitatták meg az ipar és a mezőgazdaság minőségjavítási lehetőségeit. Ezután a KSH SZÜV Kecske­méti Számítóközpontja vezetői és dolgozói adták közre gondo­lataikat a „hogyan tovább, együtt és egyedül?” kérdésre keresve a választ. Az előadások és hozzá­szólások tükrözték azt a szerte­ágazó problémát, ami a gépi technika és a szellemi erőforrá­sok egyre színvonalasabb és hatékonyabb felhasználásából ered. Külön hangsúlyozták a bizalom elvére épülő kapcsola­tok kialakulásának fontosságát. K. A. ALBÁNIA — KONGRESSZUS UTÁN Mától túllépik a SALT—II. kereteit Pénteken hivatalosan is hadrendbe állítják a 131. olyan amerikai hadászati bombázót, amelyet átala­kítottak manőverező rab űrrepülőgépek indítására. A B—52 típusú bombázó átalakítása már napokkar ezelőtt befejeződött, de a hivatalos amerikai állás­pont szerint csak akkor állítják formálisan had­rendbe, amikor pénteken átkerül a texasi Carswell légitámaszpontra. Ezzel az Egyesült Államok túllé­pi a SALT—II. szerződésben a hadászati nukleáris fegyverek számára megállapított keretet. A külön­böző fegyverfajtákra vonatkozó megállapodás ere­detileg 130 ilyen bombázó átalakítását engedélyez­te. A bombázó hadrendbe állítására Weinberiger hadügyminiszter adott utasítást, de erre a Penta­gon közlése szerint közvetlenül Reagan amerikai elnök hatalmazta fel kedden. Reagan még május­ban jelentette be, hogy az Egyesült Államok a jö­vőben nem tekinti kötelező érvényűnek a SALT—• II. szerződést, amelyet az amerikai törvényhozás nem ratifikált, de eddig Washington is megtartott. Az elnök azzal indokolta a szerződés megszegését, hogy ezt a „szovjet szerződésszegések” tették szük­ségessé. Azt azonban Washington is kénytelen volt elismerni, hogy a Szovjetunió szigorúan megtartja a hadászati fegyverek számának korlátozását, ezért másfajta vádakkal állt elő: állítása szerint a Szov­jetunió az engedélyezetthez képest újabb típusú hadászati rakétát fejlesztett ki és állított hadrend­be. Reagan korábban azt jelezte, hogy az újabb bori)- bázó hadrendbe állításával egyidőben esetleg az amerikai hadászati nukleáris erő más részlegeinél hajtanak végre csökkentést. Most azonban a Pen­tagon nyomatékosan közölte, hogy nem kerül sor ilyen intézkedésre. FÜLÖP-SZIGETEK________________ ______________ T űzszüneti egy ezmény Országos konferencia a minőségről fFolytatás az 1. oldalról.) Felhasználók és szolgáltatók találkozója Ugyanazzal a szemüveggel ALBÁNIA1 felszabadulásának 42. évfordu- / lóját, —, melyet november 29-én ünnepelnek ; — ebben az esztendőben két fontos esemény előzte meg: az Albán Munkapárt alapításá­nak 45. évfordulója, s a párt IX. kongresz- szusa, amely november 3—8. között ülése­zett Tiranában. A pártkongresszusok minden szocialista ország életében — olykor határokon túlra is kisugárzó jelentőségű — eseményt jelente­nek. Az Albán Kommunista Párt tanácsko­zását azért is kísérte fokozott érdeklődés, mert ez volt az első kongresszus Enver Ho- dzsa halála óta. A külföld egyes jelekből arra következtetett, hogy Ramiz Alia — aki ta­valy április óta a központi bizottság főtitká­ra — „nyitásra készül”. A nyitási szándékot főként a nyugati sajtó — arra alapozta, hogy Albánia az utóbbi hónapokban — mindenek­előtt gazdasági .téren — kereste az együttmű­ködést a szomszédaival és egyes tőkés orszá­gokkal. . A JELEK: a hadiállapot megszüntetése Görögországgal (1986. július), olasz—albán külügyminiszteri tárgyalások Rómában (1985. május), diplomáciai kapcsolatfelvétel Spa­nyolországgal, tárgyalások ugyanerről az NSZK-val és Nagy-Britanniával. Jugoszlá­viával 1985-ben öt évre szóló kereskedelmi megállapodást kötöttek, a két ország külügy­minisztere hosszú idő után 1986 októberében New Yorkban találkozott egymással. Ugyan­csak fontos kereskedelmi megállapodást ír­tak alá Kínával (1985 decemberében), az NDK-val 1986 júniusában. A hónap elején tartott pártkongresszus e jelek ellenére azt mutatta, hogy Albánia to­vábbra is sajátos szemüvegen át tekint a ha­tárokon túlra, s ekként ítéli meg a nemzetkö­zi eseményeket is. Ramiz Alia beszámolójá­ból kitűnik például, hogy Tirana számára változatlanul a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok a „fő ellenség”, akikkel Al­bánia továbbra sem kíván békülni. Tiraná­ban kétségbe vonják a Szovjetuniónak az enyhülés érdekében kifejtett valamennyi erő­feszítését. Moszkvában viszont a Pravda no­vember 8-án, az Albán Munkapárt megala­kulásának évfordulóján hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a szovjet—albán kapcsolatok ren­dezéséért száll síkra. „A Szovjetunióban úgy tartják, — írta a lap —, hogy ha a múltban voltak is olyan okok, amelyek a két ország közötti kapcsolatok romlására vezettek, ma már ilyen okok nincsenek.” JUGOSZLÁVIA viszonylatában pedig — mint Belgrádban vélik — elsősorban a koszo­vói helyzet, az ott folytatott albán naciona­lista tevékenység akadályozza a valóban jó­szomszédi kapcsolatok kialakulását. Ezt Al­bániában nem ismerik el, s az igazi okot az „albán nemzetiséggel szemben alkalmazott megkülönböztetésiben” látják. Albánia — statisztikai adatai tükrében — jelentős utat tett meg a felszabadulás óta. Az ipari termelés (az 1938. évit 1-nek véve) 1950- ben 4-szeresére, 1984-ben 164-szeresére nö­vekedett. Szénből 1950-re 13-szor, 1984-re 542-szer többet termelték, mint a hábohi előtt. A mezőgazdaság 1938-hoz képest 5,3- szeresére növelte termelését. Míg 1945 és 1950 között mintegy 12 ezer la­kás épült fel. (ebből 1100 körüli az állam ál­tal épített lakások száma), .1983-ra 43 ezer lakást építettek fel, ebből az állam részese­dése 23 ezer. A felsőfokú képesítéssel ren­delkezők szárpa albán statisztikák szerint 1960-ban 4245 ’volt, s ez 1983-ra 55 910-re emelkedett. A tanárok száma például 1000- ről mintegy 17 ezerre növekedett. Ramiz Alia KB-főtitkár a következő évek célkitűzései között 44—46 százalékos export- növekedést irányzott elő az előző tervidő­szakhoz képest. A főtitkár közölte .továbbá, hogy az ipari termelésnek 29—31, a mező­gazdasági termelésnek 35—37 százalékkal kell növekedni 1985-höz képest. A kongresszus ál­tal elfogadott határozat évi 5—7 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki célul. • • Ünnepi ajánlat a kiskunfélegyházi áfész- és takarékszövetkezeti tagok az Integrál Áfész. szőrme- és bőráru- szaküzletében . (Kiskunfélegyháza, Kazinczy u. 8.) 1986. december 1-jétől RÉSZLETFIZETÉSRE bőr-szőrme árukat és bundákat VÁSÁROLHATNAK, a hitelkeret erejéig. Keresse fel szaküzletünket! 7ÁFÉSZ Kiskunfélegyháza NTEGRÁLI »

Next

/
Oldalképek
Tartalom