Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1986. September 29.

GÉDERLAKI KÖZ ÉRZET JELENTÉS

Hűek a szülőfaluhoz

GÉDERLAK. Ezerkétszáz lakosú kis község a Duna mentén. A diplomások közül kevesen választják a falusi életformát, pedig több kedvezmény jár(na) nekik, mint a városban elhelyezkedőknek. A falu—város-közötti különbségek Géderlakon is éreztetik hatásukat. A lehetőségek sokkal jobbak Kalocsán, Baján, Pakson, ahová elvándorolnak a községből. Mások pedig úgy gondolják, nem kell ■azért elköltözni a szülőfaluból, hogy jobb, kedvezőbb körülményekre találjanak. Ha szórakozni »karnak, autóba ülnek, s rövid idő alatt elérik a várost ... A lakásépítéshez, a letelepedéshez pedig sokkal nagyobb segítséget kapnak falun. Olyan fiatalokkal találkoztam Géderlakon, akik fontos szerepet vállalnak a falu életében, s még egyszer sem fordult meg a fejükben, hogy elköltözzenek onnan. Számításaikat megtalálják diplomával, és anélkül is.

Kőművesből tanácselnök

Sül Lászlónak a község központjában emeletes családi háza van. Csöngetek. Előzetesen annyit tudok róla: fizikai munkásból lett tanácselnök. A tavalyi választások hozták meg számára a sikert. Nem vágyott sohasem íróasztalra, a köz érdekében azonban mindig szívesen tevékenykedett. Innen tehát a géderlakiak bizalma.

— Tizenöt esztendeje már, hogy kitanultam a kőműves mesterséget — meséli. — A katonaság után Úszódon kezdtem dolgozni, a tée&zben. 1974-ben hívtak ide, a szomszéd faluba építésvezetőnek, s akkor lettem párttitkár. Egy évtizedes munkám legnagyobb eredményének azt tartom, hogy az egyébként nyugtalan természetű községekben sikerült a lakosság körében elégedett hangulatot teremtenem. En,is jól érzem magam itt. Leérettségiztem, marxista egyetemre jártam, felsőfokú politikai diplomát szereztem. A termelőszövetkezet párttitkára és személyzeti vezetője vagyok, s tavaly óta társadalmi ' tanácselnök. A megyei tanács tagjai közé választottak. Úgy érzem, megbecsülnek.

— A jó közérzetet befolyásolja, hogy mennyi van a borítékban, van-e kényelmes otthon, s megértő család.

— Nyolcezer-hétszáz forintot keresek. Saját erőből építkeztem, sok mindent magam bütyköltem, mesteremberért nem kellett szaladgálnom. Család? Van az életemben egy olyan pont, amiről nem szívesen beszélek. Elváltam. Tavaly nősültem újra. Kiegyensúlyozottan élünk.

— A Duna mentiek szorgos emberek. Gondolom, a géderlaki értelmiségiek sem hátrálnak meg a munka elöl...

— Valóban így van, sokan gazdálkodnak a földeken. Nekem is van egy hold háztájim. ugyanúgy, mint más tsz_tagnak. A farároknak illetményföld jár. Sajnos. kevés idő jut a szorgos.ko- dásra. de muszáj valahogy tisztességes fizetéskiegészítést szerezni.

A tanárnő elégedett

Farkas Lászlóné matematika— fizika szakon végzett 1982-ben. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán levelezői volt. Mindig tanítani akart. Egy kis vargabetűvel került a pályára, az érettségi után a kalocsai Fékon munkaügyi osztályán dolgozott. Képesítés nélküli pedagógusként kezdte, Úszódon. A gsder- laki tantestületbe 1977-ben hívták. Kétszer volt gyesen, fiával és lányával. Négy esztendeje tanít ismét. Zsúfoltak a napjai, hiszen a felsőtasozatosöknak oktat matematikát. Mivel ő az úttörő- csapat vezetője. így gyakran délutánonként is az iskolában tölti az ideiét.

— Sok képesítés nélküli tanár van nálunk — mondja. — Ügy hiszem, ez nemcsak géderlaki jelenség. Az viszont elkeserítő, hogy akik megszerzik a diplomát, nem maradnak a tantestületben. Éppen ezért inkább a helybeliekre számítunk elsősorban. Vagyunk néhánya.n, alkik Géderlakon telepedtünk le. Mi is itt építettünk házat. A férjem az uszódi téesz lakatosüzemének megbízott vezetője. A családiban sikerült jó légkört kialakítani, s ehhez hozzátartozik az, hogy

• Sül László családi háza előtt

• Farkas

Lászlóné

tanítványaival.

munkahelyeinken sincsenek problémák. Elégedett vagyok. A fizetésem ötezer forint körül van, a háztáji földön káposztával foglalkozunk. Sok a munka, csak az idő kevés hozzá.

— A kisebb településeken mindenki ismeri egymást, úgymond szem előtt vannak az emberek. Nehéz-e a pedagógusnak tekintélyt szerezni?

— Igaz, hogy .mindenkit ismerünk. Ez azért jó, hogy a szülőkkel, a gyerekekkel hamarabb megtaláljuk a hangot, bár az is megtörtént, hogy néhány gyereket átírattak a szomszédos község iskolájába, azt remélve, hogy ott jobb jegyeket kap majd a csemete. Mondhatni: a saját faluiban nehezebb tekintélyt szerezni. s ha ennek birtokába jutunk, nehéz megtartani is.

Lelkesedéssel

A művelődési ház igazgatóját, a községi pártalapszervezet titkárát, a filmszínház üzemvezetőjét. a tűzoltóparancsnokot keresem. Nem vagyok nehéz helyzetben. mert mindezek az elfoglaltságok egy személyre várnak: Kovács Sándorra. Lelkes géderlaki fiatalember. /

— Amióta befejeztem az általános iskolát, a közéletben tevékenykedem. Lakatos szakmát tanultam. 1983-ban lettem tiszteletdíjas. egv évvel később pedig főfoglalkozású igazgatója a művelődési háznak. 4400 forint a fizetésem. Ha a szakmában maradtam volna, Lényegesen többet keresnék. De arra tettem fel az életem, hogy Géderlakon jó közösséget hozok létre. A klubunk népszerű. KISZ-alapszervezetünk nemrég kapta meg a KISZ KB dicsérő oklevelét. Tánccsoportunkban három generáció találkozik, megyeszerte ismerik őket. A hagyományőrzést fontosnak tartottuk, ezért hoztuk létre a tánccsoportot néhány esztendeje.

• Kovács Sándor nagy lelkesedéssel dolgozik.

S hogy jól tettük, ma már belátjuk, hiszen a fiatalok szinte .mindennap együtt vannak, érzik a közösség szükségét.

— Könnyű volt megnyerni őket?

— Igen. Mivel a KISZ székháza is a művelődési otthonban van, könnyebb a szervezés. Innen már csak epy lépést kellett tenni, hogy a műsorokra, a filmvetítésekre az idősebbek is bejöjjenek. Ha kevesebb bevételt hoz egv-egv rendezvény, akkor a következőt nyereségessé kell tenni. Ilyenkor bált hirdetünk, az mindig jól sikerül.

*

A géderlakiak nem panaszkodnak. Jó a közérzetük, megtalálták helyüket, örömmel végzik dolgukat. Azt mondják: nem baj, hogy kiesi a település .. . Igaz is, a közösségteremtés nem ilyeneken múLik!

Borzák Tibor

A veréb halála

A veréb nem volt túlságosan bátor. Semmi másra nem vágyott, csak szerény családi boldogságra. Egyszer, amikor éppen a telefonvezetéken ült, arról gondolkodott, tulajdonképpen meddig terjednek a szerény, óvatos élet határai. Hirtelen megszólította őt a macska':

— Mondd csak, nem vagy te túl vakmerő azzal a repüléssel? Meglátod. egyszer leesel, és összetöröd a fejed. Ne felejtsd el a közmondást: Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik! Én csak a feleségedet sajnálom, különben nem érdekelne a dolog. És ráadásul gyerekeid is vonnak. Vigyázni kell ma- aadra. hiszen családfenntartó vagy.

— De a fecske is repül — mondta bátortalanul a veréb.

— Az egészen más dolog — legyintett a farkával a macska. — Az egyszer itt van. egyszer Olaszországban van, hozzászokott a könnyű élethez, te csak ne hasonlítsd magad hozzá. Az már régen eladta a lelkét az ördögnek, és akinek nem lehet tanácsot adni, azon nem lehet segíteni. De te itt születtél, közénk tartozol, biztos, hogy itt is akarsz meghalni.

A veréb gondolkodóba esett. Eddig még soha nem jutott eszébe, hogy leeshet, és összetörheti magát.

— Különben is — folytatta a macska —. neked nem

való az olyan könnyelmű élet, amilyet a fecske él. Csak legyeket fogdos, te viszont tisztességesen meg tudod találni az ennivalótokat a földön is. nem vagy ráutalva a legyekre, igazán nem is értem, miért kockáztatod mea a repülést a magasban. Miért keveredsz ilyen veszélyes dolgokba?

A veréb, amikor átgondolta. amit hallott, egyszerre megrémült a saját vakmerőségétől. és elhatározta, hogy ezentúl csak a földön fog járni.

Kitárta szárnyát és óvatos repüléssel leereszkedett a telefonvezetékről a földre, ahol a macska már ugrásra készen várta. Ez volt a veréb utolsó repülése.

J. A. Tallo

(Ford.: Lipcseyné Bánfalvi Júlia

SÍ SA JTOPOSTA g

Lesz-e újra cipő javítás Jánoshalmán?

Kozári József — Jánoshalma, Magyar u. 12. szám alatti lakos.

másokat is érdeklő •— észrevételeit, kifogásait osztotta meg velünk:

— Aligha mondok meglepőt azzal, hogy a családokban, ma mar alaposain fel kell készülni a lábbeli vásárlására. Egyfelől azért, merít nem egyszerű rátalálni a kényelmes, eszfcótiikiaiilag is megfelelő, s főleg strapabíró, a sárnak, víznek is valaimemnyioe ellenálló párra, másfelől amiatt, mert e terméknek általában borsos az ára. Nyári női szandált sem igen lehet már kapni 8—900 fotniinton alul, a szép fazonú férfi- cipőre pedig nyugodtan rá lehet szánni a másfélezret. S ha nieim szerencsés az ember, akár néhány hetes használat után már láthatja: itt elszakadt a pánt, ott a varrás mentén reped a bőr, másutt meg a ragasztott felületek kezdenek elválni egymástól. ■

Családomban is jó néhányszor volt részem az ilyesféle hibák drámai fölfedezésében, de mentem a helyi ipari szövetkezet javítórészlegébe, ahol az idős mesterek varrtak—ragasztottalk—.szögezték, és megint használhattuk cipőinket. Egy ideje sajnos már nincs lehetőség effélére. Ugyanis véglegesen lakát került a műhely bejáratára. Egyesek szerinit ráfizetett a cég e szolgáltatására, azért szüntette meg, mások úgy vélekednek, a 70 év körüli szakemberek nem vállalták már a sok munkát

' Hogy melyik 'magyarázat igaz, fogalmunk sincs, de azt tudjuk- tapasztaljufk, hagy inagyon hiányoznak a javítók. Nélkülük most kénytelenek vagyunk az elszakadt félsőrószű, vagy éppen kilyukadt talpú cipőnk helyett másikat venpi. Ilyen luxust azonban nem engedhet meg magáinak egy szerény jövedelmű csiailád. Rájuk, igondol-e valaki? Szerintem a legrosszabb lépés volt ibecsukmi a, részleget, inkább át ikieililetit volna szervezni a működését oly módon, hogy ezentúl gebines rendszerben fogadhassa a megrendelőket. Persze az is -megoldás lenne, ha 'a környékbeli valamelyik szolgáltató vállalná, ■hogy a kijelölt helyen összegyűjti a. reparálásra szoruló jánoshalmi cipőket, s azokat megjavítva ugyanoda visszahozza.

Mielőtt a kedvezőtlen körülményt túlságosan dramatizálnánk, sietünk leszögezni: a 13 ezres lélekszámú helységben rendszeresen dolgoznak cipőjávító kisiparosok, igaz, alig győzik kielégíteni az igényeket. Nem vitás, a problémát másutt kall gyökeresen orvosolni. Ezzel kapcsolatosan beszélgettünk a Jánoshalmi Bácska. Ipari és Építő Szövetkezet műszaki vezetőjével, a;ki aiz aláb- biákat közöltté:

— Bár a részlegben mindig sok volt a javítanivaló, s az idős cipészek szinte az erejüket megfeszítve dolgoztak, a ráfizetést nem tudták elkerülni. Ennek oka

volt, hogy az utóbbi időben lényegesen emelkedtek a nyers- anyagárak, melyet — lévén kötött és maximált árazású javításokról szó — nem háríthattunk át a megrendelőkre. S ehhez jöttek még az energia és az üzlet fenntartásának költségei. Leegyszerűsítve azt mondhatom: 1 forint bevételre dupla kiadás jutott.

Különben felajánlottuk a szakembereknek, hogy laza elszámolású szerződéses viszonyban maradhatnak a helyükön, ám e lehetőséggel nem éltek. Jelenleg — tudomásom szerint — odahaza vállalnak és végeznek cipőjavítást. A részleget nem számoljuk fel, hiszen oda visszavárjuk a most sorkatonai szolgálatát töltő fiatal, cipész szakmájú munkatársunkat. E szolgáltatást valamilyen formában szeretnénk folytatni, noha azt sem vennénk zokon, ha más településen levő cipőjavítók vennék át tőlünk a „stafétabotot”.

MARAD A ZÖLDÖVEZETI JELLEG

Űj telkek a Semmelweis utcában

Egyed Ferenc, Fekete" Károly- né, dr. Kántor Ferenc és még tíz társa írta alá a szerkesztőségünkhöz érkezett sorolkat, melyek szerint:

Űk, a kecskeméti Semmelweis utca lakód aggodalommal vették a hírt arról, hogy a szőkébb környezetükben immár 25 éve ápolt zöldterület jelentős részét felszámolja a tanács. Az o-k: építési telkeket alakítanak ki.

,,Megértjük, hogy errefelé is hasznosítani kell a szabadon levő négyzetmétereket, de a fel- használás módjáról -illett volna vélünk is elbeszélgetni. Ennek híján, úgy érezzük, mintha semmi közünk sem lenne az általunk fával és fűvel beültetett, s féltőén gondozott területhez, ami ieVnleg -is ékessége utcánknak ...” — panaszolják olvasóink.

A kissé furcsának 'tűnő tele- nü’iásf elfedési intézkedésről

felvilágosítást kértünk -a Kecskeméti Városi Tanács műsz-ki osztályának vezetőjétől. Hegyes Ferenctöl. aki ezeket mondotta:

— A MAV-vonafat keresztező Ceglédi út megnövéked ett forgalmának csökkentése érdekében felüljáró létesítését 'határoztuk el. Ezzel kapcsolatosan legelőször olyan tervek készültek, ma’vek miatt a vasúthoz közeli Semmelweis utcában építési tilalmait kellett elrendéljiünK. Miután azonban a városi wunacs a műit esztendő végen az esszeruDD megotoas menett eluntait, s minek következtében moaasiui a felüljáró nyomvonala — az a Bethlen körút irányában vezet majd —,, fel,oldottuk a itiilialmiat.

figyelemmel az egyéni házépítés iránti igényekre, szakembereink a szóban forgó utca vasút félöli részén is találtak beépítésre alkalmas területet. A telkek parcellázásának részleteit egyeztettük a kerület tanácstagjával, Varga Lászlóval, aki idén áprilisban tartott tanácstagi beszámolóján ismertette elképzeléseinket -a megjelent választókkal. Közöttük voltak az utcabeliek, akiknek véleményét, javaslatát — ezeket később írásba foglalták — felhasználtuk a végleges rendezési-beépítési terv elkészítésekor. Ennek Lényege:

Tizenegy új telket alakítunk ki. rtfblyeken a csendes villanegyedhez illő, egyedi kivitelezésű családi házak épülnek. A közterület többi része érintetlen marad, ott játszótér és park létesülhet. Mindent egybevetve, hadd nyugtassam meg az érdekelteket. hogy nem változik meg a Semmelweis utca zöldövezeti jelllstgie. Akinek további információra van szüksége az ügyben, készséggel állunk rendelkezésére 'a műszaki osztályon, ahol megtekintheti a vonatkozó 1 terveket.

Fogadószoba

Ha hiszik, ha nem, saját esetemmel bizonyítom, hogy a semmiből is lesz valami. Már tudniillik ott, ahol a pontiait- lanság okozta anyagi felelősséget rutinosan hárítják át másra.

Az történt, hogy ez év június elején személyesen jelentettem be a helyi oktatási intézmények gazdasági hivatalában: kisfiámat nem járatom óvodába a nyári hónapokban. Gondoltam, ez a közlés elég ahhoz, hogy arra az időszakra ne számfejtsenek utána élel- mezéstiérítési költséget. Minit kiderült, kissé naiv voltam .. .

Noha gyerekem az óvodai étkezőhelv közelében sem járt az em’ített terminusban.

mégis köteleztek több mint 260 forint megfizetésére. Az ok: júliusban három héten át szerepelt az óvodába járók listáján, s mert eszerint készült az elszámolás, az étkezésítérí- tési kötelezettségem vita tárgyát sem képezheti. Legalábbis ezzel próbálkozták megnyugtatni,

Sokszor hallottam 'már, lehet sztornírozni, a téves könyvelési adatot eltörölni, ám ilyesmiről hallani sem akarnak ebben a hivatalban. Miarad hát a furcsa egyenleg: fogyasztó■ nélkül kiegyenlíteni a fogyasztás számláját. Így lesz a semmiből valami... (Elmondta: Spongri Ferencné izsáiki < lva- sónk.)

MÉLYÍTENI KELLENE

Mint téesznyugdíjas, magam is tisztában vagyok vele, hogy eső híján csak sínylődnek a növények. Ha azonban nem mezőgazdasági dolgozóként, hanem például a szűkebb környezet egyik lakójaként mézem a szárazságot, örülök neki. Miért? Mert a csapadék következtében nehéz helyzetbe kerülnénk.

Utcánkban immáron egy esztendeje nem felel meg rendeltetésiének a vízelvezető árok. Tisztítjuk rendszeresen, csakhogy mindez afféle felületi kezelés. A baj ott van, hogy a- mélysége nem alacsonyabb a szomszédos telek szintjénél, így az esővíz — télen pedig a hóié — a házak mentén gyűlik össze. Egyesek azt mondják, hogy vízvezetékhálózat van lefektetve az árúikban, azért egyáltalán nem lehet magyob- bítani. Mások szerint mintegy fél méternyi mélyítés még semmiféle káros következménnyel nem járna.

Mi szakmailag nem tudunk beleszólni a vitába, sürgetjük azonban annak rendezését, közben pedig aggódva nézzük az eget és fohászkodunk: még ne essen... — írja a Katymár, Arany János utca 8. szám alatt lakó Húszak Károly

ÜZENJÜK

„Kalocsai előfizető” jeligére r

Több állattartó nevében írt leveléből megtudjuk, hogy nincs minden rendjén a helyi állategészségügyi szolgáltatás körül. Tanácsoljuk: elgondolkodtató — és a panasz részleteit is tartalmazó — soraival keresse fel a megyei állategészségügyi állomást. Címe: Kecskemét, Halasi út 34. 6000.

Lajkó I.ásziónénak, Kecelre:

Ha ön bedolgozó, havi 500 forintot elérő (meghaladó) keresettel bír, biztosítottnak minősül, tehát a munkaviszonyban meg az ipari szövetkezeti tagsági viszonyban állókra vonatkozó szabályok szerint kaphat gyedet. Ameny- nyiben úgy véli, hogy gyermek- gondozási díja, segélye megállapítása során szabályellenesség történt, kérje ügyében a megyei társadalombiztosítási igazgatóság közbenjárását, e címen: Kecskemét. Komszomol tér 7. 6000.

Léh Lajosnak, Bácsbokodra:

ön azt írja, hogy az egyik hétfőkéső éjszakáján egyedül tartózkodott a kecskeméti Műkertvárosból visszafelé közlekedő 3-as buszon, mely a városközponti végállomás helyett egyenesen a garázsba ment. Ha minden így zajlott le. a gépkocsivezető súlyosan megsértette a menetrend betartásával kapcsolatos előírást, s e cselekményét csak tetézte gorombaságával, meg azzal, hogy leszállította a kocsiról. A sajnálatos esetet — felkérésünkre — kivizsgálja a Kunság Volán személy- forgalmi osztálya, mely megállapításáról. intézkedéséről közvetlenül értesíti.

„Saját kezűleg aláírva” jeligére, Tompára: A végrendelkezés gyakori módja az írásbeli magán- végrendelet, melyet ha az ^ örökhagyó végig maga ír, tanú sem kell hozzá. Ez akkor érvényes, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, valamint az, hogy az illető személy a halála esetére végrendelkezik a vagyona sorsáról.

„Tisztelettel” jeligére, Kelebiára: Megdöbbenve olvastuk közlését arról, hogy szűkebb lakóhelyén és környékén, gyakran ülnek volán mellé ittas egyének. Javasoljuk, hogy az autósok italozásával kapcsolatos észrevételeit továbbítsa a körzeti megbízotthoz, a rendőrőrshöz vagy a kapitánysághoz. ezáltal ugyanis számottevően segítheti a közlekedésbiztonságra ügyelő szakemberek munkáját.

Tóth Lászlónénak, Lakitelekrer

Rendszeres szociális segélyben az a rászoruló részesülhet, aki munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elveszítette és nincs létfenntartását biztosító- vagyona, jövedelme, valamint. tartásra köteles és képes hozzátartozója.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 27-611

_______