Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-19 / 221. szám
1986. sSeptember 19. • PETŐFI NÉPE • 3 TERVEK, JAVASLATOK A FEJLESZTÉSRE — LÉPCSŐZETES MUNKAKEZDÉST! Ankét a tömegközlekedésről A közelmúltban a Petőfi Népe szerkesztősége és a Kunság Volán kosos ankétüt szervezett. A megbeszélésnek —, amelyen a megyei, a kecskeméti közlekedési szakemberek, a Kunság Volán autóbuszvezetői, a városi rendőrkapitányság képviselői voltak jelen — az volt a Célja, hogy ismét szóvá tegye a lépcsőzetes munka- és tanításkezdés bevezetésének ügyét, s megismerje a Kunság Volán VII. ötéves tervének koncepcióját. Az előbbire azért volt szükség, mert a 40 órás munkahét bevezetését követően —, amikor kötelezték a vállalatokat a munkakezdés és -befejezés időpontjának megváltoztatására — lassan visszaálltak az eredeti kezdési és végzési időpontokra, s emiatt a megyeszékhelyen a tömegközlekedési eszközökön megnövekedett a zsúfoltság. A másik: ismertté vált Kecskemét lakásépítési programja, amely igen jelentős személyszállítási feladagokat ró a vállalatra. Petőfi Népe: — Miért nem lehet előbbre lépni Kecskeméten a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésében ? Irsa Ernő főtanácsos, a Kecskeméti Városi Tanács csoportvezető főmérnöke: — A lépcsőzetes munka- és tanításkezdés 1982 óta napirenden szerepel, s ebben az évben már három esetben szólítottuk fel a vállalatokat, az iskolákat erre. Sajnos, nincs országos jogszabály arra, hogy a tanács kötelezze a vállalatokat, iskolákat: miikor kezdjék a munka- illetve tanítási időt, s mikor fejezzék be. Kecskemét esetében csupán negyedórás eltérésekről lenne szó, ezért indokolatlannak tűnik az elzárkózás. Ügy vélem, ehhez országos érvényű jogszabály kellene. Petőfi Népe: — Kecskeméten a VII. ötéves terviben a 30 ezer lakosú Széchenyiváros újabb kétezer lakással, azaz mintegy 6 ezer lakóval gyarapodik. További lakásépítés várható a Petőfi-, a Hunyadivárosban, illetve Va- csiihegyben. Ezek az építkezések több autóbuszvonalat érintenek. Hogyan készül fel a növekvő Személyszállítási igényekre a Volán? Rigó István, a Kunság Volán Igazgatója: — A vállalat VII. ötéves terve elkészítésekor rendelkezésre álló adatokból és lehetőségekből kiindulva terveztük a helyi tömegközlekedést, ezen belül Kecskemét város helyi tömegközlekedését is. A tervek elkészítésekor azonban nem állt rendelkezésünkre Kecskemét város esetében sem az épülő lakások térbeli elhelyezkedésének terve, mely alapvetően befolyásolhatja egyes vonalakon és időszakokban az utasszámot, sőt adott esetben megkívánhat ja néhány autóbusz-útvonal módosítását, illetve a járatgyakoriság növelését. Szükségesnek látom az épülő lakások térbeli elhelyezkedésének ismeretében Kecskemét város VII. ötéves tervidőszaki helyi közlekedési hálózatának, a járatok gyakoriságának, az egyes vonalakon és időszakokban üzemeltetett gépkocsik típusának a szükséglethez és á vállalat lehetőségéhez mért áttekintését — kiinduló alapnak véve a KTI 1981. évben elkészített tanulmánytervét —, a szükséges módosítások végrehajtását. A városi tanács műszaki osztályával folyamatos egyeztetés során kialakított anyagot — várhatóan januárban — igazgatóhelyettesi értekezleten szeretném megtár- gyaltatni, s ebből eredően az anyag elkészítését 1986. december 15-re ígérhetem. « Kristó Péter autóbuszvezető: — A Bethlen körút — Rákóczi út kereszteződésében sokszor 2—4 perces várakozás után lehet továbbhaladni. Hasonló a helyzet a Nyíri út és az Akadémia körút kereszteződésében is. Várható-e ezek lámpásítása? Irsa Ernő: — A költségvetés csak kétévenként teszi lehetővé forgalomirányító fényjelző készülékek telepítését. Jövőre elkészül a 441-es és 44-es kereszteződésében a forgalomirányító jelzőlámpa. Ez útkorrekciót is kíván. A másik kereszteződés forgalomirányítására nem jut pénzünk. Paór Ödön rendőr őrnagy: — Megvizsgáljuk, hogy csúcsfor- galmi időiben szükséges-e a rendőri forgalomirányítás. Ha igen, ezt megvalósítjuk. (Az ankét után néhány nappal csúcsforgalmi időben már rendőr irányította a forgalmat.) Kovács Károly autóbuszvezető: — Sokat javított a közlekedésben a kerékpárutak kiépítése. Hol várhatók további fejlesztések, tervezik-e a körutak esetében is a megépítést? Provaznyik Endre, a KM Közúti Igazgatóság mérnöke: — Elkészült a kerékpárút az 52-es, az 5-ös, a 44-es utak kivezető szakaszán. A várható fejlesztéseket társadalmi vitára bocsátjuk, ehhez rövidesen elkészítjük a javaslatot. Terveink szerint jövőre Hetényegyházáig, az azt követő évben pedig a Nagykőrösi úton építjük meg a kerékpárutat. Petőfi Népe: — A város külső részein lévő autóbuszmegállók esős időben sok bosszúságot okoznak az ott várakozó utasoknak. Várható-e javulás ebben, illetve a megállóhelyek világításában? Provaznyik Endre: — A rendelkezések értelmében, a megállókban kiépítjük az autóbuszöblöket. Magam is tapasztaltam, hogy az autóbuszok, főleg ha jeges az út, nem tudnak a járdasziget mellé állni. Sajnos, a karbantartásra nincs pénz, ennek ellenére megpróbáljuk takarításukat megoldani. A megvilágítással kapcsolatban elmondom, hogy az új megyei kórháznál kiépülő autóbusz-öblöt megvilágítjuk. Szurok László autóbuszvezető: — A Kiskörútról a Lugossy István utca felé történő jobbra kanyarodás íve nem alkalmas nagyobb jármű közlekedésére. Kérjük, javítsák a jobbra kanyarodás biztonságát. Foglalkoztat az is, hogy mikorra várható a Búzavirág utca kiépítése? Irsa Ernő: — A megjegyzés jogos, a kivitelező elrontotta az ívet, rövidesen kijavíttatjuk, le- kerekíttetjük az ívet, ezzel biztonságosabbá válik a jobbra kanyarodás. A Búzavirág utca kiépítése a lakossági hozzájárulás megszervezése után várható. A Petőfi Népe és a Kunság Volán közös ankétján még elhangzott jó néhány szakmai, forgalombiztonsági kérdés. Ezek közül mintegy ösz- szefoglalóként szeretnénk idézni a következőket: A megyeszékhely helyi forgalmát 28 csuklós és 27 szóló autóbusszal látják el. Ezek férőhelye meghaladja a 6800-at. Emellett, összesen 16 úgynevezett rásegítő járatot indítanak 1280 férőhellyel. Gyakorlatilag Kecskeméten egyidő- ben több mint 8 ezer ember utazhat az autóbuszokon, de az igények természetesen nagyobbak, főleg csúcsforgalmi időben. A zsúfoltság elkerülése, az utazási igények kielégítése, a tömegközlekedési eszközöd két igénybe vevők nyugalma érdekében mondhatjuk ki ismét: jó lenne, ha az üzemek, az iskolák önmaguk javasolnák, határoznák meg a lépcsőzetes munka- és iskolakezdés bevezetésének, megvalósításának időpontját. Gémes Gábor Ösztönző érdekeltségi rendszer a Ganz Electricben . A Ganz Electric fővárosi és vidéki üzemeiben olyan új érdekeltségi rendszert vezetnek be, amely az eddiginél jövedelmezőbb gazdálkodásra ösztönöz. Ezentúl mind a vezetők, mind a dolgozók bérét a gyár, a gyáregység eredményeihez, a készletek alakulásához, valamint a szállítások ütemességéhez igazítják. Jobban összehangolják majd az egyes termelőegységek közötti munkát, szervezettebbé teszik az anyagellátást, mert hiába hoznak intézkedéseket a munkafegyelem erősítésére, ha továbbra is akadozik az alap- és segédanyagok folyamatos biztosítása. A gyárban nemrég felmérték, hogy a dolgozók mennyire használják ki a munkaidőt, mekkora veszteség származik szervezési hiányosságok, és mekkora a munkafegyelem lazasága miatt. Kiderült, hogy a nagyvállalatnál mintegy 20 százalék a veszteségidő. A tapasztalatok szerint 1984- ben, a 40 órás heti munkarend bevezetésekor a hasznos munka- időalap aránya javult a munkarend szerinti munkaidőalaphoz képest. Tavaly viszont ez a mutató romlott; a budapesti törzsgyárban 80,4 százalékos, a bajai üzemben 84 százalékos, de van olyan üzemrész is, ahol csak 78— 79 százalékos a munkaidő-kihasználás. Mindennek oka részben a sok egyidejű szabadság, kisebb mértékben az igazolatlan mulasztás és az úgynevezett törtnap: hiányzás. Igen jelentős a selejt pótlására fordított munkaidő is. Ezért az új bérezési rendszernél figyelembe veszik a termékek minőségének alakulását, a selejt csökkenését. Mosolyogva könnyebb Bekapcsolódtunk a „Mosolyogva könnyebb élni" mozgalomba. Apám elhatározta, hogy körbejárjuk az egész házat. — Az emberek nagyon elidegenedtek egymástól — mondta. — Egy kicsit fel kell rázni, fel kell ébreszteni őket. _— A legrosszabb az az új lakó a harmadikon — mondtam. — Az valami csodabogár, — Akkor vele kezdjük — döntött apám. A harmadik emeleti lakó csak a harmadik csöngetés után nyitotta ki az ajtót. Tréningruhát és piszkos inget viselt. A válla, mint egy birkózóé, az arca kissé véraláfutásos. — Mi az? — kérdezte érdes hangon. — Mosolyogva könnyebb élni — mondtuk neki. — Micsoda? — csodálkozott a férfi. — Mosolyogva könnyebb élni — ismételte meg apám. Ä férfi megtakarta a mellét és kezdte begombolni az ingét. Romlott élesztőre emlékeztető szag kezdett bennünket fokozatosan körülvenni. — Mit akarnak maguk tulajdonképpen? — kérdezte egyáltalán nem barátságos hangon. — A maga mosolyát — világosítottuk fel jövetelünk céljáról. — Mosolyogjon egy kicsit. A férfi először megsemmisítő pillantást vetett apámra, majd óvatosan megkérdezte: — Maga bolond? — Mosolyogva könnyebb élni — próbáltuk újra meggyőzni. A férfi felhördült és kezével megtörölte a száját. — Na tűnés! — mondta erélyesen. — Igaza van — mondtam aggódva apámnak. — Itt nem boldogulunk. De apám nem hagyta any- nyiban a dolgot. — Legalább próbálja meg — biztatta a férfit. — A mosoly mindenre a legjobb módszer. A férfi először megsemmisítő pillantást vetett apámra, majd óvatosan megkérdezte: — Maga bolond? — Mosolyogva könnyebb élni — próbáltuk újra meggyőzni. A férfi felhördült, és kezével megtörölte a száját. — Na tűnés! — mondta erélyesen. — Igaza van — mondtam aggódva apámnak —, itt nem boldogulunk. De apám nem hagyta anV- nyiban a dolgot. — Legalább próbálja meg — biztatta a férfit. — A mosoly mindenre a legjobb módszer. A férfi most teljesen kitárta az ajtót és kiugrott rajta. ■— Mégis mit képzelsz te? — kérdezte apámtól, majd megfogta a gallérját, a levegőbe emelte, és úgy odavágta a lift ajtajához, hogy szinte repült. — Igaz, aztán most már mosolyoghatsz te! — tanácsolta neki. Amikor látta, hogyan tá- pászkodik fel apám a liftajtónál, rekedtes hangon hahót ázni kezdett. Így hát mégis csak elértünk valamit. Jacek Sawasklewicz (Fordította: Lipcseyné Bánvalfí Júlia.) A MÚLT ÖSSZEKÖT K ecskemét — ősi diák* JT • ' f 7 város. Századokra (J regUlClKOlC visszamenőleg doku- mentálhatók híres iskolái. Az alma materek ódon falai között neves növendékek is tanultak. A református jogakadémia hallgatójaként Jókai Mór két diákesztendőt töltött Kecskeméten, Petőfi is megfordult itt. Ezúttal egy hajdani jogakadémista és egy lelkes szervező idézi fel a régmúlt emlékeit. • Dr. Baky Ferenc ötvenkét esztendőt töltött a pályán. • Dr. Szabó Dénes az öregdiákok találkozóinak lelkes szervezője. magyarázta dr. Szabó Dénes. — Az iskolára, a tanárokra, az együtt töltött diákévekre közösen emlékeztek, minden esztendőben. Most is él ez a hagyomány, tavasszal Kecskeméten, ősszel pedig Budapesten találkozunk. A városi tanács támogatásával még emléktáblát is emeltünk az Üj- kollégium falán. Kecskemét mindig is magáénak érezte az ősi iskolák gondjait, sorsát, hiszen a kulturális életben jelentős szerepük volt a diákoknak. — Több százan eljönnek Kecskemétre, azért, hogy felidézzék emlékeiket a hajdani társakkal. Vajon mi a vonzerejük ezeknek a találkozóknak? — Diákkorban a legfogékonyabb az ember, az emlékek kitörölhetetlenül rögzítődnek. Azért jövünk össze, mert látni akarjuk a régi iskola falait, termeit, a várost, s diáktársainkat. Ezért még a tengerentúlról is hazautaznak néhányan. Érdemes ... Borzák Tibor A város szívében, a Rákóczi úton lakik dr. Baky Ferenc ügyvéd. A jogakadémia hallgatója volt, Kunszentmiklósról került Kecskemétre. Tanárairól beszél: — Joó Gyula volt a dékán, több nyelven tudott, külföldön is gyakran megfordult. Gyermekei remek muzsikusokká váltak. Jogtanárunk Dezső Gyula, később egyetemi tanár lett. A római jogot dr. Gergely professzor, a büntetőjogot dr. Rá ez Béla tanította. Az órákon közvetlen légkör uralkodott. A tanároktól sem kellett rettegni, bármilyen gonduirtkkial felkereshettük őket. Sokat követeltek, mi pedig becsületesen készültünk a vizsgákra. A kecskeméti jogakadémián tettük le az alapvizsgákat, a szigorlatokat pedig Szegeden. Több mint ötven éve doktoráltam ... — Milyen volt a diákélet? — Sokat sportoltunk, s a város kulturális életében is szerepet vállaltunk. A jogászbál mindig eseményszámba ment. Szabad óráinkban lestük a. prepákat, így hívták a tanítóképzősöket. Mindig tudtuk, hogy mikor jönnek ebédelni, vagy mikor kezdődik az istentisztelet. — Növendéktársaival tartja a kapcsolatot? — Legfeljebb egy-egy nagyobb összejövetelen találkozunk. Akkor nedig kerülöm az ilyen kérdéseket: Te milyen gyógyszert szedsz?” Inkább az élményeket kell ekkor felidézni. Nem? Mára nagyot fordult a világ, mások a fiatalok. Sok jó képességű van közöttük. Akiket ismerek, kitűnően tanulnak, diplomához Sokat sportoltunk jutottak. Persze ellenkező végletről is hallani, sőt, sokan hajlamosak arra, hogy ez alapján általánosítsanak. Ma is találkoznak Kecskemét öregdiákjai ma la rendszeresen találkoznak. A Református Kollégiumi Iskolák öregdiák Baráti Körének elnöke Szemerei Andor, egyik lelkes tagja, szervezője pedig dr. Szabó Dénes. — A múlt század hatvanas éveinek végén vetődött fel a gondolat, hogy az eddig is létező osztálytalálkozókat iskolai szintre emeljék. 1927-ben létre* jött a diákegyesület Is, ami korábban ugyancsak létezett — Egy hézagpótló képeskönyv-♦r'öV'QptV KALOCSA Népművészeti alkotások, régi épületek, műtárgyak, paprika — mindez egy most megjelent fotóalbum lapjain látható.' Köny- nyű kitalálni, melyik Bács- Klskun megyei települést mutatja be a kötet. Természetesen Kalocsát, a történelmi emlékekben gazdag várost, melynek népművészete ma- I gyár jelképpé formálódott. Ez utóbbi megállapítás a kötet bevezetőjében olvasható. Bárth János nem túloz, valóban messze földre eljutott a környékbeli mesterek híre. Hozzájárult ehhez az utóbbi évek bővülő Idegenforgalmi propagandája is. A világ különböző tájain rendezett magyar napokon, turistacsalogató bemutatókon rendszerint kalocsai népviseletbe öltözött lányok fogadják a látogatókat. Az Ügyeskezű pingáló- asszonyok is sokfelé bemutatták már tudományukat, New Yorktól Tokióig. Fogalmazhatnánk úgy is: egy messziről jött turista ritkán tud arról, hogy egyáltalán létezik Bács-Kiskun megye. Sokkal valószínűbb viszont, hogy Kalocsáról már hallott. Ismerik a várost Itthon és külföldön, ám értékeihez képest még nem eléggé. Ezért is fontos — mondhatni hézagpótló — a szép kiállítású kötet, melyet a helyi tanács adott ki ötezer példányban, ösz- szeállításánál láthatóan az idegenforgalom szempontjaihoz, igényeihez igazodtak. (Ezt mutatja a külföldiek zsebéhez mért, kissé borsos ár is: 150 forintért árulják majd a könyvet a helyi idegenforgalmi irodákban.) A szerkesztésben a „sok kép, kevés szöveg” elvét érvényesítették. A magvas bevezető mindösz- sze kétoldalas, ám a szöveg — s az összes képaláírás — három nyelven, angolul, németül, oroszul ismétlődik. Faragó György, az MTI volt munkatársa profi színvonalú színes fotóin Kalocsa legfontosabb látnivalóit foglalja • A kötet címlapja. • Egy jellemző felvétel: leány „cifrapa- mukos” ruhában. össze. A mindennapi élet, a termelés és még néhány témakör kimaradt a szűkre szabott terjedelem miatt, de ez nem vált a kötet kárára. Így jobban illik ahhoz a kicsit ünnepélyes felhan- goltsághoz, amit egy ismeretlen tájjal való találkozás vált ki az utazóból. A szép kiállítású fotóalbum szinte kínálja magát, hogy egy kalocsai látogatás után hazavigye az ember, és otthon végiglapozva felidézze a város hangulatát, látnivalóit. Különösen a helyi kezdeményezésekre érvényes, hogy idegenforgalmi propagandánk ma még gyerekcipőben jár. Sok az ügyetlenül szerkesztett, silány kivitelezésű, rengeteg pénzt felemésztő kiadvány. A kalocsai tanács képeskönyve üdítő kivétel. Olyan befektetés, ami szinte bizonyosan megtérül. Minél több hasonló vállalkozásra lenne szükség, hogy megismertessük a világgal értékeinket. Lovas Dániel
