Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám

1986. szeptember 5. • PETŐFI NÉPE MOHÁCSY MÁTYÁS-EMLÉKÉRMESEK ÉS MATHIÁSZ-DfJASOK Az eredményes munka elismerése Az Országi» Kertészeti Napok rendezvénysorozata dr. Molnár Béla javaslatára és közreműkö­désével immár másfél évtizede tudományos tanácskozásokkal, bemutatókkal, kiállításokkal tár­ja fel az elméleti és gyakorlati szakemberek előtt a kertészet eredményeit, gondjait. A Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Válla­lata főigazgatója a közvetlen szakmában is elismerést vívott ki munkásságával. A sárgadiny- nye nemesítése utón a gyümölcs­termő növények termőképessé­gének ^ vizsgálatában ért el jő eredményeket. Számos tudomá­nyos könyv, tanulmány írója, a Kertészeti lexikon egyik társ­szerzője, sőt nívódíjas alkotása is van, A dinnye termesztése című. Tevékenységének éliiísmetése- kéon több kitüntetést mondhat magáénak. A Tessedik Sámuel., aiz Ernzt Ferenc- és a Porpáczy Aliadár-emilékérmek mellé az idén a Mathiász-díj is felsorako­zik. Nem túlzás, ha azt mondom, egész Magyarország kertésze. Dr. Zsitvav Attila, a Mezőgazdasági és ÉlelmezésUgyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesének fel­adata a hazai kertészeti termelés minden ágának összefogása, a közeli és távöli tervek fő irá­nyának kidolgozása. A címzetes egyetemi docens nevét sok egye­temi és szakkönyv, kézikönyv címoldalán is láthatjuk, szerző­ként. Különböző szakmai szerve­zetek vezetőségének tagja: a MAE Kertészeti Társaság aüel- nöke. a Kertészeti Egyetem Ta­nácsának tagja, az MTA—MÉM Kertészeti Bizottságának elnöke, a Kertészeti Kutatási Program­bizottság alelnöke. Több szakfo- Hiyóinat s zerkesztőbi zottf ágán ak tagja. Kertészeti tevékenységé­nek elismeréseként vette át a Mohácsa Mátyás-emlékérmet. Közös akarattal A dánszentmíklósi Micsurin Termelőszövetkezet a hazai gyü­mölcstermelés egyik fellegvá­ra. Itt alakult meg az ország első gyümölcstermelési rendszere, itt telepítették először a korszerű, sövény és karcsú orsó almaültet­vényt, innen honosodott meg a csepegtető öntözés. A szövetkezet elnöke. Főző József, akinek ve­zetése alatt a gazdaságban kidol­gozták a gyümölcstermelés verti. kumát, a faiskolától, a termelé­sen keresztül a tárolás, mélyhű­tés, légyártás és befőtt-, illetve sűrítmény-előállítás sorát. A ha­zánkban másfél évtizede ismert és ma is egyedülálló frigó sza­mócapalánta termelése is Dán- szentmiklóson kezdődött. A szö­vetkezet elnökének jelentős szak­mai irányítói, illetve szakirodalmi és oktatásban kifejtett tevékeny­ségét Mohácsy Mátyás-emlék­éremmel jutalmazták. A fiatalokért Mindent feldolgozta Szűcs. Sándor egész élete Sza« faadszáldásh'OZ kötődik. Itt lett a helyi mezőgazdasági üzemekben vezető szakember, ma pedig — lassan nyolc éve — a Lénán Ter­melőszövetkezet elnöke. Ez idő alatt a hatezer hektáros gazda­ságban megteremtették a zöld­ségfélék termesztésének, feldolgo­zásának „kultuszát” és évente 1100 tonna gyümölcsöt is termed­nek. Az atnök így beszól óletút- járól: — Tulajdonképpen nem volt hagyományuk ezen a területen e növényeknek. Fűszerpaprikával kezdtünk, Papp Kálmán főagro- nómus ötlete volt, amit már csak tovább kellett fejleszteni, és az emberekkel elfogadtatni. Párhu­zamosan 40—50 hektáron meg­próbálkoztunk az étkezési papri­kával! Is, Majd a hetvenes évek vég@n a Binder szárító vásárlá­sa. kihasználása okán a levél- zöldségék. a petrezselyem, a zel­lerlevél és a póréhagyma követ­kezték. Most már a bővítésen gondolkodunk, zöldborsót, spe­nótot, csemegekukoricát, és ki­sebb területen paradicsomot „veszünk fel” a termesztett faj­ták közé. Gyümölcsösünk és szőlőnk is van. az utóbbi nem jellemző e vidék növényei között. Hetven hektáron az alma, 35 hektáron a meggy és ugyanekkora terüle­ten az őszibarack is majdhogy­nem különlegességnek számít. Minden lehetőségünk r arra. hogy ezeket a nővé két jót termeszthessük, hii öntözőfürtünk segítségéve tonsággal várhatjuk a t Ugyanez azonban kénysze Us jelenít. Ez volt az oka hogy a két évvel ezelőtti h völey ideién sem hagyiul a zöldségfélék termelését. Sózását. Nekünk lett íé Mindig keressük az úja VYhésí uíabb lehetÁcégeket. munkaerőt igénylő kulitúi mint Dó’dául a fűszernapi iegnagvobb részben a házb daságok földjeit foglalták íevé'izö’dtógek termesztését sikerűit teliesen gépesíteni Azon igyekszünk, hogy mesztést-feldolgozást télié tikomban fogjuk át. a ke « kultúrák termelését ni a Binder szárítón, hanem tdon belül a konzervgyáirtc dolgozzuk fal késztermék! Persze, hiába talál el i az elnök, ha a 'tagságot nei Ja meggyőzni az igazáról, maiunk nincs hiba. de fi ugyanez érvényes. Nagvon munkálkodik a kollektíva, sem szerint a Mathn'ász-dí csak személv szerint szó. ó kitüntetés, hanem i r<^ valamennyi tágunknál •Né „Azon kertész szakemberek közé tartozik, akik megalapozói voltak Bács-Kiskun megye nagy­üzemi kertészeti kultúrájának, mindenekelőtt a szőlő- és gyü­mölcstermelésnek” — mondják Kovács Lászlóról, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetségének Mathiász- díj as tiitkárhelyetteséről. ö így vázolja munkásság át: — Egyik alapítója voltam a te&zöv-miek, kezdettől titkárhe- lyebtes. Természetesen a kerté­szettel foglalkozom leginkább, otthonról hozva e kultúrák sze- retetét. Szüleim azt mondták, hamarabb tanultam meg rózsát metszeni, mint Imi. A rózsák metszése most már csak szép­nek számít a szememben, a tér­ség kertészetének ezerféle gond- ja-baja viszont a napi munkám, éjjel-,nappal gondolkodni valót adó feladatom. Vallom, hogy ezt nem lehet és nem is szabad hí­va,talinokként végezni, csak úgy, ha az ember együtt él — örül, vagv bánkódik, de mindenkép­pen újítani igyekszik — azokkal, akik a gazdaságokban dolgoznak. Az elmúlt majd húsz óv alatt sokféle kezdeményezésben, még többnek végrehajtásában vettem részt. Egyik legnagyobb ered­ménynek könyvelem el: sikerült elérnünk, hogy a térség szakszö- vezetkezetei azonos rangúak lőt­tek a téeszekkel. Ma már hivata­los fórumokon its elismerik a „kedvezőtlen adottságú” megha­tározás létjogosultságát. A ml szövetkezeteink közül sok gaz­dálkodik rossz földeken, nehéz körülmények között. Számukra a gazdálkodás ilyen támogatása létfeltétel. A háztáji és kisegítő gazdasá­gok munkájának szükségességét ma már senki nem vonja két­ségbe. Ellj ütöttünk odáig, hogy a Kiskunság szövetkezetein ke­resztül 3,5 milliárd forint értékű terméket értékesítenek. A nagy- és kistermelőknek egyaránt gondjuk, hogy a termelés—for­galmazás—értékesítés vertiku­mában ők a leggyengébb lánc­szem. No. nem úgv, hogy ők tesznek a legkevesebbet, épp el­lenkezőleg. ők karmaik keveset. A termékpálya szefodaHsamnak megszüntetése, vagy legalábbis az erre való törekvés egyik leg­nagyobb feladatunk ma is. Az árualap megteremtésében az egyik blztonytalansági ténye­ző a termelési kedv. Valamikor az üfltetvényonogram bebizonyí­totta: érdemes telepíteni. Az ültetések folyamatossága alapja a későbbi kertészeti mun­káiknak. Azon küszködünk most is. hogv ez ne áiMiom meg. Ezt pedig nem lehet févállról venni, félemberként csinálni. — Igazán a fiatalok útjának egyengetése a szívügyem — mondja dr. Zilai János, a Ker­tészeti Egyetem Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet Mohácsy Mátyás-emlékéremmel kitünte­tett igazgatója. — Nagyon so­káig tanítottam, amíg a kecske­méti intézet élére nem szólítot­tak. Bár a tanítástól ma sem szakadtam él. hiszen a főisko­lán én oktatom a szolőtermesz- téstan elméletét. A kutatók szin­te teljes apparátusa besegít, részt vesz valamilyen formában a szü­lés zkép zésben, a tudományos diákköri, a szak- és gyakorlati oktatás munkájában. A kutatóintézet vezetését öt éve bízták rám, igen nehéz kö­rülmények között kezdtem. Nem­csak a velem szemben támadt fenntartással kefllett megküzde- nem, hanem a munkánkhoz szük­séges technikai felszereltséget is meg kellett teremteni és újjáala­kítani. Két évre volt szükség ah­hoz, hogy örömmel nyugtázhas­sam: befogadtak. Az újjászerve­zés is sikeres, hiszen ma az in­tézet kutatógárdájának eredmé­nyeit nemzetközi szinten is szá- momtartják. Bedolgozott, jó szak­emberek és — nem véletlen —, többségük fiatal. Amikor idejöt­tem. szinte az első tevékenysé­gem volt, hogy létrehoztam a fiatalok szállását itt az intézet­ben. Aztán már jött a többi. Pél­dául kiemelten kezeljük e kor­osztály bérfejlesztését. Kidolgoz­tunk egy úgynevezett önértéke­lési rendszert, amit most már az összes dolgozónkra igyekszünk kiterjeszteni. Minden évben meg­rendezzük házon belül a fiata­lok konferenciáját, amit az idén nemzetközivé sikerült tennünk. Negyven országból várunk kuta­tókat ismerkedésre, tapasztalat- cserére. A szakmától sem szakadhatok el. persze. A szőlőfajta-kutatás­ban eevütt dolgoztam dr. Csep- reai Pállal, hatodik kiadásban jelen t meg a Szőlőfajtáink című könyv, amelynek társszerzői vol­tunk. Tankönyvek Írását Is szí­vesen vállalom, sőt. nívód íjat mondhatok magaménak középis­kolás tankönyvért. Ü.gv é>-zem, részem van a hazai fájtává’tás- bam is. abban,, hogy a közter­mesztésben elterjedtek a na­gyobb temé=biztonsáeú. jobb mi­nőséget adó szőlőfajták. Az in­tézet munkatársaival kidolgoz­tunk egv sző'ökatasztent és fo- lyamrithan vi*m érv a szőlő—bor vozi-Vrozétóban. Szeró-'vtp.le-'ség nélkül mondhatom. Európában ez lesz. a legmodernebb ilyen iel- leeű fn’mé'és. aminek adatait természetesen ml tartjuk majd karban, figyelve a változásokat. Tele varvok ambícióval, sze­retném tds népemet” — intézeti munkatársaimat — révan kidai- nevetni, hogv a magyar ^VTőtermesztést jól szolgál iák, és ebben utat mutathassanak. Gál Eszter VILÁGGAZDASÁG Miért kevés az eurovállalat? A nyugat-európai Air­bus Industrie, néhány, a távközlési, a számítástech­nikai területen működő „nemzetek feletti” válla­lat, vagyis mindössze né­hány cég működik valódi „eurovállalatként” — ezt a tényt szakértők a nyu­gat-európai termelékeny­ségi és technológiai lema­radás egyik aggasztó je­leként értékelik. A lépés­tartás, a technológiai sza­kadék felszámolása legfon­tosabb feltételének azt tartja a közös piaci bizott­ság is, hogy létrejöjjenek a „teljesen szabad” munka­erő- és tőkemozgás felté­telei, hogy a nyugat-euró­pai vállalatok japán és észak-amerikai társaikhoz hasonlóan kontinentális méretekben szervezhessék meg tevékenységüket. Szá­mos akadályt kellene per­sze ehhez elhárítani, nem véletlen, hogy az egységes tőkepiac megteremtését az EGK-bizottság legfeljebb csak az ezredforduló ide­jére tartja reálisan elérhe­tőnek. Elmaradt „esküvők9' Nem létezik egységes nyugat-európai vállalati tör­vény, a vállalatok lényegében eltérő nemzeti ren­delkezéseknek megfelelően működnek. Országról országra változnak a trösztellenes törvény előírásai, tehát eltérő a vállalatok összefonódásának, integrá­lódásának lehetősége, különböző előírások sz. á- lyozzák a vállalatok szervezetét, más az adóz a a vállalatalapítás gyakorlata. A nyugat-európai kor­mányok érthető okokból ragaszkodnak ahhoz, hogy maguk írják elő: a nemzeti vállalatok milyen pénz­ügyi szabályoknak engedelmeskedjenek, vagy ahhoz, hogy a konszernek igazgatótanácsában milyen le­gyen mondjuk a menedzserek, szakszervezeti kép­viselők aránya — a kormányok a jogukat fenntart­va lényegében a gazdasági és a politikai befolyás lehetőségét biztosítják maguknak. Hogy milyen hát­rányos következményei vannak az ilyen egyedi, nemzeti megkötöttségeknek, arra a szakirodalom gyakran idézi példaként az igazán válságos hely­zetű acéliparban a holland és nyugatnémet egyesü­lési kísérletet. A nyugatnémet Hoesch és a holland Ecogovens úgy vélte, hogy erejüket egyesítve sikerrel birkóz­hatnak meg az acéltúltermelési válsággal, konkré­tan arra számítottak, hogy hatékonyabban tudnak dolgozni, ha az olcsóbb holland alapanyag- (föld­gáz.) adottságokat és a szélesebb nyugatníémet bel­ső piac előnyeit együttesen használják ki. Csakhogy a hetvenes évek végén még mindkét ország ren­delkezései tiltották a vállalatok külföldi cégekkel történő egyesülését, ami el is maradt. Kényszerű­ségből a két vállalat alapított ugyan leányvállala­tokat. de ezek nem válhattak „acélipari euroválla- latokká”, és hamarosan fel is számolták őket. A vállalati vagyonok integrálása nemcsak ez esetben maradt el, de kudarccal járt a gumiiparban a brit Dunlop és az olasz Pirelli, vagy a repülőgépgyár­tásban a holland Vokker és a nyugatnémet VFW egyesülése is. Nem egyesíthetők a „hozományok” A Közös Piac illetékesei erezve azt. hogy a nem­zeti rendelkezések többleterőtől fosztják meg a nyu­gat-európai vállalatokat, áthidaló megoldásként megkönnyítették a határokon átívelő tőkeösszefo­nódást. Olyan gazdasági érdekcsoportok létrejöttét segítették — így működik az említett Airbus-itár- saság is —, amelyek lehetővé teszik a résztvevő vállalatok együttműködését a kutatás, a fejlesztés, sőt a termelés területén is. Ezeket az „érdekcsopor­tokat” mégsem tartják valóságos konszerneknek, mert a társaság tagjai lényegében önállóak, nem­zeti keretekben működnek, vagyis ennek megfele­lően adóznak, döntenek foglalkoztatási és egyéb kérdésekben. Nem véletlen, hogy napjainkban éppen az elekt­ronikai iparág az, amely feszíti e korlátokat hi­szen a mind nyomasztóbb amerikai és japán ver­sennyel ebben a rendkívüli kutatás- és tőkeigényes iparágban csak nemzetközi cégek vehetik fel a ver­senyt. Az idén megalakult az első igazán nyugat­európai vállalatnak tartott konszern, kilenc ország­ban működő leányvállalattal, luxemburgi központ­tal. Az európai számítástechnikai vállalat öt éven belül meg akarja hódítani az egyedi megrendeléseo készülő számítógéplapocskák nyugat-európai piacé­nak egyötödét. Sokan kételkednek abban, hogy egységes Ki' Piac hiányában hosszú távon működőképes lesz. ez az úttörő vállalkozás, A kérdés jogos, hiszen „nemzetek feletti” vállalkozások sorsa elsősorban nyugat-európai integrálódási folyamat gyorsasá­nak függvénye. A Közös Piac bizottsága a közel­múltban fogadott el tervezetet az egységes tőkepiac kialakításának meggyorsítására, amiről egyébként megelőző csúcstalálkozón született határozat. A ja­vasolt intézkedések mindazt lehetővé tennék, ami ma törvénybe ütköző dolognak számít Nyugat-Fai- rópa több országában. Szegény rokonok Az egyik közös piaci tagállam vállalkozója példá­ul felvásárolhatná más ország vállalatainak nem jegyzett részvényeit, a vállalati értékpapírokat minden országban lehetne forgalmazni. Lehetővé tennék azt is, hogy a közös piaci tagországok pénz­intézetei nem közös piaci cégeknek hosszú lejára :-.: hiteleket folyósíthassanak. Az eszközök, a pénz gyorsabb áramlása a cél, vagyis az, hogy a mosta­ninál jobban aktivizálódjanak a szabad tőkék, fo­kozódjék a beruházási piac rugalmassága. E nagyszabású elképzelések a jelek szerint főként! azoknak az országoknak az ellenállásába ütközne k amelyek a leginkább őrködnek a tőkemozgás korlá­tozásán. A beruházási szabályok a tizenkét tagál­lam közül csupán hat országban, így az NSZK-ban,. a Benelux-államokban, Nagy-Britanniában lazáb­bak, Franciaország és Olaszország viszont a legke­vésbé enged beleszólást nemzeti beruházási gyakor­latába. De nemcsak az ő ellenállásuk keresztezheti a nyugat-európai méretű vállalkozások létrejötté: hanem az EGK gyengébb, vagy oda újonnan belé­pett tagországainak „különleges elbírálása” is. Ír­országra, Görögországra, Spanyolországra és Portu­gáliára nemzetgazdaságaik gyengesége miatt nem. vonatkoznának a tervezett közös intézkedések. Marton János Növelik az exportot Megszüntetik a veszteséges üzemágakat a kecskeméti Univer Áfésznél • Nemrég nyílt meg a kecskeméti pUccsarnok melletti falatozó helyén az olcsó áruk boltja. (Méhes! Éva felvétele.) A. kezdeményezéseiről ismert kecskeméti Univer Áfész elnöké­től, Szarka Balázstól az első fél­év eredményeiről és a további el­képzelésekről kérek tájékozta­tást. A szövetkezet részben a me­gyeszékhely, de főleg a körzeté­hez tartozó 12 község áruellátá­sát igyekszik jól megszervezni. Az első félévet viszonylag jó eredményekkel zárták. — Elhatároztuk, hogy sorba vesszük a veszteséges üzemága­kat és a e nnyiben nincs értel­me fenntartásuknak, nem lehet megoldani jövedelmezővé tételü­ket, megszüntetjük ezeket. Leál­lítjuk például a lakiteleki pálin­kafőzőt. ami nemcsak gazdasági szempontból érdemel említést, cfe beleillik az alkoholforgalma­zást csökkentő programunkba is, amelyet már tavaly megkezdtünk. Megszüntettük a kecskeméti piac melletti büfét is. 1 millió 800 ezer forint költséggel átalakítottuk, és augusztus 19-én megnyitottuk az olcsó áruk boltját — mondja az elnök. Arról is tájékoztat, hogy Kecs­keméten. a Műkertvárosban levő — volt Park étteremben létesült — cukrászüzemet tovább bővítik. A terv szerint ugyanis a tavasz- szal Kecskeméten egv gyorsbüfét nyitnak, ahol hidegkonyhai ké­szítményeket talál maid nagy vá­lasztékban a fogyasztó. Kukorica- daráhól készült csemegéket, saiát készítésű cukorkákat és pattogatott kukoricát is forgalomba hoznak. Az elnök hozzáteszi: — A kis településeken. Déldá- ul Kanásfalnn. Kunbaracson, korszerűsítettük az élelmiszerbol­tot. Az idén elértük, hogy vala­mennyi. körzetünkhöz tartozó községben lehet tőkehúst kapni. Több kisközség vendéglátóhelyét is felújítottuk. Körültekintő, fegyelmezett gazdálkodással teremtik meg a feltételeket ahhoz, hogy a ter­vezett évi 65 millió forint nye­reségtervet teljesítsék. Az öntevé­kenység, a tenniakarás, a közös akarás jellemzi a vezetést. Szarka Balázs a továbbiakban így fogalmaz: — A belföldi ellátáson kívül növeljük az exportra alkalmas áruk választékát is. Tubusos ételízesítőink keresettek a tőkés piacokon. A hulladékhasznosítás keretében a megüresedett bébi­ételes üvegeket hasznosítjuk az. zal, ho gy megtöltjük ételizesitőink­kel. fii. szocialista piacokon Is igyekszünk megjelenni készít- ményieinkkel. Ezért bővítjük a választékot, újabb, mustárral íze. sített készítményeket hozunk for­galomba. Nagy sikere van egyéb­ként .a fürjtojásos majonéznek. Beszélgetésünket megszakítja a Budapesti Fürjtemyésztö Egye­sület vezetőinek látogatása. Üjabb készít menyek forgalomba hoza­tó Iáról szeretnének tárgyalni. Egyút tal megbeszélik az export­lehetőségek bővítését Is. Kereskedő Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom