Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA (Folytatás 1. oldalról.) ságirányítáisi rendszer elhatáro. zott továbbfejlesztése nem valósult meg következetesen. Az irányítás fogyatékosságaiért, a végrehajtás és az ellenőrzés következetlenségeiért felelősség- terheli a Központi Bizottság végrehajtó szerveit és a kormányt. A 'határozatok végrehajtásának szervezése, segítése és ellenőrzése nem kielégítő a helyi párt-, állami és társadalmi szerveknél sem. A vállalati és intézményi kollektívákban nem vált még általánossá az a szemlélet, amely abból indul ki, hogy első az eredményes munka. Indokolatlanul nagyok az eltérések azonos adottságú vállalatok, szövetkezetek teljesítménye között. Sok vállalat nem hasznosítja megfelelően erőforrásait, s nem a hatékonyság növelésével, a költségék csökkentésével, a munkaerő jobb kihasználásával, hanem költségvetési támogatással, indokolatlan áremelésekkel akarja növelni bevételeit. A hatékony .gazdálkodást akadályozza, hogy sem az irányításiban, sem a végrehajtásban nem érvényesítek az alapkövetelményt, hogy a jövedelmek a teljesítményeikkel arányosan alakuljanak, ellenkezőleg, .gyakori az elnéző magatartás a kötelezettsége'két nem tel janit okkal szemben. Eltűrik, hegv 'büntetlenül megsértsék a szocialista normákat, a törvényes előírásokat, az állampolgári és a munkafegyelmet. Az ország népgazdaságának gondjai, a rendkívül lassú fejlődés, a kibontakozás nehézségei erőteljesen foglalkoztatják és nyugtalanítják közvéleményünket. az általános követelményeket sértő rendellenességek, a. he- Ivi visszásságok felháborítják a túlnyomó többséget képviselő, becsületesen dolgozó embereket. A Központi Bizottság elengedhetetlen és sürgős feladatnak tartja a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló akadályok eltávolítását, az irányítás színvonalának emelését, a munka megjavításához szükséges politikai és társadalmi, szervezeti és személyi feltételek megteremtését. I. A Központi Bizottság" a- XTII. kongresszus határozatóban megfogalmazott, a VII. ötéves tervben. konkretizált gazdaságpolitikai célok elérését tartja a szocialista építőmunka legfontosabb feladatának. Ezt kell szolgálnia az 1987. évi népgazdasági tervnek is. Hangsúlyozza, hogy társadalmi-gazdasági programunk teljesítéséhez nincs más járható út, mint a munka megjavításával, az erőforrások ésszerű felhasználásával a gazdasági fejlődés. élénkítése. — Társadalmi életünk minden területén, az irányításban és a végrehajtásban egyaránt elengedhetetlen a céltudatos, a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munka. — Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. — Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel, mint amennyit megtermelünk O A gazdasági fejlődés élénkítése megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítését, a műszaki haladás gyorsítását, a szelektív fejlesztés érvényesítését, az anyag- és energiatakarékosság fokozását, az exportképesség javítását. Mindezt konkrét gyakorlati intézkedésekkel kell elősegíteni. — Növelni kell a vállalatok érdekeltségét a gazdaságos termelésben, a ráfordítások csökkentésében. Ezt a gazdaságtalan termeléshez nyújtott támogatósok csökkentése révén felszabaduló forrásokból, adókedvezményekkel, alapjuttatással, kamatvisz- sza térítéssel, kamatkedvezménynyel és más alkalmas eszközökkel kell támogatni. Következetesen ösztönözni kell a jövedelmező export bővítését, az importot helyettesítő megoldásokat. Az exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályázati rendszert a jövőben is fenn kell tartani, és egyúttal a technológiai korszerűsítés szolgálatába állítani. — Programot kell kidolgozni a veszteségesen és az alacsony hatékonysággal gazdálkodó egységek tevékenységének gazdaságossá tételére, a költségvetési támogatás fokozatos leépítésére, a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. E folyamatban, figyelmet kell fordítani arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből, és cikkekből hiány ne keletkezzen. A szerkezetváltás nyomán felszabaduló munkaerőt a hatékony gazdasági ágazatokban kell foglalkoztatni. — A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordított eszközöket koncentráltan, hatékonyabban kell felhasználni. Az érdekeltség •növelésével elő kell segíteni, hogy a kutatási eredmények gyorsabban hasznosuljanak a termelésben. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. — Népgazdasági feladataink ■megoldásában támaszkodni kell a Szovjetunióval, a KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttműködési lehetőségeink jobb hasznosítására, a fejlettebb formák — a kooperáció, a szakosítás, az üzemek közötti együttműködés — kibontakoztatására, közös vállalkozások és közös vállalatok létrehozására. A fejlett tőkés országokkal, valamint a fejlődő országokkal törekedni kell a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok fejlesztésére, vegyes vállalatok alapítására. — Korszerűsíteni kell a külgazdasági tevékenység szervezeti és érdekeltségi rendszerét, a oj- acfeltáró és a kereskedelemfejlesztő munkát. Az exüort növelése megköveteli, hogy a vállalatok bővítsék és javítsák szolgáltatásaikat. O A Központi Bizottság az 1987. évi terv és költségvetés legfőbb követelményeinek a gazdasági teljesítmény és haté- • konyság növelését, a külkereskedelmi és a pénzügyi mérleg javítását, a gazdasági szerkezet változtatását, a műszaki fejlődés gyorsítását, az életkörülmények jobbítását tartja. Az éves terv, a gazdasági szabályozás és az irányítás összpontosítson a gazdasági növekedés szelek'tív élénkítésére. A versenyképes termelés _ és kivitel erőteljesebb növelésével meg kell alapozni a gazdasági és pénzügyi folyamatok jobb. összhangját. A költségvetés hiányát mindenekelőtt a kiadások mérséklésével, széles körű takarékossági . intézkedésekkel kell csökkenteni. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. Az ipari termelés 2,5—3 százalékkal emelkedjen. Meg kell gyorsítani a versenyképes termékeket előállító ágazatok és vál-. lalatok fejlesztését, az ipar szerkezetének korszerűsítését. Az energetikai és alapanyagipar egyes területein folytatni kell a gazdaságtalan kapacitások leállítását, a munkaerő átcsoportosítását. A feldolgozóÍDar, ezen belül a feilett technikát megtestesítő elektronikai szakágazatok, a gyógyszeripar, a műanyag-feldolgozás, a járműipar és a mezőgazdasági gépgyártás termelése az átlagot meghaladó mértékben emelkedjen. Lehetővé kell tenni az eszközök ésszerű átcsoportosítását is a gazdaságtalanul termelő vállalatoktól. Általában gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitásokat a népgazdasági céljainknak megfelelően maximálisan hasznosítsák. A mezőgazdasági termékek termelésének az ideihez képest 4,5—5,5 százalékos növekedését kell előirányozni. A termelés szerkezete rugalmasan igazodjon a minőségi követelményekhez és az exportlehetőségekhez. Az ideinél nagyobb gabonatermést szükséges elérni. Emelkedjen az állattenyésztés színvonala. Növekedjen a vágósertés- és vágóbaromfi-termelés. A sertés- és juhállomány növekedése járjon együtt a tenyészállomány minőségi cseréjének meggyorsításával. Az élelmiszeripar növelje a magas fokon feldolgozott és jó minőségű termékek arányát, és csökkentse a termelés fajlagos költségeit. Az építőipar legfontosabb feladata a lakásépítés minőségének és ütemességének, valamint gazdaságosságának javítása. Fokozni kell a munka szervezettségét, emelni az irányító és vezetői munka színvonalát. A termelő infrastruktúra területén a meglévő kapacitások. jobb kihasználásával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Nagy figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére, az áruszállítások észszerű szervezésére. A természeti környezetet óvni kell, az ezt szolgáló rendelkezéseket szigorúan be kell tartatni. A beruházási eszközöket elsősorban a termelés és az azt közvetlenül szolgáló infrastruktúra korszerűsítésére, a jövedelem- termelő képesség növelésére kell felhasználni, ideértve a hitel- nyújtást és az. alapjuttatást is. A népgazdaság beruházási ráfordításaiban növekedjen a technológiai korszerűsítést szolgáló vállalati beruházások aránya. ■ A termelés, a jövedelnek és az árak megfelelő összehangolásával biztosítani kell az 1985—1986. évi életszínvonal stabilitását és az életkörülmények szerény javítását. Gondoskodni 'kell a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásáról. Az egyes dolgozók, kollektívák jövedelmének alakulása teljesítményükkel arányos legyen. Béremelésre mindenütt csak a már élért eredmények alapján, az anyagi fedezet megteremtését követően, differenciáltan kerüljön sor. A gazdaságosan termelő vállalatoknál az átlagosnál nagyabb béremelésre, a foglalkoztatottság növelésére legyen lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem, vagy alig növelő vállalatok a bérek szinten tartására, illetve mérséklésére, ésszerű létszámgazdálkodásra kényszerüljenek. A jó munkahely legyen megbecsült érték a dolgozók számára. 1987-ben a külkereskedelemre is növekvő feladatok várnak. A külkereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket a termelőkkel. Törekedjenek a piaci lehetőségek jobb kihasználására. új piacok megszerzésére, a külkereskedelmi és kooperációs tevékenység javítására. A rubel viszony latú kereskedelemben bővülő és kiegyenlített áruforgalomra kell törekedni. A nem rubelelszámolású áruforgalom egyenlegében 1986-hoz képest határozott javulást kell elérni O A csaknem két évtizede bevezetett gazdaságirányítási rendszerünk működőképes, folyamatosan fejlődik, a gazdaságra és a társadalmi életre gyakorolt hatása összességében kedvező. A megtett útra visszatekintve, a tapasztalatokat értékelve megállapítható, hogy a re- ' form bevezetésekor sem- a központi irányító szervék, sem a gazdálkodó szervezetek nem voltak megfelelően felkészülve az új követelményekből fakadó feladatokra. Ezt a gyengeségünkét még a mai napig sem sikerült teljesen felszámolni. A kongresszus határozatának végrehajtása, a VII. ötéves és az 1987. évi terv céljainak alátámasztása szükségessé teszi, hogy a gazdaságirányítás átfogó továbbfejlesztéséről szóló 1984 áprilisi központi bizottsági állás- foglalásban kijelölt feladatok vég* rehaj.tása meggyorsuljon. A szabályozórendszer segítse elő, hogy a vállalatok jövedelmezőségükkel arányosan, gyorsabban fejlődjenek. Az árrendszer fejlesztésével»is biztosa tani kell, hogy a nyereség a valódi teljesítményt fejezze ki. Gátat kell vetni az indokolatlan áremelésből,' költségvetési támogatásból származó vállalati nyereségnövekedésnek. Olyan kereset- és bérszabályozást kell alkalmazni, amely biztosítja a teljesítmények és a jövedelemkiáramlás összhangját, elősegíti a- munkaerő ésszerű átcsoportosítását, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást. A bértömeggazdálkodást és- a létszámot mérséklő más megoldásokat fokozatosan általánossá kell tertni. A szükséges munkaerő-átcsoportosítást központi intézkedésekkel és eszközökkel is segíteni kell. — A jogi szabályozás is kövesse a fejlődést, és segítse a gazdasági munkát. Szűnjön meg_ a túlszabályozás. A gazdasági kötelezettségeket rögzítő szerződéseket be kell tartani és be kell tartatni. Az ellenőrzés a társadalmi-gazdasági élet minden területén tárja fel a szabálytalanságokat. Á törvényes előírások jnegsér.tését az eddiginél követ-1 kezetesebb felelősségrevonás kövesse. — A gazdaságirányításban erősíteni kell a hitel és a pénzügyi eszközök szerepét. A Magyar Nemzeti Bank pénzkibocsátási és devizamonopóliuma változatlanul fennmarad. A működésüket 1987. január elsejével megkezdő kereskedelmi bankok tevékenységüket. rugalmasan végezzék, és azt az üzleti, jövedelmezőségi megfontolások vezéreljék. — Elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer bevezetését. A vállalatoknál olyan adórendszert kell alkalmazni, amely a jelenleginél egyszerűbb, jobban megfelelő mind a vállalati önállóságnak, mind pedig a szükséges • jövedelemközpontosítás szempontjainak. A személyi jövedelemadó-rendszer érvényesítse az igazságos közteherviselés elvét. Bevezetése ne csökkentse a bérből és fizetésből élők főállásból származó .nettó keresetét, ne gátolja a teljesítmény növelését. — A szociálpolitikában végre kell hajtani azokat a korszerűsítő és módosító lépéseket, amelyek biztosítják, hogy az egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális helyzethez éé a tényleges rászorultsághoz. Bővüljöh a helyi állami szervek szociális tevékenysége. n. A Központi Bizottság hangsúlyozza: legfontosabb, feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok és tervelőirányzatok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása. Az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelemre van szükség. Ehhez elengedhetetlen a pártfegyelem erősítése, az ellenőrzés, a számonkérés rendszeressé tétele, a központi és a helyi irányító szervek, illetve vezetőik felelősségének határozottabb érvényesítése. A politikai, az állami és a társadalmi Intézmények mindegyike adjon meg minden támogatást a gazdasági munka megjavításához, a fejlődés élénkítését szolgáló erőfeszítésekhez. O A párt társadalmunknak, a szocialista - építőmunkának elismert vezető ereje, ezért népünk most is elvárja, hogy utat és példát mutasson az időszerű gazdasági feladatok megoldásában. Előrehaladásunknak alapvető feltétele a párt és a tömegek közötti bizalom, a párt és a nép egysége. A Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek legfontosabb feladata a gazdaságpolitika stratégiai céljainak meghatározása, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése. A budapesti és a megyei pártbizottságok tevékenységében kapjon nagyobb hangsúlyt a gazdaságpolitika képviselete, elfogadtatása, helyi érvényesítése és a mozgósítás a végrehajtásra. A területi, vállalati, szövetkezeti és intézményi párt- szervek és -szervezetek legfontosabb feladata a politika, s azon belül a gazdaságpolitika képviselete. Munkájuk mércéje, hogy tevékenységi területükön milyen hatásfokkal tudják segíteni a gazdaságpolitika gyakorlati megvalósítását. ■ Az eredményes munka fontos feltétele a káderpolitikái elvek érvényesítése. A Központi Bizottság végrehajtó szervei, a pártszervek és -szervezetek kezdeményezzék a gazdasági feladatok sikeres megoldását biztosító személyi feltételek megteremtését. Következetesen lépjenek fel azért, hogy a vezetők munkájában az önállóság megfelelő felelősséggel párosuljon. Ne tűrjék e] a káder- és személyzeti munkában az elvtelenséeet. az igénytelenséget, a szubjektivizmust. © Növelni kell a miniszter- - tanácsnak a gazdaság irányításában, a fő folyamatok ösz- szehangolásában, az országos tennivalók konkrét meghatározásában, az akadályok elhárításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében betöltött szerepét, felelősségét. Munkájában erősítse a testületi jelleget és a személyi felelősséget, fordítson különös figyelmet a távlati és a napi feladatok ösz- szehangolt megoldására. A kormánynak és irányító szerveinek fontos feladata, hogy gondoskodjanak a VII. ötéves tervben előirányzott szerkezet- átalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programok, többek között az elektro- nizáció, a gyógyszer- és növény- védőszer-gyártás, az energiaracionalizálás, a hulladék- és másodlagos anyagfelhasználás programjának megvalósításáról. Átgondolt intézkedéseket kell tenni a költségvetési intézmények, intézetek gazdálkodásának javítására, szervezeti rendszerének korszerűsítésére. A meglévő eszközök célszerű felhasználásával arra kell törekedni, hogy feladataikat — kevesebb létszámmal, takarékosabb gazdálkodással — az eddiginél színvonalasabban lássák el. A becsületesen élő és dolgozó túlnyomó többség segítségével, a törvényes eszközök alkalmazásával határozottan kell védeni a társadalmi tulajdont, felelősségre kell vonni a munkájukat elhanyagoló, a kisebb és a nagyobb közösségeket megkárosító, a törvényeket, szocialista normáinkat megsértő személyeket. Ez összehangoltabb politikai, gazdasági, jogi és hatósági tevékenységet és demokratikus ellenőrzést igényel. O A tanácsok .gazdálkodásának korszerűsítése növelte önállóságúikat, felelősségűiket, önkormányzati lehetőségeiket. A tanácsok gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk, illetve a felügyeletük alá tartozó vállalatok a .gazdaságpolitikai célokkal összhangban javítsák gazdálkodásukat, termelésük, szolgáltatásaik igazodjanak a lakosság igényeihez. Az ügyintézést egyszerűsíteni, szakszerűségét, .gyorsaságát fokozni .kell. Ugyanakkor legyen követikeztesebb a hatósági jogkörök gyakorlása, valamint az ellenőrzés. A választott testületek rendszeresen ellenőrizzék a végrehajtó szervek és a szakapparátus tevékenységét. O A vállalatok éljenek a nagyobb önállósággal, a gazdasági szabályozás adta lehetőségekkel. Az új vállalatvezetési formákban gazdálkodó szervezeteiknél a vállalati tanácsok a fő figyelmet fordítsák a rendeltetés szerinti működés kialakítására, a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodásra, a munkáltatói jogok ésszerű gyakorlására, az igazgató hatáskörének és felelősségének érvényesítésére. A vezető testületeket meg kell- óvni a formális, bürokratikus, öncélú munkától. A vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának eredményességét mindenekelőtt a főmunkaidőben végzett tevékenység határozza meg. Továbbra is szükség van a népgazdasági érdeket szolgáló, a vállalat hatékony, gazdaságos működését kiegészítő, kisegítő tevékenységekre. Meg kell követelni a törvényes előírások szerinti munkát; az állami szerviek, a vállalatok, a szövetkezetek vezető testületéi lépjenek fel a negatív Jelenségekkel szemben. O A sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozói mindennapi munkájukkal szolgálják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtását. Cikkeikben, műsoraikban ismertessék, képviseljék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit, terjesszék az előremutató tapasztalatokat, vitatkozzanak a téves nézetekkel és bírálják a politikánkkal ellentétes gyakorlatot. * A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, párton kívüli szövetségeseinket, a szocializmus híveit, a társadalmi és tömegszervezeteket — mindenekelőtt a szakszervezeteket és a Kommunista If jiú- sáigi Szövetséget —, a vállalati tanácsokat, a vállalatok vezetőit, a dolgozó kollektívákat, hogy a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását, az idei és az 1987. évi terv teljesítését minden termelő egységben és munkahelyen következetesen támogassák. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a rendelkezésre álló erőforrások jó hasznosításával, a fegyelmezett munkával meggyorsíthatjuk gazdasági előrehaladásunkat, biztos, alapot teremthetünk az életszínvonal további javításához, népünk boldogulásához. Budapest, 1986. november 20. MUNKAIDŐ-KIHASZNÁLÁS A VASASOKNÁL Megfelelő érdekeltséggel lehet előrelépni Hosszú lejáratú együttműködés a Volkswagen konszernnel A vasasszakszervezet elnöksége tegnap ülést tartott, amelyen megvitatta a munkaidő kihasználásának javítására hozott vállalati intézkedések tapasztalait. A szakszervezet á7 nagy gépipari, kohászati és villamosener- gia-ipari vállalatnál végzett felmérést. Megállapították, hogy a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői, a szakszervezeti, testületek rendszeresen figyelemmel kísérik a hasznos munkaidőalap növelésének és a kiesett munkaidő pótlásának lehetőségeit, s egyre több helyen tesznek intézkedéseket., A vizsgált vállalatok körében, a kieső munkaidő 4—5 százalékkal alacsonyabb ugyan az ipari átlagnál, de így is eléri a 16—18 százalékot. Néhány ismert, általános gond mellett — ilyenek az anyagellátási zavarok, a létszámhiány és a 'létszámfelesleg egyidejű jelenléte, á kooperációs fegyelem lazasága — a vállalaton belüli, munkaszervezési és bérgazdálkodási hiányosságok, a megfelelő érdekeltség hiánya' is sok esetben hátráltatja az előbbrelépést. 1 A gépiparban az egyműszakos munkarend a meghatározó. A vállalatok ezt a létszámhiánnyal magyarázzák. A szakszervezet szerint azonban közrejátszik ebben az is, hogy nem javult kellően a termelési és értékesítési folyamatok és a műszaki fejlesztés szervezettsége, a vállalati belső szervezet korszerűsítése, és igen lassan halad a munkaerő átcsoportosítása. Mindez meghatározza ,a gépek kihasználtság! fokát is. Az átlagos műszakszám 1,3—1,4 körül stagnál. A munkaidő jobb kihasználására a vállalatoknak körülbelül a fele már a múlt évben hozott különböző intézkedéseket, amelyek eredményeként 1986-ban a törtnapi hiányzások 5—8 százalékkal mérséklődtek. Sokhelyütt megszigorították a munkaidő alatti távozások rendjét, máshol a szabadságok kiadását szabályozták? A vállalatok többségénél a teljesítménybérben dolgozók aránya eléri az 55—70 százalékot. de ennek köre az idén nem bővült lényegesen. Az ipar- vájjeáiatok n,em változtatták meg számottevően az alan- és. a moz- góbéraránvokat, aminek ösztönzőbb kialakítása jobb belső érdekeltségi trendszerhez vezethetne. r Hosszú lejáratú keretmegálla- podást írt alá pénteken Budapesten Tóth László Pál, a MOGÜRT vezérigazgatója és Horst Münzner, a Volkswagen AG elnökhelyettese. Az aláírásnál jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. « , Több magyar vállalat már évek óta szállít különféle Ipari termékeket a Volkswagen AG-nak. A most megkötött keretmegállapodás előirányozza a Volkswagen konszern magyarországi vásárlásainak növelését, egyúttal új magyar ipari, mindenekelőtt jár-. /nűipari termékek szállítását. Fontos eleme a megállapodásnak az egyes termékek, .mindenekelőtt járműipari szerelvények gyártásfejlesztésében való együttműködés. Ez lehetőségiéit nyújt a magyar járműipar műszáki fej. lesztését szolgáló licencek,* korszerű gyártási eljárások átvételére és közös érdekeltségű termelési vállalkozások létrehozására. Mindkét részről nagy jelentőséget tulajdonítanak a kooperációs együttműködésen, belül a haszon’járművekkel — autóbuszokkal és speciális járművekkel — kapcsolatos együttműködésnek. Éz mind a fejlesztésben. mind a termelésben közös, illetve egymást kiegészítő feladatokat foglal magában. Az első közös (Volkswagen—Ikarus) építésű autóbusz már elkészült az üzemi próbái is megkezdődtek. Az 19Ó0-ig szóló keretmegálla- podás szerint az elkövetkező években a magyar szállítások ellenében Volkswagen személygépkocsiikat vásárolunk. A jövő év végéig .már 500—1000 Volkswa. gén személygépkocsi érkezik Magyarországra, bővítve a megvásárolható személygépkocsik választékát. A későbbi években a beérkező Volkswagen személy- gépkocsik száma növekszik.
