Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-16 / 218. szám
19*6. »September 16. 0 PETŐFI NÉPE © 3 HATVAN ÉVE SZÜLETETT SIMON ISTVÁN „Láng alatti ősmag” Ha Volt élő parázs, elpusztíihatatlannak látszó életkedv, akkor .a 60 esztendeje a dunántúli Ba- zsiban született Simon István maga volt az élő parázs, az elapaszt- hatatlannak tűnő életkedv. (Ily- lyés Gyulának Is ilyennek mondta •magát: „Van láng alatti ősmag:/ kék parázsú dacom! / S lassan, fog az idő vagy / sors ilyen kupacon.” / x Ép testtel, ép lélekkel emelkedett ki az ifjúkor iszonyú megpróbáltatásaiból : „húszévesen túl volt véres harcon, / hosszú fogságból kopaszon épp megjött” (Temetésen). Sohase felejtem el kék szemeiből ikivillanó örömet, amikor több mint harminc esztendeje egy dunántúli kisváros könyvtárában, szép verseiért, reményt, emberi távlatokat sejtető szavaiért hálás közönsége előtt megmutathattam első, az olvasástól kissé megrokkant kötetét a könyvészeti ritkaságnak számító, 1944-,ben ki- •adott Egyre messzebb című gyűjteményt. A kulturális intézmény közelében dolgozgató öreg könyvkötő mestertől kaptuk. M. bácsi segítette távoli rokonát, a tehetséges parasztgyereket az önálló megjelenéshez. Sohasem örvendeztem annyira vonatkésésnek, mint ama régi-régi irodalmi est után. Gépiratot húzott elő táskájából a fröccsös, zajos restiben s közelebb hajolva, összetéveszthetetlen, magasban zümmögő hangján olvasni kezdte: „Üdvözlégy tudás, emberi / értelem, aki szívünket /már a sár fölé emeli, f akivel a lét áld és büntet.” RENDELŐINTÉZETI TAPASZTALATOK Bevált az új módszer, csökkent a zsúfoltság 9 Simon István mondott ünnepi beszédet a szalkszentmártoni Petőfl- emlékház avatásán. Ötszázöt soros költeménye, a Himnusz az értelemhez a következő évben, 1956-ban jelent meg. Ifjú házasként járt Baján az 1958 őszén rendezett, máig emlékezetes irodalmi esten. Másnap Darvas József, Szabó Pál és mások társaságában rácsodálkozott Vaskút gyors gyarapodására lelkesedett az akkoriban a korszerű borgazdálkodás felülmúlhatatlan teljesítményének vélt borkombinátban. Részt vett a kecskeméti Hírős Napokon szervezett irodalmi esten. Az írószövetség egyik vezetőjeként szívesen segítette a Duna—Tisza közén csírázó irodalmi életet. Ha hívták szívesen jött. 1966. november 25-én a városi tanács művelődésügyi osztálya nemcsak az egyik kulturális intézményben, hanem a cipőgyárban is megrendezte szerzői estjét. (Akkoriban ez a gyár volt a kecskeméti munkáskultúra egyik kisugárzó központja. A mindig látogatott, mindig sikeres irodalmi estekhez hasonlóan szívesen emlékezünk a rendezvények után kialakult baráti beszélgetésekre. Tőle is tudjuk például, hogy Csou En-laj meny. nyire kedvelte a magyar népdalokat. Egy pekingi fogadáson közösen dúdolták a legénycsúfolót. Halála előtt alig másfél évvel járt utoljára Kecskeméten. A Katona József Gimnázium diákjai hívták meg egy rendhagyó magyarórára. Még ötven nyarat sem látott, amikor legyűrte a betegség. Életműve aligha magasodik költészetünk legnagyobb csúcsai sorába, távozása mégis fájó űrt hagyott maga után. Pontosan állapította meg Tarján Tamás: „Eltűnt egy verstípus, amely a megnyugvást, a szelíd derűt, ugyanakkor a csendes bölcsességű meditációt adta az olvasónak.” Heltai Nándor # & • Tűzvédelmi ellenőrzés a kunszentmikiósi Egyetértés Tsz búzatábláján. B. Szabó János tűzoltóparancsnok Kiss Bertalan kombájnvezetőt „vizsgáztatja”. KUNSZENTMIRLÓS ÉS KÖRNYÉKE Hosszú, forró nyár — tüzek nélkül Megelőzésből jeles Eseménymentesen zárult le az idén a veszélytelennek korántsem tekinthető nyári betakarítási időszak a kunszentmikiósi önkéntes tűzoltóság hatókörébe tartozó hat településen. Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, Szalkszentmártonban, Tasson, Kunadacson és Kunpeszéren június 1-je és augusztus 15-e között nem fordult elő tűzeset. Míg a tavalyi év hasonló időszakában 17 alkalommal riasztották a városi jogú nagyközség tűzoltóit, az idén e két és fél hónapos periódusban csupán egy alkalommal kellett kivonulniuk, akkor Is a körzeten túlra, Dunavecsé- re. Mindez az eredményes megelőző munkának köszönhető. B. Szabó János függetlenített tűzoltóparancsnok szerint a települések lakossága megértette, hogy a nagy szárazság közepette köny- nyen keletkezhetnek személyi sérülést, súlyos károkat okozó tüzek, és az emberek nagy gondot fordítottak a megelőzésre. Ami pedig a körzetben működő, illetve földterületekkel, üzemegységekkel rendelkező öt termelőszövetkezetet és két állami gazdaságot illeti, ezekben ugyancsak szívügyüknek tekintették a vezetők és a dolgozók a tűz elleni védekezést. A kunszentmikiósi önkéntes tűzoltók természetesen tevékeny résztvevői voltak e megelőző munkálatoknak. — A nyári betakarítást megelőző általános gépszemléken mi is ott voltunk — mondja B. Szabó János. — Tűzvédelmi szempontból ellenőriztük a gépeket, s ha hiányosságot tapasztaltunk, elrendeltük a traktor, a kombájn megjavítását. Az eredményről pótszemlén győződtünk meg. Ellenőriztük továbbá a kötelezően előírt eszközök, például a vízszállító jármű és a védőszántás elkészítésére alkalmas, ekével felszerelt traktor meglétét, üzem- képességét. Emellett részt vállaltunk a dolgozók tűzvédelmi oktatásából és elláttuk a szövetkezeteket, állami gazdaságokat aktuális propagandaanyaggal. A felsorolt megelőző jellegű tevékenységek elvégzésére nemrégiben szerződést kötött velünk a Pest megyében lévő Apajpusz- tai Állami Gazdaság is. Ha pedig mégis tűz üt ki valahol, a kunszentmikiósi tűzoltók rövid idő alatt a helyszínre érkeznek. Két nagy teljesítményű D 344-es tűzoltógépkocsi és egy kismotorfecskendővel felszerelt Zsuk áll éjjel és nappal indulásra készen a Szalvay utcai garázsban. Egy főállású és négy tiszteletdíjas gépkocsivezető, valamint negyven önkéntes tűzoltó látja el felváltva a folyamatos ügyeleti szolgálatot. S az utánpótlás is biztosított: az ifjúsági csapatban húsz fiatalember, az úttörőgárdában tíz leány és tíz fiú tanulja a tűzmegelőzés és az -oltás fortélyait. Az idei szabadszállási tűzoltóversenyen, amelyen három körzet 17 csapata mérte össze tudását, a felnőttek és az ifik egyaránt másodikok lettek. Az úttörők Kecskeméten megrendezett versenyén a fiúk is és a lányok is az első helyen végeztek. A személyi állomány felkészültségére sem lehet tehát panasz, mint ahogy a korszerű technika is szerepel a tűzoltók fegyvertárában. Telefonon a nap bármely órájában hívható a kunszentmikiósi tűzoltóság, tavaly április óta pedig CB-rádió- juk is van. Reggel 6-tól este 10 óráig az AM 9-es csatornán, a Kunszentmiklós 5-ös hívószámon kérhetnek segítséget a CB- vel rendelkező rászorulók, illetve a tüzet észlelők. S mivel & CB-t mindhárom gépkocsiba beszerelték, a járművek egymással és a parancsnoki irodával is állandó kapcsolatot tarthatnak. Sőt az egyik CB-t a parancsnok az aktatáskájába szokta tenni, amikor a tűzoltóság és a lakása között kerékpáron közlekedik. Ha baj van, útközben is elérhetik. Természetesen az a legjobb, ha erre sohasem kerül sor. Sitkéi Béla Februárban a Hollós József Megyei Kórház Nyíri úti épülete mellé költözött a 39 munkahelyes új, korszerűen felszerelt szakorvosi rendelőintézet. Azóta többször is írtunk már a kecskeméti intézmény munkájáról. Most, fél évvel a nyitás után arra kértünk választ dr. Ligeti Zsuzsanna főigazgató-helyettestől, a járóbeteg-ellátás Irányítójától: hogyan vált be az átköltözéssel bevezetett újítás, és miként tud eleget tenni megnövekedett feladatának a rendelő- intézet?, — Az újításról: az időre történő betegelőjegyzésről hadd mondjam el, hogy bevezetése szükségszerű volt. Korábban két módon jöhetett a beteg szak- rendelésre: beutalóval, vagy bizonyos esetekben önszántából. így persze nem tervezhető a napi forgalom, s az idegesítő várakozás zavarta a beteget és az orvost is. A probléma megoldására az addig csak kevés helyen alkalmazott, fentebb említett módszert választottuk. Bevált. Igaz, nagyobb fegyelmet is követel — például pontos rendeléskezdést az orvostól, s az időpont betartását a betegtől. Amelyik beteg tényleg beteg, s a gyógyulás érdekében hajlandó segíteni az orvosnak, az kedvezően nyilatkozott a változtatásról. Hisz így megszűnt a korábbi délelőtti csúcsforgalom, annak egy részét át tudtuk vinni délutánra. Ez például azt jelenti, hogy nincs zsúfoltság, minden várakozó le tud ülni. A beosztást egyébként úgy állítják össze,^ hogy a sürgős eseteket azonnal elláthassuk, miként a vidékről beutazókat, de ilyenkor sem fordulhat elő 5—10 percnél nagyobb csúszás. Viszont kérjük, hogy aki beutalót kap — és lehetősége van rá — az már akkor jelentkezzen be időpont-előjegyzésre — akár telefonon is. S a kezelés utáni visszahíváskor se menjenek el új dátum nélkül. Miután a munkaidőalap védelmé országos érdek, a szakrendelések is alkalmazkodnak ehhez. A nem táppénzes beteg gyakorlatilag minden rendelést felkereshet munkaidő után — ha kéri —, még laborvizsgálatra is Van lehetőség.' Ezért tehát nem szükséges a munkából elkéredzkednie, vagy onnan őt elengedni. A napokban bekötötték a nyilvános telefont, amelyen lehet .taxit hívni, aki pedig gépkocsival jön, az a kórház nagy parkolóját használhatja, mert az épülettel szemben levő kisebb nagyon gyorsan megtelik. Gond igazából a vízgyógyászati medencével van, amely változatlanul szivárog. De az építők a műegyetemi szakvélemény alapján kijavítják, s remélhetőleg egy hónap múlva megkezdődhet a vízgyógyászati rendelés is. Váczi Tamás Felmérés mozgássérültekről „Húszéves vagyok. Egy osztó íyf jártam., így írni, olvasni sem tudok. De abból, hogy én ezt elmondom, ugye nem lesz intézet! Mert, akkor inkább hallgatok ... Nem akarok elszakadni a szüleimtől!’* „Nem kell másoknak bizonygatni, hogy teljes értékű ember vagy. Csak az kell, hogy Te magad elhidd!” „Van valami, amit valamennyiünknek meg kellene tanulni: Akaraterőt szerezni.” „Az a legjobb ebben a táborban, hogy olyan emberek vannak, amilyeríek mi vagyunk. Nem kell, hogy sajnáljanak minket, csak fogadjanak el. Ilyennek, amilyenek vagyunk. Es, ha segíteni nem is tudnak, legalább értsenek meg.” „21 éves vagyok, nyugdíjas. A négy fal között élek. Ez a tábor az egyetlen hely, ahol jól érzem magam. Anyu azt mondta, ha nem jövök ki vele, nem egyezik bele, hogy intézetbe mehessek. De én társaságra vágyom! Megismerkedtem egy fiúval, aki légzésbénult, de anyu közénk állt. Amikor szakítottunk, mindketten sírtunk.” „Van egy háromkerekű kerékpárom. Azzal járok iskolába. A lábaimat a pedálhoz erősítjük otthon, s amikor beérek, lesegítenek.” A fentieket Bács-Kiskun megyei mozgássérült fiataloktól hallottam Parádfürdőn. A megyei Vöröskereszt szervezésében juthatott el néhány közülük ebbe a táborba. Nem kétséges, hogy mit jelentett számukra ez a tíz nap, de az sem mellékes, hogy hogyan élnek az év fennmaradó hónapjaiban. Jelenleg létszámukat is csak becsülni lehet. Ilyen körülmények között nem is csoda, hogy oktatásuk, képzésük megoldatlan. A Vöröskereszt és a megyei tanács egészségügyi osztálya felmérést készít róluk, kérdőívek segítségével. Ennek kapcsán feltérképezik a megyében élő összes mozgássérült betegségének súlyossági fokát, így könnyebben megszervezhetik rehabilitálásukat. Persze az, hogy akad közöttük analfabéta is, nem csupán az iskola és a tanács mulasztása, hanem leginkább a szülői nemtörődömség eredménye. Bár az írás, olvasás többnyire a maguk szórakoztatására szolgál, hisz ha le is érettségiznek, munkát találni csaknem lehetetlen számukra. Itt ismét feszegethetnénk a felelősség kérdését, ami azonban nem is olyan egyértelmű! A megyei tanács egészségügyi osztálya a közelmúltban jelentkezési lapokat küldött a megye vállalataihoz, intézményeihez. Október 1-től induló rehabilitációs átképzésre várták a jelentkezőket, akik az átképzés során háztartásigépszerelő, elektronikai műszerész, műszergyártó, karbantartó anyag- vizsgáló, gyors- és gépíró, valamint SZTK-ügyintézői szakképesítést szerezhetnének. A visszajelzések nemleges választ közöltek. Egész megyénk területén egyetlen jelentkező akadt... Hogy miért? Talán mert nem elég csábító az egyébként csaknem ingyenes tanfolyam? Vagy mert nem .akarnak elszakadni a családtól? Nem tudom. Csak találgatok. De az bizonyos: nem engedhetjük meg magunknak, hogy ennyi, munkára képes — és munkára vágyó — ember tehetségét, képességeit elpazaroljuk, járjon az akár tolókocsival is! Vedres Ferenc rehabilitációs referens szerint a megoldás a kötelező foglalkoztatás lenne, melyet jelenleg készítenek elő. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak ágazatonként megszabják, hány csökkent, illetve megváltozott munkaképességű dolgozót kell foglalkoztatniuk. Tóth Tímea A két öreg csendben bo- rozgatott az eperfa alatt. Nem ittak sűrűn, és nem is ittak lsokat. A fél liter vörösborból még mindig volt egy kevés a kanosában, pedig már vagy két órája üldögéltek együtt. Valamikor egy hajtásra megittak ennyit, de az már régen volt: Koszó Bálint, a házigazda hetvenkét éves volt, Sarus Imre, a vendég hetvenkettő. Körülöttük a tanyaudvaron mintaszerű rend ivolt. Koszó Bálint büszkén gondolt rá, hogy a portáján most is olyan minden, mint ötven évvel ezelőtt. Csak az élet lassult meg, mióta a gyerekek elköltöztek. Sarus Imre a házigazdára nézett. — Az asszony? Koszó Bálint nem szólt, csak a karját emelte fel, s légy félkört csinált vele a levegőben. Azt jelentette ez a mozdulat, hogy valamelyik tanyában lehet. Meg azt is, hogy ki tudja, hol. Koszó Bálint feleségéről ta- nyaszerte tudta mindenki, hogy naphosszat alig van otthon. Az urát ellátta, ebéd, vacsora mindig volt időben az asztalon, de 6 állandóan szomszéKoszó Bálint titka dőlt. Felkereste a hozzá hasonló öregasszonyokat, és órákat sutyorogtak hol d konyha sarkában, hol az udvaron. Koszó Bálintnénak rettenetes szája volt. Otthon csak veszekedett, az ura minden szavába, minden cselekedetébe belekötött; ha ímeg odavolt, hordta-vitte a pletykát. Sokan azt tartották róla, hogy addig találja ki a furábbnál furább történeteket, amíg átmegy az egyik tanyából a másikba. — Te Bálint! — szólalt meg újból Sarus Imre. — No? — Kérdeznék én valamit. — Kérdezz! — Mondd meg nékem, miért nem mentek ti be valamelyik gyereketekhez a városba? Ügy tudom, akármelyik magához venne benneteket. Ahogy mondják, ide járnak a nyakatokra, de te nem akarsz kör télnek állni. Koszó Bálint nem lepődött meg: sokan féltették már neki itt a tanyákon ezt a kér. dést. A gyerekei, két fia meg két lánya, nagyon rendesek voltak, tényleg befogadták volna őket. — Hogy miért nem költözünk hozzájuk? Sarus Imre bólintott. A házigazda a pohár után nyúlt, odakoccintotta a vendégéhez. Ittak mind a ketten egy-egy l kortyot. — Jó ez a kadar, mi? rákérdezte Koszó Bálint, mintha nem is beszéltek volna semmiről. — Jó. — Még van egy kicsi belőle. Kitart újig. Sarus Imre hallgatott. Nem tudta elképzelni, mire kellett ez a kitérő. A gazda hirtelen ránézett. — Tudsz te titkot tartani? — Már hogyne tudnék! — Az asszony miatt. — A feleséged miatt? — Tudod, hogy milyen: szereti járni a tanyákat. — Hát ezért? Koszó Bálint szája mosolyra húzódott. — Fenét! — Hát? A házigazda előbb körülnézett, mintha azt akarta volna megtudni, nem hallgatja-e őket valaki. — Milyen messzire vannak itt egymástól a tanyák? — Ügy... öt-hatszáz méterre. Néha többre is. — A városban mennyire vannak egymástól a szomszédok? — Semennyire. — No látod! Az asszony szeret szomszédolni. Hát szomszédodon! A városban is ezt tenné. Érted már? — Nem én. — Itt ha három helyre elmegy, az egy délelőtt; ott megjárná egy fél óra alatt. Ha bemennénk a városba, egész nap csak veszekedne velem, itt meg: elmegy, aztán délben látom meg este. Hát ezért. SariLs Imre vigyorogni kezdett. — Hogy te milyen okos vagy! Koszó Bálint a szájára tette az ujját. — De ez titok l — Csak az Istennek mondom el, ha meghalok — emelte esküre Sarus Imre a kezét. Koszó Bálint kacsintott egyet, és kiöntötte a maradék bort a poharakba. Tóth Tibor IZOTÓPOS ELJÁRÁSSAL Csökkentik az élelmiszerek tárolási veszteségét A Magyar Tudományos Akadémia Izotópintézetének szakemberei több olyan technológiai eljárást fejlesztettek ki, amelynek alkalmazásával lényegesen csökkenthető egyes élelmiszerek tárolási vesztesége. Az intézet sugártechnológiai osztálya — együttműködve más kutatóintézetekke-T és vállalatokkal — számos, a felhasználóknál felépíthető olyan berendezés tervét is elkészítette, amely zöldségfélék és gabona csírátlanítására és fertőtlenítésére alkalmas. A technológiai eljárásokat az Izotópintézetnél már hosz- szabb ideje üzemelő gammabesugárzó, valamint elektrongyorsító berendezéssel fejlesztették ki. A kobalt—60 izotóp felhasználásával működő gamma-besugárzó készülékkel kísérletezték ki a burgonya, a vöröshagyma és a mák csírátlanításának módszerét. Erre azért volt szükség, mert a nem hűtőkamrákban elraktározott zöldségfélék kicsíráznak, és így a tárolás során jelentős veszteségek keletkeznek. A sugártechnológiai osztály, valamint a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet szakembereinek együttesen kidolgozott eljárását kísérleti jelleggel a burgonya és hagyma csírámén, tesitésére már alkalmazzák hazánkban. A fűszerféle, fagyasztott baromfi és a különféle húskészítmények baktériummentesítésére világszerte egyre inkább a gamma-besugárzást alkalmazzák. Ez ugyanis több szempontból előnyösebb és biztonságosabb, mint az élelmiszerek hagyományos eti- lénoxid-gázos fertőtlenítése. A gamma-sugárral kezelt élelmiszerek teljesen sterilek, és így ki van zárva például a szalmonellás fertőzés veszélye. Hazánkban elsősorban a külföldről beérkező fűszerféléket teszik sterillé az Izotópintézetben kifejlesztett eljárással. Az Izotópintézet — más kutatóintézetekkel közösen —~ több, úgynevezett célbesugárzó berendezés tervét készítette el, s így megteremtődött a lehetősége annak, hogy hazánkban is szélesebb körben alkalmazzák a legkorszerűbb élelmiszer-fertőtlenítő és -csí- rátlanító módszert. Egyebek között az IN- TRANSZMAS Magyar—Bolgár Társasággal és az AGROSTER Besugárzó Vállalattal együttműködve elkészítették a hazánkban felépülő legna-' gyobb élelmiszer-besugárzó berendezés terveit. Az AG- ROSTER beruházásában, Budapesten létrehozandó üzemben csaknem 20 ezer tonna zöldségféle, gyümölcs, fűszer és más élelmiszer-adalék fertőtlenítésére, valamint csíramentesítésére lesz lehetőség,
