Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

QQzdQ/QgpolitikQy munkoy tcljc/ílmcnyck « PETŐFI NÉPE • 5 1986. szeptember 23. GÉPJÁRMÜVEK JAVÍTÁSA, VÉTELE ÉS ELADÁSA Kezdeményező kisvállalat Halason A Kiskunhalasi Autójavító Kisvállalat egyre in­kább keresi azokat az új utakat, melyeken haladva jobban ki tudja elégíteni ügyfeleinek igényeit. A nyolcvan dolgozót foglalkoztató üzem már nemcsak javít, hanem vesz és elad. Természetesen a legna­gyobb feladatuk most is a gépjárművek üzemkész­ségének biztosítása. Augusztus 1-jéig 1280 új gépko­csi garanciális vizsgáztatását végezték el, a zárt technológiás rendszeren 1600-nak hosszabbították meg a forgalmi engedélyét. Ezeken kívül még 5 ezer 200 autón végeztek kisebb-nagyobb javítást. Markai István főmérnököt ar­ról kérdeztem, mivel foglalkoznak még? — A múlt évben kezdtük meg a használt tehergépkocsik bon­tását. és az ezekből kikerülő kü­lönböző alkatrészek felújítását — mondta el a főmérnök. — Ez a tevékenységünk a vártnál na­gyobb sikert aratott, az ország minden tájáról jönnek hozzánk az ügyfelek különböző, másutt nem kapható alkatrészekért. Az idén júniustól megkezdtük a hasz­nált személy- és tehergépkocsik vételét és eladását is. Molnár György kereskedelmi vezető irányításával egyre nagyobb for­galmat bonyolít le ez a részle­günk. Hetvenhat üzemképes gép­kocsi került tőlünk új tulajdo­noshoz, ötvenet pedig bontásra vásároltunk. Külön érdekesség­nek számít, hogy jogunk van a háromévesnél fiatalabb gépko­csik forgalmazására is. Jelentősen növekszik az autós­boltunk forgalma. Májusban fel­vettük a kapcsolatot az Autó- technika Kereskedelmi Vállalat­tal és ettől a cégtől igen sok al­katrészt kapunk. Boltunk rak­tárkészlete átlag 1,5 millió fo­rint értékű. Augusztus 1-ig 5,1 millió forint volt a forgalmunk, de az év végére várhatóan el­érjük a 12 milliót. Jön az ősz, a tél, amikor már szükség lesz a fagyálló folyadékra. Ebből min­dén igényt ki tudunk elégíteni és ugyancsak az autósok rendelke­zésére állunk feltöltött akkumu­látorokkal és különböző gumi­abroncsokkal. Szolgáltatásaink körébe fel­vesszük az üzemanyag-ellátást is. Miután áttértünk a gázfűtés­re, olajtartályaink kihasználat- . lanul maradtak. Felvettük a kapcsolatot az Áforral és meg­O Molnár György keres­kedelmi vezető egy ügyféllel tárgyal, aki használt gépko­csit akar vásá­rolni. 6 Ebben az év­ben szerzett szakmunkás­bizonyítványt Orbán Csaba, akinek az édes­apja is a halasi kisvállalat dol­gozója. kezdődött 3 millió forintos be­ruházással egy kétoszlopos töltő­állomás létesítése. Reméljük, hogy már ebben az évben itt tankol­IBs! hatnak az autósok normál és szu­per benzint, valamint keveréket — hallottam a halasi vállalat fő­mérnökétől. O. L. HAZAI LEHETŐSÉGEK Számítógépes kihívás — és a válasz A különféle értesülések felértékelődésének folyamatára legnagyobb hatást az utóbbi évtizedekben végbement rendkívül gyors technikai fejlődés gyakorolta, hiszen ez tette lehetővé a* hírek áramlási sebessé­gének r.agymértékű — szinte már követhetetlen fokozódását. E ten­dencia legfőbb mozgató rugója vitathatatlanul a számítástechnika, tá. gabb értelemben az elektronizáció elterjedése volt. A komputereket azonban csupán néhány éve alkalmazzák va'lóban tömegesen a világban az élet legkülönbözőbb területein, a termelés irányításától a művészeti alkotások készítéséig. Tulajdonképpen egy forradalom kezdetének tanúi lehetünk, melyet a szakemberek az elekt­ronika és vl információ forradalmának neveznek. S ha hazánkban is lépést szeretnénk tartani a világban e téren tapasztalható fejlődéssel, meg kell fogalmaznunk saját válaszunkat erre a kihívásra. Miként lehet a lehető legszé­lesebb körben hozzáférhetővé tenni jelenleg az emberek szá­mára Magyarországon a szá­mítástechnikai — tágabban az informatikai — kultúrát? Erről beszélgettünk nemrégiben Ha- vass Miklóssal, a Számítástech­nika-alkalmazási Vállalat meg­bízott vezérigazgatójával, a Neu­mann János Számítógéptudomá­nyi Társaság főtitkárával. — Felkészültünk-e a szóban forgó, meglehetősen nagy feladat megoldására? — Minden túlzás nélkül, tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy igen. Köztudottan létezik ha­zánkban egy elektronikai kor­mányprogram, s ehhez kapcso­lódva a közelmúltban a Neumann János Számliiógápitudományi Tár­saság keretében — több tárca és társadalmi szervezet támogatá­sával — megalakult a Társadalom informatizálása nevet viselő bi­zottság. Ez a testület azt tűzte ki célként maga elé, hogy segít­se a számítástechnikai, informa­tikai ismeretek befogadását ha­zánkban azok körében, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak az említett szakterületekkel, vagyis tulajdonképpen laikusok. — A számítástechnika elterje­désének jobbak a feltételei, mint korábban voltak? — Míg az elmúlt évben még csak arról beszélhettünk, hogy az országban lévő nagy teljesít­ményű számítógépek üzemelte­téséhez szükséges szakembereket miként képezhetjük ki olyan színvonalon, hogy ezeket a drá­ga berendezéseket megfelelő mó­don működtetni tudják, addig a számítógépek árának tetemes csökkenése miatt — ez adta a lehetőséget — ma már arról kell gondolkodnunk, hogy az elkövet­kezendő fél évtizedben, amikor számításaink szerint a magyar lakosság kétharmada közvetle­nül kapcsolatba kerül majd a szá­mítógéppel, hogyan leszünk ké­pesek több millió embert felké­szíteni minderre. — A lakosság széles rétegeit szakemberré kell képezni? — Természetesen az említett milliók számára nyújtott ismeret- anyag a számítástechnikáról és az informatikáról nem lehet, és nem is kell, hogy azonos legyen a szakemberektől megkövetelhe­tő és elvárható tudással. Vagyis az emberek többségének csupán meg kell barátkoznia a modern technikával, és az általa nyúj­tott lehetőségekkel. Nekünk szak­embereknek pedig az a dolgunk, hogy ezt a barátkozást segítsük, minél zökkenőmentesebbé te­gyük azoknak, akiknek erre szük­ségük lesz. — Milyen módszerekkel sze­retnék ezt a célt elérni? — Az emberek kisebb hánya­da — elsősorban a fiatalok, a felnövekvő nemzedék — az el­következendő időben már az is­kolában találkozik majd a szá­mítástechnikával, hiszen az el­képzelések szerint öt év múlva már az általános iskolákban is mindenhol lesz számítógép. Azon­ban a népesség többségének a korszerű technikáról tájékoztató ismereteket tulajdonképpen munka mellett, szabad idejében kell átadnunk, mégpedig úgy, hogy szórakozva tanuljanak az emberek. Ez a feladat jól beil­leszthető egy társadalmi szerve­zet, nevezetesen: a Neumann Já­nos Számítógéptudományi Tár­saság teendőinek sorába, főként azért, mert ez a szervezet a té­mához amúgy is értők gyüleke­zete, és már némi tapasztalattal is rendelkezik ezen a területen. — Történt már valami a cél érdekében? — Néhány dolgot eddig is tet­tünk mór. Erre példa: a Tv-Ba- sic-tanfolyam, amelynek segít­ségével tízezrek ismerkedhettek meg a számítógéppel; vagy a tár­saság klubhálózata, ahol szintén sokan sajátíthatták el komputer­építés közben a számítástechni­kai ismereteket. — Hogyan tovább? — Már készül az az újabb tv­sorozat a számítástechnika al­kalmazási lehetőségeiről^ amit a tervek szerint a jövő évben mu­tat be a televízió. Ez nem konk­rét programozási feladatok meg­oldásához nyújt majd segítséget, mint az előző, hanem azokat a helyzeteket mutatja be egy-egy példán keresztül, amelyekben a számítógép, mint az ember segí­tőtársa hatékonyan alkalmazha­tó. Ezenkívül az idei kiállítás si­kerén felbuzdulva, szeretnénk az ilyen jellegű bemutatókat is rendszeressé tenni. Ide nemcsak hazai amatőröket, hanem külföl­di résztvevőket is szeretnétik. meghívni a jövőben, hogy ismer­kedjenek és cseréljék ki tapasz­talataikat egymással. Végül, de nem utolsósorban a Társadalom informatizálása nevet viselő bi­zottság is azért alakult, mert a társaságban felismertük, hogy a Neumann János Számítógéptu­dományi Társaság mindenekelőtt a szakembereket tömörítő egye­sület, de nekünk kell a társada­lom informatizálásának átfogó munkájában is az élen járni. — Gyakran használta az infor- matizálás kifejezést — az emlí­tett bizottság nevében is szere­pel —, ez többet vagy keveseb­bet jelent-e, mint a számítás- technika, netán megegyezik „ve­le? — Az informatizálás nem azo­nos a számítástechnikával, bő­vebb fogalom annál: az infor­matika ugyanis nemcsak számí­tástechnikával, hanem robotiká- val, telefoniával és még egy sor más tudományággal is foglalko­zik, amely hatással van a közös­ségek és az egyének közötti in­formációk terjedésére. Az infor­mációk, hírek áramlása pedig azért nagyon fontos mind társa­dalmi méretekben, mind pedig a magánemberek között, mivel csak így képzelhető el megfelelő együttműködés a társadalom egyes csoportjai, illetve az egyes emberek között. S az informatika körében azért jut nagyon fontos szerep * a számítástechnikának, mert a számítógépnek mint technikai eszköznek az alkalma­zása tette lehetővé nagy meny- nyiségű információ tárolását, il­letve gyors és pontos kezelését. Cs. S. ALKOHOLRA ÖTVENM1LLIÁRD Mire költöttük a pénzünket? Minden családban különösen nagy figyelemmel kísérik a fize­tések alakulását, a hónap végén, elején befolyó pénz mennyisé­gét. Ez persze érthető, hiszen a munka révén kapott bérek, jöve­delmek meghatározzák a családok helyzetét. Azt például, hogy futja-e nagyobb kiadásra, vagy csak a szokásos vásárlásokról lehet szó. Régi tapasztalat, hogy nem árt olykor a tükörbe nézni, azaz elemezni a családi kiadások szerkezetét: az ilyen vizsgáló­dás mindig megszívlelendő tanulságokkal szolgál. A Központi Statisztikai Hivatalban is minden évben elemzik a belkereske­delem fejlődését, s a számadatok olykor meglepő világossággal árulkodnak lényeges tendenciákról. Az alábbiakban a legújabb elemzésekből közlünk részleteket. Olcsó és divatos Az elmúlt öt évben a lakos­ság pénzjövedelme 50 száza­lékkal nőtt, reálértéke több mint 7 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az emberek pénzük döntő több­ségét áruk és szolgáltatások vásárlására fordították, amely­nek zöme a kiskereskedelem­ben realizálódott. A kiskeres­kedelem eladási forgalma 1985-ben 520 milliárd forint volt: mennyiségében 7 száza­lékkal több az öt évvel koráb­binál. A kiskereskedelmi el­adáson belül a bolti élelmi­szerek és élvezeti cikkek, va­lamint a vegyes iparcikkek értékesítése nőtt, a vendéglá­tás és a ruházati áruk forgal­ma pedig csökkent. A kiskereskedelem árszín­vonala 1981—85 években — évi átlagban — 6,7 százalék­kal emelkedett. Az éves ter­vekben meghatározottnál di­namikusabb volt az áremel­kedés 1982-ben és 1984-ben, az előbbi a központi áreme­lések, az utóbbi pedig a válla­lati. piaci áremelkedések ^ha­tására következett be. A kereslet alakulását kettős­ség jellemezte: egyidejűleg nőtt az igény az olcsó fogyasz­tási cikkek, illetve a divatos, korszerű, drágább termékek iránt. Amint tapasztalható volt: olcsóbb árukból csak részben tudták kielégíteni a vásárlók igényét, s ugyanez áll a korszerű, drágább ter­mékekre is. Sokan ezért kül- §| földi utak alkalmával vagy ■ más módon igyekeztek besze­rezni a számukra fontos elekt­ronikai, híradástechnikai cik­keket. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek túlnyomó többségéből kiegyensúlyozott volt az ellá­tás. Tavaly e két árucsoport kiskereskedelmi forgalma 217 milliárd forint volt, ami meny- nyiségben 4 százalékkal több az 1980. évinél. A hús, húské­szítmények és baromfi bolti forgalmának bővülésében a baromfiértékesítés mintegy másfélszeres növekedése volt a meghatározó. A helyenkénti ellátási nehézségek ellenére nőtt a füstölt és főtt áruk, s a szalámik eladása is. A kiegyensúlyozott kínálat­nak köszönhetően a tej és tej­termékek bolti értékesítése 24 százalékkal meghaladta az 1980. évi szintet. A tavalyi ár­emelés a forgalom növekedé­si ütemét 2 százalékra mér­sékelte. Zsiradékokból 22 szá­zalékkal többet adott el a bol­ti kiskereskedelem, mint öt évvel korábban. Az állati ere­detű zsiradékok közül legdi­namikusabban az étkezési sza­lonna eladása nőtt, mégpe­dig 43 százalékkal. Ugyanak­kor számottevően csökkent a cukor vásárlása. Mérséklődés tapasztalható a cukorkák, cso­koládék és a kakaó eladásá­ban is. Burgonyából, zöldség­ből és gyümölcsből tavaly 37 százalékkal kevesebbet adtak él a bolti forgalomban, mint 1980-ban. Ugyanakkor 33 szá­zalékkal bővültek a lakosság piaci vásárlásai. Takarékosabban öltözködünk A ruházati cikkek forgalma 1985-ben 63 milliárd forint volt, mennyiségében az előző évhez képest 2, az 1980. évi­nél 6 százalékkal kisebb. Ta­valy javult az árukínálat, ám a forgalom ennek ellenére to­vább mérséklődött. A felső- ruházati termékek közül csak a gyermekkonfekció — azon belül is főképpen a lánykaru­hák — forgalma bővült. Az utóbbi időszakban különösen a női felsőkonfekcióból. (kosz­tüm, ruha, blúz, pantalló) nem volt kielégítő a kínálat. Férfi­ingekből mindvégig volt bő­ségesen, ennek ellenére mint­egy egynegyedével csökkent a forgalom. A vegyes iparcikkek kiske­reskedelmi forgalma 1985-ben 241 milliárd forint volt, össze­hasonlító áron 3 százalékkal több az előző évinél, és 14 százalékkal nagyobb, mint 1980-ban. A tervidőszakban 370 ezer lakás épült, ennek mintegy négyötöde magán­erős kivitelezésben. Sajnos, nem mindig lehetett kapni kisméretű falazótéglát, tető­fedő cserepet, faragott geren­dát, nyílászáró szerkezetet. A kiskereskedelem importból igyekezett pótolni a hiányt^de a külföldi áruk jóval drágáb­bak a hazainál. Autóra rárva A háztartási gépek legke­lendőbb csoportját a mélyhű­tő-készülékek alkották, a visz- szatérő ellátási hiányosságok ellenére az értékesítés több mint nyolcszorosáfa bővült. A mosógépek közül az auto­mata mosógépek részaránya mjntegy kétszeresére emelke­dett, bár az ellátás olykor akadozott. Csökkent az ér­deklődés a fekete-fehér tele- víziók iránt, de a meglevő igé­nyeket így sem tudták mara­déktalanul kielégíteni. Így volt ez a színes televíziónál is: 1985-ben 'szinte végig hiány­cikknek számított. Asztali rá­diókból, zeneszekrényekből tavaly egyötöddel bővült az eladás, de még így sem érte el az 1980. évi szintet. A kis­kereskedelemben 1985-ben 5 e?er képmagnót és 3 ezer CB- rádió adóvevő-készüléket ér­tékesítettek. A videokészülé- kek kínálata jónak minősíthe­tő, ám a magas árak akadá­lyozták a forgalom növekedé­sét. Tavaly 103 ezer gépkocsit adtak eí, ami körülbelül 10 ezerrel volt kevesebb, mint 1980-ban. Így a gépkocsira vá­rakozók száma az év végén ismét elérte a 230 ezret. Az egyéb műszaki áruk eladása jelentősebb mértékben, több mint negyedével haladta meg az öt évvel ezelőtti szintet. Az alkoholvásárlás továbbra is őrzi sajnálatosan előkelő pozícióját: tavaly több mint 50 milliárd forint értékű italt ,engedtünk le a torkunkon. Ez pedig azt jelenti, hogy alko­holra körülbelül annyit köl­tünk, mint húsfélékre és a tejtermékek vásárlására együt­tesen. . . Jelenleg kulturális cikkek ’vásárlására csak fele­annyit szánunk, mint alko­holtartalmú italokra. Ebből is látható: a lakosság vásárlási szokásai nehezen változnak, különösen nagy erőfeszítésre van szükség az egészségesebb táplálkozás további térhódítá­sa érdekében. Igaz, a zsúfolt boltok, a nehezedő életkörül­mények sem kedveznek az emberek ilyen irányú törek­véseinek. Cseh János Energia az örök fagy birodalmából ÚJ FÖLDGÁZLELŐHELYEK A SZOVJETUNIÓBAN A szovjet energäa- iprógram az 1986— 2000 közlői® időszak­iban az 1985. évi 630 milliárd köbméteres földgázkitermelést 1995-ne 835, 2000-re pedig 1640—1750 miflikárd köbméterre tervezi felemelni. Ez csak a nyugat-szibé­riai gázilelőhelyek gyors termelésbe vo­násával képzelhető el. Az új ötéves tervben (1986—1990) szerepel a jiaimiburigi, az aszt- raháinyi, a karacsa- ganyaki és a szovjet- albádi lelőhelyek fel­tárása is. A szovjet szakem­bereik intenzíven fog-. ■talkoznaik a Jaimal- félisiziigelt gáztoiincsé- mek a felszínre hoza­talával kapcsolatos problémáikkal. A Ja- mi»l-fél,sziget földraj­zi elhelyezkedése miatt a földgázkiter­melés építési, szere­lési munkafeltételei igen zordak A térség több lelőhelyét 15— 20 évente elönti a tenger és egyelőre semmilyen kikötő, település vagy áruitároló- és átrakodóhely nin­csen. A terület Igém kényes öko­lógiai egyensúlyának megőrzése pedig komoly környezetvédelmi beruházásokat igényel. A jaimai- félszigeti földgáz kiaknázáséihoz hat nagy átmérőjű gáztávvezeték megépítése szükséges, amelyek körülbelül 600 kilométer hosszan az örök fagy birodalmában vezet­nek. A vezetékeket a talaj felszí­ne alá kell süllyeszteni, a gázt pedig le kell hűteni, nehogy az olvadás szétrombolja a vezetéke­ket. A zord időjárásra való tekin­tettel a gázkitermelésnél minél 'kevesebb élőmunkát, s mind tel­jesebb számítógépes automatákat szeretnének alkalmazni, Laibit- nangi város lesz a kezelőszemély­zet állandó tartózkodási helye, ezért a városban repülőteret épí­tenek és új vasútvonalaikat. A Jaimail-féCsziget földgázkiincse révén a 90-es években a szovjet gázkitermelés központi körzetévé válik. A jobb együtt­működésért Mérnökök és közgazdászok szemináriuma A mérnökök és közgaz­dászok első országos sze­mináriumát október 2. és 4. között Nyíregyházán rendezi meg a Gépipari Tudományos Egyesület és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság — jelentették be a szervezők hétfői sajtótájékoztatóju­kon a MTESZ székházá­ban. ' Elmondották: a rendez­vény célja, hogy hozzájá­ruljon a gazdasági élet minden területén kulcssze­repet játszó mérnökök és közgazdászok együttműkö­désének javításához. A részvevők a gazdasági re­form helyzetével, a gazda­sági szabályozóknak a mű­szaki fejlesztésre gyakorolt ' hatásával, a mérnökök és közgazdászok együttműkö­désének lehetőségeivel fog­lalkoznak majd. A tanács­kozáson több mint har­minc előadás hangzik el. Beszámol terveiről néhány, január elsején alakuló új bank vezetője is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom