Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1986. október 17. Az előző két évhez hasonlóan az Idén is megrendezi hangverseny- 4 sorozatát a kecskeméti Kodály iskola. A város közép- és főiskolai hall- &,« gatói éppúgy válthatnak bérletet, mint a felnőttek. Az előadók mű- | vésztanárok. Szám szerint tizennyolcán lépnek közönség elé az elkö- | vetkező hónapokban. Közülük hárommal beszélgettünk a minap. Művész­tanárok • Hargitai Imre zongoraművész: „A tanítást tartom a hivatásom­nak.” • Maczák János klarinétművész: „Nagyon kevés a szupertehetség”. • Maczákné Vereb Katalin oboa­művész: „Talán nem is tudnak rólunk?” (Tóth Sándor felvételei) Hargitai Imre zongoraművész: 1983-ban diplomázott a Zeneaka- ^fgnián, de már 1982 ótaftanít a Kekily iskolában, Budapestről lápé megyeszékhelyre. — A tanítást tartom a hivatá­somnak, de amíg tehetem, szí­vesen koncertezem. Amikor hang­szeren tanultam, az volt a cé­lom, hogy szerepelhessek, de már akkor sem tartottam a tanítást szükséges rossznak. — Mi inspirálja arra, hogy fia­taloknak is zongorázzon?-— Nem tekintem a zenehall­gatást generációs problémának. Can a zene szeretete, ami szá­mit, az viszont kétségtelenül buz­dít, hogy a hallgatók, között sa­ját tanítványaim is ott ülnek. Talán a fiatalokból álló közönség kicsit lelkesebb is. — Rangot jelent itt tanítani? — Kecskemét az ország zenei életének szerves része. Mint pá­lyakezdőnek természetesen ez nagy dolog volt. Szakmai tovább­fejlődésünkre itt adott minden lehetőség. • — Mit tart eddigi pályája leg­nagyobb sikerének, illetve kudar­cának? — Mint tanár azt, hogy úgy érzem, szeretnek a gyerekek, s ha versenyre vagy meghallgatás­ra viszem őket, töhbnyire sikert aratnak. Ez az én munkám érté­kelése is. Kudarcom, hogy nem minden tanítványomnak sikerült a felvételi, s hogy ez mennyire az én hibám, mennyire az övéké, az most mellékes. Művészi pályá­mon kisebb sikereim voltak már: például országos kamarazenei versenyt nyertem. Maczákné Vereb Katalin oboa­művész: A szegedi Liszt Ferenc Állami Zeneiskolában tanított. 1978-ban diplomázott a Zeneaka­démián. Játszott Budapesten kü­lönböző kamaraegyüttesekben, {mielőtt Kecskemétre költözött. 1983-tól él Kodály városában a férjével, aki szintén művész. — Én is elsősorban tanárnak érzerrí magam, s emellett örö­mömre szolgál, hogy évente 8— 10 alkalommal lehetőséget kapok szereplésre is. Ügy érzem, hogy en­nél még sokkal többet tudna e? a társulat vállalni, de sajnos, nem gyakran hívnak bennünket koncertezni. Talán nem is tud­nak rólunk? — Ügy tapasztaltam, hogy a közönség soraiban sok, a komoly­zenét kevésbé kedvelő diák is ül olykor, j# — Az MlUlt években bizony előfordult, hogy néhány gyere­ket nem kötött le a muzsika, s rendetlenkedtek, hangoskodtak. Szerencsére ezek az első alkal­mak után elmaradnak. Ekkor jön meg az igazi hangulat. — Milyennek látja a zeneokta­tás helyzetét az ének szakos is­kolákban? — Mindig lehet a jelenleginél jobban csinálni valamit. így van ez a zenével is. Vidéken még mindig gond az eszközök beszer­zése,, kevés az anyagi fedezet. Itt, a megyeszékhelyen efféle pana­szunk nem lehet. Maczák János klarinétművész: Szegedre járt konzervatóriumba. Jeles tanárai — Kékesi János, Kovács Sándor, Balassa György és Deák József — indították el a pályán. A Zeneakadémián végez­te el a művészképzőt, majd a Magyar Állami Operaház ösz­töndíjasa lett és tagja volt a Ma­gyar Rádió szimfonikus zeneka­rának is. — Mi a véleménye a tehetség- gondozásról? — Nagyon kevés a szupertehet­ség. Mindenkit meg lehet taní­tani bármilyen hangszerjátékra, csak az ügyesebb, szorgalmasabb gyerek természetesen többet vesz át. Azt nagyon fontosnak tartom, hogy a muzsikálásra jó 'képesség­gel rendelkezők jó iskolában ta­nuljanak. Mindent megteszek, hogy azok, akikben fantáziáit lá­tok, ide kerüljenek. Nálunk na­gyon szerencsés a helyzet. A ta­nári gárda fiatal, hasonló érdek­lődéssel, elvekkel, elképzelések­kel. Nincsenek áthidalhatatlan ellentétek a tantestületen belül. — Figyelembe veszik a közön­ség összetételét a repertoár ösz- szeállításakor? — Az első években rövidebb lélegzetű, népszerűbb darabokat válogattunk össze. Most már úgy gondoljuk, hogy mindenki tudja, mire számíthat, így csak a mi­nőséget tartjuk szem előtt. A legfontosabb, hogy a tanítvá­nyaim élőben látják, hallják, amit tanítok. S persze mindenki másnak is, aki a koncertekre el­jön ilyen zenei élményt szeret­nék nyújtani. Mindannyian re­méljük, hogy Kecskemét eléggé szegényes zenei élete ismét fel­lendül a jövőben. Talán még meghívásokat is kapunk... — Hisz a művészek közötti ba­rátságban? 1. — Szeretnék hinni. Vannak kel­lemes és kellemetlen élményeim egyaránt, mint ak élet bármely területén. Mivel nem régóta élek a városban, s elsősorban zené­szekkel találkozom, velük van közelebbi kapcsolatom. De bí­zom abban, hogy mód nyílik má­sokkal is barátságot kötni. Tóth Tímea Ajánlom Galileit Vasárnap — október 19-én — este hét órától kezdve láthatják a nézők a televízió 2. műsorában Németh László: Galilei című drámáját, a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színház előadásáról készített felvételről. Ritka alkalom ez a színházát, az értékes irodalmi alkotást, s a Németh László műveit tán egyébként is szerető néző számára. Egy estére ugyan még februárban elhozták a nyíregyháziak a kecskeméti színpadra is a Gali­leit, s akkor nagy sikert arattak vele. De hát ez természetszerűleg — bár minden jegy elkelt! — csak néhány száz ember számára jelenthetett mű­vészi élményt. Különösen a Galileit alakító Szigeti András játéka ragadta magával a nézőt, őrá még itteni színész korából — akkor Schwetz néven sze­repelt — egyébként is emlékeztünk. De tetszett Saárosy Kinga és Blaskó Balázs alakítása is, akik viszont a mostani évadtól — Blaskó másodszor tért vissza — játszanak a kecskeméti színházban. A Galilei megírása Németh László életének égyik nehéz korszakához fűződik. A Válasz című folyóirat megszűnése után — 1949. június — majd­nem négy esztendeig nem jelenik meg írása, fordí­tásokból él. A Nemzeti Színház számára kezdte írni, s 1953-ban fejezte be a Galileit, de a Üráma elfogadása váratott magára. A Csillag cípiű folyó­irat közölte 1955. januárban, majd a fővárosi Ka­tona József Színház mutatta be 1956-ban. Mint tud­juk, a további évek már megnyitották Németh László számára is a szellemi érvényesülés útját. Kossuth-díjat kap 1957-ben, 1965-ben Ko­dállyal együtt kapja meg a Herder-díjat, 1971-ben — hetvenedik születésnapján — nagy tisztelettel ünnepli az ország, s a Vörös Zászló Érdemrenddel tüntetik ki. Hosszas betegség után, 1975. március 3-án távozott az élők sorából. Életműve azóta is tartogat újabb meglepetése­ket, olyan mértékben, ahogy irodalmi alkotásai mellett publicisztikai, elemző, kritikai írásai is job­ban az érdeklődő közfigyelem körébe kerülnek. De irodalmi munkásságát is kezdik „feldolgozni” és újabb befogadásra előkészíteni, így például képer­nyőre kerül az Égető Észter című regénye. A Galilei, amely az inkvizíció szorító gyűrűjéből kiemelkedő tudós lelkiismereti drámája, a megírá­sa idején talán a koncepciós perekre vetülő félel­metes hasonlóságai, az adott korhoz kötődő „áthal­lásai”, vagyis a hatalom dilemmái miatt volt nehe­zen színpadra vihető, mára elveszítette ilyesféle érdekességét. Bizonyára ezért is tudunk jobban fi­gyelni az ember Galilei belső rezdüléseire, vívó­dásaira, a mű igazi értékeire. Feltéve, akit el nem csóibíit a televízió 1-es mű­sora, ahol este nyolc után a „Hat kedves csirkefo­gó” története veszi kezdetét. Ismét bizonyítva, hogy a szerkesztőség nem zavartatja magát semmiféle okos irányítottságra buzdító kritikusi hangoktól, s teljes választási szabadságot nyújt előfizetőinek. Mégis: ajánlom a Galileit! Szerintem izgalma­sabb, mint az előbbi kedves bárgyúság. F. Tóth Pál CENTENÁRIUMRA KÉSZÜLVE Az ipari szakmunkásképzés eredményei és tervei Kalocsán Leányvásár Gondokkal küszködő gazda­ságunkban minden vásár je­lentős esemény. Megmérette­tik termelő és eladó, kereslet és kínálat, fény derül a piaci mechanizmusra, a különféle szabályozók hatásairól már nem is beszélve. • Nem tudom, hogy a hét vé­gén sorra kerülő pécsváradi vásár mennyiben fog hozzá­segíteni gazdaságunk fellendí­téséhez, de az biztos, hogy az ott megjelenő „termékek” ke­resletével eddig még nem volt baj. Lukács-napi leányvásári tartanak ugyanis a Zengő lá­bánál fekvő községben. Mielőtt a bűnügyi króniká­ba illő leánykereskedelem szó­val hoznánk összefüggésbe az eseményt, el kell árulni, hogy adásvételről . nemigen lesz majd szó — inkább csak mustráról. Hagyományőrző népi együttesek találkoznak, kiállításokat, bemutató műso­rokat láthatnak majd az ér­deklődők. A régmúltban egyéb­ként nem volt tréfa a leány­vásár, mert itt találkoztak a török hódoltságot átvészelő Mecsek környéki falvak fiatal­jai, azért, hogy megismerked­hessenek az egymástól elszige­telten élő házasodni kivánko- zók, és ily módon megakadá­lyozzák a kisközösségeken be­lüli, egymás közötti kézfogó­kat. Ma már más a helyzet, de ha véletlenül valaki nősülési szándékkal akar a hétvégén Pécsváradra menni, arról nem akarjuk lebeszélni. H. Z. Jóllehet alig egy hónap telt el az idei tanévből, a kalocsai 619. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Ruhaipari Szakközép- iskola tanárai és diákjai már egy kicsit a következő tanévre for­dítják, figyelmüket: ekkor ! ün­nepli ugyanis centenáriumát a kalocsai ipari szakmunkáskép­zés és e jeles évforduló alkalmá­val avatják fel Kalocsán a márt nagyon régen várt, minden igényt kielégítő új iskolát. Addig azon­ban még hátravan szinte egy teljes esztendő, melynek eredmé­nyei nem kis szerepet játszanak majd a jövő alakulásában. — Milyen volt az id^i kezdet, milyen tervek, elképzelések fog­lalkoztatják ma a szakmunkás- képzésben dolgozó pedagóguso­kat, oktatókat? — erről. kérdez­tük Kovács Róbertét, az iskola igazgatóját. — Az idei tanévben növeke­dett a jelentkezett és felvett ta­nulók száma intézetünkben, s ami örvendetes: javult a szakmai őszt szetétel is. Hatékonyabb és ösz- szehangoltabb volt a pályaismer­tető, pályára irányító tevékeny­ség, s ennek eredményeképpen 246 elsőéves tanuló kezdte meg tanulmányait intézetünkben, 27 szakmát képviselve. — Sikerült a beiskolázás a hiányszakmákban is? — Változatlanul alacsony né­hány szakma iránt az érdeklődés. Ilyen például' az esztergályos, ács-állványozó, kőműves, köny- nyűszerkezet-lakatos szakma, amelyeknél, az érdekelt vállala­tok, üzemék hatékonyabb propa­gandája, ösztöndíj-felajánlása segítheti a holtpontról való ki­mozdulást. Erre éppen igen jó példa, hogy a Kalocsa Környéki Agráripari Egyesület 12 tanuló­val kötött társadalmi tanulmá­nyi ösztöndíjszerződést élelmi- szer-tartósító szakmában. Ezek a tanulók komoly anyagi támo­gatást kapnak, s természetesen érdekeltek a minél jobb ered­mény elérésében is. — 1983-ban kezdődött a kép­zés a ruhaipari szakközépiskola keretei között. Mennyire népsze­rű ez az iskolatípus a tanulóifjú­ság körében? — Az idén 69 jelentkező közül választottuk ki a szakközépisko­la első- osztályába felvett 38 diá­kot, s ezzel 4 osztályossá vált ez a középfokú képzési célú iskola. A regionális beiskolázás alapján 19 diák Kalocsáról és környéké­ről, 12 Bács-Kiskun megyéből ér­kezett hozzánk, Csongrád 2, Fe­jér 3, Szolnok és Tolna megyék 1—\ fővel „képviseltetik” ma­gukat. — Az oktatásról szóló törvény életbe lépése nyilván sok tenni­valót kíván az intézet valameny- nyi dolgozójától. — A számos feladat közül is kiemelendőnék tartom az iskola-: tanács megalakulását, a műkő; dési szabályzat elkészítését és el­fogadását, a gyakorlati oktatásra vonatkozó együttműködési meg­állapodások megkötését. Kor­szerűsítenünk kell pedagógiai munkánkat, mert csak így lehe­tünk részesei a személyidéig sok­oldalú, humanista szellemű for­málásának, a társadalom további demokratizálásának, gazdasá­gunk fejlődésének — mondotta befejezésül Kovács Róbert igaz­gató. Csapai Lajos KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől pén­tekig, este 18 órától reg-1 gél 8 óráig tart; szom­baton, vasárnap és ün­nepnapokon reggel 8 órától fo­lyamatosan a következő hétköz­nap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekek­nek: Kecskemét, Izsáki út 5., C , pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Hel­vécia. Hetényegyháza, Jakabszál- lás, Nyárlőrinc, Városföld gyer­mek és felnőtt betegeit a mun­kaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Izsák: dr. Tóth M. (Izsák. Kos­suth Lajos tér 6. T.: 23). Tiszaal- pár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 18'a. T.: 44-086), Kerekegyháza. Fülöpháza. Kun- baracs: Kerekegyháza, közpon­ti rendelő (T.: 71-101). Lakitelek; dr. Glied í. (Lakitelek. Alkotmány u. 3. T.: 42-015). Orgovány: Or- govány. központi rendelő (T.: 25), Lajosmizse, Fels óla jós, Ladány- bene: Lajosmizse; központi ren­delő (T.: 24). Szabadszállás. Fü- löoczállás. Soltszentimre: Szabad- szállás. központi rendelő (T.: 220), Kunszentmiklós, Kunpeszér. Kun- adaes. Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza. Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátiéri, kun­szállási, pá-lmonostori, petőfiszál- lási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rend-, je hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügye­letével. KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. T.: 21-011, 275-ös mellék. Itt látják el a ba- lotaszállási, harkakötönyi. zsa- nai, kunfehértói, kisszállást és piríói betegeket. Kiskunmajsa. « Szánk, Jász- szentlászló, Csólyospálos, Köm- pöc: Kiskunmajsa, központi ren­delő (T.: 25), Jánoshalma, Kéles- halom, Borota, Rém: Jánoshal­ma. központi rendelő (T.: 88), Mélykút: központi rendelő (T.: 88). Tompa, Kelebia: dr. Máriá- si K. (Tompa, Rákóczi u. 15/a. T.: 31). KALOCSA: a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth utca 34—36. Itt látják el Bátya, Dunaszentbenedek. Foktő. Gé- derlak, Homokmégy. Miske. Or­das. Öregcsertő-Csorna. Szak­mán Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10. 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH- szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munka­szüneti napokon a fogászati ügye­let sürgős esetben vehető igény­be 9-től 12 óráig. A fogászati ügyeletbe tartozik: Kalocsa. Solt. Harta. Dunapatai. Dunaszentbe­nedek. Dusnok. Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz. Dusnoik: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12), Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27), Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: Solt. köz­ponti rendelő (T.: 167), Dunapa- taj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapa­taj. Baross u. 6. T.| 84). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügye­let a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőinté­zet, Kiskőrös. Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézet­ben ellátják a kiskőrösi, akasz­tói. csengődi, tabdi, páhi és kas- kantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy*: Kecel, köz- oonti rendelő (T.: 68). Soltvad- kert. Bocsa. Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). BAJA: a hétvégi ügyeletét a kórház baleseti sebészeti pavi­lonjában látják el. T.: 11-244, Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgvi. bátmonostori/ csátaljai, csávolyi. dávodi. érsek- csanádi. felsőszentiváni. garai, heroegsiántói, nagybaracskai, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőinté­zetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi. mátételki. kunbajai, csi- kériai. madarasi. katymári lako­sokat látják el. T.: 124. TISZAKÉCSKE: a rendelőinté­zetben a tiszakécskei. lászlófalvi betegeket látják el. (T.: 41-261) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórá­tól hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Bé­ke u. 1/a.; Kalocsa; Széchenyi- lakótelep; Kiskőrös! Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér/ 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tisza­kécske: Béke u. 132.; Kiskunha- hals: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI AL- LATKÓRHÁZ: dr. Ve­réb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR- HÁZ: dr. Repkény I. (Kecske­mét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Baja. Bátmo- nostor, Szeremle: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/a. T.: 12-524). Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczmann T. (Baja, Kossuth u. 11/a. T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara. 'Vaskút: dr. Tálas L. íGara. Vörös Had­sereg u. 7/a. T.: 45), Felsőszent- iván. Csávoly. Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván. Pe­tőfi u. 1.). Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó B. (Bácsbor­sód. Dózsa u. 13.). Hercegszántó, Dávod. Csátalja. Nagybaracska: dr. Szálas L. (Hercegszántó. Dó-, zsa u. 1/a.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Ka­locsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton: dr., Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31. T.: Kunszent­miklós 310), Dunavecse, Após tag: dr. Szűts M. íDunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/a.), Solt, Üjsolt, Du­naegyháza,' Állampusztai Célgaz­daság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52). Har- ita, Duna tétét len, Állampuszta: dr. Bán S. (Harta, Lenin u. 32. T.: 64), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75). Szakmár. öregcsertő. Ho- mofomégy: dr. Répási Cs. (Szak­már. Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (MiskéT Marx u. 66. T.: 12), Fájsz. Dusnok, Bá- tya-BAFAMI: dr. Bajusz I. (Dús­nak. Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168). Kecske­mét. Ballószög. Helvécia. Város­föld: dr. Fáy J. (Kecskemét. Ju­har u. 2/b.). Jakabszállás, Orgo- vány: dr. Bartal J. (Orgovány, Haj,ma A. u. 22. T.: 42). László- falva. Nyárlőrinc: dr., Pillér J. (Lászlófalva, Alkotmány u. 16. T.: 45-012). Lajosmizsé: dr. Ha­vasi F. (Laj0smi7.se, Rákóczi u. 29. T.: 99). Tiszakécske: dr. Pit- ti L. (Tiszakécske. Tanácsköztár­saság u. 6. T.: 41-027). Kerekegy­háza. Kunbaracs. Ladánvbene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7)1 KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös. Vattay u. 10.). Ágasegvháza. Fülöpháza. Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegv- háza. Kos'uth L. u. 23. T.: 20), Kunszentmiklós. Kunpeszér. Kun- adacs: dr. Szalav T. (Kunszent­miklós. Mikulás u. 1. T-: 93)- Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Bá­lint T. (Szabadszállás. Könyves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Táz­lár: dr. Kőyágó P. (Soltvadkert, Munkácsy u. 14. T.: 90), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszent­imre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Dózsa Gy. u. 51. T£.: 61). Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­£ lategészségügyi kerü­**" LET: Kiskunfélegyháza: dr. Hor­váth A. (Kiskunfélegyháza, Wes­selényi u. 3. T.: 61-389), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kos­suth u. 54. T.: 7), Tiszaalpár, La­kitelek: dr. Berényi F. (Tiszaal­pár. Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Kole- tich J. (Kiskunmajsa. Tanácsköz­társaság u. 16. T.: 168). Csólyos­pálos: dr. Szűts M. (Csólyospá­los. Széchenyi u. 2. T.: 3). Jász- szentlászló, Szanik: -dr. Mihala F. (Szánk. Árpád u. 28. T.: 16). Bu­gac, Kunszállás: plr- Paraczky S. (Bugac. Nagvbugac 8.). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Evetovits I. (Kiskunhalas. Kállai É. u. 22. T.: 22-191).' Zsana. Harkakötöny. Pir­tó. Balotaszállás. Kunfehértó: dr. Kazinczi F. íKunfehértó.'Elő­re T«z. T.: 22-377), Jánoshalma: dr.' Csépányi N. (Jánoshalma, Magvar L. u. 20. T.: 223). Boro­ta. Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút. Kisszál­lás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102). Tompa, Kelebia: dr. Szilvás! Gy. (Tom­pa. Szabadság tér 6ÍE. T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás. Mátételke: dr. Csibrl J. (Bácsalmás, Petőfi tér 48.). /

Next

/
Oldalképek
Tartalom