Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-21 / 274. szám

munka y telje/ítmények • PETŐFI NÉPE • 6 1986. november 2L ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE Útkeresés a kalocsai Rubinnál Több export, kevesebb belföldi szállítás Másfél éve az Ipari Minisztérium döntése nyomán a Fékon gyárai­ból négy önálló vállalat alakult. Közülük kettő Bács-Kiskun megyé­ben: Baján „Nett” Konfekcióipari, Kalocsán pedig „Rubin” Ruházati Vállalat néven. Ez utóbbi cég igazgatójával, Nraaeth Tiborral beszél­gettünk az eltelt időszak tapasztalatairól, s a jövő terveiről. — Milyen újkeletű gondokkal találták szemben magukat az ön­állóvá váláskor? — A korábbi tíz éves gyári muirJka ideje alatt, amikor a nagyvállalathoz tartoztunk, nem alakultak ki bizonyos munkaitenü.- leteink. l>gy a gyártáseLökészítés, a imodelitervezés, a •modellké­szítés és a kapcsolat a- meg­rendelőkkel. Az induláskor azonban ennél súlyosabb problé­mák is adódtak. A Fékon összes adósságát felosztották a négy gyár között. Az Ilyen osztozko­dásnál mindig vannak vesztesek és nyertesek. Mi vesztesek let­tünk. Forgóalapunk nem érte el a 30 millió forintot. Nagyon „nyo­mott” keresetszínvonallal indul­tunk. Több százalékkal elmarad­tunk a többiektől. Ez aztán az árainkban is jelentkezett. Emel­lett „örököltünk” 20,5 millió fo­rint adósságot, amelyet 1989-ig /vissza kell fizetni. Pénzügyi hely­zetünk tehát nem rózsás. Kalku­lációink szerint ez alatt az öt esztendő alatt évente 3—3,5 szá­zalékkal emelhetjük a béreket, s a beruházási keretünk sem lehet több évi 3—3,5 millió' forintnál. Ez még az amortizációt sem fe­dezi. — Csak hátrányokkal járt az önállóság? — Nem egészen. Néhány dolog­ban javunkra vált Korábban a béremeléskor az átlagolás érvé­nyesült. Például: kimondták, hogy mindegyik gyár 3 vagy 8 százalé­kot fejleszthet. Az, hogy ki meny­nyiről Indult, mit teljesített, nem számított. A fejlesztési javak el­oszlása legtöbbször létszámará­_ nyosan történt. Hasonló voll a jó­léti és egyéb eszközök eloszlása is. Most majd a • lehetőségeink arányában magunk dönthetünk. Előny az is, hogy mivel a dön­téseket nem „fent” hozzák, egyre inkább előtérbe kerülnek nálunk a kreatív, gondolkodó szákembe­rek. Hiszen a megoldást csak ma­gunktól várhatjuk. Nekünk kell kezdeményezni. — Mondana erre példát? — Üj körülmények közé kerül­tünk. ’ Nekiláttunk helyzetünk i elemzésének, s a feladatok kidol­gozásának. Hat teamet alakítot­tunk. Az első a normakészítőik csoportja, amely az időelemző módszert alapul véve kidolgozza a megfelelő teljesí tménykövetel- ményeket. A következők a tech­nológusok, akik az adottságainkra leginkább Illő, „méretre szabott” technológiát munkálják ikL Har­madik a gyártásközi ellenőrök teamje. Negyedik az úgynevezett kommunikációs csoport^ amelyik a termelés folyamán a dolgozók hangulatát szondázza és érről ad információt. Az ötödik a megfe­lelő anyagi ösztönzés kialakításá­ért felel. Végezetül van egy ve­zető csoport, amely összehangolja a többi munkáját. Ezek az egysé­gek tehát működnek, s lehet, hogy az időik,során — az igények­től függően — megszűnnek ég he­lyettük más feladattal újak ala­kúinak. — É csoportok tehát már a jövőért dolgoznak. De egy pilla­natra maradjunk még a mánál. Miként sikerült teljesíteniük éves terveiket? — Jól indultunk 85-ben. Piaca­ink megmaradtak. Bár tőkés partnereink közül az elején néhá- nyan óvatosan kezeltek bennün­ket. Talán egyfajta csődeljárás­nak hitte egyikük-máslfcuk ezt a belső átszervezési folyamatot. De rövidesen velük is helyreállt a kapcsolat. A Szovjetunióba ekkor már négy esztendeje nem szállí­tott a Fékon. Sikerült erre a pi­acra is visszajutnunk. A jó indu­lás után sajnos az idei tervet nem tudjuk teljesíteni. 147 mil­lió forintos termelési érték eléré­sét terveztük, | várhatóan csupán 139—141 niilíló lesz A Szovjet­unióba, az elképzeléseknek meg­felelően, 26 millió forint értékben szállítunk. A tőkés országokba idén 30 irpiliió értékű női ruha, blúz kivitelét Irányoztuk elő és ezt 50—53 millióra teljesítjük. A belföldi értékesítés viszont alapo­san elmaradt a tervezettől, 89 millió helyett csak 60—65 millió forint értékű árut szállítunk, — Miből adódik ez a lemara­dás? —■ Megítélésem szerint tavaly szeptembertől túl nagy mennyi­ségű ruházati termék érkezett be az országba importból. Emiatt - a második félévtől a hazái megren­deléseink zöme meghiúsult. Azért, hogy kapacitásainkat lekössük, megkezd tűje a tőkés termelést szabadszállási és kiskőrösi üzemünkben is, ahol korábban ilyet imég nem gyártottunk. A piaci gondok mellett azonban anyagellátási problémák is hát­ráltattak bennünket. Nem egy • Korszerű gépekkel ismerkedhetnek meg a tanulók a jól felszerelt tanműhelyben. % TUDOMÁNY, AZ IPAR ÉS A BANKOK ÖSSZEFOGÁSA Hat város, hat innovációs park szerződésünket a kellék vagy a különféle alapanyag hiánya hiú­sította meg. Emellett a nagymér­tékű fluktuáció is hátráltatta a tervek teljesítését. Evek óta 22— 30 százalék között van a munka­erőmozgás. Idén csökkent vala­melyest, de még mindig nagyon magas. — Minek tulajdonitja ezt? — Sok fiatal megy el .tőlünk. Azt hiszem, rossz módszerrel — válogatás nélkül — történnek a beiskolázások. Ez albból is látszik, hogy volt itt egy tanuló kislány, aki öt centiről nem látta befűzni a cérnát a varrógépbe. Nagyon erős szemüveget kapott, de végül így sem maradhatott a szakmá­ban. A 'beiskolázás tehát sem az általános iskolák, sem a szülők részéről nem elég megalapozott. Mi .pedig nem tudunk előbbre lépni, hiszen nálunk nincs felvételi •vizsga Nem csoda ezek után, ha gyakori a pályaelhagyás is. Pe­dig mi súlyos terheket vállalunk magunkra a tanulóképzés érdeké­ben. Évente 150—200 ezer forintot költünk erre személyenként. A régebbi dolgozóink közül azok mennek el, akik nem bírják' a nem csekély Idegi terhelést. Gondoljuk csak meg: egy zsebet például égy milliméter szélesség­ben kell végigvanrnl. Ha egy ki­csit eltéveszti, .már túl széles a varrás, ha keskeny, akkor meg lyukas lgsz. Az ilyen inget pedig nem lehet eladni. Ennek ellenére stabil törzsgárdával rendelkezünk. — Megismerkedhettünk az el­múlt másfél esztendő eredményei­vel, gondjaival. Milyen távlati elképzeléseik vannak? Hogyan kívánják stabilizálni a vállalat helyzetét? — Egy lépcsőzetes szakmai is­kolát szeretnénk kialakítani. Fia­tal szakmunkásaink egy részét felsőfokú isikö’ákba irányítjuk, s be1 ölük kineveljük a vezetőket. Fontos, hogy ez az elkéDzelésünk megvalósuljon, mert aki itt nő feL az a mi nyelvünket beszéli, átérzi gondja’rikat s mindent •megtesz az e'őbbrelépés érdeké­ben. A továbbiakban közösen fej­lesztjük gyántásszsrvezési tevé­kenységünket a Sziget Gazdasági Munkaközösséggel. Ennek ered­ményeként jövőre már 15—20 szá­zalékos termelékenységnövekedést várunk. Erre alapozva aztán fo­lyamatos. jó munkával olyan vállalatot akarunk kiépíteni, amely hosszú távon képes anyagi jólétet biztosítani dolgozóinak. Gaál Béla Az ország hat városában, tudományos körzetében kez­dődött meg innovációs par­kok szervezésének előkészíté­se — hallottuk a, hírt azon a szegedi sajtótájékoztatón, amelyet a közelmúltban tar- , tott meg az Ipari Minisztéri­um és a Biotechnika Rt. A továbbiakban elmondot­ták; Szegeden még 1984-ben alakult meg a Biotechnika Részvénytársaság, amely alap­ját képezheti az innovációs park kifejlődésének. Debre­cenben az idén, október 31-én írtak alá keretmegállapodást gazdasági társaság létrehozá­sáról, Budapesten a közeljö­vőben várható ilyen fordulat. Később Veszprémben, Bor­sodban, illetve Szekszárd— Paks térségében is követik majd a példájukat. Az újságolvasó kissé baj­ban van már az elnevezéssel, hiszen a hasonló jellegű, kül­földről származó híradások­ban találkozott már ipari park, tudományos (technológiai) park, novum park stb. foga­lommal is. Ám könnyű elke­rülni a fogalomzavart, ha megállapodunk abban, hogy az ipari parkon többnyire olyan előközművesített, inf­rastruktúra-hálózattal (víz- és gázvezeték, villany- és te­lefonhálózat stb.) ellátott te­rületet értünk, amelyeket — a megyék iparosítása során — gyakran kialakítottak a vá­rosok határain, hogy odacsa­logassák a gyár vagy telep­hely építésére vállalkozó vál­lalatokat. A húzó ágakban Az Innovációs park minősé­gileg más, több ennél. Előz­ményei külföldre nyúlnak vissza, hiszen az USA-ban, Nyugat-Európában és japán­ban már az elmúlt 5—15 év­ben létrejöttek ilyen társulá­sok, technológiai park stb. nő­vén. A legismertebb példája ennek az amerikai, kalifor­niai Szilícium-völgy, ahol az USA elektronikái. iparát ala­pozták meg. Bár minden bizonnyal ná­lunk is különbözőek lesznek az elnevezések, a lényeg ugyanaz: e parkok létrehívá­sában a tudomány, a felsőok­tatás, az ipar, a fejlesztési cé­lokra szakosodott kereskedel­mi (innovációs) bankok köt­nek egymással szövetséget. Ezért csak olyan ipari köz­pontokban alakulhatnak ki ilyen intézmények, amelyek egyetemi városok is egyben, ahol különböző kutatóintéze­tek találhatók. (Magától érte­tődik, e parkok munkájában az MTA regionális központjai is részt vesznek.) Szegeden például az MTA Biológiai Központja, s. a József Attila Tudományegyetem, Debre­cenben az MTA Atommagku­tató Intézete s a Kossuth La­jos Tudományegyetem, a fő­városban a Budapesti Műsza­ki Egyetem, Veszprémben a Vegyipari Egyetem és t&bb kutatóintézet, Szekszárd— Pakson pedig mindenekelőtt a Paksi Atomerőmű nemzet­közileg Is ismert tudományos és szakemberbázisára építik a munkájukat. További sajátosság, hogy elsősorban az úgynevezett hú­zó iparágakban (elektronika, mikroelektronika, számítás- technika, biotechnológia, gyár­tás-automatizálás, mérés­technika, gyógyszer-, illetve vegyipar, anyagtudományók ' stb.) törekszenek gyors fej-' lesztésre. A cél az, hogy olya« találmányokkal, szabadalmak­kal és más szellemi termé­kekkel jelenjenek meg, ame­lyeket szívesen fogad a ha­zai és a világpiac egyaránt. Az alapvető célok közé tar­tozik az is, hogy a csúcstech­nológia színvonalát megköze­lítő termékeket a megszokott időnél jóval előbb gyártsa az ipar, hiszen csak így lehet az átlagosnál nagyobb nyeresé­get elérni. Állami támogatással Szocialista államunknak már azért is ragaszkodnia kell a sikert ígérő kutatási-fejlesz­tési programokhoz, mert e parkok megalapítása, tevé­kenységük kibontakoztatása állami támogatást is igényel. A Szegedi Biotechnika Rt. pél­dául azért tud biotechnológiai Ipari nagylaboratóriumot épí­teni 200 milliós beruházással, mert maga mögött tudhatja az Ipari Minisztérium, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság anyagi segítségét. A támogatás sajátos formá­ja, hogy a különböző bankok — Állami Fejlesztési Bank, Technová Bank BT, Innofinan- ce Pénzintézet stb. — az inno­vációs társulások tagszerve­zeteként, számottevő össze­gekkel „szállnak” be e vál­lalkozásokba. Sokat nyom a latba a helyi erők mozgósítá­sa is. Az állami támogatás jele az is, hogy — az Ipari Mi­nisztérium kezdeményezésé­re — a közelmúltban megala­pították az innovációs parko­kat koordináló tanácsot. E bizottság — amely az Iparpo­litikai Tanács szakmai tes­tületének tekinthető — tagjai között található több minisz­tériumunk magas beosztású vezetője, számos egyetemünk rektora, fejlesztési bankunk és kutatóintézetünk igazga­tója, továbbá más személyisé­gek. A koordináló tanács a jelen időszakban mindenek­előtt az innovációs parkok megalapítását előkészítő mun­kákban fejt ki tevékenységet. Vállalatszerű gazdálkodás Mindenki azt várja az inno­vációs parkoktól, hogy — az alapozást követően, vagyis néhány év elteltével — ön­fenntartóvá váljanak, vagyis bármi legyen is a nevük, vál­lalatszerű gazdálkodást foly­tassanak, amelyben a nyere­ség válik a legfőbb értékmu­tatóvá. .Nemcsak” a népgaz­dasági érdekek kívánják így, hiszen e parkok működését segítő pénzintézetek, a saját tőkéjükkel- társuló ipari válla­latok csak akkor boldogulhat­nak, ha a befektetésük meg­térül-. A még 1984 őszén alapított szegedi Biotechnikai Rt. pél­dája azt igazolja, hogy ez a cél néhány „türelmi év” után valóban megközelíthető, illet­ve elérhető. A szegediek fel­figyeltek például arra, hogy szinte minden kórházban más típusú edényeket használnak az orvosok vérvételre, vize­letvizsgálatra és más hasonló, diagnosztikai célra. Műanyag­ból készült, egységes, szabvá­nyosított edénycsaládot al­kottak meg, amelyet ugyan­csak tipizált kis konténerben tárolnak. Az Egészségügyi Mi­nisztérium örömmel üdvözöl­te a kezdeményezést, egy mű­anyag-feldolgozó szövetkezet pedig hamarosan megkezdi- a sorozatgyártást, amely vár­hatóan jól jövedelmez majd a Biotechnika Rt.-nek. A Biotechnika Rt. egyéb­ként csak szerény kitérőnek tekinti az edénycsaládok meg­alkotását, amely — amint a sajtótájékoztatójukon elmon­dották — megalapozza az anyagi biztonságukat, s lehe­tővé teszi számukra, hogy biotechnológiai témájú kuta­tásokra, fejlesztésekre _ össz­pontosítsák az erőfeszítései­ket. Arra számítanak ugyan­is, hogy később majd e kuta­tások eredményeiből, illetve gyors ipari alkalmazásából származik a fő jövedelmük. Nem termel, hanem közvetít Az innovációs parkok szak­értői aláhúzzák: helyesen tet­ték a szegediek, hogy nem vállalkoztak a már említett edénycsalád gyártására, hi­szen az ezzel járó teendők — anyagbeszerzés, a termelés megszervezése, értékesítés stb. — elvonta volna - a fi­gyelmüket a kutatási-fejlesz­tési munkáktól. A vállalatsze­rű gazdálkodás nem egyenlő azzal, hogy e parkok terme­lő vállalattá váljanak, sok­kal hasznosabb, ha közvetítő szerepet játszanak a tudo­mány és az ipar között. A Biotechnika Rt.-nek egyébként már Tatabányán és Budapesten is van egy részle­ge. Húsz főfoglalkozású, szák­képzett, saját kutatót foglal­koztatnak, nem beszélve a ve­lük szerződött külső kutató­fejlesztő bázisokról. Mintegy 40, a biotechnika tárgyköré­be tartozó kutatási témán dolgoznak, s már a külföldi ‘partnerek érdeklődését is fel­keltették. Tudományos igé- nyességű, szakmai együttmű­ködési ajánlatot kaptak tőlük. A társulás életében új sza­kaszt nyit majd a biotechno­lógiai ipari nagylaboratórium, amely várhatóan 1988-ban készül el. Magyar László A NEMZETKÖZI VÉRKERINGÉSBEN A Medicor új termékei • A termelőfolyamat utolsó állomása a vasalás. Előre Iá tóak a szervezők, már most el­küldték „első körlevelüket" az 1987. au­gusztus 3—7. között Kecskeméten tartandó I. Nemzetközi Tartósítóipari Zöldségter­mesztési Tanácskozásra. Az esemény és időpontja a címoldalon olvasható, a má­sodik lapon kiderül, hogy augusztus 3—8. között tartják, s az is, hogy kik a rende­zők. Megtudjuk a tanácskozás tárgyát és célját, az előadások fontosabb témaköre­it. Majd a következő oldalon' azt, hogy lesz szakmai kirándulás és bemutató is a tanácskozás időtartama alatt és után, au­gusztus 8—10. között. Olvashatjuk, kik a tudományos és a szervezőbizottság tag­jai, és azt, hogy áprilisban várható a kö­vetkező (egyben utolsó), körlevél; „részle­tes információval és előzetes program­mal”, valamint egy jelentkezési lapot is mellékeltek. Nagy öröm, hogy a Nemzetközi Kerté­szeti Tudományos Társaság (ISHS) Tartó­sítóipari Zöldségtermesztési Munkabizott­sága a kertészet hazai központját, Kecs­kemétet választotta első nemzetközi ta­nácskozásának színhelyéül. Bizonyos, hogy kitűnő.partnere — nemcsak a tudományos munkában — a szervezésben is a Zöldség- termesztési Kutató Intézet Fejlesztő Válla­lat. A kecskeméti központú intézet mun­kája eddig több elismerést kapott hatá­rainkon túl is. s a tanácskozás további le­hetőséget ad arra. hogy megismerjék szer­teágazó tevékenységét, s mindinkább ré­szesévé váljon a nemzetközi tudományos életnek. Az Intézetnek és a megyében folyó ker­tészeti termelésnek együttes elismerését is ■kifejezi tehát a rendezvény. Amikor azon­ban a zöldségnövények termesztéséről és feldolgozásáról (tartósításáról) esik szó Bács-Kiskunban,- kihagyhatatlannak érez­zük a Duna mentét, e körzet zöldségter­mesztésének integrátorát, a Kalocsa kör­nyéki Agráripari Egyesülést. Ismert, hogy itt a legfontosabb termék a fűszerpaprika. Ezzel is foglalkozik egy nemzetközi tanács­kozás — az említett első körlevél tájé­koztatása szerint — amelyre a jövő év szeptemberében kerül sor a ZKI FV kalo­csai Fűszerpaprika Kutató Állomásának szervezésében. Megtudtuk, ez is befolyásolta az augusz­tusi tanácskozás szervezőit, hogy a KA- GE-t programjukban nem szerepeltették, és ennek kandidátusi tudományos fokoza­tot kiérdemelt vezetőjét sem vonták be a bizottságokba'. Mondható: minden és min­denkit nem is lehet. De mivel a rendez­vény Bács-Kiskunban lesz, 'kihagyni sem érdemes a témához kapcsolódó.legnagyobb szervezetet, amelyik a fűszerpaprika mel­lett az egyéb zöldségnövények széles ská­lájának termesztő-feldolgozó integrátora. A szervezők is érzékelik ezt a hiányos­ságot, ami nemcsak megnyugtató, hanem biztató is abból a szempontból, hogy a KAGE megfelelő lehetőséget kap egyebek között a nemzetközi vérkeringésbe való nagyobb bekapcsolódáshoz is. Természetes, hogy ez közös érdeke az alföldi kertésze­ti körzetnek, és bizonyos, hogy a tapaszta­lat- és véleménycsere újabb lendületet ad a zöldségkultúra és a .tartósítóipar fejlő­déséhez. Csabai István • As életűit két év alatt elért százmillió forintot termelési értéknövekedést alapul véve 1986-ra 60* millió forintot terveztek a Medicor esztergomi gyá­rában. A magas műszaki színvonalon előállított precíziós orvosi műszerek 56 százalékát szocialista országokba szállítják, de a megrendelők közé tarto­zik több tőkés és fejlődő ország is. A képen: Pelei Alajosné a körzeti orvosok munkáját segítő, telep­ről működtethető EKG-berendezést készíti elő szál­lításra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom