Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XU. évi. 234. szám Ára: 2,20 Ft me. október 4. szombat BÉCSI ELŐKÉSZÍTŐ ÉRTEKEZLET A semlegesek javaslata jó alap a megegyezésre Jó remény van, arra, hogy a semleges országok ikompramisz- szumos javaslata alapján megál­lapodás születik a bécsi európai utótalálkozó napi- és ügyrendjé­ben. A semleges, a szocialista és a NATO-országok képviselőiből álló munkabizottság beható ta­nácskozásokat folytat, amelyek­ről Rudolf Torovsky nagykövet, az osztrák küldöttség vezetője adott tájékoztatást. A semleges és el nem kötele­zett országiok — nem 'hivatalos jellegű — javaslatáról folyó be­ható tárgyalások a ..hét végén is tarthatnak. Amennyiben sikerre vezetnek, a hétfői, utolsó ülésen elfogadják a novemberben kez­dődő utótaláikozó programját, ami egyben politikai döntéseket is jelent. A semlegesek javaslata sze­rint a novemberi ülésszakon (a négynapos, külügyminiszteri szintű nyilvános megnyitó ta­nácskozáson túl) az ülésszak utol­só, illetve a 'következő szakasz első ülése lenne nyilvános. Eze­ken az üléseken az ajánlások végrehajtásáról és az együttmű­ködés további terveiről folyna a vita. A stockholmi katonai biza­lomépítő konferencia nem szere­pelne ugyan önálló napirendi pontként, de Stockholm kérdés­köre természetesen megfelelő helyet és hangsúlyt kapna. Az elgondolások szerint egyéb­ként az utőtalálkozó első sza­kasza december 20. körül érne véget, a második január végétől április elejéig, a harmadik, egy­ben utolsó, május elejétől július végéig tartana. A konferencia dinamikus mun­kája mellett szállt síkra egy pén­teki sajtónyilatkozatában Igor Andropov nagykövet, az előké­szítő tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség vezetője. And­ropov kijelentette: Stockholm sikere azt tükrözi, hogy bonyo­lult nemzetközi helyzetben is le­het kölcsönösen elfogadható megállapodásokra jutni, ha meg­van a politikai szándék, a rea­lizmus. »Sv JL. Ezer ember háziorvosa (3. oldal) „Érződnie kell a felkészültségnek...” A külkereskedő véleménye (4. oldal) Változó múzeumEkyraw (5. oldal) Város és vidéke: Bácsalmás (9. oldal) FRDác UA XTA rádió és a televízió iVEJr CS L1A1NO :zvz hat{ tnüxnra (7—f jövő heti műsora (7—8 oldal n 12 oldal r A MÚZEUMI HÓNAP VIDÉKI MEGNYITÓJA Közösségi házat avattak Szánkon Tegnap délután ünnepi ese­mény színhelye volt Szánk: fel­avatták a község új közösségi házát és itt nyílt meg Gy. Szabó Béla emlékkiállítása. A Kerényi József és Szálas Pé­ter tervei alapján épült közösségi ház 3,5 millió forintba került, amiből 1 milliót társadalmi mun­kában magukra vállaltak a köz­ség lakói. A megyei tanács 1 mil­lió százötvenezres támogatása mellett a helybeli Haladás Ter­melőszövetkezet, az Űj Élet Szak- szövetkezet, valamint a Dél-Alföl­di Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat félmilliót áldozott e ne­mes célra. A közösségi házban kapott új helyet a község 9 ezer kötetes könyvtára, és az a sajá­tosan meghitt hangulatot árasztó galéria, ahol első ízben a Gy. Szabó Béla életművét reprezen­táló 'kiállítás nyílt meg. Művész- szé válásának ugyanis Szánk volt első állomása. Esze Tamás, a község egykori lelkipásztora hívta ide nyaralni, itt kezdett először tussal, majd pasztéllal dolgozni. A szanki kiállítóhely tervezése még életében megkez­dődött, sajnos a művész az ava­táson már nem jelenhetett meg — lassan egy évé halott. A mostani tárlatot részben a Magyar Nemzeti Galéria tulajdo­nában levő művekből, részben pe­dig abból a hetven fametszetből és hat pasztellből állították ösz- sze, amelyet a művész Magyar- országon levő alkotásaiból ado­mányozott a községnek. E két jeles esemény kínált al­• A közösségi házat Köpeczi Béla avatta fel. kaimat arra, hogy ezúttal Szán­kon kerüljön sor az országos múzeumi és műemléki hónap vi­déki megnyitójára. Az ünnepi eseményre - egybegyűlteket, köz­tük Köpeczi Béla művelődési mi­nisztert, dr. Joan Chirát, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kö- vetségi tanácsosát, Szakolczai Pált, a megyei pártbizottság tit­kárát és dr. Geri Istvánt, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, Za- ka László községi tanácselnök köszöntötte. Megnyitó beszédében Köpeczi Béla emlékeztetett arra, hogy: „Negyedszázaddal ezelőtt, az első országos múzeumi hónapot nem is titkoltan még azzal a céllal szervezték meg, hogy a közönség figyelmét a múzeumokra, a mú­zeumokban folyó tudományos és ismeretközvetítő munkára irá­nyítsák, hogy a társadalom értő támogatását, megnyerjék a mú­zeumügynek, a múlt értékeinek védelmére. Az évek során a mú­zeumok látogatottságát növelni hivatott akcióból hagyományos kulturális rendezvénysorozat lett, elnyerte sajátos arculatát, s beépült közművelődési rendsze­rünkbe.” A főváros és a vidék között létrejött kiegyenlítődés­ről, már ami a kulturális ellá­tásnak e sajátos szféráját illeti, egyebek mellett a következőket mondotta: ,A fiatal városaink­ban és a kisebb településeken újonnan létrejött múzeumi típu­sú intézmények alapvetően he­lyi közművelődési funkciókat lát­nak el. Igen sok olyan történeti, művészeti tárgyat tesznek a lá­togatók számára is hozzáférhe­tővé, amelyek a nagyobb múzeu­mokban ritkán, vagy soha nem kerülnek a közönség elé. Az ilyen helytörténeti gyűjtemé­nyek, tájházak és kiállítások ál­talában jótékony hatást gyako­rolnak közvetlen környezetük kulturális viszonyaira, a _ lakó- közösség történeti érdeklődésé­re, nemzeti tudatára. Elősegítik ezek a lakóhelyi környezetnek az alaposabb megismerését, a szű- kebb pátriához való tudatos kö­tődést, a haza szeretetét.” Az ünnepi beszédet követően kitüntetést vettek át a társadal­mi munkában élenjárók. *Köpe- czi Béla Szálas Péternek, a köz­ségi tanács műszaki ügyintézőjé­nek és Bakodi István ács kisipa­rosnak átadta a Kiváló Munká­ért művelődési miniszteri ki­tüntetést. A KFV Vörös Október szocialista brigádja a Hazafias Népfront Orszáeos Tanácsa által adományozott Kiváló Társadalmi Munkáért emlékplakett kitünte­tésben részesült. A nemzetiszínű szalag átvágása után a művelő­dési miniszter a' közösségi ház udvarán fát ültetett Gy. Szabó Béla emlékére. H. K. E. Az alkalmazás időszaka BIBMBtfTtir' iliíiTPfT íülÉ Az idei tanév elé nemcsak a diákok, a friss diplomás pe­dagógusok tekintettek nagy várakozással, hanem azok a tanárok is, akik már évtize­dek óta katedrán állnak. Szep­tember elsejével hatályba lé­pett az új oktatási törvény, hazánk történelmében első íz­ben egységes jogi keretbe fog­lalja a nevelést és az oktatást az óvodától az egyetemig. Tanévkezdésre jelentek meg a végrehajtást szolgáló leg­fontosabb rendeletek. A peda­gógustársadalom egy részéből a vélt késedelmesség ideges­séget, türelmetlenséget vál­tott ki. fény, hogy a bizton­ságérzetet növelte volna, ha a rendelkezéseket már jóval a becsöngetés előtt kézhez kap­ják, viszont a kibocsájtást sürgetők megfeledkeztek úr­ról, hogy ezt a törvényt — jel­legéből fakadóan — nem le­het egyik napról a másikra, egycsapásra alkalmazni. Szel­leméből következik, hogy a helyi sajátosságok érvényesí­tésére ad lehetőséget a tarta­lom, a módszerek, a szabályok kialakításában, a központi szabályozás csak a leglénye­gibb kérdésekre tér ki. Mind­ebből következik, hogy olyan folyamatos alkalmazásról van szó, amely nem zavarja a ta­nítás menetét, a rendelkezé­sek a jelleg és esedékesség szerint lépnek érvénybe. Az 1986/87-es tanév tehát az al­kalmazás időszaka, 1987. szep­tember 30-a pedig a határidő. Ä törvény egyik legjellem­zőbb sajátossága, hogy növeli az intézmények önállóságát. Á házirendet, a működési sza­bályzatot, a pedagógiai prog­ramokat illető kérdésekben a döntés ezentúl a tantestületek kezében lesz. Egyetértésükre lesz szükség az intézményve­zetők kinevezéséhez is. A tör­vény ösztönzi a diákközössé­gek tevékenységének kibonta­kozását, csakúgy, mint a di­ákönkormányzat továbbfej­lesztését. A szülői munkakö­zösségekre ezentúl is támasz­ként számítanak az iskolák, emellett a társadalom és az iskola közötti kapcsolat erősí­tése végett, jogi eszközökkel is segítik az iskolatanácsok meg- * alakulását. A törvényadta lehetőségek számbavételét a végtelensé­gig lehetne folytatni, s köz­ben jogosan vetődik föl a kér­dés: megvannak-e mindehhez a feltételek? A gazdasági ne­hézségek ellenére is a kor­mány a VII. ötéves tervidő­szakban , jelentős összegeket fordít a közoktatás fejleszté­sére. Nemcsak a tanterem-, tanműhely-, diákotthon-épí­tésre, az egyetemi rekonstruk­ciókra gondolok, hanem a pe­dagógusképzés létszámának növelésére is. A nevelés és oktatás folyamatos reformját a viszonylag rossz körülmé­nyek között is végre lehet hajtani. Előtérbe kell állítani a tartalmi korszerűsítést, ami­nek megvalósításához fokoza­tosan gondoskodni kell az anyaöl és személyi feltételek­ről. Ehhez viszont szükség van az egész társadalom hat­hatós támogatására. i Kormos Emese Vasútbiztosító berendezések Bajáról A Ganz Electric Bajai Készülékgyárának ez évi termelési terve több mint félmilliárd forint. Az éves exporttervüket a szocialista piac­ra 66 százalékra, a tőkésre 90 százalékra teljesítették. Gyártmányaik jó minőségét és keresettségét bizonyítja, hogy a külföldi és. belföldi megrendelők már a jövő évi kapacitásuk túlnyomó többségét lekö­tötték. (P. Z.) • A budapesti Ferencvárosi pá­lyaudvar korszerűsítésében is je­lentős szerepet vállaltak. A ter­vek szerint 15 millió forint ér­tékben vasútbiztosító berendezé­seket és ezek tartozékait szállít­ják. Képünkön: Schoblocher Pé­ter az energiabiztosító egységeket szereli. O A Dominó 70 vasútbiztosító be­rendezés reléegységének műsze­res ellenőrzése rendkívüli figyel­met és gondosságot igényel Hor­váth Imre műszaki ellenőrtől. Exportra termelő ágazatok Segítség az áfész-szakcsoportoknak A megye fogyasztási szövet­kezeteinek egymilliárd forint ér­tékű mezőgazdaságitermék-fel- vásárlásából származó árbevé­telében 60 százalékot meghaladó részarányú a mezőgazdasági szak­csoportokból származó áru. Kü­lönösen a sertéstenyésztő és -hiz­laló szakcsoportok munkája ér­demel említést. Csaknem 30 ilyen szervezeti forma- jött létre a me­gyében, s az elmúlt esztendőben megközelítően 370 millió forint értékű hízót adtak el az áfé- szek közvetítésével. Nagymér­tékben hozzájárultak a megyei ellátás színvonalának javításá­hoz, valamint a hazai és az ex­port-árualapok növeléséhez. Vár­ható, hogy a központi intézke­dések hatására az ágazat ismét fellendül. Kiskunfélegyháza, Kiskunha­las, Kiskunmajsa és Bugac kör­nyékén hagyományai vannak a libahizlalásnak. Két libatenyész­tő és -hizlaló szakcsoport kere­tében jelentős mennyiségű nyers­anyagot adnak a kiskunfélegy­házi Integrál Áfész baromfifel­dolgozójának. Ez utóbbi a ter­mékeinek nagyobb részét ex­portra szállítja. Jelentős tétel a , libamáj. Hasonlóképpen külföld­re, főként a nyugati országokba szállítják a méhész szakcsopor­tok áruit. Az elmúlt évben a méhészek 66 millió forint érték­ben értékesítettek mézet, propo- Idszos és egyéb termékeket az áfészak közvetítésével. Az idén jobban kedvezett a méhészeknek az időjárás, jobb volt a gyűjtés. Megjegyzendő, hogy a kertészeti és a szántóföldi kultúrák termé­sét jelentősen befolyásolja a mé­hek által történő por zás, mely­nek gazdasági hasznát számsze­rűsíteni nem is lehet. Csaknem teljés egészében a tőkés országokba szállítják a 13 nyúl tenyésztő szakcsoport tag­jai által szállított árut. A kere­sett exporttermékek közül a spárga termesztés érdemel emlí­tést, melynek fellendítése érde­kében a Hungarofruct Külke­reskedelmi Vállalat anyagi se­gítséget nyújt a termesztőknek azzal, hogy 150—200 ezer spárga- magoncot ad térítésmentesen. Elhatározták, hogy elősegítik ugyanilyen módon a zöldspárga telepítését a kistermelőknél, amelyre szintén vagy igény a nyugati piacokon. Fejlődik az élelmiszer-fel dol­gozás a fogyasztási szövetkeze­teknél, amelyhez a nyersanyagot szintén a szakcsoportok adják. A szövetkezetek vágóhídjain ta­valy 7250 tonna sertést dolgoz­tak fel. Közismert az Univer Áfész konzervüzemének ter­mékskálája, amely nemcsak bel­földön, hanem határainkon túl is keresett. A megye áfészei 110 forgalma­zó, feldolgozó, exportáló válla­lattal létesítettek szerződéses árukapcsolatot. Az elmúlt esz­tendőben tőkés kivitelük 20,1 százalékkal, rubelelszámolású exportjuk pedig 13 százalékkal haladta meg az előző évit. Az idén az eddigi kilátások szerint a konvertibilis kivitel 4—5 szá­zalékkal magasabb lesz, mint a tavalyi emelkedés, a rubelelszá­molású piacokon pedig hason­ló értékű növekedést szeretné­nek elérni, mint az elmúlt esz­tendőben. Változatlanul fontos törekvés a kdsárutermelők segítése, a háztáji és a kisegítő gazdaságok­ban rejlő lehetőségek kiaknázá­sa. A szövetkezetek nagyobb ré­sze új tevékenységekre serkenti a szakcsoportokat, erősíti a part­nerkapcsolatokat, rugalmasan al­kalmazkodik a változó körülmé­nyekhez, állapították' meg a MÉ­SZÖV legutóbbi elnökségi ülé­sén, ahol ezt a témát vitatták meg. K. S. Gyógyítás műtét nélkül tanácskozása Hagyomány immár, hogy az Egészségügyi Minisztérium, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, valamint a KISZ KB Értelmiségi Fiatadok Tanácsa minden év őszén megrendezi az egészségügyi ifjúsági napokait. Az idei rendezvényeknek Balaton- füred, Békéscsaba, Győr és Kiskunhalas ad otthont. A négy helyszínen négy tudományos téma kerül napirendre, lehetőséget teremtve a fiai­tal orvosoknak, hogy közvetlenül számoljanak be kollégáiknak kuta-> fásaikról. Tegnap a kiskunhalasi Semmel­weis kórházban mintegy félszáz ifjú urológus tanácskozott a szak­terület új eredményeiről: az en­doszkópos beavatkozások kitér* jedt alkalmazási lehetőségeiről. Az ország minden részéből érke­zett szakembereket Szabó Ká­roly, a városi tanács elnöke kö­szöntötte. Reményét fejezte ki, hogy a gyógyászat e speciális te­rületén másutt bevált .eljárások hamarosan meghonosodnak Bács- Kiskunban is. Dr. Makay László, a kórház igazgató-főorvosa a kon­ferencia résztvevőit üdvözlő be­szédében azt hangsúlyozta: a fia­talok amblciótlanságáról szóló közhiedelem ékes cáfolata a pályakezdés nehézségein éppen- hogy túljutott orvosok halasi ta­lálkozója, ahol szakmai felké­szültségük bizonyítása mellett hivatásszeretetükről is tanúbi­zonyságot tesznek. A tudományos tanácskozást dr. Baranyai Elemér kandidátus, a Magyar Urológusok Társasága elnöke nyitotta meg. Mint mond­ta, a technikai fejlődés a közel­múltban forradalmi változáso­kat hozott az urológiában is: az új berendezések, eljárások alkal­mazása feltételezi, megköveteli a szakmai tudás folyamatos gya­(Folytatás a 2. oldalon.) • A kiállítás első látogatói. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom