Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-18 / 220. szám
QQzdQ/ÓQpolitikQ j munka, teljesítmények 0 PETŐFI NÉPE • 5 1986. szeptember 18. TÁGÍTHATÓ KÉNYSZERPÁLYÁK Szárítmányok, aszalványok — meleg helyzetben A konyha polcain a kész- és félkész ételek mellett már feltűnnek a) szárítmányok dobozai. Szárított petrezselyemzöld, kapor, sőt sárgarépa, paszternák és zeller. És, ha valaki a régmúlt aszalt gyümölcsének ízét szeretné visszaidézni, megteheti, ha nem adja fel a reményt, hogy valamelyik boltban ráakadjon. A zöldségszárítmányok nagy része külföldön a nagyfogyasztók körében keresett. A hazai mezőgazdasági üzemek nagy lelkesedéssel fogtak évekkel ezelőtt e termékek előállításához. Piac van, kereslet van, az ár pedig jónak — volt — mondható. A lelkesedés valamicskét mérséklődött az utóbbi években, arányosan a termékek növekvő önköltségével. Azok a gazdaságok, amelyek berendezkedtek a szárítmányok készítésére, zárt pályára kényszerültek. A gépek, eszközök megvásárlása, az alapanyagok termeltetésére vonatkozó szerződések, a szárítók kiszolgáló személyzetének munkaalkalma mind- mind fogva tartja őket a megkezdett úton. Amelyen azonban sokféleképpen lehet járni. Három mezőgazdasági üzembe látogattunk el szárítmányügyben. Mindegyik másként igyekszik a megkezdett úton haladni. Céljuk azonban ugyanaz: jó termékkel, jó eredményt elérni. A Az alapanyagtól a végtermékig Költségnövelő a szállítás A Kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet központi épületének udvarától röpke két perc járás a szárítóüzem, ahol Keres- szegi Attila üzemvezető hol a telefont kapja fel, hol az éppen kérdéssel érkező dolgozót igazítja el néhány mondattal. Munkacsúcs. — Az idén 5000 tonna zöldségre, kaporra, paradicsomra, paprikára, vöröshagymára kötöttünk szerződést a termelőkkel, amiből már a tavasszal 400 tonnát le is számoltunk — mondja az üzemvezető. — A többi zöldség rendelkezésünkre áll. Most az 1400 tonna paradicsom- paprikát dolgozzuk fel, hatalmas mennyiség érkezik egyszerre, az időjárás miatt „összeért” a termés. — Ilyenkor legnagyobb a dolgozók megterhelése, hogyan tudják munkájukat honorálni? — A termelőszövetkezet bér- színvonala alacsonynak számít a városban gazdálkodó szervezetekhez viszonyítva. A szárítóüzem dolgozói pedig az egyik leggyengébben fizetett társaság, annak ellenére, hogy szezonban három műszakban folyik a munka. Ezért elég nagy a munkaerőmozgás és arra is rákényszerülünk, hogy vendégmunkásokat fogadjunk. Most a Békés megyei Vésztőről és Gyomaendrődről vannak nálunk félszázan. Elhelyezésükről természetesen a gazdaság gondoskodik. — Mi a legnagyobb költségter- hük? — A szállítás. Igaz, úgy szervezünk, hogy 100—120 kilométeres körzetből hozzuk az alapanyagot a nagy zöldségtermelő gazdaságokból. Kapunk Mindszentről, Bácsalmásról, Mély- kútról, Makó térségéből, Úszódról. Kezdetben a tsz öntözhető területének termésére számítottunk, ma itt a póréhagymát és a pritaminpaprika egy részét termeljük meg. A szárítóüzem önelszámoló egység, egy kilogramm késztermék előállításának önköltsége 60 forint körül van, a nyereség ugyanerre az egységre vetítve ő—6 százalékot tesz ki. A megye másik felén a Duna melletti Fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet közismerten az egyik legnagyobb zöldségtermesztő gazdaság. Lehetőségük adott az öntözésre. A szárítóüzem szinte teljes egészében a „hazai” földeken termelt alapanyagot dolgozza fel. Az egyik berendezést a gazdaság szakembereinek kívánságára tervezte meg a Binder- cég. Dr. Berta Jenő, a Kék Duna Tsz elnöke, az idén nincs megelégedve a fűszerpaprikával. — Az öntözés ellenére kényszerérettek a paprikák, nyersen valamivel világosabbak a megszokottnál. Akár augusztus 20-a körül megkezdhettük volna a szedést, a szokásos szeptember közepe helyett. A szárítóba csak a saját 340 hektáros területünkről hozunk. — A szárítóberendezéseket a fűszerpaprika miatt vásárolták, de máshoz is használják őket. — Ma már egyre erősebb bennünk az az érzés, hogy túlméreteztük a szárítókapacitásunkat — tárja szét karját az elnök. — De mindig azon igyekeztünk, hogy „tiszta termékpályát” teremtsünk, alapanyag-termeléstől a feldolgozáson keresztül a végtermékig. Ezért is léptettünk be a termelésszerkezetbe más szárítható növényeket, a majoránnát, a kaprot, a petrezselymet, kisebb mennyiségben zellert, bazsalikomot és borsfüvet. így tulajdonképpen kisebb-nagyobb leállásokkal, de egész évben működik az üzem. Általában előkészítjük a szárításra szánt növényeket, azután lehetőség szerint tároljuk és akkor vesszük elő ismét, amikor a gyártási sorba beillik. — Ez nagyobb tárolási lehetőséget feltételez. — A készletezés szerencsére nem okoz gondot, így valameny- nyi terméket mindig tartalékban hagyunk és csak akkor „söpörjük ki” a raktárt, amikor a piaci helyzet úgy kívánja. Gondolkodtunk azon is, hogy külföldre nemcsak a nagyfogyasztóknak kínálhatnánk árut, hanem kisebb, boltok polcára való zsomagokat készítenénk. Ez e pillanatban nem érné meg, nem beszélve arról, hogy a konkurenciával nagyon nehéz lenne felvenni a harcot. Nem az a célunk, hogy Fajszon nagy „ipari” tevékenységet folytassunk, hanem hogy jó nyersanyagból, a piacon megfelelő módon elhelyezhető termékeket állítsunk elő. Az arányos érdekeltségért A következő állomás Szabad- szállás. A Lenin Termelőszövetkezet elnöke, Szűcs Sándor, a szárítóüzem létrehozását megelőző eseményekről is megemlékezik: — A hetvenes évek legelején megpróbálkoztunk a fűszerpaprika helyrevetéses termesztésével, majd az évtized végén megvásároltuk a Binder-szárítót. Innen már zárt pálya kényszerített bennünket. A kapacitást ki kell használni. Termesztünk levélzöldségeket, póréhagymát, spenótot, most bővítjük a skálánkat a zöldborsóval. A Binder mellett működik egy Cer-alagút. Ezen lehetséges a gyümölcsök szárítása — aszalása — is. Márpedig nekünk termő gyümölcsöseink vannak. A piac igényeit nem volt nehéz felismerni, keresett termékek. A Hungarofruct partnerünk lett az értékesítésben, ma már tudunk ajánlani aszalt almát, meggyet, sárgabarackot, szilvát is. — Ezek szerint a szárítmányok „útja” törésmentes? — Amikor szárításra, aszalásra kerül a sor, már igen — vallja Szűcs Sándor. — De a zöldségfélék betakarításával annál többet küszködünk. Három éve nem tudunk gépet szerezni, így kénytelenek vagyunk saját műszaki gárdánk ötletességére támaszkodni. Egy régi lucernakaszát alakítottunk át és használunk ma is. — Miben tudnak még előbbre lépni? — Belső szervezési átalakításon gondolkodunk — mondja az elnök. — A mai érdekellentétek kiküszöbölése mindenképpen szükséges. A termelő és a feldolgozó egyaránt a saját eredményét szeretné biztosítottnak látni. Ami persze nemcsak a konfliktusok tömkelegét, az egymásra mutogatást jelenti a szakemberek között, hanem visszahat a munka és nem utolsósorban a termék minőségére is. Azokat a sarokszámokat igyekszünk tehát kidolgozni, amelyekkel meghatározhatóvá válik, milyen arányban részesedjék a készterméken jelentkező nyereségből a termelő és a feldolgozó. A nagyobb nyereség megteremtéséhez viszont keressük az új utakat. Jelenleg egységnyi terméken 8—10 százalék az eredményünk. A költségeinket szerencsére nem terheli a szállítás. Amin még nyerni tudunk, az a munkaszervezés, a minőségjavítás és a nagyobb termékválaszték. Zárt pálya, kényszerpálya. Igaz, ezen mozogni nehéz, de — példáink szerint — korlátáit lehetséges tágítani. Gál Eszter A VIDEOTON LENGYEL PARTNERE NEM MARADHAT TITOK Nyereséges-e a vállalat? A gazdaságirányítás korszerűsítése, az egyre önállóbbá váló vállalatok gazdálkodásának biztonsága az utóbbi években újfajta igényt támasztott, a cégek egyre több információt próbálnak szerezni egymás tevékenységéről. E törekvés teljesen érthető, hiszen mind több új vállalat és szövetkezeit 'aliaikul, amelyekkel az üzletkötés sokkal kockázatosabb, mivel alig ismerik őket a piacon. Ám az üzleti élet tisztasága a másik oldalion megköveteli, hogy az információk ne sértsék a vállalatok jogos érdekeit, ne rontsák hitelüket Mindenki megtekintheti E két, olykor egymásnak ellentmondó feltételrendszer közrti kompromisszumot tükrözi az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely néhány hete látott napvilágot, s módosította a vallattatok törzskönyvi nyilvántartásáról, valamint a mérlegbeszámolóról szóló korábbi jogszabályt. A következő év január elseje után a vállalati gazdálkodást I tükröző három adatot: a va- I gyom, az árbevétel és a nyereség számiaiit ezentúl min- i deríki megtekinttheti, akinek gazdasági érdeke fűződik az információ megszerzéséhez. Sok vagy kevés ez a három adat? Sőt, egyáltalán szükség van-e arra, hogy bárki hozzáférhessen a korábban szigorúan őrzött információkhoz? E kérdésről csaknem egy éven keresztül vitatkoztak az illetékesek. Az egyik csoport véleménye szerint egyáltalán nincs szükség arra. hogy egy vállalat stratégiai fontosságú adataihoz a versenytársak hozzáférjenek. Ez rontja nemcsak az üzleti tárgyalások, hanem a vállalat versenyképességét is. A másik vélemény szerint — amely végül megfogalmazódott a rendeletben — az üzleti élet biztonsága megköveteli, hogy tudjuk, kivel ülünk egy tárgyalóasztalhoz. Nyereséges vagy veszteséges-e. s mekkora a vagyona, amelv garanciát jeleníthet egy üzleti balsiker esetén. Nyugodtabb k öt vény vásárlók Am az sem mindegy, hogy milyen információkat lehet a vállalat gazdálkodásáról megszerezni. E három adat arra WKmMm A piasecznói színesképcsö-gyár • A zöldség- és fűszernövények tartósítása egész évben Fajszon. munkát A Polcolor, a Magyarországon is jól ismert, lengyel színestévé- képcső-gyár fiatal üzem. 1979 áprilisában kezdte meg a képcsövek üvegelemeinek előállítását, néhány hónappal később pedig üzembe helyezték a színes képcsövek első szerelőszalagját, amelyről a gyár működésének első évében 15 ezer képcső került le. A Polcolorhoz tartozik az ozarówi üveghuta, valamint a Monokróm Képcsőgyár. A Polcolor jelenlegi arculatát azonban mindenekelőtt a színesképcső- gyár határozza meg. Ebben az üzemben, amelyben ma 4600 személy dolgozik a Polcolor 7500 főnyi kollektívájából, az amerikai RCA és Corning Glass Work es cégek liceincóre támaszkodva kezdték meg a szí- . nestévé-képcsövek előállítását. A tervek szerint három év alatt el kellett volna érni az évi 500—600 ezres szériát. A hetvenes és nyolcvanas évek fordulója idején azonban az ország nehézségei miatt a program megvalósítása késett, hiányoztak a pénzeszközök a képcsőgyártáshoz szükséges egyes anyagok importjára. Az üzem főként fiatalokból álló kollektívája azonban hamarosan leküzdötte a nehézségeket. Megkezdték az „A 56—701” típusú, a korábbinál 50 százalékkal kevesebb energiát fogyasztó új képcső gyártását. Két—három évenként a képcsövek új családja jön létre világszerte. A licencszerződés értelmében az amerikai RCA cég a piasecznói Polcolorhoz eljuttatja ugyan az új megoldások dokumentációját, de ezt rendszerint csak akkor teszi, amikor saját üzemeiben már megindult a szériagyártás. A Polcolornak is gyors ütemben kell hát megkezdenie a sorozatgyártást, ami a felszerelés és műszerezés korszerűsítését teszi szükségessé. A Polcolor szakemberei, felhasználva az amerikai licencet is, kidolgozták a nemzetközi igényeknek megfelelő „hazai” képcsöveket. Ez a „701” néven ismert képcső a poznani nemzetközi vásáron több ízben nyert díjakat. — A mi képcsöveink — mondja Andrzej Zarzycki mérnök, a Polcolor exportszolgálatának főnöke — mindenekelőtt Magyar- országra jutottak el. Magyarország azóta is a legnagyobb partnerünk. A termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett az export, növekedett azoknak az országoknak száma, amelyek megvásárolták színes képcsöveinket. Tavaly összesen 231 ezer képcső került a külföldi megrender lökhöz. Legnagyobb számban a magyar partnerekhez, a Videotonhoz és az Orionhoz, összesen 160 ezer. Jugoszláviába 20 ezer képcsövet szállítottak, kilenc további ország, közöttük az NSZK, néhány ezertől tízegynéhány ezerig terjedő tételekben vásárolt lengyel képcsövet. Az idén az export dinamikája még nagyobb: a piasecznói korszerű színes képcsövek iránt világszerte egyre nagyobb kereslet mutatkozik. Az év végéig több mint 300 ezer színes képcsövet exportálnak — A magyarok — mondja Andrzej Zarzycki mérnök — igényes partnerek, mi pedig igyekszünk tartani termelésünk színvonalát. Az együttműködés kedelég. hogy az érdeklődő eldöntse, körülbelül mekkora hatékonysággal gazdálkodik a leendő üzlettárs. Ám továbbra is ltotokban tartja a váiialat- fizietőképességét, és azt sem árulja el, hogy mekkora hitelből gazdálkodik. S még következtetni sem lehal például az állami támogatás nagyságára. Az is igaiz, hogy ezek már olyan belső információnak számítanak, amelyet egyetlen vállalat sem szívesen ad magáról. Az információszerzésnél az sem mindegy, hogy milyen gyorsan éis hol lehet e három adathoz hozzájutni. A mostani rendelet értelmében a cégbíróság. illetve a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei igazgatóságai adják majd meg a kért információkat — a lehető leghamarálbb. A rendelet a kötvénytulajdonosok érdekeiről sem feledj- kezett meg. Mind több vállalat vesz részt ezen a piacon, : és bocsát ki kötvényeket, hogy abból fiinianszírozzia va- Vrnie’v fetlészterét. Ám a köt- ? vényvásárló elég nagy kockázatot vállalt, ha nem fix kamatozású értékpapírt vásárol, (tehát nem raramtáitiák dlóre. mekkora haszonnal fizetik vissza a pénzét. lev a kárévá- tó lkamat, n vállalat későbbi gazdálkodásától függ. Kivel ülünk tárgyalóasztalhoz ? (Már a korábbi rendelkezé- f osk szerint éppen ezért a vállalatoknak nyiiiivanossugra kellett hozniuk a mérlegüket. Január elsejét követően vd- f szőrit ezt valamilyen napilapban vagy szaklapban keii közihírré tenni, hogy ennek állapján mindenki eldönthesse, vásárol-e vagy sem e cég ál- f tai jegyzett kötvényből. Az üzleti élet nyilvánosai)- | bá tétele mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a válla- ; latok nagyobb biztonsággal ? üljenek la a tárgyalóasztal- f hoz, s megfontolt üzleteket I kössenek. A rendelet elsősor- f bam a kisebb vállalatok biz- I ton&ágát szolgálja, amelyek f talán kevésbé tesznek kiszól- § gáltatva a nagyobb cégeknek, mert reális képet kapnak § azok gazdálkodásáról. Még ekkor is, ha jó néhány év f adatainak kell összegyűlniük ahhoz, hogy abból a valóság- refc megfelelő következtetéseket, közép- vagy hosszú távú l prognózisokat lehessen felállítani. Lakatos Mária vezően halad. A magyar partner szerelvényegyütteseket szállít számunkra, amelyek alapján az üzemben megkezdtük a Videoton színes tévékészülékek gyártását. A Polcolorban jelenleg az új Coty típusú nagyméretű színes- képcső-család gyártásának beindíla:4n fáradoznak. E képcsőcsa- lád gyártását az Egyesült Államokban tavaly kezdték meg. A. Varsó környéki Piasecznóbari még az idén 20 ezer korszerű Coity-képcső készül, amelyet mindenekelőtt Magyarországra exportálnak. Ezt a képcsövet egyébként csatlakoztatni lehet különböző informatikai és számítógép- rendszerekhez is. Dymitr Mandzunowski JÁSZSZENTLÁSZLÓI MGTSZ JÁSZSZENTLÁSZLÖ TÉLI ' ALMÁT ÉRTÉKESÍT belföldi és export minőségben, vállalatoknak és magán- személyeknek. Yz értékesítés szeptember 15-én indul, hétköznap 7.00 órától 16.00 óráig, szombaton 12.00 óráig. Helye: a termelőszövetkezet kiskunfélegyháza—kiskunmajsai út 20—21 km közötti almáskertjében. 1911 P ® Válogatás szárítás előtt MtNram* fáson. • (Straszer.ifi András felvételei)- 'í?\\ I ' 1
