Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

I gazdaságpolitika 4 bulikban különleges munkatárgy. Felelnek érte. Számol­ják és ör/ik. Ellenőrzik valódiságát. Időnként selejtezik is és újakkal pótolják a tönkrement bankókat, érméket. Forgási sebessége egyfajta mutatója a gazdasági élet élénkülésének — de érzékenyen jelzi azt is. amikor romlik annak teljesítőké­pessége: nagyobb a hitel, mint a pénzforgalom. Pénzzel, export fejlesztő hitellel segíti az állam azo­kat a termelő vállalato­kat. amelyek jó eséllyel értékesíthetik külföldön termékeiket, pénzből gaz­dálkodik a tanate egy-egy településen: ebből javít munkafelté­telein és emeli sMő’áltatásának színvonalát a műhely fejlesztő kisiparos: szorgalnks munkájuk elismeréséül kapott forintok gyűjtésével tanuljálSa —jóllehet tantárgyként nem szereplő — takarékosságot a harkakőtönyi iskolások: s végül, mint fogyasztók elégedetten lépünk ki egy üzletből vagy áruházból, ha tudjuk, hogy a pénztáros lelkiismeretesen dolgozott: ponto­san számolt. A PÉNZ Gondolatok egy exportpályázat kapcsán A z ágazati minisztériumok, . továbbá a Külkereskedel­mi, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évben hirdették meg a gazdálko­dó szervek részére az export pályázati rendszert. Ennek célja, hogy elnyerése esetén a vállalatok olyan pénzekhez jussanak, amelyek segítségével exportképes termelőkapacitásokat hozhat­nak létre, korszerűsíthetik termékszerkezetüket, olyan beruházá­sokat valósíthatnak meg, amelyek eredményeként a jól értékesít­hető áruk termelése dinamikusan növelhető, dr. Bányai Endrével, a MNB Bács-Kiskun megyei igazgatóhelyettesével a megyénk vállalataitól befutott pályázatokról beszélgettünk. — Egy éve írták ki a pályázatot. Mennyi érkezett be vállalatainktól ez idő alatt? — Tizennégy megyei gazdálkodó szervezetünk jelentkezett. Összesen 932 millió forintos beruházással négy milli­árdos értékű export elérését ígérik. Ezek sorából kiemelném a Kiskunfél­egyházi Kiskun Cipőgyárat, amelyik 262 millió forintot kért. Az összeg je­lentős, mégis sikeres vállalkozásnak ítéljük, mert ennek segítségével az USA-ban jó piacra számíthatnak. Egy másik pozitív példa az Április 4. Gép­ipari Művek, amely hőerőművi beren­dezések gyártására mindössze 25 millió forintot kért, de az összeg több mint a tízszeresének a realizálását vállalja ex­portpiacokon. Akad azonban nem egy olyan cég is, amelyik túl sok preferenci­át igényel és kevés hozadékot ígér. — Összesen tehát tizennégy vállala­tot említett. Ez elég kevésnek tűnik. — A pályázatok iránti fogadókész­ség valóban meglehetősen alacsony. Sokkal kevesebben jelentkeznek, mint amennyire szükség lenne. — Mi ennek az oka? — Jó néhányan úgy ítélik meg, hogy az előírt feltételeknek nem tudnak megfelelni. Persze ezt nem egy esetben csak azért mondják, mert így köny- nyebb nekik. Ha ezt a kérdést vizsgál­juk, nem vonatkoztathatunk el a ha­zánkban található gazdasági környe­zettől, attól, hogy a kiugró teljesítmé­nyeket nem tudjuk megfelelően hono­rálni. Még mindig nem vagyunk képe­sek elérni, hogy gazdaságunkat kilen­dítsük az elkényelmesedésből. Olyan helyzetet kellene teremtenünk, amely­ben a talponmaradás ne állami gond, hanem vállalati kategória legyen. Ne az állam törje tehát a fejét: miként oldja meg, hogy ne bukjon meg egy vállalat. — És ha életképtelen egy cég? — Azt hagyni kell elbukni. Különö­sen azokra gondolok, amikor nem az ágazat veszteséges. Például az egyik könnyűipari cég nyereséges, s ugyan­abban az ágazatban veszteséges a má­sik. Az ilyen helyzet egyértelmű. Fon­tos lenne, hogy végre mindenki a mun­kája alapján jusson jövedelemhez. Szá­mos esetben tapasztaltuk már, hogy az illető gazdálkodó szervezetnek már ré­gen rosszul megy, de a vezetők a prémi­umokat megkapják, a béreket pedig növelik, mintha semmi sem történt vol­na. Ma már szinte természetesnek vesz- szük, hogy a bérek csak felfelé mehet­nek. Ez az egyenlősdi nem a jobb telje­sítmények irányába hat, tehát meg kell szüntetni. Ha valaki jobban dolgozik, akkor produktuma arányában jusson többhöz, de ha rosszabbul, (és ez is fontos!) akkor kevesebbhez. Összefog­lalva: helyre kell állítani az értékrendet a gazdaságban. Gaál Béla ÚGY JÓ, HA FOROG • Hamarosan tető alatt az autójavító-műhely. Előtte, • Jobbra Kis Rabata Tünde Vida József tanárral. Mellettük Végh Zoltán és Hegyi lapáttal a kezében, Takács Mihály. Krisztina, a két másik takarékos harkakőtönyi tanuló (Méhesi Éva felvétele) Kis iskola a harkakőtönyi, százöt­venhét tanulóval. Szeri Béla igazgató örömmel újságolja, hogy a múlt tanév­ben minden harmadik gyerek takaré­koskodott. Közülük az alsó tagozato­sok 432, a felsősök egyenként 137 fo­rintért vettek iskolai bélyeget. Szep­tembertől tanévzárásig 36- 52 ezer fo­rintot hoznak magukkal otthonról 1, 2, 10 és 20 forintos bélyegek vásárlására. Tíz évig, nyugdíjazásáig a jelenleg napközis csoportvezető, Vida József tanár kezelte a tanulók pénzét; szep­tembertől Dénes Józsefnéé ez a feladat. Természetesen időt és fáradtságot kí­ván a takarékosságra való nevelésben közreműködni, ám megéri, azt is mondhatnánk: kamatozik a gyerekek életében. Ki, mire gyűjtött? — érdeklődtünk ezután. Kerékpárra A hatodik osztályos Végh Zoli nem sietett mindjárt elkölteni a húsvéti lo- csolkodáskor kapott 2600 forintját. Takarékbélyegekre váltotta az iskolá­ban. Később a szüleitől kapott 20—30 forintos fagyipénzekkel is ezt tette. Ezekből a forintokból és a tanév végén még egy kis pótlásból valóra válthatta tervét: Csepel versenykerékpárt vásá­rolhatott. Télikabátra Hegyi Krisztina rokonainál kukori­cát szedett. Otthon is szorgalmasan se­gített, amit szülei takarékbélyegre való pénzzel honoráltak. Krisztinának így év közben összegyűlt egy télikabát ára. Szeptember második felében a kis­lány már nagyon várja az új bélyege­ket, mert mint mondja: — Az idei tanévben szeretnék még többet gyűjteni! Postai betétkönyvbe Kiss Rabata Tünde életében is fontos szerepe van a takarékosságnak. — Te hogyan gyűjtesz? — Ha 5-öst viszek haza, kapok 10 forintot; de ha 4-est, tíz forintot levon­nak. Segítek a háztartásban. Elmoso­gatom az edényeket, kitakarítok és visszaváltom a boltban az üres üvege­ket. Egy „házban lakunk a nagymamá- ékkal. Ők is adnak bélyegrevalót. A mamával tavaly paprikát és kukori­cát szedtem. Ezért is kaptam pénzt. így vettem aztán a tanár bácsitól 1700 fo­rint értékű bélyeget. — Azt is mondd el — fordult Vida József Tündéhez —, hogy már első osz­tályos korod óta takarékoskodsz! — Igen. S van egy 7900 forintos pos­tai betétkönyvem is, hogy legyen miben tovább gyűjteni az év végi bélyegpénze­ket. Kohl Antal • Ha jobban óvnánk, kevesebbet kellene kiselejtezni (Gaál Béla felvételei) Az emissziós (pénzkibocsátó) osz­tály nagytermében egy másik gépnek az a feladata, hogy átlyukassza a selej­tezésre ítélt bankjegyeket. — Sajnos, az emberek nem vigyáz­nak a pénzre magyarázta az osztály- vezető. — Zsebbe gyűrik, bepiszkolják, többrét hajtogatva hordják a pénztár­cában. Bács-Ki^kun megyében évente 500—600 millió forintot selejtezünk ki. A megsemmisítésre ítélt bankjegyek száma csökkent ugyan az utóbbi idő­ben, értékben viszont növekedett. Érthető, hiszen volt idő (talán még emlékeznek!), amikor a százforintos volt a legnagyobb címlet, ennek tízsze­res értékét most egyetlen bankjeggyel is kifizethetjük. A kiselejtezett pénzt pótolni kell. Mennyibe kerül az előállítása? — Darabonként egytől hét forintig. Az érméké két-háromszor többe, mint a bankjegyeké, élettartamuk viszont többszörös. Bérkifizetés „fedezet nélkül Bizony, strapabírónak kell lennie a pénznek, hiszen sok kézben megfordul, sok minden történik vele. És ez így van rendjén, hiszen ez az alapvető rendelte­tése. Forgási sebességéből a gazdasági élet _ élénkségére lehet következtetni. A képlet azonban nem ilyen egyszerű, az adok-veszek körforgásból olykor ki­iktatódik a kézzel fogható pénz, a hitel lép be helyette. — Az a jó helyzet, ha a pénzforga­lom gyorsabban nő, mint a hitelforga­lom — mondja dr. Bányai Endre, a bank Bács-Kiskun megyei igazgatóhe­lyettese. - A jelenlegi tendencia sajnos az, hogy a pénzforgalom elmarad a hitelforgalomtól.-Ez azt jelenti, hogy romlik a gazdaság teljesítőképessége. Megyénk gazdálkodó szerveinek árbe­vétele körülbelül 120—130 milliárd fo­rint. A pénzforgalmuk viszont ennél több, amihez eddig — a hátunk mögött levő háromnegyed évben — 52 milliárd forint hitelt vettek igénybe. Az összes pénzforgalom több mint kétszerese az összes árbevételnek. — Egyre több az olyan kifizetett bér, ami mögött nincs árbevétellel fedezett munka — jegyezte meg Bán Ferenc, a közgazdasagi osztály helyettes vezető­je. — De benne van ebben a nem terme­lő szférában dolgozók bére is, ami szin­tén növekszik. Megyénk pénzforgal­mának 55 százaléka kapcsolódik ter­melőtevékenységhez. — Figyelemre méltó — folytatta az igazgatóhelyettes —, hogy az összes pénzforgalmon belül egyre inkább nö­vekszik a lakosságnak kifizetett pénz aránya. Ez inflációs jelenségre utal, ezért nem örülünk neki. Hamisítják-e a forintot? Erre a kérdésre Bán Ferenc válaszol: — Ritkán fordul elő. Ez a magyará­zata annak, hogy általában nem a la­kosság, hanem banki dolgozó veszi ész­re. Egy hamisított ötszázforintost pél­dául arról ismert fel a dolgozó, hogy a bankjegy alsó és felső részén levő sor­szám nem egyezett. Egyébként az ezer- forintosunk olyan technikával készül, hogy a legkorszerűbb felszereléssel ren­delkező, gyakorlott hamisítónak is — ilyenek a nyugati országokban vannak — feladná a leckét. Ha dollár vagy márka helyett éppen forintot akarna „gyártani”. Almási Márta TAKARÉKOS HARKAKŐTÖNYI GYEREKEK Fia Bács-Kiskun megyében 13 napig egy fillért sem költenénk, csak halmoz­nánk a bevételeket, akkor gyűlne össze annyi pénz, amennyi a Mggyar Nemze­ti Bank Bács-Kiskun megyei páncél­kamrájában van. Hogy az mennyi? Ti­tok. Egy biztos: én még annyi pénzt nem láttam, mint ott, a szaknyelven trezornak nevezett kamrában. Amikor e kivételes élményemről beszéltem, va­laki megkérdezte tőlem: ennyi pénz lát­tán mit éreztem? A valóságnak megfe­lelően azt válaszolhattam: hűvöset. A trezornak nincs ablaka, ide soha nem süt be a Nap . .. Féltjük, de nem óvjuk? Cinikusnak ne tűnjék válaszom, hoz­záteszem: az ember számára az a pénz, amit nem birtokolhat, csak papírt, csak fémdarabot jelent. A bank dolgozói, akik egész nap pénzt számolnak, in­kább feszültséget éreznek vele szem­ben. Hiszen egyetlen tévedés ezer fo­rintjukba kerülhet! — Az viszont nem fordulhat elő, hogy a bank által kiadott kötegek érté­ke nem annyi, amennyinek lennie kell — mondta Kovács Mihály, a számviteli osztály vezetője. — A végleges ellenőr­zést gép végzi. Csalhatatlanságát bemutatandó, 99 db százforintost tartalmazó köteget he­lyeztek a gépbe. Miután (pillanatok alatt) megszámolta, villogással jelezte a hiányt és — „foglyul ejtette” a köteget. Csak a zárlat mechanikus kiküszöbölé­sével lehetett kivenni belőle. • Ez a gép sohasem téved — Jól ismeri az árakat? — Nálunk nagy gondot fordítanak az eladók az árjelzésre, s ezzel a mi munkánkat is könnyítik. Azért, hogy ne tévedjek, fel szoktam magamnak je­gyezni a zöldség- és gyümölcsfélék ára­it. Egy csomó zöldhagymára, ugye, nincs ráírva, mennyibe kerül. . . — A pénztáros sok vevővel találko­zik. Ismerősök. Többször hallottam így szólítani, „Editke”. Bizalommal fizet­nek magánál az emberek? — Szeretem a szakmámat. Úgy dol­gozom (számolok), hogy a vevők is és a főnökeim is elégedettek legyenek a munkámmal. A létszámhiány miatt időnként nagy a torlódás, nő az ideges­ség, azonban ilyenkor is első a pontos­ság. Addig nem teszem el a pénzt, még a vásárlóval együtt meg nem olvassuk. Az is fontos — foglalkozási — szabály: minden pénztáros egy-egy műszakot több mint ezer forint aprópénzzel kezdjen, hogy kisebb értékű áruk vá­sárlásakor is vissza tudjon adni! Szalai Ferencné a szó legszorosabb értelmében munkaigényes területen dolgozik. Ezernyi, szapora mozdulat­tal és nem csekély felelősséggel vesz részt az áruértékesítésben. Ennek érde­kében alkalmanként jót tesz neki egy kis „edzés”. Az idei megyei pénztáros­versenyen, Soltvadkerten, elektronikus japán géppel harmadik lett. Százféle áru árát számította ki gyorsan és pon­tosan. K —I Három és fél éve pénztáros Szalai Ferencné az Univer Áfész 3-as számú kecskeméti, Dobó István körúti A Be­jében. Kilenc gépállással ez a megye egyetlen olyan élelmiszer-áruháza, amelynek előterében ennyi kasszát ta­lálunk. Az viszont ritka, hogy mind a kilencben ülnek. Két műszakos nyitva- tartással tizennyolc pénztárosra lenne szükség az üzletben, ám amikor ott jár­tunk, akkor is öt fős létszámhiánnyal dolgoztak. így még inkább oda kell figyelniük a munkájukra, a pontos szá­molásra. — Először nagyon féltem, hogy va­lamit rosszul csinálok, hibázom — em­lékezik pályakezdésére a fiatal, Kecske­métre bejáró pénztárosnő. Szeren­csére, nem történt semmi baj. — Mennyi pénzt számol meg műsza­konként? — Attól függően, hogy piaci, átlagos forgalmú hétköznap van, vagy éppen ünnep előtt vásárolnak, 40—60—100 ezer forintot. Beruházó kisiparos MENNYIBE KERÜL AZ Új MŰHELY? Aligha nevezhetjük műhelynek azt a roggyant, kamraszerű épületet a félegyházi Bajcsy-Zsilinszky utcában, amelyet egyszer már tűzoltók dúcoltak alá. A félig leomlott mennyezet alá fóliát húzott a bérlő, Takács Mihály autószerelő mester, hogy legalább az eső ne áztassa az inkább zsúfolt szerszám és alkat­részraktárhoz, semmint szereidéhez hasonló helyisé­get. Takács mester — aki jónevű kisiparos, városszerte ismert szakember, tagja a fogyasztók kiskunfélegyhá­zi tanácsának, s ott volt nemrég a KIOSZ megyei küldöttgyűlésén, ahol szó esett a műhelyépitő kisipa- fosok támogatásáról is érthető elkeseredéssel mondja: — Innét már csak elmenekülni érdemes! Nincs értelme, hogy tovább költsék erre az ócska kamrára. 1981. májusától, mióta itt dolgozom, több mint 40 ezer forintot fizettem, vagy inkább dobtam ki az ablakon a fenntartásra. Takács Mihály végül is „feladta”, megelégelte a sok kiadást. A KIOSZ javaslatára 135 ezer forint műhely- építési és 25 ezer forint berendezési kölcsönt kapott az OTP-fióktól. A pénzből eddig 60 ezer forintot használt fel. Egyebek közt 3 ezer B—30-as falazó­blokkot, 1500 kéménytéglát, födémpaneleket vett, és 4500 kilogramm meszet oltott. A beruházás végezté­vel, valószínűleg már októberben elhurcolkodhat a rogyadozó épületből az új, korszerűbb műhelybe, amely Nádasdi utcai házának udvarán — közel az E-5-ös úthoz — sokkal jobb körülményeket nyújt számára szolgáltatói munkája folytatásához. —1—1 KIMOZDULNI A KÉNYELEMBŐL fpontosság EDITRE A PÉNZTÁRBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom