Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
1986. szeptember 13. • PETŐFI NÉPE © 8 • A kecskeméti Kossuth Tsz-ben a 430 hektárnyi napraforgó felét már betakarították. Ügy tűnik, hogy a tervezett mennyiséget sikerűit megtermelniük. Őszi csúcs a földeken • Sajnos, országszerte csökken a műtrágya-felhasználás. A gazdaságok kényszerű takarékosságból kevesebbet vásárolnak, a ezzel kockáztatják a jövő évi termést. A Hajósi József Attila Termelőszövetkezetben igyekeznek min. dent megtenni, hogy a tavaszi vetés jól előkészített, megfelelően trágyázott talajba kerüljön. • A Kalocsa környéki gazdaságokban megkezdődött a fűszerpaprika-szedés. A Dusnoki Munkás—Paraszt Tsz nagyüzemi tábláin az idén jó minőséget és jó közepes termést várnak. (Pásztor Zoltán felvételei) • Megkezdődött a szüret a Helvécia! Állami Gazdaságban Is. Dolgozóit a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola diákjai segítik. 150 hektáron kell leszedni a szőlőt. A 40 napra tervezett szüret minden napján 100 tonna szőlőt dolgoznak fel. A termés ugyan gyengébb a vártnál, kevesebb a lé, de a cukortartalom eléri a 18 fokot is, • Eső után áhítoznak a földek. Még a nagy teljesítményű traktorokat is próbára teszi a kiszáradt talaj. Szeretnie határában porfelhőbe burkolózik az őszi szántást végző Rába. BENEVEZTEK A TELEVÍZIÓS PÁLYÁZATRA Közösségek a környezetért Eredményhirdetés 1988-ban Augusztus 19-1 számunkban közöltük a „Szebb, emberibb környezetért” elnevezésű országos pályázat felhívását. A Magyar Televízió — több intézménnyel, társadalmi szervezettel együtt — a lakóhelyi közösségekhez fordult; vállalkozzanak településük egy-egy kiválasztott területének tervszerű védelmére és fejlesztésére úgy, hogy az megfeleljen a környezetvédelmi követelményeknek. Vajon hány közösség nevez a megyéből? — tettük fel akkor a kérdést. Joggal, hiszen Bács-Kiskun mindig is jól szerepéit a közösségi összefogásokra épülő vetélkedőkön. A napokban járt le a pályázat nevezési határideje. Eddig három településről kaptunk hírt, hogy elküldték jelentkezésüket a televízió Natura szerkesztőségébe. Mindhárom helyen a szabadidőpark kialakítását tervezik, összefogással, de a helyi sajátosságokhoz igazodva, különböző módon. Bácsalmás A legnagyobb vállalkozásba a fiatal város lakói fogtak. Céljuk két gondozatlan tó felélesztése. Az egyik — a várostól két kilométernyire fekvő Sóstó — a századfordulón kedvelt fürdőhely volt. Ide jártak hétvégeken a környékbeli községek lakói is. A Sóstó gyógyhatásúnak köszönhette népszerűségét. Vize az egykori vizsgálatok szerint meglepően sok oldott sót tartalmazott. A harmincas évek közepére azonban a tó eliszaposodott, és a felszabadulást követően sem fordítottak kellő figyelmet gondozására. Az elmúlt évek aszályos időszakaiban többször ki is száradt. A bácsalmásiak szeretnék ismét fürdésre alkalmassá tenni tavukat: kikotorni a medrét, megoldani a vízutánpótlást, rendezni a partot. A jelenlegi növény- és állatvilágot, a tó köré telepített fiatal erdőt változatlan állapotban akarják megőrizni. A másik tavat, a város központjában, a Kossuth parkban még ezután fogják létrehozni. Pontosabban felújítani, mert a Kígyós-csatorna mentén valaha volt egy mesterséges tó. Az egykori medret évszázados platánok és fűzfák veszik körül. Jelenleg a partnak ez a része hasznosítat- la,n, parlagon hever. Ám. ha felújítják, lehet belőle csónakázótó, télen korcsolyapálya, a környék pedig kulturált sétáló- és pihenőhellyé alakítható. Mindkét vállalkozás elindítását, szervezését a tanács vállalta magára, a helybeli lakosok és az üzemek, társadalmi szervezetek segítségére alapozva. Madaras Madarason a község KISZ-esei vállalkoztak a kezdeményező szerepre. A művelődési ház mögötti elhanyagolt területet szeretnék szabadidőparkká alakítani. A munkából a fiatalok mellett részt vállalnak a helyi termelőszövetkezet és az üzemek szocialista brigádjai is. A park egyik felében gondozott zöldövezetet terveznek sziklaikerttel, mesterséges tóval. A másik oldalon kapna helyet egy rönkvár, s körülötte gyerekjátszótér, hintákkal, homokozóval, mászókával. A park közepén tűz- rakóhelyet szeretnének kialakítani, mely hangulatos, közös ösz- szejövetelek színhelye lehet. A fennmaradó részeken valameny- nyi korosztály kikapcsolódását szolgáló létesítmények kapnának helyet, tekepályától a lövész- pavilonig. A művelődési ház szomszédságában kialakított szabadidőpark szabadtéri filmvetítésekre is alkalmassá tehető. Kiskunhalas Kiskunhalason a hetvenes évék végén fogtak hozzá a Hazafias Népfront környezetvédelmi bizottságának szervezésében a kórház és a strandfürdő mögötti mocsaras, nádas terület feltöltéséhez. Társadalmi munkában kilenchektáros emlékparkot alakítottak ki a felszabadulás 35. évfordulójára, A munkát később tovább folytatták a Dongéri-csa- torna irányában. Ma már az eredetinek kétszerese az emlékpark, de még mindig jócskán akadnak itt, a város belterületén rendezetlen, nádas részek. A pályázat keretében ezt az immár évtizedes munkát szeretnék befejezni, s teljessé tenni a fokozatosan kiépülő szabadidőközpontot. Tenisz- és kézilabdapálya, játszótér szerepel a tervekben, és ahol lehet, mindenütt fásítás, Egy kisebb botanikuskertnek is helyet szánnak a szabadidőparkban, mely az egész város levegőjét, mikroklímáját javítja. * Ezek röviden a „Szebb, emberibb környezetért” pályázatra benyújtott Bács-Kiskun megyei tervek. Megvalósulásukat — ígéretünkhöz híven — figyelemmel követjük egészen az eredményhirdetésig, 1988 júniusáig. Lovas Dániel DE MINEK? Mo éppen 2107 éve annak, hogy a sziraku- zai nagy Archimédes ezt mondta: — Adjatok nekem egy szilárd pontot és egyenest, és én kifordítom sarkaiból a Földet. Ez ugyanaz az Archimédes, aki meztelenül futkosott az utcákon és ezt kiabálta: — Heuréka, heuréka! — és ezzel megalapozta a heurisztikának nevezett új tudományt. Azt beszélik, hogy amikor Archimédes bejelentette, hogy kiforgatja sarkaiból a Földet, magához hívatta őt egy bizonyos bölcs, aki az alkotói szövetség elnöke volt. A bölcs ezt mondta Archimédesnek: — Szóval egy egyenest. — Igen, egy egyenest, egy emelőrudat, de elég hosszú legyen. — És még? — Egy szilárd pontot. — És még? — Mást semmit. — Csak ennyit? — Csak ennyit! — És miért? — Mit miért? — Miért akarod kiforgatni a sarkaiból a Földet? Archimédes elgondolkozott. Valóban; valamilyen oknak kell lennie, a lehetőségen kívül mindig lennie kell oknak is. — Szeret téged a feleséged? — kérdezte a bölcs. — Hát... — És a lányaid, a fiaid, az unokáid... — Ne is említsd őket... — Hát adósságod van-e? — Ne is kérdezd ... — És az emésztésed? — Ha én azt elmondanám.,. — Veseköved van? — Ki tudja ... — Az nem lehet, hogy csak úgy egyszerre eszébe jut valakinek, hogy kifordítja a sarkaiból a földgolyót — sóhajtott a bölcs. — Vagy megöltél valakit, vagy idegen vagyont tulajdonítottál el, vagy téged ért valami —, valami nagy dolognak történnie kellett, ha ilyesmi jutott eszedbe, hogy kiforgasd a sarkaiból a Földet. Gondolkozz, kérj tanácsot valakitől, menj el a papokhoz vagy a jóshoz ... Archimédes elgondolkodott, tanácsokat hallgatott meg, elment a papokhoz, meghallgatta, mit mondanak a jósok a madarak repüléséről, és némi idő eltelte után eszébe jutott, hogy a felesége valóban megcsalja őt a szomszédjával, a fiai hazudoznak neki, a vökről már nem is beszélve. Ismét eltelt egy kevés idő. Archimédes talált magának egy fiatal barátnőt, otthagyta a feleségét, újabb gyerekei születtek, és elfeledkezett arról, hogy ki akarta fordítani a sarkaiból a Földet. A Föld pedig azóta is ugyanúgy forog, mint azelőtt. Miron Ivanov (Ford.: Lipcseyné Bánfalvi Júlia.) „Az élet értelme a munka és a harc” Kilencven éve született Somogyi Miklós Születésének 90. évfordulóján egy nagy forradalmár nerpzedék kimagasló képviselőjére emlékezünk: Somogyi Miklósra, a kemény, megalkuvás nélküli emberre. akiről bízvást elmondható. hogy értelmes, teljes életet élt. Abonyl kubikos család gyermekeként 1896. szeptember 14-én látta meg a napvilágot. Apja sorsa, a nyomor1, a saját bőrén is megtapasztalt kiáltó szociális igazságtalanságok fiatalon forradalmárrá érlelték. 1920-ban lett párttag. 9 szakszervezeti munkássága is ettől számítható. Következetes, félelmet és alkut nem ismerő férfi volt, a munkásmozgalomba való bekapcsolódása első pillanatától a leghatározottabb baloldali politika híve mind a szociáldemokrata pártban. mind pedig a szakszervezetben. Képességeinek, szívósságának, kemény harcosságámak híre hamar túljutott az abonyi határon, és Somogyi Miklós a szakszervezeti mozgalom ismert vezetőinek sorába emelkedett. 1925-ben már központi vezetőségi tagja, 1930-tól pedig alelnöke volt az építőmunkások szakszervezetének^ Egy 1933-ban kelt belügyminiszteri jelentés, mely arról kesergett, hogy a MÉMOSZ-ba „kommunisták furakodtak be”, külön kiemeli az ismert tényt: a legerősebb kommunista szervezet a kőműves- és az ács-szakosztályban működik, Utóbbinak vezetője pedig a szaktársai körében egyre népszerűbb — mert érdekeiket következetesen 'képviselő — Somogyi Miklós volt. A MÉMOSZ közgyűlésén az ellenzék alelnökjelöltjeként szerepelt, de a munkások követelésére a hivatalos listán is alelnöknek kellett jelölni, s természetesen meg is választották. Abban, hogy a MÉMOSZ a második világháború idején a kommunista. párt egyik támasza volt, nagy szerep jutott éppen neki, akit 1942-ben szakszervezete elnökévé választottak meg. Ezek az évek emelték őt a munkásmozgalom hivatott vezetőinek sorába. Kiemelkedő harcosa lett a kommunista párt által életre- ihívott függetlenségi mozgalomnak, s mint a Magyar Történelmi Emlékbizottság egyik alapító tagja is beírta nevét a hazai antifasiszta ellenállás történetébe. Az 1942. március 15-i tüntetésnek nemcsak résztvevője, hanem — az építőmunkások mozgósításával — sikerének egyik fő szervezője volt. A vezetése- alatt álló MÉMOSZ 1944-től az illegális akciók egész sorát hajtotta végre, majd bekapcsolódott a fegyveres ellenállásba is. _ Somogyi Miklós a felszabadulás után mint a Magyar Kommunista Párt tagja továbbra isszák« szervezetében dolgozott, s az építőmunkások újra elnökükké választották meg. 1950-ig állott a szakszervezet élén, níajd gazdasági funkcióba került. Az ellen- forradalmi zűrzavarban is tudta, hol a helye, s nagy szerepe volt abban, hogy a szervezett munkásak egyre határozottabban ítélték el a nevükben ágáló, de valójában az ellenforradalmat szító erőket. 1956 novemberében részt vett a párt újjászervezésében. Hosszú évekig a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöke volt; kezdettől tagja az MSZMP Központi Bizottságának és a Politikai Bizottságnak, s országgyűlési képviselő. Nagyívű életpályáját, amely 1980-ban zárult le, több mint fél évszázados, áldozatos forradalmáréletét kitüntetések egész sorával jutalmazták. Egyszer azt vallotta valakinek, hogy az élet értelme a munka és a harc. Gazdag élete folyamán kivette részét becsülettel mindkettőből. A puritán jellemű, szerény, emberséges és- elvhű Somogyi Miklós egész életpályájával azt példázza, hogyan kell egy kommunistának következetesen küzdenie a munkásosztályért, a szocialista Magyarországért. U. L. Kiköszörülik a csorbát Elhangzott a nemzetközi helyzet alakulásáról szóló tájékoztatás, az előadó, a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára várta a kérdéseket. Egy kérdés volt mindössze, a résztvevők egyike, aki Bajáról érkezett a béke- és barátsági munkabizottság megyei ülésére, arról érdeklődött, vajon az országos testület miként sáfárkodik a számlájára befutó pénzekkel. Hogyan osztja el, egyáltalán milyen mérvű a közadakozás, s mennyit tesz ki az állami támogatás. Sütő Gyula örült a kérdésnek, szívesen elmondta, hogy évente 70—80 millió körüli összeg felett rendelkezik a szolidaritási bizottság. Nem. nagy pénz ez, alig nyolc forintos átlag jut egy-egy magyar állampolgárra — mondta a könnyebb elképzelés kedvéért. A pénz legnagyobb része a csekkszámlájukra befolyó tételekből, az egyének és kollektívák, üzemek és társadalmi szervek befizetéseiből tevődik össze. Az állami segítség egyébként a negyedét sem éri el az említett összegnek. Az éhezőknek nyújtott folyamatos élelmiszerküldemények mellett különleges segítségre is nyílik lehetőség. Kambodzsa után most Nicaraguában, is iskola épül, és gyűjtés indult egy mentőautó beszerzése érdekében. (Időközben össze is gyűlt a pénz! — a szerk.) Sorolta a segítőkészség megható eseteit is; hiszen .gyakran éppen a kispénzű emberek adakoznak példamutató módon. Aztán váratlanul kijelentette a titkár: — Sajnos, ez évben Bács-Kis- kunból még egyetlen befizetés sem futott be a Magyar Szolidaritási- Bizottság csekkszámlájára. Közben szünet, majd másik napirendi téma következett, amikor felállt az egyik résztvevő: Czine- ige Gábor. Mint mondta, szokatlan javaslata van, szeretné, ha elfogadnák a jelenlévők. Vagyunk itt vagy negyvenen vagy ötvenen, mi lenne, ha a munkahelyünkre, visszatérve kezdeményeznénk, hogy mindannyian legalább tízszer nyolc forintot összegyűjtünk, és befizetjük a jelzett csekkszámlára. Már csak azért is, hogy kiköszörüljük a csorbát, nehogy folt essen Bács-Kiskun becsületén. Nem kellett biztatás, hogy mindenki egyetértsen a javaslattal. Ennyit a Bács-Kiskun megyeiek „szégyenfoltjáról-, ami biztosan nem az emberek közömbösségéből ered. Talán a tájékozatlanság, a figyelemfelkeltés hiánya, netán a kezdeményezés elmaradása lehetett az oka a titkár által közölt ténynek. A csekkszámla száma egyébként (újólag leírjuk): 235-96852. Magyar Szolidaritási Bizottság, Budapest. F. T. P. Rendkívüli engedmény V2 coll—3 coll méretű fekete csövek — kerítések és fóliák építéséhez — leértékelve egységesen 10 forint kilogrammonkénti egységáron vásárolhatók a Kiskunmajsai Jonathán Tsz gazdaboltjában, amíg a készlet tart. , 2055
