Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-19 / 221. szám

1986. sSeptember 19. • PETŐFI NÉPE • 3 TERVEK, JAVASLATOK A FEJLESZTÉSRE — LÉPCSŐZETES MUNKAKEZDÉST! Ankét a tömegközlekedésről A közelmúltban a Petőfi Népe szerkesztősége és a Kunság Volán ko­sos ankétüt szervezett. A megbeszélésnek —, amelyen a megyei, a kecs­keméti közlekedési szakemberek, a Kunság Volán autóbuszvezetői, a városi rendőrkapitányság képviselői voltak jelen — az volt a Célja, hogy ismét szóvá tegye a lépcsőzetes munka- és tanításkezdés beveze­tésének ügyét, s megismerje a Kunság Volán VII. ötéves tervének kon­cepcióját. Az előbbire azért volt szükség, mert a 40 órás munkahét be­vezetését követően —, amikor kötelezték a vállalatokat a munkakez­dés és -befejezés időpontjának megváltoztatására — lassan visszaáll­tak az eredeti kezdési és végzési időpontokra, s emiatt a megyeszék­helyen a tömegközlekedési eszközökön megnövekedett a zsúfoltság. A másik: ismertté vált Kecskemét lakásépítési programja, amely igen jelentős személyszállítási feladagokat ró a vállalatra. Petőfi Népe: — Miért nem lehet előbbre lépni Kecskeméten a lépcsőzetes munkakezdés beve­zetésében ? Irsa Ernő főtanácsos, a Kecskeméti Városi Tanács cso­portvezető főmérnöke: — A lép­csőzetes munka- és tanításkez­dés 1982 óta napirenden szerepel, s ebben az évben már három esetben szólítottuk fel a vállala­tokat, az iskolákat erre. Sajnos, nincs országos jogszabály arra, hogy a tanács kötelezze a válla­latokat, iskolákat: miikor kezd­jék a munka- illetve tanítási időt, s mikor fejezzék be. Kecs­kemét esetében csupán negyed­órás eltérésekről lenne szó, ezért indokolatlannak tűnik az elzár­kózás. Ügy vélem, ehhez országos érvényű jogszabály kellene. Petőfi Népe: — Kecskeméten a VII. ötéves terviben a 30 ezer lakosú Széchenyiváros újabb kétezer lakással, azaz mintegy 6 ezer lakóval gyarapodik. Továb­bi lakásépítés várható a Petőfi-, a Hunyadivárosban, illetve Va- csiihegyben. Ezek az építkezések több autóbuszvonalat érintenek. Hogyan készül fel a növekvő Személyszállítási igényekre a Vo­lán? Rigó István, a Kunság Volán Igazgatója: — A vállalat VII. öt­éves terve elkészítésekor rendel­kezésre álló adatokból és lehető­ségekből kiindulva terveztük a helyi tömegközlekedést, ezen be­lül Kecskemét város helyi tö­megközlekedését is. A tervek el­készítésekor azonban nem állt rendelkezésünkre Kecskemét vá­ros esetében sem az épülő laká­sok térbeli elhelyezkedésének terve, mely alapvetően befolyá­solhatja egyes vonalakon és idő­szakokban az utasszámot, sőt adott esetben megkívánhat ja né­hány autóbusz-útvonal módosí­tását, illetve a járatgyakoriság növelését. Szükségesnek látom az épülő lakások térbeli elhelyez­kedésének ismeretében Kecske­mét város VII. ötéves tervidősza­ki helyi közlekedési hálózatá­nak, a járatok gyakoriságának, az egyes vonalakon és időszakok­ban üzemeltetett gépkocsik tí­pusának a szükséglethez és á vállalat lehetőségéhez mért át­tekintését — kiinduló alapnak vé­ve a KTI 1981. évben elkészített tanulmánytervét —, a szükséges módosítások végrehajtását. A városi tanács műszaki osztályá­val folyamatos egyeztetés során kialakított anyagot — várhatóan januárban — igazgatóhelyettesi értekezleten szeretném megtár- gyaltatni, s ebből eredően az anyag elkészítését 1986. decem­ber 15-re ígérhetem. « Kristó Péter autóbuszveze­tő: — A Bethlen körút — Rá­kóczi út kereszteződésében sok­szor 2—4 perces várakozás után lehet továbbhaladni. Hasonló a helyzet a Nyíri út és az Akadé­mia körút kereszteződésében is. Várható-e ezek lámpásítása? Irsa Ernő: — A költségvetés csak kétévenként teszi lehetővé forgalomirányító fényjelző ké­szülékek telepítését. Jövőre el­készül a 441-es és 44-es keresz­teződésében a forgalomirányító jelzőlámpa. Ez útkorrekciót is kíván. A másik kereszteződés for­galomirányítására nem jut pén­zünk. Paór Ödön rendőr őrnagy: — Megvizsgáljuk, hogy csúcsfor- galmi időiben szükséges-e a rend­őri forgalomirányítás. Ha igen, ezt megvalósítjuk. (Az ankét után néhány nappal csúcsfor­galmi időben már rendőr irá­nyította a forgalmat.) Kovács Károly autóbuszveze­tő: — Sokat javított a közleke­désben a kerékpárutak kiépítése. Hol várhatók további fejleszté­sek, tervezik-e a körutak eseté­ben is a megépítést? Provaznyik Endre, a KM Köz­úti Igazgatóság mérnöke: — El­készült a kerékpárút az 52-es, az 5-ös, a 44-es utak kivezető sza­kaszán. A várható fejlesztéseket társadalmi vitára bocsátjuk, eh­hez rövidesen elkészítjük a ja­vaslatot. Terveink szerint jövő­re Hetényegyházáig, az azt kö­vető évben pedig a Nagykőrösi úton építjük meg a kerékpárutat. Petőfi Népe: — A város külső részein lévő autóbuszmegállók esős időben sok bosszúságot okoz­nak az ott várakozó utasoknak. Várható-e javulás ebben, illetve a megállóhelyek világításában? Provaznyik Endre: — A ren­delkezések értelmében, a megál­lókban kiépítjük az autóbusz­öblöket. Magam is tapasztaltam, hogy az autóbuszok, főleg ha jeges az út, nem tudnak a járda­sziget mellé állni. Sajnos, a kar­bantartásra nincs pénz, ennek el­lenére megpróbáljuk takarításu­kat megoldani. A megvilágítással kapcsolatban elmondom, hogy az új megyei kórháznál kiépülő au­tóbusz-öblöt megvilágítjuk. Szurok László autóbuszveze­tő: — A Kiskörútról a Lugossy István utca felé történő jobbra kanyarodás íve nem alkalmas na­gyobb jármű közlekedésére. Kér­jük, javítsák a jobbra kanyaro­dás biztonságát. Foglalkoztat az is, hogy mikorra várható a Bú­zavirág utca kiépítése? Irsa Ernő: — A megjegyzés jo­gos, a kivitelező elrontotta az ívet, rövidesen kijavíttatjuk, le- kerekíttetjük az ívet, ezzel biz­tonságosabbá válik a jobbra ka­nyarodás. A Búzavirág utca ki­építése a lakossági hozzájárulás megszervezése után várható. A Petőfi Népe és a Kunság Volán közös ankétján még elhangzott jó néhány szakmai, forgalombiztonsági kérdés. Ezek közül mintegy ösz- szefoglalóként szeretnénk idézni a következőket: A megyeszékhely he­lyi forgalmát 28 csuklós és 27 szóló autóbusszal látják el. Ezek férő­helye meghaladja a 6800-at. Emellett, összesen 16 úgynevezett rásegítő járatot indítanak 1280 férőhellyel. Gyakorlatilag Kecskeméten egyidő- ben több mint 8 ezer ember utazhat az autóbuszokon, de az igények természetesen nagyobbak, főleg csúcsforgalmi időben. A zsúfoltság el­kerülése, az utazási igények kielégítése, a tömegközlekedési eszközöd két igénybe vevők nyugalma érdekében mondhatjuk ki ismét: jó lenne, ha az üzemek, az iskolák önmaguk javasolnák, határoznák meg a lép­csőzetes munka- és iskolakezdés bevezetésének, megvalósításának idő­pontját. Gémes Gábor Ösztönző érdekeltségi rendszer a Ganz Electricben . A Ganz Electric fővárosi és vi­déki üzemeiben olyan új érde­keltségi rendszert vezetnek be, amely az eddiginél jövedelme­zőbb gazdálkodásra ösztönöz. Ezentúl mind a vezetők, mind a dolgozók bérét a gyár, a gyár­egység eredményeihez, a készle­tek alakulásához, valamint a szállítások ütemességéhez iga­zítják. Jobban összehangolják majd az egyes termelőegységek közötti munkát, szervezettebbé teszik az anyagellátást, mert hiá­ba hoznak intézkedéseket a mun­kafegyelem erősítésére, ha to­vábbra is akadozik az alap- és segédanyagok folyamatos bizto­sítása. A gyárban nemrég felmérték, hogy a dolgozók mennyire hasz­nálják ki a munkaidőt, mekkora veszteség származik szervezési hiányosságok, és mekkora a mun­kafegyelem lazasága miatt. Ki­derült, hogy a nagyvállalatnál mintegy 20 százalék a veszteség­idő. A tapasztalatok szerint 1984- ben, a 40 órás heti munkarend bevezetésekor a hasznos munka- időalap aránya javult a munka­rend szerinti munkaidőalaphoz képest. Tavaly viszont ez a mu­tató romlott; a budapesti törzs­gyárban 80,4 százalékos, a bajai üzemben 84 százalékos, de van olyan üzemrész is, ahol csak 78— 79 százalékos a munkaidő-ki­használás. Mindennek oka részben a sok egyidejű szabadság, kisebb mér­tékben az igazolatlan mulasztás és az úgynevezett törtnap: hi­ányzás. Igen jelentős a selejt pótlására fordított munkaidő is. Ezért az új bérezési rendszernél figyelembe veszik a termékek mi­nőségének alakulását, a selejt csökkenését. Mosolyogva könnyebb Bekapcsolódtunk a „Moso­lyogva könnyebb élni" moz­galomba. Apám elhatározta, hogy körbejárjuk az egész há­zat. — Az emberek nagyon el­idegenedtek egymástól — mondta. — Egy kicsit fel kell rázni, fel kell ébreszteni őket. _— A legrosszabb az az új la­kó a harmadikon — mond­tam. — Az valami csodabogár, — Akkor vele kezdjük — döntött apám. A harmadik emeleti lakó csak a harmadik csöngetés után nyitotta ki az ajtót. Tré­ningruhát és piszkos inget vi­selt. A válla, mint egy birkó­zóé, az arca kissé véraláfutá­sos. — Mi az? — kérdezte érdes hangon. — Mosolyogva könnyebb él­ni — mondtuk neki. — Micsoda? — csodálkozott a férfi. — Mosolyogva könnyebb él­ni — ismételte meg apám. Ä férfi megtakarta a mel­lét és kezdte begombolni az ingét. Romlott élesztőre em­lékeztető szag kezdett ben­nünket fokozatosan körülven­ni. — Mit akarnak maguk tu­lajdonképpen? — kérdezte egyáltalán nem barátságos hangon. — A maga mosolyát — vilá­gosítottuk fel jövetelünk cél­járól. — Mosolyogjon egy ki­csit. A férfi először megsemmisí­tő pillantást vetett apámra, majd óvatosan megkérdezte: — Maga bolond? — Mosolyogva könnyebb élni — próbáltuk újra meg­győzni. A férfi felhördült és kezével megtörölte a száját. — Na tűnés! — mondta eré­lyesen. — Igaza van — mondtam aggódva apámnak. — Itt nem boldogulunk. De apám nem hagyta any- nyiban a dolgot. — Legalább próbálja meg — biztatta a férfit. — A mo­soly mindenre a legjobb mód­szer. A férfi először megsemmisí­tő pillantást vetett apámra, majd óvatosan megkérdezte: — Maga bolond? — Mosolyogva könnyebb él­ni — próbáltuk újra meggyőz­ni. A férfi felhördült, és ke­zével megtörölte a száját. — Na tűnés! — mondta eré­lyesen. — Igaza van — mondtam aggódva apámnak —, itt nem boldogulunk. De apám nem hagyta anV- nyiban a dolgot. — Legalább próbálja meg — biztatta a férfit. — A mosoly mindenre a legjobb módszer. A férfi most teljesen kitár­ta az ajtót és kiugrott rajta. ■— Mégis mit képzelsz te? — kérdezte apámtól, majd meg­fogta a gallérját, a levegőbe emelte, és úgy odavágta a lift ajtajához, hogy szinte repült. — Igaz, aztán most már mo­solyoghatsz te! — tanácsolta neki. Amikor látta, hogyan tá- pászkodik fel apám a liftajtó­nál, rekedtes hangon hahót áz­ni kezdett. Így hát mégis csak elér­tünk valamit. Jacek Sawasklewicz (Fordította: Lipcseyné Bánvalfí Júlia.) A MÚLT ÖSSZEKÖT K ecskemét — ősi diák* JT • ' f 7 város. Századokra (J regUlClKOlC visszamenőleg doku- mentálhatók híres iskolái. Az alma materek ódon falai között neves növendékek is tanultak. A református jogakadémia hallgatójaként Jókai Mór két diák­esztendőt töltött Kecskeméten, Petőfi is megfordult itt. Ezúttal egy hajdani jogakadémista és egy lelkes szervező idézi fel a régmúlt emlékeit. • Dr. Baky Ferenc ötven­két esztendőt töltött a pá­lyán. • Dr. Szabó Dénes az öreg­diákok találkozóinak lelkes szervezője. magyarázta dr. Szabó Dénes. — Az iskolára, a tanárokra, az együtt töltött diákévekre közösen emlékeztek, minden esztendő­ben. Most is él ez a hagyomány, tavasszal Kecskeméten, ősszel pedig Budapesten találkozunk. A városi tanács támogatásával még emléktáblát is emeltünk az Üj- kollégium falán. Kecskemét min­dig is magáénak érezte az ősi iskolák gondjait, sorsát, hiszen a kulturális életben jelentős szerepük volt a diákoknak. — Több százan eljönnek Kecs­kemétre, azért, hogy felidézzék emlékeiket a hajdani társakkal. Vajon mi a vonzerejük ezeknek a találkozóknak? — Diákkorban a legfogéko­nyabb az ember, az emlékek ki­törölhetetlenül rögzítődnek. Azért jövünk össze, mert látni akar­juk a régi iskola falait, termeit, a várost, s diáktársainkat. Ezért még a tengerentúlról is haza­utaznak néhányan. Érdemes ... Borzák Tibor A város szívében, a Rákóczi úton lakik dr. Baky Ferenc ügy­véd. A jogakadémia hallgatója volt, Kunszentmiklósról került Kecskemétre. Tanárairól beszél: — Joó Gyula volt a dékán, több nyelven tudott, külföldön is gyakran megfordult. Gyerme­kei remek muzsikusokká váltak. Jogtanárunk Dezső Gyula, ké­sőbb egyetemi tanár lett. A ró­mai jogot dr. Gergely professzor, a büntetőjogot dr. Rá ez Béla ta­nította. Az órákon közvetlen légkör uralkodott. A tanároktól sem kellett rettegni, bármilyen gonduirtkkial felkereshettük őket. Sokat követeltek, mi pedig be­csületesen készültünk a vizsgák­ra. A kecskeméti jogakadémián tettük le az alapvizsgákat, a szi­gorlatokat pedig Szegeden. Több mint ötven éve doktoráltam ... — Milyen volt a diákélet? — Sokat sportoltunk, s a vá­ros kulturális életében is szere­pet vállaltunk. A jogászbál min­dig eseményszámba ment. Sza­bad óráinkban lestük a. prepá­kat, így hívták a tanítóképzősö­ket. Mindig tudtuk, hogy mikor jönnek ebédelni, vagy mikor kez­dődik az istentisztelet. — Növendéktársaival tartja a kapcsolatot? — Legfeljebb egy-egy nagyobb összejövetelen találkozunk. Ak­kor nedig kerülöm az ilyen kér­déseket: Te milyen gyógy­szert szedsz?” Inkább az élmé­nyeket kell ekkor felidézni. Nem? Mára nagyot fordult a világ, má­sok a fiatalok. Sok jó képességű van közöttük. Akiket ismerek, kitűnően tanulnak, diplomához Sokat sportoltunk jutottak. Persze ellenkező vég­letről is hallani, sőt, sokan haj­lamosak arra, hogy ez alapján általánosítsanak. Ma is találkoznak Kecskemét öregdiákjai ma la rendszeresen találkoznak. A Re­formátus Kollégiumi Iskolák öregdiák Baráti Körének elnöke Szemerei Andor, egyik lelkes tagja, szervezője pedig dr. Szabó Dénes. — A múlt század hatvanas éveinek végén vetődött fel a gondolat, hogy az eddig is léte­ző osztálytalálkozókat iskolai szintre emeljék. 1927-ben létre* jött a diákegyesület Is, ami ko­rábban ugyancsak létezett — Egy hézagpótló képeskönyv-♦r'öV'QptV KALOCSA Népművé­szeti alkotá­sok, régi épü­letek, műtár­gyak, paprika — mindez egy most megje­lent fotóal­bum lapjain látható.' Köny- nyű kitalálni, melyik Bács- Klskun me­gyei telepü­lést mutatja be a kötet. Természete­sen Kalocsát, a történelmi emlékekben gazdag várost, melynek nép­művészete ma- I gyár jelképpé formálódott. Ez utóbbi megállapítás a kötet beveze­tőjében olvas­ható. Bárth János nem tú­loz, valóban messze földre eljutott a kör­nyékbeli mesterek híre. Hozzá­járult ehhez az utóbbi évek bő­vülő Idegenforgalmi propagan­dája is. A világ különböző tája­in rendezett magyar napokon, turistacsalogató bemutatókon rendszerint kalocsai népviselet­be öltözött lányok fogadják a lá­togatókat. Az Ügyeskezű pingáló- asszonyok is sokfelé bemutatták már tudományukat, New York­tól Tokióig. Fogalmazhatnánk úgy is: egy messziről jött turista ritkán tud arról, hogy egyáltalán létezik Bács-Kiskun megye. Sokkal va­lószínűbb viszont, hogy Kalocsá­ról már hallott. Ismerik a várost Itthon és külföldön, ám értékei­hez képest még nem eléggé. Ezért is fontos — mondhatni hézagpótló — a szép kiállítású kötet, melyet a helyi tanács adott ki ötezer példányban, ösz- szeállításánál láthatóan az ide­genforgalom szempontjaihoz, igé­nyeihez igazodtak. (Ezt mutatja a külföldiek zsebéhez mért, kis­sé borsos ár is: 150 forintért árul­ják majd a könyvet a helyi ide­genforgalmi irodákban.) A szerkesztésben a „sok kép, kevés szöveg” elvét érvényesítet­ték. A magvas bevezető mindösz- sze kétoldalas, ám a szöveg — s az összes képaláírás — három nyelven, angolul, németül, oro­szul ismétlődik. Faragó György, az MTI volt munkatársa profi színvonalú színes fotóin Kalocsa legfontosabb látnivalóit foglalja • A kötet címlapja. • Egy jel­lemző fel­vétel: leány „cifrapa- mukos” ru­hában. össze. A mindennapi élet, a ter­melés és még néhány témakör kimaradt a szűkre szabott terje­delem miatt, de ez nem vált a kö­tet kárára. Így jobban illik ah­hoz a kicsit ünnepélyes felhan- goltsághoz, amit egy ismeretlen tájjal való találkozás vált ki az utazóból. A szép kiállítású fotó­album szinte kínálja magát, hogy egy kalocsai látogatás után ha­zavigye az ember, és otthon vé­giglapozva felidézze a város han­gulatát, látnivalóit. Különösen a helyi kezdemé­nyezésekre érvényes, hogy ide­genforgalmi propagandánk ma még gyerekcipőben jár. Sok az ügyetlenül szerkesztett, silány kivitelezésű, rengeteg pénzt fel­emésztő kiadvány. A kalocsai ta­nács képeskönyve üdítő kivétel. Olyan befektetés, ami szinte bi­zonyosan megtérül. Minél több hasonló vállalkozásra lenne szük­ség, hogy megismertessük a vi­lággal értékeinket. Lovas Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom