Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

a ® PETŐFI NÉPE • 1986. október 1. Befejeződtek a tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Kedden délután Lázár György a brüsszeli magyar nagykövetsé­gen találkozott a magyar kolónia tagjaival, majd a belga külke­reskedelmi hivatal (OBCE) tisz­teletére adott fogadásán eszme­cserét folytatott a hivatal elnö­kével, Albert herceggel és szá­mos gazdasági vezetővel, üzlet­emberekkel. Külön tanácskozott belga partnerével Török István külkereskedelmi és Szabó Imre ipari államtitkár. Elutazása előtt Lázár György interjút adott a f. imand nyelvű belga televíziónak. Ezzel Lázár Gyöt v kétnapos belgiumi hivatalos látogatása véget ért. A repülőtéren még ró úd esz- ! mecserét folytatott az őt kikísérő Wilfried Martens belga kormány­fővel. • Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, kedden este hazaér­kezett. Lázár György és kísérete fo­gadtatásán a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Maróthy László miniszterelnök-helyettes és Horn Gyula külügyi államtitkár. A BRIT MUNKÁSPÁRT KONFERENCIÁJÁN Vitriolos bírálat A Thatdher-kormány 90 hóna­pos uralmának vitriolos bírála­ta, a munka, kenyér, béke és sza­badság Nagy-Britanniájának meg­valósítása a munkáspárt hata­lomra kerülésével — ebben ösz- szegeződött Neil Kinnock párt­vezér fergeteges ovációval foga­dott programadó beszéde kedden délután Blackpoolban, a . mun­káspárt idei konferenciájának második munkanapján. — A brit választók többsége nem várja el a politikusoktól, hogy lehozzák a mennyországot, de elvárja tőlük, hogy ne te­gyék pokollá a földet — mondot­ta az ellenzéki pártvezér. Ehhez a józan erkölcsű többséghez for­dulva iparkodott meggyőzni a konferenciatermen kívül figyelő szélesebb hallgatóságát, hogy a tory kormány gazdaság- és tár­sadalompolitikája, csakúgy, mint a nukleáris fegyverkezésre alapo­zott külpolitikája, pontosan ezzel, az élet „pokollá tételével” fe­nyegeti a szigetországot. Ezzel állította szembe a munkáspárt programját, amely szavai szerint ,;új • stratégiai jelentőségű vála­szokat” fog adni azokra az új. stratégiai horderejű problémák­ra, afnelyekkel mind a gazdasági, mind a társadalmi, mind pedig a nemzetközi élétben a brit nép szembetalálja magát. Az ellenzéki vezető példátlan élességgel bírálta az Egyesült Ál­lamok külpolitikájának több vo­natkozását. m '. Munkatalálkozó lesz Izlandon Reagan azt mondotta, hogy a találkozó célja a két ország kö­zötti tárgyalások folytatása. Az amerikai elnök az izlandi meg­beszélést nem minősítette csúcs- találkozónak, hanem azt hangoz­tatta, hogy annak célja egy későbbi, az Egyesült Államok te­rületén sorra kerülő csúcstalál­kozó előkészítése. George Shultz amerikai külügyminiszter szerint „remélik, hogy Mihail Gorbacsov amerikai látogatására még az idén sor kerülhet”. A külügymi­niszter, aki részletesebben szólt az izlandi találkozóról, közölte: annak napirendjén szerepelnek majd leszerelési kérdések, a két­oldalú kapcsolatok témái, regi­onális kérdések, valamint embe­ri jogokkal kapcsolatos problé­mák. Az amerikai külügyminiszter a Fehér Házban megtartott saj­tókonferenciáján közölte: egy brooklyni bíróság keddett dél­előtt tárgyalást tartott Genna- gyij Zaharov szovjet ENSZ-al- kalmazótt ügyében. Mint ismere­tes, az amerikai hatóságok kém­kedés címén emeltek vádat Za­harov ellen. A bíróság elejtette a vádat két vádpontban, a har­madik vádpontban elhalasztot­ta az ítéletet további ötéves próbaidőre. Zaharov haladékta­lanul elhagyhatja az Egyesült Államok területét. Az amerikai külügyminiszter közölte, hogy a szovjet hatóságok hozzájárultak a korábban szovjetellenes tevé­kenység miatt börtönbüntetésre ítélt, és jelenleg száműzetésben levő Jurij Orlov távozásához. Orlov feleségével együtt október első hetében hagyja el a Szov­jetuniót. Az izlandi találkozóról szólva Reagan elnök kijelentette, arra Mihail Gorbacsov tett javaslatot. Az elnök köszönetét fejezte ki az izlandi kormánynak, amely le­hetővé teszi a találkozó megtar­tását. Shultz sajtókonferenciáján szó volt arról is, hogy az Egyesült Államok korábban követelte a Szovjetunió New York-i ENSZ- képviselete 25 beosztottjának ha­ladéktalan távozását az Egyesült Államok területéről. A külügy­miniszter erről szólva kijelentet­te: a Szovjetunió ENSZnképvise- letének létszáma jelenleg azon a kereten alul van, amelyet az Egyesült Államok korábban meg­határozott. Szovjet közlés sze­rint — hangoztatta az amerikai külügyminiszter — az érintett személyek egy része a „normális rotáció” keretében elhagyta az Egyesült Államok területét, má­sok távozására vonatkozóan Wa­shington meghosszabbította az október 1-jei határidőt. A külügy­miniszter szerint a kérdésről tár­gyalások folytak, s ezeken a két fél megállapodásra jutott a szov­jet ENSZ-képviselet kérdéséről. Eduard Sevardnadze New Yorkban megtartott sajtókon­ferenciáján kijelentette: a mun. katalátkozó gondolatát Mihail Gorbacsov javasolta Reagan el­nöknek. A szovjet külügyminisz­ter aláhúzta: kifejezetten mun­katalálkozót terveznek, s ezért választották Izland fővárosát, Reykjaivikot erre a célra, ahol nyugodj; légkörben, „különösebb reklám nélkül, szűk körben” tud­ják megbeszélni a két ország kö­zötti kérdéseket. Sevardnadze aláhúzta: a mun­katalálkozóra azért van szükség, hogy ösztönzést adjanak a két ország között különböző szinten folyó tárgyalásoknak. A szovjet külügyminiszter megállapította, hogy a fő irányban: a hadászati támadófegyverek, az űrfegyve­rek, a nukleáris fegyverek terén folytatódnak ugyan a tárgyalá­sok — szakértői, sőt miniszteri szinten —, de az előrehaladás e téren nem kielégítő. „Most alapvetően politikai dön­tésre van szükség, annak meg­határozására, hogy milyen’ terü­leten van egyetértés, s annak ösz­tönzésére, hogy előrehaladjunk a megállapodások előkészítésében. Mihail Gorbacsov amerikai láto­gatása idején alá lehet majd ír­ni azokat a megállapodásokat, amelyek kidolgozásáról Reyk- javikban állapodhatnak meg” — hangoztatta egyebek között a szovjet külügyminiszter. Sevardnadze közölte: az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kö­zött a szovjet ENSZ-képviselet létszámáról folytatódnák a tár­gyalások, végleges döntést csak Reagan és Gorbacsov találkozó­ja után .hoznak. A listán szerep­lő személyek közül hát-hét szov­jet ENSZ-diplomáta nem is tar­tózkodott már az Egyesült Álla­mok területén, amikor az ameri­kai hatóságok távozásukat kö­vetelték — hangoztatta Eduard Sevardnadze, ‘jelezve: a Szovjet­unió nem foganatosít ellenintéz­kedéseket. A szovjet külügyminiszter kü­lön kiemelte: országa törvényke­zésében érvényesítik azokat az alapelveket, amelyeket az embe­ri jogokról a helsinki .biztonsági konferencia résztvevői nemrég megtartott tanácskozásán kí­vántak elfogadni. Ezt a dokumen­tumot azonban egyedül az Egye­sült Államok ellenezte — ezért nem sikerült Bemben aláírni. Szovjet részről azonban érvény­re juttatják, mindazokat az elve­ket és gyakorlati döntéseket, amelyeket az eredeti tervezet ■tartalmazott. Eduard Sevardnadze kijelen­tette: a Szovjetunió mindent meg kíván tenni a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása érde­kében. Ennek a célnak szolgála­tába állította tárgyalásait Wa­shingtonban és New Yorkban, s ezt a célt szolgálja majd Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan iz­landi találkozója is. VÁRKONYI PÉTER FELSZÓLALÁSA NEW YORKBAN őszinte együttműködésre törekszünk (Folytatás az 1. oldalról.) juk elő az emberi jogok tiszte­letben tartásának ügyét. Az emberi jogok egyetemes ér­vényesítésének igénye természe­tesen magában foglalja a nemzeti­ségek jogainak biztosítását és vé­delmét is. Magyarországon a nem­zeti egység fontos alkotó eleme az országban élő nemzetiségek minden tekintetben egyenjogú részvétele a társadalom politikai, gazdasági és kulturális életében. Létük és kollektív jogaik intéz­ményes, demokratikus keretei­nek garantálásával . államunk a hazánkban élő nemzetiségek ön­azonosság-tudatának fejlődését se­gíti — mutatott rá, hangsúlyoz­va, hogy a humanitárius, emberi jogi és .Szociális kérdésekben ki­alakult többoldalú együttműkö­Kína ünnepén Az ország déli körzeteiben néhol még folytak a harcok, amikor Pekingben összeült a mintegy félszáz demokratikus politikai szervezetet tömörítő Népi Politikai Tanácskozó Tes­tület. A konferencia résztve­vői történelmi jelentőségű munkát végeztek el: meghatá­rozták az új, immár népi de­mokratikus állam feladatait, s 1949. október elsején — épp ma 37 esztendeje — kihirdet­ték a Kínai Népköztársaság megalakulását. Földünk legnépesebb or­szága e lépéssel új utat vá­lasztott, ígéretes fejlődési irányt szabva a hajdani „Bel­ső Birodalom” számára. A teendők korántsem voltak egy­szerűek: egyszerre kellett megbirkózni a félfeudális múlt terhes örökségével, a nyomasz­tó elmaradottsággal, s meg­kezdeni a szocializmus alap­jainak lerakását. Földrefor­mot hirdettek, kiterjedt álla­mosítást hajtottak végre, s — a baráti szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió segítségét is felhasználva — gyors iparosítási programot váltottak valóra. A túlzott ütem, az önkényes irányítás és a külpolitika szfé­rájában is megjelenő torzulá­sok azonban az ötvenes évti­zed fordulójára megakasztot­ták ezt a biztató fejlődést. A pekingi vezetésen belül felül­kerekedő nacionalista, ult­raradikális eszmék a „nagy ugrás", majd — rövid kiiga­zítási próbálkozás után — a „kulturális forradalom” tra­gikus, súlyos anyagi és em­beráldozatokat- követelő idő­szakához vezettek. Az utóbbi, Mao ■ Ge-tung halála óta eltelt évtized azon­ban mélyreható, egyértelműen ‘ kedvező változások sorát in­dította el. Megkezdődött a hi­básnak bizonyult módszerek felülvizsgálata, a kínai gazda­ságirányítás korszerűsítése, a kül- és . belpolitika (ellent­mondásoktól persze máig sem mentes) átértékelése. Előtérbe kerültek az ország modernizá­lásának valódi problémái, az életszínvonal emelésének fel­adata, s — mindezzel párhu­zamosan — Kína a diplomá­cia színterén is aktívabb, a nemzetközi biztonság szem-t pontjából pozitívabb szerepet tölt be. örvendetesen előrehaladt a gazdasági, államközi, kultu­rális, tudományos és számos más téren fennálló kapcsolatok rendezése a szocialista kö­zösség államaival, így ha­zánkkal is. Joggal remélhető, hogy — a kölcsönös előnyök, a kétoldalú viszony javítási szándékának térnyerése alap­ján — a jövőben is ez a ten­dencia fog érvényesülni. • A magyar vezetők távirat­ban üdvözölték a kínai veze­tőket országuk nemzeti ün­nepén. dés hozzájárulhat az átfogó nem­zetközi biztonság megteremtésé­hez. A gazdasági együttműködés és a politikai kapcsolatok összefüg­gését elemezve szólt arról, hogy a világgazdaság jelenlegi helyze­te sajnos nem ad okot derűlátás­ra. Hazámnak is alapvető érdeke olyan világgazdasági környezet megteremtése, amely kedvező feltételeket biztosit a nemzetkö­zi gazdasági együttműködés fej­lődéséhez. Ez elősegítené gazda­sági célkitűzéseink valóra vál­tását is — mondottá. Hazánk érdekelt a helsinki fo­lyamat továbbvitelében, és min­dent megtesz énnek érdekében. Elírnék bizonysága a tavaly- ősz­szel Budapestén megtartott kul­turális fórum sikeres - lebonyolí­tása: Az-együttműködés fejlesz­tésének irányait illetően úgy vél­jük, hogy valamennyi részvevő­nek a záróokmány egységes ér­telmezésére, mindhárom kosár kiegyensúlyozott kezelésére; és az ajánlások széles körű megva­lósítására kell törekednie.. Bécs- ben, a semleges Ausztria főváro­sában hamarosan megkezdődik a • folyamat sorrendben harmadik utótalálkozója, Őszintén remél­jük, hogy ez jelentős állomása lesz a részvevő államok együtt­működésének további elmélyí­tésében. • Ebben az összefüggésben úgy véljük, szükségszerűvé és egyben lehetségessé vált, hogy Európa meginduljon a tényleges leszere­lés útján. rEzt a "célt' hivatottak szolgálni a Varsói Szerződés tag­államainak Budapesten megfo­galmazott javaslatai az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének át­fogó programjáról. Szeretnénk remélni, hogy a budapesti kez­deményezés eredményeként a politikai enyhülés katonai eny­hüléssel egészül ki, és ily módon hasonló / jelentőségűvé válhat, mint az 1969. évi budapesti fel­hívás, amely földrészünk életében történelmi eseményként értékel­hető helsinki értekezlethez ve­zetett. A Magyar Népköztársaság kül­politikáját, külkapcsolatait az ENSZ alapokmányának szelle­mében alakítja. Közvetlen cé­lunk, hogy belső építőmunkánk­hoz a lehető legkedvezőbb nem­zetközi feltételeket biztosítsuk. Ennek megfelelően igyekszünk tevékeny részt vállalni a világ­béke megóvását, a nemzetközi biztonság erősítését célzó erőfe­szítésekben. Őszinte együttmű­ködésre törekszünk politikai, gaz­dasági, emberi és mindén más területen is mindazokkal, akik erre valóban készek, akik meg­értik az egymás jogait és érde­keit tiszteletben tartó sokoldalú nemzetközi együttműködés, az államok közötti jó kapcsolatok fontosságát, felismerik, hogy lét­érdekük a kapcsolatok bővítése, szorosabbra fűzése, az államok közötti bizalom megteremtése és erősítése a nemzetközi kapcsola­tok minden területén. A DÉL-AFRIKAI SZANKCIÓK ÜGYÉBEN A képviselőház nem fogadta el Reagan érveit WASHINGTON Elutasította az amerikai kép­viselőház hétfőn Reagan elnök vé­tóját, amelyet a Dél-Afrika elle­ni gazdasági büntető szankciók­ról hozott törvénytervezet ellen emelt. A tervezetet a kongresszus mindkét háza nagy többséggel fo­gadta el, de Reagan azzal utasí­totta vissza, hogy a Dál-Afriká- ban eszközölt amerikai beruházá­sok eltiltása és az import korlá­tozása „azokat sújtaná, akiket se­gíteni kell”, vagyis Dél-Afrika fe­kete bőrű lakosságát. A képviselőház nem volt haj­landó elfogadni az elnök érveit, és igen nagy többséggel. 313 sza­vazattal 83 ellenében elutasította az elnöki vétót. A törvény azon­ban csak akkor léphet életbe, ha BIZOTTSÁGI ÜLÉS A PARLAMENTBEN Gazdaság és kultúra Tegnap a Parlamentben Horn Péter elnökletével ülést tartott az Országgyűlés kulturális bi­zottsága. A testület Drecin Jó­zsef művelődési minisztériumi államtitkár előterjesztése alap­ján. a gazdaság és kultúra kap­csolatáról, a kulturális területen érvényben lévő gazdasági szabá­lyozók hatásának eddigi tapasz­talatairól és a továbbfejleszté­sükkel kapcsolatos feladatokról tanácskozott. A szabályozásban az egyik leg­főbb tennivaló — rögzíti a kép­viselőknek előzetesen megkül­dött írásos beszámoló — a túlsá­gosan központosított, s a racio­nális gazdálkodást akadályozó jogszabályok folyamatos korsze­rűsítése, a művészeti műhelyek, a kulturális intézmények és a testületek önállóságára, anyagi érdekeltségére jobban építő struk­túra kialakítása. A vitában felszólalt Varga lm re (országos lista), Avar István (Budapest), Tóth János (Buda­pest), Bognár Rezső (Hajdú-Bi har megye), Kállai Fér éne (or­szágos lista), Földy Ferenc (Bor­sod megye) és Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun megye). A bizottság a tapasztalatokat és a javaslatokat összegzi, és el­juttatja az Országgyűlés és a tárca illetékes vezetőihez. Losonczi Pál látogatása Borsod megy ében Losonczi Pál, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnöke kedden két­napos látogatásra Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe érkezett. Mis­kolcon, a megyei pártbizottság székházában a vendéget Fejti György első titkár és Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnöke fo­gadta, majd a megye vezetői tá­jékoztatták az Elnöki Tanács el­nökét a terület gazdasági, társa­dalmi' helyzetéről, a párt- és ta­nácsi szervek munkájáról, az ipari, a mezőgazdasági termelés eredményeiről és gondjairól. A tájékoztatást követően Lo­sonczi Pál a megye vezetőinek kíséretében Szerencsre utazott, ahol a cukorgyár és az édes­ipari vállalat dolgozóinak mun­kájával ismerkedett. A vendéget Pál György, a cukorgyár, és Ko­vács György, az édesipari válla­lat igazgatója kalauzolta. Pál György elmondta, hogy az egy héttel ezelőtt kezdődött cukorré­pa-feldolgozási szezon eddig el­telt napjaiban a munka tervsze­rűen folyt. Az idei 90 naposra tervezett kampány során 382 ezer tonna cukorrépát dolgoznak majd fel, s 43 ezer tonna cukrot állíta­nak elő. Mindezen túl 143 ezer itanna répaszeletet biztosítanak takarmányozás céljára a mező- gazdasági' * üzérnfekbekl,'I',Kovács György, a Szerencsi Édesipari Vállalát igazgatója arról számolt be az Elnöki Tanács elnökének, hogy a 2500 dolgozója évente több mint 22 ezer tonna csokolá­dé- és cukorfélét készít. A bel­földi igények kielégítésén túl mintegy másfél millió dollár ér­tékű árut exportálnak. A rövid tájékoztatást üzemlátogatás kö­vette. Ennek során Losonczi Pál a cukorgyárban megtekintette a nemrégen korszerűsített répatá­roló berendezést és az úgyneve­zett répalaboratóriumot; az édes­ipari vállalatnál pedig egyebek között a karamellkészítmények gépsorával ismerkedett meg. Az üzemlátogatást követően Losonczi Pál a Szerencsi Cukor­gyár és a Szerencsi Édesipari Vállalat tanácsának tagjaival és szocialista brigádvezetőkkel talál­kozott. Az Elnöki Tanács elnökének útja ezután a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tolcsvai üzemébe vezetett, ahol Mitró László vezérigazgató adott áttekintést a gazdaság munkájá­ról, eredményeiről, a történelmi borvidéken folyó termelés- és te­lepítésfejlesztési tervekről és fel­adatokról. Az Elnöki Tanács el­nöke szerdán folytatja Borsod megyei programját. Sajtótájékoztató a békekaravánról A Budapestről a koppenhágai béke-világkongresszusra induló békekaraván programjáról sajtó- tájékoztatót tartottak kedden a DÍVSZ székházában. A Demok­ratikus Ifjúsági Világszövetség és szakosított szervezete, az If­júsági Turizmus és Cserék Nem­zetközi Irodája (BITEJ) közös szervezésében hétfőn megkez­dődött programról Andrzej Che- cioski, a BITEJ ügyvezető igaz­gatója elmondta: a békekara­vánban hat szocialista ország if- jai — mintegy 220-an — október 22-ig Európa tíz országán át ha­ladva autóbusszal utaznak a dán fővárosba. Útjuk során az ifjúsági szervezetek, a fiatalság képvisfe- lői találkoznak osztrák, NSZK- beli, francia, luxemburgi, belga, ■holland, dán, NDK-beli és cseh­szlovákiai ifjúsági csoportok kép­viselőivel, gyárakat, békeklu­bokat keresnek fel. A találkozók mellett mód nyílik arra is, hogy az érintett országok életével, tör­ténelmi és kulturális nevezetes­ségeivel megismerkedjenek a karaván utasai. Az úton részt vesznek göröf, jemeni, namíbiai, ■kolumbiai,, és Sierra Leone-i if­jak, s várhatóan csatlakoznak a csoporthoz osztrák, NSZK-beli, illetve holland, francia fiatalok is. Művészeti együttesek kí­sérik a karavánt a Szovjetunió­ból, Csehszlovákiából és az NDK- ból. A magyar fővárosból induló békekaraván budapesti prog­ramjában baráti és béketalálko­zók szerepelnek. Kedden este az Országos Béketanács képvise­lőivel találkoznak a nemzetközi akció résztvevői Szerdán a Gel- lért-hegyi felszabadulási emlék­mű megkoszorúzása után búcsút véve Bécsbe indul a fiatalokat szállító hét autóbusz. (MTI) Megkezdődött dr. László Ferenc bírósági tárgyalása a szenátus is felülbírálja Reagan döntését. Az elnök most kilátás­ba helyezte, hogy maga is haj- í landó gazdasági korlátozásokat elrendelni Pretoria ellen, ha a szenátus támogatja vétóját. Rea­gan ajánlatát a képviselőházi vi­tában Stephen Solarz demokrata­párti képviselő „hamisítvány­nak” nevezte, és felszólította a törvényhozás másik házát, hogy a képviselőkhöz hasonlóan uta­sítsa el az elnöki vétót. Mivel a szenátus annak idején jelentős szavazattöbbséggel fogadta el a pretoriai rezsim ellen tervezett szankciókat. Reaeannak legalább húsz szenátor pálfordulását kelle­ne elérnie- a vétó fenntartásához. A szenátus szavazásának idejét még nem tűzték ki. A sikkasztással és más bűncse­lekményekkel vádolt dr. Lász­ló Ferenc szegedi orvosprofesz- szor ügyében kedden Szegeden megkezdte a tárgyalást a Csong- rád Megyei Bíróság dr. Exterde Tibor tanácsa. A Csongrád me­gyei főügyészség a hosszan tartó nyomozás és szakértői vélemé-. nyék beszerzése után emelt vá­dat dr. László Ferenc ellen, kü­lönösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, illetve a devizagaz­dálkodást sértő cselekmények miatt. Eszerint dr. László Ferenc egye­temi tanár a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem endokrinológiai osztályának és kutatólaborató­riumának vezetésével volt meg­bízva; kísérleteik nagyrészt a növekedési hormon izolálására irányultak, ehhez agyalapi mi­rigyre volt szükségük, amelyet az egyetem keretén belül szerez­tek be. Dr. László az elmúlt tíz esztendőben nem legális tudomá­nyos kapcsolatot alakított ki az olasz Serono céggel. A vádirat szerint a cég egyik Munkatársá­nak kérésére mintegy ötezer da­rab alapanyagot adott át az olasz cégnek. A szakértői vélemények szerint 1976 és 1986 között több mint 3,3 millió f forint kárt oko­zott,ugyanis az egyetem tulajdonát képező kutatási anyagokat devi­zahatósági engedély nélkül jut­tatta külföldre. A kár nem térült meg. Ez a cselekmény alkalmas a sikkasztás bűntettének elkö­vetésére és a devizagazdálkodás­ról szóló rendelet megszegésére. Dr. László Ferenc többször járt Hollandiában is, hivatalos úton, s Utrechtben devizaszámlát nyi­tott a Rabo banknál. Oda utalt át tavaly az olasz vállalat ezer dollárt, dr. Csikós Imre holland állampolgár pedig hálaképpen —, mert szüleit dr. László éveken át Magyarországon támogatta — ajándékként 4 ezer dollárt. Ezen összegek felhaszná­lásával fizette be a holland ál­lampolgár dr. László Ferenc ké­résére a KONSUMEX-nél egy Toyota Carina típusú személy- gépkocsi árát. Ezzel a tettével a vádlott a devizagazdálkodásról szóló rendelkezéseket is meg­sértette. A tárgyalás első napján tölbb tanút is meghallgattak az ügy- / ben. Szerdán további tanúk és szakértők meghallgatásával foly­tatódik ‘a bírósági tárgyalás. (MTI) T 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom