Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-12 / 215. szám
/ »• PETŐFI Nf'.I’K © 5 1986. szeptember 12. KECSKEMÉTI ZOMÁNC- ÉS KÁDGYÁR Az á után a bé jön, nem? /. Párbeszéd az igazgatóval — A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár az a szervezet, amelynek (termékei kivétel nélkül veszteségesek. A gazdasági ■ helyzet a félmilliárdos hiányból következően enyhén szólva ag- .giasztó. A féléves tervet sem sikerült -teljesíteni. Mi ösztönözte tehát, hogy elvállalja a cég irányítását? Dr. Halász István: — Miután egyetlen fillér prémiumra sincs kilátásom, és az alapfizetésem sem igazán sok, nem mondhatnám, hogy a pénzszerzés vágya hajtott. — Hanem? — A nagybetűs FELADAT, és persze azt sem tudom elfelejteni, hogy ennek a gyárnak voltam az ösztöndíjasa, gyakornokként itt kezdtem dolgozni. — Alig több mint két hónapja foglalta el új beosztását, állítólag aznap a gyár egyszámláján még annyi pénz sem volt, hogy kii tudtak v-olna fizeibnd egy teljes napádíjat — mire futotta eddig az idejéből? — Igyekeztem meghozni — a kollektív vezetés szabályainak megtartásával — a s-zükséges személyi és szervezeti intézkedéseket. amelyek a pénzügyi szakadékból való kilábalást célozzák. Ű.i igazgató — új vezérkar? • A szanálási (bizottság javaslatait figyelembe véve korszerűsítjük szervezetünket, és ennek megfelelően új embereikre is szükség voilt. Igv van már műszaki es gazdasági igazgatóhelyettesünk, jogászunk és öntödei üzemvezetőnk. Vitákkal, de megértjük egymást. — A személyi változások csak alapját jeleníthetik a gondok megoldásának, nem? — ' Léptünk, természetesen, más irányba is. Megkezdődött az elfekvő anyagok, berendezések feltárása, értékesítése — több millió forint i,s befolyhat belőlük. Igyekszünk megtalálni a .módját a selejt csökkentésének: erre már csak azért is szükség vain, mert a statisztikák szerint ez. a gyár az elmúlt időben 40 százalékos selejtaránnyal termelt. Ennek nagyobbrészt műszaki okaa vannak — például a nyersvas és a keksz nem kielégítő minősége. az olvasztómű állapota — ám ezeken jelenleg -nehéz változtatni. Amit viszont megtehetünk. azt meg is kell tennünk: selej.tmantésnek -nevezett, a szakmában régesrég ismert eljárást újítunk föl. Volt nap, hogy ennek segítségével százhúsz kádat javítottunk meg — ezeket eddig a törőbe vitték. Pénzben sem elhanyagolható a munka értéke: egy kád nagyjából 3000 forintot ér. — Mi a legnagyobb gcn-dja? — Többletteljesítményt kell kérjek az emberektől, de sajnos, nem vágyóik abban a helyzetiben, hogy garanciát adhatnék arra, hogy a pluszmunkát pluszkeresettel honoráljuk — egyelőre. II. Összevont párttaggyülés Fél órával a műszak vége után az ebédlőben gyülekeznek a KZK három pártalapszervezeitének kommunistái: össizevont taggyűlésen szeretnék megvitatod a rendkívüli helyzet teendőit. Süveges Zoltán párttitkár ezt az alkalmat használja ki arra -is, hogy bemutassa Tóth Viktor műszaki, és Erőss Lajos gazdasági igazgatóhelyettest, dr. Bense László jogtanácsost — az új embereket a régiek még nem ismerhették meg. Ezután az igazgató kap szót. Az alapos tájékoztatóból az derül kii, hogy az első félév nem hozott sók sikert a KZK számára. 293 helyett alig 260 millió az elért árbevétel, 'az exporttervet alig egyharmados arányban teljesítették. Ahhoz, hogy reményük lehessen a tervben foglaltak elérésére — ez nyi-lványa- lóam nem öncél, hanem a továbbiak alapja — a két kádgyártó soron 130 műszak teljesítménye hiányzik, miközben a munkaerő Olyan helyre áramlik, ahol (több a fizetés. Alapanyaghiány miatt előfordulnak belső mun- kaeilátási gondok is, ami miatt 4» Nehéz munka — kevés fizetség. Bár a kád. gyártásban szerveződtek gazdasági munka- közösségek, az itt elért kereseteket nem számítják bele a nyugdíjba. © KészUI a kád. A múlt: 40 százalékos selejt. A jelen: félmilliárdos hiány. Épp ugyanennyibe kerülne — évente 500 millió forintba — tőkés importból beszerezni a Magyar- országon szükséges kádakat. a vezetés két lehetőség között választhat: vagy elbocsátja az emberek egy részét, vagy pedig átcsoportosítást hajt végire. — Mindannyi urak érdekében az átcsoportosítás mellett döntöttünk — jelenti ki az igaizgató. A „B” jelzésű kádgyárfó sorra szeptember 1-től műszakot szerveztek. Nem rossz eredménnyel: 1-jén 140, 2-án 180 kádat állította k elő. Csöndes, figyelmes a hallgatóság: időnként egy-egy biccentés fejezi ki az egyetértést. Néhány nappal ezelőtt Szabó Istvánná, a szakszervezeti bizottság titkára azt mondta: bíznak a munkások az új vezetőkben. „Talán azért ds — tette hozzá —, mert az irányító poszton levők mostanában nem ritka vendégek az üzemekben, és szívesen meghallgatják bárki véleményét”. — Azt hiszem, eddig nem tudtunk minden döntést érzelmileg is közel hozni a kommunistákNEM (KI) TALÁLT G LOSSZ A Lyukas talp (Megesik, hogy néha az írás megszületése épp óly érdekes — sőt! — mint az, amiről szól. Nos. az alábbi telexváltást a szó szoros értelmében találtam: mivel azonban a felek egyike nevének elhallgatását kérte, a szövegben ezt kipontozom. Enélkül is tanulságos.) — Jnk (telex-nyelven-, jó napot kívánok).......... vagyok, a délelőtt folyamán beszéltem telefonon a kereskedelmi osztállyal, -azazhogy csak beszéltem volna, mert rassz volt a vonal. Ezért telexen szeretném megkérdezni: mennyi ideig vállalják önök egy cipőre a garanciát? (Annyit még: a hívó egy vevő, a hívott fél pedig egy híres cipőgyár.) — Miért kérdezi? — A boltban, ahol a cipőt vásároltam, azt mondták, hogy ők csak négy hónapig cserélhetik ki a cipőt, melynek egyébként ... a modedl- száma, ... a termékszáma, ... a szabványszóma. A problémám aiz, hogy a talpa kilyukadt. Arra kérnék választ, hogy hol javíttathatom meg, illetve, hogy meddig garanciális ? Tavaly novemberben vásároltam. (A telexváltás időpontja valamikor júliusban volt, ez azonban ügyünk szempontjából mellékes.) — Nincs senki a telexnél? (Csengetőjelek.) — Mommom (Telexnyelven: pillanat.). — A cipőre nem garancia van, hanem szavatossági felelősség, abban az esetben, ha az a gyártó vállalat hibájából kifolyólag tönkremegy. A szavatosság időtartama a vásárlástól számított 6 hónap. Ezen szavatossági időn belül is elsősorban a javítás az elsődleges, tehát amennyiben javítható, úgy azt a kereskedelem elsősorban a javító ktsz-eknél javíttatja meg. A jav. jdő 8 nap. Tekintetted arra, hogy telexében a vásárlás időpontját nov. hónapra mondja, így az már nem tartozik a szavatosság tárgykörébe. tekintetted arra, hogy az említett 6 hónap már letelt. — Értem, Kérem, mondják meg nekem, hogy ezt a 6 hónapot ki állapította meg? — A jogszabályok. — Értem. Egy másik kérdés. A cipő, mint olyan, minek minősül? Tartós fogyasztási cikknek, vagy valami egyébnek? — A cipó cipőnek minősül, ami nem téveszthető össze a fémből vagy egyéb műanyagból készült tartós fogyasztási cikkel, éz ruházati termék, amelyre a szavatosság 6 hónapig vonatkozik. — Jó, rendben van, elfogadom, amit mond. De egy kicsit rövid időnek tartom — én — ezt a 6 hónapot. Mint magánembernek, mi erről a Véleménye ? — Valószínűleg nem ismeri a külföldi szavatossági szabályokat, mert sehol a viliágon ilyen hosszú szavatossági idő nem létezik, mint Magyarországon, általában a szav. idő külföldön max. 3 hónap. — Köszönöm a tájékoztatást, és elnézést, hagy ilyen buta kérdéssel zavartam önöket. De egy kicsit bosszant, hogy 1000 forintot kiad az ember egy pár cipőért, és ilyen hamair tönkremegy. (A vevő fizetése: 3700 Ft/hó.) — A gépkocsiért 100 000 Ft-nál többet is kiadunk, mégis csak egy év a garancia. ez meg minket bosszant. (Udvariassági formulák, búcsúzás, a telexnek vége. A tanulságot ekképp foglalhatjuk össze: nagy, sőt kivételes szerencsénk, hogy Magyarországon ilyen rendkívül hosszú, a világátlag duplája a szavatossági idő a cipőre, melynek gyártóit ezenközben az bosz- szantja, hogy az autóra bezzeg csak egy év, ám az nem bosszantja, csak a vevőt, hogy a cipője talpa röpke hónapok alatt kilyukadt. Ügy kell neki — tehetjük hozzá. Miért nem jár autón?) A telexet találta és közreadta: B. J. hoz. talán azért, mert kevés volt a rendelkezésünkre álló nyílt és őszinte információ — összegzi a félmúltat a párttitkár. — Hiszem. hogy most változtathatunk ezen. (Süveges Zoltán % taggyűlés előtt így jellemezte a hangulatot: a gyár létszáma csökken, a párttagságé nagyjából azonos: a kommunisták maradnak.) A fölszólalók támogatásukról biztosítják az új vezetést — de feltételekkel. — Ha a pénz a helyén lesz, az igazgató mellett leszünk — jelenti ki például az öntödéből Törte li Ferenc. Nem kis háttere van ennek. A KZK hivatalosan ugyanis a gépgyártási ágazatban szerepel a kohászat helyett, ebből következően csaknem havi 1700 forinttal alacsonyabbak a keresetek. Élő példa egy középvezető (sajnos. nem egyezett bele, hogy nevét is említhessem). Két technikummal. egy szakmunkásbizonyítvánnyal, huszonöt éves múlttal alig keres 5000 forintot, pótlékkal. miegyébbel együtt visz haza csak 6000 körül (ez még mindig alacsonyabb, mint a szocialista szektor átlaga Magyarországon). — Hogy lehet ennyiből családostól kijönni? A férfi, akiinek nagyapja és apja is itt dolgozott, így felel: — Nem eszünk tintahalat, ha érti mire gondolok. — Spórolnak valamire ? Bármely KZK-s adhatná a választ.: — Nem. S hogy miért nem? Nincs miből! Az ezerszer áldott és átkozott vgm csak pillanatnyi enyhítést hoz: a nyugdíjba nem számítják bele az itt elért keresetet. így eshet az meg, hogy D. Kovács István öntödei dolgozó .— munkaköre miatt korkedvezménnyel — 34 év és 320 nap (ünnepien fogalmazva: egy felnőtt élet) munkájával 3472 forintos nyugdíjra szerzett jogot. IIL Dönteni kellene! A szanálási bizottság igyekezett megtalálni a kiutat a csődből. A gyár megmentésének a lehető ‘legegyszerűbb gazdasági oka: ilyen termékeket kizárólag tőkés importból lehetne beszerezni, évi 10—11 millió dollárért, azaz durván számolva 500 millió forintért. Egy dolog, hogy dollárból kevés van, más, hogy tehát egyévi beszerzés költségeiből rendibe lehetne tenni a KZK meglehetősen zilált szénáját, A javaslatok, melyek realizálását a szakminisztérium nagy erővel szorgalmazza — immár hónapok óta — az illetékes fórumok előtt vannak. A KZK-ban a javaslatok alapján hozott döntéseket várják és óhajtják. Minél előbb, annál jobb. Ballai József A BNV-re készül a Videoton ® Több új termekkel mutatkozik be az idei BNV-n a Videoton Elektronikai Vállalat. Közülük egy az RM— 4640 típusú rádió, amely remélhetőleg nemcsak a vásáron, hanem hamarosan az üzletekben is látható lesz. Jégverni r"' és olajárak Nem újságírótól származik a cím szembeszökő fogalompárosítása, három neves amerikai közgazdász, illetve energiaügyi szakember mondta a ‘minap egy sajtótájékoztatón. hogy a két dolognak sok köze van egymáshoz. Igaz, ők nem jégvermeket emlegettek, hanem jégsátraikat, ennyi ..magyarosítás” talán még elfogadható. Hogy az előzményekre utaljunk: sok újságolvasó ember tud nálunk arról, hogy még, 1968-ban nem hivatalos nemzetközi társulat alakult Római Klub néven, világhírű közgazdászok és más szakemberek részvételével. Ez a klub tette közzé például A növekedés határai, című jelentését, amely még az 1973-ban kirobbant olajárrobbanás, s az azt követő tőkés gazdasági világválság előtt drámai erővel figyelmeztórte a világot: az úgynevezett fagyasztói társadalom anyag- és energiapazarlásra rendezkedett be. s ez nem tarthat örökké... S bár mi. marxisták vitatkozunk a jelentés, vagy inkább könyv több következtelésével, nem tudjuk elfogadni például a zéró gazdasági növekedés alternatíváját, nagyra értékeljük az előremutató kriti- icai megállapításokat. Prognózis: emeikidés Nos. a napokban, az Ipari Minisztérium egyik sajtótájékoztatóján derült ki, hogy létezik egy Balaton Group (Ba- laton-csoport) nevű nemzetközi intézmény, amelynek szegről-végröl sok köze van a Hómai Klubhoz. Balaiton-cso- portnak azért nevezik, mert I tagjai — immár öt esztendeje — minden évben a magyar tenger partján, valamint Budapesten gyűlnek össze, hogy valamilyen fontos világgazdasági témát megtárgyaljanak. Az idén az energiagazdálkodásról rendeznek nemzetközi tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia es több más . jeles hazai intézmény (támogatásával, 22 ország tudósainak ' (részvételével. Ezt a konferenciát előzte meg az Ipari Minisztérium és a Balaton-csoport sajtótájékoztatója, ahol gondolatébresztő bejelentések, prognó- z.sok hangzottak el. A növekedés határai című könyv társszerzője, Dennis J. Meadows professzor elmondotta, hogy a nemzetközi olajárak ielentős emelkedésére számítanak az 1990 utáni időszakban. Fogynak a készletek, ezért az emberiség egyre mostohább természeti viszonyok között kénytelen felszínre hozni a fekete aranyat. Az Északi-tengerre, Angliára, meg Norvégiára hivatkozott a professzor, amihez mi hozzátehetnénk: a világ legnagyobb olajtermelője, a Szovjetunió az örökké fagyott föld j birodalmából bányássza ki a nélkülözhetetlen energiahordozót. Szél és víz Ha csak idő kérdése, .hogy mikor emelkednek ismét az olajárak, akkor az energiaügyekben nincs helye semmiféle lazításnak. Ez volt a mottója annak a fejtegetésnek, amit az USA két neves energetikai szakembere, dr. John Veigel és dl. Jack White tárt az újságírók elé. Ok úgy látják — mondották —, hbgy nagyon meg kell becsülni a szél- és a vizienergiát, a biomasszát, s mindenféle kiegészítő energiaforrást is. Ezért napjainkban szélmotorck szagai termelik a villamos áramot az USA Észak-Karolina államában, New York állam-, ban pedig, ahol — Magyarországhoz hasonlóan — sole az élelmiszeripari üzem, télen rengeteg jeget tarolnak sátraik alatt a nyárra. Jéggeno- rátort használnak az efféle energiakonzerváláshoz energia konzerválás szót is i tt hallattuk először), mert -számítások igazolják: nyolcvan százalékkal olcsóbb így a hűtés. mintha a rekkenő melegben állítanák elő ugyanazt a jeget villamos árammal. Itt, ezen a ponton megmoz- ' duil az ember fantáziája: lám csak a gazdag Amerika, legalábbis annak egyik fele eny- nyíre takarékos. S mi magyarok? Valamikor voltak szélmalmaink. ma már csak néhány régi szélvitorlás építményünk van. műemlékek vagy csárdák. Néhány évtizede még nádfedelű jégvermet építtető't szinte minden falusi kocsma- ros. hentes és mészáros, ám ezeknek nyoma sem maradt, kényelmesebb villanya’ 'animal működtetni a hűtőládát. Meg persze korszerűbb a hűit őszekrény és a hűtőpult, bár a kisebb falvak boltosai arra panaszkodnak, hogy az utóbbit nem tudják megvenni. Emiiajtt nincs friss hús, meg felvágott... Energiakonzerválás Építsünk talán újra régimódi szélmalmokat és jégvermeket? Nem erről van szó, bár egyszerű és jól bevált jégvermek használata nap .iáinkban is elképzelhető. Viszont minden bizonnyal k >r- szerűbb és nagyobb teljesít mén.vű szélmotorckra lenne szükség, mint ahogy a jéggenerátorok vásárlása (esetleg gyártása) is megfontolandó. (Egy fiatal magyar szakembert már kiküldtek e célból az USA-ba. tanulmány útra) Egv ia fontos: számoljunk! Vizsgáljuk meg. hogy ma, az atommaghasadás, az elektronika korszakában mi a leggazdaságosabb és célravezetőbb a szél- és más kiegészítő energiaforrások hasznosításában, a konzerválás módjában. Legfőképpen töprengjünk el azon. hogy a gazdáig New York államban az összes energiatermelés 7 százaléka a kiegészítő energiaforrásokból ered. amit néhány év alaitt 9—10 százalékra akarnak növelni. Nem elgondolkodtato-e. hogy mi még csak 4—5 százaléknál tartunk? Ezen tűnődni azért is hasznos. mert — ezután következett az ipari tárca sajtótájékoztatójának legnagyobb meglepetése! — D. Meadows professzor felmutatott egy grafikont. azt illusztrálandó, hogyan emelkednek majd az olajárak. Ezt követően Horváth J. Ferenc villamosmérnök, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője — aki ugyancsak előadásit tart a témáról ■a már említett nemzetközi konferencián — felemelte a saját, ugyancsak korábban elkészített papírlapját, amely azt mutatta, hogy szerint' miképp alakul majd a fekete, folyékony arany ára, D. Meadows és Horváth J. Ferenc árgörbéje és -prognózisa kísértetiesen hasonlított egymáshoz. Pedig a két ember akkor látta egymást először. M. I,. ■,-Á
