Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

• ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! % _______ ■ 'y> , V>J/ . O * AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL1. évf. 258. szám Árai 2,20 Ft 1986. november 1. szombat Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület megtárgyalta a Be­atrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Né­met Szövetségi Köztársaság el­nöke közelmúltban Magyaror­szágon tett hivatalos látogatásá­ról szóló jelentést. Beatrix holland királynő ma­gyarországi látogatása, a magyar vezetőkkel való találkozása és tárgyalásai során megvitatták a nemzetközi élejt legfontosabb kér­déseit, különös tekintettel a fe­szültség csökkentésére és a fegy­verkezés korlátozására, az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési _ folyamat továbbvitelének lehetőségeire. A megbeszéléseken kölcsönösen kifejezték érdekelt­ségüket a kétoldalú együttmű­ködés fejlesztésében. Dr. Richard von Weizsäcker- nek, az .NSZK elnökének ma­gyarországi hivatalos látogatása és az ennek során folytatott ma­gas szintű tárgyalások jó lehető­séget adtak a beható vélemény- cserére a nemzetközi élet leg­fontosabb kérdéseiről. Egyetér­tés volt abban, hogy mindkét szövetségi rendszer országainak folytatniuk kéll az erőfeszítése­ket a fegyverzet kori át ozás elő­mozdítása, a bizalom építése, az enyhülési folyamat továbbvitele érdekében. A tárgyalások során megelégedéssel szóltak a kapcso­latok fejlesztésének eddigi ered­ményeiről, s mindkét fél részé­ről hangsúlyozták, hogy a két ország viszonya problémamen­tes. Megerősítették a kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön alapuló két­oldalú kapcsolatok továbbfej­lesztésére irányuló szándékot, to­vábbá azt a törekvésüket, hogy feltárják a két állam és népe ja­vát szolgáló gyümölcsöző viszony fejlesztésének új útjait. Az Elnöki Tanács a jelentést egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: *a Magyar Nép- köztársaság és a Holland Király­ság, illetve a Német Szövetségi Köztársaság közötti államközi vi­szonyok rendezettek, s ez nem­csak ezen államok népei közötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen járul hozzá az eu­rópai együttműködés és bizton­ság erősítéséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husák- nak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökének október 30-án hazánkban tett munkalátogatásáról, amelynek során megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és kö­zös érdekű nemzetközi kérdések­ről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy lehetséges az előrehaladás a nemzetközi bizalom erősítésé­ben, az együttműködés fejlesz­tésében. Nagyra értékelték azo­kat a szovjet javaslatokat, ame­lyeket a Reykjavíkban tartott legfelsőbb szintű szovjet—ame­rikai találkozón Mihail Gorba­csov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára terjesztett elő a fegy­verkezési verseny megállítása, a leszerelés, a háborús veszély el­hárítása érdekében. Megállapí­tották, hogy a magyar—csehszlo­vák kapcsolatok eredményesen fejlődnek minden területen. Ezt szolgálja a látogatás alkalmával aláírt, 2000-ig szóló, hosszú távú gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési program, a KGST-ben való együttműködés, valamint a lenini nemzetiségi po­litika követkeÄtes érvényesítése is. A tájékoztatót az Elnöki Ta­nács egyetértéssel tudomásul vet­te. Az Elnöki Tanács megtárgyal­va a Minisztertanács előterjesz­tését, módosította a Magyar Vö­röskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletet. A társadalmi szervként működő Magyar Vöröskereszt felügyele­tét a jövőben nem az egészség- ügyi miniszter, hanem a Minisz­tertanács fogja ellátni. A módo­sítást e szervezetnek á betegsé­gek megelőzése érdekében az ál­lami szervekkel kialakult széles körű együttműködése és feladat­körének bővülése tette indokolt­tá. A testület határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából adomá­nyozandó kitüntetésekről, bírá­kat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témákról tárgyalt. (MTI) Az amerikai tudósok is ellenzik az űrfegyverkezést Vezető amerikai szaktudósok túlnyomórészt megvalósíthatat- lannak és értelmetlennek tart­ják az űrfegyverkezésre vonat­kozó terveket. A Cornell egye­tem intézete által elvégzett fel­mérés során a tudományos aka­démia több mint 660 tagjának tettek fel kérdéseket az űrfegy­verkezésről: matematikusokat, fizikusokat, mérnököket kér­deztek meg. A 451 válasz közül — mint azt Peter Stein, az egye­temi intézet igazgatója sajtó- konferencián elmondotta — a túlnyomó többség, 87 százalék, vélekedett úgy, hogy az űrfegy­verkezési program sohasem nyújthat teljes védelmet az Egye­sült Államoknak. A csillaghábo­rús terveket a megkérdezettek­nek csupán 2,5 százaléka támo­gatta, 25 százaléka ellenezte, 55 százaléka pedig erőteljesen el­lenezte.' Gyakorlatilag egyetlen szak­értő sem vélekedett úgy, hogy húsz—huszonöt éven belül meg­valósulhat a „tökéletes véde­lem”, s még a részleges védelmet is csupán 11 százalék tartja el­érhetőnek. A szakértők három­negyede állapította meg, hogy a rendszer megteremtésének csak akkor lenne értelme, ha az leg­alább 99 százalékban „kivéde­né" a támadó rakétákat. William Proxmire szenátor, aki a 'közvéleménykutatási ada­tokat ismertette a sajtókonferen­cián, kijelentette: reméli, Reagan elnök és a kongresszus tagjai is megismerkednek a vezető tudó­sok véleményével. A - szenátor szerint az űrfegyverkezés hívei még a kormányon belül sincse­nek többségben, de rákényszerí­tik véleményüket másokra. Weinberger hadügyminiszter, aki csütörtökön már egy beszéd­ben támadta az űrfegyverkezés ellenfeleit, délután sürgősen ma-, gához kéretett néhány újságírót, televíziós tudósítót, s hangoztat­ta: a tudósok „nem mondhatnak véleményt olyasmiről, ami még nem létezik”.' MELLÉKLETÜNKBEN: Művelődés • Szabad idő • Házunk tája KÉP és HANG A rádió és a televízió műsora szombattól J8vó vasárnapig. Szombati jegyzet (3. oida» Változás érlelődik (4. oldal) Város és vidéke: Tiszakécske (9. oldal) 12. oldal Találkozó a megyei pártbizottságon A Magyar Szocialista- Munkás, párt megyei bizottsága október 31^ére meghívta az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Ideiglenes Inté­ző Bizottságának egykori tagjait. Eljött a találkozóra dr. Molnár Frigyes, a SZŐ VOSZ nyugalma­zott elnöke, a megyei pártbizott­ság egykori első titkára, Borsódi György, az SZMT nyugalmazott vezető titkára, Petőfi Sándor, a MEZÖTERMÉK nyugdíjasa, Pan- kovics József né, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának nyug­díjasa. volt országgyűlési képvi­selő, Simó Tibor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézeté- nek főmunkatársa, dr. Szalóki László rendőr vezérőrnagy, a me­gyei rendőr-főkapitányság nyu­galmazott parancsnoka, Szűcs Béláné, a Kiskunsági Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségének nyugdíjasa. Szabó Lajos, az Állami Biztosító nyugalmazott megyei igazgatója, dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe nyugalma­zott főszerkesztője. Az ideiglenes intézőbizottság egykori tagjait Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd rövid tájékoz­tatót tartott a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturá­lis helyzetéről. Ezt követően kö­szöntőlevelet adott át Borsódi Györgynek, dr. Szalóki Lászlónak és dr. "Weither Dánielnek, akik 30 éve tagjai a megyei pártbizott­ságnak. A Mozgalomban végzett munkáért emlékplakettet nyúj­tott át a megyei pártbizottság el­ső titkára valamennyi résztvevők­nek. A találkozón részt vett Já. vor János, az MSZMP KB mun­katársa. A megyei pártbizottság meghí­vását dr. Molnár Frigyes köszön­te meg, s korábbi tapasztalatai­ról, a politikai munka akkori ne. kézségeiről beszélt. Petőfi Sán­dor, a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezésére, az ipartelepítésre emlékezett. Ez­után kötetlen, baráti eszmecsere alakult ki a 30 évvel ezelőtti tör­ténelmi eseményekről. Délután autóbuszos városnézés követke­zett, melyre a vendégeket elkí­sérte Terbe Dezső, a megyei párt­bizottság titkára és dr. Bodóczfcv László, a városi pártbizottság el­ső titkára, ezután a Tudomány és Technika Házával ismerked­tek, ahol Konfár Sándor, a TIT megyei titkára kalauzolta őket A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben Erdei Péter igazgató adott tájékoztatást az intézetben folyó munkáról. Az egykori ideiglenes intéző- bizottság tagjai megkoszorúz­ták az ellenforradalom mártír, járnák emlékművét, majd részt vettek a Kecskeméti Újkori Tör­téneti Gyűjtemény avatóünnep­ségén. G. G. A FELSZABADULÁS 42. ÉVFORDULÓJÁN Ünnepi megemlékezés Kecskeméten és Kalocsán A város negyvenkét esztendő­vel ezelőtti felszabadulására csü­törtökön este koszorúzással em­lékeztek Kecskeméten: a városi pártbizottság, a tanács, a 'nép­front, a KISZ, a szakszerveze­tek, a fegyveres erők és testüle­tek vezetői, illetve az intézmé­nyek, gyárak, mezőgazdasági üzemek dolgozói helyezték el a felszabadulási emlékmű talap­zatán koszorújukat, virágcsokru­kat. Tegnap, pénteken délután, fel­idézve a 42 éve történteket, a harangok megszólaltatása adta meg a nyitóhangot a pártbizott­ság, a tanács és a népfrontbizott­ság együttes ülésének megkezdé­séhez. A 25 éves Pedagógus Énekkar hatásos műsort adott, Holtai Kálmán színművész egy Benjámin László-verset mon­dott el, majd dr. Mező Mihály, Kecskemét tanácselnöke köszön­tötte a megjelenteket. Ott volt az ünnepi ülésen Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese, K. A. Petrovics gár­daezredes és J. V. Mihajlovics gárdaalezredes. A város felsza­badulásának 42. évfordulóján Horváth Antal általános tanács­elnök-helyettes mondott ünnepi beszédet, majd dr. Mező Mihály Kecskemét városért kitüntetést adott át dr. Körös Gáspárnak, az SZMT vezető titkárának, idős Gyenes István virágkertésznek és Hanga István órásmesternek. Az ünnepi megemlékezés kere­tében — az Otthon moziban — megtartották a Kecskemét című, a várost bemutató film díszbe­mutatóját. Rnoll István rendező­operatőr munkája nagy tapsot kapott (a film videováltozatát kapta ajándékba kecskeméti lá­togatásakor Ralsza Gorbacsova). Kalocsán is ünnepi megemlé­kezéssel kezdődött tegnap a vá­rosi tanács ülése. A Himnusz él- éneklése és a szavalat után Mát­rai Károly tanácselnök-helyettes idézte fel a város felszabadulá­sának 42 esztendővel ezelőtti eseményeit. A megemlékezés után a vá­ros érdekében végzett kiemelke­dő társadalmi, politikai tevé­kenységért Kalocsa városért ki­tüntetést vett át Juhász Lászlóné, a bv.-intézet parancsnoka, dr. Gaát István, a városi bíróság el­nöke és Tóth István szobafestő kisiparos. További tizenkét sze­mély, illetve kollektíva jutalom­ban részesült. Ezt követően a testület Szaló­ki István tanácselnök előterjesz­tésében megvitatta a városi ta­nács, valamint a KISZ városi bizottsága, a szakszervezetek szákmaközi bizottsága és az MHSZ városi szervezeteivel kö­tött együttműködési megállapo­dások teljesítésének tapasztala­tait. " A testület a vitát követően el­fogadta az előterjesztést, vala­mint az együttműködés kiszéle­sítését, korszerűsítését és a VH. ötéves tervi közös feladatok meg­állapítását indítványozó határo­zatot. Az ülésen beszámoló hangzott el a végrehajtó bizottság 1985— 86. évi munkájáról. Ehhez kap­csolódóan dr. Tóth Antal ország- gyűlési képviselő is beszámolt eddigi munkájáról. ' A testület elfogadta a tanács következő esztendőre szóló mun­katervét, és meghallgatta a vb munkaprogramját ismertető tá­jékoztatót, majd jóváhagyta a lakóbizottságok működését sza­bályozó tanácsrendeletet. TISZTÚJÍTÓ KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS BÁCSALMÁSON Igényesebb, fegyelmezettebb munkára van szükség A Bácskai és Dunamellékl Ter­melőszövetkezetek Területi Szö­vetsége tegnap Bácsalmáson tar­totta tisztújító küldöttközgyű­lését. Kollár Józsefné, n szövet­ség nőbizottságának elnöke kö­szöntötte a megjelent 122 kül­döttet, valamint az elnökségben helyet foglalókat, közöttük Ro­mány Pált, a megyei pártbizott­ság első titkárát, Boda Tamást, a KB gazdaságpolitikai munka­társát, dr. Dobi Ferencet, a ME- DOSZ főtitkárát, dr. Poden Gyu­lát, a TOT főtitkár-helyettesét és Nagy Lászlót, a MÉM élelmiszer- ipari főosztályvezetőjét. A kül­döttekhez már korábban eljut­tatott írásos beszámolóhoz dr. Berta Jenő, a szövétség elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A bácskai és dunamellékl szö­vetkezetek az elmúlt öt évben kiegyensúlyozott gazdálkodással növelték termelésüket, javítot­ták termékeik minőségét, azon­ban erőfeszítéseik a nyereség gyarapodásában nem tükröződ­nek. A szövetség elnöke ezért is fogalmazott igy: „A gazdálkodás eredménye olyan mértékben esett vissza, hogy több gazdaságban veszélyezteti az egyszerű újra­termelést is”. A mezőgazdasági szövetkezetek közelgő V.1 kong­resszusának is feladata, hogy elő­segítse a mielőbbi kibontakozást és feltárja azokat a tényezőket, amelyek főként az utóbbi évek­ben lefékezték a fejlődést. A gondok ellenére a szövetség taggazdaságaíban javult a veze­tés, színvonala, a munka- és esz­közhatékonyság, előtérbe került a termőföld védelme, valamint a tagokról való szociális gondosko­dás. Az előadó szerint napjaink­ra csaknem kimerültek a beru­házást nem igénylő tartalékok. Amellett, hogy még több szövet­kezetnek vannak lehetőségei és tennivalói' gazdálkodása jobbá tételére — ezt bizonyltja az in­dokolatlan különbség az azonos feltételek mellett termelő szövet­kezetek között —, szükséges a kormányzati, pénzügyi szervek nagyobb segítsége, amely már érezhető a megismert jövő évi szabályozórendszerbeli is. A fel­adatok között említette az önálló­ság kiszélesítését, a jogi, pénz­ügyi . szabályozók gyakori vál­toztatásának megszüntetését, á korrektebb ellenőrzéseket, a' bürokratikus vonások, a jogi túl­szabályozás mérséklését. A ter­melés fejlesztése érdekében fon­tosnak mondotta a szövetkezetek összefogását, együttműködését, az öntözés fejlesztését, a melio­rációs munkák folytatását, a munkakörülmények javítását, s legfőképpen azt, hogy a szövet­kezetek tegyenek meg mindent a VII. ötéves tervben megfogalma­zott célok eléréséért. A szóbeli kiegészítés után a jelölőbizottság elnöke a tisztség- viselőkre tett javaslatot, és is­mertette a szavazás rendjét, majd hozzászólások következtek. Romány Pál a rhegyei pártbi­zottság nevében köszöntötte a küldöttgyűlés résztvevőit, s gra­tulált a szövetkezetek tagjainak, vezetőinek a sikerekhez. Mint mondotta, a megyében indokoltan tevékenykedik két tsz-szövetség. Az egy-egy szövetséghez tartozó közös gazdaságok ugyanis any. nyi földterületen termelnek, mint Tolna vagy Heves megye téeszei, ugyanakkor árutermelé­sük még ezeknél is nagyobb vo. lumenű. Helyzetűikből adódóan jelentős feladat hárult a Bács- Kiskunihan tevékenykedő szö­vetségekre, amelyek érdekkép­viseleti és termelésszervező tennivalóikat jól ellátták az el­múlt fél évtizedben. A szövetke. zetek újabb összefogása ré­vén — példa erre a bajai szövet­kezeti közös húsfeldolgozó — az Itt termelt alapanyagok feldolgo. (Folytitis a 2. oldalon.) A múlt megismerése segíti a mai cselekvést Tegnap délután nyitották meg a Czollner téri volt körzeti párt- házban a Kecskeméti Újkori Tör­téneti Múzeum Város a futóho­mokon — Kecskemét a 19—20. században című állandó kiálli­• As újonnan megnyílt kiállítás egyik részlete. (Tóth Sándor felvétele) Üj állandó kiállítást nyitottak tását. Az eseményen részt vet­tek megyénk és a város párt- és állami vezetői. Dr. Molnár János, az MSZMP KB - Párttörténeti. - Intézetének igazgatóhelyettese megnyitó be­szédében hangsúlyozta a törté­neti jellegű kiállítások különö­sen jelentős ideológiai, művelő­dési szerepét. „A múlt megisme­rése mással nem pótolható ér­zésekkel tudja segíteni az em­ber tudatos cselekvését a má­ban. Hozzásegíti ahhoz, hogy a létfenntartásért végzett munká­jának közösségi, társadalmi je­lentőségét is megérezze és meg­értse. Joggal reméljük, hogy en­nek a kiállításnak is lesz ilyen hatása" — mondotta. Röviden emlékeztetett Kecs­kemét történetének — a kiállí­táson is felidézett — mérföldkö­veire, s említette nagyjainkat, akiknek valamiféle tekintetben köze volt a városhoz. „Kecske­métnek szerencséje van, hogy igazán nagy tehetségű emberek foglalkoztak többször is történe­tével. Köztük olyan nevekkel találkozunk, mint Katona József, (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom