Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

4 ® PETŐFI NÉPE 5 1986. november 24. HIÁNYZIK A KÖZÖNSÉG — HOL VANNAK A FIATALOK? — MEGŐRIZNI A HELYI SZOKÁSOKAT SAJTÖPOSTA ŰES Sajátos színfolt Európa közepén Beszélgetés a megyei néptáncmozgalomról A hagyományos paraszti kultúrában a táncnak fontos szerepe volt. A mai emberek életében viszont a művészi mozgás már többnyire •csak mint színpadi produktum van jelen. Valamilyen színvonalon minden korosztály megtanul(hat) táncolni, a legfontosabb azonban az lenne, hogy a gyerekek megismerjék elődeink játékait táncos-szo­kásait, megőrizzék, és majd továbbvigyék nemzeti értékeinket. Milyen a néptánc helyzete Bács-Kiskun megyében? Ez igen össze­tett kérdés, bármilyen egyszerűnek is hat. Az örömökről, a gondok­ból Nagy Dezsővel, a Bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola ad­junktusával, a megyei néptánc-szakbizottság vezetőjével beszélget­tünk. • Nagy Dezső, a megyei néptánc­szakbizottság vezetője. ‘ — Megyénkben sokáig nem volt szervezett néptáncmozgalom. Léteztek ugyan együttesek, cso­portok, de csak elszigetelten te­vékenykedtek. Amikor készítet­tünk egy felmérést a néptánc­együttesekről, kiderült: óriási a lemaradásunk Bács-Kiskunban. Ennek e^yik oka az volt, hogy keVés képzett oktató segített a felkészülésben. 1975-ben alakult meg a megyei néptánc-szakbizott­ság, hároméves táncoktatói tan­folyamokát szerveztünk, s ma már nemigen létezik olyan cso­port, ahol a vezető ne rendel­kezne működési engedéllyel. Saj­nos, a továbbképzéseken — en­nek ellenére — igen nagy ér­dektelenség mutatkozik. — Ügy gondolják, hogy a megszerzett tudás ele­gendő, tovább már nem bővíthető? — Nem ilyen egyszerű a prob­léma. A néptáncosok és a cso­portvezetők annyira elfoglaltak, hogy újabb feladatokra nem vál­lalkozik mindenki. Ez ma is ta­pasztalható. Tovább folytatva a tíz évvel ezelőtti tennivalóink fel­sorolását, elmondanám még, hogy meg kellett, teremteni a be­mutatók rendszerét, hiszen a kö­zönség és a szakmai zsűri előtti szereplés a csoportok éltető ele­me. Néhány kiemelkedő fóru­mot említenék meg, a Duna men­ti Folklórfesztivált, a Népművé­szek' Színpadát, a szövetkezeti és a nemzetiségi néptáncegyüttesek találkozóját, a megyei bemutató­kat, a Dél-alföldi Palettát... — Ezeken á seregszem­léken gyakran filök a kö­zönség soraiban, s megdöb­benve tapasztalom, hogy igencsak foghíjasak a szék­sorok. — Valójában én sem értem, hogy miért van ez így. Kevés az érdeklődő, a táncosok szinte maguk előtt mutatják be produk­cióikat, egymásnak táncolnak. Az is érthetetlen, hogy a hetvenes évek divatos táncházmozgalma sem honosodott meg a . megyé- ben, egy-két helytől eltekintve. — A fiatalok inkább diszkóba járnak? — Úgy vélem, a mai fiatal­ság i inkább a könyebb ellenállás irányába hajlandó elmozdulni, pedig ez a*?fajta tánc számukra is fontos kellene, hogy legyen. A táncházakban még tanulhat­nának is, új ismereteket szerez­hetnének, nemzeti identitástuda­tuk erősödhetne. — S hol marad a múlt­tisztelet, a hagyományápo­lás igénye? — Kis nemzet vagyunk Euró­pa közepén, néptáncaink, dala­ink sajátos arculatot adnak ne­künk. Színes, gazdag folklórunk­tól vagyunk mások, felismerhe­tők. Ha eltűnik a szín, ha elfe­ledjük a múltat, nem sokáig be­szélhetünk egyediségről. Ezt vi­szont nem engedhetjük meg! — Ennyire félni kell? — Túl pesszimistának. azért nem kell lenni, egyelőre még nem halt ki a hagyománytiszte­let az emberekből. Szerencsére újabb csoportok is alakulnak. A Bajai Tanítóképző Főiskolán pe­dig néptánc-fakultációt szervez­tünk, mely nagy népszerűségnek örvend. Elképzeléseink között szerepel, hogy e fakultáció szer­ves része lesz a hagyományisme­ret. A helyi diákegyesületnek van néptánccsoportja, melyet én vezetek és főképp főiskolás diá­kok a tagok. Tehát, ha valame­lyik növendék úgy gondolja, be­kapcsolódhat az aktív táncba is, hogy ne csak elméleti alapokat szerezzen. Különben sem lehet élesen különválasztani a zenét a tánctól. Az egységet szeretnénk megvalósítani főiskolánkon. — Tulajdonképpen az lenne a szerencsés, ha minden fiatal kapcsolatba kerülne valamilyen módon a népzenével, a -tánccal. — Ebben sokat segítenek az iskolák, a művelődési intézmé­nyek. Baján például az Ortutay Gyula Nevelési Központ, Kecs­keméten az Erdei Ferenc Műve­lődési Központ, Szabadszálláson pedig a Fegyveres Erők Klubja. Igen, ideális lenne, ha minden fiatal megismerkedne közelebb­ről a magyar folklórral, de erre az iskolai tantárgyak keretében meglehetősen kevés alkalom kí­nálkozik. Különleges műfaj a miénk, sok lemondással jár, óriá­si erőfeszítéseket követel a .tán­cosoktól. Az utánpótlással min­dig is gond volt. Néhány jó pél­dát azért említenék, Nagybaracs- kán, Szeremlén, Kecelen, Géder- lakon több generáció táncol együtt. — Nehezen érthető, mi­ért nem kedvelik a gyere­kek a néptáncot. Szégyel­lenék a jelmezt, a színpa­dot, a mozgást? Vagy egy­szerűen nincs idejűk a tánccal foglalkozni? — Nem hiszem, hogy szé­gyellik. Az azonban rejtély, hogy mitől van ellenállás. Talán csak a jéghegy csúcsát látják, a szín­padon megjelenő produkciót. A tánc örömét nem ismerik, így nem becsülhetik, nem értékelhe­tik. Pedig a néptánc közösségi műfaj, az épülésre számos le­hetőséget tartogat a résztvevők­nek. Itt nem arra gondolok, hogy reprezentatív helyeken, esetleg külföldön lephetnek fel. Ez is megadatik sokaknak, de aki a néptánccal jefeyzi el ma­gát, soha ne ezt tartsa elsődle­ges szempontnak. — A pénz a néptánccso­portok esetében is örökös gond? — Tény, hogy ez a műfáj ma­gas anyagi támogatást igényel. Nagy létszámú csoportokról lé­vén szó, a ruhák, a koreográfi­ák megvásárlása, betanítása, az utazások nem kevés kiadást je­lentenek., A Szövetkezetektől, a megyei művelődési központtól, a tanácsoktól ' remélhető pénz. Kapnak is, de hadd, ne részle­tezzem ezt a problémakört, eb­be már. belefáradtam. Eljutot­tunk odáig, hogy szakmailag erős mezőny alakult ki az országban, az elvárások is egyre magasab­bak, s' nehéz megállni a helyün­ket. A néptánc sajátossága, hogy a csoportokkal teljesen az ala­poknál kell kezdeni a munkát, míg például az irodalmi színpa­dok esetében nem kell az olva­sás tanításával indítani a pró­bákat. Ezért a tánccsoporttal foglalatoskodni hosszadalma­sabb és kockázatosabb dolog is. — Ügy tudom, a megyei néptáncmozgalom tudo­mányos igényű feldolgozá­sa elkezdődött. Viszont ar­ról is meditálhatnánk, hogy miért nincsenek meg­felelően felkészült zene­karok (kivéve a kecskemé­ti Hegedűs együttest). Be­szélgetésünk végén, kérem, mondja el, mi a tennivaló­juk a jövőben? — A közelmúltban megjelent Kecel-monográfiában Pálfy Gyu­la írt tanulmányt a helyi tánc­életről. .A hasonló témájú csá- volyi anyag pedig most készül. Az MTA Népzenekutató Csoport­ja segítségével tanulmányköte­tet állítunk össze. A zenekarok továbbképzése jelenleg is tart, a táncosoknak ugyancsak van lehetőségük a tanulásra. A jövő tennivalói? Ügy gondolom, vala­mennyi együttesünknek fontos és aktuális feladata, hogy faluja, közössége olyan szokásait, tánca­it dolgozza fel és vigye színpad­ra, amelyek eddig még nem sze­repeltek műsorukban. A to­vábblépéshez feltétlenül szükség van profiljuk tisztázására, a fel­adatok egyértelmű meghatáro­zására. kijelölésére és tervszerű végrehajtására. Nem utolsósor­ban pedig az önmagukat állan­dóan megújítani tudó lelkes és önfeláldozó táncosok, zenészek táborát is növelni kell(ene)< Mindehhez, úgy érzem, szemlé­letváltásra is szükség van ... Börzék Tibor • Sok fiatal táncol a nagybaracskai csoportban. Példás rekonstrukciók Azzal kezdem, hogy Kecskemé­ten születtem, s csaknem 30 évig ott laktam, dolgoztam. Megked­veljem, megszerettem a fejlődő települést, ahonnan — nagyon kellemes élményekkel a tarso­lyomban, — elköltöztem. Emlé­keim, no meg - a kapcsolataim már fakulnak, s ami még össze­köt a ,hírős” várossal-,, az a Pe­tőfi Népe, melynek folyamato­san előfizetője vagyok. Kedveit lapomban mostaná­ban gyakorta olvasom, hogy a megyeszékhely régi, patinás lé­tesítményeit .sorra megszépíti^, Alig több mint egy ,év eltelté­vel a napokban . ismét Kecskemé­ten vendégszerepeit a nagy nép­szerűségnek örvendő rockegyüt­tes, a Neoton Família. Tavaly négy előadásra vállalkoztak — mindegyiken telt ház volt —, a napokban kettőre, s ebből már sejthető, hogy rajongóinak csak egy része élvezhette nívós pro­dukciójukat. A szerencsések kis­sé egyedi módon jutottak hely­hez: előjegyzéssel biztosították jegyüket. A listára nem kerültek, vagyis a hoppon maradottak pa­naszát így foglalta össze Szabó Etelka olvasónk: — Október második felében láttuk először a plakátot, mely a november 17—i koncertet hirdet­tek. Máris mentünk a művelődési központba, ahol megtudtuk, még nincs jegy. Pár nappal később ugyanez volt a válasz. Persze nem adtuk fel a reményt, szinte óránként érdeklődtünk. Végre a hónap végén jött a hír: mehetünk a pénztárhoz. Ott azonban'csaló­dás ért bennünket, hiszen közöl­ték velünk: árusítható- jegyek nincsenek, mert névre szólóan vannak éltévé. Mi másra gondolhattunk, mint arra, .csak a kiválasztottak, pon­tosabban a baráti kapcsolattal rendelkezők ülnek majd a néző­téren. Ma sem értjük a pult aló­li árusítás okát. Véleményünk azonban vad a dologról: legkö­zelebb nem kell az utcán is pro­pagálni a csupán zártkörű ren­dezvényt! szinte újjávarázsolják. A példás rekonstrukciókról szóló tudósítá­sok sorában figyeltem fed nem­rég egy fényképre, s az aláírá­sára: „A kecskeméti Üjkollégium épületét Is a Bácsépszer újította fel”. Nos, arról az Űjkoltégiumról van szó, melynek egyik terve ző- je-épí-tásze az édesapám volt. Jól­esik értesülnöm arról, hogy alko­tását ma is ennyire védik, óvják a kései utódok — írja szerkesztő­ségünkhöz küldött levelében az ócsai Dr. Hegedűs Ferenc Ä történtekről beszéltünk Vécsy Györggyel,- az Erdei Ferenc Mű­velődési Központ munkatársá­val, aki ezeket mondotta: — Elnézést kérünk azoktól, akiknek nem jutott hely arra a hétfői estére. A Família — zsú­folt programja miatt — ezúttal csak két fellépésre kötött velünk szerződést. E tény, valamint a színházterem befogadóképessége már határt szabott a -nézőszám, nak, ami annyit jelent,, hogy a két előadáson összesen csak kö­rülbelül 1100-an vehettek részt. E közönségét pedig nem mi válo- gattuk-verbuváltuk. Egyszerűen az történt, hogy az Országos Ren­dező .Irodától a koncert kihirde­tése után 10 nappal kaptuk meg a jegyeket. S mert közben óriási érdeklődés nyilvánult meg a műsor iránt, úgy döntöttünk, hogy az érkezés sorrendjében feljegyezzük azok nevét, akik je­gyet óhajtanak váltani. Monda­nom sem -kell, napokon belül ezernél jóval több igénylőt tar­tottunk már nyilván, ök kapták meg tehát az állítólag adminiszt­rációs okokból késett bilétákat. Természetesen gondolunk azok­ra, akik nem vehettek részt a koncerten. Máris megállapod­tunk a Neoton Famíliával, h-ogy december 29-én, hétfőn ismét fel­lépnek a művelődési központban. Intézkedtünk annak érdekében is, hogy a jegyellátás zökkenő- mentes legyen. A további tudni­valókról hirdetményeink tájé­koztatnak. ÜZENJÜK K. S-nek, Kecskemétre: Mint arról a november 1-jén megjelent lapszámunkban írtunk, a 44-es főútvonalon lévő helyi aluljáró­ban továbbra, is közlekedhetnek a kerékpárosok, amíg az útviszo­nyok lehetővé teszik. Közöltük: ha ez az útszakasz hó- és jégbor­dássá, tehát síkossá válik, a bi­ciklisek igénybe vehetik a szom­szédos gyalogosaluljárót, ahol maximum 10 kilométar/öra se­bességgel haladhatnak, ön meg­köszöni — mások nevében is — a közérdekű döntést, egyidejűleg megjegyzi: „Az aluljáró jármű­forgalmának biztonságos lebonyo­lítását jelenleg nehezíti a gyér világítás, valamint az úttesten felgyülemlett sár, iszap.” Észre­vételeit ezúton ajánljuk a léte­sítmény üzemeltetőjének figyel­mébe. „Sürgős” jeligére, Kiskunhalas­ra: öregségi nyugellátáshoz szük­séges szolgálati időt — minimá­lisan tíz évet — csak munkával lehet szerezni, .' ni konkrét ese­tét illeti, válaszunk: ha csökkent látása miatt elhelyezkedési prob­lémái vannak, s ezért nem telje­sítheti a nyugdíjjogosultsághoz előírt szolgálati időt, idős napjai­ra a tanácsi szociális segélyezés rendje alapján 'részesülhet ellá­tásban,- Bővebb felvilágosítást kérjen a halasi, vágy a megyei tanács szociálpolitikai hatóságá­tól. Szalontal Józsefnének, Kunba­jára: Leveléből sajnos nem derül 'ki egyértelműen, hogy ön szol­gálati 'lakást, vagy egyszerű bér­leményt birtokol-e, ugyanis e két kategóriában eltérő az eladásra szánt "ingatlan megvásárlásának módja, s az ilyenkor igénybe ve­hető 'hitellehetőség. Ügyében cél­szerű lenné, ‘ha az épület gazdá­ja hivatalosan tájékoztatná a te­rületileg illetékes bácsalmási OTP-fiókot a tulajdoni-bérlői jogviszonyról, s a tudnivalóik is­meretében a pénzintézet érdemi választ adna a házvétellel össze­függő kölcsönfolyósítás rendjéről. Tokod! Károlynénak, Kisszál­lásra: {Javasoljuk, hogy sérelmé­vel mielőbb forduljon levélben a megyei kommunális szolgáltató vállalat tüzeléstechnikai ágazatá­hoz. melynek címe: Kecskemét, Fogadószoba Amikor először találkoztam e visszás eset­tel, arra gondoltam, többé nem fordulhat elő, hiszen a szükséges megelőző ántézkedés- re haladéktalanul sor kerül. Azután rádöb­bentem; nem várható a gond gyors megol­dása. A részleteket annak reményében adóm közre, talán valamelyik illetékes mégis csak felfigyel a tarthatatlan helyzetre, s elrendeli a korrekt módon történő megszüntetését. Arany János u. 3. 6000. Helyszín a kecskeméti megyei kórház és szakorvosi rendelőintézet melletti gépjár­műparkoló, mely bár 200—300 méternyi hosszú, de a napi forgalmat tekintve nagyon szűkre méretezett. Következésképpen állan­dó a zsúfoltság, az autó autó. hátán léüő ál­lapot. Tapasztalatom szerint nem éppen a helyi lakosok vannak ott zömmel, hanem a vidékről autóval érkezett betegek, vagy azok szállítói. Amikor negyedautónyi hely sincs már a szilárd burkolatú parkolóban, az újon­nan befutott kocsival odaállnak az emberek, ahová tudnak. Leggyakrabban a szomszédos erdő területére. Ezzel az alkalmi parkolással jobb híján meg is békélne mindenki, de jön a hivatal képviselője, s válogatás nélkül, ellentmondást nem tűrően bünteti a fás területen lévő ko­csik gazdáit. A napokban én is a megbírsá­goltak közé kerültem. Hivatkoztam ugyan arra, hogy távoli községből járok be rend­szeres orvosi kezelésre, és az autómat vala­hol hagyni kell, míg a rendelőben ellátnak, de hiába, a közterület felvigyázója hajtha­tatlan volt. Zsebbe kellett nyúlnom. S lát­tam, mások is kifizették a pár száz forint­nyi összeget. Ezt a kaszírozást igazságtalannak tartom. Részint azért, mert arról a helyről és kör­nyékéről hiányoznak a megfelelő KRESZ- táblák, másrészt azon okból, hogy büntetés révén aligha változik meg az igényekkel ko­rántsem arányos parkolási lehetőség. Autós­társaim nevében ezúton is arra kérem a köz­lekedés kecskeméti rendjéért felelősöket, keressenek módot a rendelőintézet menti parkolóhelyek számának növelésére. És amíg sor kerül az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőkre, helyes volna eltekinteni azok fe­lelősségre vonásától, akik rákényszerülnek a parkolón kívüli parkolásra... (Elmondta Óz­di József fülöpszállási olvasónk.) CIKKÜNK NYOMÁN ' 1 , \ Megismételte vizsgálatát a KERMI — de... Október 20-án e hasábokon kö­zöltük a kaskantyúi Krizsán End­révé esetét: a kiskőrösi naigyáru­házban 268 fariinbért vásárolt pa­pucsát csupán három napig hasz­nálhatta, mert megkopott a talpa. Azonnali reklamációjára hetek-el- iteltéveil válaszoltak elutasítóan a kereskedők, akik a KERMI-re hivatkoztak, de írásos szakvéle­ményét nem mutatták meg. Sorainkra eképpen reagált a kiskőrösi áfész-áruház vezetője, ' dr. Péterváriné Kelemen Ildikó. Szeptemberben éppen általános ellenőrzést végzett nálunk, a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző Inté­zet, amikor a vevő megjelent az­zal a bizonyos Komfort vapucs- csal. A szakemberek a helyszínen megállapították, hogy a panasz nem ionos, amiről tájékoztattuk az érdekeltet. Újbóli' sérelméről a Petőfi Népéből . értesültünk. Ezután felkérésünkre megismé­telte vizsgálatát a KERMI, mély most már írásban rögzítette: „A kifogásolt női papucs elhasználó­dásának mértéke a használati igénybevétel körülményeivel ará­nyos." Végezetül elmondom, hogy az évek óta egyik legkeresettebb ci­pőipari termékünkről van szó, melyből több százpárat értékesí­tettünk. Rossz minőségük miatt — Krizsánnétó l eltekintve — még senki sem reklamált. MEGJEGYEZZÜK először: a hozzánk másolatban eljuttatott KERMI -szakvélemény — vajon kézhez vehette egyik példányát a panaszos is.? — nem egyéb, mint nyomdában élőre el­készített szöveg, általános érvek­kel, így hát nem túlságosan meg­győző; másodszor: olvasónk aligha ta­lálja vigasztalónak a tényt, hogy sokan elégedettek a papucsok mi­nőségével, ha a hasonló saját lábbelije napok alatt tönkrement. Bár köztudomású, hogy a mdnó- ségrtlenőrzés álláspontjával szem­ben polgári peres eljárás kezde­ményezhető, az a véleményünk: a mindössze pár száz forintos, ráadásul tiszavdrág-„életű” ipar­cikkek ügyével nem kellene ter­helni a bíróságokat. Ehelyett — például a fogyasztód érdekvéde­lem szellemében — lehetne kissé nagyvonalúbb a reklamációt el­intézni hivatott kereskedelem... Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. elefon: 27-611 V Mire*1 számíthatnak a Neoton-rajongók?

Next

/
Oldalképek
Tartalom