Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

művelődés « Megyénk képzőművészeti éle­tének minden évben kiemelkedő eseménye a kecskeméti Nemzet­közi Zománcművészeti Alkotó­telep összegző bemutatkozása. Idei megnyitója — néhány héttel később a szokásosnál — a kép­zőművészeti világbét megyei ren­dezvénysorozatát is köszönthet­te. A minden eddiginél impozán- sabb, több mint 200 produkció­ból álló anyag bét ország har­minchét alkotójának munkáit tartalmazza. MERÉSZEBB FORMÁK, FESTŐIBB SZÍNHASZNÁLAT Előnyős helyzetben van a kecskeméti kiállítások közönsé­ge, volt lehetősége az elmúlt ti­zenkét évben, az alkotóműhely születése óta eltelt időben, hogy személyes, meghitt viszonyt ala­kítson ki a műfajjal. A más kép­zőművészeti műfajokban már ismert, megszeretett, részint kecskeméti alkotók (Goór, Ho- róczi) munkáin át. Ez utóbbiak jelentős részéről a szemünk előtt gyarapodó, változó életművek fontos részeként is beszélhe­tünk. Részletesen ismerkedhe­tünk a zománc különleges-kife­jező erejével, legkülönfélébb fel­használási módjával, s megfi­gyelhetjük, a már hosszabb ide­je e technikával foglalkozó al­kotók keze alól kikerülő dara- bolfoh, mint válik egyre beszé­desebbé, egyre ösztönösebbé, s egyúttal okosabbá a zománc. • Túri Endre: Női fej (Straszer András felvételei) Az idei látnivalók között is megtalálhatjuk a legkülönfé­lébb feladatokat megoldó pro­dukciókat: táblaképeket, szob­rokat, iparművészeti alkotáso­kat. Több művész képi, plaszti­kai felfogásáról elmondható, hogy minden eddiginél szaba­dabban használja fel és ki a technika adta lehetőségeket. A hosszas műhelymunka ellené­re a legszebb darabok a bravú­ros spontaneitás örömét is tük­rözik. A „tűzben festés” egyre kevésbé látszik jelenteni bármi­lyen korlátokat is, egyre meg­győzőbb Túri Endre egyik, az anyagról adott jellemzése: „Eze­ket a színhatásokat semmilyen más anyaggal nem lehet elérni, a színek belső tűzereje más anyagnak nem sajátja. A zo­mánc kifejezetten megköveteli a maga számára a fényt, hogy az­után megsokszorozva adja visz- sza.” Az egyedi zománcképeken még a klasszicizáló hajlamú al­kotóknál is kevesebb a passzív dekorativitás, illusztrálás, s egy­re több a játék, a megszervezett, okos „véletlen”. Valószínűleg a technika gyarapodása és a na­gyobb mesterségbeli tudás számlájára írandó az idei kiállí­tás másik erénye, a festőibb színhasználat. Jellemzőbb, hogy inkább a felületeké és nem az éles (rekesz) kontúrokkal hatá­rolt formáké a főszerep. Még. az alapot képező fémlapok formái is merészebbek, változatosab­bak; a kör, a négyzet, a téglalap és íves formák mellett idén meg­jelentek a szabálytalanabb, fan- táziadúsabb, a kép tartalmával sugallt (Kalmárné Horóczi Margit) formák is. A változatos méretű produk­ciók magyar alkotói között meglehetősen sok ismerőst talá­lunk, rendszeresen alkot a tele­pen például Hertay Márta, aki idén is gyönyörködtet kedvelt visszatérő motívumaival, a nö­vényi természet ábrázolásával, a • Kalmárné Horóczi Margit: Sorozat fűzfa, jegenye, lömbosfa vörös­rézre hordott színeivel. Ravasz Erzsébet égyike azoknak, akik­nek már legtöbbször találkoz­hattunk e paravánokon munká­ival. Eleink című sorozatán és Tulipános motívumán a már megismert tematikai, technikai úton halad. B. Boros Ilona vilá­ga a groteszk felé is könnyen nyitható. A címeket évről évre végigfutva már-már természe­tesnek tűnhet, hogy az anyag sugallja a témát, a magyar és görög mitológia, a népművészet hatása még mindig erősen do­mináns: Szarvasfiak születése (Gyöngy Enikő), az életfa-soro­zatok (Ravasz Erzsébet, B. Bo­ros Ilona), de található egyre gyarapodó mértékben földkö- zelibb téma is. Báron László pél­dául a homok megkötésének szentelte két tanulmányát. A ki­állító szovjet művészek munkái is a tematikai változatosság szép példái. Alekszej Talascsuk Kozmosz-sorozata mellett Edu­ard Karszjan Kecskemét-tripti- chonját állította ki, Alekszandr Karin pedig hazája tájait (Ku- rill-szigetek), csendéleteit mu­tatja be. A madarak is részei az állandó témáknak (másoknál motívumoknak). Goór Imre idei anyagában is megtalálhatjuk szép feldolgozásait: Szárnyak, Vonaljáték, Madarak. Kátai Mihály kiállított darabjai — Si­mon Mágus emlékezetére I— IV., Nő fehérben-feketében, a művész munkásságának eddigi legjobb eredményeit összegzik, hasznosítják. Károlyi Júlia A nagy- kultúrközpont alap­kőletételéről a televízió­híradó riportban szá­molt be. Az ünnepségen jelen volt a miniszter is, aki beszédé­ben méltatta ennek a létesít­ménynek különleges szerepét, jelentőségét a főváros életében. Ezután egy fémtokot helyeztek el az alapkőben, amelyiken — más egyebek mellett —, benne lapultak áz aznapi újságok is. Gödör Edének felgyorsult a szívverése, amikor a femtok el­tűnt a nyílásban. A fotelben elő­redőlve, kimeredt szemmel bá­multa a jelenetet. —* 1 Fiacskám! — kiáltott ki a konyhában vacsorát készítő fe­leségének. — Gyere be azonnal, mert nagyon fontos . , . ! Az asszony besietett, várako­zóan tekintett a férjére, onnan pedig a televízióra. —•. Mi az? Mi történt? — Odanézz! Tudod, mi van ott? — Nem. Micsoda? t— Alapkőletétel. — Na es...? Ezért hívtál be? Gödör Ede nem válaszolt, felugrott, idegesen járkált a szo­bában. — Ilyen is csak velem fordul­hat elő — mondta —, csak ne­kem lehet ekkoTa balszeren­csém . . .! — Mi bajod? Elárulnád vég­re ...? — Minek kellett leadnom azt a tárcát? Minek kellett megír­nom? Fáradt rutinmunka, csap­nivaló poénnal...- Miféle tárcát emlegetsz te . I.? . — Ej, hát a „Sertéscsülök pékné módra” címűt, amely a ma reggeli lapban jelent meg. Rajtam ne röhögjön az utókor! — Miért röhögne? Egyálta­lán miről beszélsz? — Bekerült a tokba. Érted? Abba, amit elhelyeztek az alap­kőben. Egy rossz kis tárcano­vella, amelyet kizárólag pénzért szültem meg, mert neked a sváj­ci bankok aranykészlete se len­ne elég . . . — Igen, téged. De már ezzel sem megyek semmire. Az írás megjelent az újságban, melyet szépen becsúsztattak a tokba, és ha néhány évtized, esetleg év­század múltán előveszik .. . Nem, erre még rágondolni is iszonyatos! Mit mondanak majd? Hogy írt ez a Gödör Ede? — De hát a könyveid . . . — Ugyan — legyintett az író —, ki tudja, lesznek-e még ak­kor könyvek? De ezeket az újsá­gokat úgy fogják kiemelni, akár a régészek az óegyiptomi papi­rusztekercseket. Kíváncsian böngészik majd. No lám,, hogy írtak, mit írtak a régiek. És ak­kor elolvassák az én „Sertéscsü­lök pékné módta” című tárcá­mat. Nem, ez lehetetlen, ezt meg kell akadályozni! A telefonhoz rohant, tárcsá­zott. — Eile! Mit akarsz ten­ni.. .? — Először is megtudom, hol volt ez az alapkőletétel. A töb­bit pedig ráérek azután is eldön­teni. A piros Zsiguli kikapcsolt reflektorral, lassan kanyarodott be a telekre, aztán megállt. Gö­dör Ede nem szállt ki rögtön, lecsavarta-az ablakokat, és kör- bekémlelt. Lehet, hogy még éjje­liőr sincs? Mindenesetre megta­pogatta az üveg bogiári musko- tályost, meg a zsebébe rejtett altatót, de úgy látszik, nem lesz rájuk szükség. Csönd van, hal­kan lélegzik a város, a közeli lakótelep számtalan ablaka kö­zül már csak néhány világit. Vette a szerszámokat, aztán ment, és megkereste az alapkö­vet. Nem lesz nehéz, kibontani — méregette szakértő szemmel, és hálával tűnődött el azon az időszakon (ötvenes évek!), ami­kor a kőfejtőknél dolgozott se­gédmunkásként. Amennyire lehetett, csönde­sen vésett, kalapált, és alig telt bele egy óra, mar ki is emelte a fémtokot. Élhasaltatta a föl­dön, majd a jól végzett munka kellemes tudatával az autóhoz ballagott, kihúzta a dugót az üvegből, és három lélegzetvétel­lel megitta a bogiári musko­tályt. Pihent néhány percet, az­tán fogta a hátsó ülésén elter­peszkedő sportszatyrot, benne eddigi életművét, negyven köte­tet, es elcipelte a kőhöz. — Na, lássunk dologhoz — mondta hangosan, aztán az alapkő négyszögletű nyiladéká­ba lassan, ünnepélyesen rakos­gatni kezdte a könyveit. Tizen­ötig jutott csak el, amikor inge­rülten vette tudomásul, hogy a betonkútba már egy levelet se tudna bepréselni. Most mit csi­náljon? Mi legyen a, kintrekedt huszonöt kötettel? Újabb alap­kőre se idő, se anyag, se energia. Töprengve üldögélt az alap­kő peremen. Távolról már hal­lotta az első villamosok zörgé­sét. Nincs sok idő, dönteni kell, hiszen még be kell fednie a nyí­lást is. Gyorsan kiszedte a köny­veket, majd a sportszatyorból vastag kéziratcsomót emelt ki, és azt süllyesztette el az odúban. Ezt a kissé hosszabbra sikerült utópisztikus regényét (1200 ol­dal) „Szétrobban a Nap” cím­mel, még tíz évvel ezelőtt írta, de egyik kiadó sem fogadta el, holott ezt tartotta eddigi leg­jobb művének. Lehet-e annál nagyszerűbb dolgot kívánni, hogy ebben a kérdésben az utó­kor döntsön? A paksamétára még rátett há­rom könyvet a realista stílusban írottakból (nem árt, ha az utó­kor erről az oldaláról is megis­meri), majd befedte a nyílást. „Fene szűkre szabták — gon­dolta bosszúsan, míg a könyve­ket meg a fémtokot a szatyorba pakolta. — Egy kultúrközpont sokkal nagyobb alapkövet erde­meine, de most már mind­egy . . . Azt hiszem, a lényeg így is belekerült, valamit csak sike­rült átmentenem a jövőnek. És azért ez nem csekélység .. .” Két év múlva elkészült az új kultúrközpont. A „szellem ka- tedrálisa”, ahogy sokan tiszte­letteljes túlzással emlegették, és csodálták a merész fantáziájú építészkollektíva impozáns al­kotását. Beton, üveg, acél, és mégis mily kecsesen emelkedik; szinte libeg a térben! Ezzel a létesítménnyel bizonyára meg lesz majd elégedve a jövő század embere is. Valóban tetszetős — állapí­totta meg Gödör Ede, aki ter­mészetesen ott volt az avatáson. Büszkén szemlélődött, és legszí­vesebben odakiáltott volna a tö­megnek, hogy ebben azért neki is van csekély része. Hiszen akár egy „szellemi Kőműves Kele- mennét”, őt is befalazták, és a kultúrának ez a tündökletes pa­lotája nem utolsósorban az ő művein is emelkedik. Nem telt bele három hónap, amikor egyik éjszaka hatalmas robajra riadtak a környék lakói. A kultúrközpont homlokzata teljes egészében kettéhasadt, mintha azon a helyen megmoz­dult volna a föld. Szerencsére, személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár csak milliókkal mérhető. A szakemberek tanácstala­nok voltak. Hiszen a legjobb tervezők, a legjobb kivitelezők garantálták, hogy az intézmény hosszú életű lesz. És most még­is ...? Mi lehet ennek az oka? Hogyan történhetett? Megkezdődött a vizsgálat. Hazai és külföldi szaktekinté­lyek nagy csoportja próbálta megfejteni a titkot. A legkor­szerűbb műszerekkel igyekeztek kideríteni: mi idézhette elő ezt a rendkívüli detonációt? Az viszont senkinek sem ju­tott eszébe, hogy eme vizsgáló­dásba bevonják Gödör Ede mü­veinek avatott ismerőit, a kriti­kusokat is. Pedig kár, most az egyszer, igazán nem ártott vol­na! TÓTH-MÁTHÉ MIKLÓS: Gödör az alapkőben — Már ezért is engem hibáz­tatsz? szabad idő A négy alapíz szakácskönyve SÓS A BNV-n láttuk KÖNNYŰ, SZÍNES, VÍZÁLLÓ, VARIÁLHATÓ Lakberendezésben, öltözködésben, szabadidőben egyaránt hasz­nosítható terméket láttunk a BNV-n, a Hungária Muanyagfeldol- gozó Vállalat pavilonjában. A Lamitex fólia poliészterhálóval erősí­tett, kétrétegű, lágy PVC-anyag, amely házilagosan, varrással is feldolgozható. Alkalmas különféle divatcikkek (övék, táskák), nap­ernyők, kempingszékek, nyugágyak, harmonikaajtók készítésére. Egyébként ponyvaként is használható a szabadban tárolt áruk védelmére. __ Az ügyeskezűek számtalan használati cikket varrhatnak ebből a fóliából. Könyvkiadóink közül a Mezőgazdasági jelentkezett az utóbbi időben a legkülön­legesebb, kétségtelenül új utakat kereső, sok-sok ötlet­tel kísérletező kiadványok­kal. Példának említhetjük sorozataik közül a Planétás­szériákat, a Bio-füzeteket, vagy a most boltokba kerülő alapízszakácskönyv-sorozat első kötetét, a sós ételekét. Míg a Planétás lapjai egyik oldalon az ételek színes fo­tójával kínálják magukat, a másik oldal az ételkészítés leírását tartalmazza. A mostani, sorozatindító kö­tethez egyetlen rajz, il­lusztráció, fotó sem készült, viszont jelzi a borító: a könyvhöz videomelléklet rendelhető a Mezőgazdasági Kiadó kereskedelmi és pro­pagandaosztályán. Hazai könyvkiadásunk első, vi- deomelléklettel kapható szakácskönyvét kínálják most az érdeklődőknek. A kötet a só mindennapi életünkben betöltött szere­pének leírásával kezdődik, áttekinti a sótermelés, -fel- használás történetét, a sóte­lepek kialakulását, a bányá­szat múltját, jelenét. A só élettani hatásának ismerte­tése után a vendéglátás alap­szabályait sorolják a szer­zők: hogyan fogadjuk őket, miként terítsünk, hogy ül­tessünk asztalhoz, milyen le­gyen az ételek, italok sor­rendje. Ezután kezdődik a tényleges szakácskönyv: ho­gyan sózzunk, fűszerezzünk, s a jó tanácsokat követi a sós előételek, levesek, salá­ták, fő- és egytálételek, a tészták, sör- és borkorcso­lyák, szendvicsek leírása. A sós ételeket népszerűsí­tő kötet után érdeklődve várjuk a sorozat savanyú, édes és keserű ételek leírását tartalmazó új könyveit. K, M. Orvosszemmel A GYÓGYFÜRDŐKRŐL A nyár elmúltával fokozódik az érdeklődés a gyógyfürdők iránt, növekszik forgalmuk is. Persze, nemcsak betegek a ven­dégek s ez helyénvaló. Ugyanis a gyógyvíz a nem aka­ratlagos, a vegetatív idegrend­szerre ingerként hat. Működé­sét kiegyensúlyozottabbá teszi, javul a közérzet, fokozódik a teljesítőképesség. Aki viszont nincs tisztában szervezete álla­potával, jobb, ha mielőtt fürdő­kúrára megy, előzőleg orvosi vizsgálatot kér. De az sem mindegy, hogy egy-egy kirán­dulás alkalmával milyen hosszú ideig élvezi a fürdőt. Mozgásszervi betegségek ese­tén lényeges szempont, hogy vannak-e gyulladásos jelensé­gek? Ugyanis a gyulladt ízületek a meleg víz hatására fokozott fájdalommal reagálnak. Általá­ban a gyulladásos folyamatok, a heveny megbetegedések, a lá­zas állapot, a fertőző betegségek esetén nem javasolt a gyógyfür­dőzés'. Ugyancsak mellőzendő vérzésveszéllyel járó betegségek, fekélybetegség, eszméletvesztés veszélye, valamint fokozott pajzsmirigyműködés esetén. Ti­los még alkalmazni szívelégte­lenségnél, kórosan alacsony és általában magas vérnyomásnál. Mérsékelten magas vérnyomás­kor a meleg gyógyfürdő értágu­lást, -lazulást eredményezhet, ezért orvosi felügyelet mellett használhatjuk. Idősek számára túl meleg, nyakig érő, félórán túli fürdőzés szervi elváltozás nélkül is ve­szélyt jelenthet. Egyes nőgyó­gyászati idült- gyulladások jól reagálnak iszapkezelésre és jó- dos sós fürdőre. Rosszindulatú daganatok, illetve folyamatok (vérképzőszerviek is) esetén a gyógyfürdő igénybevétele orvo­si megfontolást igényel. Nem szabad elfeledkeznünk arról, ha a gyógyfürdőt akár edző téhyezőként, akár terápiás eszközként használjuk, más te­rápiás hatásokat befolyásolhat. Nemegyszer előfordul, hogy gyógyszeres kezelést kell leépí­teni a gyógyfürdő hatásának eredményeként. Olykor viszont célszerű fizikoterápiás vagy gyógytornász módszerekkel együtt alkalmazni. Fürdőterápiára hasznosítha­tó megyei fürdőink — Tisza- kécskén, Kerekdombon, Kis- kunmajsán és Kiskunhalason — elsősorban reumatológiai és nőgyógyászati megbetegedések esetén alkalmazhatók. Dr. H. G. Gyorsan elkészíthető vacsorát tálalhatunk az ősz egyik zöldségféléjéből, a fodroskelből. Göngyölt káposzta: A káposzta leveleit forrásban levő sós vízben két percig pároljuk. Darált gépsonkából vagy füstölt sonkából (lehet maradék sült is) tejföllel és keményre főtt tojással masszát készítünk. ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Ezt (a töltött káposztához hasonlóan) a kihűlt levelekbe göngyöl­jük, sós palacsintatésztába forgatjuk, és forró olajban hirtelen kisütjük. A főzőlé, ami kissé sós, lehűtve kitűnő ivóié is lehet. HORGÁSZOKNAK NAPTÁR: Október 4-én a reggeli, 5-én, 6-án a délutáni órákig igen jó, 7-én jó, 8-án csak reggel és este közepes, 9-én a déli órákban jó, 10-én délig közepes, 11-én déltől közepes fogást jelez a horgász- naptár. ­I Mestrovic 1 | Rejtvényünk a huszadik század ■ — egyszerű horvát parasztfiúból I lett — legsajátosabb szobrász­1 óriása: Ivan Mestrovic hat mű­| vének címét rejti magában. I VÍZSZINTES: 1. Fából készült I szobra a zágrábi Mestrovic Múzeum­ban. 15. Rendet teremtő. 16. Küz­dősport. 17. Sértetlen. 18. Rablott zsákmány. 19. Élősdi. 20. Morze- hang. 21. Nagyobb időköz. 23. Két római szám, az első a másodiknak kétszerese. 24. Háziállat. 25. ír pá­linka. 26. Északi férfinév. 28. Csilla­gász (Iván). 30. Kártékony lepke. 31. Sent, jugoszláviai város magyar ne­ve. 33. Vesztegel. 34. Malaysia szö­vetségi állama. 35. Függ. 36. Togo fővárosa. 38. Kergetíii.39, Cin. 40. Márványszobra a zágrábi múzeum­ban. 42. Határrag. 43. Síkság. 44. Angol államférfi, kiről kalapot ne­veztek el. 45. Régi óbudai sportegye­sület névbetűi. 46. Az Aller mellékvi­ze az NSZK-ban. 48. Fazon része! 49. Rohamoz. 51. Község Ukk és Tapolca között. 52. Amerikában élő I neves karmester (György). 54. írás- I jel. 55. Bizalom, meggyőződés vala- I miben. 56. Nyersen nem élvezhető I gyümölcs. 57. Helytelenítő_ szócska. I 59. Hónap nevének rövidítése. 60. I Annyi mint (rövidítve). 61. Elemi I szilicium. 62. E korszakban élünk. I 64. Szintén ne. 65. Lószerszám népi- I es neve. 67.... álma (Clutson-spiri- I tuálé). 69. Bronzszobra a spliti múze- I um ban. § FÜGGŐLEGES: 1. Gipszszobor f az USA Indiana államának South I Bend városában. 2. A világ egyik leg- I sikeresebb hadvezére volt; száműze- § tésben halt meg. 3. Vallás rövidítése. I 4. Neves amerikai filmszinésznő volt I (Francis), fordítva. 5. Vörösmarty I Mihály költeménye. 6. Magyar tv­film címszereplője. 7. A budapesti zöld-fehérek. 8. Ugyanott (rövidít­ve). 9. Hónap nevének rövidítése. 10. Fénymáz. 11. Amiért megvásárolha­tó. 12. Határozóiigenév-végződés. 13. „Isten ostorá"-nak nevezték. 14. Márványszobor a spliti múzeumban. 19. Köveszt. 22. Rendfokozat. 24. A hatodik mű: márványszobor a belg­rádi Nemzeti Múzeumban. 25. Belső- ázsiai sivatag. 27. Pénzünk rövidíté­se. 29. Tibeti szerzetes. 30. A Bridge játékrésze. 32. Respighi operája. 34. Talajt művel. 37. Időegység. 38. Üzenet része! 40. Vonatrész! 41. Szájvíz. 42. Nedvszívó. 43. Lusta. 45. Előjel. 47. Szaglás. 48. Szép Ernő mesejátéka. 50. Kábeldarab! 52. Ke­leti szönyegfajta. 53. Elhagyja az utat. 56. Szeszes, gyümölcsből ké­szülő ital. 58. A hindu filozófia egyik rendszere. 61. Mint a 21. számú sor. 62. Portugál hírügynökség. 63. A New York-i opera népszerű neve. 66. Kiejtett betű. 67. Az arzén vegy- jele. 68. A tetejére. E. B. Beküldendő: Mestrovic hat művének cí­me. A' szeptember 27-én közölt rejtvény he­lyes megfejtése: A csengő; Ali Baba; Semi- ramis; Macbeth; Az arlesi lány; A gúnyva­csora; A puritánok; Rita; A telefon. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény helyes megfejtői közül könyvutaíványt nyertek: Gyukics Etelka, Kiskunhalas, Ör­kényi Miklós, Baja, Horváth László. Kis­kunfélegyháza, Nagy Lajos, Kecskemét. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom