Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-30 / 230. szám
QQzdQ/QQpolitikci y munko y Icljc/rtmcmjck • PETŐFI NÉPE • > 1986. szeptember 30. Vetőmag- és szellemi export a Nílus völgyébe Ar,br““U. ötmilliárdan vagyunk. Nemrégen közölte egy amerikai demográfiai intézet, hogy a statisztika szerint megszületett az a gyermek, akivel a Föld lakossága elérte ezt a hatalmas lélekszámot. Hogy a kicsi hol látta meg a napvilágot, senki nem. tudja. Lehet, hogy palotában figyelik mozdulatait, de az is lehet, hogy ahhoz a félmilliárd emberhez tartozik, akik éhezésre vannak kárhoztatva. Az ENSZ 1962-ben proklamált terve szerint a harmadik világban 1975-re el kellett volna érni a szükséges kalóriafogyasztást, tíz év múlva — tehát tavaly — pedig azt 10 százalékkal meghaladni. Az ' igazság azonban az, hogy például Afrikában 1980-ban egy főre számítva kevesebb élelmiszert termeltek, mint húsz évvel azelőtt. Egyiptom területének alig 6 százalékán lehet mezőgazdasági termelést folytatni, a többi köztudottan homok- és kősivatag. A legperspektivikusabbnak tartott növény ma a kukorioa. Évente 3,5 millió tonnát termelnek, a fogyasztás azonban 5,5 millió tonna. Az import 'kiváltása a jobb termőképességű, szinte állandóan termeszthető — folyamatosan vethető — hibridek elterjesztésének függvénye. A feltételek pedig: víz, technológia, szakember. Az utóbbiak képzésében, továbbképzésében igyekeznek lépést tartani, vagy legalább felzárkózni a jobb mezőgazdaságú államokhoz. Akár úgy is, hogy kvalifikált szakembereiket hosz- szabb-rövidebb ideig tanulni, világot látni küldik. Létezik egy nemzetközi szervezet, amelynek feladata éppen ennek . szervezése, kivitelezése. Neve: Nemzetközi Búza és Kukorica Termesztő Központ, spanyol nyelvű nevének rövidítése CIMMYT, székhelye Mexikó, ki- rendeltsége viszont nagyon sók helyen van szerte a világon. Nemrégen hazánkban, sőt megyénkben járt — egy CIMMYT szervezte szakembercsoport munkáiéit ellenőrizvén — dr. Abrab- bah A. Ismail, az egyiptomi kirendeltség vezetője. Vele (beszélgettünk. — Honnan, milyen szakemberek és miért jöttek hazánkba? — Egyiptomból, Marokkóból, Szíriából, Törökországból, Portugáliából szerveztük a csoport I t Dr. Abrabbah A. Ismail tagjait. Valamennyien képzett szakemberek, van köztük kutatóintézet-vezető, gyakorlatban dolgozó agrármérnök, többen tudományos fokozattal rendelkeznek. A közös az, hogy valemeny- nylen a kukoricával foglalkoznak. Igen sokrétű tájékoztatást kapnak Magyarországon a kukorica- termesztésről, a vetőmag-előállításról, -feldolgozásról, sőt, az e témában született magyar szabványokról. — Annyira más a magyar szabvány, hogy ezt külön is kiemeli? — Nagyon szigorúak a vetőmaggal kapcsolatos előírások. Egyiptomban nem oly régen vezették be a vetőmagtörvényt, aminek egyes elemeit a magyaroktól vették át, igaz a franciákkal .bővítve. Az arab országok többségében most készítenek ilyen rendelkezéseket, és azokban is meghatározó lesz a magyar szabvány. — Miért hazánkat választotta a CIMMYT a kukoricával kapcsolatos szakember-továbbképzés színteréül? Ez a növény — mondhatnám úgy Is — Amerikáé. A magyar fajták, hibridek sem igazán ismertek a világon. — Ez igaz, ám Magyarország a (kukorica termesztésével tekintélyt vívott ki magának. Emellett gyakorlati megoldásként is jobbnak mutatkozik a magyar kapcsolat Távolságra közelebb van a fejlődő országokhoz, és az sem mellékes, hogy olyan költségvetést kínáltak, ami a CIMMYT számára elfogadható volt. Magyarország egyébként az első olyan szocialista állam, ahol a CIMMYT programot szervez. —i Merre jártak nálunk a szakemberek? — A Kiskun GT-ben töltöttek el legtöbb időt, ahol a kukorica- vetőmag előállítása gyakorlati elemeivel is megismerkedhettek, több előadást hallgattak meg, a MÉM, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet, a tápiószelei és a martonvásári kutatóintézet munkatársaitól. Vetőmagelőálli- tó gazdaságokban is jártak, a kiskunhalasi Vörös Szikra és Vörös Október termelőszövetkezetekben, valamint megnézték munka közben a martonvásári hibridüzemet. — A továbbképzésben, a megszerzett szakmai tudáson kívül visznek-e magukkal mást is a csoport tagjai? — Alakulóban vannak másféle kapcsolatok. Én az Egyiptomi Mezőgazdasági Kutató Intézet kukorica-főosztályát vezetem, így erről a területről tudok példákat mondani. Ügynevezett kutatóállomásokat hoztunk létre, amelyek indításában a magyar szakemberek is közreműködtek. Az egyikben már dolgozik egy vetőmagüzem, amely 400 hektár vetőmag-kukorica termését képes feldolgozni. De arra a területre, amelyen lehetséges Lenne Egyiptomban a kukoricatermelés, elenyészően csekély ez a vetőmagmennyiség. Számítunk a magyar kukorica-vetőmagra, nem egy hibridet kipróbáltunk már, sőt van olyan, amely a magyar állami elismerésnek megfelelő minősítést kapta meg odakinn. Egyiptomban eddig csak az úgynevezett szabad elvirágzású kukoricafajták terjedtek. Ezek lényegében vadfajták, amelyek termőképessége csekély. A hibridek bevezetése a köztermesztésbe minőségi változást hozna az ország mezőgazdaságának. — Lesz-e folytatása a CÍM- MYT-szakemberképzésnek hazánkban? — Igen, Szeretnénk további csoportokat is szervezni, éppen ez ittlétem egyik célja. Közös kutatási feladatokat is meghatározunk, amelyek hosszabb távra szólnak. Ötmilliárdan vagyunk. Minden tizedik ember éhezik. Létezik egy alapítványok — többek között a Rockefeller és Ford, valamint a FAO és a Világbank — támogatta szervezet, a CIMMYT, amely a fejlődő országok gabonatermesztését igyekszik segíteni. Szakemberek továbbképzésének szervezésével is. És ők erre hazánk mezőgazdaságát alkalmasnak találták. Gál Eszter M int a sajtó már hírül adta, az Elnöki Tanács nemrég módosította az 1978-as (belkereskedelmi törvényit, és laz 1982- ben átkötött, a magánlkier esketi etemről szóló törvény- erejű rendeletéit A jogszabályok módosítását kiegészítését a gB?/liaiaá|gii életben bekövetkezett változások tették szükségessé, hiszen — hogy csak a legjelentősebb tényekre emlékeztessünk — időközben terjedt el az üzletek szerződéses üzemeltetése. a jovedelemérdelkleíl leégi rendszer a kereskedelemben és a vendéglátásban, ■korszerűsödött a vállalatok Irányítási rendszere. A két jogszabály szövegének elemzésekor érzékelhető, hogy a 'gazdaságirányítás mind kevésbé tesz különbséget a szocialista és a magánszektor között, a a keres- íkiedelmet mdndlinkább mint egységes egészet kezeli. Erre Utal egyebek között az is, hogy a magánkereskedőknek hasonló dogokat biztosít és kötbeftezettségeket ír elő, mint amilyenek az állami vállalatokra és a szövetkezetekre vonatkoznak. Iparos-boltos Korábban például a helyi tanács csupán az állami és a szövetkezeti boltoknak írhatta élő bizonyos termékek kötelező forgalmazását, így a tej és a kenyér árusítását; ezután ezt — szükség esetén — magánkereskedőkre is elrendelheti. A gyakorlatban •wafliószfcnrűleg nagyobb Súlya (Lesz az egységesítés égy másik vonásának, amely szerint a tanács nem csupán az állami és a szövetkezeti, hanem magánüzletek nyitvatartási idejét is megszabhatja. Tapasztalhattuk, hogy a maszekok gyakran akkor húzzák lie a redőnyt, amikor saját érdekük diktálja — például ' szombatonként, miinek következtében már többször támadt zavar a lakosság kenyérellátásában. De nem ritka az sem. hogy a maszek, aki úgy Ítéli, hogy már eleget keresett, s mondjuk nem (kíván maigiasaibb adósávba kerülni, egész nyáron át zárva tartja üzletét, ami szántén ellentétbe keriilhet a fogyasztók érdekeivel. A (Balaitcnnál és más turisztikai területeken viszont azt iffilgyellhiefttük meg, hogy az elő- és az utószezonban kevés a működő üzlet; sokan cslak a csúcsszezonban hajlandók árusítani minek következtében a májusiban, a szeptemberben üdülők nehezebben vásárolnak. Ezuitán a helyi tanácsoknak jogukban ál'l az ilyen bajokat megelőzni és a nyítvaitartást — függetlenül alttól, 'kié a ballt — a fogyasztód érdekekhez Igazítani. Kereskedők Köztudomáisú, hogy a kis- településiek jobb áruellátása érdekében a gazdaságirányítás bizonyos kedvezményeket nyújtott, és nyújt az apró falvakban, a (tanyákon működő áfészeknek. Ezentúl az 1500 léJekszámnál kisebb (településeken a magánkereskedők Is élveznek kedvezményt: egyszerre több szakmát is gyakorolhatnak, SŐt. szükség esettén egyidejűleg kisipari tevékenységeit is folytathatnak. Manipulációk magelőzése Persze, a maszekok egyenjogúsítása nem korlátlan; továbbra is cslak kiskereskedéssel foglalkozhatnak, a nagybani árusításhoz nincs joguk. Viszont az egységesítésre utal, hogy a jogszabály mindenkire, aki belkereskedelmi tevékenységet folytat, bevezette a kereskedő megjelölést, ami egyúttal a kereskedői foglalkozás gazdasági és társadalma szerepének erősödését is tükrözd. Bizonyos laldmimásztrátív kötöttségek felolldása szintén egységesen vonatkozik minden kereskedőre. A termelők például ezután minden külön engedély nélkül kereskedhetnek, ami egyaránt vonatkozik ia gyárakra, az iparvállalatokra. amelyek már több száz boltot nyitottak az országban és a mezőgazdaság: kistermelőkre, akik árujukat minden külön engedély nélkül forgalmazhatják. Visszatérve a főfoglalkozású magánkereskedőikre, nem hagyhatjuk szó nélkül a (törvényerejű rendeletnek azt a kitételét sem, miszerint a magánkereskedőnek személyesen is részt kell vennie az üzlet munkájában. AM nem jártas a maszek világ rejtelmeiben, aligha értül ennék a döntésnek a célját, az értelmiét. Ha nem is sokan, de vannak olyan' ügyeskedők, akik maguk és családtagjaik nevére (több üzlet fenntartásához szereznek működési engedélyt. Az első, a második üzleten szerzett pénzből berendezik, áruval ellátják a harmadikat, a hatodikat is, de a munkát — a valódi üzemeltetést — átengedik más személyéknek, akik őket az üzleti haszonból részesítik. Az ilyen manipulációikat megfékezendő, mondja ki a módosított jogszabály, hogy a magánkereskedői tevékenységet csak az folytathatja, akinek nevére a magánkereskedőd igazolványt kiadták — ellenkező esetben a szakigazgatási szerv köteles a magánkereskedőd igazolványt visszavonni. Kötelező magyar név Ami-kor a két jogszabály- módosítási javaslat az Elnöki Tanács elé került, vita aiakult ki az előterjesztés egy pontja felett. Eszerint ugyanis — éltekámtve az indokolt' kivételektől — kötelező az üzleteket magyar névre keresztelni. A javaslat természetesen a magyar ember számára érthetetlen és Mejthetetlen üzletelnevezések ellen irányult, ami ellen korábban egy képviselő -is interpellációt intézett a belkereskedelmi miniszterhez. Ám az Elnöki Tanács tagjai közül kertiben üss felvetették: mi ■legyen akkor a nemzetiségek lakta településeken működő üzletekkel, amelyek a magyar mellett szerb, szlovák, vagy más nyelvű neveket is Viselnék? A valtla során született meg a döntés, miszerint ilyen esettekben a kettős él nevezés indokolt. A jogszabáiymódosí tások legintenzívebben bizonyára a magánkereskedőket foglalkoztatják, akik gyakran aggodalmaskodva vizsgálják, miiként értékeli, segíti, vagy csak tűni tevékenységüket a giazdaságiuáinyíltás. A társadalom nem jétentélktellen rétegéről van szó: a magánkereskedők száma az elmúlt négy évben megkétszereződött. és ma már meghaladja a harmiincezret. A forgalomba kerülő áruknak, szolgáltatásoknak mintegy 6 százalékát mér ők juttatják el a lakossághoz, akik nemcsak boHtokait, vendéglátóhelyeket működtetnek, hanem újabban kempingeket, panziókat, sportpályákat is. Ok azt olvashatják ki a módosított szövegből, hogy bár tevékenységük (csupán kiegészítője az állami, a szövetkezeti kereskedettemnek, de a kormányzat számít és épít rájuk, méghozzá nem átmenetileg, .hanem ihásszá távon, taotosan. Bátorító jogszabály Bátorítja a módosított jogszabály az összes kereskedőt — most már használhatjuk ezt a megnevezést egységesen mindenkire, akii a belkereskedelemben tevékenykedik — arra, .hogy nigalnKhaibbian végezze dolgát: termeltesse, vagy akár termelje meg mafla azt az árut, amire igény van, ’határozottabban képviselje a fogyasztói érdekeket az iparral szemben, és általában a szó eredeti, legjobb értelmében vett kereskedést folytasson. S mit mondanak a módosított jogszabályok a fogyasztóknak? Azt jelzik, ‘hogy a kormányzat a korábbinál is nagyobb figyelmet szentel az áruellátásnak, amit a jog eszközeivel is igyekszik javítani, gazdagítani. G. Zs. Ha ősz, akkor szarvasbőgés I Az újjáépült karapancsai vadászkastély. (Méhes! Éva felvételei) • A villany, pásztor csökkenti a vadkárokat. A képen Juharos László és Beler József. Gemenci mozaikok Beier József, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság fővadásza 66 éves, de esze ágában sincs nyugdíjba menni. Gyerekkora óta az erdők szerelmese. Tizenötévesen kezdte a munkát, mint foga- tos. Azóta kitanulta a szakmát. Juharos László erdészetvezető azt mondja róla: — Józsi bácsi mindent tud az erdőkről, sőt még annál is többet. Karapancsa A jókedélyű, fiatalos mozgású, mosolygás fővadásszal a megye déli csücskében, Karapancsán találkozunk. Egy szarvasbika kilövését 'készítette elő, mert estére külföldi vadászvendéget vártak. ■ Megkezdődött az őszi idény Gemencen is, jelzi ezt a szarvasbőgés, a gímszarvasok násza. Ilyeinlkor kezdődik a vadászait, a hazai és külföldi vendégek gyűjtik a trófeákat. Az idei eddigi legnagyobb zsákmányt egy nyugatnémet vadász ejtette: a súlya 13,10 kilogramm. Az 1902-ben épült karapancsai ■ vadászkastély műemléknek számít, még Albrecht főherceg építtette. Beier József 1943-ban vadászott utoljára a „fenséges úrral”. A főherceg elkérte a katonaságtól, mert fővadász nélkül nincs trófea. Az idén egyébként kisebb érdeklődéssel Indult az idény. A nyugati törzsvendégek közül néhányon nem jönnek. Ennek .több oka van: haláleset, betegség, gazdasági bajok, A vadgazdaság vezetői azonban bíznak abban, hogy a 20 millió forint exporttervet, amelyet a külföldi bérvadásztatásban . irányoztak elő, teljesítik. Villanjpásztor ■ A vadkárok miatt örökös vita van a mezőgazdasági üzemekkel. Kölcsönös megértéssel elejét lehet venni ezeknek. Példa erre a karapancsai vadászterület. Itt 900 hektár— a Hercegszántól Lenin Termelőszövetkezet birtokában lévő — szántóterületet 15 és fél kilométer hosszú villanypásztorral vettek körül, így a tavalyi 7 és fél millió forint vadkár 360 ezer forintra csökkent. Juharos László arról tájékoztat, hogy a bajai székhelyű, három megye területét érintő erdő- és vadgazdaság jelenlegi szervezete 1968. január 1-jén jött létre. Attól ez időtől számítva az idén a legmagasabb, 460 millió forint árbevételi terv teljesítését határozták el, amelynek csaknem fele a fakitermelésből származik és jelentős tétel. a fafeldolgozásból származó bevétel is. Az első félévi számok ezt bizonyítják, hogy Időarányosan a gazdaság teljesítette a tervét. Az export- előirányzat 134 millió forint. Ebben nemcsak a külföldi bérvadásztatás szerepel, hanem az Is, hogy rönköt, papírfát, szelvényárut szállítanak Olaszországba, Ausztriába és a Német Szövetségi Köztársaságba. Az idén október 1. és december 31. között hetente három uszály cellulózfa- rakományt küldenek a jugoszláv partnereknek. Az úgynevezett vastagfából szintén jelentős tételt szállítanak külföldre, egy részét feldolgozzák, amelyet szintén nyugatra küldenek. ffc, | Űj üzem Céljuk ez export folyamatos bővítése, a termékek feldolgozottsági fokának növelése. A gazdaság vezetői elmondják, hogy jövőre tőkés Importból fűrészüzemet rendeznek be Érsekcsaná- don. Ez egyrészt lehetővé teszi a jelenleg tűzifaként, farostként hasznosított anyag tőkés piacokon eladható, értékes termékké való feldolgozását, másrészt lehetőséget teremt a hulladékként, fűrészporként megmaradó melléktermék brikettálására, vagyis jó minőségű tüzelőként való fel- használására. Vadvédelem A gazdaság kezelésében lévő erdőterület nemcsak termelési feladatok megvalósításának színhelye. Még 1977-ben kialakították a gemenci tájvédelmi körzetet, melynek kezelési feladatait is az itteni szakemberek hajtják végre. Tizenhatezer hektáron kiemelt szakmai tennivaló az európai, sőt világhírű gemenci gímszarvas-populáció védelme, amelyhez felhasználják a vad- biológiai kutatások legújabb eredményeit is. Még annyit érdemes megjegyezni, hogy jelentős anyagi ráfordítással hozták létre, illetve tartják karban a parkerdőket mintegy ezer hektáron. Az idén a tüskeerdei pihenőparkban vadaskertet hoztak létre. Megkezdődött Baj$n, a Pető- fi-szigeten egy újabb park kialakítása is. Ennek berendezéseihez szintén hozzájárulnak az erdészet szakemberei ugyanúgy, mint a működési területükön lévő gyermekjóléti intézmények fából készült tárgyaihoz. Csak néhány mozaikot tudtunk bemutatni a gazdaság munkájáról, amelynek erdőterülete 40 ezer hektár, a vadászatot 100 ezer hektáron szervezi, összesen 1700 dolgozóval. Kereskedő Sándor
