Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

▼lUC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! BÁCS-KISKUN MEGYEI KIOSZ-KÜLDÖTTGYÜLÉS iü AS MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 205. szám Ári! 1,80 Ft 1986. szeptember I. hétfő Megkezdődött a tanév A legtöbb család hétvégi prog­ramjában szerepelt ezúttal né­hány ünnepi óra, amikor kézen- fogták a gyerekeket és elkísérték a tanévnyitóra. Különösen nagy eseményt jelentett ez a nap a legkisebbeknek: országszerte 153 ezer elsős lépte át először az is­kola kapuját, közülük hatezernél több Bács-Kiskun megyében. A gimnáziumok padjaiba mintegy 28 ezer első osztályos ül az idén, a szakközépiskolákban több mint 35 ezren, a szakmunkásképzőkben 58 ezren kezdik meg tanulmá- jnyaikat az országban. A tanévnyitó napján új iskolá­kat, tantermeket is avattak, A megyében 29 általános iskolai tantermet és két új középiskolát — Kecskeméten egészségügyi szakiskolát, Kiskunhalason ipari szakmunkásképzőt — vehetnek birtokba a diákok és tanáraik. Fordulópont ez az évkezdés az Izsáki Táncsics Mihály Általános ® Cj iskolaépületben kezdik .a tanévet az elsősök az izsáki Tán. csics Mihály Általános Iskolában. Iskola életében is. A központi is­kolaépület szomszédságában el­készült az a nyolctantermes lé­tesítmény, mely az alsó tagozato­sok otthona lesz. Vizi Mátyás ta­nácselnök avatóbeszédében hosz- szan sorolta a termelőegységek, kiskollektívák és magánszemélyek nevét, akik mindannyian segítet­tek, hogy az évkezdésre elkészül­jön a 11 millió forintos építke­zés. Szintén társadalmi összefogás­sal épült új általános iskolából, — Lentiből — köszöntötte vasár­nap Köpeczi Béla művelődési mi­niszter az 1986—87-es tanév kü­szöbén hazánk valamennyi okta­tóját, tanulóját és mindazokat, akik szívükön viselik a magyar nevelés, oktatás ügyét. (A műve­lődési miniszter beszédét lapunk 2. oldalán olvashatják.) 1:1t Kókadozik a napraforgó tányérja, zörög a kukorica le. vele, töppednek az éretlen sző. lőszernek. Mindezek a tartós szárazság biztos jelei. A ta­pasztalatot megerősítik a Meteorológiai Intézet ada­tai is. Három esztendeje a tiszán­túli megyékben nézték irigy, kedve az ország nyugati felén gazdálkodókat, mert akkor Tiszántúlt sújtotta a száraz­ság. Most a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint Fejér és Győr. Sopron megyék az ország leg. aszályosabb vidékei. De szen­vednek a növények a száraz­ságtól Pest. Somogy. Bács- Kiskun, Szolnok; Szabóles. Szatmár, Komárom és Veszp­rém megyékben is. Rövid időn belül — ha más- más vidékeken is — kétszer kerültek nehéz helyzetbe a mezőgazdasági nagyüzemek. Nem volna ez törvényszerű, hí. szén az ideihez hasonló me­leg, száraz nyarak évszáza, dónként tizenötször—húsz­szor fordulnak elő. A tartós, földművelést nehe­zítő szárazság ellen biztonsá. gosan nem is védekezhetnek a gazdaságok. Az öntözés ugyan nagy biztonságot jelentene, de jelenleg Magyarországon a szántónak mindössze öt szá. zaléka öntözhető. Erre persze azt lehetne mondani, hogy az Wmmmmmm aszályos időjárásra felkészü. lendő, érdemes volna növelni cyz öntözhető területek csekély arányát. E kijelentés melleit adatokkal is lehetne érvelni: az öntözés ugyanis a világ tel­jes termőterületének 13 szá. zalékára terjed ki, s ezen a területen termelik a növények összes termésének 34 százalé­kát. Ha megduplázódna hazánk, ban az öntözött terület, még mindig alacsony maradna az aránya, ugyanakkor ehhez tetemes beruházás kellene. Ráadásul hosszabb időszak meteorológiai megfigyelései szerint öntözésre csak egyes években, tehát feltételesen van szükség. A kihasználat, lanul álló öntözőberendezések viszont minden esztendőben terhelnék a gazdálkodást, nö­velnék az enélkül is magas termelési költségeket. Az öntözés tehát semmikép. pen nem jelenthet biztonsá­got. Bele kell törődniük a me. zőgazdasági szakembereknek az időjárás kártékony hatásá. ba? Szélsőségesen fogalmaz­va, aligha tehetnek mást. mint gazdaságilag felkészülnek a szélsőséges időjárásra, s elvi. selik a kisebb termésekkel iá. ró szerényebb bevételeket is. Persze mindez valóban csak sarkítva igaz, hiszen ma már közismertek a csapadékot megőrző agrotechnológiák. Színes tablókon kárpitos, fazekas, kékfestő, kovács, könyvkötő és más szakmabeli kisipa­ros munka közbeni képe fogadta szombaton a megyei tanácsházban a KIOSZ Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlésének száztizenhét részt­vevőjét. Az alapszervezetek küldöttei, a vá­lasztmánnyal és az elnökséggel — a meghí­vottak közt Neményi Endrével, a KIOSZ ál­talános elnökhelyettesével, dr. Tóth István­nal, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársával, Vágó Ivánnal és Kőtörő Miklóssal, a megyei tanács ipari és pénzügyi osztályvezetőjével, Hetesi Mihály KlOSZ-alapítótaggal és másokkal —• azért jöttek ide, hogy meghallgassák Rchák László­nak, a KIOSZ megyei szervezete titkárának beszámolóját az 1981. évi küldöttgyűlés óta eltelt idő munkájáról, s hogy megválasszák az új tisztségviselőket. Az előadó rámutatott, hogy a kisiparosok szolgáltató és tér. meló tevékenységükkel jelentős gazdasági tényezőnek számíta­nak. A lakossági szolgáltatások­nak G2 és a lakáskarbantartások- nak 80—85 százalékát végzik, öt év alatt — főként saját erőből — 96 új műhelyt építettek. míg újabb 40-et szervezeti segítség­gel. részben bajai és kiskőrösi műhelyépítő szövetkezetek köz­reműködésével hoztak tető alá. Ezzel a VI. ötéves tervben 3661 négyzetméterrel bővült a megye kisüzemi szolgáltatásának alap­területe. Eközben a szervezet lét­száma négyszázhetven öttel nőtt, de ez a növekedés jobbára a vá­rosokban volt előnyös, ahol je­lenleg is kedvezőbbek a kisipari foglalkoztatás feltételei. Magas, ezer főt megközelítő a magán személy- és teherfuvarozók szá­ma. ugyanakkor jó néhány mes­terség kiveszőben van. Ahol le­het. átjárással segítenek egv-egy település lakóinak ellátásúban. éh Rehák László tartotta a be­számolót az el. múlt öt év munkájáról. Kecskemétről Jakabszállásra, Bal lószögre és Nyárlőrincre, Kiskunhalasról pedig Pirtóra és Kunfehértóra járnak kisiparo­sok dolgozni. A megye nyolc hely­ségében — városokban és nagy­községekben — gépjárműjavító, rádió-tévé-, villany- és vízveze­ték-szerelő gyorsszolgálat mű­ködik, és munkaszüneti napo­kon ügveletet tartanak. Megállapította a titkár azt is, hogy a magánerős lakásépítés­sel nem csekély feladat hárul a szervezet két és fél ezer építő­iparosára. Munkájukat a KIOSZ továbbképzéssel, közgazdasági ta­Nagyszabású rendezvényso­rozattal vette kezdetét a hét vé­gén a szolidaritási hónap. Az Or­szágos Béketanács újszerű kez­deményezése az ENSZ által meg­hirdetett nemzetközi békeév programjához kapcsolódik. Ezek­ben a napokban világszerte meg­emlékeznek a második világhá­ború kitöréséről, s az emberek sokféle formában fejezik ki béke­vágyukat. Budapesten a Vörösmarty tér volt a rendezvények központja, ahol két napon át változatos po­litikai és kulturális események várták az odalátogatókat. Szom­baton Jan Martenson, az ENSZ főtitkárhelyettese fórumon ta­lálkozott a magyar békeaktivis­tákkal a Pesti Vigadóban. Az ér­deklődők kérdéseire válaszol­va kifejtette, hogy az emberiség egyik legfontosabb feladata a béke megőrzése a Földön. — A jövőt illetően optimista vagyok, hiszen egyetlen állam sem képes hosszú távon a hatalmas anyagi áldozatokat követelő fegyver­kezést folytatni. Rendkívül nagy a közvélemény kényszerítő ereje is. Ebből a szempontból nagy je­lentőségű a magyar békemozga­lom most zajló rendezvénye — mondta az ENSZ főtitkárhelyet­tese. Békéscsabán agrárifjúsági fesz­tivált rendeztek, Fertőrákoson pedig osztrák, szlovák és magyar együttesek adtak folklórműsort. Itt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára mondott be­szédet. Vasárnap Bánkon ifjúsági bé­kenapot. Érden béketanévnyitót tartottak. Gödöllőn az ország amatőr békedalosai. Sopronban gyermekek, Százhalombattán pe­dig a kisiparosok adtak egymás­nak randevút a békerendezvé- nyeken. A segitűkészség megnyil­vánulásaként folyamatosan gyűl­tek az adományok a Mentőautót Nicaraguának szolidaritási ak­cióra: vasárnap délelőttig már mintegy háromszázezer forintot adtak össze. Ez tovább gyarapo­dott magánszemélyek, szocia­lista brigádok, békeklubok fel­ajánlásaival. Számos ország békemozgal­mának képviselői is részt vettek a békehétvége eseményein. Az egyik szimbolikus jelentőségű helyszínre, a Nyíregyháza mel­letti Felsősimára csehszlovák, lengyel és görög békeaktivisták látogattak. A hétszáz lakosú ta­nyasi településen szlovák telepe­sek utódai élnek, akik munkát és békességet találtak az új hazá­ban, s akiknek szokásait. élet­módját, népdalait a most élő nemzedék őrzi, ápolja. ■srsrwiiiM ........ iMi’imraiTn wan Cs ak példaként említhetjük a szántás nélküli talajműve. lést, amelynek víz. és energia­takarékosság a következmé­nye. A sort lehetne folytatni a szárazságot jobban tűrő növé­nyek termelésével, a hozamok, hoz igazodó műtrágyázással. Mindezek jól ismertek a szakemberek körében. sok helyütt élnek is e módszerek adta lehetőségekkel, másutt viszont nem alkalmazzák őket. Vajon az utóbbiak tudatlan­ságból teszik? Ez alig hihető, hiszen a magyar mezőgazda, sápban mintegy 30 ezer felső, fokú végzettségű agrárszak­ember dolgozik, s szinte min­den gazdaságba jut belőlük legalább kettő-három. A legcélravezetőbb tech­nológiák alkalmazásának ese­tenként gátja a gazdaságok anyagi helyzete. A felmérések szerint a termelőszövetkezetek, nek mintegy harmada pénz­ügyi gondokkal küzd. nincs elég saját erejük a legkorsze. rűbb technika, illetve a leg. célravezetőbb gazdálkodáshoz szükséges anyagok megvá­sárlásához. Az vedig már év­százados biológiai tétel, hogy például a távanvaaokkal jól eVAtott növények jobban bír­ják a szárazságot, mint a tán. anyaghiánnyal küszködök. Most viszont néhány gazán, sápban ez utóbbira is van pél­da. A )elen]egi helyzetben per­sze mindezek csupán a jövőt formáló tűnődések lehet­nek. hiszen e pillanatban ..kész tények" előtt áll a mezőgazda, ság. A MÉM közlései szerint a kalászosok terméskiesése 5—6 milliárd forint értékű, s a tartós szárazság követkéz, ményeként károsodtak a ka­pások és a gyümölcsfélék is. A kár tehát már megvan, most az a kérdés, mit tehetnek a gazdaságok. Erre a legtöbben azt mond. ják, hogy az esztendő végéig pótolják a kieséseket. A szak­emberek viszont visszakér, dezhetnek: miből és mikép. pen? S ezt indokolhatják az­zal, hogy ahol milliós károkat szeptembertől kezdve pótolni lehet, ott nagy a valószínűsé­ge annak, hogy rosszul tervez­tek. Ilyen rövid idő alatt ugyanis csekély a valószínűsé­ge annak, hogy más ágazatok, ban — véldául az ipari tevé­kenységben — érdemleges lehet a termelés bővülése. Reálisabb az esélye a költség­takarékos gazdálkodásnak, amelyre viszont aligha kell figyelmeztetni a szakembe­reket, a kényszer úgyis ráviszi őket. S persze az igaz, hogy nem maradnak magukra az aszály­kárt szenvedett gazdaságok. A MÉM.ben aszálvbizottság alakult, megkezdődött a kár felmérése. Ezek pontosabb ismeretében' születik majd dön­tés a segítség módiáról és mértékéről is. A cél minden, kévven az. hogy az aszály miatt nehéz pénzügyi helyzet, be került gazdaságok gond­jait enyhítsék, illetve hogy a termelés folyamatosságát min. denütt megőrizzék. V. Farkas József nácsadással. korszerű techno­lógiák. új anyagok és építési el­járások ismertetésével segíti. Ami a műhelyeket illeti: azok­nak csupán 15 százaléka korsze­rűen felszerelt. Negyvenöt szá­zalékuk megfelelő, negyven szá­zalékuk viszont elavult. Bár 1982- tő! lehetőség van rá, hogy a kis­iparosok adómentesen műszaki fejlesztést végezhessenek — öt év alatt kétszázhárman 44,3 mil­lió forintot költöttek korszerű­sítésre és műhelybővítésre —, az eredmény korántsem kielégí­tő. Az OTP- és takarékszövetke­zeti hitelfeltételek nem hatnak ösztönzően a műszaki fejlesztés^ re. nem beszélve arról a problé­máról, hogy a megyében seme­lyik KlOSZ-alapszervezetnél nincs anyagbeszerző társulás, így a kisiparosok anyagvásár­lásra munkaidejüknek 15—20 százalékát elfecsérlik. Rehák László kitért a tagság érdekvédelmi helyzetére, utal­va az alap- és középszintű szer­vezetek kapcsolatának erősíté­sére és arra. hogy a tagokat to­vábbra is meggyőzéssel, velük egyetértésben kívánják a jövőbe­(Folytatás a 2. oldalon.) EL NEM KÖTELEZETTEK Ma nyílik a csúcsértekezlet Az el nem kötelezettek moz­galmának leköszönő elnöke, Ra- dzsiv Gandhi indiai kormányfő szombaton a zimbabwei főváros­ba érkezett. Az alapításának ne­gyedszázados évfordulóját ün­neplő mozgalom 8. csúcsértekez­letének nyitó napján, hétfőn Radzsiv Gandhi ünnepélyes kül­sőségek között adja át elnöki megbízatását a vendéglátó or­szág kormányfőjének. Robert Mugabe zimbabwei miniszterel­nöknek. A csúcsértekezletet előkészítő külügyminiszteri tanácskozás pénteken este fejezte be munká­ját Hararéban. A kétnapos ta­nácskozáson „külön nyilatkoza­tot’’ fogadtak el a dél-afrikai helyzetről. * A kilencpontos deklaráció, me­lyet jóváhagyásra a csúcsérte­kezlet elé terjesztenek, a legha­tározottabban elítéli a pretoriai rezsimet a dél-afrikai Sowetó- ban kedden végrehajtott tömeg­mészárlás miatt és miközben konkrét és széles körű gazdasági ellenintézkedéseket szorgalmaz» faji elkülönítés rendszerének nemzetközi elszigetelése érdeké­ben, egyúttal javasolja, hogy a tagállamok létesítsenek „szolida­ritási alapot” a Pretóriával te­vékenyen szembehelyezkedő hat dél-afrikai „frontállam” támo­gatására. Földrengés Romániában Magyarországon is észlelték A 12 fokozatú Mercalli-skála szerinti 7—8-as erősségű föld­rengés volt vasárnapra virradó­ra Romániában. A bukaresti Szeizmológiai és Geofizikai In­tézet hajnali jelentése szerint a földmozgás epicentruma a román fővárostól mintegy 180 kilomé­terre északra, Vraneea megyében volt. Az Agerpres román hír- ügynökség jelentése szerint na­gyobb anyagi kárt nem okozott' a földrengés. A bukarestiek többségét álmá­ban érte a földrengés, amely a legerősebb volt az áldozatokat követelő és nagy anyagi károkat akozó 1977 márciusi katasztrófa óta. A lakásokban hevesen ki­lengtek a csillárok, helyenként elmozdultak a bútorok, több he­lyütt megrepedeztek a falak, le­hullott a vakolat. A román fővá­ros lakói fegyelmezetten visel­kedtek, sokan felöltöztek, és né­hány órára elhagyták lakásukat. , Az utcákon reggelre eltakarítot­ták a lehullott téglákat, köveket, vakolatot, betört ablaküveget. A földrengés nyomán nem tör­tént személyi sérülés a bukaresti magyar kolónia tagjainak köré­ben. A földrengésről és következ­ményeiről hajnal óta nem adtaik ki újabb jelentést. Az élet né­hány óra alatt normalizálódott Bukarestben. A Budapesti Szeizmológiai Ob­szervatórium műszerei augusztus 30-án. szombaton helyi idő sze­rint 23.30 órakor a Richter-ská­la szerint körülbelül 6,6 magni­túdó jú földrengést regisztrál­tak. A vizsgálatok szerint a föld­rengés epicentruma Romániában volt. Hazánkban a lakosság a fő­városban és az ország keleti ré­szén észlelte a földmozgást, de személyi sérülés nem történt, é?í anyagi károk sem keletkeztek. HU HÁZHOZ VISZIK Folyékony tüzelő Az ÁFOR kecskeméti telepén Almási Pál körzeti telepvezető ~ elmondta, hogy kellő mennyiségű tüzelőolaj áll a vevők rendelke­zésére. A nagyüzemi felhaszná­lóknak az idén is meghirdették a kedvezményes akciót, s ennek ke­retében 2500 tonnát szállítottak ki, elsősorban a mezőgazdasági szövetkezeteknek. A lakosság jobb kiszolgálásá­hoz kisebb tankautókat is hasz­nálnak. így lehetővé válik, hogy a mérőműszerrel felszerelt ko­csikból 300 litertől kezdve bár­mely mennyiséget a megrendelő lakásán szolgáljanak ki. Ezzel a lehetőséggel nemcsak a kecske­métiek, hanem a telep egész kör­zetének lakói — Tiszakécskétől Kiskőrösig — élhetnek. Bár tavaly mintegy 10 száza­lékkal csökkent a tüzelőolaj-fel­használás, még mindig sok ház­nál várják a kiszállított olajat. Nagyobb tételű, hordós vásár­lókat a telephelyeken gyorsan, szinte várakozásmentesen szol­gálják ki. BÉKEHÉTVÉGE Növekvő mértékben számítanak a kisiparra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom