Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám

4 4» PETŐFI NÉPE • 1986. szeptember 26. SZÁZADFORDULÓI TUDÓSÍTÁSOK Mit írt a Népszava? Megyénk múltjának kutatói fontos ismereteket szerez­hetnek országos lapokból. A munkásmozgalom helyi tör­ténetének feltárásához is nélkülözhetetlen a fővárosi napi- és hetilapok, mindenekelőtt afz országos munkássajtó ta­nulmányozása. Noha a századforduló körüli viszonylag li­berális légkörben — különösen az olyan demokratikus ha­gyományokban gazdag városokban, mint például Kecske­mét, Kiskunfélegyháza — a polgári lapok általában be- -nzámoltak a szakegyletek, a munkásszervezetek, a föld­munkások rendezvényeiről, akcióiról. A híradás, a kom­mentár stílusa, hangneme a szerkesztőség, az újságíró ■szemléletét, a politikai helyzetet egyaránt tükrözte. Az 1877 májusában alapított Népszava eléggé gyakran közölte vidéki tudósítói leveleit. A mai Bács-Kiskun terü­letéről származó, a kor stílusában íródott, egyszer-másszor kicsit túlzó, mindenképpen bátor, a mozgalom céljait, a kétkeziek sanyarú helyzetét tükröző híradások közül kivá­lasztottak révén betekinthetünk a politikai küzdelem min­dennapjaiba. Mezőgazdasági szakmunkásegylet Kis-Kun-Félegyháza. Va­sárnap. folyó hó 4_én, a félegyházi munkások és kisgazdák rendkívül jól si­került nyilvános gyűlést tartottak a Piacz-téren a következő napirend mel­det!: 1. A nép helyzete. 2. A kisgazdák és a kisiparo­sok helyzete. 3. Az általá­nos választói jog. Daczára az esős időnek, •a piaczteret már a kora délutáni órákban elfoglal­ták a munkások és kis­gazdák, úgy, hogy 2 órára, midőn a gyűlés kezdetét vette, 1000 ember gyűlt •össze. A napirend mind a há­rom pontjához Klárik Fe­renc elvtárs beszélt, az egybegyűltek folyamatos helyeslése közt fejtegette a helyzetet és a választási jog szükségességét: a me­zőgazdasági munkáskép- zőegylet érdekében be­szélve. rámutat a szervez­kedés és összetartás hatal­mas erejére, s fölhívja az DUNAVECSE. Dunave- csai kerületben lakó elv­társak, a szép nyár elmúLt. pár szavam. Ugy-e bár elv- társak, a szép nyár elmúlt, a munka is elfogyott és a kenyér is elfogyott, mert elvitte a végrehajtó és a pap. Nektek semmi sem marad, csak a család és a nyomorúság. És most mit csináltok? Semmit! Dehogy is semmit! Ugy-e? Hisz most mindig mentek az egyik szomszédtól a má­sikhoz és körülfogjátok a fcemenezét, ha meleg, ha nem, akkor tovább mentek a másikhoz, és panaszkod­tok egymásnak, hogy nincs kereset, mi lesz veletek, nem lehet így megélni stb., egybegyűlteket, hogy irat­kozzanak be a munkás- kőrbe. ..Két út áll előttünk munlkásítársak, az egyik út a boldogság felé vezet, ez a szervezkedés, a tömö­rülés, a másik út a czélta- lan jajgatás és egymás kö­zötti egyenetlenség, ez pe­dig beledönti a népet a nyomorba és kétségbe­esésbe. Előre hát munkások a szervezkedés felé, hogy így megerősödve, gazdasági téren kenyeret, politikai téren pedig jogokat szerez­hessünk magunknak. Mert tanuljátok meg, hogy ed­dig csak kötelességeket rótt ránk a hatalom, a jogok­ból azonban kitagadott.” Klárik elvtárs szavai megtették a kellő hatást, mert a gyűlés után nyom­ban 100 munkás és kisgaz­da iratkozott be az ottani egyletbe. (Népszava, 1900. február közepe.) és szidjátok az urakat, hogy azok a hibásak a nyomo­rúságunkért. Igaz, hogy azok is hibá­sak, mert a hatalom a ke­zükben van, de azt nem mi adtuk a kezeikbe, mert nekünk nincsen választó­jogunk. 17 millió lakosa van az országnak és ebből csak nyolcs.zázezer a vá­lasztó, és ebből is csak a fele gyakorolja a jogot. Ez a csekély választó nem ne­künk választ képviselő­ket, hanem saját magá­nak, nekünk nincsen kép­viselőnk a parlamentben, a ki a mi bajainkkal fog­lalkozna. Tehát ezért tisz­telt elvtársak, ti hozzátok szólok, hogy nektek kell cselekedni. Most nincsen munkaidő; szervezkedni és gyűléseket kell tartani minden községben és vá­rosban, hogy polgártár­saink fel legyenek rázva a nagy álomból és fel legye­nek világosítva, hogy mit akar a szociáldemokrácia. Tegyenek úgy, mint Kis- Kara (feltehetően Kis-Har- ta, szerk.) község polgárai minden vasárnapra nép- gyűlést bejelenteni. Igaz, hogy . még egyet sem enge­dett meg a hjres dunave - csei Csigay (helyesen Csi- kay, szerk.) Imre szolga- bíró, de ha ti is így csele­kedtek, akkor nem fog to­vábbra ilyen haszontalan kifogásokat tenni és tör­vénytelenséget elkövetni, mint ahogy most a jog és igazság korszakában di­vatban van. Tehát előre elvtársak, ne aludjatok to­vább! Szervezkedjetek és tartsatok népgyűléseket! Jogunk van hozzá. Ha nem is vagyunk grófok vagy papok! Tehát előre elvtár­saik, kiáltsatok: jog kell nekünk és igazság, és nem is nyugszunk addig, míg az általános választó jogot ki nem küzdjük. Álljatok velem levelezésbe, hogy együtt küzdhessünk a du- navecsei járásban s ne mondhassa a szolgabíró, hogy csak Harta mozog. Tehát elv társak: együtt kiáltsuk: Éljen az általá­nos választási jog és éljen a nemzetközi szociálde­mokrácia! Kaszt János. (Népszava, 1899. december eleje.) Az első népgyűlés A BAJAI elvtársak ja­nuár 4-én tartották meg öt évi küzdelem után a rend­őrséggel első népgyűlésü­ket, amelyre körülbelül 3000-en jelentek meg az elvtársak. Poch Nándor elvtárs üd­vözli a megjelenteket, el­nökül Pertalits Benő, jegy­zőül Fáibik József elvtársak választattak meg, mire Garbai Sándor ismertette szép, hatásos szavakban a nép gazdasági és politikai helyzetét, azok okait és azok egyedüli óvószerét, a szervezkedést, illetve a csatlakozást a szocialista párthoz. Ajánlja a Népsza­va járatását. Hozzászólt ehhez a ponthoz Blahovicz elvtárs, ezzel a gyűlés vé­get ért. (Népszava, 1903. január 10.) Heltai Nándor Szervezkedni! ŐSZI DUNAVECSEI PROGRAMOK Folytatódnak a „Beszélgetések” Szeptenfber van, őszelő. Benépe­sültek az iskolák és egyre élénkebbé válik városainkban, falvainkban a közművelődési munka. A nyári sza­badságról visszatérő népművelők már szerkesztik őszi ajánlataikat: milyen érdekes és vonzó csemegék­kel hódíthatják majd meg a közön­ségüket, mivel kedveskedhetnek klubjaiknak, baráti köreiknek. Most a dunavecsei Petőfi Sándor Művelő­dési Ház programtervébe „lapozunk bele”. Kalauzunk az intézmény ve­zetője: Csanády Lászlóné. — A napokban hagyta jóvá a ta­nácsülés — kezdte — a községi in­tézmények komplex irányítására készített tervet. Eszerint a koráb­biaknál szorosabb együttműködésbe fog a helyi Petőfi Emlékmúzeum, a Vikár Béla Könyvtár, valamint a művelődési ház. A közös munkát a közvetlenül a szakigazgatási szerv irányítása alá tartozó közművelődé­si titkárság egyezteti. így intézmé­nyünk tervei közösen kialakított programok a másik két testvérintéz­ménnyel. Jól reprezentálja ezt az évad első műsora, a hagyományos SZEPTEMBER VÉGÉN című irodal­mi megemlékezés, melyet a hónap utolsó napján tartunk. A rendezvény előkészítésében sokat segítettek a könyvtár és a múzeum dolgozói. A programban emlékezünk meg a je­les vecsei gyűjtőről és Petőfi-kuta- tóról, Vasberényi Gézáról. Előadást hallgathatnak az érdeklődők a Zsu­zsika-szerelemről és Petőfi szalk- szentmártoni kapcsolatairól is. — Milyen sorozatokat terveznek az őszre? — Üj ismeretterjesztő előadásso­rozatunk a népesedés, a szociál- és a családpolitika kérdései köré szer­veződik, Família ’86 címmel. Elő­adónk lesz — többek között — Cseh- Szombati László és Hankiss Elemér szociológus, dr. Czeizel Endre gene­tikus, Fekete Gyula író, dr. Lux El­vira szexológus. História címmel szerkesztett programunkban fog­lalkoznak majd az 1956-os ellenfor­radalommal, Buda felszabadítására emlékezve a török kori Magyaror­szággal és a Duna-táj történetével. A Petőfi Népe szerkesztőségével kö­zösen szervezett Beszélgetések című ankétsorozat vendégének meghívtuk Aczél Györgyöt, az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézetének fő­igazgatóját, Szabó Istvánt, a TOT elnökét, politikai bizottsági tagokat, dr. Zsuffa Ervint, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyettesét, Deák Gábor államtitkárt, az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal elnökét és Té­tényi Pált, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökét. A Híresr- orvosok sorozatban ismét szerepel dr. Eckhardt Sándor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, meg­ismerkedhetünk dr. Szilárd János­sal, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökével, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem rektorával. Számos más előadói és szerzői esiet és ki­állítást is tervezünk. — Tanfolyamok, művészeti kö­zösségek szervezésére is futja az energiájuk? — Most hirdettünk meg a tanfo­lyamainkat: angol és német nyelvet kezdő és haladó szinten lehet tanul­ni. Lesz varró-, szövő-, báb- és szá­mítástechnikai' szakkör is. Ősszel is várunk művészvendégeket alko­tóházunkba. műveiket közös tárla­ton mutatjuk be, — Mindenki válogathat kedvére. Talán csak a fiatalok berzenkedhet­nek: rájuk nem gondoltak...? — Szakköreinkre, foglalkozása­inkra st tanulókat és a KISZ-eseket is várjuk. Szombatonként a könyv­tárban videomatinék lesznek, péntek este a diszkónkban szórakoztatják vendégeinket a mágneses szalagra rögzített kalandfilmek. A koncertek sem hiányoznak majd: az új Edda például a tervek szerint november­ben lép színpadra Dunavecsén. Adám István „Közelebb maradtam az ábrázolandó világhoz” Czinke Ferenc kiállításáról Rajzművészetünk, derékhadá­nak itthon és külföldön egyaránt sikeres tagjának, Czinke Ferenc­nek nyílt meg retrospektív kiál­lítása a fővárosban, az Ernst Mú­zeum termeiben. A művész évtizedek óta Salgó­tarjánban él és alkot. A bányász- város kulturális életének moz­gatója, hozzánőtt a városihoz. Hittel vallja: „Az alkotás körül­ményei vidéken is megteremthe­tők, sőt a magiam példájából ki­indulva úgy gondolom, hogy az üvegyárban járva, a bányákban és másutt megfordulva közelebb maradtaim az ábrázolandó világ­hoz, mint sok más művésztár­sam. Talán a termékenységem titka ez!” 1926-ban született, szegény napszámos gyermekeként. A kis tanyai iskolákat kijárva, a nagy­hírű sárospataki tanítóképzőben szerezte meg az életben való el­igazodáshoz szükséges ismerete­ket. A felszabadulás után a NÉ- KOSZ és a Képzőművészeti Főis­kola jelölte ki számára az em­beri és művészi távlatokat. Művészetének fejlődése máig töretlen ívű. Hazai és külföldi el­ismerések útjának mérföldkövei: 1961-ben a Derkovits-ösztöndij, 1963-ban a római ösztöndíj, 1965- ben SZOT-díj. Sokoldalú művész. Képei, főleg pedig grafikái szerepjelnek min­den országos kiállításon, bejár­ják a múzeumokat Berlintől Pe- kingig. 24 négyzetméteres fres­kója a nógrádi pártbizottság nagytermének falát borítja. A rézkarcok, metszetek mellett tűz­zománcot is készít. összetettség, jelképessée. va­lóság és fantázia egymásváltása és együtthatása jellemzi újabb műveit, barokkos gazdagságú dí­szítőelemekkel. A hatvanas évek­ben a konstruktivizmus ihletésé­ben, a hetvenes években utazásai nyomán pedig ikonszerű felfo­gásban születtek fő művei (Kos- király, Gyökerek, Édesanyám ikonja). Mondanivalóját legin­kább sorozatokban fejti ki. Utolsó munkáin a jelképek burjánzása lapjainak többféle értelmezését teszi lehetővé. A konkrét látványból kiinduló, sű- rítő-absztraháló képépítő mód­szerrel sajátos szimbólumvilág kialakítása felé halad, mely fi­lozófiai elmélyedésre kényszeríti a szemlélőt. B. I. KESZENLETBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: Az ügye­let ideje hétfőitől pénte­kit; este 18 órától reggel fi óráig tant; szombaton, vasárnap és ünnepnapo­kul! reggel 8 órától foyamatosabt a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőttek­nek: Kecskemét, Nyírni út 38. T.: 20-488, központi Itömib, diagnosz­tika. Gyermekeknek: Kecskéimé*, Izsáki 'út 5., C pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822. Ágasegyháza. Ballószög, Helvé­cia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyánlőriinc és Városföld gyermek­es feliniőttibetegeif a imumlkiaszüne- rti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Ber­csényi u. 13. T.: 94), Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Alkot­mány u. 18/a. T.: 44-086), Kerek­egyháza, Fülöpháza, Kuntoaracsj Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-234). Lakitelek: Egészség­ház, Laikiiiteliek (T.: 42-105), Or- gováiny: Or go vány, központi ren­delő (T.: 25), Lajosmizse. FeLső- la jo®, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24). Szabad­szállás, Fülöpszállás, Sofltszent- imre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 75), Kunszemtmiklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kun- ■szeinlrmiklós, központi rendelő (T.: 155). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). El­látják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállása, pálimonostori, pefőfi- szállási, bugaci' betegeket. A gyermek orvosi ügyelet rend­je hétvégeken: szombaton és va­sárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügye­letével. KISKUNHALAS: a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyelatet. T.: 21-011, 275-ös mellék. Itt látják, el a balotaszállási. harkaköitöirnyi, zsanai, kunfehértói, kisszállást, piintái betegeiket. Kiskunmajsa, Szánk, Jásizszent- lászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskuinimaíjsa, központi rendelő (T.: 25), Jánoshalma, Kéleshalom, Bemata, Rém: Jánoshalma, köz­ponti rendelő (T.: 88), Mélykút: központi rendelő (T.: 88). Tompa, Kelebia: dr. Bariba I. (Kelebia, Ady E. u. 106. (T.: 30). KALOCSA: a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Duinaszehltlbenedek, Foktő, Géder- lak, Homokméigy, Misfce. Ordas, örege,sert 5-Csorna, Szakmar, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától ihétíő reggel 7 óráig fart. Telefon: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH- szaba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munka­szüneti napákon a fogászati ügye­let sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügye­letibe tartozik: Kalocsa, Solt. Harta,’ Dunapaitaj, Dumaszenitbe- nedek. Dusmok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dugnék*: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. (T.: 19), Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1 (T.: 10), Dunapaitaj, Hairta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. (T.: 46). KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben, 'átják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói ré­szére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügye­let idején a rendelőintézetben el­látják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, páhi és kaskantyúi betegeket. Kecel, Iimrehegy: Kecel, köz­ponti rendelő (T.: 68). Soltvad- kert. Bocsa, Tázlár: Soltvadlkerl. központi rendelő (T.: 21). BAJA: a hétvégi ügy eletet a kórház baleseti-sebészeti pavilon­jában látják el. (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, ‘bácsszenitgyörgyi, bátmonostori, csátailjiai, csávölyi, dávodi,’ érsek- csanádi, felsőszenitiváni,, garai. hercegszántói nagybaracskai, ne- mesnádudvarni. sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőinté­zetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, imátétélkei, kunibajai, csiikériai, madarasi, katyimári la­kosokat látják el (T.: 124). TISZAiKÉCSKE: a rendelőinté­zetben a tiiszakécskei és lászlófal- vi betegeket látják el (T.: 41-261). GYÓGYSZERTÁRAK---------- A péntek esti zárórá­tól hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság fér; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Jánoshalma, Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.; Ki skunmajsa, Hősök tere 3.; Kun- szentmiklós, Kálvin tér 7.; Solt- vadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécs- ke, Béke u. 132.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19.; Solt, Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁL- LATKÖRHÁZ: dr. Ve­réb J (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ALLATKÓR- HÁZ: dr. Repkény I. (Kecske­mét, Halasi út 34. T.: 28-344). bajai Állategészség­ügyi KERÜLET: Baja, Báltmo- n őst or. Szeretnie: Ír. Steiner R- (Baja, November 7. tér 6.). Ne­mesnádudvar, Sükösd, Énsek- csanád: dr. Punczmann T. (Baja, Kossuth u. 11/a. T.: 12- 482). Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút': dr. Tasikavics L. (Vas­kút. Bajai u. 1/a. T.: 12-851), Fellsőszentiván, G sávoly. Bács- bokod: dr. Lipokatich S. (Csá­vói y. Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód. Madaras, Kátymár: dr. Szabó I. (Bácsibonsód, Dózisa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csáfaliia. Naisybaracska: dr. Szá­las L. (Hercegszántó, Dózsa u. Iá.). kalocsai Állategész­ségügyi KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Ka­locsa. Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszenitmártan: dr. Tirimger A. (Saalks zen tmártom, Rákóczi u. 1.) Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy­Zs. u. 17;a.), Solt, Újsolt, Duna- egyháza, ÁlJiampuszitaii Célgaz- daság solti kerülete: dr. Né­meth I. (Solt,’ Lepke u, 4.),Hiar- tia, Dumatetétlen, Állampuszta: dr. Bán S. (Harta. Lenin u. 32. T.: 64), Dunapataj, Ordas, Gé- derlaik, Usizód, Duma|szentbene- dek: dr. Babos L. (Dunapaitaj, Béke tér 3. T.: 75), Szialkmár, önegcsertő, Hömokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa u. 14. T.: 8), Miiske, Drálgszél, Hajós, Császártöltés: dr. Ko­vács A. (Miiske, Marx u. 66. T.: 12), Fájsz, Dúsnak, Bátya-BA- FAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Juha­ros I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454). Kecskemét, Bal- lószög, Helvécia. Városföld: dr. Mező T (Kecskemét. Barackos u. 9. T.: 24-831). Jakabszállás, Orgovánv: dr. Zakupszky J. (Ja- ktsibsizálMs. Petőfi u. 26.). László- falvai. Nytánlőrinc: dr. Dani S. íNyárlőrinc. Suegr u. 16. T.: 43-1921, Laictsmizse: dr. Havasi F. (Lajosmlzse. Rákóczi u. 29. T.: 991. Tiszakécske: dr. Jene! J. (T.iszalkéccke. Kerekdomh 99.), Kerekl^yvháza. Kunbaracs, La- dánvbema: dr Szakáll Sz. (Ke- rpiV^rrvháza, Engtels u. 54. T.: 71-161). KTSKjöRösi Állategész­ségügyi KERÜLET: Kiskő­rös: dr. Ispáinovity J. (Kiskőrös, Biaicsy-Zs. u. 84.), Ágasegyháza, FüiöDháza, Izsák: dr. Gera J. (Izsák. Bercsényi u. Iá.), Kun- szentmiklós. Kunpeszér. Kun­adacs: dr. Fodor L. (Kunszent- m’ktás. Marx tér 5.), Szabad­szállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás. Könyves K. u7.), Salt vadkert. Bocsa. Tázlár: dr. Kővágó P. (Sotvadkent, Munká­csy u. 14. T.: 90), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Solt- szer.timre, Kaskanityú: dr. Var­ga J. (Csengőd, Dózsa Gy. u. 51. T.: 61), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel. Temető u. 8). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜ­LET. Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lcnvai u. 2. a. T.: 62-115), Gátér, Pá!(monostora, Petőfi- szállás: dr. Szobonya Cs. (Pál* monorióra, Dózsa Gv. u. 59. T.: 18), Tiszaalpár. Lakit élek: dr. B erényi F. (Tiszaalpár, Alkot­mány u. 7. T.: 44-111). Kiskun- majsa. Kömpöc. Csólyospálos: dr. Koletich .1, (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.t 168). Jász-zent!ásízló. Szánk: dr. Benotet Gy. (Jászszenti,aszó, Radnóti u. 3. T.: 6), Bugac, Kuin-'zállás: dr. Paraczkv S. (Bn^ac. Nasvbua^c 8.). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kis- íVunha’tts. Kord u. 20. T.: 22- 299). Zsan,a, Harkiekctöny. Pirtó, Balo+aszéi'i'lás. Kunfehértó: dri A ladies S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.1. Jánoshalma: dr. Vass I. (Jénoshieilma. Magvar L. u. 18. T.: 415). Borota, Rém: dr. Bol­dizsár J. (Rém. Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mészá­ros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102), Tompa, Kelebia: dir. Varga L (Tompa. Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Kole­tich Gy. (Bácsieilmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza. Bácsalmás, Má- t ételke: dr. Harmat S. (Tata»- háza, Kossuth u. 39. T.: 10).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom