Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám

1986. szeptember 5. • PETŐFI NÉPE

MOHÁCSY MÁTYÁS-EMLÉKÉRMESEK ÉS MATHIÁSZ-DfJASOK

Az eredményes munka elismerése

Az Országi» Kertészeti Napok rendezvénysorozata dr. Molnár Béla javaslatára és közreműködésével immár másfél évtizede tudományos tanácskozásokkal, bemutatókkal, kiállításokkal tárja fel az elméleti és gyakorlati szakemberek előtt a kertészet eredményeit, gondjait. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalata főigazgatója a közvetlen szakmában is elismerést vívott ki munkásságával. A sárgadiny- nye nemesítése utón a gyümölcstermő növények termőképességének ^ vizsgálatában ért el jő eredményeket. Számos tudományos könyv, tanulmány írója, a Kertészeti lexikon egyik társszerzője, sőt nívódíjas alkotása is van, A dinnye termesztése című.

Tevékenységének éliiísmetése- kéon több kitüntetést mondhat magáénak. A Tessedik Sámuel., aiz Ernzt Ferenc- és a Porpáczy Aliadár-emilékérmek mellé az idén a Mathiász-díj is felsorakozik.

Nem túlzás, ha azt mondom,

egész Magyarország kertésze. Dr. Zsitvav Attila, a Mezőgazdasági és ÉlelmezésUgyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesének feladata a hazai kertészeti termelés minden ágának összefogása, a közeli és távöli tervek fő irányának kidolgozása. A címzetes egyetemi docens nevét sok egyetemi és szakkönyv, kézikönyv címoldalán is láthatjuk, szerzőként. Különböző szakmai szervezetek vezetőségének tagja: a MAE Kertészeti Társaság aüel- nöke. a Kertészeti Egyetem Tanácsának tagja, az MTA—MÉM Kertészeti Bizottságának elnöke, a Kertészeti Kutatási Programbizottság alelnöke. Több szakfo- Hiyóinat s zerkesztőbi zottf ágán ak

tagja. Kertészeti tevékenységének elismeréseként vette át a Mohácsa Mátyás-emlékérmet.

Közös akarattal

A dánszentmíklósi Micsurin Termelőszövetkezet a hazai gyümölcstermelés egyik fellegvára. Itt alakult meg az ország első gyümölcstermelési rendszere, itt telepítették először a korszerű, sövény és karcsú orsó almaültetvényt, innen honosodott meg a csepegtető öntözés. A szövetkezet elnöke. Főző József, akinek vezetése alatt a gazdaságban kidolgozták a gyümölcstermelés verti. kumát, a faiskolától, a termelésen keresztül a tárolás, mélyhűtés, légyártás és befőtt-, illetve sűrítmény-előállítás sorát. A hazánkban másfél évtizede ismert és ma is egyedülálló frigó szamócapalánta termelése is Dán- szentmiklóson kezdődött. A szövetkezet elnökének jelentős szakmai irányítói, illetve szakirodalmi és oktatásban kifejtett tevékenységét Mohácsy Mátyás-emlékéremmel jutalmazták.

A fiatalokért

Mindent feldolgozta

Szűcs. Sándor egész élete Sza« faadszáldásh'OZ kötődik. Itt lett a helyi mezőgazdasági üzemekben vezető szakember, ma pedig — lassan nyolc éve — a Lénán Termelőszövetkezet elnöke. Ez idő alatt a hatezer hektáros gazdaságban megteremtették a zöldségfélék termesztésének, feldolgozásának „kultuszát” és évente 1100 tonna gyümölcsöt is termednek. Az atnök így beszól óletút- járól:

— Tulajdonképpen nem volt hagyományuk ezen a területen e növényeknek. Fűszerpaprikával kezdtünk, Papp Kálmán főagro- nómus ötlete volt, amit már csak tovább kellett fejleszteni, és az emberekkel elfogadtatni. Párhuzamosan 40—50 hektáron megpróbálkoztunk az étkezési paprikával! Is, Majd a hetvenes évek vég@n a Binder szárító vásárlása. kihasználása okán a levél- zöldségék. a petrezselyem, a zellerlevél és a póréhagyma következték. Most már a bővítésen gondolkodunk, zöldborsót, spenótot, csemegekukoricát, és kisebb területen paradicsomot „veszünk fel” a termesztett fajták közé.

Gyümölcsösünk és szőlőnk is van. az utóbbi nem jellemző e vidék növényei között. Hetven hektáron az alma, 35 hektáron a meggy és ugyanekkora területen az őszibarack is majdhogynem különlegességnek számít.

Minden lehetőségünk r arra. hogy ezeket a nővé két jót termeszthessük, hii öntözőfürtünk segítségéve tonsággal várhatjuk a t Ugyanez azonban kénysze Us jelenít. Ez volt az oka hogy a két évvel ezelőtti h völey ideién sem hagyiul a zöldségfélék termelését. Sózását. Nekünk lett íé Mindig keressük az úja VYhésí uíabb lehetÁcégeket. munkaerőt igénylő kulitúi mint Dó’dául a fűszernapi iegnagvobb részben a házb daságok földjeit foglalták íevé'izö’dtógek termesztését sikerűit teliesen gépesíteni

Azon igyekszünk, hogy mesztést-feldolgozást télié tikomban fogjuk át. a ke « kultúrák termelését ni a Binder szárítón, hanem tdon belül a konzervgyáirtc dolgozzuk fal késztermék!

Persze, hiába talál el i az elnök, ha a 'tagságot nei Ja meggyőzni az igazáról, maiunk nincs hiba. de fi ugyanez érvényes. Nagvon munkálkodik a kollektíva, sem szerint a Mathn'ász-dí csak személv szerint szó. ó kitüntetés, hanem i r<^ valamennyi tágunknál

•Né

„Azon kertész szakemberek közé tartozik, akik megalapozói voltak Bács-Kiskun megye nagyüzemi kertészeti kultúrájának, mindenekelőtt a szőlő- és gyümölcstermelésnek” — mondják Kovács Lászlóról, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének Mathiász- díj as tiitkárhelyetteséről. ö így vázolja munkásság át:

— Egyik alapítója voltam a te&zöv-miek, kezdettől titkárhe- lyebtes. Természetesen a kertészettel foglalkozom leginkább, otthonról hozva e kultúrák sze- retetét. Szüleim azt mondták, hamarabb tanultam meg rózsát metszeni, mint Imi. A rózsák metszése most már csak szépnek számít a szememben, a térség kertészetének ezerféle gond- ja-baja viszont a napi munkám, éjjel-,nappal gondolkodni valót

adó feladatom. Vallom, hogy ezt nem lehet és nem is szabad híva,talinokként végezni, csak úgy, ha az ember együtt él — örül, vagv bánkódik, de mindenképpen újítani igyekszik — azokkal, akik a gazdaságokban dolgoznak.

Az elmúlt majd húsz óv alatt sokféle kezdeményezésben, még többnek végrehajtásában vettem részt. Egyik legnagyobb eredménynek könyvelem el: sikerült elérnünk, hogy a térség szakszö- vezetkezetei azonos rangúak lőttek a téeszekkel. Ma már hivatalos fórumokon its elismerik a „kedvezőtlen adottságú” meghatározás létjogosultságát. A ml szövetkezeteink közül sok gazdálkodik rossz földeken, nehéz körülmények között. Számukra a gazdálkodás ilyen támogatása létfeltétel.

A háztáji és kisegítő gazdaságok munkájának szükségességét ma már senki nem vonja kétségbe. Ellj ütöttünk odáig, hogy a Kiskunság szövetkezetein keresztül 3,5 milliárd forint értékű terméket értékesítenek. A nagy- és kistermelőknek egyaránt gondjuk, hogy a termelés—forgalmazás—értékesítés vertikumában ők a leggyengébb láncszem. No. nem úgv, hogy ők tesznek a legkevesebbet, épp ellenkezőleg. ők karmaik keveset. A termékpálya szefodaHsamnak megszüntetése, vagy legalábbis az erre való törekvés egyik legnagyobb feladatunk ma is.

Az árualap megteremtésében az egyik blztonytalansági tényező a termelési kedv. Valamikor az üfltetvényonogram bebizonyította: érdemes telepíteni.

Az ültetések folyamatossága alapja a későbbi kertészeti munkáiknak. Azon küszködünk most is. hogv ez ne áiMiom meg. Ezt pedig nem lehet févállról venni, félemberként csinálni.

— Igazán a fiatalok útjának egyengetése a szívügyem — mondja dr. Zilai János, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Mohácsy Mátyás-emlékéremmel kitüntetett igazgatója. — Nagyon sokáig tanítottam, amíg a kecskeméti intézet élére nem szólítottak. Bár a tanítástól ma sem szakadtam él. hiszen a főiskolán én oktatom a szolőtermesz- téstan elméletét. A kutatók szinte teljes apparátusa besegít, részt vesz valamilyen formában a szülés zkép zésben, a tudományos diákköri, a szak- és gyakorlati oktatás munkájában.

A kutatóintézet vezetését öt éve bízták rám, igen nehéz körülmények között kezdtem. Nemcsak a velem szemben támadt fenntartással kefllett megküzde- nem, hanem a munkánkhoz szükséges technikai felszereltséget is meg kellett teremteni és újjáalakítani. Két évre volt szükség ahhoz, hogy örömmel nyugtázhassam: befogadtak. Az újjászervezés is sikeres, hiszen ma az intézet kutatógárdájának eredményeit nemzetközi szinten is szá- momtartják. Bedolgozott, jó szakemberek és — nem véletlen —, többségük fiatal. Amikor idejöttem. szinte az első tevékenységem volt, hogy létrehoztam a fiatalok szállását itt az intézetben. Aztán már jött a többi. Például kiemelten kezeljük e korosztály bérfejlesztését. Kidolgoztunk egy úgynevezett önértékelési rendszert, amit most már az összes dolgozónkra igyekszünk kiterjeszteni. Minden évben megrendezzük házon belül a fiatalok konferenciáját, amit az idén nemzetközivé sikerült tennünk. Negyven országból várunk kutatókat ismerkedésre, tapasztalat- cserére.

A szakmától sem szakadhatok el. persze. A szőlőfajta-kutatásban eevütt dolgoztam dr. Csep- reai Pállal, hatodik kiadásban jelen t meg a Szőlőfajtáink című könyv, amelynek társszerzői voltunk. Tankönyvek Írását Is szívesen vállalom, sőt. nívód íjat mondhatok magaménak középiskolás tankönyvért. Ü.gv é>-zem, részem van a hazai fájtává’tás- bam is. abban,, hogy a köztermesztésben elterjedtek a nagyobb temé=biztonsáeú. jobb minőséget adó szőlőfajták. Az intézet munkatársaival kidolgoztunk egv sző'ökatasztent és fo- lyamrithan vi*m érv a szőlő—bor vozi-Vrozétóban. Szeró-'vtp.le-'ség nélkül mondhatom. Európában ez lesz. a legmodernebb ilyen iel- leeű fn’mé'és. aminek adatait természetesen ml tartjuk majd karban, figyelve a változásokat.

Tele varvok ambícióval, szeretném tds népemet” — intézeti munkatársaimat — révan kidai- nevetni, hogv a magyar ^VTőtermesztést jól szolgál iák, és ebben utat mutathassanak.

Gál Eszter

VILÁGGAZDASÁG

Miért kevés az eurovállalat?

A nyugat-európai Airbus Industrie, néhány, a távközlési, a számítástechnikai területen működő „nemzetek feletti” vállalat, vagyis mindössze néhány cég működik valódi „eurovállalatként” — ezt a tényt szakértők a nyugat-európai termelékenységi és technológiai lemaradás egyik aggasztó jeleként értékelik. A lépéstartás, a technológiai szakadék felszámolása legfontosabb feltételének azt tartja a közös piaci bizottság is, hogy létrejöjjenek a „teljesen szabad” munkaerő- és tőkemozgás feltételei, hogy a nyugat-európai vállalatok japán és észak-amerikai társaikhoz hasonlóan kontinentális

méretekben szervezhessék meg tevékenységüket. Számos akadályt kellene persze ehhez elhárítani, nem véletlen, hogy az egységes tőkepiac megteremtését az EGK-bizottság legfeljebb csak az ezredforduló idejére tartja reálisan elérhetőnek.

Elmaradt „esküvők9'

Nem létezik egységes nyugat-európai vállalati törvény, a vállalatok lényegében eltérő nemzeti rendelkezéseknek megfelelően működnek. Országról országra változnak a trösztellenes törvény előírásai, tehát eltérő a vállalatok összefonódásának, integrálódásának lehetősége, különböző előírások sz. á- lyozzák a vállalatok szervezetét, más az adóz a a vállalatalapítás gyakorlata. A nyugat-európai kormányok érthető okokból ragaszkodnak ahhoz, hogy maguk írják elő: a nemzeti vállalatok milyen pénzügyi szabályoknak engedelmeskedjenek, vagy ahhoz, hogy a konszernek igazgatótanácsában milyen legyen mondjuk a menedzserek, szakszervezeti képviselők aránya — a kormányok a jogukat fenntartva lényegében a gazdasági és a politikai befolyás lehetőségét biztosítják maguknak. Hogy milyen hátrányos következményei vannak az ilyen egyedi, nemzeti megkötöttségeknek, arra a szakirodalom gyakran idézi példaként az igazán válságos helyzetű acéliparban a holland és nyugatnémet egyesülési kísérletet.

A nyugatnémet Hoesch és a holland Ecogovens úgy vélte, hogy erejüket egyesítve sikerrel birkózhatnak meg az acéltúltermelési válsággal, konkrétan arra számítottak, hogy hatékonyabban tudnak dolgozni, ha az olcsóbb holland alapanyag- (földgáz.) adottságokat és a szélesebb nyugatníémet belső piac előnyeit együttesen használják ki. Csakhogy a hetvenes évek végén még mindkét ország rendelkezései tiltották a vállalatok külföldi cégekkel történő egyesülését, ami el is maradt. Kényszerűségből a két vállalat alapított ugyan leányvállalatokat. de ezek nem válhattak „acélipari euroválla- latokká”, és hamarosan fel is számolták őket. A vállalati vagyonok integrálása nemcsak ez esetben maradt el, de kudarccal járt a gumiiparban a brit Dunlop és az olasz Pirelli, vagy a repülőgépgyártásban a holland Vokker és a nyugatnémet VFW egyesülése is.

Nem egyesíthetők a „hozományok”

A Közös Piac illetékesei erezve azt. hogy a nemzeti rendelkezések többleterőtől fosztják meg a nyugat-európai vállalatokat, áthidaló megoldásként megkönnyítették a határokon átívelő tőkeösszefonódást. Olyan gazdasági érdekcsoportok létrejöttét segítették — így működik az említett Airbus-itár- saság is —, amelyek lehetővé teszik a résztvevő vállalatok együttműködését a kutatás, a fejlesztés, sőt a termelés területén is. Ezeket az „érdekcsoportokat” mégsem tartják valóságos konszerneknek,

mert a társaság tagjai lényegében önállóak, nemzeti keretekben működnek, vagyis ennek megfelelően adóznak, döntenek foglalkoztatási és egyéb kérdésekben.

Nem véletlen, hogy napjainkban éppen az elektronikai iparág az, amely feszíti e korlátokat hiszen a mind nyomasztóbb amerikai és japán versennyel ebben a rendkívüli kutatás- és tőkeigényes iparágban csak nemzetközi cégek vehetik fel a versenyt. Az idén megalakult az első igazán nyugateurópai vállalatnak tartott konszern, kilenc országban működő leányvállalattal, luxemburgi központtal. Az európai számítástechnikai vállalat öt éven belül meg akarja hódítani az egyedi megrendeléseo készülő számítógéplapocskák nyugat-európai piacénak egyötödét.

Sokan kételkednek abban, hogy egységes Ki' Piac hiányában hosszú távon működőképes lesz. ez az úttörő vállalkozás, A kérdés jogos, hiszen „nemzetek feletti” vállalkozások sorsa elsősorban nyugat-európai integrálódási folyamat gyorsasának függvénye. A Közös Piac bizottsága a közelmúltban fogadott el tervezetet az egységes tőkepiac kialakításának meggyorsítására, amiről egyébként megelőző csúcstalálkozón született határozat. A javasolt intézkedések mindazt lehetővé tennék, ami ma törvénybe ütköző dolognak számít Nyugat-Fai- rópa több országában.

Szegény rokonok

Az egyik közös piaci tagállam vállalkozója például felvásárolhatná más ország vállalatainak nem jegyzett részvényeit, a vállalati értékpapírokat minden országban lehetne forgalmazni. Lehetővé tennék azt is, hogy a közös piaci tagországok pénzintézetei nem közös piaci cégeknek hosszú lejára :-.: hiteleket folyósíthassanak. Az eszközök, a pénz gyorsabb áramlása a cél, vagyis az, hogy a mostaninál jobban aktivizálódjanak a szabad tőkék, fokozódjék a beruházási piac rugalmassága.

E nagyszabású elképzelések a jelek szerint főként! azoknak az országoknak az ellenállásába ütközne k amelyek a leginkább őrködnek a tőkemozgás korlátozásán. A beruházási szabályok a tizenkét tagállam közül csupán hat országban, így az NSZK-ban,. a Benelux-államokban, Nagy-Britanniában lazábbak, Franciaország és Olaszország viszont a legkevésbé enged beleszólást nemzeti beruházási gyakorlatába. De nemcsak az ő ellenállásuk keresztezheti a nyugat-európai méretű vállalkozások létrejötté: hanem az EGK gyengébb, vagy oda újonnan belépett tagországainak „különleges elbírálása” is. Írországra, Görögországra, Spanyolországra és Portugáliára nemzetgazdaságaik gyengesége miatt nem. vonatkoznának a tervezett közös intézkedések.

Marton János

Növelik az exportot

Megszüntetik a veszteséges üzemágakat a kecskeméti Univer Áfésznél

• Nemrég nyílt meg a kecskeméti pUccsarnok melletti falatozó helyén az olcsó áruk boltja. (Méhes! Éva felvétele.)

A. kezdeményezéseiről ismert kecskeméti Univer Áfész elnökétől, Szarka Balázstól az első félév eredményeiről és a további elképzelésekről kérek tájékoztatást. A szövetkezet részben a megyeszékhely, de főleg a körzetéhez tartozó 12 község áruellátását igyekszik jól megszervezni. Az első félévet viszonylag jó eredményekkel zárták.

— Elhatároztuk, hogy sorba vesszük a veszteséges üzemágakat és a e nnyiben nincs értelme fenntartásuknak, nem lehet megoldani jövedelmezővé tételüket, megszüntetjük ezeket. Leállítjuk például a lakiteleki pálinkafőzőt. ami nemcsak gazdasági szempontból érdemel említést, cfe beleillik az alkoholforgalmazást csökkentő programunkba is, amelyet már tavaly megkezdtünk. Megszüntettük a kecskeméti piac melletti büfét is. 1 millió 800 ezer forint költséggel átalakítottuk, és augusztus 19-én megnyitottuk az olcsó áruk boltját — mondja az elnök.

Arról is tájékoztat, hogy Kecskeméten. a Műkertvárosban levő

— volt Park étteremben létesült

— cukrászüzemet tovább bővítik. A terv szerint ugyanis a tavasz- szal Kecskeméten egv gyorsbüfét nyitnak, ahol hidegkonyhai készítményeket talál maid nagy választékban a fogyasztó. Kukorica- daráhól készült csemegéket, saiát

készítésű cukorkákat és pattogatott kukoricát is forgalomba hoznak.

Az elnök hozzáteszi:

— A kis településeken. Déldá- ul Kanásfalnn. Kunbaracson, korszerűsítettük az élelmiszerboltot. Az idén elértük, hogy valamennyi. körzetünkhöz tartozó községben lehet tőkehúst kapni.

Több kisközség vendéglátóhelyét is felújítottuk.

Körültekintő, fegyelmezett gazdálkodással teremtik meg a feltételeket ahhoz, hogy a tervezett évi 65 millió forint nyereségtervet teljesítsék. Az öntevékenység, a tenniakarás, a közös akarás jellemzi a vezetést.

Szarka Balázs a továbbiakban így fogalmaz:

— A belföldi ellátáson kívül növeljük az exportra alkalmas áruk választékát is. Tubusos ételízesítőink keresettek a tőkés piacokon. A hulladékhasznosítás keretében a megüresedett bébiételes üvegeket hasznosítjuk az. zal, ho gy megtöltjük ételizesitőinkkel. fii. szocialista piacokon Is igyekszünk megjelenni készít- ményieinkkel. Ezért bővítjük a választékot, újabb, mustárral íze. sített készítményeket hozunk forgalomba. Nagy sikere van egyébként .a fürjtojásos majonéznek.

Beszélgetésünket megszakítja a Budapesti Fürjtemyésztö Egyesület vezetőinek látogatása. Üjabb készít menyek forgalomba hozató Iáról szeretnének tárgyalni. Egyút tal megbeszélik az exportlehetőségek bővítését Is.

Kereskedő Sándor