Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám

IDŐJÁRÁS EI6rejelzé< az ország területén ma estig: Folytatódik a derült — éjsza­kai, kora délelőtti párás, néhol kfi- düs időtől eltekintve -— száraz Idő. A légmozgás gyenge, mérsékelt lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet IS és ZO fok között ala­kul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ..... ...... X LI. évf. 245. szám Ári! 1,80 Ft 1986. október 17. péntek Elutazott hazánkból a nyugatnémet államfő Richard von Weizsäcker sajtótájékoztatója Baranya megyében tett látoga­tásáról a fővárosba visszatérve Richard von Weizsäcker, az NSZK államfője csütörtökön a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott. Bevezetőjében méltatta azt a vendégszeretetet, amivel látoga­tása minden helyszínén és szint­jén találkozott. Utált arra, hogy államfői minőségében most első ízben látogatott a Varsói Szerző­dés egyik tagállamába, s mint mondatta, örömmel tölti el, hogy ez az út éppen Magyarországra vezette. A kétoldalú kapcsolatok egyes területeit áttekintve biztatónak nevezte az egyre szorosabbá vá­ló gazdasági szálakat, amelyek elsősorban az iparra jellemzőek, s amelyekre a közeli jövőben egyes-részterületeken folytatan­dó tárgyalások és esertleges meg­állapodások kétségkívül ösztön­zően hatnak maid. Egyéb gazda, sági kérdések között megemlí­tette: indokoltnak tartja a Ma­gvar Népköztársaságnak azt a törekvését, hogy megállapodás­ra jusson a Közös Piaccal. Kulturális kérdésekről szólva mindenekelőtt köszönetét mon­dott a kulturális fórum magyar házigazdáinak, hangoztatva hogy annak nyomán lényegesen bővül, tok a kulturális csere lehetősé­gei. Baranya megyei utazása, ta­lálkozása az ott élő’ német nem­zetiségiekkel mély benyomást tett rá — mondotta, és hozzáfűz­te: a német kulturális és nyelvi hagyományok ápolását kétség, kívül a magyar kormány példa­mutató nemzetiségi politikája teszi lehetővé. A megbeszéléseket a józan mértékletesség, az Európa sor­sáért érzett felelősség jellemez­te, s kifejezésre jutott egyúttal az a meggyőződés is, hogy az euró­pai fejlődést jótékonyan lehet és kell befolyásolni. Weizsäcker ki­fejtette: nézete szerint az Euró­pában is megofdható kérdéseket nem kell összekapcsolni más re­gionális témakörök rendezésé­vel. Egy kérdésre válaszolva el­mondotta, hogy ha nem is tarta* ná önmagában elégségesnek a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló megállapo­dást, úgy véli, kár lenne ezt a lé­pést nem megtenni a hadászati rakéták problémakörének ren­dezésére várva. Minden lépés hasznos, ami közelebb visz a megoldáshoz — mutatott rá. A kis országok, maguk nem lévén atomhatalmak, nem tud­ják a nukleáris leszerelést meg­valósítani, ugyanakkor közvet­ve ebbe az irányba hathatnak. Megteremti ehhez a kereteket a helsinki záróokmány; a második és harmadik kosár szerinti együtt­működés. a kialakuló bizalom előbb-utóbb kihat az elsőre — a biztonság megszilárdulására. Ma­gyarországi tárgyalásainak ta­pasztalatai és a nyugatnémet ál­láspont ismerete arról győzte meg, hogy mindkét ország a ma. ga szövetségi rendszerén belül ezen a feladaton munkálkodik — szögezte le az NSZK államfő- je. Richard von Weizsäcker a dél­utáni órákban elutazott Budapest­ről. (MTI) • ' _ A . . Nyugdíjas tsz-elnökök találkozója • A cipőfelsőrész-készítő üzemben tájékozódnak a munkáról st nyug­díjas tsz-elnökök. (Straszer András felvétele) A Bácskai és Dunamelléki Ter­melőszövetkezetek Területi Szö­vetsége kedves hagyományt foly­tatva tegnap negyedik alkalom­mal szervezte meg a nyugdíjas tsz-elnökök találkozóját. A har- tai Erdei Ferenc Termelőszövet­kezetbe látogattak el harminc­egyen a régi vezetők közül, akik­nek nagy részük volt abban, hogy a bácskai és a Duna menti szö­vetkezetekben a szocialista gaz­dálkodás ilyen fejlett fokra jus­son. A nagyközségi pártbizottság székházában először Antal Gá­bor, a TESZÖV titkára tájékoz­tatta a vendégeket a küszöbön álló mezőgazdasági szövetkeze­ti kongresszus előkészületeiről, . i ü valamint a térség ötvenkilenc gazdaságának eredményeiről, fej­lesztési elképzeléseiről. Hegedűs Lajos,' a házigazda szövetkezet elnöke a gazdaság tevékenysé­gét ismertette. Ellátogattak a ci­pőfelsőrész-készítő üzembe, meg­tekintették az országban először itt létrehozott háztáji-nagyüzemi sertéstartási szervezetet. Lát­ták a háztájiba kihelyezett anya­kocákat, a malacokat, amelyek a számukra legkényesebb élet­korban az egyéni gazda gondos­ságát élvezve növekednek, vá­lasztási súlyuk elérése után pe­dig visszakerülnek a nagyüzem korszerű hizlaldáiba. Megnéz­ték a takarmánykeverő üzemet is. Kádár János és Losonczi Pál találkozott az iráni mß. kormányfővel Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja csütörtökön a Parlamentben találkozott Mir Hoszein Muszavival, az Iráni Isz­lám Köztársaság miniszterelnö­kével. A megbeszélésen a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről folytat­tak eszmecserét. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Nagy Gábor külügyminiszter, helyettes és Kázmér Zsigmond, hazánk teheráni nagykövete, va­lamint Ali Reza Moajeri minisz­terelnök-helyettes és Ali Akbar Farazi, Irán magyarországi nagy­követe. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak csütörtökön fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó iráni kor­mányfőt. A szívélyes légkörű találkozón megállapították, hogy a két or­szág kapcsolatai jól fejlődnek. Egyetértettek abban, hogy továb­bi kölcsönös erőfeszítéseik szük­ségesek az együttműködési lehe­tőségek teljesebb kihasználása érdekében. A találkozón jelen volt Marjai József miniszterei, nök-helyettes, Hetényi István pénzügyminiszter, Nagy Gábor és Kázmér Zsigmond, iráni részről Ali Reza Moajeri, Abbasz Ali Zali mezőgazdasági miniszter. Ahmad Azizi, a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Ali Mohamed Beserati, valamint Ali Akbar Farazi. Szakszervezetek a világkan és Magyarországon AJá°Ta titkárának Napjainkban a politikával alig- alig foglalkozók számára is nyil­vánvaló, hogy a világpolitika, a világgazdaság változásai a mi hétköznapjainkat is befolyásol- ' ják. Következésképpen közér­deklődésre számíthatott olyan tanácskozás, mint a 210 millió szervezett dolgozót képviselő Szakszervezeti Világszövetség XI. kongresszusa. Annál is Inkább, mert élőké, szítői, szervezői — mint ezt Só­lyom Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, a magyar küldöttség tagja tegnap a kecskeméti szakszervezeti székházban a meghívott tisztség­viselők előtt elmondta — fontos változások elindítójának tekin­tették a több mint ezer küldött részvételével megtartott szép* temberi világfórumot. Nagyon is kívánatos, hogy a tudatformálásban mind felelő- sebb tömegszervezeti aktivisták minél pontosabb, minél árnyal­tabb képet alkothassanak a berlini kongresszusról. . A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa valódi igényt elégített ki a tájékoztató megrendezésével: zsú­folásig megtelt a székház nagy­terme. Az'előadó őszintén tudatta: az elmúlt években a nemzetközi helyzet alakulása alaposan pró­bára tette a Szakszervezeti Világ­szövetséget Válaszolni kellett á kor kihívásaira, arra a kérdés­re: milyen szerepet tölt be ma a szakszervezeti mozgalom. Az éh. hez a világszövetséghez tartozó dolgozókat különösen érdekel­te, hogy a kongresszus szerint, ha úgy tetszik szakszervezeti szemszögből mi a helyzet a kü­lönböző válságoktól terhes világ, ban. Nyilvánvaló volt a 81 országot képviselő küldöttek előtt, — mint erről Sólyom Ferenc informálta a megjelenteket —, hogy számí­tásba kell venni a szervezet mű­ködését illető, részben megalapo­zott kritikai észrevételeket, meg kell találni a nehézségekkel erő­teljesebben megbirkózó, a dol­gozók tíz. és százmillióknak még vonzóbb programot, módszere­ket. (Folytatás a 2. oldalon.) A nem szakemberek számára első pillantásra furcsának tűnhet, mi köze van a jognak az egész­ségügyhöz. Pedig a társadalom­ban az életviszonyok szabályozá­sában a jog mindenhez kötődik. Az egészségüggyel való kapcso­lata különösen szoros. Elég, ha például arra gondolunk, hogy ha­zánkban törvény garantálja min­den állampolgárnak az orvosi ellátáshoz, a gyógyítás lehetősé­geinek igénybevételéhez való jogot. Az ehhez tapadó rendkí­vül szerteágazó és bonyolult kérdésekről folyik kétnapos munkaértekezlet jelenleg Kecs­keméten, a Tudomány és Techni­ka Házában, amelyen jelen van­nak az Egészségügyi Minisztéri­um, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Kór­házszövetség, valamint a konfe­rencia szervezőjének, a Bács-Kis- kun Megyei Tanács Hollós Jó­zsef Kórház-Rendelőintézetének képviselői. A tegnap délutáni megnyitó résztvevőit dr. Losoncz Mihály, a szervező intézmény főigazga­tó főorvosa köszöntötte. Meg­nyitó beszédet dr. Najzer Alajos, a Magyar Kórházszövetség elnö­ke mondott, aki utalt a hazai egészségügy eddigi fejlődésére, de egyben figyelmeztetett, a romló helyzet miatt, a továbblépés szük­ségességére. A vendéglátók nevében ezután dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke köszöntötte az or­szágos konferencia résztvevőit. Rövid áttekintést adott Bács- Kiskun megye helyzetéről, majd szólt az egészségügy helyi sajá­tosságairól és legégetőbb gond­jairól. A szakmai program első nap­ján dr. Hutás Imre államtitkár ' „Egészségügyi politikánk ma” címmel vázolta a továbblépés le­hetőségeit. Elmondta, hogy az 1972-ben elfogadott egészség­ügyi törvény bizonyos rendelke­zései már inkább kerékkötői' a fejlődésnek, mintsem előremoz- dítói. Módosításuk megérett pél­dául a kábítószerpótló anyago­kat fogyasztók, vagy az alkoho­listák rehabilitációja tekinteté­ben. Különösen fontos olyan hiá­nyosságok pótlása, mint az or­vosi etikai kódex megteremtésé, valamint a kutatási etikai bi­zottságok létrehozása, amely tör­vényesítené az orvosi, kutatások, kísérletezések módozatait. De ugyanilyen jelentős lenne a ma­gángyakorlat, valamint az orvo­si fegyelmi eljárások kérdései­nek rendezése is. Az első nap szakmai program­jának folytatásaként előadás hangzott el az orvosi jog fogal­máról, helyéről a polgári jog rendszerében, valamint az egész­ségügyi intézmények belső igaz­gatásáról, az egészségügyi gya­korlat jogi és erkölcsi szabályo­zásáról. Az országos egészségügyi jogi munkaértekezlet szekcióülésekkel folytatódik. T. B. A békéért és a barátságért— Kiskunhalason Tegnap Kiskunhalasra láto­gatott a magyar—bolgár barátsá­gi napok alkalmából megyénkben tartózkodó Emil Alexiev, Bulgá­ria magyarországi kereskedel­mi kirendeltségének első tit­kára. A vendéget a Hazafias Nép­front városi bizottságának szék­hazában Szabó 'Károly, Kiskun­halas tanácselnöke tájékoztatta a település társadalmi, gazdasági, kulturális életéről. Emil Alexiev ezután felkereste a baromfi-feldolgozó vállalatot, ahol Bíró András pártvezetőségi titkár kalauzolásával üzemláto­gatáson vett részt. Délután a baromfi-feldolgozó vá'JLalatnál magyar—bolgár ba­rátsági gyűlést tartottak, melyen F. Tóth Pál, a HNF megyei bé­ke- és barátsági bizottságának el­nöke méltatta a két nép barát­ságát, országaink jó kapcsolatait. Ezután Emil Alexiev mondott be­szédet, kiemelve az együttműkö­dés és tapasztalatcsere fontossá­gát a békés építőmunkában. A nap folyamán grafikai kiál­lítás nyílt az általános művelő­dési központban neves bolgár al­kotók, Vanko Urumov, Milko Boszkov és Venceszlav Antonov munkáiból. Bulgária magyarországi ke­reskedelmi kirendeltségének el­ső titkára is részt vett azon a programon, amelyet a békehónap alkalmából a kiskunhalasi felső­városi általános iskola, a HNF felsővárosi bizottsága és a Buda- print Szegedi Textilművek kis­kunhalasi gyáregysége szervezett. Ennek eseményeire már régen ké­szültek a felsővárosi diákok, akik „így látom a békét” címmel ál­lították ki az általuk gyűjtött pla­kátokat, rajzokat, fényképeket. A csaknem ezer felsővárosi iskolás kedden megnézte a Valahol Eu­rópában című filmet, tegnap pe­dig a rendezők kezdeményezésé­re az esti órákban békédemonst- rációra került, sor a „Gyerekek és felnőttek együtt a békéért” jelmondat jegyében. A felsővárosi iskolában a bé­kéről szóló dalok-versek elhang­zása után dr. Szabó Miklós, az MSZMP városi bizottságának első titkára köszöntötte a jelen­lévő gyerekeket, szüleiket, is­merőseiket, majd az ünnepélyes fáklyagyújtást és egy verses-ze­nés műsort követően fáklyás bé­kemenet indult az iskolától a sportpályáig. Az útvonalon lakók az ablakokban gyertyát gyújtot­tak, így fejezve ki együttérzésü­ket, a béke'iránti vágyukat. A békedemonstráció a sportpá­lyán, tábortűz körüli közös ének­léssel, irodalmi műsorral és tű­zijátékkal zárult. V. Z. Fűszerpaprika-termelési ankét Hazánkban két nagy tájkörzet­ben termesztenek fűszerpaprikát, Szeged és Kalocsa központtal. Ez a zöldségnövény az ágazatban mindig is különleges helyet fog­lalt el. Magas jövedelemtermelő • képessége miatt hiánya, illetve túltermelése viharos vitákat vál­tott ki. Tegnap a Kalocsakömyé- ki Agráripari Egyesülés, a Ma­gyar Élelmiszeripari Tudomá­nyos Egyesület konzerv- és pap­rikaipari szakosztálya Kalocsán rendezett ankétot, amelyen ott voltak a szegedi és Kalocsa kör­nyéki tájkörzet szakemberei. — Kalocsán a paprikafeldolgo­zó szezon felénél járunk. Ebben a tájkörzetben mintegy 45 ezer tonnát termelnek ebből a nö­vényből — ez hozzávetőlegesen az ország termelésének a fele —, s a hosszan tartó malomipari mun­ka után mintegy 7500 tonna őr­(Folytatás a 2. oldalon.) SÁRGARÉPA, ZELLER, PASZTINÁK • Fajtakinálat — ládákban. A bemutató résztvevői a petrezselyem-, pasztinák-, zeller- és gumós édeskömény-fajtákat szemlélik. (Tóth 'Sándor felvétele) Gyökérzöldség-kísérletek a ZKI-ban A gyökérzöldségek nemesitési és fajtafenntartási programjá­nak felelőse a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Válla­lat. A hagyományoknak megfele­lően, tegnap itt rendezték meg a ZKI és a Növénytermesztési és Minősítő Intézet közös fajtabemu­tatóját, melyen zömmel a _ na­gyobb zöldségtermesztő tájkörze­tek szakemberei vettek részt. A tanácskozóteremben ládák­ba sorakoztatva hatvan sárgaré­pa-, négy petrezselyem-, húsz zeller-, két pasztinák-, kilenc céklafajtát vehettek szemügjn-e a zöldségtermesztők. Dr. Bujdosó 'Gabriella, a ZKI tudományos főmunkatársa, előadásában el­mondta, már a sárgarépa-netrtesí­tők is hoznak létre hibrideket, közülük néhány kiemelkedik jobb termésével, az aszály ellené­re is. A termesztők figyelmét kü­lönösen a Fertődi korai FI, az újdonságnak számító, közép- hosszú tenyészidejű, Nantes-típu- sú, bejelentés előtt álló fajta- jelölt és a kísérletekben harma­dik éve szereplő Kecskeméti ipa­ri sárgarépa keltette fel. Dr. Csemi Imre, a ZKI főmun­katársa, a gyökérzöldségek táp­anyagigényéről, műtrágyázásáról beszélt. Elmondta, hogy a té­nyé szedényes kísérletek tanulsá­ga szerint túlzottan nagy adagú nitrogén trágyázással jelentéke­(Folytatás a 2. oldalon.) A jog és az egészségügy szoros kapcsolata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom