Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE . v _______ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP JA XLI. évi. 216. szám Ára: 1,80 Ft 1986. szeptember II szombat Az évek óta csapadékszegény időjárás, az idei meleg, aszályos nyár nemcsak tetemes, milliár- dokra rúgó kárt okoz a mezőgaz­daságnak; hatására jó néhány nö­vény érésideje megrövidült, és emiatt rendkívüli mértékben összezsúfolódtak az őszi munkák. Egyidőben kell törni a kukoricát, szüretelni a szőlőt, és közben már szedni kell a fűszerpaprikát, s érik az alma is. De halaszthatat­lanul fontos és a jövő év szem­pontjából meghatározó a jó ta­lajelőkészítés, műtrágyázás és az őszi vetés. Ennek a sokfajta munkának a •megszervezése, az erőgépek, szál­lítóeszközök előteremtése, a pon­tos ütemezés most a vezetők leg­fontosabb feladata. Ha körülné­zünk a megyében, meggyőződhe­tünk róla, hogy a gazdaságok minden tartalékot mozgósítanak, mindent megtesznek, hogy a ke­vesebb termés minden szeme a magtárakba kerüljön. (Képriport a 3, oldalon.) P. z. A szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezetben egy hete kezdődött meg a kukorica beta­karítása 1300 hektárról. Ügy gon­dolják, hogy a rossz idő ellenére az idén is elérik a tavalyi ter­méseredményeket. „Millió perc a ” Találkozó Kiskunfélegyházán Tegnap délután kezdődött Kiskunfélegyházán a városi KlSZ-bizott- ság által szervezett kétnapos béketalálkozó. Több százan gyűltek ösz- sze a rendezvénysorozat megnyitójának színhelyén, a Béke téren. A városi KISZ-bizottság titkára, Hudák János a következő gondolatokat mondta el: — A béke számunkra, akik nem éltük át a háborút, termé­szetes dolog. Csak úgy beszélünk róla, mint a háború ellentétéről. De fel sem fogjuk igazán, mit is jelent valójában nekünk. Pedig a béke több a háború hiányánál: nemcsak a nyugalmat, a háborí­tatlan alkotó munka lehetőségét adja meg, hanem a bizalmat a jövő iránt, a tervezés lehetősé­gét. Furcsa, de nem ellentmon­dásos gondolat: harcolni kell a békéért. A mindennapok helytál-' lásával, neveléssel, a szó erejé­vel. Elgondolkodtató mondatai után — az Internadonálé hangjai alatt — mintegy félezer galamb emelkedett a levegőbe, a béke ősi szimbólumaiként. Ezt követően Dinnyés József dalénekes adott elő régi és új számaiból a téren egyre nagyobb számban összese- reglő közönségnek. Ismertette az ENSZ „Millió perc a békéért” el­nevezésű felhívását is: a nemzet­közi akció szeptember 16-án — a béke világnapján — déli bóra­kor kezdődik, és 1 hónapon ke­resztül tart. Kezdeményezőinek célja: a bekapcsolódók szabad­idejükből néhány percet arra ál­dozzanak, hogy elgondolkodja­nak, mit tesznek nap mint nap azért, hogy saját életükben és a társadalomban békésebb légkört, kapcsolatokat alakítsanak ki. Az akcióban való aktív részvételnek több formája lesz lehetséges, me­lyekről a rádió hétfői Ötödik se­besség című műsorában hangzik el bővebb tájákoztatás. A főtéri program ezután a Kis­kun néptáncegyüttes műsorával folytatódott. Már az első órákban sok elfogyott a nicaraguai mező- gazdasági szakiskola javára kibo­csátott sorsjegyekből — emléke­zetes, az intézmény felépítése a KISZ XI. kongresszusa résztve­vőinek felajánlása —, bőven akadt látogatója a Népszava könyvsátrának, és az Országos Béketanács kiadványait árusító pavilonnak is. A félegyházi béketalálkozó a mai napon ugyancsak sok érdek­lődőt vonzó programokkal foly­tatódik. Sz. K (Tóth Sándor felvétele.) Szíriába látogat Losonczi Pál Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Háfez Asszadnak, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének, az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártja főtitkárának meghívására párt- és állami küldöttség élén hétfőn hiva­talos, baráti látogatásra a Szí­riái Arab Köztársaságba uta­zik. e-aPTVPan Technika és gazdaság 4. oldal A MELLÉKLETBŐL: Petőfi a képzőművészetben HÁZUNK TÁJA KÉP és HANG A rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig. 5—8. oldal Aki visszajött: Csák Zsuzsa VÁROS ÉS VIDÉKE Bácsalmás 9. oldal 12 oldal Verseny kevesebb kötöttséggel Megtartották küldöttgyűlésüket a fogyasztási szövetkezetek Nagy esemény előtt áll a magyar fogyasztási szövetkezeti mozgalom. Két hónap múlva, novemberben összeül az ágazat X. kongresszusa. A felkészülés jelentős állomásai a megyei tanácskozások. Bács-Kiskun szövetkezetei tegnap tartották összejövetelüket Kecskeméten, a MÉ­SZÖV székházában, Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkeze­tek, a lakás, és a takarékszövetkezetek 16? küldöttet választottak erre a tanácskozásra. A küldöttgyűlést dr. Juhász Imre, a Solitrvadkent és Vidéke Áfész elnöke, a MÉSZÖV társa­dalmi elnökhelyettese vezette. Megnyitójában üdvözölte a SZÖ- VOSZ, a megyei pártbizottság és a tanács, a társadalmi szerveze­tek, a termelőszövetkezetek (terü­leti szövetségeinek és az ipari szövetkezetek megyei szövetségié­nek képviselőit. Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV el­nöke a kongresszus előkészítésé­ről szólva rámutatott, hogy a megyei gyűlést élénk akció előz­te meg, amelynek keretében va­lamennyi fogyasztási szövetkezet­ben megismerték a SZÖVOSZ el­nökségének vitaanyagát; az egész magyar fogyasztási szövetkezeti mozgalom napi tennivalóiról folyt a disputa. A véleményeket össze­gezték, az elnökség megtárgyalta, kiegészítette 'és a kibővített véle- ményösszesítést terjesztették a megyei szövetkezeti gyűlés elé. Megállapítatta a MÉSZÖV el­nöke : évek óta először büszkél­kedhetnek azzal, hogy a megyé­ben nincs gyenge hatékonysággal CSIRKELÁBON KÍGYÓBŐR gazdálkodó áfész. Ezt azért érde­mes megjegyezni, mert a munka iránti igényesség, a kritikus ma­gatartás nélkül nem juthatnak előbbre. Ezt a szemléletet igyek­szik általánosítani a megyei ér­dekképviselet is. A mozgalom ereje, fejlődése abban rejlik, hogy mindig konst­ruktív választ adott a változó körülmények miatt jelentkező gondokra. Napjainkban különö­sen szükség van a rugalmasságra. A változások a gazdasági életben szinte naponta új kérdéseket vet­nek fel. A kongresszustól azt vár­ják, hogy a felvetett kérdésekre helyes, eredményeket hozó vá­laszt adjon. A vitában számos fontos ész­revétel hangzott el. Bírálták a felszólalók a szövetkezeti munka túlszabályozását, a bürokráciát, amely akadályozza a kezdemé­nyezéseket, a rugalmasabb gaz­dálkodást. Többen javasolták a szövetkezetek összefogását, közös erővel többre lehet jutni, jelen­tősebb beruházásokat tudnak megvalósítani. Szó esett az ér­dekképviseletek, a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ munkájának további javításáról. A SZÖVOSZ elnökhelyettese, dr. Szilvasán Pál .termékenynek és hasznosnak ítélte a vitát. Egyetértett azzal, hogy a szövet­kezetek szabadabb mozgásteret sürgetnek a gazdasági életben. Ily módon lehetőség nyilak a verseny kibontakoztatására. Ez utóbbi fontos feltétele a tartalé­kok feltiásárának. Tóth Ferenc, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osztály­vezetője elismeréssel szólt a fo­gyasztási szövetkezetek munkájá­ról, különösen a kistelepülések ellátásában betöltött nagy szere­püket hangsúlyozta. Az összefo­gás témakörében elsősorban a húsfeldolgozás és -forgalmazás, valamint a zöldség- és gyümölcs­kereskedelem fejlesztését érintet­te. Egyetértett azokkal a javas­latokkal, amelyek a MÉSZÖV szolgáltatás jellegű fejlesztését sürgették. A vita után elfogadták a me­gyei küldöttgyűlés állásfoglalás- tervezqtót, azzal a kiegészítéssel, hogy a tanácskozáson elhangzott javaslatokkal bővítik a tartalmát. Ezután megválasztották a 44 kongresszusi küldöttet nyílt sza­vazással és titkosan a Fogyasztá­si Szövetkezetek Országos Taná­csa hét megyei tagját. K. S. Mérséklik az aszály­károkat Kedvezményes hitel a jövő ét megalapozásához A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank az el­múlt napokban központi in­tézkedéseket hozott a mező­gazdasági nagyüzemeket súj­tó aszálykárok következmé­nyeinek mérséklésére, a gaz­dálkodás folyamatosságának fenntartására és a következő évi termést megalapozó mun­kák pénzügyi feltételeinek megteremtésére. Az intézke­dések az érintett gazdaságok­ban kedvező visszhangra ta­láltak. A legtöbb gazdaság­ban ezekben a napokban dön­tik el, mire fordítják a ked­vezményes feltételekkel fel­vehető hitelt. A tapasztalatok szerint az érintett üzemek nagy része műtrágya, takar­mány, gép és vetőmag vásár­lására költi a pénzt. A központi segítség mellett az aszálykáros gazdaságok magúik Is erőfeszítésekeit tesznek a termés­kiesés pótlására, anyagi helyzetük javítására. Egyebeik között igye­keznek megmenteni minden olyan gazdasági mellékterméket, amely a ítéli takarmányozásiban haisiznosáitihaitíó. Ezen felül az ed­digieknél is jobban igényűik a2 élelmiszergyártó vállalatoktól az ipari melléktermékeket: a kon­zervgyárak, a húsfeldolgozók hul- ladékanyagaiit, továbbá a répasze­letet, a mellaszlt, á söritönkölyt és a malátacsírát. _ Bács-Kiskun megyében a iki’á- tásiba helyezett kölcsönt majdnem minden érintett gazdaság az őszi vetések fettételeinek megteremté­sére — vetőmagok, műtrágyáik és gépek vásárlására — akarja el­költeni. A lajosmizsei Kossuth és a Népfront Tsz-ben a jól megvá­lasztott ipari tevékenység nyere­sége is segít a talpon maradásihoz. Űj üzem Kiskunmajsán Elkészült az iparvágány és a kerékpárút Tegnap Kiskunmajsán, a ■ Jonathán Termelőszö­vetkezetben Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára ^avatta fel az ötmillió forintért felépített szerpentilla üzemet, az iparvá­gány eddig elkészült kiegészítő beruházását, a há­romezer négyzetméteres betonozott tárolóteriiletü agrokémiai centrumot, valamint a három kilométer hosszú kerékpárutat, amely a községet a közeli ter­málstranddal köti össze. Á szerpentilla üzem négy magyar feltaláló: Dévai László, Romhányi László, Serdült Gyula és Fischer László találmánya alapján esi r kelé bbőrt dolgoz fel olyan bőrdíszmű-alapanyaggá, amely vetekszik a drága, egzotikus hüllőbőrökkel. A tervek szerint évente egymillió csirke-, tyúk-, lúd- és pulykalábat készítenek majd itt ki, bonyolult cserző-; festőéi já­rásokkal. Ezt a Bőr- és Cipőkellék Kereskedelmi Vállalatnak — hároméves szerződés alapján — szál­lítják. Az üzem termelési értéke 20—25 millió forint lesz. © A szerpentilla üzem boszorkánykonyháján dol­gozzák fel az egyedi mintázatú nemesbőröket meg­hazudtoló csirkelábbőröket. A különböző színű fél­kész terméket méret szerint is osztályozzák. Üttörövezetők Az iparvágányt két szanki, két majsai termelőszövetkezet és a Kiskunmajsa és Környéke Vízgaz- gazdálkodási Társulat társulásá­val létesítették. A tulajdonkép­peni vágánypár már 1985 végére elkészült, a nagyobb lélegzetű építkezés az agrokémiai,centrum beruházása lesz. Ezt a mintegy 22 millió forint értékű komplexu­mot a társulás jövőre veheti bir­tokba. Mintegy 20—25 ezer hek­tárnyi terület műtrágyáját, s nö­vényvédő szereit raktározzák majd itt. A megépített három­ezer négyzetméteres betonozott tárolóterület, a mérlegház jövőre ezer négyzetméteres tárházzal bő­vül. Az elmúlt két esztendőben előbb a termálstrand, majd a 25 méteres fedett medence gyarapí­totta Kiskunmajsát. A nagyköz­ségtől három kilométerre lévő fürdőt eddig biciklin, kismotoron, a forgalmas országúton lehetett megközelíteni. Azzal, hogy a nagyközségi tanács a Közlekedé­si Minisztérium, valamint a me­gyei tanács segítségével megépí­tette négy és fél millió forintért a kerékpárutat, sok kisebb gyer­mek is bátran, a gépkocsi-forga­lomtól védetten juthat majd a felüdülést, sportolási lehetőséget jelentő strandhoz. Az idén ismét megrendezik az üttörövezetők országos —. ezúttal kilencedik — konfe­renciáját. Legutóbb 1983 de­cemberében a Magyar Úttörők Szövetsége olyan mozgalom mellett kötelezte el magát, amely a gyerekeknek nagyobb lehetőségeket, vonzóbb prog­ramokat kínál, társadalmi kapcsolatait bővíti, s amely­ben egyre több gyermeksze­rető és irántuk felelősséget érző felnőtt is feladatot talál. A nagyobb léptékű fejlesz­tési program megvalósítása során jó néhány probléma bukkant felszínre, ami egyben bizonyítéka annak is, hogy egy eleven mozgalomról van szó, amely szüntelenül keresi a választ kérdéseire. A csa­patönállóság tartalma és ha­tárai, a korosztályonként dif­ferenciált követelménytá­masztás gondjai, az iskola és az úttörőcsapat kapcsolata, az érdekképviselet, az érdekvé­delem, az üttörövezetők ad­minisztrációs terhei, a hagyo­mányostól eltérő szervezeti­működési megoldások kipró­bálása — csak néhány a meg­oldásra, továbbgondolásra vá­ró kérdések közül. A VIII. konferenciát köve­tően az úttörőcsapatok több­sége saját lehetőségeit figye­lembe véve hasznosította a szövetség középtávú tevé­kenységajánlatát. Emelkedett azoknak a csapatoknak a száma, amelyek újfajta szer­vezeti megoldásokkal kísér­leteznek. Nem csökkent vi­szont az úttörővezetők meg­terhelése, mintegy 80 százalé­kuk nevelő munkája mellett tevékenykedik ebben a funk­cióban. Az önkéntes vállalás helyett az automatizmus ér­vényesül, a pedagógusokon kívül más nemigen vállal út­törővezetői feladatokat. A társadalmi kapcsolatok in­kább csapatszinten élnek, rit­kán találunk példát a kisebb úttörő és felnőtt közösségek együttműködésére. A csapatok lassan demokratizálódnak, az önállóság, az öntevékenység feltételeit nem egyformán ké­pesek megteremteni. Az elmúlt években színe­sedtek az úttörőszolidaritást, a békevágyat kifejező cselek­vési formák. Az iskolaszövet­kezetekben több ezren tanul­nak gazdálkodni, a közösségi programok az ismeretszerzést, a műveltség gyarapítását se­gítik. Az utóbbi időszakban sokoldalúbban foglalkoznak a természet megismerésével, a környezetvédelemmel, ta­valy a gyermekek több mint húsz százaléka táborozott. Mindezen eredmények elle­nére köztudomású, hogy csak a gyerekek egy részének je­lent az úttörőélet igazi moz­galmi élményt. Fennáll a ve­szélye annak, hogy az a kis­iskolás, aki nem jól szervezett, nem az igényének megfelelő, áldemokratikus úttörőközös- ségben él. érdektelen, a társa­dalmi, politikai kérdések iránt közönyös állampolgárrá válik. Hol tart az úttörőmozgalom, miben értek el eredményeket, s még minek a megoldása vá­rat magára? Egyebek mel­lett ezekre a kérdésekre is keresik a választ a területi úttörővezetői értekezletek, amelyek az országos konfe­renciára való, felkészülés je­gyében zajlanak. Megyénk­ben az elsőt ma rendezik Kun- szentmiklóson. Kormos Emese Őszi csúcs a földeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom