Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-25 / 226. szám

QQzdQ/QQpolitiho * munka , telje/ítméníjgk 0 PETŐFI NÉPE ® 5 1986. szeptember 25. VILÁGGAZDASÁG Az állam vagy a vállalat? LESZ ELEGENDŐ TAKARMÁNY V állalkozó szellemű vaskútiak Az évek óta tartó aszály miatti terméskiesések pótlására minden mezőgazdasági nagyüzemben erő­feszítéseket tesznek, igyekeznek, ha csak részben is, ellensúlyozni a veszteségeket. A szükség találékony- nyá teszi ül embereket. A vaskúti Bácska Termelő- szövetkezetben például a kukoricát és a cirkot együtt vetették el silózás céljára. Már az előző években ki­derült, hogy ez a két növény együtt nagyon jól bír­ja a szárazságot, jó termést ad, és tápanyagban is gazdag. A szövetkezet tagja' a BOSCOOP szarvasmar­ha-tenyésztési rendszernek. Ez utóbbi szakemberei­nek tanácsára az idén már 80 hektáron vetették az említett két növényt. Hektáronként 50—60 tonna sl- lólakarmányt takarítanak be ezekben a napokban. ® A kukorica és a cirok együttes vetése jól bevált, kitűnő silótakarmányt takarítanak be. — Nálunk szinte naprakész a könyvelés, és a vezetőség mindig tudta — hogy stílusosan mond­jam —. miként áll a termelőszö­vetkezet szénája. A kimutatások alapján és a számok ismereté­ben intézkedünk. Például az idén négymillió forint kiesésünk lett az aszály miatt gabonából, az időjárás okozta károk szüksé­gessé tették a szőlőültetvények •egy részének selejtezését is. Az alaptevékenység más ágazataiból csak részben tudjuk pótolni a veszteségeinket. Az állattenyész­tés a legbiztatóbb. A nyúl fel­A Heves Megyei Szövetkezeti Szállítási Közös Vállalat a maga nemében! egyedülálló vállalkozás az országban. Először hoztak létre ugyanis szövetkezetek fuvarozó céget saját gépjárműparkjuk föl­számolása árán. A legnagyobb tőkével' az Épület karbantartó Szövetkezet, szállít be a vállalko­zó-.ba, majd nagyságrendben ezt követte az Egeresek! Építő és Karbantartó Ipari Szövetkezet, a Fém- és Elektronikai Szövetkezet és az Egri Háziipari Szövetkezet. — Milyen okok késztették a fölsorolt szervezeteket közös szál­lítási vállalat megalapítására? — kérdeztük Szabó Józseftől, a Coopsped igazgatójától. — A szálak 1984-ig vezethetők vissza. Ekkor végzett a KISZÖV átfogó vizsgálatot megyénk ipari szövetkezeteinek állóeszköz-ki­használtságáról. Ebben külön fog­lalkozott a gépek és járművek hatékony üzemeltetésével. Az eredmény lesújtó volt. Elfogad­hatatlanul alacsony értéket talál­tak mindkét területen! A szövet­ség ekkor megpróbálta a hasonló eszközállománnyal rendelkező termelőket valamiféleJaza együtt­működési keretben összefogni. Pozitív elvi döntések születtek, de a gyakorlatban nem sok min­den változott. — Mi jelentette a következő „lépcsőfokot”? — Körülbelül egy évvel ezelőtt — rengeteg érdekegyeztetés, újabb és újabb tervek felvetése után — ez a négy szövetkezet úgy döntött, 'hogy hajlandó egy keveset áldozni közös vállalat létrehozására. Ekkor kerestek meg engem. Hat hónap alatt kel­lett végigmennem egy olyan úton, ahol még előttem nem járt senki. Megküzdeni személyi, jogi, pénz­ügyi és még sokáig sorolhatnám, hogy milyen buktatókkal. Fize­tést és gépkocsihasználatot kap­tam erre az időre. Gyakorlatilag ennyibe került az alapítás anya­giakban — hogy aztán későbbi munkatársaimmal mi mennyit fáradtunk vele, az megint más kérdés. — Miért előnyös ez a forma a szövetkezeteknek? — Sokkal hatékonyabban tud­juk üzemeltetni a meglévő autó­parkot! Míg korábban a külső megrendelők számára végzett bérfuvarozások aránya jelenték­telen volt, addig mára elérte a 25 százalékot. Ez szinte kizárólag a jobb szervezés eredménye. Még fél éve sem jelentünk meg a pia­con. mégis nyertünk már meg versenytárgyalást a Volánnal szemben is. A legfontosabb alap­elvünk. hogy mi vagyunk a meg­rendelőkért és nem ők értünk! • Megjelent a Heves megyei Népújság 1986. augusztus 7-i szántában. dolgozása jövedelmező, az export zökkenőmentes. Az olasz piac je­lenleg szilárdnak látszik — tá­jékoztat az elnök, dr. Csanádi László. A költségtakarékos gazdálko­dás érdekében számos intézke­dést hoztak, ezen kívül az ipari üzemek, elsősorban a vegyiüzem hoz némi jövedelmet. Vállalkozó szellemüket bizonyítja az is, hogy részt vettek a Hungaroring autó­pálya belső építkezéseiben. Min­dent összevetve: az első olyan esztendő a gazdaság életében — állítja az elnök —, hogy nem vet­— Térjünk egy gondolat erejé­ig vissza a kezdetekhez! Mikor és mekkora tőkével alakult meg a Goopsped? — Ez év január 25-én gyakor­latilag egyik napról a másikra vettük át az eszközöket és az embereket. A hivatalos bejegyzé­sek visszamenőleg történtek, ezért az okmányokon elsejei dá­tum szerepel. Áz összes engedé­lyezési eljáráshoz, törzskönyvi bejegyzéshez és fölsorolni sem tudom hirtelen, még mi minden­hez, különböző nyomtatványok és illetékek kellettek Mindezekért természetesen fizetni kellett. Vi­szont MNB-számlával csak e hi­vatalos procedúra után rendel­keztünk. A kör tehát bezárult. De hogy a kérdés második felére is válaszoljak: a szövetkezetektől 500 ezer forint készpénzt kaptunk. Átadták a gépjárműveiket, vala­mint a sok alkatrészt és irodai felszerelést is. — Mik a vállalat főbb jellem­zői? — Negyvenhárom gépkocsival rendelkezünk, de ezek átlagélet- kora meghaladja a hét évet. összlétszámúnk ötvenkét fő. en­nek fele sofőr. Nincs önálló te­lephelyünk, javítóműhelyünk, irodánk. — ... és hogyan gazdálkodik? — Erről a napokban készítet­tem jelentést az igazgatótanács számára. Eszerint a legfrissebb összegzés szerint az elmúlt, gya­korlatilag négy hónapban összes árbevételünk meghaladta az öt és fél milliót. Az alapító szövetke­zetek felé. történt fuvarozáson túl jelentős partnereinkké váltak az Egri Közút Építő Vállalat, at Agria Bútorgyár és a Bubiv is. Ezeken kívül még tizenöt kisebb- nagyobb szervezettel állunk üzle­tek fel üzemviteli hitelt. Tavaly 7 millió forint ilyen kölcsönt fi­zettek vissza. Az'idén tiszta lap­pal kezdték az évet. — Kiegyensúlyozott gazdálko­dásra törekszünk, megküzdve az időjárás viszontagságaival Re­mélem, hogy a betervezett nye­reséget elérjük — bizakodik a vaskúti Bácsika elnöke. Kereskedő Sándor • Korszerű mérlegen ellenőrzik az exportcsomagok súlyát a nyúl- feldolgozó üzemben. (Méhesi Éva felvételei) ti kapcsolatban. Nyereségünk meghaladta a 800 ezer forintot. — Elég ez a szükséges fejlesz­tésekre? — Természetesen nem. Ettől a cégtől elsősorban azt várják, hogy fenntartsa önmagát. Azon­ban mind az alapítók, mind az érdekképviseleti szervek — s sze­mély szerint is ki kell emelnem dr. Holló Bélát, a KISZÖV elnö­két és Freytag Lászlót, ugyanez intézmény műszaki termelési osz­tályvezetőjét — támogatnak ben­nünket. Segítséget nyújtanak ad­minisztratív problémáink megol­dásában és kedvezményes hitelek megszerzésében egyaránt. — Hogyan látja a Coopsped jövőjét, meddig lesznek egyedüli képviselői ennek a szervezeti formának az országban? — Egyelőre sok gonddal küsz­ködünk. Ezek egy része anyagi természetű, más része emberi probléma. Dolgozóink közül né- hányan úgy érzik, „eladta” őket nekünk a korábbi munkahelyük. A szemléletváltozáshoz talán még évekre lesz szükség. Mindazonál­tal bizakodó vagyok. Erre alapot adnak az eltelt öt hónap eredmé­nyei, az új ötleteink és nem utol­sósorban az imént említett szer­vezetek bátorítása. Ha beválik ez a forma, esetleg szó lehet or­szágos elterjesztésről is. — Üj ötleteket említett áz Imént... Tervek vagy álmok? — Ki így, ki úgy nevezi ezeket. Mindenesetre elmondok néhányat közülük: szeretnénk nemzetközi fuvarozási jogot kapni, komplett szállítási szerződéseket kívánunk kötni, tudni akarunk minden ki­adott építési engedélyről is. mert... De ez még néhány hétig hadd maradjon a mi titkunk! Ne adjunk tippeket a konkuren­ciának. Móró István A Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem rektori tanácsa a 87 éves Fáth Imre. kecske­méti aránydiplomás mezőgazda- sági mérnöktanárnak gyémánt- diplomát adományozott. Ez an­nak jár, aki 60 évvel ezelőtt szerzett; .magas fokú képesítést. A diplomát a napokban, az egyetem dísztermében, ünnepé­lyes keretek között adta át dr. Tamássy István akadémikus, az egyetem rektort*. összesen nyolcam kaptak ilyen diplomát. /Bács-Kiskun megyéből csak Fáth Imre. Huszonkét évvel ezelőtt a megyei tanács mezőgazdasági osztályáról ment nyugdíjba. A szakma lirámti vonzalma nem hagyta nyugodni. A nyugdíjba menetele utáni évben Hetény- egyházán 800 négyszögölön sző­lőt és gyümölcsöst telepített, amelyet a legkorszerűbb mód­szereikkel művel jelenleg is. A kert kellemes és hasznos kikap­csolódást jelent számára. — Kicsit érzem már az idő múlását — panaszkodik. — Szerencsére kertészmérnök fiam sókat segít a fontosabb mun­kákban. Ügy érzem, hogy ha nem volna ez a kis 'kert, talán már nem Is élnék. Ennek kö­szönhetem, hogy megvannak a ■napi örömeim. Gyönyörködni tudok egy szód fürt szőlőben, n gyümölcsökké! megrakott fákban. Megelégedett ember­nek érzem magam — állítja Int. re bácsi. A gyémárttdiplomához mi is gratulálunk, és további jó egész­séget kívánunk, K. S. A nyugati közgazdasági iro­dalom örökzöld témája, hogy milyen ^gazdasági szerepet vál­laljanak magukra a válillsiatok, és milyet az állami irányító szervek. E. vita most 'a tudomá­nyos és technológiai verseny­ben való lépéstartással kapcso­latban kapott különös aktuali­tást. A tüdősök egy része a ..jö­vő iparágainak” Ibatiaszthatatlan kifejlesztéséről azt az idejét­múlt néz'stet vallja, hogy elvi. okokból kerülni kell az állam mindennemű részvételét a tech­nológiafejlesztés stratégiai ki­dolgozásában vagy a fejleszté­sek finanszírozásában. Különösen Nyugat-Európát érintően tűnik tú’ihaiiadcltniak ez a felfogás, hiszen éppen azok a meglehetősen kiterjedt állami pénzügyi támogatással, kutatási hozzájárulással megvalósuló programok — mint a több or­szág részvételével folyó Aiirbus- failesztés. a francia és a nyu­gatnémet atomercművi Itervek. vaev az európai távközlési ipar fejlesztési programja — azok, amelyek megállják a helyüket a világversenyben, igazolják az álltam aktív közreműködésének szükségességét. Katonai megfontolások Még az Egyesült Államokban vagy Japánban iis, ahol pedig a tőke és a munkaerőforrások bősége elvben lehetővé terhié, hogy a vállalatok „önerőből” érjenek el vezető pozíciót új termékek kifejlesztésével, még ezekben az országokban sem húzódik vissza az állam, sőt a cs úcsitec hn ölóg ia tekintetéiben egyre nagyobb szerepet vállal miagára. Mégpedig közvetlenül. Politikai döntés, vagyis a kü­lönböző érdekcsoportokkal való egyezkedés után végül is köz- poni*i elhatározás kérdése az Egyesült Államokban is, hogy mii számítson .„a .technojftgja kulcsterületének, és Á nprtty.ep terv részesedjék ' áJiöifff '^teá­sokból. Japánban a MITI, a mindenható' ipari minisztérium tudományos koncepciójában öt­vöződik az állam, a vállalatok és a tudósok vitájának ered­ménye, és ölt konkrét formát az 'óViami pénzekkel tiámogatott formájában. Bár Wash ingben la fejlesztésekben is egyre inkább a Diaoi megoldás híve. az ál­lam mindenható — mégpedig főként katonai megfontolások­ból Az amerikai hadügyminisz­térium a kutatások és fejlesz­téseik 1 legfőbb finanszírozója. 1984-ben például 29.3 milliárd dollár költségvetéssel rendelke­zett, ami az amerikai kormány­zat összfes K-fF (kutatási-fej­lesztési) kiadásának 66 'Százalé­kát tette ki. A Pentagon ilyen jellegű költségvetése egyébként akkora volt. mint az NSZK tel­jes á'Pami kutatási és fejlesz­tési kiadása'. Ez az. oka annak, hogy az Egyesült Államokban a gazdaság és az iparvállalaetok megáj ítáiS.ának költségeit har­madrészben az állam fedezi, az NSZK-ban a megfelelő arány az összes fejlesztési költségnek mindössze egyhatoda. A csúcstechnológia fejlesztésében . Emellett közismert, hogy _a katonai — állami — vezetés értelemszerűen a maga finan­szírozta csúcstechnológiának1 a legfőbb pilaoa ds. A félvezető- ipar vagy a számítástechnika így kapott pótolhatatlan fejlesz­tési impulzusokat — ettől a piactól — akkor, amikor a gyártóik még nem bizonyíthatták be versenyképességüket a va­lódi piacon, vagyis a kereske- • delemben. A fejlett tőkés or- iszágökaí tömörítő Gazdaságii Együtt működési és Fejlesztési Szervezet ‘(OECD) adatai sze­rint az amerikai kormányzat egyes időszakokban a számító­gépek teljes egészére, a félveze­tőkéinek pedig legalább a felére támasztott keresletet. A szocialista országok szama­ra mindez persze nem szolgál tanulságul: Az elfogadott nagy- sziabású. az ezredfordulóig szóló, és öt csúcs technológiád terület. kiemelt fejlesztésére vonatkozó programnak, akárcsak a koráb­bi fejlesztéseknek, alapvető^ ‘kri­tériuma a hosszú távú előrelá- ; tás és az erőforrások koncent­rált felhasználása, amelyről a központi tervezőszervek gon- ! doskodniak. Inkább az a gon­dolat érdemel figyelmet, hogy az állam—vállalat együttműkö­dése során a tervek kiviltelexé- ee egyértelműen a vállalati szfé­rára hárul az ipari országok­ban. és ebben már a kivitele­zők arnyasi felelőssége a meg­határozó. Az ő nyereségüket, jövedelmezőségüket befolyásöl- ja, hogy képesek-e, piacképes termékeket gyártani, vagy hogy milyen a beruházásaik megté­rülése. A tőkés állam szerepe tehát kettős. Megszabja a kutatások számára kedvező gazdaságii ke­retfeltételeket, gondoskodik a fejllesrztéisdk tudományos hátte­réről; a szakemberképzésről, másrészt közyétlenül is részt vesz a fejlesztések ösztönzésé­ben. Ez utóbbi nélkül az újító technológiákat egyszerűen nem lehetne meghonosítani, mert a váüal'gtick elvben ugyan rendel- k-ösvtekfif a szükséges tőkével, stukértöi gárdával a tervek ki- * vált evezésében azonban képtele­nek várisim a szokásosnál jó­val nagyobb üzleti kockázatot. A mikroeleldktronfka. a bio­technológia-fejlesztéseknél, vagy az .automatikus gyártási rend­szerek Ikis’iskítésátia vonatkozó programok végrehajtásánál az állam jelöl ki súlypontokat és teszi elviselhetővé « a vállalati számára kezdetben a rizikót. Csak központi segítséggel A tudósok tehát árnyaltan értékelik a piac szerepét, érte­lemszerűen élismerik és fontos­nak tartják azt, hogy a termé­ket végül is a vevők értékelik, de leszámolnak azzal az egyol­dalú nézettél hogy „a techno­lógia fejlesztéséről a piacnak kell döntenie”. A technológiai versenyben való lépéstartásra — -vallják — csak a szoros vállalati, állami együttműködés 'keretében van reális esélye a viszonylag ki­sebb, korlátozott erőforrásokkal és szőkébb piiacokkal rendelke­ző országoknak. A nyugat- európai Euréka-prógramot hoz­zák fel .példaként, amelyet vál­lalatok valósítanak majd meg, de nemzeti, sőt közösségi támo­gatás mellett. Ezzel hidalják át azt a hátrányt, amely az egységes piac hiányából, a gazdaságok különböző szerkezetéből, és a ifejlesztés.ekh£s fűződő eltérő nemzeti érdekékből fakadnak Marton János Felújítják a visontai gépóriásokat A magyar szénbányászat eddigi legnagyobb gépészeti rekonstrukcióját kezdték meg Visontán. A mátraaljai szén­bányák Thorez bányaüzemé­ben 1967-ben helyezték üzem­be az első gépóriást, jelenleg viszont már 11 mamutgép vesz részt a bányaművelés­ben. Most megkezdődött tel­jes felújításuk és korszerűsí­tésük a tervek szerint 1992- ben fejeződik be. A széntermelő- és a meddő- eltakarító-gépekre, valamint a szállítószalagokra egyaránt kiterjedő munkálatok körül­belül egymilliábd forintba ke­rülnek. Egy-egy gép teljes felújítása több hónapot vesz igénybe. A korszerűsítést úgy oldják meg, hogy az üzemben levő gépek maradéktalanul kielégítik a Gagarin Hőerő­mű fűtőanyagigényét. A teljesen felújított gépe­ket az előzetes számítások szerint még további húsz évig tudják majd használni, s mi­vel valamennyit korszerűsí­tik, a teljesítményük is lé­nyegesen javul. Mindent ösz- szevetve a visontai bányagé­pek felújítása körülbelül 90 százalékkal kevesebbe kerül, minit új gépek vásárlása. Betanító ián folyamot indítónk ÉPÜLETASZTALOS szakmában Kezdete: 1986. november 3. Ideje: 8 hónap. Jelentkezhetnek 8. ált. isk. végzettségű, 18—40 év közötti férfiak, akik vonzalmat éreznek az asztalos szakmához. A tanfolyam ideje alatt és után teljesítménybérben foglalkoztatjuk. A tanfolyam költségeit a dolgozóval kötött -szerződésben vállalatunk átvállalja. >. Vidékiek részére munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Dutép Kecskemét, Klapka u. 34. KECSKÉMÉT 749 DUTÉP mmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmmmmmMmMmMmmmm TANULJUNK EGYMÁSTÓL! Járt utat járatlanért * Gyémánt­diplomás mérnök , .Gyönyörködni tudok egy szép fürt szőlőben" \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom