Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

1 • PETŐFI N£PE • 1986. október 15. )— A megállapodás egyetlen szó miatt maradt el Az iráni miniszterelnök látogatása Lázár Györgynék, a Miniszter- tanács elnökének meghívásá­ra szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Mir Hoszein Muszavi. az Iráni Iszlám Köztár­saság miniszterelnöke. • Mir Hoszein Muszavi 1942-ben ízületeit a kelet-azerbajdzsáni Hament i helységben. A középis. kola elvégzése után a teheráni agyetem építészeti és városterve­zési szakán folytatott tanulmá­nyokat. s barátaival együtt ala- pitótagja volt az egyetem első iszlám társaságának. 1973-ban a SAVAK, a sah titkosrendőrsé­ge letartóztatta. Az 1979-es izslám forradalom győzelme után Mir Hoszein Mu­szavi az újonnan létrehozott Isz­lám Köztársasági Párt egyik ve­zetője és a párt hivatalos lapjá. nak. az Islamic Republicnak — Iszlám Köztársaság — kiadója és főszerkesztője lett. 1979-töl a tes­tület fennállásáig tagja volt az iszlám Forradalmi Tanácsnak. Dzsavad Bahonar miniszterel­nök kormányában rövid ideig a külügyminiszteri posztot töltöt­te be. Mir Hoszein Muszavi 1981. október 29.e óta áll a kormány élén. Az MSZMP főtitkára fogadta a MTESZ vezetőit Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára fo­gadta Fuck Jenőt, a Központi Bi­zottság tagját, a MTESZ elnökét és dr. Tóth Jánost, a MTESZ fő­titkárát. akik tájékoztatást ad­tak a szövetség szombaton kez­dődő küldöttközgyűlésének elő­készületeiről. Kádár János elis­meréssel szóM a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének szerepéről az or­szág gazdasági fejlődésének elő­mozdításában és eredményes munkát kívánt a közgyűlésnek. Újabb földrengés Salvadorban Újabb közepes erősségű föld­rengés volt hétfőn Salvador­ban. ahol a múlt pénteken erős földlökések majdnem '■zer ember halálát okozták. Az újabb földmozgás helyi niö szerint hétfő délután raj otkor történt, és három má­sodpercig tartott. A szomszó- ilos Guatemalában mért ada­tok szerint a Richter-skála .szerint majdnem 5 fok erös- s ígű földrengés epicentruma .1 Csendes-óceánban, a sál va­don partok közelében volt. Péntek-óta több mint ezer utórezgést észleltek, s a hétfő ■ I• -1 utáni volt a legerősebb. A fővárosban ismét kitört a pá­nik. az emberek kirohantak az utcára. A hadsereg heli­kopterekről próbálta meg fel­ni *rni az esetleges újabb ká- r lkat. Jósé Napoleon Duarte sal- v.ulori elnök hétfőn este a te­levízióban elmondta, hogy a katasztrófának 976 halálos ál­dozata ás 8176 sebesültje van Vasárnap 890 halottról beszélt A hajléktalanok száma eléri a harmincezret. (Folytatás az 1. oldalról.) alapul véve foglalkozni a tár­gyalások során felmerült egyes ajánlatokkal, a hadászati nuk­leáris fegyverek számának nagy­arányú csökkentésével, vagy aj közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök felszámolásá­val. „Izlandon ezeket a kérdése­ket egységben, egymással össze­függésben tárgyaltuk, s egyetlen szón múlott, hogy nem sikerült rájuk összefüggő megoldást talál­ni” — hangsúlyozta a szovjet külügyminisztérium szóvivője. Geraszimov abban egyetértett Reagan elnökkel, hogy még min­dig van remény a tárgyalások fel­újítására és a megegyezésre. MOSZKVA Kedden reggel valamennyi szovjet lap teljes terjedelmében közölte Mihail Gorbacsov reyk- javíki sajtókonferenciájának szövegét, a feltett kérdésekkel és az azokra adott válaszokkal együtt. Előző este a szovjet tele­vízió híradója felvételről ismét sugározta a sajtóértekezletet. Az újságok egyúttal váloga­tásokat közölnek a reykjavíki csúcs világvisszhangjából, lap­véleményeket idéznek, neves po­litikusokat és újságírókat szólal­A csillagháborús program és a hadászati fegyverzetkorlátozás egymást kizáró alternatívák, ame­lyek nem létezhetnek együtt — jelentette ki Paul Warnke, a SALT—II. tárgyalásokon részt vett amerikai delegáció egykori vezetője a brit ITN televízió hír­adójának adott nyilatkozatában. A tekintélyes leszerelési szakértő a reykjavíki tárgyalások kudar­cának okairól szólva kifejtette: „Reagan elnök nem érti meg: semmi esély sincs arra, hogy a Szovjetuniót rávegye hadászati támadó fegyverzetének csökken­tésére és egyidejűleg ő maga sza­bad kezet kapjon az SDI-program kifejlesztésére és végrehajtására. Ezt mi sem tennénk meg és ter­mészetesen a Szovjetunió sem te­szi meg.” Warnke nyomatékosan aláhúz­A Közös Piac Reykjavik után is a már korábban elhatározott nenetrend szerint folytatja tár­gyalásait a KGST-vel a kapcso­latok rendezéséről — jelentette Ki Willy de Clercq, az Európai Gazdasági Közösség brüsszeli bi­zottságának nemzetközi kapcso­latokért felelős tagja. Willy de Clercq szerint elha­markodott. I revkiavíki találkozó kudarcáról beszélni, mert a ke­let—nyugati viszony sokkal szé­lesebb, összetettebb és többrétű annál, hogy a két nagyhatalom tatnak meg. A lapok közül tö­mör értékelést egyedül az Iz­vesztyija adott, reykjavíki kü- löntudósítói, Bovin, Jefimov és Pallagyin tollából: „Mint Mihail Gorbacsov be­számolójából önök már tudják, a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyszabású döntések határán volt. De csak volt. Ha az Egyesült Államok vezető körei nem táplálnak a Szovjetunióval szembeni katonai fölény illúzió­ját, Reykjavik nem az elmu­lasztott lehetőségek példájaként vonult volna be a krónikákba, hanem a nagy lehetőségek szín­tereként, a józan ész és az új gondolkodásmód szimbóluma­ként”. „Reykjavik nem vált ilyen szimbólummá. A Reagan-kormány és azok az erők, amelyek mö­götte állnak és irányítják, vak­nak, vagy legalábbis rövidlátók­nak bizonyultak... Reagan el­nök a keflavíki támaszponton tett nyilatkozatában azt állítot­ta, hogy ő és csakis ő terjesztett elő javaslatokat a tárgyalásokon. Ezt annak a küldöttségnek a vezetője mondotta, amely üres politikai poggyásszal érkezett Reykjavíkba”, írták az Izvesz­tyija különtudósítói. ta: Reagan elnök sohasem győz­heti meg Moszkvát, hogy az SDI „tisztán védelmi fegyverzet”, minthogy a támadó és védelmi rendszerek csakis elválaszthatat­lan egységükben vizsgálhatók. „Ha a szovjetek megtették volna azt, amire kértük őket, az egyér­telmű lett volna megtorló, el­rettentő ütőerejük feladásával. Erre mi sem voltunk hajlandóak a SALT—II. tárgyalásokon. Most arra szólítottuk fel őket. hogy valami olyat tegyenek meg, amit nem tehetnek meg a Szovjetunió biztonságának veszélyeztetése nélkül” — mutatott rá Paul Warnke. „Reagan elnök — fűzte hozzá — önmagát szorította sarokba az SDI-vel, hiszen valójában azt mondja, hogy előnyben részesíti a csillagháborút a fegyverzet­korlátozással szemben.” vezetőinek egyetlen találkozójá­tól függne. Elismerte, hogy a ta­lálkozó bizonyos hatással lehet az GK—KGST párbeszédre, de ha­tározottan kijelentette: a Közös Piac a már korábban hozott döntés értelmében a következő hetekben folytatni kívánja a tár­gyalásokat. „A kereskedelmi kap­csolatokon és a gazdasági együtt­működésen túl ennek hosszú tá­vú célja van: hozzá kell járul­nia az Európa keleti és nyugati fele közötti viszony stabilitásá­hoz. Reagan önmagát szorította sarokba Ismét bizalmát kapott a Chirac-kormány i A frárttia nemzetgyűles hétfőn keso este — ezúttal hatodszor — bizalmat szavazott Jacques Chi­rac kormányának egy törvény- javaslat ügyében. A választóke­rületek új kijelöléséről volt szó, és a Szocialista Párt bizalmatlan­sági indítványára csak 281 sza­vazat jutott, míg a kormáhy bu­kásához 288-ra lett volna szük­ség. A törvényjavaslat ezzel el­ső olvasásban elfogadottnak te­kinthető és a szenátus elé kerül­het. A bizalmi^ vitára, amelyet a kormányfő kezdeményezett, hogy kizárja az érdemi vitát a kor­mánypártokat is megosztó ké­nyes témáról, nagy érdektelenség mellett került sor. Alig ötvenen lézengtek a Bourbon-palotában, amikor Chirac a törvényjavasla­tot védelmezve azt fejtegette, hogy a kormáhy egyik alapvető programpontjának megvalósítá­sáról van szó. A szavazáskor, mi­vel módosítani nem lehetett, vi­szont a kormány fennmaradásá­ról volt szó, az RPR és az UDF egész tábora a kormány mellett állt. sőt hozzájuk csatlakozott a Nemzeti Front két képviselője Is. A Közös Piac és a KGST kapcsolatai HATVAN ORSZÁG SZÁZNEGYVEN SZERVEZETÉNEK RÉSZVÉTELÉVEL Béke-világkongresszus Koppenhágában „A béke védelméért, az emberiség jövőjéért" jel­szó jegyében október 15—19. között Béke-világkong­resszus lesz Koppenhágában. A találkozó, amelyet dán békemozgalmi szervezetek kezdeményeztek, ki­emelkedő eseménye lesz az ENSZ-közgyűlés által meghirdetett nemzetközi békeévnek. 1 A dán felhívás rendkívül széles körű visszhang­ra'talált: mintegy hatvan ország 140 békeszerveze- lének és -mozgalmának 2000 tagja jelezte részvéte­lét. Hasonló találkozókat általában háromévenként tartanak, a mostaninak különleges jelentőséget ad, hogy a küldöttek egy NATO-ország fővárosában fognak tanácskozni. Dánia belpolitikai életének az utóbbi években központi kérdésévé vált az amerikai rakéták nyugat­európai telepítése elleni tiltakozás. 1983-ban a par­lament határozatban kötelezte a kormányt, hogy szorgalmazza az 1979-es telepítési határozat módo­sítását. bár Dánia csupán a költségekhez járul hoz­zá. Rendszeresek a tömegmegmozdulások is, ame­lyek résztvevői követelik, hogy Észak-Európát nyil­vánítsák alomfegyvermentes övezetté. A világkongresszust, amely a nemzetközi előké­szítő bizottság meghatározása szerint „egyedülálló alkalom lesz arra, hogy konstruktív, nyílt párbeszé­det folytassunk 1 nukleáris háború veszélyének el­hárításáról, a közös tevékenység módozatairól”, ala­pos és kiterjedt előkészítő munka előzte meg, ami nem volt mentes a vitáktól sem. Egyes nyugat-eu­rópai politikusok a konzervatív sajtó támogatásá­val igyekeztek hangulatot kelteni a Békevilágta­nács keretében működő szervezetekkel szemben. A megosztó törekvések ellenére az előkészítő bi­zottságnak mégis sikerült értelmes, nyílt vitákra, gazdag eszmecserére alkalmas vonzó programot ösz- szeállítania. Ezt jelzi az érdeklődők óriási száma is. A tanácskozás elnöke a köztiszteletben álló dán li­berális politikus, a 92 éves Hermond Lannung, a Föderalista Világmozgalom elnöke lesjg, akit 1986- ban Nobel-békedíjra is jelöltek. A kongresszus, a nemzetközi békeév irányelvei­vel összhangban, megvitatja majd a leszerelés leg­különbözőbb vonatkozásait — különös tekintettel az űrfegyverkezés megakadályozására —, a fegyver­kezés gazdasági következményeit, a faji megkü­lönböztetés problematikáját, a nők és a fiatalok helyzetét, és nem utolsósorban a nemzetközi együtt­működés, a párbeszéd és a bizalom szerepét. A magyar békemozgalom cselekvőén kivette a ré­szét a kongresszus előkészítéséből. A Koppenhágá­ba utazó küldöttség összetétele iól mutatja a ma­gyar békemozgalom sokszínűségét, méltóképpen reprezentálja a békeszerető magyar közvéleményt. Vezetője, Sztanyik B. László, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főigazgatója, az OBT elnökhelyettese. Tagjai az Országos Béketanács, a SZOT. a Magyar Nők Országos Tanácsa, a KISZ, a Hazafias Népfront, az egyházak, a magyarországi nemzetiségek képvi­selői. szakértők, művészek. A magyar delegáció feladatának tekinti, hogy koppenhágai munkájával is előmozdítsa a nyílt, őszinte párbeszédet minden kérdésben, hangsúlyoz­za a békemozgalmi erők együttes fellépésének szük­ségességét, erősítse régi kapcsolatait és újakat épít­sen ki. Szovjet—argentin tárgyalások A moszkvai Kremlben kedden megkezdődtek a szovjet—argentin tárgyalások Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­ke és Raul Alfonsin argentin köztársasági elnök között. JNDK A forradalom napja A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban kedden ünnepel­ték a forradalom napját és a Je­meni Szocialista Párt alapításá­nak nyolcadik évfordulóját. En­nek keretében Adenben ünnepé­lyes külsőségek között felavat­ták az JSZP KB új épületét. Homlokzatán emléktábla hirde­ti, hogy'a székház a testvérpár- tok ajándéka. A megnyitó ünnep­ségen jelen volt Ali Szalem al-Bied, a JSZP KB főtitkára is. Ingvar Carlsson megbeszélése Szűrös Mátyással Ingvar Carlsson miniszterel­nök kedden fogadta a svéd "kor­mány meghívására Stockholm­ban tartózkodó Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkárát, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélé­sen áttekintették a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdé­sét, és megvitatták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehe­tőségeit. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai jól fej­lődnek. ami egyúttal hozzájárul az európai együttműködés el­mélyítéséhez. valamint a nem­zetközi béke és biztonság erősí­téséhez is. A találkozón részt vett Szige­ti Károly, hazánk svédországi nagykövete. I986-BAN Nobel-békedíjas: E!ie Wiesel Az amerikai Elit* Wieselnek ítélte oda kedden az idei No- ! bel-békedíjat az iltetékes nor­vég parlamenti bizottság. A bizottság azzal indokolta döntését, hogy a zsidók máso­dik világháború alatti szen­vedéseinek leírásával.' illetve napjaink emberi jogi kérdé­seivel foglalkozó amerikai író- publicista „a béke és az em­beri méltóság szószólójává vált” tevékenységével. A bi- zó.t'tsáft „erőszakkal és faji gyűlölettel terhes korunk egyik legjelentősebb, szellemi veze- tőjeké/it” jellemzi Wieselt. Hírügynökségek a bizottság döntését összefüggésbe hoz­zák azzal a ténnyel, hogy Wie­se) jelentős szerepet vállal ab­ban a kampányban, amelyet Nyugaton a Szovjetunióban élő zsidók . jogainak vedelnie r ürügyén szítanak. Elie Wiesel 1928-ban szüle­tett a romániai Máramaros- í 'szigeten. A nácik 1944-ben őt is; szüleit is, az auschwitzi, majd onnan a buehenwaldi koncentrációs táborba hurcol­ták. Szülei belepusztultak az ott elszenvedett kínzásokba. A tábor felszabadulása után El te Wiesel francia földön telepe­dett le. 1956-ban kert és ka- j port amerikai állampolgársá­got. Azóta New Yorkban él, Ott folytatja irodalmi-publi­cisztikai tevékenységéi. Jiddis, francia és §> angol nyelven írt regényeinek, no­velláinak központi témája a zsidóság üldöztetése a náci uralom alatt. Publicisztikai, tevékenységében emberi jogi kérdésekre összpontosít. Heves kritikák is érik. Bírálói főként azt vetik szemére, hogy fellé­pése „az elnyomottak védel­mében” igen következetlen: megfeledkezik ilyen értelmű elkötelezettségéről, mihelyt Izrael arabokat elnyomó poli­tikájáról van szó, Izraelt so­ha semmiért ,sem bírálja. Képviselők a biotechnológiáról és a posta munkájáról Kedden Gödöllőn — Horn Pé­ter elnökletével — ülést tartott az Országgyűlés mezőgazdasági és kulturális bizottsága. A tanácsko­záson részt vett és felszólalt Ma- róthy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. A napirenden a biotechnológia ha­zai helyzete és fejlesztési lehe­tőségei szerepeltek. Papácsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes a MÉM írásbeli jelentéséhez fűzött szóbeli kiegészítésében többek között azt hangsúlyozta, hogy a biotechnológia különösen a növénytermesztésben* és az ál­lattenyésztésben válhat gyorsan termelőerővé. Máris megvan a lehetősége annak, hogy új. nagy­hozamú, a betegségekkel szemben ellenállóbb növényfajtákat állít­sunk elő alkalmazásával, s lé­nyegesen javítsuk állatállomá­nyunk minőségét. Maróthy László felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a kor­mányzat változatlanul nagyon fontosnak tartja a tudományos kutatómunkát. Ennek bizonysá­gaként a VII. ötéves terv idősza­kában is mintegy 150—160 milli­árd forint, a nemzeti jövedelem hozzávetőlegesen három százalé­ka áll rendelkezésre ilyen célok­ra. Felhasználását, elosztását te­kintve a Minisztertanács elnökhe­lyettese célszerűnek mondta a gyakorlatban bevált pályázati rendszer további erősítését. A vitában felszólalt Csipkó Sándor Bács-Kiskun megyei kép­viselő is. A posta munkájáról, fejleszté­sének lehetőségeiről tanácskoz­tak az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ked­den tartott ülésén a Parlament- ben>A képviselők meghívott szak­értők bevonásával elemezték, véleményezték azt a beszámolót, amely a témáról — a már ismert napirend szerint — az Országgyű­lés őszi ülésszakán hangzik el. A bizottsági ülésen előterjesz­tett anyaghoz Tóth Illés állam­titkár. a Magyar Posta elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, mint­egy előzetesen kommentálva készülő parlamenti beszámoló­jának főbb elemeit. Emlékezte­tett arra, hogy a posta 1979-ben kidolgozta az ezredfordulóig szó­ló fejlesztéspolitikai koncepció­ját. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban a' fejlesztés üte­mén feltétlenül módosítani kell. mivel az igények — különösen a távközlésben — a korábban elő- rejelzetlnél jóval gyorsabban nö­vekedtek. Például az ezredfordu­lóra előirányzotty „100 lakosnak 30 telefon" ellátottságot az euró­pai átlag már most meghaladja, és egyre sürgetőbbé válik számos új. korábban nem ismert, vagy csak későbbre tervezett szolgál­tatás bevezetése is. A hosszú tá­vú célok megvalósításában a VII. ötéves terv fontos változási ígér. A kormányzat az elektronizálás központi gazdaságfejlesztési prog­ramjának részfeladatai közé so­rolta a távközlés fejlesztéséi. Ah­hoz azontjan. hogy a telefonellá­tottság az igényeknek minél job­ban megfeleljen, és a távközlé­si szolgáltatások műszaki-tech­nikai feltételei lényegesen javul­janak, nem elegendő egy ötéves tervciklus. Hasonlóan más or­szágokhoz, a tervek végrehajtá­sához hosszabb távú. 10—15 éves fejlesztési programra van szük­ség. Második napirendi témaként a bizottság — Kiéri Róbert köz­lekedési .miniszterhelyettes elő­terjesztésében jelentést hallga­tott meg a közlekedési ágazat nemzetközi versenyképessége fo­kozását szolgáló intézkedések­ről. Módosítják a mezőgazdaság biztosítási rendszerét ­Július elejétől újjáalakult a hazai biztosítás rendszere. Ez a tény a biztosítási formák korsze­rűsítésének szükségességét is maga után vonja, többek között a mezőgazdaságot érintőket is — mondta Móczár József igazga­tó tegnap azon a kerekasztal-be- szélgetésen, amelyet Kecskemé­ten. az Állami Biztosító Bács- Kiskun Megyei Igazgatóságán rendeztek meg. — A ma érvényben lévő me­zőgazdasági biztosítási rendszer némi módosítással, de alapjaiban változatlanul tizenegy éve műkö­dik — mondta bevezetőjében Tar Jenő, az Állami Biztosító ügyve­zető igazgatója. — A termelési színvonal emelkedése, a közgaz­dasági helyzet változásai meg- érlellék a helyzetet arra, t hogy az agrárpolitikai, termelési cé­loknak ezt jobban megfelelővé tegyék. A má még érvényben lé­vő rendszer ellentmondásai kö­zött legfontosabb, hogy az önel- lartás-elve nem érvényesül elég­gé, a hevételnél több a károk miatti kifizetés. Hazánkban az elmúlt tíz év alatt összesen 43 milliárd forintot fizettek ki a mezőgazdasági üzemekben ke­letkezett különböző káresemé­nyek miatt. Bács-Kiskun megyé­ben ugyanebben az időszakban a biztosítási díjakból befolyt ösz- szeg 3,2 milliárd forint volt,• a kifizetett viszont 3,6 milliárd. Igaz azonban az is, hogy a ná­lunk 115 százalékos úgyneve­zett kárhányad, egyes megyék­ben jóval száz százalék alatt ma­radt. Az országnak vannak olyan területei, amelyeket például egya­ránt sújtott belvíz, tavaszi fagy. de szerencsére vannak, amelye­ket elkerülték a természeti csa­pások. Ez az ellentmondás rontja a biztosítás „eladhatóságát” adott területeken. Gyakori esetként tartják számon, hogy éppen emiatt bontották fel a gazdasá­gok a biztosítási szerződésüket. A jövő év január elsejétől ér­vényes új mezőgazdasági biztosí­tási rendszer egységes csomag­terve még megbontásra vár. pon­tosan ehhez szükséges a kerek- asztal-bes'zélgetésen megjelent gazdaságvezetők véleménye. Kü­lön kiemelte az előadó az ál­lattenyésztésre vonatkozó formu­lákat. Elmondta, hogy a-vizsgá- latok rendkívül magas elhullá- si százalékot állapítottak mega szarvasmarha, a juh és a sertés esetében is. Tehát a biztosítási rendszer módosításakor elsősor­ban a kiesések csökkentésének előmozdítását vették figyelembe. A Bács-Kiskun Megyei Igazga­tóság és a megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer Ellenőrző Ál­lomás kialakult jó kapcsolatá­nak eredményeiről már kidol­gozott és „begyakorolt” vizsgá­lati módszereiről is szólt, ame­lyeket ezentúl országosan is ki­terjesztenek. A hozzászólások között elhang­zott, hogy célszerű lenne a helyi adottságokhoz jobban alkalmaz­kodó „tájkörzeti” differenciálást is figyelembe venni. Többen örömmel üdvözölték az egészsé­ges verseny kialakulásának első lépéseit, és várják a további ki­bontakozást. G. E. Műemlékvédelmi feladatok (Folytatás az 1. oldalról.) Rövidesen elkészülnek a tervek. Példás összefogásnak és a me­gyei tanács támogatásának kö­szönhetően minden bizonnyal hamarosan megkezdik a szüksé» ges munkákat. Minden bizonnyal sikerül kellő fedezetet találni a Munkácsy u. 14. számú népi épí­tészeti műemlék megóvására. Ez azért is sürgető feladat, mert jö­vő ősszel megkezdi működését az Iparművészeti Főiskola kecske­méti mesteriskolája a Nemzet­közi Kerámia Kísérleti Stúdió­ban. A szép parasztházban mu­tatná be a stúdió a nehezen Jföl- becsülhető értékű kerámiagyűjte­ményét. Más kisebb műemléki helyre- állítások áttekintése után a fen­tiekkel összhangban jóváhagy­ták a VII. ötéves terv legfonto­sabb megyei műemlékvédelmi teendőit. alapelveit. Kifejezték annak szükségességét, hogy az óvó figyelem terjedjen ki a még kevéssé méltányolt ipari, agrár.- történeti emlékekre, a legújabb kor értékeire. Javasolják: egyes épületek mellett több városffa- lujképi jelentőségű utcarészt is őrizzenek meg utódaiknak. Az Országos Műe'mléki Fel­ügyelőség vezetői megyei szakem­berek kíséretében a kora dél­utáni órákban Szalóki István ka­locsai tanácselnökkel tárgyaltak, majd a barokk emlékekben gaz­dag kisvárosból Apostagra au­tóztak. ahol Bolváry József ta­nácselnökkel beszélték meg a le­endő faluház felújításával kap­csolatos kérdéseket. R. N. n i

Next

/
Oldalképek
Tartalom