Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-13 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP RÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL1. évi. Ml. szám Ára: 1,80 Ft 1986. október IS. hétfő Hazánkba látogat a nyugatnémet államfő Loeonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének meghívására hét­főn hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. (MTI) Szűrös Mátyás Svédországba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke a svéd kormány meghívására vasárnap Stock­holmba utazott. Szűrös Mátyás búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Anders Ragner Dromberg, a Svéd Királyság budapesti nagy­követe. (MTI) Véget ért az ipari szövetkezetek lÉÉÉI IX. kongresszusa Az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa szombaton a beszámoló fe­letti vitával folytatta munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Ma­ró thy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese; Marjad József miniszterelnök-helyettes, a kor­mány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom, az érdekképviseleti szervek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. A hozzászólók elsősorban a műszaki fejlesztés kérdéseiről, a gazdálkodási feltételek megte­remtésének módszereiről és a szövetkezetpolitikai mozgalom irányelveinek továbbfejlesztésé­ről fejtették ki véleményüket. A vitában felszólalt Kapolyi László ipari miniszter is. Hang­súlyozta; a szövetkezetek szerepe az iparban vitathatatlan, a válto­zó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó szervezetek jelen­tős hajtóerőt képviselnek a ter­melés számos területén. Bár az ország ipari termelésének mind­össze 6—7 százalékát állítják elő, működésük sok szempontból (Folytatás a 2. oldalon.) JÓ A MINŐSÉG — KEVÉS A TERMÉS Befejezéshez közeledik a szüret TÖBBSZÖR TALÁLKOZTAK A tervezettnél hosszabban tárgyalt Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Reykjavikban, Izland fő­városában szombaton délelőtt megkezdődött Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan két­napos tárgyalássorozata. Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke egy éven belül másodszor talál­kozott egymással, ezúttal egy washingtoni érdemi csúcsta­lálkozó legmagasabb szintű politikai előkészítése céljából. Az izlandi csúcstalálkozó első ülésére elsőnek Reagan elnök ér­kezett az izlandi főváros északi tengerpartján fekvő Hofdi-házba, ebbe a fából készült egyemeletes luxuskastélyba, amely az utóbbi időben városi vendégházként szolgált. A találkozó első és har­madik ülésén az amerikai elnök, a második ülésen Gorbacsov fő­titkár a fogadó fél, akinek előbb kell érkeznie. Az amerikai elnököt és a né­hány perccel később érkező Mi­hail Gorbacsovot a házban David Oddson, Reykjavik polgármestere üdvözölte, majd két tolmács be­vonásával megkezdődött a négy- szemközti párbeszéd — amelybe a résztvevők alkalmanként kísé­retük tagjait és szakértőiket Is bevonták. A Gorbacsov—Reagan találkozó első munkanapja helyi idő sze­rint szombaton kevéssel este hat óra előtt zárult, ha azonban a humanitárius kérdésekkel és a kétoldalú kapcsolatok témaköré­vel foglalkozó munkacsoportok tanácskozását is tekintetbe vesz- szük, a késő esti órákba nyúlt. A legmagasabb szintű találkozók délelőtt és délután összesen négy órát vettek igénybe, azok jelen­tős részén a két külügyminisz­ter, Eduard Sevardnadze és George Shultz is jelen volt. Szovjet részről nem adtak tá­jékoztatást az első napi tárgya­lásokról, Larry Speakes, a Fehér Ház helyettes szóvivője pedig csupán a nyugati újságírók egy csoportját informálta. A tárgya­lásokhoz közelálló források sze­rint a szombati megbeszéléseket a fegyverzetkorlátozás '-.témája uralta. . s Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan vasárnap ismét összeült, hogy folytassa és befejezze a két államot érintő fegyverzetkorláto­zási és biztonsági kérdések, a szovjet—amerikai kapcsolatok­ban fennálló problémák, a főbb regionális konfliktusok és bizo­nyos humanitárius kérdések meg­vitatását. Ezekben a témakörök­ben szombaton estétől vasárnap hajnalig munkacsoportok dolgoz­tak, hasonlóan ahhoz, ahogy 1985 novemberi csúcstalálkozó idején szintén munkacsoportok végezték az eredmények összegezését. Az akkori szovjet—amerikai nyilat­kozat, mint ismeretes, nem tért ki azokra a kérdésekre, amelyek­ben a felek nem jutottak lega­lább részleges megegyezésre. A két vezető vasárnapi találko­zója reykjavíki idő szerint dél­előtt tíz órakor kezdődött, fél órával korábban, mint eredetileg tervezték. A tárgyalások színhe­lyére a két vezető a külügymi­niszterek és a szakértők társasá­gában érkezett. A reykjavíki szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó vasárnapi első ülése több mint három és fél órá­ig tartott. Az eredetileg zárómeg­beszélésnek tervezett ülés után a felek meglepő közléssel éltek: helyi idő szerint délután három órakor folytatják tanácskozásu­Jgajj A vasárnap délutánra meghir­detett két sajtóértekezletet, Mi­hail Gorbacsov, illetve George Shultz találkozását a sajtó kép­viselőivel, az esti órákra halasz­tották. Ugyancsak későbbi idő­pontra tették át az amerikai el­nök elutazását az izlandi főváros­ból. (Folytatás a 2. oldalon.) Fáznak a szőlőszemek a haj­nali hidegben. A szeptember vé­gi gyenge fagy sok helyen meg . is csípte a leveleket: barnák, ösz- szezsugorodottak, a föl-fölélén- külő szél szilofonozik rajtuk. Kevesebb a szőlő; fele, kéthar­mada, mint a jó termő években. Ezért is csendes az idei szüret. Nincs tolongás a felvásárló-, il­letve feldolgozóhelyeken, s az utóbbiakban teljes kapacitással még nem kellett működtetni a présgépeket. Elsősorban nem emiatt, de emlékezetes szüret ma­rad sokáig az idei. Az ok: az utóbbi évtized legjobb évjáratú bora készülhet a kiemelkedően jó minőségű alapanyagból. Más indoka is van annak, hogy ma azt mondják a nagy szőlőter­mesztő gazdaságok: alig vesszük észre, hogy szüret van. Ehhez — összehasonlításul — emlékez­zünk a hetvenes évekre, amikor a szőlőterület bérbeadásának, a szakcsoportoknak híre-hamva sem volt. Építőtáborok létesültek, ahová a középiskolások, egyetemi hallgatók, valamint katonacsapa­tok és vendégmunkások érkeztek, szinte az ország minden részé­ből. Nincs most ilyen nyüzsgés, a sz'üretelő csoportok megszerve­zése már kevésbé a gazdaságok dolga, hanem a szakcsoporttago­ké, a területet bérlőké, vagyis azoké, akik vállalkozói és gond­viselői az ültetvény egy-egy ré­szének, amely lehet két . hektár és ennek negyede is. • A sikeres fajtakísérlet eredmé­nye a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság kutatóállomásán — ezt mutatja Budaker Pál. A családi szüret a jellemző az Izsáki Állami Gazdaságban. Minden hektárra volt vállalkozó, így a gazdaságnak a szőlőt gyűjtő edények kijuttatása és a meg­teltek beszállítása csupán az egyetlen feladata a szedéssel kap­csolatban. A saját ültetvényekről 2500 tonnát, az egyéni és háztáji területekről ugyanennyit, s a vezetésükkel mintegy másfél év­tizede alakult társulás nagyüze­meiből 5 ezer tonnát várnak a feldolgozójukba. Arra készültek, hogy évente 14—15 millió pa­lackot töltenek meg pezsgővel, ehhez épült meg a meglévők mel­lé 32 tárolótartály, ezekbe 124 ezer hektoliter pezsgőalapanyag fér. S hogy van-e már kilátásban télálló szőlőfajta, erről érdeklőd­tünk a Kecskemét—Szikrai Ál­lami Gazdaság kutatóállomásán, ahol Budaker Pál állomásvezető jó híreket mondott: — Találtunk néhány új — köz- termesztésben nem lévő — faj­tát, amelynek termésbiztonsága az ismerteket meghaladja, ter­mesztési költsége ezeknél ki­sebb. A Sztyepnyakot említem, amelyet fél hektáron nyolc év­vel ezelőtt telepítettünk. Káro­sodás nélkül kibírta az elmúlt időszak időjárását, csupán liszt- harmat, valamint állati kártevők ellen kell védeni évente 2—4 per­metezéssel. Tömegbort ad és alapbornak is kitűnő. Elkezdtük — különböző módszerekkel —az intenzív szaporítását, rövidesen 5 hektáron termeljük gazdasá­gunkban. Kísérleteinkben van még hasonló, ázsiai erédetű faj­ta. Tapasztalatunk az, hogy a kecskeméti körzetben a Csersze­gi fűszeres, a Kunleány, a Bian­ka, a Rajnai rizling, a Zalagyön- gye és a Kékfrankos fajtákat ér­demes telepíteni, minőségi és termésbiztonsági szempontból. (Folytatás a 3. oldalon.) VAJDASÁGI GYŐZELEM AZ ÚJSÁGÍRÓK SAKKBAJNOKSÁGÁN Félidőben a nagymesterverseny Második alkalommal adott otthont a hétvégén szerkesztőségünk az újságírók — immár nemzetkö­zivé bővült — sakkbajnokságának. Megnyitójában dr. Sztrapák Ferenc főszerkesztő felidézte a neves szerkesztő és nyomdaigazgató, Tóth László munkás­ságát. Az ő nevét viseli a legeredményesebb csa­patnak járó vándordíj. Tavaly, elsőként a Petőfi Népe szerkesztősége nyerte el a kupát. Ezúttal pe­dig testvérlapunk, az újvidéki Magyar Szó csapa, ta bizonyult a legjobbnak á tatabányai Dolgozók Lapja .előtt. Az egyéni versenyt is vajdasági újság­író, Simányi Zoltán nyerte, második lapunk mun­katársa, dr. Lovas Dániel lett. A kecskeméti nagymestertorna vasárnap túlju­tott félidején. A házigazda Dutép SC sakkozói ed­dig a vártnál jobban szerepeltek. Különösen Ká­rolyi Tibor borította fel eddig a papírformát: az első hat fordulóban ötször győzött, s egy pont előnnyel Vezeti a mezőnyt. A második helyen álló Grószpéter Attila is esélyes még a tízpontos nagy­mesteri norma teljesítésére, s nem szenvedett ed­dig vereséget a harmadik kecskeméti, résztvevő, Máthé Gáspár sem. A hétvége jelentős sporteseményén, az országos ökölvívó-bajnokságon a három kecskeméti címvédő közül egy, Kincses György tudta megőrizni elsősé­• Újságírók a sakktáblánál. (Jobbról atz első, a ver­seny győztese, Simonyl Zoltán.) gét. (Részletes sportbeszámolónkat a 7. oldalon ol­vashatják.) TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉS • Aiuminium­ELŐTT AZ ALUPASZTAGYÁRTÁS előtti rakodása a Kőbányai A * _ _ _______ ___V__ Könnyűfém­p iac nem var -asf I ben. BÁCSALMÁS, KECSKEMÉT, T1SZAKÉCSKE Úttör ővezet ők területi konferenciái Szombaton bárom városunkban gyűltek össze az úttörővezetők, tisztségviselők és meghívottak, hogy az országos elnökség javas, tatait megvitassák, megválasszák a megyei konferencia küldötteit, valamint a területi elnököket. A három tanácskozással befejező­dött a területi eemények sora, a megyei konferenciát október 25-én, Kecskeméten rendezik. Bácsalmáson az irodaházban tartották a konferenciát, ame­lyen részt vett Vida Miklós, az MSZMP városi bizottságának tit­kára, Katus Zoltán, a KISZ me­gyei bizottságának titkára, vala­mint Habuda Ibolya megyei út­törőtitkár. A köszöntő után Föl­di Emil városi úttörőelnök szó­ban egészítette ki a konferencia írásban kiadott beszámolóját, majd a résztvevők együtt men­tek el a Kossuth-parkba emlék­fát ültetni. A plenáris ülésén tí­zen szóltak hozzá, legtöbben a KISZ és az úttörőmozgalom kap­csolatának fontosságáról, a gye­rekek könyvszeretetének életre kiható szerepéről, a szülői mun­kaközösség és az iskola — ezen belül a mozgalom — összetarto­zásáról szóltak. Az esemény be­fejezéseként az „Úttörőkért” em­lékérmek átadására is sor került, majd egyhangúlag megválasztot­ták az úttörőelnököt, az úttörő- elnökséget és a megyei konfe­renciára induló küldötteket. A SzalVay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban került sor a kecskeméti konferenciára, ame­lyen százhatvankét küldött és tizennégy meghívott — köztük két ifivezető — vett részt. Az eseményen Batáné Murányi Erika Kecskemét megbízott úttörőel­nöke mondta a vitaindítót, kö­szöntötte a vendégeket: Pig- niczki Zoltánt, a megyei pártbi­zottság munkatársát, Papesch Lászlót, az MSZMP városi bi­zottságának titkárát, Molnár Mi­hályt, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkárát, valamint Du­(Folytatás a 2. oldalon.) A Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregységének leg­fontosabb terméke az alumínium, paszta, amelyből az amerikai piacra is jelentős mennyiséget exportálnak. Az utóbbi Időben azonban — várhatóan csak átme­neti — visszaesés állt be az ér­tékesítésben. A kecskeméti gyár­tás ugyanis —- az 1968-ban kidol­gozott technológia alapján —, a fóliahulladék feldolgozására épül, s ennek tisztasága — az egyéb követelmények miatt fokozódó ötvözés következtében — időköz­ben 99,5 százalékról 99,3 száza­lékra csökkent. A piac a főleg festékalapanyag­ként használt alupasztában már kevésbé fogadja el ezt a minősé­get, s közben konkurens gyár­tók is nagyobb mértékben kínál­ják termékeiket. Hiszen a szó­ban forgó áru a világpiacon még néhány évvel ezelőtt is könnyen eladható volt. Éppen a kényel­mes helyzet miatt Kecskeméten sem törekedtek a gyártás korsze­rűsítésére, de a változásokat fel­ismerve gyors döntés született a minőség javításáról. Dánfy László gyáregységvezető elmondta, hogy bár az idei első háromnegyed évre tervezett 954 tonnás tőkésexport-tervből 859 tonna teljesült, az amerikai piac­ra 1986-ban már csak 580 tonna jut, az 1983. évi 1100 tonnával szemben. (Szerencsére időközben sikerült új partnereket találni, ami részben pótolja a kiesést) Nem elég azonban csak piacku­tatási tevékenységgel, új külke­reskedelmi vállalat bevonásá­val törekedni a tőkés export szin­ten tartására, elengedhetetlenül szükséges a minőség javítása is.' Az alumíniumpasztában lévő szennyeződések közül a vasat mágneses eljárással, az egyéb fe­lesleges anyagoikat centrifugá- lással választják majd ki a ter­mékből, s javítják a szemcsefi­nomságot is. A munka jelenleg a tervezés és az üzemi kísérletek szakaszában tart, s 1987 harma­dik negyedévében már jobb mi­nőségben kell termelniük. Egyébként az idei esztendő ed­dig eltelt időszakáról elmondha­tó, hogy kitűzött céljaikat idő­arányosan elérték. Elhagy,ta a gyárkaput összesen 1722 tonna alupaszta, ebből 190 tonnát a gáz- betongyártás adalékanyagaként használnak fel. Gyártottak 2721 tonna aluminiumflittert, 382 ton­na festéket, 5,7 millió darab tíz méter hosszú fóliatekercset és 6,7 millió fóliatálcát. Utóbbiak bel­földi felhasználása egyre növek­szik, a vállalat csak exportra szánt alapanyag felhasználásá­val tudja az ellátást biztosítani. Sikert aratott a másfél évvel ez­előtt bevezetett Alumation fes­tékrendszer is, amely tetőszigete­lési célokat szolgál. A gyáregy­ség évi 200 tonna gyártására ren­dezkedett be, s az idén várhatóan 190 tonnát már sikerül is elad­ni. Folytatódik az 1985 decembe­rében megkezdett 200 millió fo­rintos fólianemesitő beruházás, amely az igényesebb csomagolás- technikát szolgálja majd. B. F. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom