Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

PETŐFI NÉPE 1986. október 16. Az NSZK államfője Baranyában A hivatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke szerdán Baranya megyébe, ha. zánknak arra a vidékére látoga­tott, ahol Magyarország német ajky lakosságának csaknem a negyven százaléka él. Elkísérte vidéki útjára a szö­vetségi elnököt felesége, Marian­na von Weizsäcker is. A pályaudvari fogadtatás után a vendégek a történelmi belvá­rosba hajtattak, s a megyei ta­nács barokk üléstermében tájé­koztatót hallgattak meg Baranya megye és Pécs város történeti múltjáról, jelenlegi helyzetéről, a lakosság nemzetiségi összeté­teléről, és az ország nemzetiségi politikájának helyi érvényesü­léséről. Az esemény záróaiktusa- ként aláírták Pécs és az NSZK- beli Fellbach testvérvárosi szer- ződését. Az NSZK szövetségi elnökének és kíséretének útja Pécsről a megye legnépesebb német nem­zetiségű településére, Boly (nem­zetiségi nevén Bohl) községbe vezetett. Bólyi látogatása során dr. Richard von Weizsäcker talál­kozott az általános iskola taná­raival és tanulóival. Az NSZK államfője és felesége délután Pécsett udvariassági lá-r togatást tett dr. Cserháti József pécsi megyéspüspöknél, a ma­gyar püspöki kar titkáránál. Este Baranya megye tanácsá­nak vezetői vacsorát adtak a vendégek tiszteletére Siklóson, a középkori várban. események sorokban MIHAIL GORBACSOV TÉVÉBESZÉDE LONDON- „Gorbacsov nyitva-hagyja az ajtót" — „Moszkva feltámasztja a.,. rakétamegállapodás remé­nyét" — ilyen és hasonló-címek­kel tudósítottak szerdán reggel az angol lapok az SZKP KB főtit­kárának előző esti tv-beszédéről. Brit megfigyelők az újraéledő de­rűlátás jegyében mérlegelik azokat a megjegyzéseket is, ame­lyeket Viktor Karpov, a Szovjet­unió genfi tárgyalóküldöttségé­nek vezetője tett Londonban kedd esti sajtóértekezletén. PEKING Igor Rogacsov szovjet külügy­miniszter-helyettes, aki részt vett a kínai—szovjet államközi kap­csolatok normalizálásáról folyó konzultációk Pekingben meg­tartott 9. fordulóján, szerdán dél­előtt hazaindult a kínai főváros­ból. Rogacsovot és az általa ve­zetett szovjet- küldöttség tag­jait a pekingi repülőtéren Csien Csi-csen külügyminiszter-helyet­tes, a konzultációkban részt vevő -kínai küldöttség vezetője bú­csúztatta. A konzultációk októ­ber 6. és 14. között tartott 9. for­dulójáról -kiadott közlemény szerint Kína és a Szovjetunió megállapodott abban, hogy 1987 februáriában felújítják a két or­szág közötti határtárgyalásokat. A külügvminiszter-helyettesi szintű tárgyalásokat felváltva tartják majd a két ország fővá­rosában. BERLIN Meggyőződésem, hogy az NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének küszö­bönálló pekingi látogatása új sza­kaszt nyit Kína és az NDK bará­ti kapcsolataiban és együttműkö­désében — jelentette ki Hu Jao- pang. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára a Neues Deutschland fő­szerkesztő-helyettesének és az ADN hírügynökség vezérigazga­tó-helyettesének adott nyilatko­zatot Pekingben. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden este beszé­det mondott a szovjet televízió Vremja című adásában, s be­számolt Ronald Reagannel, az Amerikai Egyesült Államok el­nökével 'Reykjavikban tartott találkozójáról. Beszédében egye­bek között a következőket hang­súlyozta: — Arra törekedtünk, hogy a reykjavíki találkozó központjá­ban a világpolitika legfontosabb kérdései álljanak — a fegyverke­zési hajsza megszüntetése, a nuk­leáris leszerelés. Pontosan így is történt. Első javaslatunk a hadászati támadófegyverekre vonatkozott. Kijelentettem, hogy a következő öt évben készek vagyunk ezek ötvenszázalékos csökkentésére. A hadászati fegyvereket száraz­földön, a vízben és a levegőben is felére csökkentettük volna. Második javaslatunk a közepes hatótávolságú rakétákra vonat­kozott. Indítványoztam az el­nöknek, hogy maradéktalanul számoljuk fel Európában szeb­be az osztályba tartozó szovjet és amerikai rakétákat. A harmadik kérdéá, amelyet első találkozónkon felvetettem, mondotta Gorbacsov az elnök­nek, s amely javaslat csomagunk szerves részét képezte, a rakéta­elhárító rendszerekről kötött (ABM) szerződés és a nukleáris kísérletek beszüntetése. Tekintettel azokra a különle­ges nehézségekre, amelyeket az amerikai kormányzat önmagá­nak okozott ebben a kérdésben, amikor az elnök kötötte magát az űrfegyverhez, az úgynevezett hadászati védelmi kezdeménye­zéshez, nem követeltük e téren a munkák beszüntetését. Kiin­dulópontunk azonban az volt, hogy megtörténik az ABM-szer- ződés valamennyi előírásának maradéktalan betartása, vagyis az e téren végzett kutatások és kísérletek nem lépnek túl a la­Magyar—iráni kormányfői tárgyalások "•^Mihail Gorbacsov tévébeszédét hallgatja egy moszkvai házaspár. boratóriumon. Ez egyforma kor-1 látozás az Egyesült Államok és a Szovjetunió számára. Mihail Gorbacsov elmondotta, hogy a Reagan elnökkel megtar­tott első tárgyaláson jelentős lé­pések egész csomagtervét helyez­ték a tárgyalóasztalra. E javas­latok, ha elfogadják őket, új kor­szak kezdetét jelentették volna az emberiség életében. A nukleá­ris fegyverektől mentes korszak kezdetét. Az elnök ismertette a tárgya­lási szünetben kidolgozott ame­rikai álláspontot. Első szavai után világossá vált, hogy — mint azt már a sajtóértekezleten is megfogalmaztam — naftalinba rakott kacatokat akarnak ránk sózni, amelyek már a genfi tár­gyalások levegőjét is fojtóvá te­szik: különböző közbülső meg­oldásokat, számokat, szinteket, alszinteket stb. Egyetlen új gon­dolat, egyetlen friss megközelí­tés, egyetlen olyan ötlet sem, amely a megoldásnak akár csak a legkisebb esélyével, vagy bár­miféle előrelépésével kecsegtet­ne. Világossá vált, elvtársak, hogy az amerikaiak teljesen üres kéz­zel érkeztek Reykjavíkba. Az Befejeződött a Varsói Szerződés külügyminisztereinek ülése Korunk alapvető kérdése a bé­ke megszilárdítása, a fegyverke­zési verseny — elsősorban a nuk­leáris fegyverkezési verseny — beszüntetése, a leszerelés, a nuk­leáris katasztrófa veszélyének elhárítása — állapította meg a Varsói Barátsági, Együttműkö­dési és Kölcsönös Segítségnyújtá­si Szerződés Tagállamainak Kül­ügyminiszteri Bizottsága Buka­restben tartott október 14—15-i soros ülésén. Eduard Sevardnadze, a Szov­jetunió külügyminisztere tájé­koztatta az ülés résztvevőit Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke közöt­ti. a Szovjetunió kezdeményezé­sére Reykjavíkban megtartott találkozójának eredményeiről. Az ülésen képviselt államok tel­jes határozottsággal támogatják a Szovjetunió e találkozón kép­viselt álláspontját. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezték országaik eltökéltsé­gét a párbeszéd folytatására, a nukleáris" fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rend­szerének megteremtéséért vívott harc folytatására. Síkraszállva a leszerelési prob­lematika komplex megközelíté­séért, az ülésen hangsúlyozták a Politikai Tanácskozó Testület budapesti ' tanácskozásán elfo­gadott felhívásnak a jelentősé­gét, amely az államok katonai kiadásainak megfelelő csökken­tése mellett, az európai fegyve­res erőknek és-.-hagyományos fegyverzetnek a. 90-es évek kezr détére történő 25 százalékos csök­kentésére irányul. A szövetséges szocialista álla­mok követelik az imperialista erőpolitika, a diktátum és az ag­resszió politikájának beszünteté­sét, és határozottan síkraszáll- nak minden nép azon jogának tiszteletben tartásáért, hogy min­den külső beavatkozás nélkül maga döntsön sorsáról. Megerősítették elvi álláspont­jukat a regionális konfliktusok és feszültséggócok tárgyalások út­ján történő, mielőbbi, igazságos rendezésével kapcsolatban. Kifejezték annak szükséges­ségét, hogy az ENSZ égisze alatt tartsanak nemzetközi konferen­ciát a Közel-Keletről, hozzanak létre e célból előkészítő bizott­ságot a Biztonsági Tanács öt ál­landó tagja, továbbá az összes érdekelt fél részvételével. A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak minden or­szághoz,' néphez és békeszerető erőhöz: cselekedjenek a nemzet­közi békeév nemes céljainak szellemében, egyesítsék erőfe­szítéseiket, tegyenek meg min­dent annak érdekében, hogy konkrét intézkedések szülessenek a nukleáris leszerelésről, minden atomkísérlet beszüntetéséről, a hagyományos fegyverzet és fegy­veres erők, valamint a katonai költségvetések csökkentéséről. A nukleáris űrkorszakban ez az egyetlen út a tartós európai és egyetemes biztonság megterem­téséhez. Nyikolaj Cservov vezérezre­des, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkarának csoportfőnöke szer­dán .Moszkvában sajtókonfe­renciát tartott abból az alkalom­ból, hogy közép-európai idő sze­rint szerdán 10 órakor megkez­dődött 6 szovjet ezred, szám sze. rint 8000 fő és hadfelszereléseik kivonása Afganisztánból. A kivo­SALVADOR 1200-ra nőtt a földrengés áldozatainak száma Salvadorban kedden a mentő­osztagok folytatták a múlt heti földrengés romjainak eltakarítá­sát és a kutatást a túlélők után. Eközben a mentőosztagok újabb tömegsírt tártak fel egy földcsu­szamlás helyén. San Salvador egyik külvárosá­ban legalább kétszáz ember holt­testére bukkantak. Az áldozatok pénteken földcsuszamlás követ­keztében vesztették életüket. A mentőosztagok nyolcméteres földréteg álól ássák ki a holttes­teket. Ezzel már 1200-ra nőtt a közép-amerikai országban történt természeti katasztrófa halottai- nak száma. Eközben a főváros más kerü­leteiben és vidéken is folytatódik a romok eltakarítása. Sok. he­lyen magánautókról és teherau­tókról osztják az élelmiszert, vi­zet és ruhát a hajléktalanoknak. San Salvadorban a legtöbb üzlet még kedden is zárva volt a víz- és áramszolgáltatás hiánya miatt vagy azért, mert a tulajdonosok nem jutottak el boltjukig. Újabb rengésektől tartva még azok kö­zül is sokan az utcán, vagy a volt a benyomásunk, csak azért jöttek a találkozóra, hogy bese­perjék az ellenszolgáltatás nél­küli engedményeket. Az amerikai elnök nem állt készen az elvi kérdések nagy formátumú megoldására, nem volt hajlandó válaszlépéseket tenni annak érdekében, hogy valóban ösztönzést adjunk az eredményes és reményt keltő tár­gyalásokhoz. Mihail Gorbacsov beszéde be­fejező részében hangsúlyoztál a további erőfeszítések jelentősé­gét, annak érdekében, hogy az emberiség végre eljusson a nuk­leáris leszerelés korszakába. Rá­mutatott azokra az okokra, ame­lyek végül meghiúsították a már elért megállapodások realizálá­sát. A fő ok: Washington ragasz­kodása csillagháborús program­jához. Reykjavik, mindent mérlegel­ve, nagy és fontos esemény volt, minőségileg új helyzetet terem­tett, mert előkészítette a talajt nagy formátumú lépésekhez, amelyek immár csak azon múl­nak, hogy realisztikus álláspont­ra helyezkedik-e az Egyesült Ál­lamok. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a nemzetközi biztonság és a le­szerelés ' kérdéseiről folyó általá­nos vitában szerdán" fölszólalt Horn Gyula külügyi államtitkár. Helyzetértékelésében hangsú­lyozta: a nemzetközi béke és biz­tonság szempontjából sorsdöntő a kelet—nyugati viszony javítá­sa, a felhalmozódott problémák kölcsönösen elfogadható meg­oldása. Ennek érdekében minden érintett5 országnak szívós, építő szándékú erőfeszítéseket kell ten­nie, mindenekelőtt a fegyverke­zési verseny megállítása, az eny­hülés előmozdítása, a leszerelés terén. (Folytatás az X. oldalról.) lamentben. Az iráni küldöttség részéről Ali Reza Moajeri mi­niszterelnök-helyettes, Abbasz Ali Zali mezőgazdasági minisz­ter, az iráni—magyar gazdasági együttműködési vegyesbizottság társelnöke, Golam r Reza Safei ' ipari miniszter, Ahmad Azizi, a nemzetgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke, Ali Mohammed Besrati, a külügyminiszter első helyettese és Ali Akbar Farazi ült tárgyalóasztalhoz.. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Marjai József, Hetényi István pénzügy- miniszter, a magyar—iráni gaz­dasági együttműködési vegyesbi­zottság társelnöke, Kapolyi László ipari miniszter, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Rázmér Zsigmond. A plenáris tanácskozások után Lázár György . és Mir ' Hoszein Muszavi szűk körű megbeszélést tartott. A nyílt és szívélyes légkörű tárgyalásokon a két kormányfő egyetértőleg megállapította, hogy a két ország kapcsolatai az el­múlt években politikai és gaz­dasági téren számottevően fej­lődtek. További lehetőség kínál­kozik — a kölcsönös előnyök alapján —< az együttműködés bő­vítésére. Elsősorban a gazdasági és a kereskedelmi, valamint a műszaki-tudományos együttmű­ködés területén van lehetőség az előrelépésre. A miniszterelnökök kifejezték készségüket ezek konkrét megvizsgálására. A tárgyalások után Mir Ho­szein Muszavi a Magyar Tudo­mányos Akadémiára látogatott. A vendéget Láng István, az MTA főtitkára köszöntötte, majd tájé­koztatást adott az intézmény te­vékenységéről, tudományos éle­tünkben betöltött szerepéről. Lázár György este iráni kollé­gájának tiszteletére díszvacsorát adott, melyen pohárköszöntők hangzottak el. Mir Hoszein Muszavi és vendéglátója, Lázár György a repülőtéren. Képviselők a család jogi rendjéről A családjogi törvény módosí­tása javaslatként szerepel az Ói*- szággyűlés őszi ülésszakának tárgysorozatában. A döntés elő­készítése -szerdán újabb állomá­sához érkezett azzal, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — a Par­lamentben tartott ülésén — is­mét foglalkozott a tervezett mó­dosítások hátterével, okaival és céljaival, s az újjáformálódó tör­vény, valamint a hozzá kapcso­lódó végrehajtási jogszabályok szövegéről is véleményt mondtak a képviselők. Az előzetesen meg­küldött jogszabályi tervezetek, valamint Markója Imre igazság­ügy-miniszter tájékoztatója áláp-í- jár» több órás vita bontakozott kirEnnek eredményeképpen': '-'é bizottság — két tartózkodással és három ellenszavazattal — egyetértett a törvénymódosítás előterjesztésével, viszont az el­hangzott képviselői indítványok, szövegváltoztatási javaslatok té­teles egyeztetése érdekében al­bizottságot jelölt ki és hatalma­zott fel, hogy az Igazságügyi Mi­nisztérium illetékeseivel egyez­tessék, pontosítsák a szóban for­gó jogszabályok tételes rendel­kezéseit, szövegezését. Életfogytiglan vagy fölmentés? Perbeszédek a kiskunhalasi kettős gyilkosság ügyében Hat szovjet ezred kivonása Afganisztánból nás, amely két gépesített lövész-, egy páncélos és három légvédelmi ezredet érint, a hónap végéig be­fejeződik. A szovjet kormány arra számít — mutatott rá Cservov —, hogy az Afganisztán elleni intervenció szervezői beszüntetik beavatko­zásukat a független ország bel- ügyeibe. Nemzetközi Vöröskereszt sátrai­ban töltötték az éjszakát, akik­nek otthonát nem rombolta le a földmozgás. A munkások és a szegények körében nő az elégedetlenség amiatt, hogy a kormány nem nyújt kellő támogatást a városok szegénynegyedeinek. Bírálják a kormányt amiatt, hogy a földren­gés után a mentési munkálato­kat a városközpontokban kezd­ték meg, nem pedig a külváro­sokban, ahol a legkomolyabb ká­rokat okozta a katasztrófa. Ki ölte meg a kiskunhalasi Sonkoly Jánost és feleségét 1985. május 22-ről 23-ra virradóan? A Gimnázium utcai kettős gyilkos­sággal a vöt, Pápai .Dezsőt (Kis­kunhalas, Bercsényi u. 12. III, 10.) vádolják. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Árvay Árpádné ta­nácsa október elsején kezdte meg a nem mindennapi ügy tárgyalá­sát, melynek során 35 tanút hall­gattak ki, s összesen 16 szakértő véleményét kérték meg, A vád­lott húsz rendőrségi kihallgatá­sa közül tizennégyen beismerte a tett elkövetését (részletes, kéz­zel írt önvallomásban), az eljárás vége felé azonban ismét tagadni kezdett, és a bírónő kérdésére is úgy válaszolt: nem érzi magát bűnösnek. Védője egyébként az a dr. Orosz Balázs, aki az emlé­kezetes Magda János-ügyben kli­ense teljes fölmentését érte el. A vád szerint a Sonkoly házas­pár régóta segítette Pápaiékat, és a vő is viszonozta ezt: 1977-ben például, amikor Sonkolyáé comb­nyaktörést szenved, és kiderül, hogy cukorbeteg. Pápai tanítja meg járni és többnyire ő is ápol- ia. 1984 elején az idős asszony képtelenné válik önmaga-ellátá­sára, emiatt egyre többet foglal­kozik az öngyilkosság gondola­tával. Pápai — így a vád — ettől megrémül, mert anyósa halála után zöld utat adna apósának egy iabb frigyre fiatal nőismerősé­vel, amiből következően veszély­ben forogna — szerinte — a ráiuk váró örökség. Ekkor ugyanis Pápaiék anyagi helyzete meglehetősen ingatag, ráadásul Pápai arról szerez tudomást, hogy felesége hűtlen lett hozzá. A szorult helyzetből — a vád­irat szerint — a dupla gyilkos­ság a kiút, ezért öli tehát meg egy franciakulccsal apósáékat: előbb az öregembert, utóbb az asszonyt, mindkettőt öt-öt ütés­sel. Pápai a megyei főügyészsé­gen is részletes beismerő vallo­mást tett (ezt, magnófelvételről, tegnap délelőtt meg is hallgatta a bíróság) az idén áprilisban bi­zonyítási kísérlet során (amit ter­mészetesen filmre vettek) szintén bemutatta a tett elkövetését. Az elmeszakértők szerint a vádlott pszichopata személyiségszerke­zetű, ami azonban nem befolyá­solja beszámítási képességeit. A Sonkoly-gyilkosságok ügyé­ben «tegnap hangzottak el a per­beszédek, miután az ügyész a vádat a minősítést illetően mó­dosította: eszerint Pápai előre kitervelten, részben aljas indok­kal követte el a gyilkosságokat. Dr. Dávid Benedek vádbeszédé­ben fölvázolta azokat á körűimé, nyékét, amelyek Pápait apósáék meggyilkolására késztették. A vádlott a bíróságon azért vonta vissza korábbi vallomásait, mert „érzése” szerint a rendőrségen lelki nyomás alatt állt, ám min­den kétséget kizáróan az bizo­nyosodott be, hogy az eljárás korrekten folyt le. A két áldozat­ra, a többszörös minősítésre, to­vábbá, hogy a vád szerint Pápai közeli hozzátartozóinak életét ol­totta ki, akik ráadásul kiszolgál­tatott helyzetben voltak, illetve arra is tekintettel, hogy elszapo­rodtak az ilyen jellegű bűncse­lekmények, az ügyész a legsúlyo- büntetést Is indokoltnak tartotta, ám. figyelemmel Pápai büntetlen előéletére, példás mun­kájára, családcentrikusságára, mégsem indítványozta a halál­büntetés kiszabását. ,.A bitófa és Pápai között ott áll a három gyer­mek” — mondotta az ügyész, és életfogytig tartó szabadságvesz­tést-kért főbüntetésül a vádlottra. Dr. Orosz Balázs védence többszöri beismerését Pápai la­bilis lelkiállapotával, magyaráz­ta: a vádlott ugyanis csak azt kö­vetően tett vallomást a gyilkos­ság elkövetéséről, miután felesé­gétől megtudta, hogy a pszicho­lógusok szerint ő, Pápai, gyenge idegzetű, amiből azt a következ­tetést vonta le, hogy „lehetett ő is” a tettes. A védő szerint nem bizonyított, hogy Sonkolynét ülő helyzetben érték a halálos üté­sek, mivel pedig Pápai „beisme­résében” ez így szerepel, eleve hamisnak mondható. A bizonyí­tási kísérlet során a vádlott nem azért tudott mindent életszerű­en megmutatni, mert ő tudhatta egyedül a gyilkosság éjjelén tör­ténteket, hanem egyszerűen azért, mert „beismerését” addig­ra már többször megismételte, t°hát tudta, s persze kiválóban is­merte a helyszínt is. Mivel az ügyben közvetlen tár­gyi bizonyítékok szinte alig van­nak, a közvetett bizonyítékok láncolata pedig nem áll össze egységes ok—okozati lánccá. A vádlott beismerő vallomása — mely a bizonyítékok sorában amúgy is az utolsó — nem teszi szükségtelenné az egyéb bizonyí­tékok teljes körű beszerzését, amelyek azonban hiányoznak, a vádlott terhére — a védő állás­pontja szerint — csak a kétséget kizáróan bizonyított tényeket le­het felróni. De mivel ezek nem bizonyítják Pápai bűnösségét, a vádlott fölmentését kérte (Pápai az utolsó szó jogán így szólt: „eb­ben a borzalmas bűncselekmény­ben nem én vagyok a tettes"). A bíróság október 23-án hirdet íté­letet. Ballal József

Next

/
Oldalképek
Tartalom