Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

1986. október 23. © PETŐFI NÉPE • 3 MEGBÍZATÁSA: PÄRTCSOPÖ8TBIZALMI „Ha csak panaszkodunk, nem jutunk előbbre” A Hollós Józseí megyei kórház urológiai osztályán' dolgozik dr. Papp Péter adjunktus, az I. számú páirtalapszervezet pártcsoportbizalmlja. Nincs köny- nyű helyzetben. A húsz párttag közül nyolc orvos, tizenegy középkáder, s ehhez a csoporthoz tartozik a főigazgató, a főnővér is. A legnagyobb nehézséget e pártkollektíva életében is a három műszak, az időegyeztetés okozza. Mégis, minden hónapban ösz- szejönnek — legalább a tagság háromnegyed része . —, s kötetlenül, vagy előre elhatározott program szerint elbeszélgetnek megvitatják a tennivalókat. — Ezek a csoportértekezletek — mondta dr. Papp Péter — nagyon közvetlen hangvétélűek, s mindig fontos témákat érintenek. Mire gondolok? Alkal­masint munkahelyi gondok, a pártvezetőségi ülésen felmerülő javaslatok, vagy éppen a taggyűlés napi- ' rendjének megvitatása a téma. A csoportmegbeszé­lések rendkívül aktívak, mindenki — legyen orvos, nővér, asszisztens — hozzászól, kifejti véleményét. Én elégedett vagyok ezekkel az összejövetelekkel, de alig merem mondani, ugyanis nem régen csiná­lom. A kettes pártcsoport aktivitásával valóban nincs gond, dr. Papp Péter túlzottan szerény, vagy in­kább túl magas követelményeket támaszt önmagá­val szemben. Ezt bizonyítja eddigi életútja. A kö­zépiskolában, az egyetemen KISZ-tag volt. Amikor megszerezte a diplomát, akkor a szakvizsgára össz­pontosított. Szeretett volna belépni a pártba — ott­honról, Békéscsabáról hozta magával az elkötele­zettséget a. párt iránt, édesapja is tagja az MSZMP- . nek —, de nem volt biztos abban, hogy a sok ta- nulnivaló mellett a párttagsággal járó követelmé­nyeknek is maradéktalanul meg tud felelni. Azután egy év Algériában. Visszajött, s akkor sem jelent­kezett nyomban, hanem elvégezte a marxizmus— leninizmus esti egyetem szakosítóját. — Hamarabb is elfogadtak volna, de nem akar­tam politikai képzettség nélkül vállalni a párttag­sággal járó felelősséget. Ezt manapság néhányan furcsának találják, pedig nem az! A párttag felelős­sége nem akármilyen, s én, amit vállalok, azt sze­retem alaposan, jól elvégezni. Ez vezérel a párt- munkában és a hivatásomban egyaránt. Nemrégi­ben egy fiatal orvost ajánlottam a pártba, nem ok nélkül. Származása, szakmai hozzáértése, lelkiisme­retessége, szorgalma,' emberi magatartása méltóvá teszi erre. A gyógyítás nehéz, felelősségteljes munkája mel­lett nem könnyű a pártcsoport ügyeit intézni, szer­vezni, a tagdíjakat beszedni. Dr. Papp Péter mégis a pártcsoportmunka mellett kardoskodott. — Korábban a pártcsoportmunka döcögött, most jelentősebb szerepet kapott, ámi nagyon jó, hiszen itt dőlnek el a legfontosabb kérdések, a politika — első fokon — itt kap igazi emberi tartalmat. E te­vékenységemben sokat segítenek a pártalapszerve- zet vezetői, emellett rengeteg biztatást is kapok. Igen nehéz a csoportot átfogni, az időpontokat egyez­tetni a párttagokkal, de ha csak panaszkodunk, nem jutunk előbbre. Nagyon szeretem a pártmunkának ezt a teljes embert kívánó funkcióját, s szívesen is csinálom... Dr. Papp Péter munkabírásá­ra, szerénységére még egy jel­lemző példa: nem tőle, mástól tudtam meg, hogy a pártbizalmi megbízatása mellett már tizen-, két éve aktív munkásőr. Gémes Gábor TELEFONINTERJÚ MarosDénéssel, a Népszabadság rovat­vezetőjével Ma délután 3 órakor Kecskeméten, az MSZMP megyei oktatási igazgatósá­gán a Népszabadság klub vendégeként találkozik ol­vasóival Maros Dénes, a párt központi lapjának ro­vatvezetője. Tegnap telefo­non felhívtuk, s arra kér­tük — m:ntégy bemutatko­zásként — válaszoljon két kérdésünkre. — Szeretnénk hallani életút járói, munkájáról. — Sopronban születtem 1941-ben. a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­temien szereztem magyar— orosz szakos tanári diplo­mát. A Kisalföld című me­gyei lapnál dolgoztam 1964—67-ig, majd a Magyar Ifjúság, azt követően pedig a Népszabadság munkatár­sa lettem. 1978-ban a Ma­gyar Ifjúság főszerkesztő­helyettesévé neveztek tó, de 1982-itől ismét a Népszabad­ságnál . dolgozom, rovatveze­tő-helyettes. majd pártro- vatvezető lettem. Főként párt- és társadalompolitikai publicisztikákat, tárcákat, interjúkat írok. Az ifjúsági parlamentek és a szocialis­ta demokrácia című köny­vem 1978-ban jelenít meg, a Visszaemlékezések 1956. című interjűköitsit, amely­nek társszerzője vagyok, a napokban kerül a könyves­boltokba — Termékeny Mit vár ettől a tói? újságíró. találkozás­— A beszélgetések során az olvasók elmondják, mi foglalkoztatja őket, melyek azok a társadalmi, politikai tényezők, amelyek feszült­séget oüeoznak. Ezek között természetesen nagyon sok a megírásra alkalmas téma, s ezt hasznosíthatom a mun­kám során. Az is jó, hogy véleményeket hallok meg­jelent írásaimról, olyanok­tól, akik számára ezek a cikkek íródtak. Vagy visz- szaigazolják az elképzel?.-e- met, vagy ellentmondanak neki, egyáltalán: megtu­dom, milyen hatást váltot­tak tó. Ez nem mindegy sem az újságíró, sem pedig a lap számára. Örömms.l te­szek eleget minden meghí­vásnak. mert az olvasókkal együtt ón is gazdagabb le­szek. Az általam tartott po­litikai tájékoztató kissé be- avatottabbá teszi a hallga­tókat, én pedig emberi ta­pasztalatokat szerzek. — Köszönjük a válaszo­kat, várjuk a találkozást. G. G. JELENTKEZÉS A KISZ-NÉL — BEMUTATÓK 1987 ELEJÉN Szervezik az Országos Diáknapokat Az országos diáknapokat — is­mertebb nevén az ODN-t — 1986—87-re is meghirdette a KISZ Központi Bizottsága, a Mű­velődési Minisztériummal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal­lal közösen. A diáknapok, az amatőr művészeti bemutatók rendezvénysorozata, a diákfesz­tiválok programjai hozzájárul­nak a régi diákszokások, iskolai hagyományok megismertetésé­hez. felelevenítéséhez, sőt, új tradíciók kialakulásához. A tanintézeti KlSZ-bizottsá- gok iskolai diáknapokat rendez­nek, amelyeken az adott intéz­ményben tanuló fiatalok amatőr művészeti tevékenységüket, diák­köri munkáikat mutathatják be. A tanulók tanórákat tartanak társaiknak, diákavatókat rendez­nek, a „diáktantestületek” pedig a fordított napokon játékosan, be­lekóstolnak az iskolavezetés gond­jaiba. Már ezen a szinten kivá­logatják a szellemesebb, színvo­nalasabb műsorokat, amiket az­után városi diáknapokon vagy diákgálákon ismerhet meg a te­lepülés tágabb közönsége. A megyei KISZ-bizottságok és a megyei tanácsok művelődési osztályai az egyes művészeti ka­tegóriákban minősítő bemutató­kat szerveznek. A KISZ KB szakmai tanácskozások rende­zését is ajánlja e bemutatók kap­csán a diákművelődés jelenlegi helyzetéről, a továbbfejlesztés lehetőségeiről. Az ODN-t énekkar, kamara- kórus, szólóének és -hangszer, kamarazene, népzene, pol-beat, folk-beat, rock, jazz, néptánc, diákszínpad, bábjáték, vers- és prózamondás kategóriákban hir­dették meg. A jelentkezési ha­táridő a vidékieknek december 20. a KISZ megyei bizottságain. A bemutatók 1987 februárjában és márciusában lesznek. Ebben az évben első alkalom­mal a KISZ KB pályázatot írt ki a diákfesztiválok rendezési jogának elnyeréséért is. Az érté­kelés szerint Sárospatak, Eger, Gyula, Debrecen, Székesfehérvár, Sopron és Keszthely lesznek a programjukban nagyon változa­tos diákmajálisok helyszínei. A hét városba a megyei minősítő bemutatókon legkiemelkedőbb produkciókból álló, szerkesztett műsorokkal érkeznek a körze­tükbe tartozó megyék diák-mű­vészcsoportjai. ' A fesztiválváro­sokban a megyei műsorokon kí­vül kategóriánkénti bemutató­kat és tanácskozásokat is ren­deznek. A díjak odaítéléséről di­áktanácsok döntenek majd. NYÁRIDÉZŐ Bajaiakkal a jugoszláv tengerparton Szép őszünk van. A simogató nap­sütés emlékeztet ja nyárra. Különö­sen azoknak könnyű visszaidézni a meleg napokat, akiknek nem is oly távoli az üdülés emléke. Egy kis ba­jai csoport a nyár legvégén Járt a jugoszláv tengerparton. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda „je­gye” dubrovniki tartózkodásra szólt. Tíz nap a csodálatos városban! Baj­za Sándor és Tornya Sándor idegen- vezetők igyekeztek számunkra kelle­messé tenni az üdülést. A település történelmi arculata és az Adria ön­magában is garancia volt a felhőtlen időtöltésre. Mintha most is ott sé­tálgatnánk a több száz éves falak közt és a tengerparton ... A Piacát, az ősi városrész főutcá­ját — méreteinél fogva — hamar be lehet járni. De nem érdemes sietni, mert egymást érik a látnivalók, a műemlékek, az apró üzletek. A si­kátorokban felállított asztaloknál pe­dig jóízűen fogyaszthatjuk ebédün­ket, vacsoránkat. Mondanom sem kell, hogy a legtöbb tányérban egzo­tikus étel, rák és languszta került... A finom falatok csábítottak bennün­ket is. A piacon olcsón lehetett hozzájutni a gyümölcshöz; legtöbben a hatal­mas szemű szőlőt és a fügét kóstol­ták meg. A Gunduliceva poljanán csak délig láthattuk az árusokat, mert a kis pultokat ezt követően az asztalok és a székek váltották fel. Délután, ugyanis szabadtéri étterem kap itt helyet. A piacért annak ide­jén ötezer háziasszony szállt síkra aláírásával, mert a városi tanács nem akarta engedélyezni a téren az áru­sítást. — Kár lett volna ezért a kedves kis piacért — jegyezte meg Bézi Mária, miközben szőlőt vett. — Történelmi környezetben még a vásárlás is job­ban esik. Barátnője, András Erika a fügét kóstolgatta. Láthatóan ízlett neki. De az árusok mindenből kínáltak egy csipetnyit. Meg is volt az eredmé­A Piacán a bajai turisták. nye: a csoportból szinte senki nem állt odébb üres szatyorral. • • Mindketten ápolónők a bajai kór­házban, akárcsak Farkas Ildikó és Bolvári Etelka. Már többször jártak Jugoszláviában. A bajaiak közül akadtak, akik bú­várkodással töltötték az idejüket. Különösen jó alkalom nyílt erre Lok- rum-szigetén, amely csupán egy ki­lométerre van Dubrovniktől, sziklák­kal tagolt partvidékén ezrek napoz­tak. A nudisták egy külön kijelölt részen tehették ugyanezt. Érdekessé­ge a parányi szárazföldnek, hogy a belsejében van egy holttenger, amely kedves látványt nyújt. Akik pedig a növények iránt érdeklődtek, a bo­tanikuskertben sétálhattak, közvet­lenül Miksa, mexikói császár kasté­lya mellett. Lakatos Sándor és Szász István (szintén bajalak) többször is beba­rangolta a csodálatos látványt nyújtó „paradicsomot”. v — Még soha nem láttam ilyen ha­talmas kaktuszokat — mondták. — Csak meg ne simogassátok — szólalt jneg mellettük az egyik tár­suk. A nyugdíjasokért Csaknem húszezer nyugdíjas él Kecskeméten. Másutt egy nagyiközség vagy kisebb város lakossága ennyi. Közügy — mindannyiunk ügye — tehát a velük való törődés, hogy gond­jaik ne sikkadjanak el, azok megoldásában a ma dolgozók legyenek segítségükre. Hogyan? — erről rendezett fórumot, immár harmadik al- . kálómmal, a napokban a szak- szervezetek szakmaközi bi­zottsága a városi népfrontbi­zottsággal karöltve. A tanács­kozást az előadó, Hegedűs István, az SZMT titkára jog­gal nevezte munkaértekezlet­nek, hiszen őszinte hangvé­telű, előremutató eszmecse­re volt. á Jól esett hallani, hogy a szakszervezetek érdekvédel­mi szerepe milyen fontos té­nyezővé vált az idősek életé­nek javításában. Négy éve még egy ütött-kopott Katona József utcai házban találkoz­hatott nyolcvan-száz hajlott korú, ha sakkozni, beszélget­ni kívánt egymással. Ma? Nem csekély szakszervezeti támo­gatás eredményéként a Szil á. dv Károly utcában az Imre Gábor nyugdíjasklub tíz he­lyiséggel áll kétszáz tagjá­nak rendelkezésére, ahol kul. turáltan tölthetik el szabad­idejüket. Az üzemek is jelét adják a törődés sokféle formájának. Hallattunk gyógyszersegély­ről. ajándékkosárról és 500 fo­rint érték alatti . vásárlási utalványokról, mint a figyel­messég egy-egy megnyilvánu­lásáról. A Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat négy- százötven nyugdíjasa közül négyszáznégy jelenleg is őrzi szakszervezeti tagságát. Élő kapcsolatuk van a vállalattal. Százan nyugdíj melletti mun­kával jutnak kiegészítő kere­sethez. Az állami gazdasági dolgozók alacsony nyugdíját Kiskunhalason. Izsákon és Helvécián 3000 forintra ki­pótolták. Tavaly a Fémmun­kás Vállalat kecskeméti gyá­ra 100 ezer forint segélyt osz­tott ki volt idős dolgozói kö­zött. Kedvezményes árú ebéd házhoz szállítására is tudnánk jó példákat említeni. Vagy nem a gondoskodás másik for­mája-e, hogy az októberi szak- szervezeti napokon a keres­kedelem és a vendéglátás kü­lönféle termékek olcsóbb áru­sításával igyekszik a — job­bára kispénzű — nyugdíjasok helyzetén segíteni? A közel­múltban az Imre Gábor klub­ban tartott fehérnemű- és ru­havásár is része volt annak, amit a fórumon így neveztek: a nyugdíjasok .többoldalú tá­mogatása. Az a tény, hogy Magyaror­szágon a népesség húsz szá­zaléka nyugdíjas, önmagában is figyelmet ébreszt irántuk. Ebből következnék a mai és holnapi teendők. Kampány helyett többét érnek a napi céltudatos lépések. Dr. Honti Géza ny. főorvos az egyik fel­szólaló, a munkaképes nyug. díjasok továbbfoglalkoztatá­sának, a munkáltatók hívó szavának tulajdonított nagv jelentőséget. Számos konkrét, gyakorlati kérdés is szóba került Foglalkoztak a család, az utódok szerepével és fele­lősségével az idősebb generá­ció életét illetően. Elhangzott: hiba lenne mindé© nyugdíjast egy kalap alá venni. Másfajta segítségre van szüksége an­nak, aki 76 évesen is jó erő­nek és egészségnek örvend, nyugdíjához valamilyen mel­lékállással még keres, és családi körben él, mint az olyannak, aki kevés pénzből, betegen és elmagányosodva tölti napjait. Épp azért, mert ennyire el­térő, egyénenként változó az időskorúak helyzete és prob­lémája. szívesen látták (és hallották) volna az SZMT és a népfront közös fórumán a meghívott vállalati vezetőket is. Ám ők. sajnos, a meghívás ellenére távolmaradtak erről az érdekvédelmi munkaérte­kezletről. Kár! Hiszen jól tudjuk, hogy a nyugdíjas dol­gozókkal és a dolgozó nyug­díjasokkal való törődésben rajtuk sok múlik. Kohl Antal Felújítások Zsanán Ettől nem Is kellett tartani, fotó viszont készült róluk szép számban, tgy most már odahaza is lehet ben­nük gyönyörködni... Azóta talán elkészültek a dubrov­niki (elvételek és Baján néhány ott­honban öszl-téll estéken felidézik a nyári emlékeket: Temesl László Az idei évre tervezett felújítási és egyéb munkáikról kérdeztem Lajkó Lajost, Zsana község taná­csának vb-ti'kárát. Megtudtam, hogy ebben az esztesidőben a me­gyei 'tanács támogatásával a helyi művelődési ház renoválására ösz- szesen mintegy 1 millió nyolcszáz­ezer forintot költöttek. Az e’ő- csarnok, a nagyterem, a klubszo­ba és a szolgálati lakás mennye­zeté', a födémet, valamint a tető- szerkezetet javították ki. Ennek révén a villanyhálózat korszerű­sítése és a festés-mázolás is szük­ségessé vált. A rendelkezésre álló összegekből az idén töhbre nem futatta. A még szükséges alakítást, fel­újítást a helyi Egyetértés Terme­lőszövetkezet közreműködésével, anyagi segítségével tervezik meg­valósítani. A világítás további korszerűsítése és az elektromos hálózat bővített felújítása szintén időszerűvé vált. A művelődési ház helyiségeinek otthonosabbá tétele, valamint a különféle kö­zösségi rendezvények zökkenő- merjtesebb lebonyolítása további fiatalítást igényel. A padozat tel­jes felújítását, valamint a fűtés korszerűsítését' tartják a legfon- . tosabbnak. E feladatok megoldá­sára azonban csak a későbbi években kerülhet sor, s a megyei tanácstól remélnek anyagi segít­séget. A községi egészségháznál épí­tettek egy hatköbméteres szik­kasztót. Élhez az anyagot megvá­sárolták, s társadalmi munkában készítették el. A megyei tanácstól 471 ezer forintot kaptak tanyavil- lamosításra. Utóbb egy tanyát villamosítottak, további négy vil­lamosítása most van folyamatban. Az Egyetértés Termelőszövetkezet 200 ezer forint anyagi támogatá­sának köszönhetően 448 ezer fo­rint ráfordítással 1674 négyzetmé­ter 'kiterjedésű aszfaltburkolatú sportpályát létesítettek, mely szó­rakozást biztosét a kispályás lab­darúgás, a kézilabda, a tenisz, a tollaslabda és a iábtenisz játékok kedveimnek — mondotta a vb- titkár. Sfidi Bertalan f^TcrMpapp A p A BC7AT n A CAP Q Finoman fogalmazva csipkedtem meg nemrég a televízió műsorszerkesztőit, akik a Hat kedves csir­kefogó cimű filmet játszották az első műsorban, miközben a másodikon Németh László Galileije pergett a nézők előtt a nyíregyházi színház előadá­sában, felvételről. Ajánlom Galileit, ez volt a. címe kis írásomnak, s máig sem tudom, hogy volt-e fo­ganatja. Csak reménykedem, hogy legalább azok­nak segítettem, akik szeretik a színházat és Németh László drámáit, s ki tudták vonni magukat a „mit nézzünk?” felkiáltással rendezett családi szavazás kényszere alól. A Galilei egyébként a képernyőn is igazi élményt nyújtott mindazoknak, akik ezt választották. . Nem vagyok kárörvendő, de most mégis némi iróniával szemléltem az október 21-i, keddi műsor­ban ismétjelentkező „átfedést”. (Szeretném letzögez- ni, hogy nem vagyok megátalkodott ellensége az azo­nos „fajsúlyú”, de különböző nézői igényeket ki­elégítő műsorok egybeesésének.) Ezúttal a népsze­rű brazil tévéfilmsorozat, a Rabszolgasors egyik' részletét állították szembe egy fontos és érdekes, talán nemzeti önismeretünk szempontjából is fi­gyelmet érdemlő műsorral. Most a Liszt Ferenc születésének 175. évfordulóján rendezett ünnepi hangverseny lett az „áldozat”. Ez alkalommal ép­pen a művelődési miniszter, mondott beszédet — nagyon tisztelem, mégis ideírom, hogy éppen ezért kuncogott bennem a kiSordög —, s .olyan kiváló közreműködőkkel, mint például Kocsis Zoltán zon­goraművész és Doráti Antal karmester, hallhatta, láthatta (volna) az ország népe Liszt Esz-dúr zon­goraversenyéi. és Faust-szimfóniáját. Tehát bravú­ros számokat, igazán hivatott, virtuóz tolmácsolás­ban. Mit ne mondjak, ritka alkalom volt (lett vol­na) ez arra, hogy közelebb hozza az egyébként tán hangversenyre nem járó, de a képernyő előtt szíve­sen üldögélő s a látvánnyal együtt — lásd karmes­terverseny! — ezeket a produkciókat is elfogadó, befogadó közönséget a zeneművészet kiemelkedő alkotásaihoz. Az ünnepi esemény mindenképpen' az 1-es mű­sorba kívánkozott volna — ezzel is jelezve rangos­ságát —, s nem esett volna csorba a „következetes” szerkesztők hírnevén sem, ha ezúttal mondjuk csak kb. 21.50-kor — esetleg a 2. műsorban — kezdik ve­títeni a Rabszolgasors újabb epizódját. Mert igaz ugyan, hogy Liszt Ferenc számára az Isaura—Tobias páros szerelmi históriája semmikép­pen sem lenne idegen (a mester is szerette a ro­mantikát. erről művei is tanúskodnak), de a nemze­ti ízlést formáló nagyhatású mai eszközünk, a te­levízió mégsem állíthatja nézőit ilyesfajta válaszút elé. Illetve, ha ebből csinál alternatív játékot, ak­kor lemond arról, amire — mármint a nemzet ízlé­sének formálására — létezésétől kezdve felhatalma­zása van. F. Tóth Pál • Dubrovnik a tenger felöl.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom