Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-19 / 221. szám

f QQzdQ/öQpolitito j munko y Idjc/ilmcnyck m PETŐFI NÉPE • 5 1986. szeptember 19. KISZ-AKCIÓK A MEGYÉBEN Lakásépítés és vállalkozás Csaknem harminc esztendeje annak, hogy az or­szágban elsőként Baján KISZ-lakásépítési akció kez­dődött. A múlt sikereinek íelelevenitésén túl arra is kiváncsiak voltunk, hogy az akkori szervezési és építési módszerek ma felhasználbatók-e, és a ta­pasztalatok átvételével lehet-e gyorsítani a fiatalok lakáshoz jutását. A szervezés egyik elindítója Pető József volt, akit jelenlegi munkahelyén, a Bácska Húsipari Közös Vállalatnál kerestünk fel: Példaadó kezdeményezés I Már a KISZ megalakulásának évében, 1957-ben felvetődött a gondolat, miként kapcsolódhatna be az ifjúsági szervezet a fiata­lok lakásproblémáinak megol­dásába. Egy évvel később az öt­letből valóság lett és Baján meg­alakult az első KISZ-lakásépítő közösség. A kitűzött cél: 86 la­kás felépítése volt. — Mekkora nehézségekkel kel­lett megküzdeniük a vállalko­zás sikeréért? — Semmivel sem voltunk köny- nyelbb helyzetben, mint a ma épít­kező fiatalok — emlékezik vissza Pető József. — Meg kellett te­remteni a működés anyagi, tech­nikai és szervezési feltételeit. Nem volt közművesített telek. A terhek jelentős részét magunkra vállaltuk, elhatároztuk, hogy sa­ját vízmüvet építünk a lakótele­pen. A hitellehetőségek kialaku­latlansága miatt egyenesen az OTP vezérigazgatóságához for­dultunk támogatásért. Az ered­mény kedvezményes kölcsön fo­lyósítása az építkezéshez. Így a beugró összeg harmincegyezer fo­rintra jött ki, én például akkori­ban ezer forint körül kerestem, havonta. — Sokan emlékeznek még az országos hírű kezdeményezések­re. — Az ötletekért nem mentünk m szomszédiba. Téglaégető üze­met szerveztünk. A saját konst­rukciójú és kivitelezésű gépso­ron évente hárommillió téglát szolgáltattunk az építkezéshez. Kiselejtezett gépeket vásárol­tunk meg. Mi magunk újítottuk fel őket: saját darut és teherau­tót üzemeltettünk. Amit csak lehetett, gépesítettünk, hogy ez­zel is csökkentsük a kivitelezés költségeit. Ma már jól tudjuk, sok múlik a szervezésen. A hoz­záértő szakemberek a tagság kö­réből kerültek ki. Mindenkit kö­teleztünk ezerkétszáz fizikai óra ledolgozására és ezt nagyon szi­gorúan vettük. Menet közben sen­ki sem tudta, hogy melyik lakás lesz az övé, így el tudtuk kerül­ni az érdekellentéteket és min­denkit egyformán ösztönöztünk a mielőbbi megvalósításra. A há­zilagos kivitelezéssel pedig to­vább csökkentettük a ráfordítá­sokat. Az elkészült lakásokat — záróközgyűlés alkalmával —sor­solással osztottuk ki. — Azontúl, hogy kialakították a jól működő, szervezett KISZ- lakásépítési akció kereteit, mi­ben látja a siker titkát? — Nem ismertünk lehetetlent és hittünk abban, amit csinál­tunk. Nagy jelentőséget tulajdo­nítok az önállóságunknak. Ma, amikor a KISZ az öntevékeny­séget és a helyi kezdeményezé­seket szorgalmazza, a bajai szer­vezés jó példaként szolgálhat. Versenyben az árakkal alacsonyabb költséget és egy kedvezőbb lakásmobilitást köny­velhetünk el eredményként. Eb­ben látjuk szervezetünk közre­működésének jelentőségét. Kiss Tamással a KISZ Bajai Városi Bizottságán beszélgettünk. — A feladatokból mit vállal­hat magára a KISZ? — Kezdeményezi és közremű­ködik az akció előkészítésében a tervezéstől a tagság megszerve­zéséig egészen addig, amíg a szö­vetkezet meg nem alakul. Moz­gósítja a tagságot a műszakiak és laikusok által elvégezhető fel­adatokra, igyekszik kedvezmé­nyeket biztosítani az építkezés­hez. Kezdve az önköltséges te­lek- és anyagvásárlástól, az in­gyenes vagy társadalmi munká­ban felajánlott szakvéleményen keresztül az állami támogatásig, így elérhető, hogy az OTP jelen­legi tizenhét-tizenkilencezer fo­rintos négyzetméterenkénti árai­val szemben a szövetkezeti ár tizenkétezer forintra lecsökken­jen. — Mi jellemzi ma a bajai if­júsági lakásépítési gyakorlatot? — Az OTP által épített laká­sok tíz százalékára vevőkijelölési jogot kapunk. 1986-han 4, egyen­ként 43 négyzetméteres lakás­sal rendelkezhettünk volna hét­százezer forintos áron, de erre nincs fizetőképes kereslet. Ma­rad a lakásépítő szövetkezet, amely ez év június 23-án alakult meg. A teljes tervdokumentáció 50 lakásra szól. Sorházjellegű, földszint és tetőtér-beépítéses, 120 négyzetméteres lakásokat tervez­tünk. A földszinti lakóterület megfelel egy kétszobás lakásnak, így lehetővé válik és anyagilag is gazdaságosabb a tetőtér má­sodik ütemben történő kialakí­tása. — Egy fiatal pályakezdőnek és családalapítónak nem túl sok es a százhúsz négyzetméter? — Többen bíráltak már ben­nünket. Azonban a tagság kilenc­ven százaléka saját tulajdonú la­kással rendelkezik, amit felaján­lanak az OTP-nek vagy a tanács­nak visszavásárlásra. Ezáltal ala­csony árfekvésű és újraelosztható lakások biztosítják majd a ki­sebb jövedelműek lakáshoz jut­tatását. A nagyobb terheket pe­dig a jobb anyagi helyzetben lé­vő építkezők vállalják. Végül iá az állami lakásépítkezéseknél i A lehető legolcsóbban Tájékozódásunk következő ál­lomása a KISZ Kiskőrösi Terüle­ti Bizottsága. Nem véletlenül, hi­szen az utóbbi időben két jelen­tős kezdeményezés indult el tő­lük. Pálinkás Károly szervező- titkártól kérdeztük: — Miben határozza meg a KISZ-kezdeményezések jelentő­ségét? — A lakásellátás politikai kér­dés is. Számítási alapként fogad­juk el, hogy ma Magyarországon egy átlagos alapterületű lakás Sajáterős kivitelezésben 1 millió 200 ezer forintba kerül. Ebből különböző támogatások címén levonhatunk 500 ezer forintot. Marad 700 ezer forint. Nekünk az a feladatunk, hogy az építke­zéssel járó költségeket a fiatalok pénztárcájához tudjuk igazítani. Ennek egyik fontos tényezője az önköltséges áron, azaz harminc százalékkal olcsóbban biztosított tanácsi telek. A másik, igen lo­gikus vonzata a dolognak, hogy a szakmai feladatok maradék­talan megoldását csak saját al­kalmazású szakember irányít­hatja. Sajnos, mi is elkövettünk alapvető hibákat. — Hogyan mutatható ki a ta­pasztalatok gyűjtése és ennek megfelelően a tervezési program változása Kiskőrösön? — Az első akciónk keretében 24 lakás épült fel korszerű, cso­portos formában, épületenként 4 lakással és egyenként 140 négy­zetméteres alapterülettel. A túl­zott anyagi megterhelés követ­keztében nem alakult szerencsé­sen a csoporton belüli egymás­rautaltság. Pozitív eredménynek csupán csak azt mondhattuk el, hogy nálunk is beindult a KISZ- lakásépítkezés. — Levontuk a tanulságot — kapcsolódik a beszélgetésbe Ma­jor József, a megyei KISZ-bi- zottság építész tervezője. — Semmi sem jó, ahol az embere­ket az építési technológia össze­köti. Ezért a második szervezé­sünk Kecelen egy 17 lakásos lánc­ház felépítése. Itt már az épít­kezők a saját maguk által dik­tált ütemben képesek egy szer­vezett, telepszerű beépítés ösz- szehangoltságára. Száz négyzet- méterre csökkentettük az alap­területet és a gazdaságos föld­szint és tetőtér kialakítását vá­lasztottuk. — Előkészítés alatt áll a har­madik kezdeményezésük. Miben különbözik a korábbiaktól? — Komplex programról van szó, ahol az építtetői szabadsá­got szabadonálló családi házas beépítéssel kívánjuk tovább nö­velni, — válaszolja Major Jó­zsef. — A program összeállításá­nál már a telekalakításba is be­leszólhattunk, kiindulási alap­nak az építtetői igényeket tekin­tettük. Személyes beszélgetések során mértük fel, ki milyen ház­ban szeretne lakni. Kialakítot­tunk 8—10 típust, ahol az épüle­. tek azonos jellege tükrözi az egységes megjelenést. Gondot fordítottunk az életmód figye­lembevételével tervezett mellék- épületekre is. További szempont: a lehető legolcsóbban, természe­tes és helyben fellelhető anyag­ból építkezni. így jutottunk el a vályoghoz. Emellett fő törekvé­sünk, hogy az egyes épületek ki­vitelezésénél minden, ma hasz­nálatos építőanyag szerepeljen. Ugyanis a mai körülmények kö­zött nem lehet eligazodni az építőanyagok célszerű felhasz­náláséiban, ezért munkánknak ezt a részét kísérletnek tekintjük. Et­től komplex a programunk. Cél­jaink eléréséhez a megyei tanács­tól 500 ezer forint támogatást kaptunk. Hosszadalmas lenne a megye valamennyi KISZ-lakásépítési tevékenységéről átfogó képet fes­teni. Nem esett szó Kalocsáról, ahol szakmai gyakorlat kereté­ben, építőtábort szerveztek kö­zépiskolás diákoknak egy 12 la­kásos sorház felépítésére. Nem tájékoztattunk Kecskemétről, ahol az előkészített építkezés pil­lanatnyilag elakadt a kisajátítá­si eljárás miatt. A bátran kez­deményező és irányt mutató pél­dákat szerettük volna bemutat­ni a múlt tapasztalatai és a je­len gyakorlatában. A KISZ-la- kásépítési akciók további ered­ményessége, a fiatalok otthonte­remtése érdekében remélhető, hogy a kiskőrösi kísérletek és más próbálkozások tanulságot szolgáltatnak a fiataloknak. Kisvágó Árpád A világ első műszaki társasága ÖT BEREZDÉSC CSIGAKERÉK Részegységek Kecskemétről A Szerszám- Bépipari Mű­vek az EPA- és EEN—320­ais, valamint BEN—400-as típusú, nume­rikus vezérlésű esztergagépeit — amelyekből a hazai válla­latokon kívül főleg szovjet felhasználók vásárolnak —, elektromecha­nikus szer­számtartóval (revolverfeijel) felszare/1 ve áru. (Somos László felvétele) Kétszáz éve, 1786 szeptembe­rének végén alapították meg a Selmecbánya melletti Szkleno nevű falucskában a világ első műszaki társaságát, és ott tar­tották az első nemzetközi műsza­ki tudományos konferenciát. Alapítója, s az összejövetel létrehozója Born Ignác volt. Gyulafehérváron született 1742- ben. Apja bányáiban már fiata­lon megismerkedett az ásványok csillogó világával. Bécsben és Prágában tanult filozófiát, jogot. Huszon-egynéhány évesen bejár­ta Nyugat-Európát, s akkor for­dult érdeklődése a természettu­dományok felé. Megismerkedett a magyarországi bányavidékek­kel is. Bécsben részt vett az udvari természettudományos gyűjte­mény rendezésében, s 1779-től tanácsos a pénzverői és bányá­szati udvari kamaránál. Európa-, sőt világhírre tesz szert, amikor tökéletesíti a ne­mesfémek kinyerési módszerét. Az új amalgamáló eljárásához kevesebb fa kell, a felhasznált higany visszanyerhető és az el­járás kevésbé ártalmas az egész­ségre a korábbiaknál. Selmecbányán akkor már 1770- től bányászati akadémia műkö­dik. A közeli Szkleno kohójában pedig naponta 120—160 mázsa ércet amalgamálnak. 1776 elején jelent meg Born könyve az új eljárásról. A be­vezetőben bejelenti, hogy az amalgamálómű megtekintését külföldi szakembereknek is meg­engedik. Jöttek a szakemberek szerte Európából, sőt még Dél-Ameriká- ból is. 2—3 hónapot töltöttek Szklenóru, volt, aki két hónapig kísérletezett az otthonról hozott ércekkel. A tudósok, mérnökök együtt fejlesztették az eljáráso­kat, kölcsönösen tanulva egymás kísérleti eredményeiből. A talál­kozót a világ első nemzetközi tu­dományos-műszaki konferen­ciájának tekinthetjük. A résztvevők megegyeztek ab­ban is, hogy megalakítják a Bá­nyászati Társaságot. Alapsza­bályt adtak ki, témakörök sze­rint felosztották a munkaterüle­teket. A társaság nemes célkitű­zései a mai követelményeknek is megfelelnek: „Mindent össze­gyűjteni, ami a legtágabb érte­lemben hasznos a bányászat szá­mára, és az ismereteket közölni a tagokkal, hogy azokat saját országukban és az emberiség ja­vára mindenütt hasznosíthassák”. Az egyesület fennállása alatt két évkönyvet adott ki, 155 tag­ja volt 15 országból. Köztük olyan világhírességek, mint La­voisier, a modern kémia meg­alapítója, Watt, a gőzgép felta­lálója, vagy Goethe, a nagy köl­tő, aki az ásványtan és az optika területén is végzett kutatásokat. A Bányászati Társaság rövid életű volt, 1791-ben a francia forradalmat követő háborúkban megszűntek működésének felté­telei. Born Ignác 1791. augusztus 28- án halt meg Bécsben. (Molnár Lászlónak, a MTESZ Évfordulóink című kiadványában megjelent cikke alapján.) Sít ja. A rész­egység beépítése gazdaságosab­bá itesizi a szóban forgó megmun­kálógépeik alkalmazását, növeli a termelékenységet, előrelépés a műszaki haladás útján., az úgynevezett felületszegény gyár­tás felé. A ilicencet az olasz Barrufaldi cégtől vásárolták, a BA—150-es típusú gyártástech­nológiái át pedig a vállalat fej­lesztő intézetében, a SZIMF1- ben dolgozták ikl A részegység sorozatgyártása a kecskeméti gyárban történik, s az erre az évre ütemezett 300 darabból eddig 190 készült él. Újdonság, hogy a gyártmány na­gyobb változatát, a BA—200-as típust, már maguk a kecskemé­tiek „honosították’, s még az idén elkészül a 15 darabból álló „nullszéria”. A részegység lelke a vezérlő­orsó, amely egy öt bekezdésű csigakerék. Pontos megmunká­lása feladja a leckét a forgácso­lógép beállítójának, de miután ez megtörtént, a KM—250-es kö­szörűgép hiba nélkül elkészíti a — műszaki ember szemének esz­tétikai élményt is nyújtó —, munkadarabot. —bfi— Allattenyé. esünk jövője A közelmúltban Magyaror­szág, a Budapest Kongresszu­si Központ adott otthont az Európai Állattenyésztők Szö­vetsége 37. kongresszusának és közgyűlésének. A négyna­pos tanácskozáson 23 ország­ból 900 tudományos kutató és gyakorlati szakember vett részt; a plenáris és szekció­üléseken csaknem hatszáz elő­adás adott számot a legújabb kutatási és termelési eredmé­nyekről. Az egyetemes állat­tenyésztés szinte minden fő- és részterületéről szó volt, S a beszámolók közül kilenc- venhetet hazai szakemberek tartottak, ami jelzi, hogy a magyar kutatóműhelyekben, termelési rendszerekben, gaz­daságokban ma is születnek olyan eredmények, amiket új­szerűségük, értékességük mi­att érdemes közkinccsé tenni, amikre odafigyelnek a hatá­rainkon túl is. A piacképesség feltételei Mondom: még ma is. És ezt azért kell hangsúlyozni, mert jelenleg a magyar állatte­nyésztés nem pirosbetűs nap­jait éli. Sőt. A korábban meg­szokott dinamikus fejlődése tavaly megtorpant. Az elmúlt két évben a hivatalokban so­kan aggódtak az ágazat jövő­je miatt, faluhelyen viszont nemcsak ezt tették, több gaz­daság és még több ház körüli jószágot nevelő gazda egysze­rűen felszámolta az ólakat, istállókat. Az idén viszont már megállt az állatállomány csök­kenése. köszönhetően annak, hogy a passzív féltést cselek­vés követte: az agrártárca meghirdette azt az új szabá­lyozórendszert, amely a hús­előállítás gazdaságosságának növelését, a minőségi termelés bővítését tűzte célul. De ma már nemcsak ezt is­merik a téeszekben, gazdasá­gokban. A nemzetközi tanács­kozással egyidöben látott nap­világot az az új tenyésztéspo­litikai koncepció, amely hosz- szú távra — egyes területe­ken az ezredfordulóig előre­tekintve — határozza meg ál- latitermék-előállításunk meny- nyiségét és minőségét. Az állattenyésztés si r ' tevékenységének záloga, az egymástól teljesen eltér körülmények között gaz. kodó mezőgazdasági nagyüz mek és háztájik az adottsá­gaiknak és lehetőségeiknek megfelelő, ráfizetés nélkül tartható állatfajtákat használ­hassanak. Ugyanakkor ahhoz, hogy hús- és húskészítménye­inkkel versenyben marad­hassunk a világpiacon — je­lenleg az ágazat termékeinek harmadát értékesítjük külföl­dön — elengedhetetlen az egy­séges, kiváló minőséget pro­dukáló állomány nagy tömeg­ben tartása. A kétféle igény csak folyamatosan korszerű­södő, széles fajtaválaszték­kal elégíthető ki. A fajtapoli­tika kialakításakor az agrár­tárca figyelembe vette, hogy az állati termékeinknek csa’ nem a fele a kistermelő’ származik, és azt, hogy e is csak azokat a fajtáka vánja a jövőben tartani, ame­lyek termelékenyek, hozzák és nem viszik a forintot. Az elkövetkező évek nagy felada­ta tehát a háztáji állomány egységesítése. A nemzetközi tapasztalatokat is hasznosítva Új, egyöntetű, kiváló gene­tikai képességeket hordozó állatok kitenyésztéséről ugyan­úgy szó volt földrészünk ál­lattenyésztőinek tanácskozá­sán, mint külön-külön minden állatfajról, az ökológiáról, hi­giéniáról, egészségügyről, a ki­szolgált állattartótelepek fel­újításáról, a korszerű tartási technológiák alkalmazásáról. A takarmányozás kérdései, problémái is előtérben álltak. De még többen foglalkoztak a biotechnológiával. Ez a vi­szonylag új tudományág né­hány éve még csak utópiának tetsző eredményekkel kecseg­tette a kutatókat és gyakor­lati szakembereket, ma vi­szont — a szakértők szerint — már nincs messze az a nap, amikor segítségével gyökeres változás érhető el az állatte­nyésztésben is. Oly gyorsan és oly átütő erővel fogja átfor­málni az agrárvilágot, mint ahogy napiainkban teszi azt a mikroelektronika az ipar­ban, számítástechnikában. A konferencia mindenkép­pen jó alkalom volt arra, hogy azok a magyar szakem­berek, akik a jelenlegi, nem éppen fényes hazai állattartá­si helyzet miatt keseregtek, erőt merítsenek; belássák, hogy az istállók környékén még rengeteg ki nem használt tartalék van, és a kutatómű­helyek is mindig produkálnak olyan újdonságot, amelyek előrelendítik az ágazatot. A nemzetközi eredményekre, tapasztalatokra érdemes és kell is támaszkodni, s ettől még nyugodtan büszkék lehe­tünk saját sikereinkre is. A húsexport ^em helyettesíthető Az elmúlt évek bebizonyí­ták, hogy az állattenyész­sünk itthon keletkezett, il- etve a világpiac élelmiszer­telítettségéből, a közös piaci importkorlátozásokból szár­mazó gondjaira nem lehet a termelés abbahagyásával rea­gálni. A telepek bezárása, a húselőállítás visszafogása — szögezte le Papócsi László, MÉM-miniszterhelyettes mi­napi sajtótájékoztatóján — je­lentős népgazdasági kárt okoz, és egyértelmű az is, hogy a húsexportot nem lehet helyet­tesíteni a gabonakivitellel, ugyanis a takarmányok ára már mélyebbre zuhant, mint a húsé. Csak egyetlen utat szabad választani, azt, ami előrevisz — az állattenyésztés gyors fejlesztésével, terméke­inek minőségjavításával áll­hatunk csak helyt Keleten és lyugaton egyaránt. Horváth L. István A MEDICOR áltail gyártott MEÜICOPY SC-10 lapmásoló most azonnal megvásárolható a MEDICOR mintaboltjaiban 180 ezer forintért! ELŐNYEI: hogy Sirály géppapírra másol A/4 formátumú, írott, gépelt, nyomtatott szöveget, rajzot, programozható példányszámban. Garancia 1 évig, vagy 60 ezer másolatig. MINTABOLTOK: Debrecen, Dózsa György a. 1—3., Győr, Felszabadulás U. 78/a. A budapesti mintabolt új címe: Budapest, XIII., Váci út 02. Írásbeli megrendeléseiket kérjük az alábbi címre küldeni: MEDICOR Belkereskedelmi Főosztály Budapest, XIII., Röntgen u. 11—13. Budapest 02. Pf. 150 1389 1950 • Az első KISZ- lakásépítést akció keretében felépült lakások Baján. (Pásztor Zoltán felvétele) m ' Q.y'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom