Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-25 / 277. szám
HÁLÓZATKORSZERÜSÍTÉS, VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS- Mt . A KISKUNHALASI ÁFÉSZNÉL QQzdo/QQpoliÜhQ y munko y tcljc/ítmcnijck ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE Bizonyított á félegyházi Kiskun Cipőgyár A csaknem három évtizedes fennállása óta több nagy „váltást” is megért már Kiskunfélegyházán a cipőgyár. 1958-as alapításától tanácsi vállalatként működött. Hat esztendő múlva az Alföldi Cipőgyár gyáregysége lett. Idén január 1-jétől pedig Kiskun Cipőgyár néven, az Alföldi Cipőgyár leányvállalataként, teljes jogú önállósággal dolgozik. Mit jelentett számukra az utóbbi váltás? Mennyire sikerült az átállás? Erről - kérdeztük Kiss Bálint igazgatót. . — Amikor még gyáregységi formában tevékenykedtünk, kialakultak önállóságunk csirái — mondja Kiss Bálint. — Már akkor törekedtünk ama, hogy kiépítsünk egy, az új helyzetnek megfelelő, az anyavállalattól független gazdálkodásra alkalmas vezetői garnitúrát. Emellett hozzáláttunk a gyártmánytervezés és a technológia fejlesztéséhez. Ezeket a lépéseinket a központi vállalat nem gátolta, mert belátták: az önállóságot csak fokozatosan lehet megvalósítani. — Hivatalosan tehát idén, év elejétől működik a félegyházi leányvállalat. Az első esztendőre milyen fő feladatokat jelöltek meg önmaguk számára? — A korábbi évek eredményeihez hasonló jó munkára van szükség. Azaz, az átállást követően sem a termelés hatékonyságában, sem á jövedelmezőségében nem eshetünk vissza. Már két évvel ezelőtt érezhetővé vált, hogy a belföldi piacok beszűkülnek. Ebből az következett, hogy csak az export növelésével lehet lekötni meglévő kapacitásainkat. Mivel mi elsősorban a konvertibilis piacokat vettük célba, szükségessé vált termékszerke- tünk korszerűsítése, átalakítása is. Ehhez a programunkhoz a . r Tannimpexsz^l közösen már a, múlt. évben felvettük az egyesült államokbeli Rock port kereskedelmi vállalattal a kapcsolatot. Majd korábbi nyugat-európai üzleti kapcsolatainkat felülvizsgálva (a termékek gazdaságosságát szem előtt tartva) szelekciót hajtottunk végre. Ezek után doL-. goztiik ki fejlesztési, termelési programjainkat. Tudtuk, hogy a magasabb fylinőségi követeimé-' nyéknek csak akkor tudunk megfelelni, ha ehhez fejlettebb termelőeszközöket szerzünk be. Ez azonban sokba kerül. Épp . «legjobbkor jött az ez idő tájt Kiírt exportbővítő pályázat amelyre nyomban benyújtottuk terveinket és az illetékes minisztériumok jóvá is hagyták. — Mit nyertek ezzel a pályázattal és mit vállaltak? — A szerződés értelmében öt év alatt 43 millió dollár értékű többletexportot vállaltunk. Fejlesztésre igénybe vehetünk 187 millió forint hitelt, amelyet saját alapunkból 75 millió forinttal kiegészítünk. Ennek a tekintélyes összegnek több mint afeléért magas termelékenységű, világszínvonalú cipőipari gépeket, berendezéseket vásárolunk. E beruházás előkészítésén ebben az esztendőben sokat munkálkodtunk, s pár gép már meg is érkezett. — Ez a technikai oldal. A szigorodó minőségi elvárásoknak azonban -az embereknek is meg kell felelniük. — A növekvő export feladja a leckfet a dolgozóknak és a vezetőknek egyaránt. Az idén már termékeink 80, jövőre pedig 90 százaléka kerül külföldre. Dolgozóink tehát állják a versenyt. A jövőben azonban még nagyobb pontosságra, munkafegyelemre van szükség. Nem lehet lazítani. Megrendelőink rendkívül igényesek és nem egynek a képviA Kiskunhalas és Vidéke Afész vezetősége már jóval a SZÖVOSZ által meghirdetett rekonstrukciós program előtt saját anyagi forrásából hozzáfogott a tanyavilágban és a kistelepüléseken lévő egységeinek felújításához. Példa erre a harkakötönyi élelmiszerbolt és a vendéglő. Ez utóbbi már nyolcadik éve — a korszerűsítés eredményeként — lehetővé teszi 72 általános iskolás tanuló és a helyi termelőszövetkezet tagjainak kulturált üzemi étkeztetését. Rácz László, az áfész főkönyvelője elmondja, hogy bekapcsolódtak az előbb említett hároméves rekonstrukciós programba. Több egységet már korszerűsítettek, de a munka néhány helyen még befejezés előtt áll. Bizalom és vállalkozás « Nemrég állították üzembe a számítógéppel vezérelt csiszolóautomatát. selője a helyszínen, termelés közben is ■ ellenőrzi a minőséget. A nagyobb követelményekkel párhuzamosan ml is próbáljuk növelni dolgozóink anyagi megbecsülését. Ezen a területen van még tennivalónk, hiszen az országos iparági színvonalat csak most, az év elejére sikerült elérnünk. Tovább akarunk lépni. Idén 10 százalékos bérfejlesztést terveztünk és ezt meg is valósítjuk. Ugyanakkor folyamatban . van egy differenciált bérezési rendszer kidolgozása. Ezzel is a jó munkát akarjuk elismerni. , • — A hazai cipőgyáraknak az egyik legnagyobb gondot az itthon beszerezhető, bőrök minősége okozza. Bizonyára a vállalatot is érinti ez. Önök milyen áthidaló . megoldást választottak? — Sajnos, a hazai bőr tényleg nem felel meg nyugati partnereink igényeinek. Pedig többször próbálkoztunk: mintákat küldtünk, de nem fogadták el. _ így fénytelenek vagyunk a bőrök és az egyéb kellékanyagok többségét Olaszországból, az NSZK- ből és Ausztriából megvásárolni. — Ezek az import alapanyagok meglehetősen drágák. Hogyan próbálnak takarékoskodni? — Naponta figyeljük az anyagnorma és a tényleges felhasználás arányát. A szabászatot kiemelten vizsgáljuk, hiszen itt lehet a legtöbbet megtakarítani. A naprakész elemzést azonban a hagyományos módszerekkel lehetetlen lenne elvégezni. Nagy segítséget nyújt ebben az új inKEDVES VÁSÁRLÓK! A BÁCS-KISKUN MEGYEI GABONA. FORGALMI ÉS MALOMIPARI V. megnyitotta új takarmányboltját Cím: Kecskemét, Kadafalva, Halom u. 9. * Nyitva: délután 15-től 19 óráig. Kapható: A gabonaipar által gyártott és forgalmazott valamennyi termék. Szaktanácsadásért forduljon vevőszolgálatunkhoz. 6001 Kecskemét, Halasi út 26. Telefonszám: 21-311 2452 A városi lakosság ellátásában vállalt feladatain túl öt község élelmiszer-alapellátását szinte teljes egészében a fogyasztási szövetkezet oldja meg. A tagság száma már eléri a nyolcezret, a részjegyállomány pedig az idén 18 millió forinttal emelkedett, amely a tagság bizalmát jelzi. Ilyen növekedésre még nem volt példa. Ennek köszönhetően tudják megvalósítani — a növekvő költségek ellenére — az üzlet- hálózat korszerűsítését, bővítését. Az idei legjelentősebb beruházásuk a kiskunhalasi Kertvárosban épített új ABC-áruházuk, amelyet a közelmúltban adtak át a fogyasztóknak. Régi óhaja valósult meg ezzel az ott élő tagságnak, a környéken ugyanis nem volt eddig áruház. — Szövetkezetünknek három ipari üzeme van: a vágóhíd, a savanyítórészleg és a sapkaké- szitő. Jellemző az itt dolgozókra a kezdeményezőkészség, az újra, a korszerűbbre való törekvés, a választék bővítésének szorgalmazása. Erre példákat is tudok mondani. A savanyítóüzemnek saját műhelyünkben olyan gépet szerkesztettek dolgozóink, amellyel korszerűsítették a csomagolást. A sapkaüzemünkben pedig megkezdték a szakácssüveg próbagyártását. Többféle fazonban készítették és elküldték a legjobb szállodákba a mintapéldányokat. Várják a választ. Megjegyzem, hogy ezeket a sapkákat eddig nagyrészt külföldről szerezték be, nyugati valutüSS —‘ Sajnos — elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben — kevés a munkaerő. Az idén is 18- tal csökkent az eladók létszáma. Próbáljuk megszervezni a szakmunkásképzést, Igyekszünk bevezetni a jövedelemérdekeltséget üzleteinkben,' a vendéglátóipari egységeket pedig szerződéses üzemeltetésre adjuk ki. Megjegyzem: az áfészek X. kongresszusának beszámolója is megállapította, hogy az áíészek- nél á keresetszabályozás új alapokra helyezése után sem javult a helyzet. Az alapellátást bizto* A sapkaüzem egyik új terméke, a bélelt orkánkesztyű! táért. Jóval többe került, mint amennyiért mi elő tudjuk állítani — tudom meg a főkönyvelőtől. Szó esik a gondokról is. formációs, számítógépes programrendszer, amelynek segítségével az első tíz hónapban már ötmillió forint értékű — nagyrészt importból beszerzett — anyagot sikerült megtakarítanunk. E programrendszer kiépítése azonban egyéb haszonnal is jár. Folyamatosan dolgozzuk ki az ügyvitel, a számvitel, a termelésirányítás és a döntéselőkészítés számára a programokat. Vagyis alaposan felgyorsítjuk egész információs rendszerünket. Ezek után beszéljünk néhány szót a termelés számairól. A múlt esztendő után hogyan teljesitik Idei terveiket? — Az önállóság első évében magasra tettük a mércét: 1 millió 550 ezer pár cipőt gyártunk, ebből 320—330 ezer párat az NSZK-ba és az Egyesült Államokba szállítunk. Szovjet ex-, portvállalásainkat 24 ezer párral múljuk felül, s így 954 ezer párat gyártunk a baráti országnak. Belföldre 270 ezer pár férficipőt készítünk. A tavalyi 622,5 milliós termelési értéket idén 700 millió forintra emeljük, s a nyereségünk várhatóan 8 százalékkal haladja meg az előző évit. — Milyenek a jövőbeni kilátások? — Kollektívánk eddig bizonyí- ' tott, ezt valamennyi külföldi partnerünk elismeri. A szovjet vevők az ideihez hasonló meny- nyiséget kérnek. Az amerikai Rockport és a nyugatnémet Marck cég a jövő esztendőre megduplázta rendelését. A két nyugati partner ráadásul középtávú szerződést kötött velünk, mert úgy látják, nemcsak rövid ideig vagyunk képesek megbízhatóan, jó minőségű cipőt gyártani. Tehát a jövőbeni kilátásaink biztatóak. Rajtunk múlik, hogy élni tudunk-e a lehetőségekkel. daál Béla Tartósabb ékszíjak Oj technológiával készülnek az ékszíjak a Taurus egyik budapesti gyáregységben. A műszaki fejlesztések eredményeként a korábbiaknál nagyobb . teherbírású, jdval tartósabb máafétszerte hosszabb Ideig használható ékszíjakat gyártanak. A technológiai változáshoz az NDK-ból vásároltak licencet, amelynek bevezetése tlzml'il'ó forintta l került. EbbSl a pénzből új gyártósorokat vásároltak, illetve a régi gépek klizül sokat átalakítottak. A géppark kibővítésével az eddigieknél évente egy harmadával tObb ékszíjat tudnak készíteni. Az úl technológia bevezetése azért vált szükségessé, mert a nyolcvanas évek eleién Jelentős mértékben kicserélődött a mezOgazdaság gépparkja. és megváltoztak az Ipari üzemek Igényel Is. A hagyományos ékszílak Iránt visszaesett a kereslet, az dl berendezésekhez pedig másféle méretű, és nagyobb teherbírású ékszíjak szükségesek. A llcenc alanláu gyártott termékek már megfelelnek az úl követelményeknek, és nemcsak erősebbek a régieknél, hanem munkavédelmi szempontból Is sokkal biztonságosabbak. • Harkakötönyben az áfész megoldotta az általános Iskolás tanulók üzemi étkeztetését. (Méhes! Éva felvételei) sitó kereskedelem, az élelmiszerek és a napi iparcikkek jövedelmezősége — az alacsony haszonkulcsok miatt — olyan minimális, hogy nem nyújt fedezetet a jobban ösztönző és nagyobb mozgásteret biztosító kereseti szabályozás terheire, — idézi a beszámolót. Indokolt a szövetkezet dolgozóinak az az igénye, hogy teljesítményükkel arányosan jövedelmi viszonyaik tartsanak lépést a más ágazatban dolgozókéval. A szövetkezetek ugyanakkor jobban éljenek a nagyobb eredményekre ösztönző, a differenciált anyagi és erkölcsi elismerés módszereivel. Ezek a gondolatok szintén a kongresszusi előterjesztésből valók. A Kiskunhalas és Vidéke Áfész- nél tapasztalhatók ilyen törekvések. A más említett példák is bizonyítják, hogy a bizalom növekedett a mozgalom iránt «tagság körében és a kezdeményezőkészség, az újító, vállalkozó szellem sem hiányzik. Kereskedő Sándor RITKA MESTERSÉGEK „Én nagyon szeretem az üveget! w Anya és leánya egy műhelyben Hol vagyok? Ha ki vülibelül nem támasztaná a műhely failáit ody stík lyukas vagy üvegezett ajtó- és ablaktok, s a pinceszerű kis üzem levegőjét nem telítené .meg a csiszoló- korongok lisztfinom pora, azt gondolnám, emlékhely lenit az a középső helyiség, ahova Caál Istvánná üvegcsiszoló kisiparossal pár percre betérek. Egy hajdani íróasztalon a felszabadulás esztendejéből való bankiegyék. Mellettük. Ipari újjáépítésünk címmel egy 1948. évi vaskos könyv, amelynek egyik élsárgult lapján ez olvasható a csaknem 60 éves kecskeméti Kis utcai üvegezőmű- helv alapítójáról: „Néhai. Lanylk Györgv Budapesten tanulta a szakmát. 1927-ben önállósította magáit. Tagja a tanonc-vizsgabizottságnak. 1937-ben kézműves- ipari kiállításon ezüstéremmel tüntették ki. A háború alatt súlyos veszteséget, szenvedett Felszerelését a salát ereiéből pótolta. 1948 máiusában elhunyt Vele kiváló szakma szállt a sírba.” Az utolsó mondathoz, módosításul annyit kívánkozik: családja nem hagyta, s ma sem hagyja kiveszni a néhai Lanviík Györgyivel élveimért té vált men térségét. Férje halála után egv Ideig felesése. Koncz Eszter vezette a műhelyt. Manaoság az 1945-ben segéddé lett lánva. Gail Istvánná (Lanvtk Eszter) dolgozik benne eaviik leányával a három éve usvan^zt a pályáit választó Gál Mártánál. A fe1 szerelésével imartörténetl jelentőségű műhelyben — amely a me«»a nemében nemcsak Kecskeméten. de a meffvéb“n Is egyedülálló — kevés szó esik napközben. UvegcsUzo’ás. tükörkészítés, épületüvegezés, ólombetétes üvegek berakása és minitásüveg-gyár- tás. Végeláthatatlanul sok kettejük munkája. Építkezők, lakás- karbantartók, egyéni és közületi megrendelők éppúgy üzletfeleik, mint akik Sátoraljaújhelyről hozták három hete családi házuk összeg ajtaját és ablakát mintás üveggel befedetni. Szegedi és Keoskemét környéki, máriahegyi ember — nincs kizárva, hogy iitt futnak össze, a Kis utcai kisüzemben. Az Álföld Áruháznak egy alkalommal 33-féle üvegesmunkáit végeztek. Délután csak bezárt kapu mellett tudnak dolgozni. Amikor sürgős, estig beüvegeznek egy-egy új lakásit. Temérdek a dolguk. Fáradhatatlan á néhai Lanylk mester lánya és unokája, akiknek futja az erejéből és a tehetségükből a szakmai megújulásra is. Azok a kezek, amelyek egykettőre, rutinosan ú j üveget vágnak egy aj.bó- vagy ablakkerethez, gyakorlottan bánnak a csiszolókorongokkal, s ha kell, tartják a 80—100 kilogrammos’, legnagyobb méretű táb- Jaüvegekeit. szemet gyönyörködtető díszítésekkel is öregbítik e mű. hely jó hírnevét. Tatár Miksa leányfalusi üvegművestől Gál Márta megtanulta, és itt, a műhelyben továbbfejlesztette az ólombetéte,s üvegezést. Ólombetétes tükröt mutat: saját munkája, több részes, hasonló a velenceihez. Szakmai kombinációs készsége nagv. és ügy tűnik, egyhamar kimeríthetetlen. Lelkesen beszél arról, az egyik virágkiállításon tetszést aratott orchi. dea-üvegharangról. amelyet saját ■maga tervezett meg. az állandó belső páratartalom figyelembevételével. mi B — Én nagyon szeretem az üveget! — mondja, és rögtön megmutatja, milyen lámpaburáit; fali kulcstartót és más dísztárgyakat formait álombetétes kivitelben, Nagyapja unokája! Tagadhatná-e, hogy hozzá hasonlóan — mint egykor néhai Lanylk Györgynek — neki is öröme telik, ha valahol régi üvegműves kezemunkár járói tanúskodó mintás ajtóüvegre bukkan. Három dolgos generáció .tagjai •őrizték meg és fejlesztették tovább ezt az igen ritka, Kecskeméten majdnem hat évtizedes mesterséget. Lesznek-e folytatói? Lesz-e utánpótlása? Egyelőre nincs, de kívánjuk, hogy minél hamarabb legyen. Hisz’ e nélkül a szakma nélkül házainkon vígan ki-bejárhat a szél. kedve szerint dézsmálva a meleget! Kohl Antal y mmm • Kiss Bálint
